A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai.

Hasonló dokumentumok
Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Fontos társulástani fogalmak

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

Megoldások. OKTV ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: címe:

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Magyarország zonális növényzeti övei

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései.

Kárpáti mészkősziklagyep (Campanulo-Festucetum pallentis) FVJ

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: május 12. cím: 1. FORDULÓ

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Magyarország élőhelyei

Ökológia élőlényismeret 5. előadás. Gyomnövények

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

Társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

KÖZÉPSZINTŰ BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ TEMATIKÁJA

Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/2017. Országos döntő évfolyam

13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai.

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Kató Eszter* Módosné Bugyi Ildikó. Természetszerű növényalkalmazás bányákban

Domborzati és talajviszonyok

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

A MAGYAR ALFOLD VE::DETT NOVE::NYEI. Irta és fényképezte: dr. Németh Ferenc dr. Seregélyes Tibor Lektorálta: Vízy Istvánné dr.

1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Bugac Nagyközségi Önkormányzat

Hazai vízi társulások

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

3. Sziki gyepek. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken.

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

Honvédelem és természetvédelem a Kisalföldön

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Földtani alapismeretek III.

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer.

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

I. forduló Megoldás. 1. Mozizzunk együtt!

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS

1. feladatsor megoldása

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

A parlagfű Magyarországon

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Ökológiai földhasználat

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A társulás életközösség, biocönózis - egy adott helyen, adott időben együttlétező populációk életközössége. Stabil, önszabályozó rendszer.

A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Átírás:

Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A fátlan társulások klimazonális területei az egykori löszpusztagyepek, ma szinte teljes mértékben mezőgazdasági művelés alá vont területek. Maradványfoltjait szigorúan őrzi a természetvédelem. A fátlan társulások kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális társulások. Legmagasabb szintje a gyepszint, csak lágyszárú növények jellemzőek. I. Az alapkőzet által befolyásolt társulások 1. Löszpusztarét A nagy közép-ázsiai sztyepek legnyugatabbi maradványaiként fordulnak elő nálunk, szinte minden fajuk védett. Bókoló zsálya 2. Homoki gyepek A szukcesszió különböző állomásait képviselő homokpusztai társulások. Sajátosságai: a buckák közötti száraz, meleg mikroklíma, a talajvíztől való távolság és a szél hatására változó homokfelszín. A futóhomok beerdősülésének jellegzetes társulásai a következők: 15 év: nyílt homoki pusztagyep: a borítás 50-80%-os, gyepzáródás még nincs, pl. magyar csenkesz, ezüst perje, 50 év: zárt homokpusztai gyep, pl. árvalányhaj, csűdfű, 60 év: nyílt homoki tölgyes, 100 év: zárt homoki tölgyes. 3. Sziklagyepek A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai. Szilikát sziklagyepek: vulkáni eredetű, szilikátos kőzeten alakulnak ki. Mivel a szilikátos kőzetek jó talajképzők, a szukcesszió gyors, ezért főleg meredek sziklafalakra jellemzőek. Sziklai csenkesz, varjúháj és kövirózsa fajok, szirtipáfrány, aranyos fodorka. 1

Mészkő sziklagyepek: mészköves területeken jellemzők. Nyúlfarkfüvek, kőtörőfüvek, borsos varjúháj, kövirózsák. Dolomit sziklagyepek: Rendkívül lassú talajképződés következtében köves, görgeteges felszínűek. Jellemző fajok: pilisi len, deres csenkesz, kövér daravirág. Előfordulásuk: Budai-hegység, Vértes, Keszthelyi-hegység. A hazai sziklagyepek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségűek, ezért azok védelme, fenntartása és megőrzése a hazai természetvédelem egyik legfontosabb feladata. A letűnt korok változatos vegetációiról tanúskodó reliktumok jelentős számú előfordulása jellemző a sziklagyepekre. A védett növényfajaink több mint 50%-a kötődik a sziklagyepekhez. Stabil társulások, amelyek legfontosabb veszélyeztető tényezői: fásítás, a turizmus és egyéb szabadidős tevékenységek. Sziklagyepek természetvédelmének elvei: Be nem avatkozás: stabil társulások, alapvetően nem igényelnek rendszeres kezelést, azonban biztosítanunk kell a zavartalanságukat. Ritka és veszélyeztetett növényfajok elterjedésének elősegítése: a fokozottan védett növényfajok (pl. tornai vértő, pilisi len) állományait folyamatosan monitorozni szükséges, illetve fajspecifikus védelmi programokat kell megvalósítani. Agresszív növényfajok visszaszorítása: elsősorban a fekete fenyő és bálványfa. Területek regenerációja, helyreállítása: felhagyott bányák, illetve telepített fafajokból álló erdők területén. Vadállomány egyedszámának visszaszorítása: elsősorban a muflon. Turizmus korlátozása. 4. Lejtősztyepprétek A nyílt sziklagyepek záródása után keletkeznek. Az alapkőzet közvetlen hatását itt már mérsékli a vastagabb, humuszban gazdagabb talajréteg. Tavasszal és ősszel jellemző inkább a növények virágzása, a száraz nyári időszakban kevesebb faj hoz virágot. tavaszi hérics, leánykökörcsin, sziklai csenkesz, homoki pimpó, árvalányhaj fajok, fürtös gyöngyike, lappangó sás, homoki nőszirom, csikófark. II. A víz és a talaj által befolyásolt fátlan társulások Szikesek A szikeseken a talaj felső rétegeiben erős a párolgás, nátriumionokban gazdag sófelhalmozódás történik. A magas sótartalom, s a következtében kialakult tömött talaj csak szárazságtűrő növények életfeltételeit biztosítja. 2

A növények gyökérzete nagy szívóerejű, hajtásuk a felszínen szétterülő. 1. A száraz szikeseket főleg tavasszal borítja víz, nyáron kiszáradnak. 2. A nedves szikesekre hosszabb ideig tartó vízborítottság jellemző. Száraz szikesek Szikes pusztarét Sovány csenkesz és a cickafarkfélék. Vakszik A talaj felső humuszos (A) szintje tejesen hiányzik, a felszínen a sófelhalmozódásos (B) szint látható. A kamilla és a sziki bárányparéj jellemző. Nedves szikesek Ecsetpázsitos sziki rétek: fehér tippan, réti ecsetpázsit; csetkákás sziki rétek: mocsári csetkáka, hernyópázsitos sziki rétek: ezek a legerősebben szikesedett rétek, hernyópázsit, sziki boglárka, szikfok: a vakszikkel megegyező talajviszonyok között alakul ki, sziki mézpázsit. A száraz és nedves szikesek legjellemzőbb területei a Hortobágyon, a Kiskunságon, a Kőrös-vidéken alakultak ki. A Hortobágyi- és Kiskunsági Nemzeti Parkok területén a száraz szikes puszta fennmaradását legeltetéssel biztosítják. A lelegelt füvekkel "eltávolítják" azt a szervesanyag-mennyiséget, melynek felhalmozódása a biológiai szukcessziót (a növényzet benépesülését: sziki erdős-sztyepprét sziki tölgyes kialakulását) biztosítaná. III. A víz által meghatározott társulások 1. Vízi növényzet Az álló- és folyóvizek társulásai tartoznak ide. A lebegő hínárok a nyílt vizek társulásai, melyekre leginkább a víz felszínén úszó és alámerült fajok jellemzőek, békalencse-fajok, rucaöröm, rence, békatutaj. Gyökerező hínártársulásokat a sekély vízben gyökerező növények alkotják, fehér tündérrózsa, vízitök, hínáros békaszőlő, békaliliom. 2. Nádasok Az 1-2 méteres sekély parti vizeket szegélyezik. Alacsony diverzitású társulások. A part felől érkező szennyező anyagok kiszűrésében óriási jelentőségük van. Nád, mellette a tavi káka és a gyékény. 3

3. Magassásos társulások, (zsombékosok) Sekélyvizű, vagy csak időszakosan vízzel borított ártereken alakultak ki. Átmenetet képeznek a mocsárrétek, láprétek felől a vizet szegélyező nádasok társulásai felé. Zsombéksás. 4. Mocsárrétek Friss vízellátású, üde talajú, nyáron kiszáradó területek, az Alföldön és nagyobb folyók mentén. Téti ecsetpázsit, orchideák: mocsári kosbor, csetkáka. 5. Láprétek Lefolyástalan, pangóvizes területeken, az egykori láperdők helyén találhatók. Az elpusztuló növényzetből a levegőtlen talajban tőzeg képződik. A tőzeges talaj felszínét tőzegmohák borítják. A láprétek fajtai a vízellátottságban különböznek. Forráslápok: források mentén. Átmeneti lápok savanyú talajokon. Tőzegmohalápok Gyomtársulások Bunting (1960): A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai. A gyomnövények megjelenése a növényi vegetáció alkalmazkodása az ember által alakított környezethez. Az adott körülmények között számunkra káros bármilyen növényt gyomnövénynek tekinthetünk. Élőhelyek szerint: 1. Szántóföldön, legelőn. 2. Vágási területeken. 3. Bolygatott területeken, ruderáliákon, emberi lakóhelyek környékén. A gyomok kártételi formái A termőhely elfoglalása. A talaj vízkészletének felhasználása. A tápanyagkészlet felhasználása. Élősködés. Betegségek köztes gazdái, kártevők szaporítói. Termelési költség növelése. Termés értékének lerontása. Mérgező gyomok. 4

1. Vetési gyomtársulások Mezőgazdasági területek gyomtársulásai. A kalászosok gyomtársulásai. Pipacs, mezei szarkaláb. 2. Vágási gyomtársulások Erdőírtások helyén, fény- és nitrogénkedvelő gyomok jelennek meg. Málna, nadragulya. 3. A ruderális gyomtársulások Parlagterületeken, településeken, utak mentén, mindenféle bolygatott, ún. ruderális vagy romtalajokon fordulnak elő. Romtalajok a törmeléklerakó helyeken, szeméttelepek környékén fordulnak elő. Kígyószisz, csattanó maszlag (erősen mérgező), parlagfű. Taposott gyomtársulások nagyvárosokban találhatók, pl. nagy útifű. A gyomtársulásokat alkotó fajok jellemzői: R-strategisták, kompetíció tűrésük kicsi, zavarástűrésük nagy, N-ben gazdag talajokat kedvelik, élettelen környezeti tényezőkkel szemben tágtűrésűek, fénykedvelők, adventív fajok, özönnövények. A gyomtársulások elterjedése és fennmaradása folyamatos emberi hatás eredménye: o A vetési társulásokban rendszeres az emberi beavatkozás /szántás,/vetés,/aratás,/növényvédelmi munkák, /műtrágyázás, /ásás. o Az útszéli társulásokban folytonos/gyakori a taposás/ erózió / szennyezés / útkarbantartási munka. o A vágástársulás egyszeri erdővágás / esetleg fatelepítés / után alakul ki / a beavatkozás után tartósan (viszonylag) zavartalan. 5