Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés

Hasonló dokumentumok
Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

Az aranyhal tenyésztése 2.

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja Halászati szakmai nap Földművelésügyi Minisztérium

ORSZÁGOS HATÁLYÚ TILALMI IDŐSZAKOK, MÉRET- ÉS MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK, NEM FOGHATÓ HALFAJOK

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

HALÁSZ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

A vízi ökoszisztémák

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

BROJLER Teljesítménymutatók

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

BROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 11.

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

HALGAZDASÁG. Állategészségügy a halgazdaságokban

Elemi csapásból hozzáadott érték

Halvizsgálati eredményközlés

A halak tartási körülményei és szállítása

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Tilalmi ideje: Május 2 - június 15 -ig. a 80 cm alatti példányokat tilos kifogni. Legkisebb kifogható méret: 50 cm.

A japán díszponty (koi, nishikigoi) tenyésztése 1. Dr. Urbányi Béla és Dr. Bokor Zoltán

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

Ragadozó halak tógazdasági termelésének gyakorlati szempontjai. Dr. Horváth László Dr. Bokor Zoltán

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

(ÁT)VÁLTOZÁS. Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Banggai kardina lishal

Lazacfélék tenyésztése

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

II. félév 1. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Aktuális halegészségügyi problémák és megoldásuk

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

Vajai László, Bardócz Tamás

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Szakmérnöki jegyzet Dr. Horváth László Dr. Urbányi Béla 2004, Gödöllő

Összefoglaló a SzIE Halászati és Horgászati Szakkollégium első belföldi tanulmányútjáról

Kagylómentés a Malom- és a Kocka-tavon

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

Pulyka légzőszervi betegségek

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT

A ragadozó halak szaporítása (Dr. Horváth László) 1. A harcsa szaporítása

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

TENYÉSZTÉSI PROGRAM. AZ ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ TYÚK (fehér, fekete és kendermagos színváltozat)

Bevezetés. Élőhelyfejlesztési javaslatok

Szalamandrák és gőték

A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE ( )

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Átírás:

Szent István University, Agricultural and Environmental Faculty Pettyes csatornaharcsa gazdálkodás és tenyésztés Dr. Béla URBÁNYI Associate professor Head of Department

Pettyes csatornaharcsa (Ictalurus punctatus, Rafinesque, 1818)

Főbb termelők (FAO 2006)

Statisztika

Általános információk Egészen a közelmúltig a csatornaharcsa termelés nem volt jelentős az USA-ban: 2000-ben már a tenyésztett fajok 50%-át adta a csatornaharcsa A termelés 95%-a 4 államban történik: Mississippi (70%), Alabama, Arkansas, Louisiana A csatornaharcsa, mint horgász sporthal csak másodikként követi a pisztrángsügért

Biológia Rend: Siluriformes, család: Ictaluridae (39 faj Kanadától Közép-Amerikáig) A csatornaharcsa Észak-Amerikában őshonos Teste megnyúlt és pikkelytelen; az átlagosan pigmentált egyedek hasa ezüstös fehér színű, az oldala szürkéskékbe hajló színezetű, vagy a háta lehet teljesen fekete. Albínó egyedek a természetben ritkán fordulnak elő, de a tenyésztett vonalaknál fellelhetőek 8 bajuszszál, 4 alsó és 4 a felső ajkakon Lágy úszósugarakkal rendelkezik, de a has- és mellúszók tüskések A farok alatti úszó 24-30 úszósugarat tartalmaz. Utóbbi határozóbélyeg más fajoktól való elkülönítéshez; a fiatal egyedek mélyen bevágott farokúszóval rendelkeznek. Ez a jelleg az idősebb egyedeknél nem jellemző. Az őshonos élőhelyeit tiszta és lassan áramló vizű folyók, állóvizek, tavak alkotják. Előnyben részesíti a homokos, kavicsos medret, jobbára fenéklakó. Vegyes táplálkozású Ellenálló, tág tűrésű faj (hőm.: fagyponttól egészen 34-35 ºC; sótartalom: 0-11 ppt) Ivarérettségét 2-12 év alatt éri el; akár 20 évig is elél, testtömege elérheti a 20 kg-ot is; a természetben 2-4 év alatt éri el a 0.5 kg-ot. Az ivási időszaka késő tavasszal van a hőmérséklet függvényében. A hímek kiválasztják az ivóhelyet és odacsalogatják a nőstényeket. Az ívás végeztével azonban elűzik őket. A hímek őrzik az a ikrákat egészen a kelésig (5-8 nap).

Történelmi áttekintés A csatornaharcsa iránti érkeklődés az Egyesült Államokban a Halászati Egyesület hatására élénkült fel, amikor az első törzsállományokat begyűjötték a természetből az 1870 es években. Elsősorban a Mississippi folyó völgyében őshonos, noha számos helyre is betelepítették már. Mesterséges szaporítása először 1890-ben történt akváriumi körülmények között. Ezidő tájt fedezték fel a hímek ikraőrzési és ivadékgondozó viselkedését. A halastavi ívatásra először 1914-ben került sor egy állami keltetőben. Ívatófészkeket először 1916-ban alkalmaztak. Ez az ikrásonkénti ivadékszám növekedését eredményezte. Keltetőházi körülmények között először 1929-ben sikerült a hím viselkedését utánzó vízáralmoltató rendszert létrehozni, tehát az ikrainkubációt mesterségesen megoldani. A piaci haltermelés először az 1950-es évek végén került be a gyakorlatba, A harcsatermelés gyorsan fejlődött az 1960-as és 70-es évek között. Ezt a fejlődést a halgazdasági körülmények javulása, a betegségek felismerése és leküzdése és ezek gyakorlati alkalmazása tette lehetővé. Ehhez járult még hozzá az USA déli államaiban bekövetkező ipari fejlődés. A termelő gazdaságok legalább 90%-a a Mississippi folyó völgyében létesült.

Élőhely és biológia A csatornaharcsa folyóvizekben és temperált vizekben őshonos Észak-Amerikában, elterjedési területe magába foglalja Kanada déli ill. Mexikó északi részét is. A kifejlett egyedek első ívása 2-3 éves korban következik be. Az ívás a természetben tavasszal, a déli területeken általában márciusban kezdődik. Az ikrákat leggyakrabban vízbe került farönkök alá helyezik, vagy valamilyen természetes mélyedésbe. Az ikrákat ragadós burokban, csomóban helyezik el. A 0.5-1.8 kg-os nőstények átlagosan 8 800 ikrát raknak testtömegkg-onként, a nagyobb ikrások akár 6 600 ikrát is rakhatnak ttkg-onként. Mikor megtörtént az ikrák lerakása és megtermékenyülése, a hím elűzi a nőstényt a fészektől, és úszójának folyamatos legyezésével állandóan friss, oxigéndús vizet áramoltat az ikrákra. A hőmérséklet függvényében az ikrák 5-10 nap alatt kelnek ki, és a hím még néhány napig a szikzacskó felszívódásáig gondoskodik a fejlődő, még nem táplálkozó ivadékokról. A csatornaharcsa alkalmi vegyes táplálkozású: gyakorlatikag minden rendelkezésre álló növényi és állati eredetű táplálékot elfogyaszt.

Termelési ciklus

A keltetés gyakorlata keltetők és ivadéknevelők, egyszerű átfolyó vizes tartályok Nélkülözhetetlen a jó vízminőség, a legfontosabb külső tényező a hőmérséklet. Az ikrák és lárvák számára sekély, négyszögletes tartályok alkalmasak. Az ikrákat ikratartó hálóban helyezik el a tartály oldalán, és állandó vízáramlást biztosítanak a fejlődő ikrák számára recirkulációval. A kelési idő a hőmérséklet függvénye(5-8 nap, 25-28 C). Lásd az ábrán A kikelt, még szikzacskós ivadékok kiúsznak a hálóból, majd összegyűlnek a tartály sarkainál. MacDonald-üvegeket (Zuger) is használnak néhány keltetőben az ikrák nátrium-szulfittal történő szétválasztása érdekében (lásd ábra) A lárvákat hasonló, de vízáramoltatás nélküli tartályokba helyezik át. A táplálkozásukat az elúszást követően kezdik meg (6-12 alkalommal naponta) Ezt követően a tartályokból előnevelő tavakba helyezik ki a táplálkozást követő 2-10 nap elteltével.

Előnevelési gyakorlat Az ivadékok telepítési sűrűsége határozza meg a kishalak átlagos méretalakulását egy szezon végéig. (150-180 napos szezon). Egy 20 g-os kishal eléréséhez kívánatos telepítési sűrűség 200000-300000 lárva/ha. A lárvanevelő telepeket 3-4 hétig trágyázni kell (szervetlen N és P) a telepítés előtt. A telepítés után a lárvák táplálékát állati plankton adja néhány hétig. Ezután a kishalakat napi 1-2 alkalommal etetett előkevert takarmányon tartják nagyjából egy hónapig. 5-9 hónap elteltével a kishalak lehalászhatók és áttelepíthetők az előnevelő tavakba. A méret szerinti osztályozás általában szükségszerű az egységes állományméret eléréshez. Az ivadéknevelő tavakat leeresztik és szárazra állítják a lehalászást követően.

Elővenelés Tiszta lehalászási rendszer: Célja az egyöntetű, egynyaras halállomány elérése. Növendék lárva állományokat hoznak létre, és a kívánt méretre nevelik (0.4-0.5 kg), majd teljesen lehalásszák vagy egyszerre, vagy 2-4 körben néhány hónap alatt. Előnye: A halak egységes méretűek. Könnyebb fenntartani az eszközparkot. A táplálékhasznosítás jobb. Elméletileg a betegségek kezelése könnyebb. Egy tenyészedényes rendszer: Egész éven át biztosítja az étkezési méretű halat. Legelőször, egy kezdeti állományt különítenek el, majd a gyorsabban növő egyedeket elkülönítik egy nagyobb lyukméretű elkülönítő háló segítségével, melyek helyére új halak kerülnek. Ez a folyamat évekig folytatódik anélkül, hogy a tavat szárazra állítanák. Eddig ez a leginkább elterjedt rendszer. Előnye: Egész évben elérhető a piaci méret; kiküszöbölhetők a szélsőségek (több nevelőből is lehet választani). Utóbbi a legfontosabb indoka a rendszer nagyobb elterjedtségének.

Termelési rendszerek A csatornaharcsa nevelés mesterséges tavakban, ketrecekben, kör alakú tartályokban, csatornarendszerekben történhet mind az Egyesült Államokban ill. Kínában. Az Egyesült Államokban inkább a monokultúra jellemző, míg Kínában elterjedt mind a monokultúrás, mind a polikultúrás nevelés, utóbbi olyan hagyományos fajokkal kiegészítve, mint pl. a ponty. A halak etetése mesterséges táppal történik mindkét államban.

Nevelés A csatornaharcsa nevelése többnyire tavi környezetben folyik. Az ívatás tavasszal, nyiltvízi tavakban, 60-325/ha telepítési sűrűségben, 1:01-01:04 ivararányban (tejes:ikrás) történik, így lehetővé válhat a párbaállás. Alternatívaként, az anyahalak külön is párba állíthatók az ívató tavakban. Mindkét esetben fészkeket helyeznek ki, ezek lehetnek fém vagy fa dobozok, vagy egyéb burkolatú, megfelelő méretű elemek. Az ikra a tóban hagyva kikeltethető, ebben az esetben az ívási szezont követően az anyahalakat át kell helyezni másik tavakba. Másik esetben a fészkeket 3-4 napos időközönként vagy még gyakrabban ellenőrzik, majd azok összegyűjthetők és keltetőkbe szállíthatók, ahol az ikrainkubáció megvalósul. A kikelt és elúszó, már táplálkozó kishalak a víz felszínén táplálkoznak. Az ivadékokat leginkább finomra őrölt kész takarmánnyal etetik néhány napig. Az ivadéknevelő tavakban több hónapig tart a nevelés (sokszor a teljes első évben).

Etetés A takarmány különböző növényi fehérjék kombinációiból áll; úgymint szójaliszt, gyapotmagliszt, kukoricaliszt, mogyoró (földimogyoró) és búza, kiegészítve növényi olajokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Nagyon kevés állati fehérjét tartalmaz (pl. halliszt) (ha egyáltalán van benne) a jelenleg alkalmazott csatornaharcsa táp. Számos USA-beli és nemzetközi cég forgalmaz csatornaharcsa tápot, valamint számos helyi takarmányüzem létesült harcsafarmok közelében. A felhasznált takarmány sokszor a szükségesnél magasabb dózisban tartalmaz vitaminokat, mivel a természetes táplálék, mely ezt hivatott biztosítani, nem mindig hozzáférhető, különösen a beltéri rendszereknél.

Feldolgozás A lehalászott halakat halszállító tartályokban teherautókon élve szállítják a feldolgozó üzemekbe a termelési ciklusnak megfelelően. A kisebb termelők saját maguk dolgozzák fel a halat. A halak méretétől és a piaci kereslettől függően szeletben vagy filé formájában dolgozzák fel, vagy lefejezve, belezve és nyúzva értékesítik. A halfeldolgozó üzemek fejlesztése szükséges és időszerű, a HACCP rendszer (Hazard Analysis Critical Control Point) előírásainak meg kell felelnie, miként azt a szövetségi kormányok előírják. Az üzemi látogatás és ellenőrzés rendszeres. A kiskereskedelmi egységeket, élelmiszerboltokat és éttermeket szintén rendszeresen ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a közegészségügyi előírásoknak.

Termelési költség A földvásárlás és a nagy tógazdaságok fejlesztése jelenti a legnagyobb költséget a gazdák számára. A legnagyobb változó költség a takarmány, ami jellemzően 40-45%-át adja a működési költségeknek. 1960-ban a csatornaharcsa piaci ára 1.1 USD/kg volt. Ez az ár azóta keveset változott; azóta sem tudott 1.75 USD/kg fölé kerülni (1990-es évek). Az eladási ár tulajdonképpen csökkent az import hallal szembeni verseny következtében. 2003 nyári hónapjainak átlagára 1.26 USD/kg volt. Vámkorlátozást vezettek be a Vietnamból importált harcsával szemben 2003 nyarán, de ennek nem volt hatása a termelői árra. Mindazonáltal a vietnami csatornaharcsa az Egyesült Államok belföldi piacán a legfőbb vetélytárs maradt.

Betegségek és megelőző intézkedések Betegség Kórokozó Típus Tünet Beavatkozás Csatornaha rcsa vírusos bet. Enteric septicaemi a Columnaris betegség Aeromonas septicaemi a Vírus Edwardsiella ictaluri Flavobacteri um columnare Aeromonas hydrophila; A. sobria Vízipenész Saprolegnia spp. Kopoltyú és külső paraziták Proliferatív (burjánzó) kopoltyú betegség Copepoda paraziták Más paraziták Trichodina sp.; Ichthyophthi rius multifiliis Aurantiactin omyxon sp.; Dero digitata Ergasilus sp.; etc Baktérium Baktérium Baktérium Gomba Protozoa Myxozoa Csökkentett táplálkozási aktivitás, kiszámíthatatlan úszás, néha spirál alakban, váltakozó hiperaktivitás és levertség, duzzadt has, kidülledő szemek, vérzések. Vérzések a külső száj alsó környékén; fehér fokális elváltozások a hal hátán és oldalán, esetenként szürke elváltozás a fejtetőn, amely nyílt sebben fakad ki. Fehér foltok a szájban, éles pikkelyek és uszonyok, vattaszerű növekedés a száj körül, uszonyok széle szakadozó; "nyerges" elváltozás a hátúszó közelében, gomba terjedése a kopoltyúkon és a bőrön. Úszók szakadozása és kivörösödése depigmentáció, fekélyek. Vattaszerű szürke / fehér foltok a bőrön vagy a kopoltyúkon, később barnává vagy zölddé válnak; általában kicsi, fokális fertőzések gyorsan terjednek a testen vagy a kopoltyún. Small white spots on skin or gills; irritation, flashing, weakness, loss of appetite, and decreased activity; gills pale and very swollen Kis fehér foltok a bőrön vagy a kopoltyún; irritáció, gyengeség, étvágytalanság, csökkent aktivitás, kopoltyúk sápadtak és nagyon duzzadtak. Duzzanat és piros és fehér foltok a kopoltyúkon darált hússzerű megjelenést adnak. Nincs kezelés; megfelelő gazdálkodás Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin Oxytetracycline; sulfamethoxine; ormetoprin Formalin Formalin Formalin Copepoda Látható paraziták a kopoltyún Formalin Helminths; cestodes; trematodes Formalin

Szaporítás Fából készült ívató tartály Harcsaivadék

Termelés

Termelés

Köszönöm a figyelmet!!!!