KREATÍV VÁROSOK HELYZETKÉP 2014. NOVEMBER
TARTALOMJEGYZÉK Edwin Bendyk A KREATÍV VÁROS: AZ UTÓPIA ELLENÁLLHATATLAN KÍSÉRTÉSE 4-7 Benjamin Barber (interjú) AZ EMBERISÉG VÁROSI FAJ 8-10 Krzysztof Nawratek AZ EMBER TESZI A VÁROST 11-13 Krzysztof Czyzewski VÁROS ÉS KULTÚRA 14-16 2
BEVEZETŐ Az ASPEN REVIEW kiadásáért felelős prágai Aspen intézetet a washingtoni székhelyű Aspen Intézet globális partnereként alapították 2012-ben. A prágai központ működésében egész Közép- Európára koncentrál és célja, hogy a szakpolitikai innovációk és a pártatlan viták számára kínáljon egységes színteret. Az intézet tevékenysége során éves konferenciák, szemináriumok és panel beszélgetések szervezésével, különböző célcsoportok számára kínál, vezetői, szakpolitikai és nyilvános programokat. E rendezvények keretében a központ abban támogatja a programokon résztvevőket, hogy változatos módokon hozzájáruljanak a régió gazdasági, társadalmi és kulturális növekedéséhez, összhangban az Aspen Intézet által vallott értékalapú vezetési szemlélettel. A prágai intézet folyóiratát, a nemzetközi ügyeket tárgyaló Aspen Review -t negyedévente publikálja. A kiadvány cseh, angol és lengyel nyelveken jelenik meg 3
EDWIN BENDYK A kreatív város: az utópia ellenállhatatlan kísértése Átalakuló gazdasági szerkezet és a városok funkcióváltása az ipari városokban - A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS A KREATÍV VÁROSOK VÍZIÓJA 1 Edwin Bendyk, a varsói Collegium Civitas Jövőkutatási Központjának vezetője és a Polityka Weekly elemzője, cikkében a kreatív városok utópisztikus modelljéről és annak megvalósítását korlátozó társadalmi folyamatokról közöl írást. A város szolgálja a fejlődést A szerző írásának bevezetéseként leírja, hogy a város olyan élettel teli jelenség, mely szerepköreinek változásával, mint funkcionális gépezet, történettel és identitással rendelkezik. A város pedig összességében nem csupán a település alapításának eredeti célját (alapítási narratíva) szolgálja, hanem a termelésen, alkotáson, oktatáson keresztül az általános fejlődést, a társadalmi előrehaladást. A rendszerváltozás utáni, gazdasági szerkezetváltozáshoz kapcsolódó időszakot a szerző, mint szabadság arzenál jellemzi, amely az ipari városok szempontjából a nagyvállalatok eltűnését és népesség egyre jelentősebb hányadának elvándorlását és elöregedését hozta magával. A szerző erre példaként Detroit-ot, a közép-európai térségből pedig Lodz-ot hozta, mint a lengyel textilipar egykori fővárosát. Az ipari átalakulási folyamat (funkcióváltás) városon belül, városrészenként is megfigyelhető, melyre a szerző Varsó Czerwona Wola városrészét említi, ahol a nagyüzemeket és erőműveket bankok és csődfelszámolók vették át. Az ipari városok és városrészek számára, a gazdasági szerkezet változása miatt, az átalakulás, funkcióváltás elkerülhetetlenné vált. Az új gazdasági modellben a fejlődés legfontosabb mozgatórugói az információ, a tudás, az innováció és a kreativitás. Az 4
ipari város narratíváját így számos esetben a kreatív város narratívája váltotta fel. A szerző alátámasztásként itt a 2016-os Európa Kulturális Fővárosa címre világított rá, ahol a kiválasztási folyamatban az önmagát, mint a kreatív ipar központjaként azonosító várost, egyszerre versengett Glasgow, Manchester, valamint Varsó, Gdansk, Lodz, Wroclaw, mint egykori ipari városok (végül Wroclaw győzött). Mi vezérli a dinamikus várostérségek fejlődését? A városok kreatív átalakulásának kulcstényezőit Bendyk CHARLES LANDRY-re és RICHARD FLORIDA-ra hivatkozva írja le. 2 A szerző szerint Landry, aki már 1980- ban megalkotta a kreatív város elméletét, a transzformáció korai szakaszát írja le. A brit kutató a katowicei vagy a Ruhrvidéken lévő szénbányák eltűnését történelmi folyamatként írja le, amelyben az emberi fejlődés előrehaladásával az egykori fizikai munkavégzést és munkaköröket fokozatosan felváltják az emberi kreativitáson és tudáson alapuló tevékenységek, amelynek alapja, hogy a fiatalok képzettségi szintje egyre magasabb. Ezzel párhuzamosan pedig a fizikai környezet is átalakul, az egykori üzemek és erőművek helyén loftok, valamint kulturális és kreatív ipari központok jönnek létre. Florida a városok kreatív átalakulásában három kulcstényezőt azonosított (3T modell): tudás, tolerancia, technológia. E kreatív átalakuláshoz kapcsolódó városvíziók azonban csak akkor válnak valósággá, ha Landry és Florida kreatív átalakulással kapcsolatos feltételezéseit maguk a lakosok és az önkormányzatok vezetői is végrehajtják. E kreatív irányba történő elmozdulásnak, átalakulásnak egyaránt része kell, hogy legyen az innovációt és tudásáramlást elősegítő 5
fizikai környezet, infrastruktúra kialakítása és az elfogadó, toleráns társadalmi szellemiség megteremtése. A városok kreatív és innovációt segítő környezetének megteremtéséhez, Floridára hivatkozva, Bendyk javaslata, hogy első lépésként a jelenlegi lakosok kreativitását szükséges felszabadítani és ösztönözni. Ez oly módon érhető el, ha beruházásokat hajtanak végre annak irányába, hogy jobb életkörülményeket, élhetőbb környezetet teremtsenek számukra, valamint megfelelő feltételeket hozzanak létre városi szinten a múzeumok, zenei központok, jó minőségű közterek, iskolák, egyetemek, éttermek és klubok fejlesztéséhez. Florida szerint ezen helyek fejlesztése sokkal fontosabb, mint a technológiai parkok és inkubátorok (technológia transzfer intézményei) létrehozása, ugyanis utóbbi intézmények kialakítása automatikusan megtörténik, ha a város már kezelte a kreatív és innovatív munkaerő vonzását. Gyakran ismételt példaként Bendyk is Bilbao mintáját említi, ahol a FRANK GEHRY által tervezett Guggenheim Múzeum és a kulturális iparba történő beruházások rövid időre felélénkítették a város turisztikai forgalmát és növelték bevételeit. A válság azonban rávilágított, hogy a fizikai infrastruktúrába történő nagyléptékű beruházások, mint az ipari átalakulással sújtott térségek megújításának első lépése, hosszútávon nem vezet fenntartható, stabil növekedéshez. (A szerző bár nem fejti ki, de ilyen esetekben a beruházások fenntartásához, az újonnan kialakított szolgáltatások igénybevételéhez a helyiek által támasztott kereslet hiányzik, a turisztikai bevételek alakulása pedig nem minden esetben jelent kompenzációt. E mellett a nagyléptékű beruházásokat a városok gyakran adósságból finanszírozzák, mely komoly nyomást helyez a stabil működésre). Proletárok diplomával A HELYI LAKOSSÁG KERESLETÖSZTÖNZÉSE ÉS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A KREATÍV ÉS KULTURÁLIS IPARÁGAKON ALAPULÓ FEJLŐDÉSÉRT A kulturális és kreatív iparágak jellemzői jelentősen eltérnek a korábbi időszakban megszokott munkakultúrától és aktivitási rendtől. A kreatív és kulturális ágazatok legfontosabb jellemzői a következők: 6
önfoglalkoztatási formákon, mikro vállalkozásokon alapulnak, a szektor természetéből fakadóan magas a bizonytalansági faktor (pl.: a munkahely- és a munkalehetőség biztonsága kicsi), kibontakozásuk csak olyan társadalmi környezetben lehetséges, melyben a közösségek kulturális szempontból magas kompetenciákkal és elfogadással rendelkeznek (a szerző ezt nem fejti ki, részletesen, de a tudásalapú, a folyamatos tanulást, fejlődést ösztönző társadalom kapcsán az elfogadó környezet a kulturális különbségek és értékítéletek toleranciáján túl, olyan társadalmi környezetet is jelöl, ahol nem szégyen a kudarc, a próbálkozás, ahol lehet egymástól tanulni). Bár a múltban számos költséges, a városok fizikai rehabilitációjával kapcsolatos beruházást hajtottak végre, a társadalmi helyzet, a társadalmi változások ennél lassabb dinamikát mutatnak (például kulturális szolgáltatások iránti igény, mint keresleti tényező, valamint a fogyasztás mintázatainak átalakulása, a belső igények kifejlődése). A vízió és valóság közötti rés betöltéséhez, az ipari átalakulással sújtott térségek kreatív és kultúra alapú gazdasági fejlődésének megvalósításához, a legnagyobb kihívás a humánerőforrás (egyén) és a társadalmi környezet (közösségek) fejlesztése, amely jelenleg hiányzik az ipari átalakulással sújtott térségek jelentős részéből. Bendyk cikkének legfontosabb konklúziója, hogy a kreatív városok megteremtéséhez, annak előfeltételeként, elsősorban a benne élők kultúra és kreatív szolgáltatások iránti igényének kialakítása szükséges. Berlin pedig fenntartható modellt mutat a kreatív megújulásra, amelyben nem a fizikai rehabilitáció vezérel, hanem a társadalmi befogadás és a megfizethetőségen alapuló szolgáltatások. A megfizethetőség ugyanis lehetővé teszi, hogy a város kulturálisan sokszínű maradjon, sokféle tevékenységnek, szolgáltatásnak helyet adva. 7
BENJAMIN BARBER (INTERJÚ) Az emberiség városi faj 3 Benjamin Barber, politikai filozófus, politológus, a neoliberalizmus kritikusa, a civil társadalom pártfogója. Legutóbbi könyve 2013-ban jelent meg, amelynek címe: Ha polgármesterek irányítanák a világot (If Mayors Rule the World). Mit tudnak a városok? - HATÉKONYABB VÁLASZOK A KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI KIHÍVÁSOKRA Barber állítása szerint az ember városi faj lett, amelyet azzal indokol, hogy míg 1800- ban a világ lakosságának csupán 3%-a élt városokban, addig 1950-ben ez az arány már 30%-ra növekedett. Napjainkban a fejlett világban a városokban élő lakosság aránya 78%. A városi népesség növekvő arányával kapcsolatban Barber kiemeli, hogy e területek számos problémával, például a bevándorlással, kábítószerrel kapcsolatos kihívásokkal vagy a környezetvédelmi (széndioxid kibocsátás), energiahatékonysági kérdések, valamint az egészségügy és közösségi közlekedés vonatkozásában is, nagyobb hatékonysággal birkóznak meg, mint az állami szint. E kihívások városi szintű kezelésében példaként említi Barber MICHAEL BLOOMBERG-et, New York 2013 végén leköszönt polgármesterét, aki olyan megoldásokat vezetett be, amelyeket a Fehér Házban is csak csodálattal figyeltek, például korlátozásokat vezetett be a dohányzásra vonatkozóan, valamint az üdítőitalok árusításával kapcsolatban, ami a gyermekkori elhízás legfontosabb oka. Szabadpiaci önkényuralom és dinamikus városfejlődés A szerkesztő-riporter felvetése szerint, míg egykor a városok a szabadság bölcsőiként funkcionáltak, addig napjainkban azokban az országokban terjeszkednek leginkább a városok, ahol hiányoznak a demokratikus hagyományok, önkényuralmi rendszerek 8
működnek. Barber ennek kapcsán nem tartotta szerencsésnek, hogy összefüggésbe hozzák a demokratikus berendezkedést, a szabadságfok mértékét és a városok növekedését. E helyett arra világított rá, hogy a fejlett és fejlődő országokban fontos különbség, hogy míg a nyugati világban a városok jobb élet ígéretével, a gazdasági fejlődés és az előrehaladás lehetőséget kínálva vonzzák magukhoz a vidéki térségekben élőket, addig a fejlődő országokban a vidéki térségek elhagyását sokkal nagyobb mértékben vezérli az ott lévő helyzet kilátástalansága, e vidéki térségek munkanélküliségi helyzete, valamint az emberek agrártermékeinek alacsony szintű versenyképessége a globális piacon. fontos lenne, hogy a legnagyobb városok polgármesterei, egy globális parlamentet (globális demokratikus platform) alkotva, rendszeresen összeüljenek és megosszák legfontosabb kihívásaikat és megoldási gyakorlataikat. A gyakorlati megközelítésből kiindulva Barber kiemeli, hogy a polgármesterek az állami szintű politikusoknál sokkal kevésbé elfogultak politikai és ideológiai irányzatok tekintetben. Az emberek elvárásai szerint is a polgármestereknek sokkal inkább szükséges például az iskola- és lakásépítések felügyeletére, a tömegközeledési kérdések megoldására koncentrálnia, mint koalíciók építésére vagy a hazaszeretet ösztönzésére. Mivel rendelkeznek a városok? - SOFT POWER ÉS A GYAKORLATIAS HOZZÁÁLLÁS Barber ajánlása szerint, mivel a nagyvárosok fejlődési, működési kihívásaik tekintetében hasonló esetekkel találkoznak (például szennyvízkezelés, parkolási problémák, közlekedési és helyi adózási kérdések, hulladékkezelés), ezért Barber arra is felhívja a figyelmet, hogy helyi szinten a városi vezetők sokkal inkább a soft power alkalmazásával (diplomácia, oktatás, innováció ösztönzés, kulturális szektor ösztönzése) élnek, míg az állami szint inkább a hard power eszközeivel irányít (utasítások, korlátozások, büntetések, fizetési kötelezettségek, katonai intézkedések). 9
Egyenlőtlenségek és lehetőségek A városok hordozzák a legnagyobb társadalmi egyenlőtlenségeket és a legnagyobb lehetőségeket a társadalmi felemelkedéshez. A szerkesztő-riporter a várostérségek egyik legnagyobb kihívásaként arra is rávilágít, hogy bár a jövedelmek nagy része ma városokban koncentrálódik, az ahhoz való hozzáférés nem mindenki számára biztosított. A jóléttel és gazdaságsággal párhuzamosan a várostérségek adnak helyet a legnagyobb egyenlőtlenségeknek is. New Yorkon belül például háromszor nagyobb egyenlőtlenségek tapasztalhatók, mint az Egyesült Államokban. Barber az egyenlőtlenségek vizsgálatában kiemeli, hogy szükséges azt a szempontot is figyelembe venni, hogy az emberek azokba a térségekbe vándorolnak, ahol lehetőséget találnak a fejlődésre és továbbhaladásra, vagyis a városok a szegényebb csoportok társadalmi felemelkedésének terei is egyben, amely választási lehetőségtől nem lehet megfosztani őket. Barber továbbá itt kiemeli azt is, hogy az emberek többsége optimizmustól vezérelve érkezik a városokba, amely pozitív hozzáállásra a pszichológusok is úgy tekintenek, mint egyfajta önbeteljesítő ígéret. Az állampolgárok már csak helyi szinten bíznak a demokráciában és a döntéshozókban A világ kiábrándult a demokráciából. Az érett demokráciákban a szavazók gyakran korruptként tekintenek a politikusokra és nem élnek szavazati jogukkal, míg az újonnan, például az arab tavasz eredményeként születő demokráciákban, az állampolgárokat káosz, etnikai háborúk veszik körül és a polgárháború kitörésének állandó kockázata fenyegeti. A közvélemény kutatások szerint az állampolgárok bizalma az elnökben, a kormányban és a kongresszusban általában igen alacsony, az Egyesült Államokban mindössze 19%, míg a polgármesterek viszonylatában ez az arány jelentősen magasabb, 50 és 70% közötti. Helyi szinten az emberek még bíznak a demokráciában, annak helyes működésében. 10
KRZYSZTOF NAWRATEK Az ember teszi a várost feladata azonban elsősorban az, hogy ügyfeleit, vagyis elsősorban lakóit minél elégedettebbé tegye, igényeiket minél hatékonyabban szolgálja. Krzysztof Nawratek a brit Plymouth University építész oktatója, városkutató a kreatív város és az intelligens város (smart city) modelljének adaptációs problémáira és az egysíkú városstratégiák veszélyeire hívja fel a figyelmet. Városfejlesztési stratégiák tévúton Az egy elméletre, jelenségre vagy egy mondatra, illetve hívó szóra alapozott városstratégiák sohasem végződnek sikerrel. A városfejlődés vezérelemeiként azonosított kreatív ágazatokra és a technológiai fejlődésre alapozott nagy ívű stratégiák gyakran elterelik a figyelmet a települést használó emberek valós problémáiról, igényiről. A város 4 A nyugat-európai kreatív és intelligens városmodellekre alapozott fejlődési stratégia gyakran figyelmen kívül hagyja a helyiek valós igényeit, és csak vélt szükségletekre alapoznak, amelynek kapcsán Nawratek kiemeli, hogy ez sérti a városok hagyományos értelembe vett poliszként történő működését, és szabadságát, mint önrendelkező, élő közösség. Kreatív város és Intelligens városmodell KÉTSÉGEK ÉS ADAPTÁLHATÓ ELEMEK A szerző állásfoglalása szerint annak ellenére, hogy e két városmodell középpontjában a kapitalista és technokrata gondolkodásmód áll; mindkét esetben lehet olyan elemeket azonosítani, amelyek meghaladják e fenti paradigmákat és hasznos elemként általános érvénnyel adaptálhatóak a városokban. 11
A KREATÍV VÁROS A kreatív városok modelljében az egysíkú stratégia abban tükröződik, hogy az bizonyos mutatók alapján (bohém index, homoszexualitási mutató) kisebbségi csoportok előtérbe helyezését viszi véghez (elsősorban e társadalmi csoportra építi a város fejlődésének stratégiáját), szemben a közösség konzervatív jövőképet valló csoportjaival. A kapitalista gondolkodásmód pedig annak kapcsán kerül a középpontba, hogy e stratégiák fókuszában főként a befektetések és a magas képzettségű, kreatív munkaerő vonzása áll, háttérbe helyezve az ott élő társadalom valós igényeit. E mellett azonban a modell pozitív eleme, hogy a képzett, magas jövedelemmel rendelkező munkaerő vonzása és megtartása kapcsán, az embereket a tőke és a hagyományos gazdasági mutatók elé állítja. Az emberi tényező, mint központi elem pedig megfelelő kezdőpontja lehet az integrált, társadalmi befogadást ösztönző városfejlesztési stratégiáknak. AZ INTELLIGENS VÁROS Az intelligens város (smart city) modelljének hátrányaként Nawratek az állandó megfigyeltséget, az Orwell effektust emeli ki, valamint a privátszféra, a személyes tér csökkenését, továbbá, hogy e stratégiák a városra csupán, mint gépezetre tekintenek, kevesebb jelentőséget tulajdonítva a várost használó emberek meglátásainak, igényeinek. E mellett azonban pozitív oldala a smart city stratégiáknak, hogy integrálják az információhoz való egyenlő hozzáférés gondolatát és az infokommunikációs technológiák révén, az emberek javuló kommunikációjával és hálózatos összekapcsoltságával, elősegíti, hogy számos városi feladatot a lakók felé kiszervezzenek (például a tömegközlekedési rendszer nyomásának csökkentése a személygépkocsi megosztást ösztönző alkalmazások segítségével), vagyis megteremti a helyi lakosok igényeinek kielégítéséhez szükséges feltételeket és segíti a város demokratizálódását. 12
Modellkövetés helyett kreatív és okos adaptáció - REAGÁLNI A HELYI LAKOSOK PROBLÉMÁIRA A szerző e városmodellek lengyelországi alkalmazása kapcsán kiemeli Lodz városát, ahol a kreatív városfejlesztési modellre alapozott stratégiára, annak kialakítására, bár jelentős összegeket fordítottak, az a gyakorlatban nem volt képes változtatni sem a város funkcióin sem a működés menedzsmentjének módján, így a város hatékonysága nem javult. A stratégia gyakran csak látszat szinten eredményezte a kreatív város létrejöttét, melynek valós célja sokkal inkább a befektetők vonzása volt, mint a helyi lakosok életminőségének javítása (súlypont eltolódás). Az intelligens városmodell lengyelországi megvalósításának gátjaként Nawratek, a társadalom és a vállalkozások technológiai elmaradottságát említi, valamint annak veszélyét, hogy a városi szinten integrált, összehangolt, intelligens városüzemeltetési rendszerek (például telekommunikációs, tájékoztatási rendszerek) kialakítása, a szükséges eszközök fejlesztése korlátozott számú vállalathoz kötött (például CISCO, Microsoft, IBM), mely erős függőséget eredményez. E modellek ésszerű, gyakorlat orientált és sablonoktól mentes illesztésének példázásához a szerző Curitiba város (Brazília) polgármesterére, JAMIE LERNERRE hivatkozik, aki a város tömegközlekedési helyzetének megoldásában sajátos módon alkalmazta a smart city modellt. A városban költséges metróépítések helyett, forrás hiányában, a buszjáratok indulását sűrítette, valamint a buszmegállókat úgy alakíttatta át, hogy azok elsősorban a gyors felszállást és leszállást szolgálják. Utóbbi célt egyszerűen úgy érték el, hogy egy jelzővonalat süllyeszttettek az aszfaltba közvetlen a járda mellé, bízva a buszvezetők tudásában. Nawratek a fenti példa alapján azt javasolja a lengyel városoknak, hogy az intelligens város és a kreatív város általános modellje helyett, elsősorban a helyiek problémáinak egyszerűbb és hatékonyabb megoldására, az életkörülmények és az életminőség javítására fókuszáljanak, bízva a helyiek meglátásaiban, a helyben felhalmozott tapasztalatok, valamint a helyi tudás erejében. 13
KRZYSZTOF CZYZEWSKI Város és kultúra társadalmi tőkét próbálja újjáéleszteni, a városi tereket élettel telivé tenni, előtérbe helyezve a közös tulajdont és a megosztott, közös felelősségvállalást. Újraértelmezni a városokat 5 Krzysztof Czyzewski, a 2016-os wroclawi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvény mély kultúra programjának igazgatója, aki cikkében arra keresi a választ, hogy a kultúra csupán terhet jelent-e a városok költségvetésének vagy inkább segítséget nyújt számukra a talpra állásban? Míg az európai urbanizáció szintje növekszik, jelenleg kétharmada városokban él, ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy e központi területeken a dzsentrifikáció (a leromlott városrészek megújításával az eredeti lakosság kitelepülése, helyére fiatal, általában magasabb jövedelműés iskolázottságú társadalmi csoportok beköltözése) a fogyasztás tereinek kiterjedése megfosztja a lakosokat, az egymással és a várossal való kapcsolatok megteremtésétől. Napjainkra ezért számos olyan városi mozgalom jött létre, mely a A modern és posztmodern város számos új kihívással kell, hogy szembenézzen. A demográfiai és gazdaságszerkezeti átalakulás gyakran fizikai szempontból is teljes kerületek leromlásával jár, így azok komplex megújítási szükséglete egyszerre jelentkezik. Ezenkívül társadalmi szempontból olyan kihívásokra kell választ találnia, mint az új identitás meghatározása, a társadalmi integráció és kohézió ösztönzése (egyenlőtlenségek csökkentése), a fenntartható fejlődés kérdése (felelősségvállalás a jövő generációkért) és a magas életminőség biztosítása (a jelen generációi számára). Czyzewski állásfoglalása szerint a kultúra és a művészetek, ha képesek a széleskörű társadalomra hatást gyakorolni, jó eszközt kínálnak az átalakulóban lévő városok kihívásainak kezeléséhez és nagymértékben hozzájárulnak a társadalom könnyebb boldogulásához az új gazdasági környezetben. 14
Művészetekkel a társadalmi kohézió és integráció felé A szerző szerint egy új ellenkultúra időszakával nézünk szembe, amellyel kapcsolatban csak remélhetjük, hogy az nem fogja a régit, valamint a máshogyan gondolkodókat teljes mértékben eltörölni és felváltani, hanem inkább egy bölcs átalakulási folyamatként, a különböző társadalmi csoportok integrációjához vezet. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt Wroclaw számára a kultúra társadalomra gyakorolt pozitív hatásának kiterjesztési folyamatát hordozza magában. Amennyiben a projekt szerves fejlődést képes előidézni, többet jelent majd a városnak, mint egy évhosszig tartó eseménysorozat, ahol a kultúra csupán valami esetleges, pazarló és felszínes jelenség. Az EKF projektek keretében ugyanis a városok gyakran hirtelen generált, költséges és csupán a külső megítélést formáló, fizikai infrastruktúrára koncentráló fejlesztéseket, presztízs beruházásokat hajtanak végre. Ezzel szemben a lengyel város, az európai szintű rendezvények szervezése mellett, az úgynevezett mély kultúra fejlesztését, a kultúra mindennapi életbe történő visszaágyazását tűzte ki hosszú távú célként. Ennek keretében a művészeteket szeretnék minél közelebb vinni az emberekhez, erősítve azon szemléletet, hogy a kultúra mindenkié. A művészet társadalomformáló erejének megközelítése Wroclaw tehát nem csupán az Európa Kulturális Fővárosa rendezvény eseményeinek helyszínét fejleszti, hanem a helyi emberek bevonásával, az alkotási folyamatok beindítását, a kreativitás ösztönzését is szolgálja. A város ennek érdekében, egy többéves előkészítési ciklus keretében számos fesztivállal, kulturális intézménnyel, társadalmi szervezettel és műhellyel működik együtt. A helyszínek népszerűsítését és a kulturális tevékenységek mindennapi életbe történő visszaágyazását a következő gyakorlati megközelítések segítik Wroclawban: 15
A város filmfesztiváljának saját művészeti intézménye van, ahol azon kívül, hogy különböző filmeket mutatnak be, számos oktatási és workshop tevékenységet folytatnak. A 2016-os EKF projekt fejlesztésének eredményeképpen, a városi környezet átformálásával, Wroclaw és térsége valódi műhelyként fog szolgálni az alkotáshoz és a kreatív felfedezésekhez. A wroclawi történetmesélő fesztivál meseházzá alakul át, ahol a helyiekben élő emlékeket, történeteket és tapasztalatokat a művészeteken keresztül, művészeti eszközökkel mutatják be. Az opera visszatér a gyökerekhez: elhagyva a hivatalos épületet, a közeli kisvendéglő felé fordulva, a librettó cselekményét konkrét társadalmi kontextusba helyezik, továbbá e történeteket a művészek mellett külső, kirekesztett társadalmi csoportokból érkező emberek, szereplők bevonásával mutatják be. Fotográfiai negyed egy elhagyatott városrészben: a művészet eszközeivel, fényképek készítésével, gyűjtésével a területen lévő bérházak, buszmegállók és a kiüresedett kikötői területek történetét mutatják be a helyiek bevonásával, ösztönözve ezzel az embereket, hogy újra felfedezzék e városrészt. 16
FORRÁSOK ASPEN REVIEW CENTRAL EUROPE (No. 2. - 2013.): Creative Cities, pp. 9-24. KÉPEK EDWIN BENDYK 01 (Forrás: http://technologie.ngo.pl/wiadomosc/910434.html) CHARLES LANDRY: THE CREATIVE CITY 02 (Forrás: http://www.amazon.com/the-creative-city-toolkit-innovators/dp/1844075982) BENJAMIN BARBER 03 (Forrás: http://benjaminbarber.org/photos/) KRZYSZTOF NAWRATEK 04 (Forrás: http://m.wroclaw.gazeta.pl/wroclaw/1,106542,16807458,wybitny_urbanista_opowie_o_grodzeniu_sie_ miast.html) KRZYSZTOF CZYZEWSKI 05 (Forrás: http://www.ara.cat/premium/societat/krzysztofczyzewski-europa-projecte-culturalcohesionar_0_895710473.html) 17