Kihívások és újdonságok a pénzügyigazdasági szakértők munkájában Budapest 2015. április 1. Ügyvédi szemmel dr. Réti László Magyar Ügyvédi Kamara: elnökhelyettes és a Törvényelőkészítő és elvi Bizottság elnöke, Budapesti Ügyvédi Kamara elnök Igazságügyi szakértők közkeletű felvetések a színvonal eléggé fluktuál a kirendelt szakértőknél; sok ügyben a számunkra pozitív szakvélemény is elesett mert metodikai hibát vétett a szakértő vagy csak simán tévedett; kérdés ilyenkor hogy a díját miért nem adja vissza (ez az esetkör arra is irányadó ha pl. a bíróság mellőzi vagy kirekeszti a bizonyítékok köréből); a szabályozás amúgy ok (szakértői törvény) de alkalmazni kellene a szakértői kamara nem kapott eszközöket; az új Pp. koncepciójában biztos írtak már rengeteget azt talán érdemes elolvasni; a könyvszakértők horror áron dolgoznak. Ami fontos: a szaktárca (IM) megállapításai (XX- MIKFO/9/2015.) 1
Mi fog történni? A reguláció nemcsak várható, hanem benne vagyunk a közepében Igazságügyi szervezeti reformok Az állam alkotmányos feladata a szervezetrendszer és az eljárási rend biztosítása: a) a magánjogi szereplők számára jogok gyakorlása kikényszeríthetőségének biztosításához b) közjogi viszonyokban az alapjogok érvényesülésének biztosításához Elvárás: hatékonyság Prioritás: a közhatalommal felruházott szervek bíróságok (közjegyzők) > végrehajtás Másodlagos: a szervezeti hatékonyságban érintett szereplők: szakértők, ügyvédek Mi történt? 1989-1992 1995-98 (2005, 2008) 2011-? 2
Állami cselekvések néhány idézet A tavalyi évben csúcsosodott ki az a tendencia, amely szerint az igazságügyi szakértőkkel szemben a közbizalom érezhetően jelentős mértékben meggyengült, amely az egész igazságügyi szervezetrendszerre kihatással van. Szükségessé vált tehát a szakértői működés revíziója. A szakértői bizonyítás revíziójának másik fontos indoka, hogy egy, a hatékonyságra épülő új szakértői bizonyítási rendszer nagymértékben elősegítheti az eljárások ésszerű időn belüli befejezését. Állami cselekvések: néhány idézet Aggályossá vált a szakértői bizonyítás lassúsága, hiszen a szakértő bevonására az ideálisnál sokkal később, jellemzően csak a per derekán, a felek meghallgatását és a tanúk kihallgatását követően kerül sor. A szakértő igénybevétele nehézkes, mert feladata és közreműködése többszörösen közvetett. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy túl hangsúlyossá vált a szakértő ténybírói szerepe. Ezek mellett nyilván megoldásra vár az egyetlen szakvélemény problémája, a bíró túlterheltsége a tényállás tisztázása során, valamint a szakmai kompetencia helyes megítélése a szakértő kirendelésekor (XX-MIKFO/9/2015. 24.) 3
Köztestületek válaszúton Mi legyen az átalakulás módszertana? önszabályozás vagy: állami reguláció (lehet együttműködve is) Köztestületek válaszúton Kézenfekvő modell: a könyvvizsgálók (a közbizalmi szerep felvállalása = piacvédelem) szigorú szakmai standardok; a szabályozási szerep és az érdekképviselet következetes szétválasztása; paradigmaváltás a megfelelőségi (fegyelmi, ellenérzési, szakmai minőségbiztosítási gyakorlatokban; 4
Van-e kézenfekvő konkrét modell? Szakértők és ügyvédek: Nagy Britannia Ügyvédek: lépcsőzetes önszabályozási szintek szabályozás és szakszervezeti jelleg elválasztása szigorodó minőségbiztosítás csökkenő belső tolerancia transzparencia Szakértők: ugyanaz Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) Az önszabályozás tipikus pályája: A RICS 1974 óta publikálja a köznyelvben Vörös Könyv (Red Book) néven ismertté vált értékbecslési szabványgyűjteményét. a kiadvány rendelkezései eredetileg csak a közzétett beszámolókban szereplő értékbecslésekre vonatkoztak; az 1990-es évek közepe óta gyakorlatilag minden értékbecslésre érvényesek; a szabványok 1991 óta kötelezőek világszerte Red Book 1.2. KSZ). 5
Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) A szabványok rendeltetése, hogy érvényesítsék a feddhetetlenség, az átláthatóság és a pártatlanság követelményét a tagok által készített értékbecslésekben, illetve annak biztosítása, hogy az értékbecslések elfogadott, a célra alkalmas alapokra épüljenek. A szabványok meghatározzák: a tagok végzettségének ellenőrzésére szolgáló kritériumokat; a tagok függetlenségét és pártatlanságát fenyegető tényleges vagy vélt veszélyek elhárítása érdekében teendő intézkedéseket; a megbízás feltételeinek megállapításakor tisztázandó kérdéseket; az értékbecslési alapokat, a feltételezéseket és az értékbecslések elkészítése folyamán kötelezően figyelembe veendő lényeges szempontokat; a jelentésekre érvényes minimum követelményeket; illetve a külső felek általi felhasználásra is szolgáló értékbecslések esetén közlendő információkat. Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) 1.2. KSZ Kivételek A jelen szabványokat nem kell alkalmazni: peres ügyek folyamán kért tanácsadás, választottbírósági és más hasonló viták, tárgyalások előkészítéseként vagy azok folyamán kért tanácsadás, belső értékbecslések, meghatározott ügynöki vagy közvetítői munkák, illetve régiségek és szépművészeti alkotások kapcsán készülő értékbecslések során. (más a közbizalmi szerep és elvárás) 6
Mit tegyünk? párhuzamos irányok a két köztestületben Jelentős eltérések de: kvalifikációt tükröző névjegyzékek; új kamara finanszírozási rendszer; szakügyvédi rendszer/ új szakértői testületek; minőségbiztosítási rendszerek fokozatos kiépítése kötelező továbbképzés; etikai képzések és belső transzparencia a fegyelmi ügyekben; Pp., Be. és Ket. kodifikáció során a kapcsolódó szabályok átalakítása szakértői bizonyításra vonatkozó részeit a fentiek figyelembevételével indokolt módosítani. Megéri-e? - jelentős és bővíthető piac per: 1-1,1 millió ingatlan: 1,05 millió (tavaly 0,92) *** hagyaték 126 ezer FMH: 523 ezer (kb. fele ügyvédes) kirendelések: 300-350 millió ft/ év (Budapest) cégügy: 3-400 ezer között/év (-kontárok) szerződés: 1 millió felett NAV: 3,2 millió első és 16 ezer másodfokú államigazgatás 9 millió felett évente 14-16 millió jogi ügy 7
Feladat: a megvalósítás 8