Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Munkájukhoz az alábbi jogszabályváltozásokra hívjuk fel a figyelmüket. Az ismertetett jogszabályok téma szerinti bontásban Számvitel, könyvvizsgálat Adó, vám Ipar Mezőgazdaság Szolgáltatás Kereskedelem Általános hatályú A jogszabály sorszáma 3, 4, 6, 15, 17 6, 12 1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 14, 16 1 A Magyar Nemzeti Bank elnökének 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelete a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről A rendelet szerint a pénzügyi intézmény, valamint a követeléskezelő e rendelet mellékletei szerinti értesítő levélben köteles elszámolást nyújtani a fogyasztó részére. Az elszámolás mellé a hiteltörténeti kimutatást és segédletet is köteles csatolni, emellett egyéb tájékoztatást, mellékletet, nyomtatványt is csatolhat az értesítő levélhez a fogyasztó részére. A rendelet szabályozza továbbá, hogy a pénzügyi intézmény és a követeléskezelő meddig köteles az elszámoláshoz szükséges információkat honlapján, továbbá ügyfélszolgálatain elérhetővé tenni. A rendelet a kihirdetését követő napon, egyes rendelkezései 2015. február 1-jén lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 18., 178. szám 2 A Kormány 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelete a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról a) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása A módosítás során változik a lakás fogalma, mely szerint lakás az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy új lakás építése esetén ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Pontosításra kerül, hogy a méltányolható lakásigény megállapítása során együttköltöző családtag alatt valamennyi, a lakásépítési (-vásárlási) kedvezménnyel érintett lakásban lakóhellyel rendelkező személy tekintendő. Amennyiben az igénylő házaspár fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, és a hátralék összege a havi törlesztő részlet háromszorosát meghaladja, a hitelintézet 60 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a Kincstárat, aki gondoskodik a követelés visszafizetésének érvényesítése iránt. A rendeletben pontosításra kerülnek az osztatlan közös tulajdonban álló lakásokra vonatkozó szabályok, valamint a házasság felbontása során alkalmazandó előírások.
b) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása A lakás fogalma az előző kormányrendelethez hasonlóan itt is módosításra kerül, mely szerint lakás az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy új lakás építése esetén ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. A rendelet módosítása szerint a kamattámogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja. A kamattámogatással érintett összeg erejéig a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli a kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást. A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének további feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően az adott készültségi foknak megfelelő új lakás vásárlása esetén az a vételárról szóló, saját névre kiállított számlát, vagy- lakás építése, építtetése, korszerűsítése estén a költségvetésben szereplő teljes költség 70%-áról szóló, saját névre kiállított számlát, számlákat bemutassa. c) A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítása A rendelet módosításával a gyermek, a bővítés és a lakás fogalma változik. A rendelet az otthonteremtési kedvezmény igénybevételét az érintett lakás vételárához köti, melynek mértéke területenként változó. A családok otthonteremtési kedvezményét ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni. A rendelet kiegészül továbbá azzal az előírással, hogy a kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetés hitelintézet általi elfogadása. A rendelet meghatározza az otthonteremtési kedvezmény összegét az érintett lakás hasznos alapterületének, az energetikai minősítésének, valamint a gyermekek számának figyelembe vételével, továbbá a kedvezmény igénylésére vonatkozó határidőket. A rendelet kitér a támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokra, amennyiben a fiatal házaspár a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti. A rendelet 2015. január 1-jén, valamint 2015. július 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 19., 179. szám 3 A Kormány 332/2014. (XII. 18.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról A 2015. évi foglalkoztatáshoz nyújtott egyéni támogatások tekintetében a keretszerződést 2015. január 31-ig kell megkötni. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 18., 179. szám
4 A Kormány 340/2014. (XII. 19.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról Az az akkreditált munkáltató, aki a 2014. évi foglalkoztatásra érvényes és hatályos éves támogatási szerződéssel rendelkezik a pályázati eljárás lefolytatása, a keretszerződés, valamint az éves támogatási szerződés módosítása nélkül egyszeri támogatásra jogosult. A támogatás összegét a 2014. december 10-én hatályos egyéni foglalkoztatási megállapodásainak arányában kell meghatározni. Az egyéni foglalkoztatási megállapodások száma tekintetében legfeljebb az éves támogatási szerződésben meghatározott létszámot lehet figyelembe venni. Az a munkáltató, amely a 2015. évre érvényes és hatályos keretszerződéssel nem rendelkezik, az egyszeri támogatást csak a 2014. évben felmerült költségekre számolhatja el. Nem kaphat támogatást az a munkáltató, aki felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy a támogatás feltételeinek nem felel meg. A rendelet a kihirdetését követő napon, 2014. december 20-án lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 19., 181. szám 5 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítói tevékenységről A biztosítottak védelme érdekében, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, továbbá a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és a versenyegyenlőségét garantáló szabályozása érdekében került e törvény megalkotásra. A törvény kiterjed többek között a Magyarország területén székhellyel rendelkező, valamint Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező, de Magyarország területén biztosító és viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenységére, a Magyar Nemzeti Bank e törvényben meghatározott tevékenységére. A törvény részletezi a biztosítókra és viszontbiztosítókra vonatkozó szabályokat társasági forma szerint, harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepére vonatkozó szabályokat. Meghatározza a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének alapvető feltételeit, engedélyezését, hatályát. Kitér továbbá a vezető állású személyek, továbbá egyéb vezetőkre vonatkozó személyi feltételekre. Részletezésre kerül továbbá a biztosítók és viszontbiztosítók irányítási rendszere, a tevékenység végzésének tárgyi feltételei, a nyilvántartásra, könyvvezetésre és beszámolóra vonatkozó szabályok, felügyeletük. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 22., 182. szám 6 2014. évi XCIV. törvény a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról Tekintettel arra, hogy a dohányzás számos megbetegedés kialakulásában játszik szerepet, és a dohánytermékek egészségkárosító hatása jelentős mértékben hozzájárul a megnövekedett egészségügyi kiadásokhoz a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulás fizetésére válnak kötelezetté. A hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, mely az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható. A törvény szerint a hozzájárulás megfizetésére az a jogi személy köteles, amely Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat, vagy a 2014. évben folytatott.
A hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettnek a 2014. adóévben elért nettó árbevétele. A hozzájárulás mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2%, de legalább harmincmillió forint, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5%, az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5%. A hozzájárulásra kötelezett 2015. június 30-ig megállapítja és bevallja a fizetési kötelezettségét, melyet a bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követő 30 napon belül meg kell fizetnie. A törvény 2015. február 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 23., 183. szám 7 A Kormány 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2015. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér legkisebb összege 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint. A rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2015. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. 8 A Kormány 348/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2015. január havi emeléséről 2015. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó, a rendeletben felsorolt ellátásokat 1,8%-kal kell megemelni. A 2015. januárra járó ellátásokat már emelt összegben kell a jogosultak részére folyósítani. 9 A Kormány 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről A rendelet szerint a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót gyermek születésekor pótszabadság illeti meg, melynek idejére távolléti díj jár. Ezen összeg, valamint az ezt terhelő közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A rendelet a pótszabadság igénylésének feltételeit, továbbá a munkáltató részére a költségek megtérítésének szabályait határozza meg. A munkáltató az apát megillető és részére kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítését évente négy alkalommal az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton kérelmezheti.
10 A Kormány 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság közszférában történő igénybevételéről A rendelet a közalkalmazottakra, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és az általa foglalkoztatott, gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosultakra terjed ki. A pótszabadság igényléséhez a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, amennyiben a gyermek halva születik úgy a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát kell bemutatni. A pótszabadság igénybevételéről a munkáltató nyilvántartást vezet. Amennyiben a munkavállaló munkahelyet vált, úgy a pótszabadságot az új munkahelyén csak akkor veheti igénybe, ha igazolja, hogy az előző helyen nem, vagy csak részben vette igénybe. 11 A Kormány 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás szerint az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, ennek hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. Kiküldetés esetén a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt. Amennyiben a munkavállaló e feltétel nem igaz, úgy nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként. 12 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról A törvény a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy a tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A törvény nem terjed ki többek között a gyógyszertárakra, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására, piacon, vásárokon folytatott tevékenységre, vendéglátásra, szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre. A törvény szerint az üzlet kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthat nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. Mindazon vásárlókat, akik a nyitva tartási időn belül léptek be az üzletbe, a nyitvatartási időn túl legfeljebb további fél órán belül ki lehet szolgálni. A törvény 2015. március 15-én lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 30., 186. szám
13 2014. évi CXI. törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról Az egészségügyi tárgyú jogszabályok közül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 2015-ben hatályba lépő változásai kerülnek kiemelésre. a) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 2015. január 1-jétől változik a jövedelem fogalma. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál jövedelemként csak a számítási időszakban az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. A pénzbeli ellátások alapjának számításánál a tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha abból legalább 30 naptári nappal rendelkezik a biztosított. Ha nem rendelkezik 30 nappal, úgy a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Változnak a táppénzalap-számítás szabályai. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátására való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek közötti különbségtétel. Folyamatos biztosítás esetén, ha az igénylő a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Megszakítás esetén a megszakítás előtti jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha az igénylőnek nincs 180 napi jövedelme, de ez idő alatt biztosított volt és rendelkezik legalább 120 napi jövedelemmel, úgy a táppénz alapját120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. 2015. január 1-jétől megszűnik a terhességi gyermekágyi segély fogalma, helyébe a csecsemőgondozási díj kerül. A csecsemőgondozási díj nem illeti meg a biztosítottat, ha bármilyen jogviszonyban ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet keresőtevékenységet folytat. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is, ha az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, ha a naptári napi jövedelem minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, akkor a naptári napi jövedelem 70%-a. Január 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosulttá válik az az anya is, aki részére csecsemőgondozási díjat állapítottak meg, de biztosítási jogviszonya ezen ellátás folyósítása alatt megszűnt. A gyermekgondozási díjra akkor lesz jogosult, ha a csecsemőgondozási díjra biztosítási jogviszonyának fennállása alatt vált jogosulttá, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Második vagy harmadik gyermek születése esetén, ha a szülő az újabb gyermek utáni gyedjogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző két éven belül mások gyermekére tekintettel jogosult volt gyermekgondozási díjra, úgy a gyed folyósításának időtartama nem lehet rövidebb, mint az előző gyermek után folyósított gyed időtartama. A táppénzalap változása miatt változik a gyed alapja is. A gyed alapja az irányadó időszakban bevallott 180 napi jövedelem, ha nincs 180 napi jövedelem, de a biztosított rendelkezik 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel és 120 napi jövedelemmel, akkor 120 napi jövedelem alapján kell a gyedet megállapítani. Ha 120 napi jövedelem sincs, akkor a 30 és 119 nap
közötti jövedelem képezi a gyed alapját. Ha 30 napi jövedelem sincs, akkor a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. 2015. január 1-jétől a baleseti táppénz alapját is a személyi jövedelemadóelőleg-bevallás alapján kell megállapítani. Számításának módja megegyezik a táppénz számítás menetével. Egyéni és társas vállalkozók baleseti táppénzét is az általános szabályok szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke nem változott, üzemi balesetés foglalkozási megbetegedés esetén 100%, úti baleset esetén 90%. A törvény 2014. december 31-én lép hatályba, egyes rendelkezései 2015 első félévében eltérő időpontokban. Magyar Közlöny, 2014. december 30., 186. szám 14 A Kormány 364/2014. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A fenti kormányrendeletek közül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtási rendeletének változásait mutatjuk be. a) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása Változik az irányadó időszak, a számítási időszak, a keresőtevékenység fogalma. A pénzbeli ellátások, valamint a táppénz összegének megállapításakor a törvénnyel összhangban a jövedelemadó előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra kell figyelembe venni, amely hónapra a bevallás készült. A naptári napi alap megállapításánál a számítási időszakra bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával. Tényleges jövedelem hiányában a táppénzre való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelem harmincad részében kell megállapítani a táppénz alapját. A terhességi gyermekágyi segély helyébe lépő csecsemőgondozási díj miatt módosulnak az igényléshez szükséges nyomtatványok, azok megnevezése. A rendelet a kihirdetését követő napon, egyes rendelkezései 2015-ben eltérő időpontokban lépnek hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 30., 187. szám 15 A nemzetgazdasági miniszter 45/2014. (XII. 30.) NGM rendelete egyes közvetett adózási tárgyú PM és NGM rendeletek módosításáról a) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása 2015. január 1-jétől az adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell a szőlőbor, valamint a pezsgő előállítására szükséges anyagok raktározására, tárolására szolgáló, adóraktárként működtetni kívánt helyiség használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot. A jövedéki engedély iránti kérelemhez a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését. Változás továbbá, hogy a bérfőzde az előállított párlat adóját a párlat bérfőzető részére történő átadásakor szedi be a bérfőzetőtől. b) A belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általánosfor galmiadó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM rendelet módosítása
A Közösség más tagállamában letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelméhez tartozik egy nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az adóalany az adó-visszatéríttetési időszakban nem teljesített olyan ügyletet, amelynek teljesítési helye az Áfa tv. rendelkezései szerint belföld. A módosítás szerint e nyilatkozat megtételének nem akadálya, ha az adóalany az Áfa tv. 253/B. -a alapján jogosult az adó-visszatéríttetésre, azaz olyan adóalany, akinek gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában van, és akit belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba. c) A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet módosítása A módosítás szerint a bérfőzött párlat zárjegyének előállítási költségének a bérfőzetővel való megfizettetését és a párlat zárjegyeknek a bérfőzető rendelkezésére bocsátását a KAVIG végzi a hatósági felügyeletet ellátó szerv útján. A bérfőzető kizárólag párlat zárjegy megrendelésére jogosult. A zárjegy megrendelésére irányuló kérelmet a bérfőzetőnek a rendelet melléklete szerinti adattartalommal a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez írásban kell benyújtani. A bérfőzető a párlat fogyasztói csomagolására a párlat zárjegyet úgy köteles felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható, a vonalkód teljes terjedelmében látható legyen, valamint az a fogyasztói csomagolás felnyitásakor eltépődjön. d) A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosítása A rendelet kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy hatálya a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra terjed ki. A számlázó programhoz kapcsolódó felhasználói dokumentációnak magyar nyelven is rendelkezésre kell állnia, melyről a számlázó programot értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni. A rendelet 2015. január 1-jén és március 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, 2014. december 30., 187. szám 16 A Kormány 376/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére 2015. január 1-jétől megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor 79 155 forint, hetibér esetén 18 200 forint, napibér esetén 3639 forint. Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor 101 480 forint, hetibér esetén 23 330 forint, napibér esetén 4666 forint. A rendszeres szociális segél y 2015. január 1-jétől 46 662 forint. Magyar Közlöny, 2014. december 31., 189. szám
17 A Kormány 386/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 2015. január 1-jétől a termékdíj raktár engedélyezése feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja. A engedély iránti kérelem elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett elektronikus formanyomtatvány alkalmazásával nyújtható be, melyet a hatóság 30 napon belül bírál el. A termékdíj raktárban tárolt termékdíjköteles termékeket elektronikus úton kell nyilvántartani. A nyilvántartásnak naprakésznek, eseményszerűnek kell lennie, azzal a programmal kell végezni, amelyet az engedélyes az engedélyezési eljárás során az adóhatóság felé bemutatott. Magyar Közlöny, 2014. december 31., 189. szám Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a 2015. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 379 Ft/l 396 Ft/l 414 Ft/l 257 Ft/l Hivatalos Értesítő, 2014. december 18., 63. szám MKVK Budapest Fővárosi Szervezete 1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I. em. 3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.: 22. Tel.: 484-0838, 484-0839; Fax: 266-1213 E-mail: budapest@mkvk.hu