Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció Stabilizáció Nemzetközi gazdaságpolitika kialakítása Az államháztartás Struktúrája (Kétszintű, háromszintű) Részei (Magyarországon) Helyi önkormányzatok Központi alrendszer Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok Egyenlege (Bevételei, kiadásai) A kormányzati politika eszközei Adók Az adóztatás elvei Az adók fajtái Hatékonyság és méltányosság Közkiadások Szabályozás
A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége A piacgazdaság nem mindig képes automatikusan megoldani a felmerülő problémákat, hatékonyságvesztés következhet be. Ennek kezelése állami szerepvállalást indokol (allokációs funkció). A hatékonyságvesztés legfőbb területei: A tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson- Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 2. fejezet, C. pont és 16. fejezet, A. pont
Tökéletlen verseny Tökéletlen verseny esetén a piacon megjelennek a monopóliumok és oligopóliumok, ez hatékonyságvesztést okoz (lásd. pl. holtteher veszteség) Az állam trösztellenes törvényekkel és versenyszabályozással élénkítheti a versenyt, növelheti a hatékonyságot A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 2. fejezet, C. pont és 16. fejezet, A. pont
Externáliák A piaci mechanizmus nem képes kezelni az externáliákat (a piaci szereplők egymásra gyakorolt, nem szándékos hatását) Az állam támogathatja a társadalmilag hasznos tevékenységeket (pl. közegészségügy), és büntetheti a társadalmilag károsakat (pl. környezetszennyezés) A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 2. fejezet, C. pont és 16. fejezet, A. pont
Közjavak A közjavak olyan termékek, amelyeket mindenki használhat, használatukból senki sem zárható ki. Ezért a magánszférában nem mindig gazdaságos az előállításuk (pl. világítótorony, vagy a nemzetvédelem) A közjavak előállításával az állam fokozhatja a gazdaság hatékonyságát A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 2. fejezet, C. pont és 16. fejezet, A. pont
Tökéletlen informáltság Szabályozatlan piacon a fogyasztók nem mindig férhetnek hozzá az információkhoz Az állam hatalmával élve kötelezheti a gazdasági szereplőket az információ közzétételére (pl. háztartási gépek, gépjárművek, gyógyszerek fontos adatai) A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 2. fejezet, C. pont és 16. fejezet, A. pont
Az állam gazdasági feladatai A gazdaság hatékonyabb működése érdekében az állam a követező feladatokat vállalja: Allokáció Redisztribúció Stabilizáció Nemzetközi gazdaságpolitika kialakítása A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Allokáció Az erőforrások, termelési tényezők társadalmilag kívánatos elosztását teremti meg. Pl. különböző szabályozókkal a munkát, vagy tőkét a gazdaság olyan területére irányítja, ahol nagyobb szükség van rá. A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Allokáció Az állam az allokációs funkció segítségével próbálja csökkenteni a piacgazdaságban bekövetkező hatékonyságvesztést. A hatékonyságvesztés legfőbb területei: Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság További részletek a piacgazdaság kudarcainál
Redisztribúció A jövedelmek újraelosztásával (adók és támogatások formájában) a gazdasági egyenlőtlenséget csökkenti, a társadalom működését és fejlődését biztosítja. A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Stabilizáció A gazdaság egyensúlytalanságait (infláció, munkanélküliség), és a konjunktúraciklusok ingadozásait igyekszik megszüntetni, és ezzel biztosítani a gazdaság egyenletes, hosszú távú növekedését. A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Nemzetközi gazdaságpolitika kialakítása A nemzetközi piacon is képviseli az ország érdekeit Kereskedelmi korlátok enyhítése Nemzetközi segélyezés Makrogazdasági politika koordinálása Globális szintű környezetvédelem A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Egyéb feladatok Az államnak a gazdasági feladatokon túl egyéb fontos feladatai is vannak: Önfenntartó Jogi keretek biztosítása A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
A kormányzati politika eszközei A kormányzat az eszközök három csoportjával befolyásolhatja a magángazdaság tevékenységét Adók Közkiadások Szabályozás A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Adók Az adó jogszabályi előírásokon alapuló kötelező fizetési kötelezettség, amelyet az állam, vagy vagy más közhatalmi szervezet (például helyi önkormányzat) hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől. A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Az adóztatás elvei Haszonélvezeti elv Fizetőképességi elv Horizontális méltányosság elve Vertikális méltányosság elve A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, C. pont
Az adók fajtái Adóztatási jog szerint Központi adó Helyi adó Adóbevételek felhasználása szerint Általános adó Céladó Teherviselés szerint Közvetlen adó Közvetett adó Tárgyi jellege szerint Személyi jövedelemadó Szociális hozzájárulási adó (2011 előtt társadalombiztosítási járulék) Társasági nyereségadó Fogyasztási adó Vagyonadó Egyéb adók A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, C. pont
Hatékonyság és méltányosság A Ramsey féle adószabály szerint ott kell a legsúlyosabb adót kivetni, ahol legkisebb a rugalmasság. Ugyanakkor fontos, hogy az állampolgárok méltányosnak érezzék az adót, mert kormányok bukását okozhatja A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, C. pont
Közkiadások A kormányzat közkiadásokat fordít a társadalom számára fontos termékekre és szolgáltatásokra (pl. oktatás, közlekedés, rendvédelem), valamint transzfereket fizet a rászorulóknak (pl. GYES) A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Szabályozás A társadalom érdekében előírásokat és tiltásokat rendelhetnek el (pl. környezetszennyezési határértékek, fogyasztóvédelmi jogszabályok, stb.) A téma részletes kifejtése megtalálható: Samuelson-Nordhaus (2012): Közgazdaságtan. 16. fejezet, A. pont
Az államháztartás Az állam gazdálkodási rendszerét (vagyis azt a tevékenységet, amely során az állam bevételeit beszedi, és összegyűjti az állami költségvetésbe, hogy azt felhasználja majd kiadásai teljesítésére) államháztartásnak nevezzük. (kormányportál)
Struktúrája Az államháztartás struktúrája a központi feladatok szétosztásától függően lehet: Kétszintű Háromszintű
Kétszintű központi feladatvállalás és helyi önkormányzatok (Magyarország, Olaszország Franciaország, Hollandia, Nagy Britannia)
Háromszintű központi (szövetségi) tagállami helyi feladatvállalás (szövetségi államoknál: USA, Kanada, Németország, Svájc, Ausztria)
Részei (Magyarországon) 2010 előtt 4 alrendszer 2010 óta 2 alrendszer Központi kormányzat Helyi önkormányzatok Elkülönített állami pénzalapok Társadalombiztosítás Központi alrendszer Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok Önkormányzati alrendszer (a jogi személyiséggel nem rendelkező társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok a központi alrendszer részét képezik)
Központi költségvetés A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló, naptári évre szóló bevételi és kiadási terve. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltseg vetes_merleg_1 http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/koltseg vetes_merleg_1/2 http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hitel es/mk13216.pdf (Költségvetési törvény 2014-re)
Helyi önkormányzatok Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeik-kel is önállóan rendelkeznek a jogszabályok szabta keretek között. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/kolt segvetes_merleg_6
Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/kolt segvetes_merleg_4
Elkülönített állami pénzalapok Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza Pl. Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Nemzeti Kulturális Alap, stb. http://www.allamkincstar.gov.hu/kincstar/kolt segvetes_merleg_5
Egyenlege Elsődleges egyenleg = összes bevétel összes kiadás + (kamatkiadások-kamatbevételek) Azt mutatja, hogy a korábban keletkezett adósság kamategyenlegét leszámítva mennyi az adott évi hiány. Teljes egyenleg (államháztartási hiány) = összes bevétel összes kiadás Ez az államháztartás pénzügyi megtakarítása. Magyarországon negatív
Egyenlege Az államháztartás egyenlege lehet Deficites (hiány) Szufficites (többlet) Kiegyensúlyozott
Bevételei Közhatalmi bevételek Adó jellegű bevételek Díjjellegű bevételek Szankció jellegű bevételek Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek
Kiadásai Funkciók szerint Állami működési kiadások Jóléti kiadások Gazdaságpolitikai feladatok kiadásai Államadósság kezelése