A felek és más perbeli személyek
Felperes önként vállalt Alperes rákényszerített, a tv. erejénél fogva Processzuális félfogalom: aki a pert indítja, és akivel szemben az eljárás indul, függetlenül attól, h. ki az anyagi jogi jogosult. Perbeli legitimáció: a felperest megilleti-e a keresettel érvényesített jog anyagi jogi kérdés = van-e kereshetőségi joga ítéletben kell Perindítási jog: jogszabály határozza meg, ki indíthatja, ki ellen, pl. házassági bontóper = eljárásjogi kérdés hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításához vezet
Perbeli jogképesség fél lehet, jogalany (ember, jogi személyek - állam, önkormányzat, gazdálkodó szervezetek) - A perben tágabb: közigazgatási szerv, szerkesztőség/hírügynökség, szakszervezet/üzemi tanács - vizsgálata, hiányának következménye Perbeli cselekvőképesség eljárhat, személyesen v meghatalmazott útján Cselekvőképtelen= 14 év alatti kiskorú, ilyen gondnokság alatt álló nagykorú - törvényes képviselő jár el Korlátozottan cselekvőképes= 14 év feletti kiskorú, ilyen gondnokság alatt álló nagykorú = a perben cselekvőképtelen (kivéve: munkával szerzett keresménye, személyállapoti per, személyiségi jogi per) Cselekvőképes= jognyilatkozatot tehet saját nevében - vizsgálata, hiányának következménye
Pertársaság Egységes= alapja közös jog v kötelezettség, v a perben hozott döntés kiterjed rá Pl. közös tulajdon, inyt. bejegyzéssel kapcs. perek Egyszerű= alapja ugyanaz a jogviszony, vagy hasonló ténybeli és jogi alap+ a bíróság illetékessége Pl. bérlőtársak, közös költség több tul. társsal szemben Jogállásuk a perben függőség elve --- függetlenség elve
Beavatkozás a perbe Jogi érdeken alapul = az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítására Pl. közigazgatási perben az ellenérdekű ügyfél Hibás teljesítés miatt a kivitelező a váll mrő közötti perben Nem lesz peres fél! Bejelentése, végzés Jogosultságai: Nem önálló BH1993. 251. Annak a beavatkozónak az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezését, akinek az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára az ítélet jogereje nem terjed ki, el kell utasítani, ha a beavatkozó által támogatott fél az ítélet helybenhagyását kéri Önálló Tv. jogosítja fel: anya az apasági, származási perben, szülő a szülői felügyelet rendezése iránti perben
BH2004. 444. A közvetett jogi érdek a beavatkozás megengedéséhez nem elégséges, ha a beavatkozni kívánó saját személyes, vagyoni, jogi érdekeltsége hiányzik [Pp. 54. (1) bek.]. A kérelmező 2003. június 26-án jelentette be az elsőfokú bíróságnak, hogy az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a perbe be kíván avatkozni. Arra hivatkozott, hogy a per tárgyát a lakóhelye közvetlen közelében tervezett lignitbánya próbafúrásainak hatósági engedélyezése képezi, és már a próbafúrások, illetve a lignitbánya előkészítő rnunkálatai is nagyfokú környezeti terhelést jelentettek az addig érintetlen Alpokaljára, illetve az ottani lakosokra. A felperes által kérelmezett kutatási tevékenység ugyan közvetlenül nem érinti ingatlanát, illetve azzal nem szomszédos helyrajzi szám szerint sem, de a tervezett bánya körzetében lakik, így jelentős érdeke fűződik a per alperes javára történő eldöntéséhez, és a kereseti kérelem elutasításához. Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 54. -ának (1) bekezdése alkalmazásával a beavatkozási kérelmet azért utasította el, mert a kérelmező közvetlen jogi érdekének hiányára következtetett. A kérelmező fellebbezett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helytálló végzését helybenhagyta. Indokolásában felhívta a Pp. 54. -ának (1) bekezdését, amelynek alapján kimondta, hogy a beavatkozás lehetősége a feleken kívül anyagi jogilag érdekelt személy helyzetét könnyíti meg. A beavatkozás feltétele az, hogy annak, aki ilyen irányú kérelmet terjeszt elő, jogi érdeke fűződjön ahhoz, hogy a mások között folyamatban lévő per miként dől el. A jogi érdek meghatározása a jogalkalmazó feladata, s esetileg eldöntendő kérdés. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy bár védendők az Alpokalja természeti kincsei, de a kérelmező a per tárgyához és annak mikénti elbírálásához kapcsolódóan saját vagyoni, személyes jogi érdekét nem tárta elő, ezért kérelme nem volt teljesíthető. A valószínűsített közvetett jogi érdek a beavatkozás megengedéséhez nem elégséges.
Perbehívás Ha a fél pervesztessége esetén 3. személlyel szemben kíván követelést érvényesíteni/ követelésétől tart A 3. személy elfogadásától függ Ha elfogadja, beavatkozóként csatlakozik A perbehívó és perbehívott közötti jogviszony NEM dönthető el!
Változás a felek személyében Anyagi jogi jogutódlás Alperesi jogutód Felperesi jogutód Önként beléphet mindkét fél hozzájárulása Önként beléphet felperes hozzájárulása Nem kell hozzájárulás:jogelőd halála vagy jogutódlással megszűnése esetén Az ellenfél perbe vonhatja Az ellenfél perbe vonhatja, de csak jogelőd halála v. jogutódlással megszűnése esetén
Perjogi jogutódlás Pertárgyigénylés 3. személy részéről Elődmegnevezés pl. bérlő, haszonélvező Téves alperes +legyen a bíróságnak h+ill Pertárs jogán
Jogeset kereshetőségi jog EBH2013. P.10. Az örökhagyó a törvényes öröklés szabályai szerint utána öröklésre jogosult személyre (ún. reménybeli örökös) tekintet nélkül rendelkezhet a vagyonáról mind élők közötti, mind halála esetére szóló jogügylettel. Ebből következően a reménybeli örökös örökségi váromány megszerzéséhez fűződő érdeke nem olyan jogi érdek, amely az örökhagyó által kötött szerződés érvénytelensége iránti perben a kereshetőségi jogot (aktív perbeli legitimációt) megalapozná A bíróság kifejtette, hogy a felperes jogi érdeke fennállását önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy a törvényes öröklés szabályai szerint leszármazóként az I. és a IV. rendű alperes örököse lenne, mert a kereshetőségi jogmegállapításához szükséges jogi érdeknek már a perindításkor - a keresetlevél előterjesztésekor - fennállónak kell lennie. A jogvédelem azonban kizárólag az alanyi jog jogosultját illeti meg. Ennek megfelelően valamely jogvita elbírálására irányuló kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjesztheti elő [1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. (1) bekezdés]. A Pp. e rendelkezésében az ún. aktív perbeli legitimáció (vagy más kifejezéssel élve: kereshetőségi jog) szabálya jelenik meg, amely a fél és a per tárgya közötti kapcsolatra vonatkozik, és arra utal, hogy a felperes jogosult-e a keresettel érvényesített jog érvényesítésére. A perbeli legitimáció kérdése általában anyagi jogi kérdés, és ezért hiánya a kereset elutasítását eredményezi. Kivételesen azonban az aktív perbeli legitimáció lehet eljárásjogi kérdés is akkor, ha a keresetindításra jogszabályban feljogosított konkrét személy által van lehetőség. Ez utóbbi esetben a perbeli legitimáció hiánya - attól függően, hogy a jogkövetkezmények levonására az eljárás mely szakaszában kerül sor - a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását [Pp. 130. (1) bekezdés g) pont], vagy a per megszüntetését [Pp. 157. a) pont] vonja maga után. Az adott ügyben a felperes kereshetőségi jogát a Ptk. 234. (1) bekezdésében foglaltakra és az öröklési jogi szabályokra figyelemmel kellett vizsgálni, az tehát anyagi jogi kérdés. A bíróság ezért helyesen járt el, amikor érdemben vizsgálta a felperes perbeli legitimációját.
BH2013. 160. A cégbejegyző végzéssel szemben benyújtott keresetet akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, vagy a pert megszüntetni, ha már a keresetlevélből egyértelműen megállapítható, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Ha mindez a keresetlevélből nem állapítható meg egyértelműen, és csak a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jut a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, a keresetet érdemben kell elutasítani A Ctv. 65. -ának (1) bekezdése többek között azt jogosítja fel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per megindítására, akire a bejegyző végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő része ellen, továbbá a 78. (2) bekezdése azt, aki a bejegyzési kérelem elbírálása során törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszt elő a bejegyzési kérelem elutasítását kérve, majd a két kérelmet együttesen elbírálva a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek ad helyt, elutasítva a törvényességi felügyeleti kérelmet. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset esetén van, lehet olyan tényállás, amikor a kereset indítási jogosultság egyértelműen kizárt és amikor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, illetve a pert meg kell szüntetni, a kereshetőségi jog hiánya érdemi vizsgálatot nem igényel. Az adott tényállás mellett azonban érdemi vizsgálatot, érdemi állásfoglalást igényelt, hogy a felperest, az alperesi társaság tagját, aki az alperes ellen törvényességi felügyeleti kérelmet is előterjesztett a korábban bejegyzett ügyvezető ebbéli minőségének megszüntetése érdekében, akereshetőségi jog megilleti-e. A másodfokú bíróság szerint a felperest a perindítás joga azért nem illeti meg, mert a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtt terjesztette elő és a bejegyzést elrendelő végzéssel egy időben nem született törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés, amely a pernek előfeltétele lenne. Nem vitás, hogy a Ctv. alapján csak az jogosult a változás bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indítani, akinek az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelmét a cégbíróság elutasította. Annak eldöntése azonban, hogy a cégbíróság lefolytatta-e a törvényességi felügyeleti eljárást, ott milyen tartamú határozatot hozott, a kérelem kapcsolódott-e az adatváltozás bejegyzéséhez, a felperesi legitimációt vizsgáló eljárás eredményeként lehetséges. Ezért a perbeli tényállás esetén sem a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés, sem permegszüntető végzés nem volt hozható, a kereseti kérelem tárgyában érdemben kellett volna határozni, és a kereshetőségi jog hiányában a keresetet elutasítani.
Képviselet a perben: - törvényes képviselet= cselekvőképtelen v jogi személy Szülő, gyám, gondnok Jogi személyeknél akit a tv feljogosít, vtv-k - ügygondnoki képviselet= ha nincs tves képviselő/ ismeretlen helyen van, nincs meghatalmazottja + Pp-ben külön nevesített esetek: keresetlevél alperesnek hirdetményi úton, eljárás félbeszakadása, személyállapoti per ha nem él aki ellen meg kellene indítani, v érdekellentét van a tves képviselővel. = jogállása mint a meghatalmazott, 2 korlát: peres pénz v dolog átvétele, egyezség, jog elismerése, jogról lemondás CSAK ha nyilvánvaló károsodástól óvja meg - meghatalmazotti képviselet Képviselő jogállása: közvetlen, a fél helyett és nevében jár el
Meghatalmazott lehet: a) a fél hozzátartozója; b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja e) az önkormányzatokat érintő perek közül: - a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselőtestületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja; - a polgármester pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja; - a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal alkalmazottja; - a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal alkalmazottja;
Meghatalmazottak folyt.: - a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben; - az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható; - a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben; - a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, jogtanácsosa pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja; - akit erre külön jogszabály feljogosít.
A meghatalmazás Alaki kellékek Terjedelme Vizsgálata Általános meghatalmazás
Kötelező jogi képviselet Ítélőtábla Kúria Törvényszék elsőfokú hatáskörében egyes perekben (nem: 30 mó Ft alatt, 23. (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), j), m) és o) pontjában meghatározott perek,pl. a közhatalom gyakorlásával okozott károk, személyiségi jogok megsértése, sajtóhelyreigazítási per) - Hiányának következménye: hatálytalan - Bíróság tájékoztatási kötelezettsége, elsőfokon hiánypótlás, jogorvoslat esetén hivatalból elutasítás
Jogeset képviselet BH1982. 393. I. Ha a fél az egész pervitelre jogi képviselőnek meghatalmazást ad, úgy a bíróság a perben keletkező valamennyi iratot a meghatalmazott jogi képviselő címére kézbesíti. A felperes ítélet elleni fellebbezésének előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. Ebben arra hivatkozott, hogy a keresetét elutasító ítéletet meghatalmazottja útján csak 1981. március 23-án vette kézhez, fellebbezését pedig 1981. április 7- én, vagyis még a fellebbezésre nyitva álló 15 napos határidőn belül adta postára. Fellebbezés e tehát nem késett el. Az a tény, hogy az ítéletet a per vitelével megbízott jogi képviselő továbbította a vállalat címére, elkerülte ugyan a jogtanácsos figyelmét, de mivel az ítéletet a vállalat címére kézbesítettnek kell tekinteni, a felperes vétlen a fellebbezés késői előterjesztésében. A peranyaghoz csatolt meghatalmazás szerint a felperes jogi képviselője meghatalmazta a társvállalata jogtanácsosát, hogy az a bíróság előtt folyamatba tett peres ügyben a vállalat jogi képviseletét ellássa. A meghatalmazás helyes értelmezése szerint a meghatalmazás nemcsak egy tárgyalás ellátására, hanem a per egész vitelére szólt. A Pp. 97. -a értelmében pedig ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat, így az ítéletet is a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. Az eljárási szabályoknak megfelelően járt el tehát az első fokú bíróság, amikor az ítéletet nem a felperes vállalatnak, hanem a per vitelével megbízott jogi képviselőjének kézbesítette. Minthogy pedig az ítélet kézbesítése nem vitásan 1981. március 16-án a meghatalmazott részére megtörtént, az 1981. április 7-én postára adott fellebbezés elkésett. A jelen esetben az igazolási kérelemben felhozott az a körülmény, amely szerint az ítéletnek a meghatalmazott által történt továbbítása elkerülte a felperes figyelmét (vagyis hogy a kézbesítés már a hozzá érkezés előtt megtörtént), nem alkalmas annak a valószínűsítésére, hogy a felperes a fellebbezés előterjesztésére megállapított határidőt vétlenül mulasztotta el.
A határidők az eljárásokban Pp. Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.
Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.
A mulasztás Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő - 15 napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Jogeset határidők BH2004. 66. I. Az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlása ellenére sem teljesíthető az igazolási kérelem, ha a fél a kérelemben nem adja elő a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik BH2000. 493. A jogi képviselő gyógykezelése nem alkalmas indok a mulasztás kimentésére, mert a helyettesítésről az általa képviselt fél jogainak megóvása érdekében ebben az esetben is köteles gondoskodni DE: BH2012. 14. Az ügyvéd jogosult a fellebbezését a fellebbezési határidő utolsó napján benyújtani. Ha ezen a napon a gépkocsija meghibásodása miatt ügyvédi irodájába eljutni nem tudott és ezért a határidő utolsó napján a fellebbezést benyújtani nem tudta, ez nem munkaszervezési vagy adminisztratív hiányosság, hanem a képviselő akaratától független, olyan objektív akadály, amely a mulasztás vétlenségét megalapozza A fél számára a fellebbezés előterjesztésére rendelkezésre álló, a határozat közlésétől számított 15 nap azt jelenti, hogy jogosult az utolsó napon is előterjeszteni fellebbezését. Ezért az alperes igazolási kérelmének elbírálását nem befolyásolja az, hogy fellebbezését a fellebbezési határidő utolsó napján kívánta benyújtani. Az alperes a mulasztás okát gépjárműve meghibásodásában jelölte meg. Mulasztásának vétlenségét a javítást végző szerviz igazolásával alátámasztotta. A becsatolt dokumentum bizonyította az alperesi képviselő előadását, igazolta az önhiba hiányát. Az ügyvédi irodától távol, más városban a gépkocsi meghibásodásából eredő ügyvédi akadályoztatás nem munkaszervezési vagy adminisztratív hiányosság, hanem a fél, illetve a képviselő akaratától független, objektív akadály, amely az ebből eredő mulasztás vétkességet önmagában kizárja. Ebben az élethelyzetben - méltányos elbírálás mellett - a mulasztás vétlensége megállapítható akkor is, ha a meghatalmazás szerint az alperesi képviselőnek helyettese illetve ügyvédjelöltje is volt. Nem várható el ugyanis az akadályoztatott alperesi képviselőtől, hogy ilyen akadályozott helyzetben helyettesítéséről gondoskodjon.
4/2003. számú PJE határozat A keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő számítására - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 105. (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő - jogszabály kifejezett rendelkezése folytán - jogvesztő, vagy a mulasztás kimentésére előírt igazolással (Pp. 107-110. ) a fél nem él, illetőleg az alaptalan, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül hivatalból el kell utasítani (Pp. 130. (1) bekezdés h) pont), ennek elmaradása esetén a pert meg kell szüntetni (Pp. 157. a) pont). Ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. Példák: - közigazgatási perben a keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. van igazolás - sajtóhelyreigazítási eljárásban a Pp. 343. (3) bekezdés szerint a keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. ) van helye. - Társasházi közgyűlési határozat megtámadása: határozat érvénytelenségének megállapítása a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül kérhető. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. - a birtokvédelem körében a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye - jogsértő társasági határozat megtámadása: a tudomásszerzéstől számított 30 nap áll rendelkezésre; ugyanakkor a határozat meghozatalától számított 90 napot jogvesztő határidőnek tekinti, függetlenül attól, hogy közölték-e a határozatot vagy arról tudomást szerzett-e a perlésre jogosult. - Tagkizárás iránti per: a perindítást elhatározó társasági határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőt állapít meg a tag kizárására irányuló per megindítására. - Választottbírósági ítélet érvénytelenítése: hatvan napon belül keresettel kérhető a bíróságtól; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A jogszabályban megállapított keresetindítási határidő nem a bírósági eljárás része, hanem, mint az érvényesíthetőség létszakába jutott igény idővetülete, az alanyi (anyagi) joghoz, jogviszonyhoz kötődik, és mint ilyen, szükségképpen anyagi jogi természetű. E határidő jellege nem függ attól, hogy a határidőt milyen típusú (anyagi jogi vagy eljárásjogi) jogszabály rendeli, illetőleg hogy annak elmulasztásához milyen jogkövetkezményt fűz. A keresetindítási anyagi jogi határidők jogi természete nem különbözik a más típusú (pl. teljesítési stb.) anyagi jogi határidőktől. A keresetlevélnek a határidő utolsó napján a munkaidő végéig a bírósághoz meg kell érkeznie. Az anyagi jogi határidőre a Pp. 105. (4) bekezdés - a 105. (1) bekezdésből következően csak a perbeli cselekményekre irányadó - szabálya nem alkalmazható, ezért a keresetindítás határidejét a fél - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elmulasztja akkor is, ha a keresetlevelet a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja. A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be. Az időmúlás a követelés elévülésére vezet, az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet (Ptk. 325. (1) bekezdés). E rendelkezés azonban nem létesít perakadályt, mivel a Pp. 130. (1) bekezdés f) pont értelmében az elévülés nem vezethet a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására. BH1999. 139. I. Valamely anyagi jogszabály által a perindításra jogvesztés terhe mellett megszabott határidő anyagi jogi határidő, amely annak utolsó napján minden körülmények között lejár. Az ilyen határidő lejártának szempontjából a postára adás időpontja nem értékelhető, hanem a keresetlevélnek a bírósághoz érkezése időpontját kell figyelembe venni