Az infrastruktúra alapjai 1.előadás: Az infrastruktúra fogalma, felosztása
Latin eredetű szó, magyar fordításban alapszerkezetet, alapépítményt, általában alapot jelent. A II. világháború alatt angol és amerikai katonai fogalom: a hadviselés tárgyi-műszaki feltételeit jelentette (egyes feltételezések szerint már Napóleon idején is a katonai berendezések gyűjtőneveként volt használatos). Mint szakkifejezés a nyugati közgazdasági szakirodalomban a negyvenes évek végén, a volt szocialista országokban az 1950-es 1960-as évek fordulóján jelent meg. A köznyelvben a 60-as években terjedt el az infrastruktúra fogalmának használata, így nálunk Magyarországon is. Az infrastruktúra polgári szóhasználatba kerülését követően is döntően a műszaki elemekre vonatkozott az út-, vasút-hálózatot, víz-, csatorna-, földgáz-, kőolaj- és egyéb vezetékrendszereket értettek alatta.
Az infrastruktúra lényegében egyidős a települések megjelenésével az emberiség történetében. Település, város nem jöhet létre, nem létezhet, fejlődhet infrastruktúra nélkül. Azonban minden kornak megvoltak, ill. megvannak a maga infrastrukturális létesítményei az adott kor gazdasági-társadalmi színvonalán. Az egyes történeti időszakokban egyes elemeinek a szerepe, jelentősége is változott. Az infrastruktúra fejlettségi szintje a társadalmi viszonyok átalakulásának is meghatározója. Korszerűtlen, elmaradott infrastruktúra nemcsak gátolja a gazdaság gyorsabb fejlődését, hanem hozzájárul a társadalmi viszonyok megmerevedéséhez, a szociális problémák kiéleződéséhez, illetve feszültséggócok kialakulásához vezethet.
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN KÖZGAZDASÁGTAN STATISZTIKA INFRASTRUKTÚRA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK TÁRSADALOMFÖLDRAJZ
Mindebből fakadóan fogalmának, kategóriáinak nincsen tökéletes, minden szerző által elfogadott meghatározása. Az amerikai iskola A. O. Hirschman az infrastruktúra fogalmára a társadalmi általános tőke (social overhead capital) kifejezést használja, s széles körben beletartoznak a közszolgáltatások (melyeket ingyen, vagy kedvezményesen nyújtanak). A közvetlen tőke így a produktív (termelő) beruházásokra tud koncentrálódni. W. Ehrlicher az infrastruktúrát a tőke oldaláról közelíti meg, megkülönböztetve termelői ( reprodukálható termelő vagyon ) és fogyasztási ( reprodukálható fogyasztási vagyon ) infrastruktúrát. De nem sorolja az infrastruktúrához a lakást és a magáncélú fogyasztási cikkeket (példáula személygépkocsikat sem).
INFRASTRUKTÚRA Termelői infrastruktúra (reprodukálható termelő vagyon) Fogyasztói infrastruktúra (reprodukálható fogyasztási vagyon) közlekedés hírközlés közületi állóeszközök tőkeállomány színházak mozik könyvtárak parkok sportlétesítmények energiagazdaság Az infrastruktúra felosztása W. Ehrlicher szerint közlekedési hálózat lakossági vonatkozású része
F. Boesler abból indult ki, hogy ha az infrastrukturális szolgáltatások pótlólagos társadalmi költségek, akkor az infrastrukturális létesítmények nem tekinthetők másnak, mint közhasznú munkaeszközöknek, melyek nagyrészt köztulajdonban vannak és bárki igénybe veheti azokat. G. F. Ray szerint az infrastruktúra nem más, mint a termelés társadalmi rezsije. Általában ez alatt értendő mindazon szolgáltatói szféra, amely szükséges a modern gazdaság létrehozásához. Ide sorolja a közlekedést, hírközlést, energiaellátást, vízellátást, oktatást, egészségügyi szolgáltatást, lakásellátást és mindennemű, a közösség életét javító elemet. P. Rosenstein-Rodan arra a következtetésre jutott, hogy az infrastrukturális szolgáltatások legfőbb terméke a kedvező beruházási lehetőségek megteremtése más ágazatok számára.
V. Rao közgazdász az állami támogatás megléte miatt az energiatermelés mellett más nehézipari ágazatot (a kohászatot) is az infrastruktúrához sorolt. W. Rostow az infrastruktúrát a gazdaság fellendülésének feltételeit megalapozó időszak egyik fő tényezőjeként veszi számításba. W. A. Lewis szerint az infrastruktúra a munkanélküliség felszámolásának egyik tényezője. Az új ipari üzemek hatékonysága az infrastruktúra hatékonyságától függ, ami viszont a kiépítésére szolgáló tőkebefektetések intenzitásának függvénye. Az amerikai iskola általánosságban az infrastruktúra hatásmechanizmusát a költség-haszon számítás és a befektetett tőke optimális megtérülése oldaláról vizsgálta. Célja mindig a tőkésvállalatok profit-maximalizálását szolgálta.
A nyugatnémet iskola R. Jochimsen szerint az infrastruktúrán nemcsak anyagi jellegű és köztulajdonban levő rendszereket lehet érteni. A hatékony, működőképes rendszerekké váláshoz még egyéb alkalmas szellemi és intézményi infrastruktúrákra is szükség van. Szerinte az anyagi, intézményi és személyi felosztás a helyes. INFRASTRUKTÚRA Anyagi Intézményi Személyi Energiaellátás, közlekedés, hírközlés, államigazgatás, oktatás, kutatás, egészségügy Az integrációt szervezeti oldalról biztosító eljárási módok, társadalmi szokások Az emberek fizikai, szellemi és egyéb képességei, vállalkozókészsége
A strukturális iskola J. Tinbergen szerint az infrastruktúra részét képezi minden olyan alapfeltétel, amely a termelés normális működéséhez szükséges. Annyi infrastruktúra van, ahány társadalmi-gazdasági struktúrát elkülönítünk: - alapstruktúra (anyagi és műszaki infrastruktúra) - metastruktúra (szellemi, intézményi szféra) - szuperstruktúra (termelés)
Szocialista nézetek Az 1960-as években vették át az infrastruktúra szó használat a szocialista országokban. A szocialista irányzat fő jellemzői: - nagyon erősen koncentrál a termelési jellegű infrastrukturális alapok problémáira, - a fogyasztói helyett a szociális vagy lakossági infrastruktúra megjelölést használja, - az intézményi infrastruktúra problémára nem fordít különösebb figyelmet.
N. A. Utyenkov három részre bontotta fel az infrastruktúrát: termelő (közlekedés, távközlés, villamosenergia- és vízellátás, kutatóintézetek, laboratóriumok); szociális (lakásállomány, helyi közlekedés, kommunális ellátás, egészségügy, kereskedelem, szórakozóhelyek, sportlétesítmények); különleges (honvédelmi) infrastruktúrára. Csak az anyagi infrastruktúrára koncentrál, azonban az infrastruktúrát a gazdasági tevékenység alapjának tekinti, s rávilágít szükségességére a területfejlesztés során. M. Zboril szerint is az infrastruktúra a gazdasági tevékenység előfeltétele (beleértve a lakosságiinfrastruktúrátis).
P. Oldak jéghegyhez hasonlította a nagy gazdasági rendszereket a víz felett van a struktúra, a víz alatt az infrastruktúra. Felismeri, hogy az infrastruktúra tárgykörébe az immateriális javak is beletartoznak. Három szférát különít el az infrastruktúra kapcsán: a termelés fejlesztéséhez szükséges anyagi-tárgyi alapokat (kutatások, vízellátás, szállítás, kommunikáció, energetika, építőipar), termelés fejlesztéséhez szükséges nem anyagi alapokat, nem anyagi szolgáltatásokat (oktatás, tudomány, egészségvédelem, művelődés, sport, üdülés stb.) a környezetvédelem eszközeit és feltételeit (az ún. ökológiai infrastruktúrát).
Hazai infrastruktúra nézetek: Kőszegfalvi György szerint a települések működésével, fejlődésével kapcsolatban elkülöníthető: műszaki jellegű hálózatok: közmű-hálózatok, közlekedés és szállítás, hulladékkezelés tevékenysége ökológiai infrastruktúra szociális (humán) infrastruktúra: lakásállomány, közösségi intézmények hálózata (állami szervek, társadalmi szervezetek intézményei, kereskedelmi-vendéglátó, sport-, üdülési intézmények)
Kádas Kálmán felosztása szerint: termelői jellegű infrastruktúra: - anyagi (közlekedés, távközlés, energiaszolgáltatás, vízgazdálkodás,szennyvíztisztítás, tűzvédelem, áruszállítás) - nem anyagi természetű szolgáltatást nyújtók (szakoktatás, kutatás, tervezés) fogyasztási jellegű infrastruktúra: - anyagi (lakásgazdálkodás, kommunális ellátás, egészségvédelem, személyi közlekedés, zöldterület, sportlétesítmények, települési környezetvédelem) - nem anyagi természetű szolgáltatást nyújtók (közművelődési intézmények, közigazgatás, közbiztonság, honvédelem, pénz- és hitelintézetek)
Zoltán Zoltán szerint Az infrastruktúra nemcsak anyagi jellegű lehet, hanem szellemi és intézményi is. Továbbá nemcsak össztársadalmi, hanem vállalati, sőt egyéni tulajdonban is lehet. Infrastruktúrán nemcsak nagy anyagi jellegű ellátórendszereket kell értenünk, hanem kisebbeket is, azon kívül szellemi és intézményi feltételeket, ezek csak együttesen képesek egy hatékony rendszert létrehozni.
Infrastruktúra: olyan gazdasági feltételek (úthálózat, közlekedés, kikötők, közművek, közoktatás stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit. Az infrastruktúra színvonala kifejezi, hogy valamely országban mennyire vannak meg a gazdasági fejlődésnek az általános feltételei. Az infrastruktúra alacsony színvonala, különösen a gazdaságilag fejletlen országokban fékezi a kellő ütemű gazdaságfejlesztés megvalósítását. (Közgazdasági Kislexikon - 1972) Infrastruktúra: létesítményeknek és hálózatoknak olyan összefüggő rendszerei, melyek a termelés, a szolgáltatások, a tudományos és szellemi tevékenység kibontakozásának és fejlődésének egyik nélkülözhetetlen feltételét, illetve a népesség életfeltételeinek, életkörülményeinek, a települések működésének, fejlődésének döntő tényezőjét jelentik.
Az infrastruktúra felosztása Ágazati szempontok alapján: termelői-műszaki infrastruktúra elsősorban a gazdaság, a termelés alapvető háttérfeltételeként jelenik meg szociális-humán infrastruktúra a lakosság életfeltételeit, igényeit szolgálja ki. A műszaki infrastruktúra elemei azonban a gazdaság és lakosság alapvető feltételeinek megteremtéséhez is hozzájárulnak. Alkalmazkodás alapján: kemény infrastruktúra a hagyományos infrastruktúra; műszaki infrastruktúra egészét, valamint humán és intézményi egy részét jelenti puha infrastruktúra a gyors technológiai-műszaki változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó infrastruktúrát (bank- és hitelélet, üzleti világ, transznacionális vállalatok irányítóintézményei és speciálisan kiképzett szakemberállománya).
Az infrastruktúra felosztása Kiterjedése alapján: pontszerű infrastruktúra építmények, közintézmények, pályaudvarok, repülőterek; vonalas infrastruktúra út-, vasút-, távközlési- és energiaszállító hálózatok. Területi szempontok alapján: települési infrastruktúra a lakásállomány, a közintézmények, a közművek, a településen belüli közlekedési hálózati elemek, a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, a szabadidős intézmények, zöldterületek, stb. térségi infrastruktúra magában foglalja a településközi, kistérségi, regionális hálózatokat, rendszereket, intézményeket.
Köszönöm a figyelmet!