Termékpiaci szervezetek I. 1
I. Pillér II. Pillér KAP két pillére Közös piaci szervezetek Vidékfejlesztés 1. tengely: versenyképesség támogatása 2. tengely: környezet és vidék állapotának javítása 3. tengely: vidéki térségek életminıségének javítása 4. tengely: helyi közösségek fejlesztése (LEADER)
3
4
5
6
Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR) 7
8
Gabonák termésmennyisége Magyarországon 10 9 8 7,81 8,67 9,01 8,4 7 millió ton nna 6 5 4 3 4,87 3,66 5,03 5,84 3,9 4,56 2,9 5,93 5,15 4,4 4 Kukorica Búza 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 9
A búzatermelés világgazdasági jelentısége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: 90- es évek: 240-250 millió ha, csökkenı tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös, szılı terület 15-17 %-án Hozam: 2,7 t/ha ( világátlag ) 10
A búza termésmennyisége millió tonna Év világ magyar 1990 592 6,18 1992 565 3,45 1994 527 4,87 1996 584 3,91 1998 591 4,89 2000 584 3,69 2002 572 3,89 2003 557 2,91 2004 624 6,02 2007 3,99 11
Búzatermelés az EU- ban A búzatermelés és termésátlag alakulása Termelés (e t) Termésátlag (t/ha) 2000 2002 2004 2000 2002 2004 EU- 15 95707 93926 112640 5,84 6,73 6,25 Búzatermelésével az Unió a világon az elsı helyen áll (USA: 65 millió t) 12
Búzamérleg (ezer tonna) İrlés: 1700 Ipari felhasználás: 80 Vetımag: 300 Forrás összesen: 4865 Átmenı készlet: 200 Takarmány: 800 Export: 1785 13
A világ búzakereskedelme (milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU-15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3 Búza és búzaliszt import Nyugat-Európa 3,4 EU 3,6 Kelet-Európa 1,6 SZU utódállamok 4,8 Dél- és közép Amerika 15,8 Közel-KeletKelet 15,2 Távol-Kelet 15,6 Japán 5,9 Kína 10,0 Észak-Afrika 16,0 Világ összesen: 104,3 14
A magyar búzakivitel legfontosabb irányai 80 ezer t Komáromon és Hidasnémetin keresztül 171 ezer t 603 ezer t Éves várható búzaexport: 24,2 ezer t 1,7 millió tonna Sopronon keresztül 48,5 ezer t Záhonyon keresztül Gyékényesen és Murakeresztúron át 572,5 ezer t Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül 500 ezer t 15
Magyarország napraforgó termesztése 600 2,5 500 2 400 Vetésterület, 1000 ha Vetésterüle Termésátlag 300 200 1,5 1 Termésátlag, t/ha 100 0,5 0 0 1971-75 1976-80 1980-85 1986-90 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 16
A világ legjelentısebb repcetermesztı államai Ország Vetésterület (1000 ha) Termésátlag (kg/ha) Kína 6450 1474 India 6400 771 Kanada 5421 1400 Franciaország 1149 3269 Ausztrália 1130 1428 Németország 1007 3364 Egyesült Királyság 531 2955 Lengyelország 466 1673 USA 444 1630 17
Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. Közvetlen termelıi támogatások (termıföld, állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Belpiaci intézkedések 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekbıl épül fel. 18
1. Közvetlen termelıi támogatások A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben. A hektáronkénti támogatási összeget a következıkép kapjuk: támogatási alapösszeg x referenciahozam 19
Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 /t. Fehérje növények esetében további 9,5 /t kiegészítı támogatást kapnak. Referenciahozam: országonként eltérı, hazánkban 4,73 t 1 ha- gabonára jutó közvetlen támogatás: 63 /t x 4,73 t/ha = 298 /ha 20
Durumbúza termesztése esetén további 344,5 /ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138,9 /ha támogatás folyósítható. Rostnövények kiegészítı támogatása: elsıdleges feldolgozói szerzıdés bemutatásával lenre és kenderre 90 /t. A közvetlen támogatások függetlenek a piaci áraktól és a birtokmérettıl. Azonban minimálisan 0,3 ha feletti területe után igényelhetı. 21
Az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) A Csatlakozási Szerzıdésben felkínált választási lehetıség; Az összes mezıgazdaságilag hasznosított területre kiterjedı egységes területalapú támogatás, az összes közvetlen támogatásból (EU-25 25-30-35%) képzett pénzügyi boríték szétosztása alapján; Nincs termelési kötelezettség (a támogatás a termeléstıl független), de a területet a környezet védelmével összhangban lévı jó mezıgazdasági állapotban kell tartani ; Nincs területpihentetési kötelezettség; Eredetileg 3+2 éves idıszakra választható, 2006 végén kiterjesztve 2010 (2011 BG és RO) végéig 22
SAPS 2004-tıl Single Area Payment System 1. EU forrás összesen (az un.25%): 302 884 668 Euro 2. Támogatásba vont mg-i mővelt terület: 4 477 183 ha szántó(>1ha): 3 908 276 szılı (>0,3ha): 70 178 gyümölcsös (>0,3ha): 80 729 gyep terület (>1ha): 418 000 3. Támogatás: 2009: ~42.900 Ft/ha (nincs top-up!) 23
Az egy hektárra vetített közvetlen támogatások (SAPS+top up*) alakulása 300 250 200 eu ró/ha 150 100 50 0 2004 2005 2006 2007 2008 2011-2013 Magyarország EU-10 EU-15 Megjegyzés: Ref. hozam t/ha: Magyarország: 4,73; EU-10: 4,0 (becsült adat); EU-15: 4,77 *top-up: nemzeti költségvetésbıl Forrás: DG AGRI Country Reports 24
Nemzeti kiegészítı támogatás(30%) Nemzeti kompetencia, de engedélyeztetni kell A támogatás sem nemzeti, sem ágazati szinten nem lépheti túl az 55%-ot (2004/05 évben ) 70%-ot (2007/08 évben ) Csak azok az ágazatok támogathatók melyek az EU-ban is Ágazati boríték kiszámításának elve: ágazati 55% - EU SAPS= nemzeti kieg. tám Javasolt a területi alapon történı szétosztás (de nem kötelezı, ágazatonként is lehet választani) 25
2004 évi magyar költségvetésben 290 milliárd Ft agrárcélokra 2007- ben 420 milliárd Ft agrárcélokra Ebbıl 91 milliárd Ft ágazati - nemzeti borítékba (az úgynevezett 30%) - juh és kecske - tej termelés - anyatehén - hízott bika - rizs, dohány - szántóföldi kiegészítés 26
SAPS támogatás 2006-ban 140 120 100 80 89,49 102,3 69,57 65,8 123,11 60 43,94 49,94 SAPS /ha 40 32,83 20 0 CZ EE HU LV LT PL SK CY 27
Az SPS rendszer fontosabb fogalmai Termeléstıl független összevont támogatás 2010-tıl felváltja a SAPS rendszert?? Egyedi, üzemi szintő támogatási jogosultságok kerülnek megállapításra, részben az adott évben bejelentett terület, részben pedig történelmi bázis (2006) alapján. Jogosultságok mezıgazdasági területtel kerülnek aktiválásra Kölcsönös megfeleltetés feltételrendszere 28
Az SPS modell egyéb alapelvei: A támogatások jogos igényléséhez a gazdálkodóknak mintegy 19 jogszabályt kell majd betartaniuk. Az SPS rendszerben jelenleg kötelezı a területpihentetés(a KAP 2008 évi felülvizsgálatakor a területpihentetés szabályai változhatnak, lehet hogy meg is szőnik). Ez alól mentesülnek mindazok, akik az üzemük teljes területén biogazdálkodást folytatnak, illetve a területük kisebb, mint 19,3 ha. A támogatásra jogosult hektároknak a tagállam által megszabott idıponttól számítva (Magyarországon a tervezett kezdı idıpont november 1.) 10 hónapig a gazdálkodó használatában kell lenni. A támogatási jog adható-vehetı a terület használatától függetlenül. Ha pl. 100 ha földterületet támogatási jogosultság nélkül adnak el, a megmaradt támogatást csak akkor hívhatja le az eladó, ha az eladást követıen másik 100 ha földet vesz a használatába. Minimális üzemméret 1 ha. 29
Az SPS két támogatási elembıl tevıdik össze, amit Magyarország - ha bevezetik az új rendszert - hibrid modellként alkalmaz majd. Az egyik elem a regionális támogatásoké, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstıl függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált mezıgazdasági termelık. Emellett a kiegészítı támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon számítják ki, minden gazdálkodó számára egyéni módon. A történelmi alap a 2006-os év lesz, ez dönti el, hogy mekkora támogatási részt kap majd ennek alapján a gazdálkodó. A számítás alapja ugyanis az lesz, hogy milyen támogatott tevékenységeket folytatott ebben az évben. (Történelmi bázisévnek azért választották 2006-ot, mert a jogszabályok nem is teszik lehetıvé ennél késıbbi bázisidıpont meghatározását. Magyarországnak azonban várhatóan lehetısége lesz késıbb a bázisérték korrekciójára is.) 30
Ágazatonkénti támogatás differenciálása - 2009-tıl a SAPS, top up-ban maradás esetén a top up folyamatosan elfogy - 2009-ben a tej top up csökken - 2010-ben a 100%-ra beállított állattenyésztési borítékok csökkennek (anyatehén, hízott bika, anyajuh) - 2012-re a top up-olás megszőnik - modulációval számolva 31
Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy-egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe, és mekkora forrásösszeggel kalkulálhat. Így a támogatás lényegében függetlenné válik a termeléstıl, azaz a támogatás nem függ attól, hogy ki, milyen mezıgazdasági tevékenységet folytat, azt a piac határozza meg. A gazdálkodók az új rendszer bevezetésével a miniszter szerint stabilabb birtokviszonyokra számíthatnak. Az ellenzık azzal érvelnek az új támogatási szisztéma bevezetése ellen, hogy annak alkalmazására semmi sem kényszeríti az országot, amely nincs kellı mértékben felkészülve az új rendszerre. Szerintük mivel az SPS a termeléshez kötött vagyoni jogot ad, anyagi hátrány ér mintegy 1,8 millió olyan földtulajdonost, akik bérbe adják földjüket, mert a bérleti szerzıdés lejártakor földjük után nem jár támogatás. 32
33
34
35
36
2. GABONA INTERVENCIÓ Nógrádi Judit elıadása alapján 37
Gabonapiac szereplıi Termelık Belkereskedık Feldolgozók Integrátorok Külkereskedık Állattartók Fogyasztók Raktárak, közraktár Szállítmányozók Minıségtanúsító szervezetek Növénynemesítık Technológia beszállítok Bankok Tızsde Biztosítók 38
Intervenció folyamata Raktárak kiválasztása Felvásárlás Tárolás Értékesítés Elszámolás Eu-val 39
Intervenciós felajánlás és felvásárlás Me.: millió tonna 2004/05 2005/06 Felajánlás 6,9 6,2 Felvásárlás 3,9 4,2 Ebbıl helyben átvett 3,4 3,1 Ebbıl beszállítással átvett 0,5 1,1 40
Felvásárlás áruféleségenként 2005/6 1200 É-Dunántúl 3500 Összesen 3196 1200 É-Magyarország 1000 1000 3000 800 800 600 577 600 510 2500 400 400 306 200 0 59 18 búza, kukorica, egyéb 2000 200 0 32 búza, kukorica, egyéb 1500 1200 D-Dunántúl 1200 1246 D-Alföld 1000 922 1000 863 1000 800 800 500 600 600 478 400 94 400 200 0 79 8 búza, kukorica, egyéb 0 búza, kukorica, egyéb ezer tonna 200 0 36 búza, kukorica, egyéb 41
Felvásárlás típusa 4500 Összesen 4000 3500 3000 3084 2500 3433 2000 1500 beszállításos in-situ 1000 500 0 463 1128 2004/5 2005/6 ezer tonna 42
Raktárkapacitás és áttárolás Raktárkapacitás Hosszú távú raktárkapacitás 8,3 Rövid távú raktárkapacitás 1,4 Összesen 9,7 Áttárolás Ütemezett áttárolás 2,3 Befejezett áttárolás 1,9 Me.: millió tonna 43
Intervenciós raktár-stratégia Felkészülés a rakatár túlkínálatra Megyénként, intervenciós-központonként egyensúly Vízi szállítás elınyben Minimális szállítás 44
Intervenciós raktárak eloszlása 45
35 ezer tonna feletti kapacitások 46
Éves készletellenırzés (leltár) 47
Gabonaintervenciós értékesítés és készletek Értékesítésre meghirdetett mennyiség Me.: millió tonna 2,9 Értékesített mennyiség 2,1 Értékesített és kitárolt mennyiség 1,3 Készlet 6,8 48
Az intervenció lebonyolítása I. Felvásárlás Felajánlás Beszállítás, átvétel II. Tárolás Kezelések Ellenırzések Készletjelentések III. Értékesítés Tételek meghirdetése Ellenırzés Biztosítékkezelés 49
A felvásárlás végrehajtási folyamata 824/2000/EK rendelet 1. Ajánlat benyújtása 2. Ajánlatok adminisztratív ellenırzése 3. Elızetes helyszíni ellenırzés (opcionális) 4. Beszállítási ütemterv elkészítése 5. Gabona beszállítása, helyszíni ellenırzése 6. Laboratóriumi vizsgálat 7. Gabona átvétele, Vételár kalkulációja 8. Kifizetés 50
Gabonafélénkénti megoszlás Termékenkénti adatok 2006.06.16. EU 51. hét megnevezés felajánlott e.t felvásárolt e.t. értékesített e.t. 2004/05 2005/06 2004/05 2005/06 2004/05 2005/06 búza 1607,2 1 053,8 1 258,0 850,5 192,6 511,5 kukorica 2 570,3 3 329,2 1 901,3 3 090,5 299,7 egyéb gabona* 106,0 104,7 86,9 80,7 99,5 Összesen 4 283,5 4 451,5 3 246,2 4 021,6 192,6 910,7 51
Tapasztalatok Gyorsabb adminisztráció, kevesebb hiánypótlás Pontosabb mintavétel és minıségvizsgálat Kevesebb elutasítás Kevesebb visszavonás Gyorsabb felvásárlás Kevesebb fellebbezés 52
Problémák Homogenitás nem megfelelı Nem elkülönített tárolás In-situ készletnyilvántartás nem megfelelı 10 hónapnál nem lehet régebbi a betárolás Beszállítás elhúzódás szállítójármő hiány miatt Csak azonos betakarítású árukat lehet összetárolni 53
Felajánlás és felvásárlás régiónkénti megoszlása (ezer t) 678 335 196 1210 552 1095 285 248 943 875 1013 771 54
II. A tárolás Tárolás feltételei ügyfél-regisztráció számítógépes nyilvántartás A betárolt áru mennyiségének és minıségének megırzése 55
A tárolás végrehajtási folyamata 2148/96/EK rendelet 1. Raktárkapacitás felajánlás 2. Ajánlatok ellenırzése-helyszíni ellenırzés 3. Szerzıdéskötés 4. Gabona átvétele/beszállítás 5. Készletjelentések 6. A tárolási díj összegének kalkulációja 7. Számla benyújtása 8. Kifizetés 56
Raktárkapacitások Megye Hosszú távú Rövid távú Mindösszesen Bács-Kiskun 541 77 618 Baranya 329 172 501 Békés 544 399 943 Borsod-Abaúj-Zemplén 397 57 453 Csongrád 349 83 432 Fejér 342 123 465 Gyır-Moson-Sopron 344 29 373 Hajdú-Bihar 865 235 1 100 Heves 246 32 278 Jász-Nagykun-Szolnok 703 200 903 Komárom-Esztergom 133 19 152 Nógrád 125 3 128 Pest 429 51 480 Somogy 468 149 618 Szabolcs-Szatmár-Bereg 614 357 970 Tolna 355 239 594 Vas 180 14 194 Veszprém 206 6 212 Zala 109 32 141 Végösszeg 7 279 2 277 9 555 57
Az értékesítés végrehajtási folyamata I. Bizottsági rendelet alapján/saját hatáskörben MVH Közlemény meghirdetése Vevı kérelmére ajánlattétel elıtti mintavétel Biztosíték letétbe helyezése Ajánlatok benyújtása Biztosíték lekötése 58
Az értékesítés végrehajtási folyamata II. Bizottsági rendelet alapján történı értékesítés esetén az ajánlatok továbbítása a Gabonairányító Bizottságnak Értesítés a Bizottság döntésérıl/határozat az MVH döntésérıl Sikeres ajánlattétel esetén az értesítéssel/határozattal egyidejőleg számla kiállítása Vételár megfizetése Biztosíték felszabadítása 59
Az értékesítés végrehajtási folyamata III. Kitárolási engedély kiállítása (export tender esetén exportengedély kiállítása) Az áru átvétele és elszállítása Pénzügyi és mennyiségi elszámolás Amennyiben az áru a nyitva álló határidın belül nem került kiszállításra, tárolási díj kiszámlázása Export tenderek esetében fuvarköltség- elszámolás 60
Értékesítés Kétféle lehetıség Bizottsági döntés alapján értékesíthetı tenderek Tagállami hatáskörben értékesíthetı tételek (maximum 5000 tonna) 61
Értékesítés I. Bizottsági döntés alapján 500 ezer tonna búza export a Bizottság 1066/2005/EK rendelete alapján 500 ezer tonna kukorica belpiaci értékesítése a Bizottság 1741/2005/EK rendelettel módosított 1165/2005/EK rendelete alapján 148 975 tonna árpa export a Bizottság 1384/2005/EK rendelete alapján 62
Értékesítés II. Tagállami hatáskörben Búza értékesítése tagállami hatáskörben kiírt tender alapján Cirok értékesítése tagállami hatáskörben kiírt tender alapján Árpa értékesítése tagállami hatáskörben kiírt tender alapján 63
Megye Összesen Belsı piac Export Eladott mennyiség Élelmiszer segély Ingyen elosztás Veszteség Bács-Kiskun 103 041 96 880 6 160 0 0 0 Baranya 70 568 59 616 10 952 0 0 0 Békés 106 875 45 398 61 477 0 0 0 Borsod-Abaúj-Zemplén 19 738 200 19 538 0 0 0 Csongrád 64 098 19 823 44 276 0 0 0 Fejér 92 299 78 605 13 694 0 0 0 Gyır-Moson-Sopron 7 775 7 775 0 0 0 0 Hajdú-Bihar 8 464 5 766 2 697 0 0 0 Heves 11 848 11 303 545 0 0 0 Jász-Nagykun-Szolnok 36 757 1 075 35 682 0 0 0 Komárom-Esztergom 0 0 0 0 0 0 Nógrád 0 0 0 0 0 0 Pest 41 047 33 257 7 790 0 0 0 Somogy 46 263 42 469 1 169 0 0 2 625 Szabolcs-Szatmár-Bereg 17 184 0 17 184 0 0 0 Tolna 113 195 106 014 7 181 0 0 0 Vas 3 000 3 000 0 0 0 0 Veszprém 1 041 0 1 041 0 0 0 Zala 0 0 0 0 0 0 Összesen: 743 193 511 182 229 386 0 0 2 625 64
Értékesített mennyiségek gabonafélénkénti megoszlásban Gabonaféle Gazdasági év Értékesítésre meghirdetett mennyiség (tonna) Értékesített mennyiség összesen (tonna) Befizetett ellenérték (Mrd Ft) Búza 964 556 491 754 9,7 Kukorica 688 223 217 488 3,6 2005/2006-47. hét Árpa 89 508 63 747 0,5 Cirok 2 337 0 0 Összesen: 1 744 624 772 990 13,8 Búza 320 000 0 0 Kukorica 0 0 0 2004/2005-47. hét Árpa 0 0 0 Cirok 0 0 0 Összesen: 320 000 0 0,0 65
Tapasztalatokról Nem megfelelı árukezelés Bogaras tételek miatt rengeteg cseretétel szükséges Kukorica tárolásból adódó veszteség Törtszem arány probléma Technikai meghibásodások miatti kitárolási problémák. Kitárolási lehetıségek (kapacitás, kitárolási mód) helytelen megadása miatti kitárolási problémák 66
Intervenció hatásai Fix ár, korlátlan kereslet A különleges minıséget nem keresik EU minıség, kockázat Hosszú távú raktározás Külkereskedıknek szokatlanul magas az ár Új piacok feltárása lassú 67
Intervenció 2009- Kukorica: 0 tonna Búza: 3 millió tonna Nov. 1-tıl 68