A DEBRECENI EGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzata

A DEBRECENI EGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzata Debrecen 2006. június 22.

2 A DEBRECENI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (a továbbiakban: egyetem) a magyar felsőoktatás évszázados hagyományait és az Európai Egyetemek Magna Chartájában lefektetett alapelveket követi. Hazai és külföldi társintézményekkel, szervezetekkel együttműködve tevékenykedik az universitas eszméjének megvalósítása érdekében. Célja, hogy - az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként - magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az alap- és alkalmazott tudományok művelésével elősegítse a társadalom fejlődését, javítsa versenyképességét, erősítse az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonyságát. Az egyetem autonóm intézmény, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (a továbbiakban: Ftv.)és az egyéb vonatkozó jogszabályok keretein belül maga határozza meg saját szervezetét, működését, választja meg vezetőit és valósítja meg képzési céljait, kutatási, gyógyító és művészeti tevékenységét. Az egyetem valamennyi oktatója és kutatója számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára a törvények és saját belső szabályzatainak keretén belül tanulási szabadságot biztosít. Az egyetem autonómiáját az általa kialakított és a legfelsőbb vezető testülete által - a Ftv. 21. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - megalkotott és elfogadott jelen Szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) rögzített módon gyakorolja. Az SZMSZ az egyetem alapszabálya, amely valamennyi felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott területen elsődleges jogforrás. Az SZMSZ részét képezik a Ftv.-ben előírt, de a Ftv. 21. (5) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján külön-külön megalkotott egyetemi szabályzatok. (felsorolásuk az SZMSZ mellékletei után). Első rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az egyetem neve: Debreceni Egyetem Angolul: University of Debrecen Latinul: Universitas Debreceniensis Székhelye: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Logója: Gerundium, zöld és óarany színnel, 1538 és UD felirattal. Körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere,

3 körülötte Debreceni Egyetem körirattal. Intézményi azonosítója: FI 17198 Az egyetem valamennyi hivatalos iratán fel kell tüntetni az intézményi azonosítót. Ennek hiányában az irat érvénytelen. (2) Az egyetem a Magyar Köztársaság Országgyűlése által elismert állami felsőoktatási intézmény, önálló jogi személy, amely az Alapító Okirata alapján működik. (3) Az egyetem költségvetési szerv, amely részjogkörű költségvetési egységekkel is rendelkezik és kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataival, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik. (4) Az egyetem felett a fenntartói jogokat, a törvényességi felügyeletet a Ftvben meghatározott keretek között az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: fenntartó) gyakorolja. (5) Az egyetem autonóm intézmény, amelyet különösen a következő alapvető oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási - jogok illetnek meg: képzési rendszerének kialakítása, a vezetők, oktatók, hallgatók és alkalmazottak: az egyetemi polgárok kiválasztása, a tudományos kutatás és művészeti tevékenység szabadsága, doktori képzés és a doktori (Ph.D) fokozat odaítélése, habilitációs eljárás lefolytatása és dr. habil. cím adományozása, a belső szervezet és működés kialakítása, a hazai és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, önálló gazdálkodás a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, a hallgatói és közösségi jogok érvényesülésének garantálása. Második rész AZ EGYETEM FELADATAI 2. (1) Az egyetem elsődleges feladata, hogy oktatási rendszerén keresztül a tudomány és a művészet több területén a társadalom számára művelt, magas fokon képzett, nemzetközi elméleti és gyakorlati tudással rendelkező felsőfokú végzettségű elméleti és gyakorlati szakembereket képezzen és továbbképezzen.

4 Feladata a nemzeti és egyetemes kultúra közvetítésével a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, művészeti és más alkotások, eredmények létrehozására, az autonóm gondolkodásra; az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájában foglaltak figyelembevételével az anyanyelvi, idegen nyelvi és szaknyelvi ismeretek fejlesztése; az egész életen át tartó tanulás keretében a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti felnőttképzési tevékenység folytatása; közreműködés a tudásalapú társadalom számítástechnikai és informatikai kultúrájának fejlesztésében. Feladata továbbá, hogy hozzájáruljon az ország, a kelet-magyarországi régió és Debrecen város társadalmi, gazdasági és tudományos életének fejlesztéséhez, a pedagógusképzéshez, a gyógyításhoz és egészségmegőrzéshez, az agrárágazat és a vidék fejlesztéséhez, kulturális és művészeti értékeinek megőrzéséhez és gyarapításához. (2) Az egyetem a képzés irányainak megfelelő tudományágakban tervszerű tudományos munkát végez, megteremti az oktatás-kutatás egységét. Részt vesz a tehetséggondozásban, a kutatói utánpótlás nevelésében, a kiemelkedő képességekkel rendelkezők tudományos felkészítésében. Figyelemmel kíséri és közreadja a tudomány és saját kutatómunkájának új eredményeit, s azt a társadalom szolgálatába állítja. (3) Az egyetem költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat lát el. (4) A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (a továbbiakban: DEOEC) az egészségügy és az igazságügyi szakértői tevékenység körébe tartozó feladatok ellátásában, Agrártudományi Centruma (a továbbiakban: DE-ATC) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó jogszabályok rendelkezése és finanszírozási feltételei szerint vesz részt. (5) Az egyetem szervezett formában a) közvetíti a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit, b) speciális szakirányokban tovább fejleszti szakmai ismereteiket, c) ellátja a szakemberek gyakorlati munkáját segítő tudományok oktatását, d) különböző szervezetek és intézmények vezetői részére segítséget nyújt a korszerű vezetési ismeretek és módszerek elsajátításában, e) szakmai átképzést és továbbképzést szervez.

5 (6) Az egyetem a fenti célokat és feladatokat oktatói, kutatói, tanárai és egyéb dolgozói, valamint hallgatói közreműködésével, választott testületei, tisztségviselői vezetésével, a működést biztosító szervezetek együttműködésével valósítja meg, illetve gyakorolja. Harmadik rész SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. AZ EGYETEM SZERVEZETE 3. (1) Az egyetem feladatait oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei útján látja el, melyek munkáját, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek segítik. (2) A képzési, kutatási és betegellátási feladatok koordinálására az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségügyi Főiskolai Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Népegészségügyi Kar Orvos- és Egészségtudományi Centrumként (DE OEC), a képzési, kutatási, agrártudományi feladatok koordinálására az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, a Mezőgazdaságtudományi Kar, a Műszaki Főiskolai Kar, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, a Karcagi Kutatóintézet és a Nyíregyházi Kutatóközpont Agrártudományi Centrumként (DE ATC) működik. (3) A képzési, kutatási, tanárképzési feladatok koordinálására az Állam-és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, az Informatikai Kar, a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar, a Debreceni Konzervatórium, a Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, az Arany János Gyakorló Általános Iskola és a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola Tudományegyetemi Karok (DE TEK) elnevezéssel tervezési gazdálkodási egységként működik. (4) Az egyetem decentralizált gazdálkodást folytat, melynek alapegységei a tervezési gazdálkodási egységek. Az egyetemen működő tervezési gazdálkodási egységek a Központ (DE KP), az Agrártudományi Centrum (DE ATC), az Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) és a Tudományegyetemi Karok (DE TEK). Az egyetem egyes campusait, karait és egyéb szervezeti egységeit átfogó működtetési feladatokat a tervezési gazdálkodási egységek látják el. A tervezési gazdálkodási egység a rektornak alárendelt egység. Működését jelen szabályzat, a Gazdálkodási Szabályzat és saját működési rendje

6 szabályozza. Gazdálkodási szempontból az egyes tervezési gazdálkodási egységekhez tartozó szervezeti egységeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 1. OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEK 4. (1) Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek az egyetemi és főiskolai karok, a kutató intézetek, a jelenleg még nem karként működő konzervatórium, az ezeken belül létrehozott tanszékek, nem önálló tanszékek, tanszékcsoportok, intézetek, klinikák, kihelyezett tanszékek. (2) A karokat a dékánok, a Konzervatóriumot és a kutató intézeteket, az intézeteket és a klinikákat az igazgatók, a tanszékeket és nem önálló tanszékeket, a kihelyezett tanszékeket a tanszékvezetők vezetik. (3) Az egyetem karai: Egyetemi Karok: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar (AVK) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK), Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Fogorvostudományi Kar (FOK) Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Informatikai Kar (IK) Közgazdaságtudományi Kar (KTK) Mezőgazdaságtudományi Kar (MTK) Népegészségügyi Kar (NK) Természettudományi Kar (TTK) Főiskolai Karok: Egészségügyi Főiskolai Kar (EFK) Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar (HPFK) Műszaki Főiskolai Kar (MFK) (4) A Debreceni Konzervatórium - karrá válásáig - a karokhoz viszonyított korlátozott (csak javaslattevő és véleményező) jogosítvánnyal rendelkező, saját működési szabályzattal és belső költségvetéssel rendelkező oktatási szervezeti egység. (5) Kutatóintézetek: Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) Karcagi Kutató Intézet (KKI)

7 Nyíregyházi Kutató Központ (NYKK) (6) A tanszék/intézet tanszékvezető vagy igazgató irányításával működő, meghatározott tudományterületet, szakterületet művelő oktatási egység, amely rendelkezhet önálló gazdálkodási jogosítványokkal, s amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. (7) A nem önálló tanszék az intézeten vagy klinikán belül szervezett, önálló gazdálkodással nem rendelkező szervezeti egység. (8) A klinikák az ÁOK szervezetében a kötelező klinikai tanszakok egységei, tanszéki jogosítványokkal rendelkező önálló oktatási szervezeti egységek. Egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, közreműködnek az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában, ellátják a jogszabályokból és a progresszív betegellátásból rájuk háruló feladatokat. Tancélú gyógyító, megelőző tevékenységet, ágazati kutató, fejlesztő tevékenységet, egészségmegőrző tevékenységet és regionális ellátási tevékenységet végeznek. A klinikaigazgatók irányításával működnek. (9) A kihelyezett tanszék az egyetem és elsősorban más szervezetek, társaságok, kutatóintézetek közötti külön szerződés alapján működő oktatási szervezeti egység. (10) Támogatott kutatócsoport és akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 5. (1) Az egyetem hatékonyabb működése érdekében segíteni kell a hasonló területeken oktató oktatási szervezeti egységek vagy diszciplínák ésszerű együttműködését. 2) A szervezeti integráció nélküli együttműködést Program Tanács (PT) irányítja. A PT létrehozására a szenátus Stratégiai Fejlesztési Bizottsága tesz javaslatot a szenátusnak az illetékes kari/konzervatóriumi tanács, valamint a centrum/tek elnök egyetértésével, a gazdasági tanács és a szenátus illetékes bizottságai véleményének kikérése után. A javaslatról a szenátus dönt. A PT maga választja meg elnökét, aki a megfelelő rotációs elv szerint évente változik. A PT feladata:

8 a) meghatározza saját működési rendjét, b) kidolgozza a közösen vállalt oktatási programot, c) amennyiben új szak indítása vagy alapítása a cél, elkészíti az akkreditációhoz szükséges dokumentumokat, ellenőrzi az akkreditáció folyamatát, d) meghatározza a tárgyak felelősét, e) biztosítja az oktatás személyi és tárgyi feltételét, f) összeállítja a tanterveket, g) vállalja a program minőségbiztosítását, h) pályázatokat nyújt be a program pénzügyi alapjainak a megteremtésére, i) az érintett karok vezetőivel egyeztet a normatív finanszírozás programra eső támogatását illetően, j) képviseli a program érdekeit a kari fórumokon, k) folyamatosan gondozza a programot, l) közös kutatási programot dolgoz ki, m) meghatározza a program, személyi és tárgyi feltételeit, n) közös pályázattal megteremti a program működőképességét, o) meghatározza a kutatási eredmények publikációs rendjét, p) fogadja a PhD hallgatókat, r) javaslatot tesz megfelelő feltételek megléte esetén doktori programok indítására. (3) Az oktatási szervezeti egységek koordinációs központba integrálására a szenátus Stratégiai Fejlesztési Bizottsága tesz javaslatot a szenátusnak, az illetékes kari /konzervatóriumi tanács, valamint a centrum/tek elnök egyetértésével, a gazdasági tanács és a szenátus bizottságai véleményének kikérése után. A javaslatról a szenátus dönt. A koordinációs központ maga választja meg tanácsát, és javaslatot tesz a vezető személyére, akit a megfelelő rotációs elv szerint az új szervezeti egységet alkotó intézetek, tanszékek vezetői közül a rektor bíz meg. A vezető megbízatása egy évre szól, és nem minősül vezetői megbízásnak. A tanács feladatai megegyeznek a Program Tanács feladataival (4) Oktatási szervezeti egységek összevonásáról, szétválásáról a gazdasági tanács és az érintett tervezési gazdálkodási egység (vagy kar), valamint a centrum/tek elnök véleményének meghallgatásával a szenátus dönt, és egyben meghatározza az új szervezeti egység kapcsolódását és pénzügyi finanszírozását. 6. Az egyetemen és az egyetem oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységei keretén belül akadémiai kutatócsoportok, nem tanszéki jogállású

9 központok, egységek, részlegek, csoportok, osztályok működhetnek. 2. SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK 7. (1) Az egyetemen az alábbi szolgáltató egységek működnek: - Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, - Idegennyelvi Központ, - Informatikai Igazgatóság, - Kollégiumok, - Gyakorló iskolák, gyakorló óvoda. A szolgáltató egységek működési rendjüket - a szenátus által elfogadott szervezeti felépítés alapján - maguk határozzák meg, melyet a szenátus hagy jóvá. (2) A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (továbbiakban DEENK) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység, amely közös és egységes feladatokat szolgál, különös tekintettel az információhoz való korszerű hozzáférést az egyetem minden polgára számára. Az 1997. évi CXL. törvényben foglaltak szerint nemzeti gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, ennek következtében jogosult számos, az egyetemi könyvtári lét fenntartásához is szükséges központi állami szolgáltatás igénybevételére, illetve egyetemi könyvtári rangjában pályázatokat nyújthat be az e területeken megjelenő kiírásokra is. A könyvtári szervezet vezető testülete a Könyvtári Tanács, amely döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A tanács elnöke az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója. A DEENK-et a rektor által megbízott főigazgató vezeti. (3) A Debreceni Egyetem Idegennyelvi Központja (DEIK) egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi egység, amelynek feladata a tanrendbe épített általános idegennyelvi képzés, a költségtérítéses idegennyelvi képzés, valamint a karok/ konzervatórium igénye szerint a szaknyelvi képzés szervezése, biztosítása, az egyetemi nyelvvizsga központ akkreditációjának előkészítése, az akkreditáció után a nyelvvizsgáztatás. A tervezési gazdálkodási egységek illetve karok idegennyelvi oktatási egységet, szaknyelvi csoportot/tanszéket működtethetnek. Az Idegennyelvi Központot a rektor által megbízott igazgató vezeti.

10 (4) Az egyetem Informatikai Igazgatósága egységes irányítású és szerkezetű, az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt központi szolgáltató egység, amelynek fő feladata az informatikai hálózat üzemeltetése, széleskörű internet szolgáltatás az oktatók és hallgatók részére, az egyetemi adminisztráció számára szükséges információs rendszerek és informatikai eszközök működtetése. A tervezési gazdálkodási egységek informatikai csoportot működtethetnek. Az Informatikai Igazgatóságot a rektor által megbízott igazgató vezeti. (5) A Debreceni Egyetem Kollégiumai (kollégiumok) az egyetem egységes felügyelettel, egyetemi szinten szerveződő testületekkel, és saját kollégiumi önkormányzattal rendelkező, önálló szolgáltató, szociális és nevelési szervezeti egységei, ahol értelmiségalakító, tanulmányi, nevelési, szabadidős és sporttevékenység folyik. A kollégiumok fenntartásáról, üzemeltetéséről és fejlesztéséről az egyetem/centrum/tek/kar vezetése gondoskodik. (6) A nem az egyetem tulajdonában álló Diákotthon az egyetemmel kötött megállapodás alapján biztosítja a hallgatók lakhatási feltételeit. (7) Az egyetem gyakorló iskolákat és gyakorló óvodát működtet, melyek Alapító Okirattal és Működési Engedéllyel rendelkeznek. A gyakorló iskolák és óvoda ellátják a közoktatási törvényben meghatározott feladatukat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. A gyakorló iskolák igazgatóit a TEK elnöke, a gyakorló óvoda vezetőjét a HPFK dékánja bízza meg. Az egyetemen folyó pedagógusképzési tevékenységet és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzést a TEK területileg illetékes elnökhelyettese vezetésével a Tanárképzési Kollégium koordinálja. A gyakorló iskolák felügyeletét a TEK területileg illetékes elnökhelyettese, a gyakorló óvoda felügyeletét a HPFK gyakorlati képzésért felelős dékánhelyettese látja el. 3. FUNKCIONÁLIS SZERVEZETI EGYSÉGEK 8. (1) Az egyetem/karok/konzervatórum/centrumok/tek illetve kutatóintézetek feladatainak ellátását a terület szerint strukturált funkcionális szervezeti egységek segítik. Működési rendjüket a jelen szabályzatban foglaltak figyelembevételével, saját működési rendjük határozza meg.

11 (2) Az egyetemi központi funkcionális szervezeti egységei: a) gazdasági főigazgatóság, b) rektori hivatal, c) igazgatóságok, d) Belső Ellenőrzési Önálló Osztály. (3) Az Egyetem gazdálkodási, üzemeltetési és fenntartási feladatait az egységes Gazdasági Főigazgatóság látja el. A Gazdasági Főigazgatóság az egyetem rektorának közvetlenül alárendelt egység. Működését a vonatkozó jogszabályok, jelen szabályzat, a Gazdálkodási Szabályzat és saját ügyrendje szabályozza. Felépítését a 2. sz. melléklet tartalmazza. (4) Az egyetem központi igazgatási feladatait a rektornak közvetlenül alárendelt, az egyetemi főtitkár irányításával működő rektori hivatal, az egyes szervezeti egységek igazgatási feladatait saját igazgatási szervezeti egységeik látják el. (5) Az igazgatóságok a vezetés munkáját segítő, a rektornak közvetlenül alárendelt, az igazgató irányításával működő központi szervezeti egységek. Szakterületükön összehangolják és segítik az oktatási és kutatási szervezeti egységek munkáját. Feladat- és hatáskörüket jelen szabályzat keretei között a rektor határozza meg. (6) a) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. b) A belső ellenőrzés kialakításáról és működéséhez szükséges források biztosításáról az egyetem rektora köteles gondoskodni c) A függetlenített belső ellenőrök által végzett ellenőrzést a Belső Ellenőrzési Önálló Osztály látja el d) A Belső Ellenőrzési Önálló Osztály tevékenységét az egyetem rektorának közvetlenül alárendelve végzi. Vezetője az igazgató, akit az oktatási miniszter az egyetem rektorának javaslatára bíz meg, megbízatását a rektor, a gazdasági tanács vagy saját kezdeményezésére visszavonja. e) A belső ellenőrzés szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. f) Az egyetem belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység, a belső ellenőrzési tevékenység és a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek

12 alkalmazásának ellenőrzése útján kell ellátni. g) A folyamatba épített, előzetes és utólagos ellenőrzés a Gazdasági Főigazgatóság és a gazdálkodásért felelős egységei által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a rektor felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. II. AZ EGYETEM VEZETÉSE 9. (1) Az egyetem feladatainak végrehajtása megalapozásában, a rendelkezésre bocsátott források, eszközök, közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében közreműködő testület a gazdasági tanács. (2) Az egyetem vezető testülete a szenátus. A szenátus munkáját meghatározott területeken bizottságok segítik. (3) Az egyetem vezetője a rektor, vezető tisztségviselői: - a rektorhelyettesek, - a prorektor, a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, - a centrumelnökök, rektorhelyettesi jogkörben, - a TEK elnöke, rektorhelyettesi jogkörben, - a dékánok, - a gazdasági főigazgató, - az egyetemi főtitkár. (4) A vezetés munkáját tanácsadó és egyéb testületek segítik. (5) Az egyetemen magasabb vezető és vezető beosztás 65 éves korig tölthető be. Ha a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást kapott személy a 65. életévét a tanév közben (adott év szeptember 1-től augusztus 31-ig) tölti be, a megbízás részére a tanév végéig adható meg. (6) Az egyetemen magasabb vezetői beosztás csak nyilvános pályázat alapján tölthető be. A pályázatot - a rektori pályázat kivételével - az egyetem rektora írja ki az OM hivatalos lapjában. (7) A rektor - amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik - jogosult dönteni, hogy a pályázatot hol teszi közzé (minisztérium hivatalos lapja, országos vagy helyi napilap, szakmai folyóirat, belső pályázat stb.).

13 (8) Vezető beosztás betöltésére - amennyiben ezt a szervezeti egység szabályzata/ügyrendje előírja - a munkáltatói jogkör gyakorlója nyilvános pályázatot írhat ki az adott szervezeti egység által meghatározott módon. (9) A Minisztérium hivatalos lapjában megjelenő pályázatot csak a rektor írhat ki. (10) A magasabb vezetői munkakör átadását mindenkor írásba kell foglalni. Az átadásról készült jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az egyetem rektorának. Vezetői munkakör átadása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt az átadás módjáról. 1. A GAZDASÁGI TANÁCS 10. (1) A gazdasági tanács (a továbbiakban: tanács) 9 tagú testület, melybe 4 tagot a szenátus, 3 tagot az oktatási miniszter delegál, hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató. A szenátus által delegált tagok közül egy főre a hallgatói önkormányzat tesz javaslatot. A tanács ülésein tanácskozási joggal részt vesznek a centrumok/tek elnökei. Az ülésekre meg kell hívni a hallgatói önkormányzat képviselőjét, és a Ftv. 23. (9) bek.-ben meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Államkincstár megbízottját. (2) A tanácsba csak felsőfokú végzettséggel rendelkező, és a Ftv. 23. (7) és (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá nem eső személy delegálható. A tagok részére a delegálók utasítást nem adhatnak. (3) A tagok megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. (4) A tanács tagjai közül maga választja meg elnökét. Az elnök megválasztásához öt tag támogató szavazatára van szükség. (5) A tanácsi tagság megszűnik a - a megbízás lejártával, - a tag lemondásával, - visszahívással. (6) Vissza kell hívni azt a tagot, - aki egy éven keresztül a tanács üléseinek több mint a felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni, - aki bármilyen okból a tagságából eredő feladatait - több mint fél éven

14 keresztül - nem tudja ellátni, - akivel szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt a tanácsnak nem lehet tagja. (7) Lemondás és visszahívás esetén az, aki az érintett tagot delegálta, 30 napon belül új tagot köteles delegálni az (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével. Az újonnan megválasztott tag megbízatás öt évre szól, függetlenül attól, hogy a lemondott, illetve visszahívott tag megbízásából mennyi idő telt el. 11. (1) A tanács szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze. A tagoknak az ülésre szóló meghívót és a tárgyalt napirendek írásos anyagát az ülés előtt legalább öt munkanappal meg kell kapniuk. A meghívó és mellékletei továbbítása elektronikus úton is történhet. (2) A tanács ülése akkor határozatképes, ha legalább öt tagja jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Nem vehet részt a szavazásban az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire a döntés kihatással lehet. (3) A tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a döntéseket határozatba kell foglalni. A jegyzőkönyvet az elnök és az általa kijelölt egy tag írja alá. 12. (1) A tanács dönt azokban a kérdésekben, melyekre a szenátus felhatalmazza. Rendszeresen, de évente legalább két alkalommal át kell tekintenie az egyetem működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását. Figyelemmel kell kísérnie, hogy az egyetem szervezeti rendje igazodik-e a feladatok hatékony ellátásához. (2) A tanács közreműködik a szenátus döntéseinek az előkészítésében, melynek keretében véleményezi a) az intézményfejlesztési tervet, b) a kutatás-fejlesztési-innovációs stratégiát, c) a költségvetést és beszámolót, d) a számviteli rendet, e) fejlesztés indítását, f) gazdálkodó szervezet alapítását, ilyenben részesedés szerzését, gazdálkodó szervezettel történő együttműködést,

15 g) az egyetem rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését, h) hitelfelvételt, i) együttműködési megállapodás kötését, j) az egyetem szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását, megszüntetését, k) 500 Millió Ft feletti kötelezettségvállalást. (3) A tanács - gazdasági szempontból - véleményezi az SZMSZ-ben meghatározott esetekben a pályázatokat. (4) Javaslatot tesz a fenntartó felé a - a rektor juttatásaira, - a rektor munkaköri leírására. (5) A tanács gyakorolja a rektor felett azokat a további munkáltatói jogokat, melyeket részére a fenntartó átruház. (6) A tanács a szenátusnál, annak eredménytelensége esetén a fenntartónál jelzéssel élhet, ha megítélése szerint az egyetem a gazdálkodásával, a rendelkezésére bocsátott vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon működtetésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan hozott döntésével veszélyezteti az egyetem működését. 2. A SZENÁTUS A szenátus hatásköre 13. (1) A szenátus az egyetem legfelsőbb vezető döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete. (2) A szenátusnak a karokat, illetve a centrumokat/tek-et érintő kérdésekben való döntése előtt ki kell kérnie az érintett kar, illetve a centrum/tek véleményét. (3) A Szenátus fogadja el az egyetem a) intézményfejlesztési tervét, és azzal összhangban a kutatási-fejlesztésiinnovációs stratégiáját, b) képzési és szakképzési programját, c) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, minőségfejlesztési programját,

16 d) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, e) elemi költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét, f) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves költségvetési beszámolóját, g) minőségbiztosítási és minőséghitelesítési rendszerét, illetve annak alapelveit és ennek alapján a minőségfejlesztési programot. (4) A szenátus határozza meg a felsőoktatási intézményben a) a hallgatói tanácsadás rendszerét, b az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét. (5) A szenátus dönt: a) fejlesztés indításáról, b) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, c) a rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítéséről, d) hitelfelvételről, e) egyetemi szintű együttműködési megállapodás kötéséről, f) szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről, g) a kutatási program elfogadásáról, h) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, i) állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, j) az alábbi oktatói, kutatói pályázatok rangsorolásáról: - egyetemi tanár, - főiskolai tanár, - kutató professzor, - tudományos tanácsadó. k) az alábbi magasabb vezetői, vezetői beosztásokban a pályázatok rangsorolásáról: - rektor, - rektorhelyettes, - gazdasági főigazgató, - egyetemi főtitkár, - szolgáltató, valamint központi funkcionális szervezeti egység vezető, amennyiben a pályázati kötelezettséget jogszabály vagy e szabályzat előírja, - konzervatórium igazgató és igazgatóhelyettes, oktatási szervezeti egység vezetője, - kutató intézet igazgató. l) a gazdasági tanács tagjainak delegálásáról, m) a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról,

17 n) a szervezeti és működési szabályzat által a hatáskörébe utalt kérdésekről, o) szakirányú továbbképzések létesítéséről és indításáról, felsőfokú szakképzések indításáról, p) a doktori iskola létesítéséről és a doktori képzés indításáról, q) a habilitációs eljárás szabályozásáról, r) egyetemi kitüntetések alapításáról és adományozásáról, kitüntető címek alapításáról és az alábbiak adományozásáról: - doktor honoris causa, - Professor Emeritus/Professor Emerita, - egyetemi/főiskolai magántanári, - címzetes egyetemi, főiskolai tanári, - konzervatórium esetében címzetes egyetemi, főiskolai docensi. s) centrum/tek létrehozásáról az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján, döntés új tag felvételéről, a centrum/tek kötelékébe való belépés, illetve az onnan való kilépés jóváhagyásáról, sz) az egyetem humánpolitikai elveinek meghatározásáról, t) az egyetemi Hallgatói Önkormányzat alapszabályzatának jóváhagyásáról, u) a fenntartói intézkedésekkel szembeni bírósági eljárás kezdeményezéséről. (6) A szenátus hatáskörébe tartozik továbbá a) alapképzés és mesterképzés létesítésének és indításának, illetve megszüntetésének, felsőfokú szakképzés létesítésének kezdeményezése, b) a gazdasági tanács által benyújtott kérdések megvitatása, c) az egyetem szakmai tevékenységének, minőségfejlesztési programja végrehajtásának értékelése, d) az Ftv-ben meghatározott egyéb jogosítványok gyakorlása, e) javaslattétel rektori pályázat kiírására, f) a rektor vezetői tevékenységének értékelése, g) a rektor visszahívásának kezdeményezése, h) kitüntetéses doktorrá avatás kezdeményezése, i) véleménynyilvánítás minden olyan kérdésben, amelyben a döntés joga a felettes szervek hatáskörébe tartozik, j) egyetemi és főiskolai tanári címmel rendelkezők esetében egyetemi és főiskolai tanári munkakör, a konzervatórium esetében címzetes egyetemi, főiskolai docensi munkakör egy évnél rövidebb időre szóló, pályázati eljárás nélkül történő betöltése.

18 (7) A szenátus alábbi jogköreit ruházza át a szervezeti egységekben létrehozott tanácsokra: a) a Centrumtanács, TEK Tanács jogosult - a centrumelnök/tek elnök megválasztására, - a centrumelnökhelyettesi, TEK elnökhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, - a gyakorló iskolák igazgatói pályázatának a rangsorolására, - a centrum/tek szintű együttműködési megállapodások megkötésére, - centrum/tek kitüntetések alapítására és adományozására, - centrum/tek költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására. b) a kari tanács jogosult - dékán megválasztására, - dékánhelyettesi megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, - oktatói (egyetemi docensi, főiskolai docensi, adjunktusi, tanársegédi), tudományos kutatói (tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi, tudományos segédmunkatársi) és tanári pályázatok rangsorolására, - oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységvezetői, egyéb kari szervezeti egységvezetői megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, - kari szintű együttműködési megállapodások megkötésére, - köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésére, - címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói, mestertanári cím adományozására, - kari kitüntetések alapítására és adományozására, - kari költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására, - egyetemi, főiskolai docensi munkakör 1 évnél rövidebb időre szóló, pályázati eljárás nélkül történő betöltésére. c) a konzervatórium tanácsa jogosult - az oktatói (tanársegédi, adjunktusi, egyetemi docensi, főiskolai docensi) és a tanári pályázatok rangsorolására, - a konzervatóriumi kitüntetések alapítására és adományozására, - köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezésére, - mesteroktatói, mestertanári cím adományozására, - a konzervatórium költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására, - konzervatóriumi szintű együttműködési megállapodások megkötésére.

19 d) a kutatóintézet tanácsa jogosult - az igazgatóhelyettesi és egyéb vezetői megbízásra vonatkozó pályázatok rangsorolására, - a tudományos főmunkatársi, tudományos munkatársi és tudományos segédmunkatársi pályázatok rangsorolására, - az intézeti szintű együttműködési megállapodások megkötésére, - az intézeti költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadására. (8) A szabályzat, program elfogadásának joga kiterjed annak módosítására is. (9) A szenátus a döntései meghozatala során köteles figyelembe venni a közpénz és a közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének, vagyona elidegenítésénél az értékarányosság követelményét. (10) A szenátusnak rendszeresen de legalább évente kétszer át kell tekintenie az egyetem működését, gazdálkodását, az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását. E körben a gazdasági főigazgatót köteles beszámoltatni. (11) A szenátus joga és kötelessége a hozott határozatok, megbízások végrehatásának ellenőrzése. A szenátus összetétele 14. (1) 2006. december 31-ig a szenátus a jelen szabályzat elfogadása előtt hatályban lévő SZMSZ 12. -ában meghatározott összetétel szerint, 2007. január 1-jétől a (2)-(12) bekezdésben meghatározott összetétel szerint működik. (2) A szenátusnak hivatalból tagjai: a) az egyetem rektora, b) a centrum elnök/tek elnök, c) a karok dékánjai, a konzervatórium igazgatója, d) a hallgatói önkormányzat elnöke. (3) A karok, a konzervatórium, a kutató intézetek, a gyakorló iskolák az oktatói, kutatói, tanári létszámuk figyelembevételével az alábbiak szerint jogosultak oktatói, kutató, tanári munkakörben foglalkoztatott szenátusi tagokat választani: AVK ÁJK 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató

20 ÁOK BTK FOK GYTK IK KTK MTK NK TTK EFK HPFK MFK DK Kutatóintézetek Gyakorló iskolák 5 oktató, kutató 1 központi gyakornok (rezidens) 3 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 2 oktató, kutató 1 oktató, kutató 3 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató, kutató 1 oktató 2 kutató, oktató 1 tanár (4) Amennyiben a hallgatói önkormányzati választáson a hallgatók legfeljebb egynegyede vett részt, a hallgatói önkormányzat egy tag delegálására jogosult. Ha a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több, mint egynegyede vett részt, a hallgatói képviselők száma 17 fő, mely létszámba beszámít a DEHÖK elnöke is, és ezen keret terhére egy tagot a PhD. hallgatók közül kell delegálni. (5) Amennyiben a (4) bekezdés előírásai szerint a hallgatók 17 fő delegálására jogosultak, a nem oktatói/kutatói munkakörben dolgozó egyetemi közalkalmazottak öt, a reprezentatív szakszervezetek három tag választására jogosultak. A nem oktatói/kutatói közalkalmazottak képviselőiből egy főt az Agrártudományi Centrumhoz, két főt az Orvos- és Egészségtudományi Centrumhoz, egy főt a Tudományegyetemi Karokhoz és egy főt a Központhoz tartozó közalkalmazottak közül kell választani. Amennyiben a hallgatók csak egy tagot delegálhatnak, a nem oktatói/kutatói munkakörben foglalkoztatottak és a reprezentatív szakszervezetek döntésük szerinti személlyel - 2-2 fővel képviseltethetik magukat a szenátusban. (6) A szenátus tagjainak többségét az oktatók és kutatók által választott tagoknak az elnökkel együtt - kell alkotniuk. Ha a hallgatói önkormányzati választásokon a hallgatók több mint egynegyede vett részt, a tagok legalább egynegyedét, legfeljebb egyharmadát hallgatóknak kell alkotniuk. A választott oktatók, kutatók legalább 50%-ának egyetemi/főiskolai tanárnak, kutató professzornak, tudományos

21 tanácsadónak, tudományos főmunkatársnak kell lennie. (7) Nem lehet a szenátus tagja olyan hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya szünetel. (8) A választott tagság személyre szóló. (9) A hivatali tisztségük alapján tagsággal rendelkező vezetőket - távollétük esetén - szavazati joggal felruházott meghatalmazott hivatali helyettesük képviselheti. A meghatalmazottak személyét a vezetők kötelesek a szenátus elnökének írásban bejelenteni. (10) A szenátus tanácskozási jogú állandó meghívott tagjai: - a gazdasági tanács elnöke, - a rektorhelyettesek (ha nem választott tagok), - a prorektor a rektori megbízatásának lejártát követő egy évig, - a gazdasági főigazgató, - az egyetemi főtitkár, (a továbbiakban: főtitkár), - a kutatóintézetek igazgatói (ha nem választott tagok), - az oktatási igazgató, - a tudományos igazgató, - a minőségbiztosítási igazgató, - a külső kapcsolatok igazgatója - az informatikai igazgató - a sportigazgató - a centrum/tek gazdasági igazgatója, - az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár főigazgatója, - az Idegennyelvi Központ igazgatója, - a belső ellenőrzési igazgató, - a közalkalmazotti tanács (KT) elnöke, - a centrumok, TEK igazgatási szervezetének vezetői, - az egyetem tevékenységében érintett minisztériumok (OKM, FVM, EÜM) képviselői, - a Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, vagy az általa megbízott személy, - a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, - Debrecen város polgármestere, - a DAB elnöke, - a Társadalmi Tanács elnöke. (11) Tanácskozási joggal az elnök más személyeket is meghívhat. (12) A szenátus elnöke az egyetem rektora.

22 A szenátus tagjainak választása, és a tagság megszűnése 15. (1) A szenátus nem hallgató tagjait 3 évre kell megválasztani, a hivatali tisztségük alapján szenátusi tagok mandátuma megbízásuk időtartamára érvényes. A hallgatói tagok megbízatása az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat döntésétől függően 1-3 évre szólhat. (2) Ha a hallgatói önkormányzati választáson a hallgatók több mint egynegyede vett részt, az arányos képviseleti elv figyelembevételével a hallgatók maguk határozzák meg, hogy az egyes karok között milyen rendszer szerint bontják le a képviselői létszámot, figyelemmel arra, hogy minden kari és a konzervatóriumi HÖK rendelkezzen legalább egy képviselővel. (3) A választások lebonyolításának szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza. (4) Ha a választott szenátusi tag megbízatása bármely okból megszűnik, a korábban megválasztott póttag kooptálásával helye azonnal betölthető. Amennyiben erre nincs lehetőség, a szenátus elnöke 30 napon belül új választást ír ki az adott választási körzetre. A választást a kiírástól számított 30 napon belül kell megtartani. (5) a) A szenátus tagját vissza kell hívni, ha jogerős bírósági büntetésben részesült, és visszahívható, ha - fegyelmi büntetésben részesült, - egy tanévben a tanácsülések több mint feléről indokolatlanul hiányzott, - választói a munkájával nincsenek megelégedve. b) A visszahívást kezdeményezheti: - a szenátus elnöke, - a megválasztó közalkalmazottak legalább 33%-a, - hallgató tag esetén az őt delegáló hallgatók, a hallgatói választási szabályzat szerint. A visszahívást az okok megjelölésével írásban kell kezdeményezni. c) A visszahívásról - a kezdeményezéstől számított 14 napon belül - a választásra jogosultak döntenek. A szavazás titkosan, szótöbbséggel történik. A szavazás érvényességéhez a jogosultak 2/3-ának jelenléte szükséges.

23 A szenátus működési rendje 16. (1) A szenátus hatáskörét fő szabályként ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. 15 napon belül akkor is össze kell hívni, ha azt valamelyik kar, a konzervatórium/kutató intézetek tanácsa vagy a centrum, ill. TEK közös tanácsa, vagy a szenátus tagjainak legalább 33%-a írásban, a tárgyalni kívánt napirend megjelölésével kéri. A rendes tanácsülés meghívóját a napirendi pontok megjelölésével nyomtatott formában a tagoknak és a meghívottaknak az ülés előtt 6 nappal meg kell küldeni, az írásos előterjesztéseket elektronikus úton (web lapon) kell megtekinthetővé tenni legkésőbb az ülés előtt három munkanappal. Rendkívüli esetben a szenátus elnöke elektronikus úton eljuttatott meghívóval 24 órán belül is összehívhatja a tanácstagokat. Az ülés napirendjére a meghívóban szereplőkön kívül bármely tanácstag javaslatot tehet, melynek napirendre tűzéséről a szenátus dönt. (2) Ha olyan sürgős döntésre van szükség, mely nem teszi lehetővé az ülés időben történő összehívását, vagy a sürgősen megtárgyalandó téma nem indokolja az ülés összehívását, kivételes esetben elektronikus úton is lehetőség van a szenátus tagjai véleményének beszerzésére. Ebben az esetben az előterjesztést, a határozati javaslatot minden szenátusi tagnak elektronikus úton meg kell küldeni a szavazási határidő (év, hó, nap, óra) és a szavazás helyét jelölő weblap-cím pontos megjelölésével. A szavazatokat a szenátus titkára, és a szenátus elnöke által kijelölt egy szenátusi tag hitelesíti. A szavazás eredményéről a szenátust a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell. Titkos szavazást igénylő kérdéseknél is biztosítani kell a titkosság feltételeit. (3) A szenátus ülései az egyetem alkalmazottai, hallgatói és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak, de a jelenlévő tagok több, mint 50 %-ának indítványára zárt ülést kell tartani. A téma jellegére tekintettel, vagy személyi kérdés tárgyalásakor az érintett kérelmére az elnök zárt ülést is elrendelhet. (4) A szenátus üléseit az elnök, távollétében az általa megbízott rektorhelyettes, a személyét érintő kérdések tárgyalásakor a korelnök rektorhelyettes vezeti. A szenátus titkári feladatait a főtitkár látja el. (5) A szenátus akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak legalább 60 %-a jelen van.

24 (6) Határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének a javaslatot támogató szavazatával hozza. (7) A jelenlévő tanácstagok 2/3-ának támogató szavazata (minősített többség) szükséges a) kar létrehozásához, megszüntetéséhez, b) centrum/tek létrehozásáról az alkotó szervezeti egységek javaslata alapján, új tag felvételéről a centrum/tek kötelékébe, illetve az ezekből történő kilépés jóváhagyásához, c) az SZMSZ megalkotásához és módosításához, d) a gazdálkodási szabályzat megalkotásához és módosításához, e) a költségvetés és az éves költségvetési beszámoló elfogadásához és módosításához. (8) A szenátus tagjai többségének igenlő szavazata szükséges a rektor megválasztásához. (9) A szenátus tagjai legalább kétharmadának igenlő szavazata szükséges - a rektor visszahívása kezdeményezéséhez, - a hatáskörébe tartozó oktatói, magasabb vezetői, vezetői munkakörökre kiírt pályázat rangsorolásához. (10) Titkos szavazást kell tartani személyi ügyekben, vagy ha a jelenlévő tagok több mint 50 %-a annak elrendelését kéri. (11) Személyi ügyekben, ha kettőnél több személy közül kell választani, és az első szavazáskor egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, újabb szavazást kell tartani, oly módon, hogy a második fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. Amennyiben a legkevésbé támogatott helyen szavazategyenlőség van, akkor szavazást kell tartani arról, hogy ki vegyen részt az újabb fordulóban. Ezen elv szerint a szavazást mindaddig folytatni kell, amíg két jelölt marad. Amennyiben ezen fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazati arányt, a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani és új pályázat kiírását kell kezdeményezni. (12) Ha a szenátus olyan ügyet tárgyal, amelyet a karok/konzervatórium/kutató intézetek és a centrumok/tek illetékes tanácsai már megtárgyaltak, állásfoglalásukat - a szavazás eredményét - a vita megkezdése előtt ismertetni kell. (13) A szenátus tagjai bármilyen kérdésben interpellálhatnak a rektorhoz, a rektorhelyettesekhez. Az interpellációt vagy az ülés előtt 3 nappal írásban lehet a rektorhoz benyújtani, vagy a szenátus ülésén lehet előadni.

25 Az interpelláció címzettje az írásbeli kérdésre a következő szenátusi ülésen, a szóban előadott kérdésre vagy azonnal szóban, vagy 3 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásbeli választ a szenátus következő ülésén ismertetni kell. Az adott válasz elfogadásáról a szenátus vita nélkül határoz. Amennyiben a szenátus nem fogadja el a választ, a felvetett kérdés megvizsgálására, illetve a szükséges intézkedések megtételére vizsgálóbizottságot kell létrehoznia. (14) A szenátus üléseiről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, ez utóbbit 1 évig meg kell őrizni. A tanácstag kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a főtitkár és két szenátusi tag hitelesíti. (15) A szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és az egyetem honlapján nyilvánosságra kell hozni. (16) Az ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai nyilvánosak az egyetem dolgozói és hallgatói, valamint a gazdasági tanács tagjai számára. A zárt ülésekről csak a határozatok hozhatók nyilvánosságra. A szenátus tanácsai, bizottságai és albizottságai 17. (1) A szenátus tanácsai, bizottságai és albizottságai döntés-előkészítő, véleményező és tanácsadó, esetenként döntéshozó szervek. (2) Tagjait és elnökeit a rektor előterjesztésére - a szenátus titkos szavazással választja. A tanácsok, bizottságok megbízása 6 hónappal meghaladja a szenátus mandátuma lejártának időpontját. A tanácsokban, a bizottságokban a centrumok és a TEK arányos képviseletét, valamint a hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságokban, albizottságokban a hallgatói képviseletet biztosítani kell azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságokban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka. A bizottságok albizottságokat, ad hoc bizottságokat hozhatnak létre. (3) A tanácsok maguk határozzák meg működési rendjüket. A bizottságok határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén a bizottság vezetőjének a szavazata dönt. A bizottsági ülésekre a bizottság elnöke tanácskozási joggal bárkit meghívhat. A bizottsági döntésekről és a szavazás eredményéről írásos feljegyzést kell készíteni, melyet az elnök és egy bizottsági tag ír alá, és ezt tájékoztatás céljából a rektornak meg kell küldeni.

26 (4) A szenátus és/vagy a rektor ad hoc bizottságot is létrehozhat egy-egy célfeladat elvégzésére. (5) A szenátus állandó tanácsai és bizottságai: - Tudományos Tanács, - Doktori és Habilitációs Tanács, - Esélyegyenlőségi Bizottság, - Oktatási és Hallgatói Ügyek Bizottsága - Külső Kapcsolatok Bizottsága - Stratégiai Fejlesztési Bizottság - Könyvtári Bizottság - Informatikai Bizottság - Minőségfejlesztési Bizottság - Promóciós Bizottság - Művészeti és Közművelődési Bizottság - Igazgatási Bizottság - Sport Bizottság, - Rektor felett munkáltatói jogkört gyakorló Bizottság (6) A tanácsok, állandó bizottságok megbízatásuk időtartama alatt legalább egyszer, az ad hoc bizottságok munkájuk befejezését követően kötelesek a szenátusnak beszámolni. (7) A bizottságok feladataikat és hatáskörüket saját maguk határozzák meg. 3. AZ EGYETEM REKTORA 18. (1) A rektor az egyetem egyszemélyi felelős vezetője és törvényes képviselője. (2) A rektort az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, illetve az ilyen jogviszonyban foglalkoztatandó vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező egyetemi tanárai közül - az oktatási miniszter által kiírt pályázat és a szenátus döntése alapján a miniszter előterjesztésére - a köztársasági elnök bízza meg és menti fel. Felette az egyéb munkáltatói jogköröket az oktatási miniszter gyakorolja, aki e jogkörét a gazdasági tanácsra átruházhatja. (3) A rektor megbízatása 3 évre szól, és 65 éves korig tölthető be. (4) A rektori magasabb vezetői megbízás betöltésénél az autonómia és a hagyományok jegyében az egyetem rotációs elvet alkalmaz, melynek során a 3. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervezeti egységekből (DE-

27 ATC, DEOEC, DETEK) kikerülő rektorok váltják egymást. (5) A rektorválasztó szenátusi ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább 60 %-a jelen van. (6) A választás ügymenete: A rektori pályázatokat a szenátus tagjainak meg kell küldeni, a pályázatnak az egyetem fejlesztésére, vezetésére vonatkozó részeit az egyetem weblapján közzé kell tenni. A rektori pályázatokról a választás előtt a centrumtanács/tek tanács titkos szavazással véleményt nyilvánít. A szenátus elnöke fórumot hív össze, melyen az egyetem és társult intézményei valamennyi dolgozója, hallgatója részt vehet. A fórumon a rektorjelöltek 15 perces nyilvános előadásban vázolják főbb elképzeléseiket. A tájékoztatókat egymás után - sorsolással eldöntött sorrendben - tartják úgy, hogy a jelöltek más jelölt tájékoztatóján nem lehetnek jelen. A fórum résztvevőinek joguk van kérdést feltenni. Minden olyan pályázatot, amely megfelel a pályázati kiírás feltételeinek, a szenátus elé kell terjeszteni. A szenátus azt a személyt terjeszti fel az oktatási miniszterhez, aki elnyerte a szenátus tagjai szavazatának több mint felét. 19. (1) A rektor feladat- és hatásköre: a) az egyetem képviselete, b) az egyetemen folyó tevékenység irányítása, összehangolása, c) a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, ezek megsértésével hozott döntések felfüggesztése, megsemmisítésük kezdeményezése, a kari/ konzervatóriumi/kutatóintézeti szabályzatok törvényességi felülvizsgálata, d) a szenátusi határozatok végrehajtása és végrehajtatása, a végrehajtás ellenőrzése, e) kiadmányozási és utalványozási jog gyakorlása, f) az egyetemi humánpolitika irányítása, a hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlása a "Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje a Debreceni Egyetemen" című szabályzatban foglaltak szerint, g) az egységes és biztonságos munkafeltételek, oktatási és kutatási feltételek megteremtésének biztosítása, h) a karok, a konzervatórium, a kutatóintézetek kezdeményezése alapján döntés az egyetemi/főiskolai tanári és docensi, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi állások meghirdetéséről, i) a belső ellenőrzés megszervezése, működtetése,