Sörgyártás enzimes technológia ENZIMKINETIKA ENZIMKINETIKA. Vegyipari és biomérnöki műveletek. Enzimes technológiák Sörgyártás Dr.

Hasonló dokumentumok
Miből lesz a sör? Sörgyártás egy enzimes technológia. Mit lehet még beletenni? Miből lesz a sör? A MALÁTA- ÉS SÖRGYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA.

Sörgyártás egy enzimes technológia

Sörgyártás egy enzimes technológia

Sörgyártás enzimes technológia. Enzimes reakciók ENZIMKINETIKA. Enzimes reakciók 2. Enzimes reakciók 3. ENZIMKINETIKA

Sörgyártás enzimes technológia

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK KÖVETELMÉNYEK. Pécs Miklós: Vebi Biomérnöki műveletek. 1. előadás: Bevezetés és enzimkinetika

VEBI BIOMÉRÖKI MŰVELETEK

Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek

mérnöki tudományok biomérnöki vegyészmérnöki tudomány tudományok biotechno- lógia kémia biológia

BIOTECHNOLÓGIA - BIOMÉRNÖKSÉG. Vegyipari és BIOMÉRNÖKI műveletek. BIOMÉRNÖKI műveletek. Pécs Miklós: Biomérnöki műveletek 1. Bevezetés, enzimek

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

A MALÁTA- ÉS SÖRGYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

LXIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM május 17. A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M. 5. S z á m T á r g y O l d a l.

Maláták használata. Barla Roland Spíler, Budapest

Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Söripar. Összeállította: dr. Simon László. Minden szerzői jog fenntartva

Maláta technikai adatok

Sörök tápértékének vizsgálata

Sörfőzés alapjai kezdőknek. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán

A SÖRCEFRE SZŰRÉSE. hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között. II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla március 15.

Dr. Buzás Gizella Szakáruismeret könyve és Bodor Éva jegyzete alapján készítette: Friedrichné Irmai Tünde. Alkoholtartalmú italok 2.

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem

Alkoholtartalmú italok 2. rész Sörök

Élesztőgombák felhasználása fermentációs (erjesztési) folyamatokban

Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /1 számú irányelv

Szakdolgozatok - Élelmiszermérnök ( )

Organikus biosör laboratóriumi és félüzemi technológiájának kidolgozása

Reakciókinetika és katalízis

POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V. című gyakorlathoz

BIOTERMÉK TECHNOLÓGIA-2

Az otthoni sörfőzés lépései

Komlók típusai, kiválasztásának szempontjai. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Németh Antal

Több szubsztrátos enzim-reakciókról beszélve két teljesen különbözõ rekció típust kell megismernünk.

Élesztők típusai, jellemzőik Bajkai Tibor

Sör etanoltartalmának meghatározása GC-FID módszerrel

4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai

EGYSEJTŰ REAKTOROK BIOKATALÍZIS:

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL

A BIOTECHNOLÓGIA ALAPJAI

Sör etanoltartalmának meghatározása GC-FID módszerrel

Tejsavasan erjesztett savó alapú ital kifejlesztésének membrán-szeparációs és mikrobiológiai alapjai

Borászati alapismeretek

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

A glükóz reszintézise.

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Sörfőzés alapjai kezdőknek. Első Magyar Házisörfőző Egyesület Csontos Zoltán

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Művelettan 3 fejezete

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

Klímaváltozás és borászat, alkalmazkodás a mindennapi gyakorlatban. Nyitrainé dr. Sárdy Diána SZIE, Borászati Tanszék Tanszékvezető, egyetemi docens

Az élelmiszerek tartósítása. Dr. Buzás Gizella Áruismeret bolti eladóknak című könyve alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde

A bor polifenoljainak fejlődése: egy komplex anyag

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Nem kell az egész tankönyvet megtanulni! Biomérnöki műveletek és folyamatok Környezetmérnöki MSc. 1. előadás: Enzimmérnöki alapok

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, december 10.

II. Biomérnöki műveletek. 1. Bevezetés

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv

Mikrobiológiai borstabilizálás

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 1. (OR. en)

BUDAFOK 50g Sütőélesztő Magyarország

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K

MOSÓ, STERILIZÁLÓ ÉS SZÁRÍTÓ SZÁLLÍTÓSZALAG BERENDEZÉS

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Az ásványi anyag tartalom tanulmányozása a sörgyártás műveleti lépései során. Hegyesné Vecseri Beáta

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Kémiai reakciók sebessége

Száraz fehérborok készítése barrique-hordóban

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése

11AFT Enzimes lucernaszenázs oltóanyag

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az italok élettani funkciója

EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG (2009/C 73/07) ÖSSZEFOGLALÓ A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE ČERNÁ HORA. EK-szám: CZ-PGI

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

A rozé borkészítés alapjai

11.8. ALKOHOLOS ITALOK

Átírás:

Sörgyártás enzimes technológia Műszaki menedzser BSc hallgatók számára 3 + 1 óra Előadó: dr. Pécs Miklós egyetemi docens Elérhetőség: F épület, FE lépcsőház földszint 1 (463-) 40-31 pecs@eik.bme.hu A diasor megtalálható a: http://oktatas.ch.bme.hu /oktatas /konyvek /mezgaz /vebimanager címen 1 ENZIMKINETIKA Enzimek = biokatalizátorok Katalizátor: az aktiválási energia csökkentésével meggyorsítja kémiai reakciót. Csak termodinamikailag lehetséges reakciót gyorsít Az egyensúlyt nem befolyásolja Kis mennyiségben is hatékony, mert a reakció után változatlan formába visszaalakul Anyaguk: fehérje, bonyolult háromdimenziós szerkezet (harmad-, negyedleges) 2 ENZIMKINETIKA Enzimek = biokatalizátorok Katalizátor: az aktiválási energia csökkentésével meggyorsítja kémiai reakciót. Csak termodinamikailag lehetséges reakciót gyorsít Az egyensúlyt nem befolyásolja Kis mennyiségben is hatékony, mert a reakció után változatlan formába visszaalakul Anyaguk: fehérje, bonyolult háromdimenziós szerkezet (harmad-, negyedleges) 3 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

Enzimes reakciók A reakció általános leírása: E + S [ES] E + P Fogalmak: Szubsztrát (S): a reakcióban átalakuló molekula. Termék (P): a reakcióban keletkező molekula. Koenzim: olyan reakciópartner molekula, amely egyes enzimes reakcióhoz nélkülözhetetlen, a reakcióban részt vesz és maga is átalakul (pl. ATP, NAD, stb.) Kötőhely, aktív centrum: az enzim felületének az a része, ahol a szubsztrát megkötődik, illetve átalakul. Egy enzim csak egyféle típusú reakciót katalizál. 4 Enzimes reakciók 2. A kötőhely specifikus: csak bizonyos molekulákat köt meg. A két molekula felülete (alakja, töltése) komplementer módon illeszkedik egymáshoz. (KULCS - ZÁR) Az enzim felületét az aminosav oldalláncok adják egy aminosav eltérés is elronthatja. 5 Enzimes reakciók 3. A specifitás szintjei: Csoportspecifitás: a szubsztrát egy bizonyos funkciós csoportját köti meg és alakítja át, a molekula többi részét nem ismeri fel. Szubsztrátspecifitás: a teljes molekulát felismeri, csak egyféle szubsztrátot alakít át Sztereospecifitás: a királis (tükörkép) molekulák között is különbséget tesz, csak az egyik forma reakcióját katalizálja Az enzimes reakció sebessége függ: - hőmérséklet - ph - szubsztrát koncentráció - enzim koncentráció - inhibitorok 6 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 2

A hőmérséklet hatása A reakciósebesség exponenciális kapcsolatban van a hőmérséklettel (Arrhénius), tehát gyorsul a reakció. Magasabb hőmérsékleten viszont a fehérje denaturálódik, a reakció lassul. Magas hőmérsékleten, forralásnál az enzim teljesen inaktiválódik. A két ellentétes folyamat eredőjeként az enzimes reakcióknak van Egy optimális hőmérséklete, ahol a reakciósebesség a legnagyobb. 7 A ph hatása az enzimaktivitásra Az aktív centrumban a felületi töltésmintázat komplementer a szubsztrátéval. A ph-változás hatására ez megváltozik az enzim rosszabbul köti a szubsztrátot lassul a reakció. Szélsőséges ph-nál (erősen savas vagy lúgos közegben) tönkre is megy (denaturálódik) a fehérje, nulla a reakciósebesség. Van egy optimális ph érték/tartomány. 8 A hőmérséklet hatása 9 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 3

A szubsztrátkoncentráció hatása Ha több a szubsztrát nagyobb valószínűséggel találkoznak az enzimmel több alakul át nagyobb reakciósebesség. De van ennek egy felső határa telítés Michaelis-Menten egyenlet 10 Enzim koncentráció hatása Lineáris kapcsolat nx több enzim nx nagyobb v max Ha nagy szubsztrátkoncentrációnál mérjük a reakciósebességet, akkor a maximális reakciósebesség (v max ) arányos lesz az enzimkoncentrációval: 11 ENZIMMODULÁTOROK Az enzimes reakció sebességét befolyásoló kémiai anyagok. Lehetnek: Inhibitorok: reakciósebességet csökkentő, gátló anyagok Aktivátorok: reakciósebességet növelő anyagok Az inhibitorok hatásmechanizmusa eltérő lehet: nem kompetitív inhibitor (az enzim felületén máshol kötődik) kompetitív inhibitor (a szubsztrát helyére kötődik) E S 12 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 4

Kompetitív inhibitorok Ezek a molekulák szerkezetükben hasonlítanak a szubsztráthoz, és képesek annak helyére bekötődni. Ezt a vegyületcsoportot kompetitív inhibitornak nevezzük, mivel az I és S egymással verseng az enzim aktív centrumához történő kapcsolódásban. Ezen belül lehet: Alternatív szubsztrát: az enzimes reakció végbemegy, alternatív termék keletkezik Valódi (dead end) inhibitor: a szubsztráthoz hasonló szerkezetű molekula, ami bekötődik az enzim aktív centrumába, de a reakció nem játszódik le. Lehet: - reverzibilis, - irreverzibilis 13 Kompetitív inhibitorok 14 Kompetitív inhibitorok A gyógyszerek nagy része kompetitív inhibitorként hat: p-amino- szulfonamid alanin cikloszerin benzoesav (metabolit) (gyógyszer) (metabolit) (gyógyszer) 15 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 5

Nem-kompetitív inhibíció Az inhibitor molekula nem hasonlít a szubsztrátra, és nem az aktív centrumba kötődik. Az enzim felületén valahol máshol kap-csolódik, de ezzel nem befolyásolja a szubsztrát bekötődését. Létrejöhet ESI hármas komplex is. A második lépést, a termék kialakulását és kilépését gátolja. Megváltoztatja a fehérjemolekula-láncok térszerkezetét megváltozik az aktív centrum szerkezete a megkötött szubsztrát nem tud elreagálni a reakció lelassul vagy leáll. Mérgezi az enzimet, mintha kevesebb enzim lenne jelen. 16 Nem-kompetitív inhibíció 17 A MALÁTA- ÉS SÖRGYÁRTÁS TECHNOLÓGIÁJA Mi az a maláta? A maláta csíráztatott és megszárított gabona mag (leggyakrabban árpából készül). Mi köze ennek az enzimekhez? A maláta egy természetes enzimforrás, többféle enzimet is tartalmaz, amit felhasználunk az erjesztendő sörlé kialakításánál. Miért kellenek az enzimek? Mert az élesztő csak az egyszerű cukrokat tudja alkohollá erjeszteni, a gabona keményítő tartalmát nem. A keményítőt le kell bontani az élesztő számára. Ugyanez szükséges a gabonapálinkák (vodka, whisky, whiskey, Bourbon, Aquavit, Doppelkorn) gyártásánál is. 18 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 6

Miből lesz a sör? A német sörtisztasági törvény szerint a sörkészítéshez csak árpamalátát, komlót és vizet szabad használni (1516, Bajorország) (de: Weimar városában már 1363- ban bevezették) A negyedik komponens, az élesztő nem szerepel, mert azt csak 350 évvel később fedezte fel Pasteur. (1987-ben az EU miatt feloldották) 19 Miből lesz a sör? A német sörtisztasági törvény szerint a sörkészítéshez csak árpamalátát, komlót és vizet szabad használni (1516, Bajorország). Jobb helyeken ezt ma is betartják: 20 Mai definíciók MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV 2-702 irányelv szerint: Sör Malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, széndioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital. Ízesített sör Olyan sör, amelyhez az íz hatás kialakításához a komló helyett vagy mellett egyéb ízesítőanyagot is felhasználhatnak. Ezen termékek részletes jellemzőit a gyártmánylap rögzíti. 21 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 7

Mit lehet még beletenni? Elsődleges összetevők Maláta (az árpán kívül búza és egyéb gabona csíráztatásával előállított termék pl. búzasör: Weizenbier) Víz Pótanyagok: A sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból, amelyek : Sörárpa dara, csírátlanított kukoricaőrlemény, rizs, egyéb keményítőtartalmú termékek Technológiai segédanyagok Szén-dioxid, nitrogén, sörélesztő, szűrő- és derítőanyagok, más eredtű enzimek 22 Mit lehet még beletenni? Egyéb szokásosan felhasználható összetevők Adalékanyagok: Komló (Humulus lupus), komlókészítmények Karamellmaláta és színezőmaláta Ízesítő- és színezőanyagok Ízesített sörök ízesítésére és színezésére használt anyagok, aromák Alkoholmentes sörök sörjellegének kialakításához szükséges aromák 23 Mi van a kész sörben? Víz Alkohol: 4-5% (0-9%) Dextrinek (oligoszacharidok, ez adja a sör testességét): 1-5% Fehérjék: ez adja a habot és a habtartósságot Aromaanyagok, főleg a komlóból származó keserű anyagok. Széndioxid (néha nitrogén) 24 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 8

Induljunk a sörgyárba! 25 Kezdjük a malátával! Árpa tisztítása, osztályozás Tárolás: silókban Innen kerül az árpa a malátázóba. Régen ez is a sörgyárak részeként működött, ma már külön üzemek vannak rá. A MALÁTAGYÁRTÁS MŰVELETEI: ÁZTATÁS CSÍRÁZTATÁS ASZALÁS Malátatisztítás Malátatárolás 26 AZ ÁRPASZEM SZERKEZETE 27 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 9

AZ ÁRPA KÉMIAI ÖSSZETÉTELE Komponensek Szárazanyag %-ában Keményítő 63-65 Cukrok 1-2 Cellulóz 4-5 Hemicellulóz 8-10 Nyersfehérje 10-12 Lipidek 2-3 Ásványi anyagok 2-2,5 Vitaminok 0,1 Víz 12-18 28 MALÁTÁZÁS A három művelet berendezéseit egységben telepítik: 29 A MALÁTÁZÁS MŰVELETEI: ÁZTATÁS Az árpát 1-3 napig 15-20 C-os vízben áztatják nagy, alul kúposan végződő hengerekben, időnként kieresztik alóla a vizet és frissel pótolják, majd alulról nagynyomású levegővel megforgatják az árpát. 2-4 nap alatt az árpa közel 50% vizet vesz föl. Akkor lehet befejezni az áztatást, ha a szemek körmünket belevájva szétmennek, héjukat le lehet húzni, belsejük közepe fehér és maradt még egy olyan kis része a szemtermésnek amely még nem nedves. 30 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 10

A MALÁTÁZÁS MŰVELETEI: CSÍRÁZTATÁS A megduzzadt árpát meleg helyen (szérűk, dobok vagy szekrények) 0,5-1 m vastag rétegben szétterítve hagyják csírázni néhány napig (általában 3-6 nap). A csíráztatás célja az enzimek termelése, aktiválása A csírázó gabonát folyamatosan figyelni kell és rendszeresen át kell forgatni. Ezáltal a szemek levegővel érintkeznek, ami biztosítja az oxigénellátást, és elviszi a keletkező hőt (befülledés veszélye). A megfelelő csíráztatási hőfok 12-16 C Ez a folyamat akkor fejeződik be, ha gyökércsíra hossza eléri a mag hosszának másfélszeresét, a levélcsíra a maghéj alatt van és a mag feléig ér. 31 Zöldmaláta 32 MITŐL FÜGG A SÖR SZÍNE? - ASZALÁS Az eltarthatóság érdekében a zöld malátát szárítják, fokozatosan növelve a hőmérsékletet. Az aszalóban, a zöld maláta ágyon keresztül nagy mennyiségű forró levegőt vezetnek át. Szakaszai: Fonnyasztás: 10% nedvességtartalomig, kíméletes vízelvonás 40-50 C-on Aszalás: további vízelvonás 5% nedvesség tartalom alá Szárítás: 65-70 C-on Végszárítás: a kész maláta típusa nagyban függ attól, hogy milyen hőmérsékleten szárították: a világos (pilseni) malátáknál 80-85 C, a sötét malátáknál 90-95 C (bécsi), 100-105 C (müncheni). A végső nedvességtartalom: 2,5-4,5% Az aszalás célja a stabilizálás, a malátában zajló biokémiai folyamatok megállítása, valamint íz- és aromaanyagok képzése. 33 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 11

A KÉSZ MALÁTA KEZELÉSE Csíratörés: kíméletes őrléssel, dörzsöléssel leválasztják az összeszáradt csírát. Tisztítás: a letört csírát és más könnyű szennyezőket levegővel kifúvatják a magok közül Tárolás: a maláta aktivitása a tárolás első néhány hetében növekedik. MALÁTAFAJTÁK Világos vagy pilseni maláta: világos színű, enzimekben gazdag Sötét vagy bajor maláta: sötét színű, aromás, a világosnál kevésbé enzimgazdag Különleges maláták: karamell, festő: aroma és szín kialakításhoz, enzimeket nem tartalmaz 34 A MALÁTA ENZIMEI Amilázok: keményítőbontó enzimek α-amiláz, folyósító enzim: endo-amiláz, a láncok belsején, véletlenszerűen kötéseket hasít, rövidebb láncokat, dextrineket termel β-amiláz, maltamiláz: a láncok nem-redukáló végéről maltóz egységeket választ le. Határdextrinek maradnak. Proteázok: a fehérjéket bontó enzimek 35 PÓTANYAGOK Nagy keményítő tartalmú anyagok, a sörlé szárazanyag tartalmának legfeljebb 30 %-a származhat pótanyagból, amely lehet: Sörárpa dara: malátához hasonló összetétel, de rontja a szűrhetőséget, íz és habzás romlik (enzimek szükségesek) Kukoricaőrlemény (csírátlanított): telt, édeskés íz (enzimek szükségesek) Rizs: világos sörökhöz Cukortartalmú termékek: komlóforralásnál adagolják, nagy mennyiségben az erjesztést gátolhatja 36 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 12

Sörfajták csoportosítása az alapanyag alapján 37 A SÖRGYÁRTÁS MŰVELETI LÉPÉSEI 1. Sörfőzés Malátaőrlés Cefrézés Cefreszűrés Komlóforralás 2. A sörlé erjesztése A sörlé kezelése Főerjesztés Utóerjesztés 3. A sör fejtése Szűrés, stabilizálás Pasztőrözés Töltés üvegbe, dobozba, hordóba 38 A MALÁTA ŐRLÉSE Célja: a maláta aprítása a benne levő komponensek kinyerése érdekében Berendezései: száraz őrlés: kettő-, négy-, öt- és hathengeres malátamalmok nedves őrlés: kondicionálás vízzel, egy hengerpár 39 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 13

CEFREFŐZŐ ÜSTÖK 40 CEFRÉZÉS, CEFREFŐZÉS Célja: A maláta oldható komponenseinek oldatba vitele A nem oldható komponensek enzimes lebontása, oldása A maláta enzimei, a főbb lebontási folyamatok: Fehérjebontás: optimális hőmérséklet: ~50 C Keményítőbontás β-amiláz enzimmel, optimális hőmérséklet : 60-65 C, keményítőből maltóz, azaz erjeszthető cukor képzése Keményítőbontásα-amiláz enzimmel, optimális hőmérséklet 70-75 C, dextrinek, nem erjeszthető oligoszacharidok képzése Technológiái: Infúziós: a hőmérséklet lépcsőzetes növelése, egy üstben Dekokciós: hőkezelés a lé 2 vagy 3 részre osztásával 41 Infúziós és dekokciós cefrézés hőfokprofilja 42 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 14

DEKOKCIÓS CEFRÉZÉS A dekokciós cefrézés lényege, hogy a hőkezelés során a lé felét vagy egyharmadát egy másik edényben felmelegítik, majd visszatöltik. Ettől a közös hőmérséklet megemelkedik. Kétcefrés eljárás: a harmadik hőmérsékleti lépcsőnél, 64 C-on a cefre felét átviszik egy másik üstbe, lassan felmelegítik 100 fokra, majd visszakeverik. A közös hőmérséklet ~72 fok lesz. Háromcefrés eljárás: az 50 C-os hőntartásnál elvezetik a cefre egyharmadát, ennek a hőmérsékletét 68, majd 100 fokra emelik, azután visszavezetik. A közös hőmérséklet itt is ~64 C, ezen a lépcsőn is kiveszik a cefre egyharmadát, két lépcsőben felmelegítik, majd egyesítik a főtömeggel. A hőfokok váltogatásával és ismétlésével lehet a legjobban kihasználni a maláta anyagait. 43 Infúziós és dekokciós cefrézés 44 CEFRESZŰRÉS = az oldott komponenseket tartalmazó SÖRLÉ és az oldhatatlan komponenseket tartalmazó TÖRKÖLY szétválasztása szűréssel. Forrón szűrik. A szűrőn maradó törköly sok folyadékot tart vissza, ezt mosással és préseléssel vonják ki. A kapott folyadék a MÁSLÁS, ezt egyesítik a sörlével. A sörtörköly nagyon értékes állati takarmány, régen a sörgyárakhoz disznóhizlalda is tartozott. ( Sörgyári capriccio) 45 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 15

KOMLÓFORRALÁS A szűrt sörlevet forrásig melegítik, hozzáadják a komlót (0,1-0,5%) és 40-120 percig forralják. A forralás szerepe: A komló aroma komponenseinek kioldása, A sörlé összetételének rögzítése: az enzimek inaktiválódnak A sörlé sterilizálása A koagulálható fehérjék kicsapása: fehérje-polifenol komplexszek képződése A koncentráció beállítása: a sörlé ~10%-a párolog el a komlóforralás során 46 KOMLÓÜLTETVÉNY ÉS KOMLÓ TOBOZ 47 A KOMLÓ = egy kúszónövény (3-4 m magas állványokra futtatják). A sörhöz éretlen nőivarú virágait használják. Ez kis zöldes levélkékből áll, a formája miatt tévesen nevezik komlótoboznak. A natúr komlót ma már ritkán használják, inkább feldolgozzák standardizált minőségű komlóporrá, komlópelleté vagy komló kivonattá. 48 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 16

A KOMLÓ FŐBB KOMPONENSEI FŐBB KOMPONENSEK: Keserű anyagok: α-savak Aromaanyagok: illékonyak Cseranyagok: polifenolok KOMLÓTÍPUSOK: Keserű komló nagy α-sav tartalom Aromakomló sok aromaadó vegyület KÉSZÍTMÉNYEK: - Natúr komló - Préselt komló - Komlópor - Komlópellet - Komló kivonat 49 A SÖRLÉ KEZELÉSE 1. A forralás után elválasztják a SEPRŐT, a forralás során kivált csapadékot. 2. Hűtés: a forró sörlevet (~90 C) le kell hűteni az erjesztés optimális hőfokára (~10 C) régen léhűtő, ma: hőcserélő 3. Levegőztetés célja: az élesztő szaporodásához az oxigén biztosítása megoldás: steril levegő vagy oxigén befúvatása a sörlébe 4. Hideg seprő elválasztás: még egy szűrés, a hűtés során kivált csapadék eltávolítása 50 A SÖRÉLESZTŐ Saccharomyces cerevisiae (a közönséges sütőélesztő változatai), Sacch. pastorianus, Sacch. carlsbergiensis Az élesztők fakultatív anaerob szervezetek = oxigén jelenlétében és anélkül is szaporodnak. Aerob anyagcsere: C 6 H 12 O 6 + 6 O 2 = 6 CO 2 + 6 H 2 O 2880 kj/mól Anaerob anyagcsere: C 6 H 12 O 6 = 2 C 2 H 5 OH + 2 CO 2 234 kj/mól 51 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 17

A SÖRÉLESZTŐK TÍPUSAI Felső erjesztésű 15-25 C-on erjesztenek, az erjesztés végén a felszínen gyűlnek össze a sejtek Alsó erjesztésű 5-10 C-on erjesztenek, az erjesztés végén az erjesztő tank aljára ülepszik le Ale, porter és búzasörök Pilseni, lager sörök 52 ERJESZTÉS Beélesztőzés (= beoltás, inokulálás): ~20 millió sejt/ ml koncentrációban Főerjedés (fermentáció) Jellemző változás az erjeszthető szénhidrátok alkohollá alakulása Berendezés: nyitott vagy zárt, hőfokszabályzással ellátott tartály Utóerjedés, ászokolás, kondicionálás A sör érése, az íz finomodása, szén-dioxid elnyeletés, tisztulás Berendezés: nyomástartó, hőfokszabályozással ellátott tartály 53 FŐERJEDÉS Berendezés: régi megoldás a nyitott tartály ( úszómedence ), benne a hűtőcsövek 54 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 18

FŐERJEDÉS Berendezés: zárt tartályok 55 UTÓERJESZTÉS, ÁSZOKOLÁS A főerjedés végén kapott sör, a FICKÓ, még nem tökéletes ízű. Ezért még egy hideg utóérlelésnek, ászokolásnak vetik alá. 0-3 fok között tárolják 5 héttől 5 hónapig terjedő ideig. Az érlelést zárt tartályokban, széndioxid túlnyomás alatt végzik. Az ászokolás során a sör összeérik, valamint számos vegyület kiválik és némi élesztő kiülepszik az erjesztőtorony kúpos aljába. 56 A SÖR KEZELÉSÉNEK LÉPÉSEI 57 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 19

A SÖR KIADÁSA SZŰRÉS: a zavarosságot okozó szennyeződések (élesztő, fehérje stb.) eltávolítása kovaföldes szűrőkön STABILIZÁLÁS Az oxigén mennyiségének csökkentése (öblítés szén-dioxiddal) Mikrobiológiai stabilizálás: pasztőrözéssel (pillanat vagy alagút) Fényvédelem: fémdobozba vagy színes (zöld, barna) üvegbe A SÖR FEJTÉSE Palackba: egy- és többutas Hordóba: többutas Dobozba: egyutas Műanyag palackba: egy- és kétutas lehet 58 A sör további sorsát nem magyarázom el! 59 Fogyassza felelősséggel! 60 BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 20