MAGYAR INFEKCIÓKONTROLL TÁRSASÁG XV. KONGRESSZUSA 2011. május 26 28.
Kedves Tagtársak, Barátaink! Eltelt egy év a balatonvilágosi szakmailag és hangulatilag kiváló kongresszus óta. Sokat dolgoztunk az egy év alatt, de munkánkat megkönynyítette, hogy mindezt már megfelelõ jogszabályi háttérrel, a feladatok pontos meghatározásának tudatában tehettük. Az infekciókontroll területén dolgozók egyre nagyobb kihívásokkal kerülnek szembe: a kórházi baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája fokozódik, egyre nagyobb problémát jelentenek a Clostridium difficile okozta hasmenéses betegek. A fertõzött betegek gyógyítása egyre nehezebb, ezért még fontosabb, hogy megértessük a döntéshozókkal, a kórházi vezetéssel a megelõzés hosszú távú jelentõségét. Sajnos még ma is küzdenünk kell azért, hogy nap, mint nap bizonyítsuk azt az egyébként mindenki által elfogadott tényt, hogy a megelõzés csak költségráfordítással lehetséges, és hogy ez a ráfordítás igenis szükséges ahhoz, hogy tudásunk és lehetõségeink szerint a legalacsonyabb szintre vigyük intézményeinkben az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések kockázatát, és megmentsük ezáltal a gyógyulni vágyókat a fertõzések által okozott nem kívánatos szövõdményektõl. Mindezek miatt fontos, hogy találkozzunk, hogy kicseréljük tapasztalatainkat, hogy érezzük, a mindennapi harcokban nem vagyunk egyedül. Ez a találkozás ebben az évben Pécsett, a 2000 éves, történelmi múltú és kultúrájú gyönyörû városban jöhet létre, ahol a szakmai program mellett sétálva a város hangulatos utcáin, kóstolva ízes ételeit, kiváló borait, Európa 2010. évi Kulturális Fõvárosát is megismerhetjük. Szeretettel hívunk, várunk minden érdeklõdõt Társaságunk XV. Konferenciájára! Dr. Szilágyi Emese elnök Magyar Infekciókontroll Társaság A kongresszus védnökei: Dr. Paller Judit országos tiszti fõorvos (Országos Tisztifõorvosi Hivatal) Prof. Dr. Bódis József rektor (Pécsi Tudomány Egyetem) Dr. Melles Márta fõigazgató fõorvos (Országos Epidemiológiai Központ) Tudományos Bizottság Dr. Rákay Erzsébet Dr. Rauth Erika Bátainé Virágos Erika Fõ témakörök 1. Multirezsiztens kórokozókkal fertõzött betegek; izolációs és terápiás nehézségek 2. Clostridium difficile újabb kihívás a megelõzés és a gyógyítás területén 3. Compliance vizsgálatok (kézhigiéne, eszközhasználattal összefüggõ fertõzések) 4. Szakfelügyeleti tapasztalatok 5. Intézményi infekciókontroll tevékenység 6. Kézhigiéne fejlesztése 7. Egyéb Tudományos információ Dr. Rákay Erzsébet +36-30-743-5272 e-mail: rakay.e@invitel.hu Kongresszusi Szervezõ Bizottság Dr. Szilágyi Emese Dr. Rákay Erzsébet Dr. Rauth Erika Dr. Pohl Ödönné 2 3
Kongresszusi információ Dr. Pohl Ödönné konferencia szervezõ Országos Epidemiológiai Központ 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. Tel.: +36-1-476-1153 Fax: +36-1-476-1223 e-mail: pohl.eva@oek.antsz.hu Kongresszus helyszíne Hotel Palatinus City Center*** cím: 7621 Pécs Király u. 5. Tel.:+36-72-889-400 e-mail: palatinus.reservation@danubiushotels.com A rendezvény támogatói Allegro Kft. Becton Dickinson Hungary Kft. Biomedica Hungaria Kft. B. Braun Medical Kft. Bradochem Kft. Dispomedic Kft. Ecolab-Hygiene Kft. Germstar Kft. Hartmann Rico Hungarya Kft. Johnson&Johnson Hungary Kft. Medi Clin Kft Steelco hungary Kft. Tork SCA Hygiene Products Kft. 4 5
2011. május 26. Csütörtök 10.00 18.00 REGISZTRÁCIÓ Tudományos program 15.10 15.30 Dr. Füzi Miklós, Dr. Horváth Andrea, Dr. Dobay Orsolya, Dr. Kardos Szilvia, Dr. Ghidán Ágoston, Dr. Tóth Ákos, Pászti Judit, Dr. Ungvári Erika, Dr. Horváth Péter, Dr. Nagy Károly: A fluorokinolon rezisztencia hatása a methicillin rezisztens Staphylococcus aureus klonilitására 15.30 16.00 KÁVÉSZÜNET 12.00 14.00 EBÉD 14.00 PLENÁRIS ÜLÉS Üléselnökök: Dr. Melles Márta, Dr. Rauth Erika 14.00 KÖSZÖNTÕ Dr. Melles Márta Prof. Dr. Bódis József 14.10 14.30 Dr. Paller Judit: Országos Tisztifõorvos, Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság elnöke Országos infekciókontroll program és antimikrobiális rezisztencia elleni stratégia 14.30 14.50 Prof. Ludwig Endre: Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház Antibiotikum irányítás és infekciókontroll: realitások és lehetõségek 14.50 15.10 Dr. Szabadka Hajnalka, Prof. Ludwig Endre, Dr. Higyisán Ilona, Dr. Rákay Erzsébet, Dr. Szojka Gizella: Fõvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház Tíz év tapasztalatai a kórházi antibiotikum politikában 16.00 16.20 Dr. Sinkó János: Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház Nosocomiális invazív aspergillosis 16.20 16.40 Dr. Böröcz Karolina: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi járványügyi osztály Az Európai betegségmegelõzõ Központ aktualitásai 16.40 17.00 Dr. Ócsai Lajos: Országos Tisztifõorvosi Hivatal Járványügyi fõosztály Az egészségügyi dolgozók etikai felelõssége a fertõzések megelõzésében 17.00 17.20 Dr. Szilágyi Emese, Prof. Ludwig Endre: Országos Tisztifõorvosi Hivatal Járványügyi fõosztály Országos Preoperatív Antibiotikum Profilaxis vizsgálat eredményei KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK 20.00 NYITÓFOGADÁS A SZÁLLODA ÉTTERMÉBEN 6 7
2011. május 27. Péntek 08.00 17.00 REGISZTRÁCIÓ 9.00 Kezdjünk egy kis mikrobiológiával! Üléselnök: Dr. Szilágyi Emese, Bátainé Virágos Erika 9.00 9.20 Dr. Tóth Ákos: Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Antibiotikum rezisztencia helyzete Magyarországon a Nemzeti Bakteriológiai Surveillance eredményei alapján 9.20 9.40 Damjanova Ivelina, Tóth Ákos, Pászti Judit: Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Plazmidon-kódolt AmpC- termelõ K. pneumoniae izolátumok megjelenése és terjedése Magyarországon a KP053 multirezisztens epidémiás klón 9.40 10.00 Pászti Judit 1, Jánvári Laura 2, Tóth Ákos 2 : Országos Epidemiológiai Központ, 1 Fágtipizálási és molekuláris epidemiológiai osztály, 2 Bakteriológiai I osztály Klinikai izolátumokból származó multirezisztens Acinetobacter baumannii molekuláris epidemiológiája 10.00 10.10 Dr. Gyõri Csilla, Mike Éva, Posta Lászlóné: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Ismét ESBL járvány a PIC-ben 10.10 10.20 Dr. Szilágyi Emese, Dr. Tóth Akos, Dr. Damjanova Ivelina, Pászti Judit, Dr. Böröcz Karolina: Országos Tisztifõorvosi Hivatal Járványügyi fõosztály, Országos Epidemiológiai Központ Carbapenemáz termelõ patogének Magyarországi tapasztalat KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK 10.00 10.20 KÁVÉSZÜNET 10.20 Surveillance EZ+AZ Üléselnök: Dr. Rákay Erzsébet, Tunyoginé Szabó Ildikó 10.20 10.30 Farkas Anikó, Orosz Márta, Vámos Mária, Sõrés Zsuzsa, Papp Katalin: Jósa András Kórház Nonprofit Kft, Nyíregyháza Infektológusi haemocultura surveillance 1400 aktív ágyas súlyponti kórházban 10.30 11.00 Dr. Kincses József: Gróf Tisza István Kórház, KAIBO Visszatükrözõdnek-e elveink osztályunk antibiotikum-alkalmazási adataiban? 11.00 11.10 Kelemen Ágnes, Dr. Orosz Márta: Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Nyíregyháza Eszközhasználati vizsgálatok a JAON Intenzív osztályain 11.10 11.20 Palsák Nóra: Jósa András Kórház Nonprofit Kft, Nyíregyháza, Általános Sebészeti osztály Érsebészet részlege Sebfertõzés surveillance érprotézis mûtétet követõen 8 9
11.20 11.30 Tunyoginé Szabó Ildikó, Dr. Csapó Zsolt, Dr. Rákay Erzsébet: Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa Surveillance tevékenység a Sebészeti osztályon 3 év adatainak tükrében 11.30 11.50 Dr. Patyi Márta, Herczeg Éva: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét, Kórházhigiénés Osztály Multirezisztens Pseudomonas Gondolkodjunk együtt! 11.50 12.00 Dr. Rákay Erzsébet, Dr. Heidl Lórántné, Schrauf Tünde, Harnos Laura, Szabó Lívia: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai Serratia marcescens okozta véráramfertõzések tanúságai 12.00 13.00 Dr. Böröcz Karolina, dr. Kurcz Andrea: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi Járványügyi osztály Pontprevalencia vizsgálat az európai aktív fekvõbeteg intézményekben, Workshop A PPS vizsgálatok jelentõsége, elõnyök/hátrányok Korábbi európai PPS vizsgálatok és eredményük Az Európai PPS vizsgálatok megalapozása és menete Az Európai PPS pilot eredményei PPS standard protokoll ismertetése A hazai vizsgálat menete KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK 13.00 14.00 EBÉDSZÜNET 14.00 Closridium difficille Probléma N I.? Üléselnök: Dr. Böröcz Karolina, Ringbauer Zsuzsanna 14.00 14.10 Dr. Gáspár Gábor, Szabó Márk, Dr. Tombácz Zsuzsanna: Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Szeged Nosocomialis Clostridium difficile infekciók halmozott elõfordulása Csongrád megyében 14.10 14.20 Dr. Keserû Krisztina, Dr. Kertész Adrienn: Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelõintézet Egy járvány krónikája 14.20 14.30 Dr. Pásztor László: Fejér Megyei Szent György Kórház A Clostridium difficile fertõzés mortalitása 14.30 14.40 Dr. Tomola Elza: Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Az elméleti felkészültség elegendõ-e a Clostridium difficile prevenciójában? 14.40 14.50 Hajdú Edit, Matkó Mónika, Nacsa Enikõ, Fodor Domonka: I. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Osztály, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Szegedi Tudományegyetem, Szeged Clostridium difficile okozta enteritisek nozokomiális vagy otthon szerzett fertõzés? 14.50 15.00 Hozzászólások, vélemények 15.00 15.45 Johnson&Johnson szimpózium Bozóki Zoltán: Kritikus kórházi területek fertõtlenítése Rátai Ottília: Segítség, prionok! Videó KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 15.45 16.05 KÁVÉSZÜNET 10 11
16.15 Kézhigiéne Üléselnök: Dr. Gyõri Csilla, Kovács Jánosné 16.05 16.25 Móricz János: Hartmann-Rico Hungária Kft., medical trainer Fókuszban: a kéz 16.25 16.35 Dr. Molnár Zsuzsanna, Dóka Ilona: Erzsébet Kórház-Rendelõintézet, Hódmezõvásárhely Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése kórházunkban 16.35 16.50 Dr. Rákay Erzsébet, Harnos Laura, Schrauf Tünde, Szabó Lívia, Dr. Heidl Lórántné Dr. Szilágyi Emese: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és észak-budai Egyesített Kórházai Direkt Megfigyeléses módszerrel mért kézhigiénés compliance eredményei 16.50 17.00 Kovács Jánosné, Kõváriné Bajor Éva, Horváth Anikó, Dr. Rauth Erika: PTE Klinikai Központ Kórházhigiénés Szolgálat Kézhigiénében az aszepszis... 17.00 17.10 Szekeresné Izsák Margit: PTE KK II. sz Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, Pécs Multirezisztens kórokozókkal kapcsolatos nehézségek a mindennapi betegellátásban KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK 17.10 18.00 MIT Közgyûlés Borkóstolóval egybekötött vacsora Villányban, indulás 19.00 óra 2011. május 28. Szombat 9.00 Infekciókontroll Üléselnök: Dr. Nagy Kamilla, Uray Sára 9.00 9.30 Barcs István dr. 1,2, Kovács Aranka dr. 1,2, Antmann Katalin dr. 3, Domján Gyula dr. 1 : Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet 1, Epidemiológiai Tanszék 2, Általános Orvostudományi Kar, Kórházhigiénés Osztály 3, Budapest Mikrobiológiai alapú infekciókontroll centrum kialakításának lépései 9.30 9.40 Dr. Fekete Zsuzsanna, Lõtzné Kapus Irén, Ábrahám Éva: Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. Londonban jártunk 9.40 9.50 Dr. Fráter Márk Phd. hallgató: Szegedi Tudományegyetem Fogorvosi Kar Fogászok és az infekciókontroll 9.50 10.00 Dr. Nagy Kamilla, Süli Renáta, Kaszonyiné Engi Erika, Oláh Katalin, Iszajeva Inna 1, Dr. Rauth Erika, Kovács Jánosné, Kõváriné Bajor Éva, Simonné Gonda Zsuzsanna 2 : 1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály 2 Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Kórházhigiénés Szolgálat Epidemiológiai helyzetjelentés az SZTE és a PTE klinikáiról 10.00 10.10 Tarjányi Lászlóné: PTE Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika A dekubituszos és a hajléktalan betegek ellátásával kapcsolatos ápolási nehézségek 12 13
10.10 10.20 Kõváriné Bajor Éva, Kovács Jánosné, Horváth Anikó, Dr. Rauth Erika: PTE Klinikai Központ Kórházhigiénés Szolgálat A 2009/2010. és a 2010/2011. évi influenzajárvánnyal kapcsolatos tapasztalataink 10.20 10.30 Kaszonyiné Engi Erika, Dr. Nagy Kamilla: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály Az influenza jelentõszolgálat mûködtetésének tapasztalatai a jelentõ szemszögébõl 10.30 10.40 Szabó Rita: Országos Epidemiológiai Központ Kórházi Járványügyi osztály Egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések és antibiotikum felhasználás pont prevalencia vizsgálata az európai hosszú ápolási idejû intézményekben (HALT projekt) hazai eredményei 10.40 10.50 Dr. Hajdú Edit, Dr. Nagy Kamilla, Engi Erika, Dóka Ilona, Süli Renáta, Pásztor Anna: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Infektológiai Osztály, Erzsébet Kórház Hódmezõvásárhely, Orosháza Önkormányzat Kórháza A Perioperítav antibiotikum profilaxis felméréssel szerzett tapasztalataink 11.00 12.30 Kerekasztal: A 20/2009 EüM rendelet elsõ éve- tapasztalatok, vélemények, szükséges változtatások az ellátórendszer átalakulásának függvényében Résztvevõk: Dr. Széles Klára Gyõr-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Járványügyi osztály tisztifõorvos Dr. Kiss Baranya megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Járványügyi osztály tisztifõorvos Dr. Szilágyi Emese Országos Tisztfõorvosi Hivatal, Járványügyi Fõosztály Dr. Böröcz Karolina Országos Epidemiológiai Központ Kórházi járványügyi osztály Dr. Nagy Kamilla Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály Dr. Rauth Erika PTE Klinikai Központ Kórházhigiénés Szolgálat 12.30 KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK Losonczy és Kende díjak átadása KONFERENCIA ZÁRÁSA EBÉD KÉRDÉSEK, HOZZÁSZÓLÁSOK 10.50 11.00 KÁVÉSZÜNET 14 15
MIKROBIOLÓGIAI ALAPÚ INFEKCIÓKONTROLL CENTRUM KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI Barcs István dr. 1,2, Kovács Aranka dr. 1,2, Antmann Katalin dr. 3, Domján Gyula dr. 1 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet 1, Epidemiológiai Tanszék 2, Általános Orvostudományi Kar, Kórházhigiénés Osztály 3, Budapest Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertõzések (HAI) hatékony felderítése és megelõzése intenzív mikrobiológiai részvétel nélkül nem valósítható meg. A diagnosztikus célból kért mikrobiológiai vizsgálatok segítenek a fertõzések etiológiájának tisztázásában, de emellett szerves részét képezik a járványtani munkának is. Követhetõvé válik a kórházi mikroflóra változása, az antibiotikum-rezisztencia alakulása, ezáltal az empirikus kezelés protokolljai helyi adatokon alapulhatnak. A nosocomialis kórokozók gyors kimutatása és az izolátumok összehasonlító jellemzése ( tipizálása ) szintén egy klinikai mikrobiológiai centrum feladatává vált. A hatékony, és megvalósítható model szerint a mikrobiológiai diagnosztika az ágy melletti konzultációtól a betegmintákból és szûrõvizsgálatok során izolált mikroorganizmusok folyamatos elemzéséig tejed és teljes mértékben alárendeli magát a betegellátás és a kórházhigiéne ( kliensek ) elvárásainak. Ennek értelmében a mikrobiológiai lelet két funkciót lát el: közli a kért vizsgálat eredményét a klinikus orvoscsoport számára érthetõ formában, emellett rövidítésekkel kódolva, csak a helyi kórházhigiénés osztály számára jelentést hordozó információkat a jelentési kötelezettség alá tartozó multirezisztens kórokozók elõfordulásáról, a nosocomialis eseményekre vonatkozó jelzésekrõl, speciális szûrõvizsgálatok eredményeirõl, stb. Az adatok statisztikai feldolgozása az OSIRIS Epidemiology szoftver helyi igényekhez alkalmazott keresõprogramjával történt. Az MRSA gyors kimutatását indololt esetekben valósidejû PCR módszerrel végeztük. Az izolátumok jellemzése és cluster analízise biokémiai szubsztrátspektrum és DNS chip módszerrel végzett genetikai polimorfizmus meghatározásával történt bármely laboratóriumban mûködtethetõ felhasználóbarát mûszerekkel. Az adatok feldolgozásával naprakész állapotban tartható a nosocomialis ferõzések követõ rendszere a diagnosztika elvégzése mellett. PLAZMIDON-KÓDOLT AMPC-TERMELÕ K. PNEUMONIAE IZOLÁTUMOK MEGJELENÉSE ÉS TERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON A KP053 MULTIREZISZTENS EPIDÉMIÁS KLÓN Damjanova Ivelina,Tóth Ákos,Pászti Judit Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Az OEK-ben ESBL-termelés megerõsítésre beküldött K. pneumoniae izolátumok között 2009. év végén bukkantak fel az elsõ CTX-M-típusú ESBL és indukálható, plazmidon-kódolt AmpC-termelõk. 2010-ben már több intézménybõl is érkeztek ilyen K. pneumoniae izolátumok, melyek a cefalosporinok mellett aminoglikozidokkal, fluorokinolonokkal és sumetrolimmal szemben is rezisztenciát mutattak. Egyes izolátumoknál már megjelent a karbapenem rezisztencia is. 2010. december 31-ig 117 olyan K. pneumoniae izolátum került megerõsítésre a referencia laboratóriumban, melyek plazmidon-kódolt, indukálható DHA-termelõk voltak (ezek többsége CTX-M-típusú ESBL-termelõ is). A molekuláris epidemiológiai tipizálást az izolátumok 72%-ánál (84/117) elvégeztük és ennek alapján elmondható, hogy 86%-ban egyetlen pulzotípushoz KP053 tartoztak. További 6 pulzotípust is azonosítottunk, amelyek 1 5 izolátumot tartalmaztak (KP070/5, Z/2, S/2, KP071/1, KP073/1 és KP079/1). A DHA-termelõ izolátumok beleértve a KP053 epidémiás klónt is egy év alatt további öt egészségügyi intézményben is elterjedtek a Fõvárosban és több megyében. Sajnálatos módon már három járó betegeket ellátó intézménybõl is azonosítottuk ilyen izolátumokat. Úgy tûnik, hogy hasonlóan a 2005-ben tapasztalt multirezisztens CTX-M-15-termelõ K. pneumoniae epidémiás klónok megjelenéséhez és robbanászerû elterjedéséhez, egy újabb multirezisztens klón sikeres térhódítását figyelhettük meg Magyarország több egészségügyi intézményében. A nemzetközi irodalomban ez az elsõ DHA-1-termelõ epidémiás klón leírás. 16 17
INFEKTOLÓGUSI HAEMOCULTURA SURVEILLANCE 1400 AKTÍV ÁGYAS SÚLYPONTI KÓRHÁZBAN Farkas Anikó, Orosz Márta, Vámos Mária, Sõrés Zsuzsa, Papp Katalin Jósa András Kórház Nonprofit Kft, Nyíregyháza Következtetés A haemocultura surveilance adatainak szisztematikus elemzése és partnerkórházak eredményeinek összehasonlítása elõsegítheti a betegellátás minõségének javulását. További adatok gyûjtése szükséges az elemzés legjobb módszerének kifejlesztéséhez. Bevezetés A célzott mikrobiológiai surveillance egyik formájának tekinthetõ a haemocultura surveillance, melyet antibiotikum auditként is értékelhetünk. Munkánkat helyzetfeltérképezésnek szántuk a mikrobiológiailag igazolt szepszisek hasznosítható tanulságainak megismerésében, osztályoknak történõ visszajelzésében. Anyagok és módszer Mikrobiológiai laborunk több éve naponta jelzi telefonon a haemocultura pozitivitásokat, az identifikált baktériumokat és azok érzékenységét. Az infekciókontroll források, nevezetesen asszisztencia bõvülésével az osztályok számára minden esetben történõ infektológusi jelzést, javaslatot, illetve a betegek állapotának követését, a havonta történõ osztályos esetmegbeszélések bevezetését határoztuk el. Fél éven belül szeretnénk mikrobiológiailag igazolt sepsisek esetében indikátort bevezetni és az antibiotikum kezelés minõségét legalább 50%-kal emelni (a terápia különbözõ szakaiban, tehát az empirikus illetve a célzott kezelésben is). Eredmények 2001. 01. 01 2001. 03. 31. között 140 beteg esetében detektáltunk haemoculturából baktériumot. 80 esetben már az elsõ jelzés szepszisre utalt, 26 esetben klinikai adatok és a baktérium identifikálás eredményeinek részletes értékelése vezetett szepszis diagnosisra, 34 esetben kontaminációnak minõsítettük a kitenyészett baktériumot. Feldolgozásunkban a klinikusokkal együtt történõ leletinterpretáció, dokumentálás idõigényességére, a behurcolt és nosocomialis, primaer és secunder, illetve különbözõ szakmák szerinti megoszlás jellemzõire is szeretnénk rámutatni. Megbeszélés Jelentõs idõráfordítás eredményeként nyertünk adatokat a szepszis epidemiológiájára és ellátási minõségének indikátoraira vonatkozóan. Néhány kiemelt eset igazolja a közvetlen interakció eredményét a jobb betegellátásra vonatkozólag is. 18 19
LONDONBAN JÁRTUNK Dr. Fekete Zsuzsanna kórház- higiénikus fõorvos Lõtzné Kapus Irén epidemiológiai szakápoló Ábrahám Éva fõmûtõsnõ Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. A szerzõk elõadásukban összefoglalják (2010-évben) az infekciókontroll munkájukban, elsõsorban a megelõzés terén a kézhigiéne javítására, szemléletváltoztatásra tett erõfeszítéseiket. Tapasztalataikat, kudarcaikat és eredményeiket szeretnék megosztani a hallgatósággal. FOGÁSZOK ÉS AZ INFEKCIÓKONTROLL Dr. Fráter Márk Phd hallgató SZTE FOK A betegellátás különbözõ területein, illetve szintjein foglalkoztatott egészségügyi dolgozók nem egyforma mélységben ismerik az infekciókontroll céljait és eszközrendszerét. A járóbeteg ellátás speciális területe a fogászat, mert ott minden beavatkozás érinti az ember nyálkahártyáját, a legegyszerûbb beavatkozás is járhat vérzéssel, és az ellátást nyújtók is fokozott biológiai kockázatnak vannak kitéve! A fogászati ellátás infekciókontrollja ma már nemcsak az aszepszisrõl, a fertõtlenítésrõl és a sterilizálásról szól, egyre többet kell foglalkozni a forgó alkatrészek használata miatti légszennyezés veszélyével, az Influenza, az MRSA, a HIV vagy a prion fertõzések terjesztésének megelõzésével. A ma kialakított fogászati rendelõk a tárgyi és a személyi feltételek tekintetében egyre inkább megfelelõek, a benne dolgozók Infekciókontroll ismeretei azonban meglehetõsen hiányosak. E problémát úgy kezelhetjük a leghatékonyabban, ha a betegellátás résztvevõinek a potenciálisan fertõzõ forrásként megjelölhetõ páciensek ellátásával és a fertõzések terjedésének megelõzésével kapcsolatban adekvát szintû ismereteket nyújtunk a számukra. 20 21
NOSOCOMIALIS CLOSTRIDIUM DIFFICILE INFEKCIÓK HALMOZOTT ELÕFORDULÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN Dr. Gáspár Gábor, Szabó Márk, Dr. Tombácz Zsuzsanna Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Szeged Az antibiotikumok a szakma szabályainak nem megfelelõ, túlzó és helytelen alkalmazása következtében a multirezisztens mikrobák megjelenésével és terjedésével egyidejûleg a fejlett országokban mindinkább megfigyelhetõ a Clostridium difficile infekciók elõfordulási gyakoriságának növekedése. Szolgálatunk 2011-ben észlelte illetékességi területén a nosocomialis Clostridium difficile fertõzések fokozott incidenciáját illetve a kórlefolyás súlyosbodását. Az epidemiológiai adatok alapján igazolt szentesi kórházi járvány (exponált személyek száma: 268 fõ, betegek száma: 15 fõ ápolt, fertõzõdési arány: 5,597%, megerõsítõ, pozitív szakmai diagnózissal rendelkezõ betegek száma: 12 fõ, a járvány idõtartama: 41 nap) és hódmezõvásárhelyi kórházi járvány (exponált személyek száma: 69 fõ, betegek száma: 3 fõ ápolt, fertõzõdési arány: 4,347%, megerõsítõ, pozitív szakmai diagnózissal rendelkezõ betegek száma: 3 fõ, a járvány idõtartama: 15 nap) során szerzett gyakorlati tapasztalataink felhasználásával szeretnénk figyelemfelhívás céljából is részletes és egyben áttekintõ képet adni e fontos nosocomialis gastrointestinalis kórforma hatósági járványügyi kivizsgálásának folyamatáról, kitérve a betegek koreloszlására, a tünetek elõtti és tünetek utáni terápiára, valamint a betegség kimenetelére. ISMÉT ESBL JÁRVÁNY A PIC-BEN Dr. Gyõri Csilla, Mike Éva, Posta Lászlóné Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház 2010. 12. 10-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött osztályán enterális panaszokkal járó halmozódás kezdõdött. A széklet tenyésztés eredménye: ESBL termelõ Enterobacter sp. A tüneteik: véres nyákos székletürítés, súlycsökkenés. Az elõadás taglalja a vizsgálatokat, a Higiénés Osztály és az ÁNTSZ által elrendelt intézkedéseket, valamint az izolálási és terápiás nehézségeket. 22 23
ESZKÖZHASZNÁLATI VIZSGÁLATOK A JAON INTENZÍV OSZTÁLYAIN Kelemen Ágnes, Dr. Orosz Márta Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Higiénés Osztály, Nyíregyháza EGY JÁRVÁNY KRÓNIKÁJA Dr. Keserû Krisztina, Dr. Kertész Adrienne Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelõintézet Bevezetés A Jósa András Oktatókórház egy, közel 2000-es ágyszámmal bíró megyei szintû egészségügyi ellátó intézmény. Az Intenzív Terápiás Osztály két részlegbõl, egy 12 ágyal rendelkezõ sebészeti, illetve egy 10 ággyal rendelkezõ belgyógyászati részlegbõl áll. Anyag módszer Az intenzív osztályok szerkezeti, építészeti változásai valamint az Infekciókontroll team tevékenységeinek bõvítése indokolta az invazív eszközök (centrális ér-katéter, húgyúti katéter, valamint a gépi lélegeztetések), illetve azok használatával összefüggõ nosocomiális infekciók gyakoriságának folyamatos vizsgálatát. 2002-tõl végzünk eszközhasználati gyakoriságra vonatkozó felméréseket, és próbálunk önmagunkhoz viszonyítva eredményeket elérni az infekciók visszaszorításával, valamint az országos programhoz csatlakozva biztosítunk adatokat a hazai viszonyszámok felállításához. Eredmények A közel tíz éves múltú adatgyûjtéseink eredményeként megállapítható, hogy az invazív eszközök használatának gyakorisága évrõl-évre nõ, azonban az infekciók visszaszorításában jelentõs eredményeket értünk el. Az infekciós ráta csökkenése elsõsorban az invazív eszközök behelyezésének körülményei, illetve azok ápolásának folyamatos kontrollálásának köszönhetõ. 2011-ben új adatgyûjtési periódust kezdünk, melyben az eddigiektõl eltérõen az artériás érkatéterek használatának gyakoriságát is vizsgáljuk. 2011 februárjában a Fõvárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rendelõintézet Szent István Kórházi telephelyének egyik belgyógyászati osztályán halmozottan jelentkezõ enterális megbetegedések kivizsgálásával kapcsolatos tapasztalatainkról számolunk be. A belgyógyászati osztály egy 50 ágyas, fõleg nephrológiai és diabetológiai betegeket ellátó osztály. A járvány kivizsgálása, a hatóságok értesítése a Kórházhigiénés Osztály feladata, az intézkedések meghozatala a menedzsment tudtával és beleegyezésével történt. Az egy hónapig tartó járvány összesen 22 fõt érintett. A minták mikrobiológiai azonosítása folyamatosan történt, ezek alapján és/vagy klinikai tünetek alapján kiderült, hogy az enterális megbetegedések egy részét Calicivírus fertõzés, más részét Clostridium difficile fertõzés okozza. Nosocomiális Clostridium difficile fertõzöttnek 11 esetet, nosocomiális Calicivírus fertõzöttnek 4 esetet tekintettünk. A nosocomiálisnak tartott 1 igazolt Clostridium difficile esetnél Calicivírus pozitivitást is kimutattak. A járvány megfékezése érdekében tett intézkedéseink során pozitív és negatív tapasztalattal egyaránt gazdagodtunk. Szembesültünk az osztály strukturális felépítésébõl adódó nehézségekkel, és a folyamatos kommunikáció során az osztály dolgozóinak segítõ együttmûködésével is. 24 25
VISSZATÜKRÖZÕDNEK-E ELVEINK OSZTÁLYUNK ANTIBIOTIKUM-ALKALMAZÁSI ADATAIBAN? Dr. Kincses József Gróf Tisza István Kórház, KAIBO A 2009. évi Kongresszusunkon összefoglaltam azokat a szakmai evidenciákon nyugvó elveket, amelyeken ma az intenzív osztályos antibiotikum alkalmazásnak alapulni kell, mert ezek betartása garantálja az elérhetõ legjobb eredményt. Osztályunk 2010. elsõ féléves antibiotikum felhasználását elemezve arra kerestem a választ, hogy a rögzített elvek hogy/milyen mértékben tükrözõdnek vissza a mindennapi antibiotikum-alkalmazás adataiban. Elõadásomban a Magyar Infektológiai Szakmai Kollégium és a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium irányelveiben foglaltakkal hasonlítom össze saját adatainkat. Miután jelen felmérés egy több éves klinikai audit része, célom elsõ sorban az volt, hogy az irányelvekben foglaltak teljesülésének mértékét felmérjem, és meghatározzam azokat a teendõket, amelyekkel a nevezett irányelveknek való minél teljesebb megfelelés, és ezáltal minél eredményesebb antibiotikum-alkalmazás elérhetõ. CDI INFEKCIÓKONTROLL A HONVÉDKÓRHÁZBAN CÍMMEL Fekete Mónika, Csák Margit, Dr. Kopcsóné Dr. Németh Irén Anna Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ A Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ Kórházhigiéniai osztályának munkatársai elfogadott eljárásrend szerint végeznek teljes körû mikrobiológiai vizsgálati eredményeken alapuló nozokomiális surveillance-t és felügyelik a fertõzések átvitelének megelõzésére hozott intézkedések végrehajtását. Az Epinfo 18. évfolyam 3. Különszámában (Országos Epidemiológiai Központ, 2011. március 21.) megjelent A Clostridium Difficile Fertõzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelõzésérõl szóló Módszertani Levél (ML). Az ajánlás alapján a 2010. 01. 01. 2011. 03. 31. idõszakra vonatkozóan áttekintésre került a CDI infekciókontroll gyakorlata. A vizsgált idõszakban 109 CDI esetet regisztráltunk, valamennyi esetre vonatkozóan kitöltöttük a ML 3. melléklete szerinti adatlapot, meghatározásra került 2010 évi adatok alapján az intézményi és egyes esetekben az osztály specifikus CDI incidencia. Elõadásunkban a vizsgálat eredményeit mutatjuk be. 26 27
KÉZHIGIÉNÉS GYAKORLAT FEJLESZTÉSE KÓRHÁZUNKBAN Dr. Molnár Zsuzsanna, Dóka Ilona Erzsébet Kórház-Rendelõintézet, Hódmezõvásárhely Dolgozóink körében a kézfertõtlenítés oktatására évek óta kiemelt hangsúlyt fektetünk. A kézfertõtlenítés végrehajtásának legfrekventáltabb helyeire a kézhigiéne megvalósításának módjáról tájékoztató anyagot is kifüggesztettünk. Mindezekkel együtt átütõ sikerrõl nem beszélhetünk. Amikor 2010-ben B. Braun cég pályázatot jelentetett meg a Ments életeket: moss kezet kampányhoz kapcsolódva, azonnal jelentkeztünk rá. Csábított a kézfertõtlenítési technológia ellenõrzésére szolgáló berendezés és a hozzá kapcsolódó szer megszerzése, amelynek segítségével bármikor szembesíthetjük munkatársainkat azzal, mennyire alaposan sikerül kezüket fertõtleníti. A játékos vizsgálat egyúttal hatékony oktatás is. De az igazi kihívást mégis az jelentette, hogy a pályázat kapcsán elgondolkodtunk eddigi eredményeinken, átgondoltuk, hogy milyen területen lehetnek hiányosságaink és hogyan fejleszthetjük tovább munkatársaink kézfertõtlenítési hajlandóságát. Szerzõk elõadásukban beszámolnak a pályázat elõírási feltételeinek megvalósítása kapcsán elért eredményeikrõl és további terveikrõl. AZ INFLUENZA JELENTÕSZOLGÁLAT MÛKÖDTETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A JELENTÕ SZEMSZÖGÉBÕL Kaszonyiné Engi Erika, Dr. Nagy Kamilla Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály Szerzõk elvégezték a Szegedi Egyetem klinikáin a 2010/11. influenza szezonban ápolt influenzás esetek elemzését. A vizsgálat a kórházi felvételt igénylõ H1N1 pozitív betegekre terjedt ki (nem, életkor, alapbetegségek). Megvizsgálták továbbá, hogy milyen gyakorisággal jelentkeztek a betegeknél a H1N1 influenza tipikus tünetei, milyen arányban alakult ki náluk pneumonia, illetve pneumonitis és mennyiben szerepeltek ezek a kórformák a H1N1 pozitív betegeknél elõfordult halálozás okai között. Szerzõk beszámolnak arról is, milyen különbözõ jelentési kötelezettségeik voltak, hogyan zajlottak a diagnosztikus vizsgálatok, hogyan alakult a klinikusokkal és a Kormányhivatal illetékes közegészségügyi szakembereivel való együttmûködésük. 28 29
EPIDEMIOLÓGIAI HELYZETJELENTÉS AZ SZTE ÉS A PTE KLINIKÁIRÓL Dr. Nagy Kamilla, Süli Renáta, Kaszonyiné Engi Erika, Oláh Katalin, Iszajeva Inna Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály Dr. Rauth Erika, Kovács Jánosné, Kõváriné Bajor Éva, Simonné Gonda Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Kórházhigiénés Szolgálat Az infekciókontroll alappilérei között vezetõ helyet foglal el a nozokomiális infekciók surveillance-a, hiszen ennek segítségével ismerhetjük meg intézményünk betegellátói tevékenysége során, annak következtében kialakuló fertõzések nagyságrendjét, a fertõzést kiváltó kórokozók egyes törzseinek elõfordulási gyakoriságát és további olyan adatokat, melyek segítségünkre lehetnek az Infekciókontroll témakörû oktatások megtervezésekor. Tekintettel a kórházhigiénés szakfelügyelet terén kialakult kölcsönös felügyeleti kötelezettségre az SZTE és a PTE kórházhigiénikusai együtt elemezték az intézményük betegellátó helyein regisztrált nozokomiális infekciókat, továbbá a környezeti infekciókontroll tevékenységük során szerzett eredményeiket, nem összehasonlítási, hanem együtt gondolkodási céllal. ANTIBIOTIKUM REZISZTENCIA HELYZETE MAGYARORSZÁGON A NEMZETI BAKTERIOLÓGIAI SURVEILLANCE EREDMÉNYEI ALAPJÁN Tóth Ákos Országos Epidemiológiai Központ A Nemzeti Bakteriológiai Surveillance (NBS) 2001. óta mûködik Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szervezésében. Elsõdleges célja, hogy adatokat gyûjtsön a kórokozó aerob baktériumok antibiotikum rezisztencia viszonyairól, és ezeket az adatokat hazai és nemzetközi felhasználás céljából elemezze és publikálja. 2010-ig ez a rendszer biztosította a hazai adatokat az European Antimicrobial Resistance Surveillance System (EARSS) felé, majd ennek átalakulása után az European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) keretein belül mûködõ The European Surveillance System (TESSy) EARS-Net rendszerébe fog jelenteni. Ugyan új európai antibiotikum rezisztencia surveillance mûködik, de alapvetõen a korábbi EARSS rendszert vették át. A 2009. évi EARS-Net adatok alapján elmondható, hogy a hemokultúrából izolált Staphylococcus aureus törzseknél a methicillin rezisztensek aránya Európa-szerte stabilizálódik, és nyolc ország esetében mutattak ki csökkenõ trendet. Az NBS eredményei is ezt a tendenciát mutatják 2008-ig a hemokultúrából izolált MRSA esetében. 2009-ben bekövetkezett kisebb emelkedés után azonban az elõzetes 2010. évi adatok alapján tavaly nem emelkedett tovább az MRSA aránya (MRSA/S. aureus aránya hemokultúrából 2008-ban 22,5%, 2009-ben 28,6%, 2010-ben 28,1%). Az EARS-Net 2009. évi adatai alapján a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli esetében Európa sok országában nõtt a cefalosporin rezisztensek aránya. Az NBS adatai alapján a hemokultúrából izolált K. pneumoniae-nál a 2003-ban tapasztalt ~9% 3. gen. cefalosporin rezisztencia 2010-re ~49%-ra emelkedett, melynek ~73%-a rezisztens volt még fluoroquinolonokkal és aminoglikozidokkal szemben is. Hasonló emelkedés tapasztalható E. coli esetében is: 2003-ban a hemokultúrából izolált törzsek 1%-a volt 3. gen. cefalosporin rezisztens, míg 2010-ben már ~21%, és ennek ~82%-a rezisztens volt még fluoroquinolonokkal és aminoglikozidokkal szemben is. 30 31
Pseudomonas aeruginosa és Acinetobacter baumannii esetében is elmondható, hogy évrõl évre emelkedik a karbapenem rezisztens törzsek aránya. Úgy tûnik az A. baumannii egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon, egyrészt növekszik az elõfordulási aránya a hemokultúrából izolált aerob baktériumok között, másrészt drasztikusan nõtt a multirezisztens (MDR), extrém-szinten rezisztens (XDR) törzsek elõfordulása. Összefoglalásként elmondható, hogy számos más megfigyeléssel összhangban az NBS alapján is megfigyelhetõ hazánkban az MDR Gram-negatív kórokozók térhódítása, és mind rezisztensebbé válása. SEBFERTÕZÉS SURVEILLANCE ÉRPROTÉZIS MÛTÉTET KÖVETÕEN Palsák Nóra JAON Általános Sebészeti osztály Érsebészet részlege Bevezetés A Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Általános Sebészeti osztály Érsebészet részlege 20 ággyal mûködik, ahol 1976-tól végeznek érsebészeti mûtéteket. 2008 óta vannak megbízható prospektív, de nem aktív surveillance-szal gyûjtött adataink az összes érmûtét posztoperatív sebfertõzéseirõl, melyek folyamatosan javuló tendenciát mutattak. Eszerint 2008-ban az SSI%: 4,48, 2009-ben az SSI%: 2,99 és 2010-ben az SSI%: 2,82 volt. Mivel nem voltak külön adataink a magas rizikójú érprotézis mûtétek SSIjére vonatkozóan, hiszen ezeket egy évig kell után követni, jelen munkánkban az érprotéziseket vizsgáltuk. Módszerek 2009. 02. 01-tõl 2009. 12. 31-ig megvizsgáltuk az érprotézis mûtéten átesett összes beteg dokumentációját, retrospektíven. A vizsgálatunkba csak azok a betegek kerültek, akik az általunk használt kritériumoknak megfelelnek. Ez a következõ volt: kontrollra való rendszeres visszajárás (6 héten belül és 1 éven túl is). A más alapbetegség miatt exitáltakat kizártuk az elemzésbõl. Eredmények 125 érprotézis mûtéten átesett beteg volt ebben az idõszakban, melybõl 10 beteg nem felelt meg az általunk meghatározott kritériumoknak, tehát nem járt vissza kontroll vizsgálatra vagy exitált. A mintánk, így 115 fõ, melybõl 16 betegnél fordult elõ mûtét utáni felületes sebfertõzést. Ezek ambulánsan kezelhetõek voltak, emiatt újabb kórházi felvételre sem volt szükség, protézis kilökõdés senkinél sem fordult elõ. A mûtéteket vizsgáltuk az operatõrök szerint is, protézis fajtái szerint és elemeztük a szisztémás antibiotikum profilaxis (SZAP) meglétét és azok megfelelõségét. Kategorizáltuk a betegeket ASA szerint és számoltunk mûtéti rizikótényezõt is. A vizsgálatunk eredményeirõl számolunk be az elõadásban. 32 33
KLINIKAI IZOLÁTUMOKBÓL SZÁRMAZÓ MULTIREZISZTENS ACINETOBACTER BAUMANNII MOLEKULÁRIS EPIDEMIOLÓGIÁJA Pászti Judit 1, Jánvári Laura 2, Tóth Ákos 2 Országos Epidemiológiai Központ, 1 Fágtipizálási és molekuláris epidemiológiai osztály, 2 Bakteriológiai I osztály Európa számos országában, így Magyarországon is jelentõs egészségügyi problémát jelent a kórházi fertõzéseket, járványokat okozó multirezisztens A. baumannii (MACI). Az elmúlt évtizedben világszerte a MACI gyakoriságának emelkedésérõl, bizonyos, a környezethez jól adaptálódott klónok elterjedésérõl számolnak be, melyeket molekuláris epidemiológiai vizsgálatok alapján Európai klón I (EU I), Európai klón II (EU II) és Európai klón III (EU III)-ként azonosítottak. E klónok terjedését csak hatékony kórházhigiénés tevékenységgel, és megfelelõ (helyi) antibiotikum felhasználási stratégiával lehet visszaszorítani. A MACI β-laktám antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájára jellemzõ, hogy sokszor többféle mechanizmus kombinálódik egyszerre, a legjelentõsebb mégis a β-laktamáz termelés. A kromoszómálisan kódolt AmpCtípusú β-laktamáz mellett számos szerzett β-laktamáz jelenlétét is leírtak már e speciesben: pl. kiterjedt-spektrumú β-laktamázok (ESBL), metalloβ-laktamázok (MBL) és különbözõ OXA-típusú β-laktamázok (pl. szerzett karbapenemázok, mint az OXA-23, OXA-24 és OXA-58-csoport). Vizsgálataink a MACI izolátumok antibiotikum rezisztenciájára, a rezisztencia mechanizmus(ok) meghatározására (fenotípusos/kombinált korong teszt/ és genetikai módszerekkel /karbapenemáz génekre tervezett PCR/), a kórokozó terjedésében szerepet játszó fontosabb klónok azonosítására irányultak. A törzsek klonalitásának vizsgálatára, és a klónok nemzetközi szinten való elhelyezkedésének meghatározására PFGE és MLST (multi-lókusz szekvencia tipizálás) módszert alkalmaztunk. 2009 2010-ben tipizálásra és/vagy karbapenem rezisztencia mechanizmus megerõsítésére az OEK-be küldött 183 MACI törzs 40%-a légúti mintából, 30%-a sebváladékból, és 17%-a hemokultúrából származott. Az izolátumok 9 megye 26 intézményébõl (52%-a 3 megye 6 intézménybõl, 40%-a Budapest 12 intézményébõl) kerültek beküldésre. A karbapenem rezisztencia genetikai hátterének vizsgálatát 113 reprezentáns izolátum esetében végeztük el. A vizsgált törzsek 74%-ában az OXA- 23-csoportú (blaoxa23-like) β-laktamáz gének, míg a 26%-ában az OXA- 58-csoportú (blaoxa58-like) β-laktamáz gének jelenlétét lehetett kimutatni. MBL gént hordozó törzs nem volt. PFGE vizsgálat alapján 25 különbözõ típust (1%-os optimalizáció és tolerancia, 85% hasonlósági szint) lehetett elkülöníteni, azonban 82%-uk mindössze csak 5 féle PFGE típusba tartozott (AC001, AC002, AC010, AC011, AC020). Az egyes típusok évenkénti gyakorisága az AC001 típuson kívül jelentõsen változott. 2009-ben az AC001 mellett a második leggyakoribb típus az AC010 volt, az AC002 a harmadik helyen állt. 2010-ben a második leggyakoribb típus az AC020 lett, melyet az AC011 követett. Nemzetközi ajánlásokban foglalt a klonális besoroláshoz alkalmazott PFGE értékelési paraméterek szerint a hazai leggyakoribb, járványokat is okozó MACI törzsek valamennyien az EU-I klónba voltak sorolhatók. Ezt támasztotta alá az MLST vizsgálat is, az AC001, AC002, AC011 PFGE típusba tartozó reprezentatív hazai törzs a CC1 klonális komplexbe tartozott. Az utóbbi évtizedben világszerte jelentõsen emelkedett a karbapenem rezisztens A. baumannii izolálások száma, mely Magyarországon is megfigyelhetõ a surveillance rendszerek adatai alapján (NBS, NNSR). A növekedés hátterében nozokomialis járványok álltak, melyeket 3 gyakori PFGE típusú törzs okozott, melyek megfeleltek az Európában leggyakoribb EU I klónnak. Módszereinket nemzetközi ajánlásoknak megfelelõen állítottuk össze. Eddigi eredményeink összhangban vannak az európai tapasztalatokkal, és jól alkalmazhatónak bizonyultak járványügyi események összefüggéseinek tisztázásában is. 34 35
A CLOSTRIDIUM DIFFICILE FERTÕZÉS MORTALITÁSA Dr. Pásztor László Fejér Megyei Szent György Kórház, Kórházhigiénés csoport Irodalmi adatok alapján napjainkban az egyik leggyakoribb nosocomialis fertõzés a C. difficile által okozott klinikai képek. Gyakoriságára és súlyosságára vonatkozó számok eltérnek, bonyolultabb vizsgálni a megbetegedés okozta halálozást. Az idõs kor, nagyszámú kisérõbetegség és eleve súlyos általános állapot mellett nehéz eldönteni, hogy a C. difficile okozta hasmenés oka volt a halálnak, hozzájárult ahhoz vagy csak kísérõ tünet volt. Nagy-Britannia 10 kórházában 2002 2008 között végzett vizsgálat szerint a C. difficile igen magas korai mortalitással jár: 2571 esetbõl számítva a 7, 14, 30 napos és egy éves teljes mortalitás 13,4%, 20,8%, 32,5% ill. 52,7% volt. Elõadásomban a C. difficile fertõzés mortalitási adatait 2010-re vonatkozóan az egészségügyi dokumentáció retrospektív elemzésével mutatom be. Az eredmény hasonlóan magas értéket mutat. A C. difficile fertõzések magas mortalitása alátámasztja az infekciókontroll intézkedések jelentõségét. MULTIREZISZTENS PSEUDOMONAS GONDOLKODJUNK EGYÜTT! Dr. Patyi Márta Herczeg Éva Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét, Kórházhigiénés Osztály Hazánkban is egyre nagyobb gondot okoznak a multirezisztens kórokozók, emiatt lett ez a kongresszus egyik fõ témaköre. Az elõadók a multirezisztens Pseudomonas aeruginosa (MPAE) problémakörét szeretnék körbejárni saját, mindennapi tapasztalataik alapján, mivel a szerzõk által áttekintett irodalomban több kérdésükre nem találtak választ. A MPAE definíciója után bemutatják az intézetükben elõforduló ezen kórokozók különbözõ rezisztencia eredményeit. Ezt követi feldolgozásukban a 2006 2010. közötti idõszakban a címben jelzett baktérium elõfordulása osztályonkénti és minta szerinti bontásban. Végül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában hozott higiénés rendszabályokat ismertetik. Az elõadás célja, hogy pl. az alábbi mindennapokban felmerülõ kérdésekrõl gondolkodjanak együtt a résztvevõk: meddig oldható meg az izoláció az adott kubatúra mellett? a szükséges eszközigény okozta anyagi terheket honnan lehet még elõteremteni? szükséges-e és ha igen, honnan kontakt szûrés MPAE elõfordulása esetén? létezik-e és ha igen mi a dekolonizációs stratégia ezen kórokozó elõfordulásakor? 36 37
A KÉZFERTÕTLENTÉS MINÕSÉGÉNEK OBJEKTÍV SZÁMÍTÓGÉPES VIZSGÁLATA Lehotsky Ákos, Szilágyi László, Nagy Melinda, Haidegger Tamás A szabályos kézfertõtlenítés megfelelõ hatékonyságú mozdulatait gyakorolni kell. Egy berendezés, mely láthatóvá teszi a kézmosás során kimaradó felületeket, sokat segíthet az elõírásszerû rutin kialakításában. A kézhigiénés gyakorlat ellenõrzésére használt fluoreszcein próba továbbfejlesztésével hoztuk létre a Stery-Hand berendezést. Az eszköz lényege, hogy a kezelt kézrõl készített digitális felvételt számítógép értékeli ki modern szoftveres algoritmusok segítségével. A számítógépes elemzés kizárja az emberi tévedést, az érzelmi befolyásoltságot és az érzékszervek szubjektivitását. Az oktatási célra használt berendezésekbõl kiindulva készítettük el a saját fekete dobozunkat, melyet a számítógépes feldolgozáshoz szükséges elemekkel egészítettünk ki. A fõbb változást a nagyobb UV besugárzási szint használata és a digitális fényképezõgép alkalmazása jelentik. Digitális kép készül a fertõtlenített kézrõl, amin UV sugárzásban világítani fog a fénypor (ahol érte a bõrfelületet), majd pedig a számítógép megállapítja, hogy milyen részeket hagyott ki a felhasználó a kézmosása során, úgynevezett gépi látás (computer vision) technológiát használva. A kiszolgáló program kétfajta eredményt biztosít számunkra: egy képet a hiányosan fertõtlenített régiókról illetve adatot ennek az egész kézhez viszonyított százalékos arányáról. Az objektív, vizuális visszajelzés segítségével az egészségügyi dolgozók könnyebben elsajátíthatják a megfelelõ kézhigiénés gyakorlatot. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL ÖSSZEFÜGGÕ FERTÕZÉSEK ÉS ANTIBIOTIKUM FELHASZNÁLÁS PONT PREVALENCIA VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI HOSSZÚ ÁPOLÁSI IDEJÛ INTÉZMÉNYEKBEN (HALT PROJEKT) HAZAI EREDMÉNYEI Szabó Rita koordinátor Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi Járványügyi osztály A HALT-projekt (European Point Prevalence Survey of Healthcare Associated Infections and Antibiotic use in Long-Term Care Facilities) 2009- ben az ECDC támogatásával indult. A projekt módszertanának kialakitásában figyelembe vették a korábbi IPSE-WP7 és az ESAC-Nursing Homes vizsgálatok tapasztalatait A projekt céljai: az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések típusainak és gyakoriságának meghatározása, az antibiotikumok felhasználásának elemzése, a fertõzések kórokozóinak antibiotikum érzékenységének vizsgálatata és a részvevõ intézményekben folyó infekciókontroll tevékenység felülvizsgálata voltak. A pont prevalencia vizsgálat során két kérdõív volt használatban: intézményi jellemzõk (pl. általános információk, orvosi ellátás, infekciókontroll tevékenység, antibiotikum-politika), illetve ápoltakra vonatkozó adatok (pl. általános adatok, rizikófaktorok, fertõzés, antibiotikumok, mikrobiológiai vizsgálatok). A pont prevalencia vizsgálatban összesen 28 ország 722 intézménnyel vett részt. A prevalencia vizsgálatban, mely 2010. május/szeptember között bonyolódott, Magyarország 42 önként jelentkezõ intézménnyel vett részt. Az elõadás a hazai vizsgálat eredményeinek közlését tartalmazza, egyenlõre európai összevetés nélkül. A vizsgálat során megismert adatok segítséget adnak: egy átfogó európai hálózat kiépítéséhez, illetve az egészségügyi ellátással összefüggõ fertõzések prevalenciájának és az antibiotikum-felhasználás felméréséhez szükséges legmegfelelõbb módszertan kifejlesztéséhez. 38 39