Gimnázium. szabályzata. Intézmény székhelye, címe: 3530 Miskolc Görgey Artúr utca 5. Intézmény OM-azonosítója:

Átírás

1 Intézmény neve: Miskolci Magister Gimnázium Szabályzat típusa: Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 3530 Miskolc Görgey Artúr utca 5. Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartója: EURO-MAGISTER Nonprofit Kft Intézmény vezetője: Zemlényi Attila

2 Preambulum A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. Törvény, valamint a köznevelésről szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet vonatkozó rendelkezéseinek felhatalmazása alapján a Miskolci Magister Gimnázium (továbbiakban: Intézmény) iskolaszéke (továbbiakban: Iskolaszék) jelen szervezeti és működési szabályzatot azzal a céllal alkotja meg, hogy működését és szervezetét egységes keretbe foglalja. A jogszabályban foglaltak szerint az Intézményi Tanács megalakulásáig az intézményben Iskolaszék működik. Az Iskolaszék kinyilvánítja azon szándékát, hogy munkája során minden esetben diszkriminációmentesen és objektívan jár el, jogait a jogszabályok által megszabott rendben gyakorolja, illetve véleményt nyilvánít az emberi méltóság tiszteletben tartásával a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az Iskolaszék tevékenysége során törekszik a tanulók, a nevelőtestület, valamint az intézmény fenntartója közötti hatékony együttműködésre, kommunikációra. Az Iskolaszék megalakulása után határozatlan ideig működik, továbbá jogában áll feloszlatni magát. I. Az Iskolaszék célja, feladata 1. Az Iskolaszék alapvető céljai A nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Az iskolát segítő társadalmi erők összefogása. A pedagógusok és a szülők aktív együttműködésének segítése a tanulók érdekében. A hatékony oktató-nevelő munka feltételeinek megteremtésében való közreműködés. 2. Az Iskolaszék alapvető feladatai Az iskola alapvető működési és pedagógiai dokumentumainak egyeztetése a felhasználókkal. Az iskola hatékony működésének előmozdítása. Az egészséges életmódra nevelés feltételeinek megteremtésében való segítség. A magas szintű nyelvoktatás lehetőségeinek megteremtése minden tanuló számára. II. Az Iskolaszék szervezete 1. Az Iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet (1-1 fő), valamint 1 főt delegálhat a fenntartó. 2. Az Iskolaszékbe a szülők képviselőjét az iskolai szülői közösség tagjai, a nevelőtestület képviselőt a nevelőtestület tagjai, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét az iskolai

3 diákönkormányzat tagjai választják meg. A képviselők kiválasztása a tanév első szülői közösségi, nevelőtestületi, illetve diákönkormányzati ülésén történik titkos szavazással. 3. A tagság 4 tanévre szól, és többször meghosszabbítható. 4. Az Iskolaszék tagjai közül egy elnököt és egy titkárt választ, a megbízás 4 tanévre szól. 5. Az Iskolaszéki tagsági viszony megszűnik: a tag halálával, lemondással, visszahívással (lásd II./6. pont b) rész), illetve amennyiben a tag egymást követő 3 alkalommal indokolatlanul nem vesz részt az Iskolaszék ülésén. 6. a) Az Iskolaszék választott tisztségviselői visszahívhatók. A visszahívást kezdeményezheti az Iskolaszék bármely tagja. A visszahívásra tett javaslatról az Iskolaszék titkosan köteles szavazni. b) Az Iskolaszék tagjait csak választóik, illetve megbízóik hívhatják vissza. 7. Ha az 5. pont szerint az iskolaszéki tagság megszűnik, a megüresedett helyre csak az a közösség jogosult új tagot delegálni titkos szavazást követően, amelyik fél részéről a tagsági viszony megszűnt. 8. Az Iskolaszék állandó meghívottjai: az Intézmény igazgatója az Intézmény helyettese. 1. Az iskolaszéki elnök feladatai: III. Az Iskolaszék választott tisztségviselői összehívja az Iskolaszék ülését, levezeti az ülést, dönt a kötetlen vagy szigorú tárgyalási mód között, felel az elhatározott napirend megtárgyalásáért, a határozatok egyértelmű rögzítéséért, a szavazások eredményének egyértelmű megállapításáért, egyéb felelős személy megjelölésének híján az elnök felel a határozatok ismertetéséért az érintett személyekkel, képviseli a testületet, külső szakértőket kér fel, az Iskolaszék tagjai kérdéseket tehetnek fel az iskolairányítás belső vagy külső munkájával kapcsolatban rajta keresztül,

4 megbízhat témafelelősöket. 2. Az iskolaszéki titkár feladata: helyettesíti az elnököt távollétében, közreműködik a döntések előkészítésében, összeállítja az írásos előterjesztéseket, figyelemmel kíséri az új jogszabályok megjelenését. IV. Az Iskolaszék működési szabályai 1. Az Iskolaszék rendes üléseit kéthavonta tarthatja, (félévenként 1 kötelező) összehívásáról az Iskolaszék elnöke gondoskodik, köteles azt levezetni (távollétében a titkár kötelezettsége). 2. Rendkívüli ülést kell összehívni, amennyiben az Iskolaszék elnöke, az Iskolaszék bármely tagja a szülői szervezet, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az intézmény igazgatója kezdeményezi. A rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számított legkésőbb 7 napon belül össze kell hívni. 3. Az Iskolaszék üléseire az egyes napirendi pontokról írásos előterjesztést kell készíteni, amelyet az elnök köteles az ülés előtt legalább egy héttel a tagoknak megküldeni. 4. A delegáló közösségek megtárgyalják az őket érintő kérdéseket, kialakítják az álláspontjukat, vagy határozataikat (írásban), amelyet az iskolaszéki képviselőik a delegáló közösség kérésének megfelelően képviselnek az Iskolaszék ülésein. 5. Az Iskolaszék határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van, feltéve, hogy minden delegáló közösség legalább egy-egy fővel képviselteti magát. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 6. Az Iskolaszék ülései nyilvánosak. Egyes esetekben az Iskolaszék döntése alapján az elnök elrendelhet zárt ülést. 7. Az Iskolaszék üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és/vagy a titkár, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvben szerepel: az iskolaszéki ülés helye, időpontja, a szabályszerű összehívás megállapítása, a megjelentek (határozatképesek, meghívottak...) a határozatképességre vonatkozó megállapítás, az elfogadott napirend, továbbá napirendi pontokként: a kérdések, hozzászólások, javaslatok lényege, a határozatok pontos szövege,

5 a szavazás eredménye, a határozatok végrehajtásáért felelős személyek megnevezése, a végrehajtás ideje, különvélemény, 8. Az Iskolaszék határozatait köteles nyilvánosságra hozni. 9. A delegált tagok kötelesek (rendszeres időközökben) megbízóiknak, delegálóiknak beszámolni. 10. Az Iskolaszék működési feltételeiről a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében a fenntartó köteles gondoskodni. A működési és egyéb feltételeiről (helyiség, irodaszerek) az intézmény igazgatója köteles gondoskodni. V. Az Iskolaszék jogai és kötelezettségei 1. Az Iskolaszék tagjai tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek. 2. Az Iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület döntési jogát az iskolaszékre átruházza. 3. Az Iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. 4. Az Iskolaszék egyetértési jogot gyakorol jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor; a házirend elfogadásakor; a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. 5. Az Iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Iskolaszék véleményét a Pedagógiai program, valamint a Minőségirányítási program elfogadása előtt, továbbá a 81. (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötésekor. 6. Az Iskolaszék a fenntartó felé véleményezheti a nevelési, illetve a Pedagógiai program végrehajtását, a szakmai munka eredményességét. 7. Az Iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 8. Az Iskolaszék korlátozásokat állapíthat meg a szülőkre háruló kiadások tekintetében, ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatban. A korlátozás nem zárhatja ki olyan ruházati vagy más felszerelés megvételét, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozásokon való részvételhez, a tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozásokon egyidejűleg minden tanulónak

6 rendszeresen alkalmaznia kell. 9. Az Iskolaszék köteles a tanuló által feltett jogait érintő kérdéseket megvizsgálni, és arra a megkereséstől számított tizenötödik napot követő első ülésen választ adni. 10. Az Iskolaszék köteles a szülő írásbeli javaslatát megvizsgálni, és arra a megkereséstől számított tizenötödik napot követő első ülésen választ adni. VI. Eljárási szabályok 1. A felülbírálati kérelmet az Iskolaszék vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az Iskolaszék a felülbírálati kérelmet elutasítja; a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. 2. Az Iskolaszék jogainak megsértése esetén 15 napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen 30 napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással bírósághoz fordulhat. 3. Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. 4. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. VII. Az iratkezelés szabályai 1. Az Iskolaszékbe érkező iratokat évente folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az iratokról tárgyszerű nyilvántartást kell vezetni. 2. Az Iskolaszék döntéseit határozatba foglalja. A határozatokat évente, folyamatos sorszámmal kell ellátni. 3. A határozatot meg kell küldeni az érdekelteknek. 4. A határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni. A határozatok végrehajtását a titkár kíséri figyelemmel.

7 IX. Záró rendelkezések