VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS

Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁS II. KÖTET 2010. DECEMBER 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu www.pestterv.hu

Tartalom Bevezetés...3 A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése...8 1. Veszprém megye legfontosabb jellemzői... 8 2. Természetföldrajzi adottságok jellemzése... 9 3. Mezőgazdasági és erdőgazdasági területek... 12 4. Természet- és tájvédelem...20 5. Az épített környezet és a kulturális örökség védelme (térségi jelentőségű értékek és történeti jelentőségű területek)... 25 6. Meghatározó demográfiai folyamatok bemutatása regionális és országos összehasonlításban 26 7. A megye településrendszerének bemutatása... 31 8. A megye idegenforgalmának - területrendezési vonatkozásban - legfontosabb jellemzői... 39 9. Árvíz- és belvízvédelem... 40 10. Felszíni és felszín alatti vízkészletek... 41 11. Közlekedés... 42 12. Környezetvédelem... 45 13. Energiaközművek... 51 14. Vízi-közművek, vízgazdálkodás... 55 15. Elektronikus hírközlés... 60 16. Tájterhelés és tájterhelhetőség... 63 Veszprém megye - területrendezést is befolyásoló - fejlesztési célkitűzései összefoglalása...66 A megyei területrendezési terv módosításának fő elemei...71 A területrendezési terv módosításának (a jóváhagyásra kerülő munkarészeket alátámasztó és kiegészítő) szakági tervjavaslatai és azok műleírásai...74 1. Veszprém megye településhálózata fejlesztésének irányai... 74 2. Közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata... 77 3. A térszerkezetet érintő energiaközmű-infrastruktúra fejlesztési javaslat Veszprém megye vizsgált részén... 83 4. A térségi szerkezeti terv tájszerkezeti változásai... 90 5. Ökológiai hálózat térségi övezetei... 93 6. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület... 94 7. Sajátos megyei térségek... 98 8. Az országos területrendezési terv környezetvédelmi célú övezetei... 100 9. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek... 100 10. Erdőtelepítésre alkalmas területek... 101 11. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek... 102 12. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület... 102 13. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület... 103 14. Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület... 103 15. Környezeti konfliktusok és környezetvédelmi javaslatok... 104 Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának összhangja...109 Tervezői nyilatkozat...112 Környezeti, társadalmi, és gazdasági hatásvizsgálat a Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása keretében érvényesített változásokról...113 2

Bevezetés Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 1998 és 2004 között készítette el a VÁTI Kht tervezőgárdája az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv az 5/2005. (V.27.) számú megyei önkormányzati rendelettel, illetve az 54/2005. (V.19.) MÖK határozattal került elfogadásra. A tervről szóló rendelet 2005. július 1.-én lépett hatályba. A megyei területrendezési terv a jóváhagyása időszakában hatályos Országos Területrendezési Terv (OTrT) figyelembevételével határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben. A megyei területrendezési terv módosítását egy belső és egy külső tényező indokolja: o a jóváhagyott Veszprém megyei terv 23. (2) pontja szerint a területrendezési tervet 5 éven belül felül kell vizsgálni. Ez a határidő 2010-ben lejár. o Az Országgyűlés 2008-ban módosította az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényt, jelentős mértékben alakítva az ország térszerkezetére és területhasználati rendszerére vonatkozó korábbi terveket, szabályokat. A hatályos törvények szerint a megyei területrendezési terveket 31-ig hozzá kell igazítani az OTrThez, biztosítva annak térségi, majd települési szintű érvényesítését. (Ezt a határidőt időközben a Parlament 2011. december 31-re módosította, időt és lehetőséget adva egyrészt a megyei tervek megfelelő színvonalú átdolgozására és a jogszabályban rögzített módon történő széleskörű egyeztetésére, másrészt a 2010-ben megválasztásra kerülő új megyei Önkormányzati testületek számára a területfejlesztési érdekeikkel összefüggő szempontok - az OTrT-ben rögzített országos elhatározások változatlansága betartásával történő - érvényesítésére.) Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a 2008. évi LVII. törvénnyel módosította a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról szóló törvényt (Btv.), egyértelművé vált, hogy Veszprém Megye Területrendezési Tervének területi hatálya mely települési körre terjedhet ki. (A kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések vonatkozásában a 2008-ban módosított 2000 évi CXII. törvény előírásait kell alkalmazni, csak az azon kívül eső települések körében van mód a Veszprém megyei területrendezési terv módosítására.) Jelen módosítás tárgya és területe fentiek értelmében Veszprém megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe. A megye területrendezési terve módosítására - közbeszerzési eljárás eredményeként - a PESTTERV Kft kapott megbízást. Bár a szerződés aláírásakor még nem volt hatályban a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek készítéséről és tartalmi követelményeiről szóló új kormányrendelet, a megyei Önkormányzat és a Tervező megállapodott arról, hogy Veszprém megye Területrendezési Terve módosításánál a lehetőségek között legteljesebb mértékben érvényesíti az új kormányrendeletben rögzített követelményeket annak érdekében, hogy a módosított terv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeket. A 2005-ben elfogadott megyei terv megalapozó vizsgálati munkarészei még 1998-ban készültek, a benne foglalt információk egy része - az elmúlt évtized változásai következtében - ezért elavult. A megyei terv módosítása során ezért első feladat annak a helyzetképnek felvázolása (az ehhez szükséges vizsgálatok elvégzése) volt, amelynek alapján a 3

területrendezés aktuális megyei célkitűzései, illetve az elérésükhöz alkalmazható (területrendezési kompetenciába tartozó) beavatkozások a tervezés során megfogalmazhatók. Bármilyen hosszú idő egy évtized, bármilyen sok változás történt ebben az időszakban, a megye településrendszerében, térszerkezetében, területfelhasználásában nem következtek be alapvető lényegi és érdemi változások. Ezért a korábbi vizsgálatok számadatai ugyan elavultak, fő értékelő megállapításai többsége azonban ma is helytálló. A megyei területrendezési terv módosítását megalapozó sokoldalú helyzetértékelés felrajzolásához felhasználásra kerültek mindazok a régiós, megyei és kistérségi területfejlesztési és ágazati dokumentumok, amelyeket vagy a megbízó megyei Önkormányzat bocsátott a Tervező rendelkezésére, vagy amelyek - mint egy-egy testület által jóváhagyott dokumentumok - az Interneten is publikálásra kerültek. A vizsgálati összefoglalók minden tématerületen megjelenítik a helyzetértékelésként felhasznált szakmai és szakági dokumentumok forrásait, azok szerzőit. A legjelentősebb felhasznált források - egyebek mellett - A Közép-Dunántúli Régió Fejlesztési Programja és Veszprém megye Területfejlesztési programja. A módosítást megalapozó vizsgálat - amelyek a megye általános jellemzésén, a gazdasági-, társadalmi keretfeltételek felvázolásán túl elsősorban azokra a tématerületekre koncentráltak, amelyek alakításában a megyei területrendezési tervnek jogszabályban rögzített kompetenciái, illetve hatékony eszközei vannak - 2009 decemberében került dokumentálásra. Az előkészítő munka eredményei felhasználásával elkészült Veszprém Megye Területrendezési Terve módosításának (a települések, az államigazgatási szervek, a térségi társadalmi- és szakmai szervezetek körében egyaránt) egyeztetési dokumentációja, amelyek egyaránt tartalmazták a vizsgálatok rövid összefoglalóját, a megyei terv módosításának tervezetét, valamint az azt alátámasztó műleírásokat. Az egyeztetési dokumentáció a véleményezés megkönnyítése érdekében két kötetben tartalmazta a Megyei Területrendezési Terv szakmai anyagát. Az I. kötet tartalmazta a jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. kötet tartalmazta a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. 4

Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazta a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított környezeti vizsgálati eljárás első eredményeinek bemutatását. A módosítás nem érintette a megyei területrendezési terv valamennyi elemét. Azok a (természeti adottságokkal összefüggő) vizsgálati térképek, amelyek a módosítás eredménye alapján nem változnak, változatlan tartalommal maradnak a módosított terv elemei. A módosítás kidolgozásánál felhasználásra kerültek: a hatályos megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendelet és határozatok, azok az országos, régiós és megyei fejlesztési dokumentumok, amelyek közvetve a területrendezés célrendszerét is meghatározzák, a módosítást megalapozó vizsgálatok és elemzések fő eredményei, az Országos Területrendezési Terv (és a tervről szóló törvény) Veszprém megye Balaton Üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó elemei, a módosítás elkészítéséhez beszerzett hivatalos ágazati adatszolgáltatások (a 38/2009. (II.27.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével), a megye településeinek hatályos településszerkezeti tervei, a módosítás tervezése során - Veszprém Megye Önkormányzata közreműködésével a tervező által - beszerzett kiegészítő ágazati adatszolgáltatások és információk, valamint a tervezői munka eredményei. A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket. Veszprém Megye Területrendezési Terve módosítása tervezetét a Megyei Közgyűlés Térségfejlesztési Bizottsága 2010. április 20-i, és a Megyei Közgyűlés 2010. április 22-i ülésén megtárgyalta, széleskörű egyeztetésre alkalmasnak tartotta és elfogadta. A megyei területrendezési terv módosításának tervezetét 2010. május 19-én megtárgyalta a Közép-Dunántúli Állami Főépítész Területi Tervtanácsa. A tervtanács a tervet az opponensi véleményekben rögzített és a tervtanácson elhangzott vélemények és javaslatok figyelembevételével továbbtervezésre alkalmasnak minősítette. (A Tervtanács állásfoglalása a mellékelt terviratok részét képezik.) Veszprém megye területrendezési terve módosításának a jogszabályban előírt módon és körben történő - egyeztetésére és véleményezésére 2010. június 30. és 2010. augusztus 30. között került sor. 5

A módosítás tervezete felkerült az internetre is annak érdekében, hogy a tervezett változtatások a megye társadalma számára is megismerhetőek és véleményezhetőek legyenek. A területrendezési terv módosításának tervezetéről a megadott határidőn belül - véleményt formált a megyében településekből mindössze 26 település, az érintett települések 18%-a. (A területrendezési terv módosítása nem terjedt ki a megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzet által érintett településeire, ahol a területrendezés szabályait a Parlament által elfogadott BTrT határozza meg.) A módosítás tervezetét a települési önkormányzatokon kívül megkapta valamennyi az egyeztetési jogszabályban meghatározott minisztérium és azok illetékes területi szervei, valamint mindazok a szakmai és társadalmi szervezetek, amelyek szakmailag és területileg területrendezés vonatkozásában illetékesek. Az egyeztetésbe bevont szervezetek közel 60 %-a válaszolt a megkeresésre. A megyei Önkormányzat és a tervezők megköszönik, hogy az egyeztetési eljárásban résztvevők érdemben és részleteiben véleményezték a tervezetet, ezzel hozzájárultak ahhoz a megyei Közgyűlés tervezett rendelete és határozatai a térségi és a települési érdekekkel összhangban lévők, szakmailag pedig pontosak legyenek. Számos jobbító szándékú észrevétel, pontosítási javaslat fogalmazódott meg az elfogadásra nem kerülő megalapozó és alátámasztó munkarészek vonatkozásában is, ezek többsége (amelyek területrendezési vonatkozásúak) a terv véglegesítése során a háttéranyagon átvezetésre került. A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú város Veszprémmel kapcsolatos tervi tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei területrendezési tervet a megyei jogú városokkal egyeztetett módon kell elkészíteni. Tartalmilag ezért jelen megyei tervi módosítás a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában a megyei jogú város vonatkozásában a hatályos településszerkezeti tervvel megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei területrendezési terv módosítása tartalmazza (és lehatárolja) mindazokat az övezeteket, amelyeket az OTrT törvény voltából következően Veszprém vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési tervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeletével elfogadásra kerülő megyei tervi módosítás nem tartalmazhat a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező elemeket, Veszprém közigazgatási területén a megyei területrendezési tervi módosítás nem határol le újabb, (úgynevezett) megyei övezeteket. (A határozattal elfogadásra kerülő megyei területrendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely tervezésénél is hasznosíthatóak.) Veszprém megye területrendezési terve módosítása véglegesítése során az egyeztetési eljárásban megismert vélemények és javaslatok közül, amelyek területrendezési vonatkozásúak és amelyek érvényesítésének a hatályos OTrT nem képezte akadályát, többségében figyelembevételre kerültek. (Mivel a megyei területrendezési terv szerkezeti tervlapja nem tartalmazhat alternatívákat, az eltérő települési vélemények közül a kisebb területi és övezeti konfliktussal járó és a megye által támogatott megoldások kerültek beépítésre.) A beérkezett vélemények, az azokra adott tervezői válaszok valamint annak figyelembevételének módja (a rajzi-, vagy a szöveges munkarészek módosítása) táblázatos formában kerültek feldolgozásra. A táblázat a terviratok részét képezi. Veszprém megye területrendezési terve módosításának (jelen) dokumentációja a tervtanácsi állásfoglalás valamint a széleskörű egyeztetési eljárásban megfogalmazott vélemények és 6

javaslatok figyelembevételével készült. Az átdolgozott anyag szerkezete megegyezik az egyeztetésre került anyag struktúrájával. Az I. kötet tartalmazza az egyeztetés eredményei figyelembevételével átdolgozott jóváhagyásra kerülő munkarészeket: a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Tervről szóló rendeletének tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt, a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről. A II. kötet tartalmazza az átdolgozott megalapozó és az alátámasztó munkarészeket: a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat, valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét. Külön - a módosított tervtől elkülönülő - kötet tartalmazza a tervmódosítás környezeti értékelését, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően lefolytatott környezeti vizsgálati eljárás eredményét. A terv előterjesztésére és jóváhagyására ezt követően akkor kerül sor, amikor a benyújtott dokumentumok alapján a területrendezésért felelős miniszter nyilatkozik a módosított megyei területrendezési terv és a hatályos Országos Területrendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a környezeti vizsgálat együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a jóváhagyást követően kerül majd dokumentálásra és megküldésre mindazon kormányzati-, önkormányzati és társadalmi szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében. A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. 7

A területrendezési terv módosítását megalapozó szakági tervjavaslatokat előkészítő vizsgálatok összefoglaló értékelése 1. Veszprém megye legfontosabb jellemzői Veszprém megye az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli Régió része, amelyet északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye, keletről Fejér, délről Somogy, nyugatról Zala és Vas megyék határolják. A megye kistérségei: az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci kistérségek. Veszprém megyéhez 217 település tartozik. A megye közigazgatási területe: 4493 km 2. Lakóinak száma 360.387 (2009). Népsűrűsége: 80 fő/km 2. Lakosságának 61%-a városlakó. A 2000. évi Balaton törvényt módosító 2008. évi LVII. törvény szerint a Balatoni üdülőkörzethez Veszprém megyéből 72 település tartozik. Ennek figyelembevételével Veszprém megye Balatoni üdülőkörzeten túli területéhez 145 település tartozik, amelyek közigazgatási területe egyúttal a megye területrendezési tervének tervezési területét is képezi. A megye településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. A felső vidék (a Bakonytól északra) egyetlen városa Pápa, a Bakonytól északra kevés kistérségi központtá fejleszthető település található. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein sűrű városhálózat található. A megye közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város. Városi rangú települések: Ajka, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Berhida, Devecser, Herend, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Zirc. A megye legnagyobb városa 63.405 lakossal Veszprém, a megyeszékhely, amely kedvező fekvésének és történelmi adottságainak köszönhetően napjainkig betölti regionális közigazgatási, oktatási-kulturális és egyházi szerepkörét. A megye közepes méretű városai közül Ajka és Várpalota egykori ipari központok, ma a szerkezetváltás problémáival küzdenek. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg - a Btv. területi hatálya alá tartozó - Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté. Veszprém megye területe gazdasági-társadalmi szempontból heterogénnek tekinthető. Miközben a megye összessége az országos átlagnál kedvezőbb helyzetet mutat a gazdasági-társadalmi jellemzők csaknem minden mutatószáma szerint, a megyén belüli egyenlőtlenségek jelentősek. A korábbi területrendezési terv megállapításai és a rendelkezésre álló adatok alapján a megye természetföldrajzi megközelítésű felosztása, illetve a társadalmi-gazdasági szempontok alapján a megye területe három fő részre osztható: Infrastrukturális és gazdasági szempontból magterületként jellemezhető középső sáv, mely a megyét K-Ny irányban átszelő 8. sz. főút mentén fekszik. 1 Az átlagosnál fejlettebb területe a megyének a Balatonpart és - egyre növekvő mértékben - a parti területektől 15-20 km-es távolságig terjedő háttérterület is. (Ez a megyerész tartozik a 1 Földrajzilag ez a terület a Bakonyalja és a Balaton-felvidék közé ékelődik és inkább városias jellegű. Ez a sáv magába foglalja Ajkát, Veszprémet és Várpalotát, lényegében Székesfehérvárig szerves egészet alkot. Jellemzője az átalakulóban levő, ismét mind versenyképesebbé váló ipari-szolgáltatási potenciálnak köszönhetően a megyei átlagot meghaladóan magas életszínvonal. Ez a terület a múltbeli, nehézipari, valamint a katonai tevékenység miatt még számottevő, ám mind inkább kezelést, megoldást nyerő környezeti problémákkal terhelt. A sáv egészétől eltérően az ide eső megyei központ, Veszprém jellemzője még a tradicionális központi szerepből adódóan a gazdag kulturális örökség. 8

Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területéhez, ezért erre a területre nem terjednek ki a megyei terv kompetenciái). 2 A megye legkevésbé fejlett és gazdasági társadalmi problémákkal leginkább terhelt területe a Bakony és a Marcal-medence, a 8-as út sávjától északra fekvő terület 3. 2. Természetföldrajzi adottságok jellemzése Földrajzi lehatárolás Veszprém megye a Dunántúl középső részén, a Balaton vonalától É-ra terül el. Legnagyobb keletnyugati irányú kiterjedése mintegy 82 km, észak-déli irányban pedig megközelítőleg 77 km. Területe 4493km 2, amely az ország területének 4,82%-át teszi ki. Viszonylag kis területe ellenére természeti és táji adottságai nagyfokú változatosságot mutatnak. A megye legmagasabb pontja a Bakonyban található Kőris-hegy (709m), legalacsonyabb pontja a Balaton parton található (104m). A megye tájai öt nagytájhoz, a Kisalföldhöz, a Nyugat-magyarországi peremvidékhez, a Dunántúlidombsághoz, a Dunántúli-középhegységhez és az Alföldhöz tartoznak. Veszprém megye természeti földrajzi, tájföldrajzi rendkívüli összetettségét jól mutatja, hogy a területét összesen 27 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. Földtani felépítés, felszínfejlődés Veszprém megye területének geológiai adottságai rendkívüli változatosságot mutatnak. A földtani fejlődésmenet összetettsége, az erős szerkezeti tagoltság következményeként területe geológiai értelemben erősen heterogén, földtani jellegükben alaposan elütő tájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés változatosságát jól jelzi, hogy a felszínen a mezozóos képződmények, a tengeri és beltavi üledékek, a folyóvizek által épített kavicshordalékkúpok és fiatal medencefeltöltések, fiatal löszös üledékek, továbbá a miocén és pliocén kori andezites és bazaltos vulkánosságból keletkezett gazdag formakincs egyaránt megtalálható. A megye területét legnagyobb részét elfoglaló Dunántúli-középhegység fő szerkezeti sajátosságait a töréses, pikkelyes szerkezet jelenti. A táj meghatározó egységei az ún. vulkáni tanúhegyek. A vízfolyások mederváltozásai is hozzájárultak a táj mai arculatának létrejöttéhez. Domborzati viszonyok, geomorfológiai jellemzés A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegű és kiterjedésű összefüggő tömbjét alkotja a Bakony, melyet a Veszprém-Devecseri árok oszt két részre, az Északi- és a Déli-Bakonyra. A Bakony építőkőzetei döntően a mezozóos mészkő és dolomit. Domborzatának mai képe a pliocén és pleisztocén kori szerkezeti mozgások, illetve az éghajlatváltozások nyomán fellépő lepusztulásfolyamatok hatására formálódott. Felszíni karsztjelenségekben szegény, mivel a paleozoikum és mezozoikum során még alacsony terület volt, ezért mállás- és lepusztulástermékek fedték be felszínét. Karsztformái közt találni ennek ellenére 100-nál több barlangot, továbbá számos kőfülkét, hasadékbarlangot. Ma is fejlődő barlangja alig van, ezek közül legismertebb a Tapolcaitavasbarlang. Karsztforrásai közül a jelentősebbek - Veszprém megye területén - Tapolcán, Lókúton, Pénzeskúton találhatók. A Balaton-medencéből 1,5-2 km széles lejtővel kiemelkedő Balatoni riviérával, ennek részeként a Tihanyi-félsziget egyedülálló adottságaival és a Balaton-felvidék alsó pliocén hullámos tönkfelületével, illetve a Tapolcai-medence egykori bazaltvulkánosságának emlékeiként a tájképet ma is meghatározó tanúhegyekkel a megyei területrendezési terv nem foglalkozik, mivel e tájegységek teljes egészében a Balaton-törvény hatálya alá tartoznak. 2 Ezt a térséget a turizmussal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák koncentrálódása, az elhalasztott és az elmúlt években bepótolni kezdett infrastrukturális- és szolgáltatás-fejlesztések pozitív hatása jellemzi. A terület egyaránt gazdag természeti és kulturális örökségekben. 3 Erre a területre a mezőgazdasági termelés, a megyei átlagnál magasabb munkanélküliség és alacsonyabb életszínvonal jellemző. Szigetként kiemelkedik ebből a térségből Pápa, ahol az elmúlt években megindult infrastruktúra és gazdaságfejlesztés a jövőben a térség számára is megoldást nyújthat. 9

A megye táji arculatának meghatározó eleme a Bakony. Az Öreg-Bakony az alaphegység törések mentén történt feldarabolódásával alakult ki. A törésvonalak mentén függőleges tömegmozgásokkal eltérő magasságú térszínek - sasbérces-árkos szerkezet - alakultak ki, amelyek a táj domborzatának fő meghatározói. A különböző magasságokba emelkedett illetve süllyedt rögök között lösz halmozódott fel. A legnagyobb tönk a Tési-fennsík, mely 4-500m magasságú, meredek lépcsővel ereszkedik keleti pereme, a Móri-árok irányába. A Bakonyalja a Bakony Ny-i és É-i előterét foglalja magába. A tájegység mélyében rögös sasbérces, árkos szerkezet húzódik. A Bakonyalja felszíne völgyekkel szabdalt dombság, folyóvízi eredetű hordalékkúpokkal, löszös homokkal és szoliflukciós törmelékkel fedett lejtő. A megye Balaton-törvény hatályán kívüli területén is fellelhetők a vulkánosság nyomai. A Bakony 599 méter magas csúcsa a Kab-hegy, valamint a Somló vulkáni kúpja is vulkáni eredetű. Éghajlati adottságok A megye éghajlata a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutat. A különbözőségek a besugárzási viszonyok, a hőmérsékleti kép, a csapadékviszonyok és a vízháztartás tekintetében egyaránt megmutatkoznak. Veszprém megye éghajlatában az atlanti hatások már csak kisebb mértékben jutnak érvényre, mint az ország nyugati tájain. A csapadék országos eloszlásában a tengertől mért távolság és a magassági, valamint kitettségi viszonyok egyaránt szerepet játszanak. Veszprém megyében a csapadék területi eloszlása ezen tényezők következtében mutat különbözőséget. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol 750-800mm az éves csapadékmennyiség. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb térszín mellett az uralkodó nyugatias szeleknek is köszönhetik csapadékbőségüket, mivel a párás légtömegek a Kisalföld felől érkezve az Északi- Bakony tömbjét elérve felemelkedésre kényszerülnek. A megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el, a legszárazabb terület a Sárrét. A megye leghűvösebb területei a magasabban fekvő középhegységi területek. A Sárrét és a Balaton-felvidék évi középhőmérséklete a legmagasabb. A napfénytartam területi megoszlásában nincsenek számottevő különbségek, a magasabban fekvő középhegységi területeken némileg kevesebb napsütés jellemző. Vízrajzi jellemzés A megye leginkább csapadékos, és forrásokban bővelkedő középhegységi területei gazdag vízrendszerrel rendelkeznek. A területen kialakuló vízfelesleget patakok, kisvízfolyások tucatjai szállítják el, többségük bővizű. A nagy vízfolyássűrűség leginkább a Magas-Bakony területén eredő patakok által behálózott Bakonyalját jellemzi. A folyómedrek irányultsága a szerkezeti meghatározottság következtében uralkodóan DK-ÉNy-i. A megye fontosabb folyóvizei: Cuha, Gaja, Gerence, Dudari-patak, Marcal, Rába, Séd, Torna, Kígyós-patak, Meleg-víz, Lesence, Kétöles-patak, Bittva-patak, Hajagos-patak, Eger-víz, Burnót-patak, Lovasi-séd. Legnagyobb vízgyűjtő területtel a Marcal rendelkezik, amely jobboldali mellékfolyóinak legnagyobb részét a megye területéről gyűjti össze. A megye területét érintő legnagyobb vízfolyás a Rába, azonban csupán néhány km hosszúságú szakasza esik a megyébe. Veszprém megye legfontosabb természetes vize a Balaton. Területe 590km 2. Mivel a tó teljes egészében a Balaton-törvény hatálya alá tartozó terület része, ezért részletes bemutatása jelen tervnek nem feladata. A megye állóvizekben szegény. Csupán kisebb jelentőségű, patakok duzzasztásával létrehozott állóvizek találhatók területén. A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket mutat. A talajvíz összefüggően csak a folyóvölgyekben és a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A Bakony mészkőtömbje területén gazdag karsztvízkészlet található, amely számos karsztforrásban bukkan felszínre. A talajvíznívó a megye domborzatilag kevésbé tagolt, alacsonyabb térszínein 2-4 méteren van, mennyisége a Marcal mentén eléri a 3l/s értéket négyzetkilométerenként. A Marcal folyóvölgyétől a Bakony felé a térszín emelkedésével a Marcalmedencében már csak 2-4m, a Bakonyalja területén pedig a patakvölgyekben még 2-4m, de a dombhátakon már 4m alatti. A megye nagy része alapvetően szegény talajvízben, mennyisége nem 10

számottevő, és az is elsősorban a völgyekben jelentkezik. A megye területén a termálvízelőfordulás elmarad a szomszédos megyék adottságai mögött. Természetes növényzet A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás húzódik. A természetes növényzet jellegét az uralkodó klímajegyek és a helyi víz- és talajviszonyok formálták. A megye magasabban fekvő, csapadékosabb, hűvösebb klímájú térségében a gyertyánelegyes bükkösök, gyertyános kocsánytalan tölgyesek és hegyvidéki égerligetek terjedtek el. A karsztos mészkőfelszíneken az uralkodó társulások között megtalálhatók a mészkő szurdokerdők és a karszterdők is. A Marcal medencéjében és a Bakonyalján a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az ártéri puha és keményfa ligetek, és a gyertyános kocsánytalan tölgyesek fordulnak elő leginkább természetes körülmények között. A Bakony keleti részén illetve a Balaton-felvidéken a cseres kocsánytalan tölgyesek is előfordulnak. A Bakonyban nagykiterjedésű telepített fenyőerdők is megtalálhatók. Kedvező, hogy a Bakonyban több helyütt máig megmaradtak az összefüggő zárt erdőségek. A Balaton-felvidék, Tapolcai-medence D-i kitettségű lejtőin a táj elválaszthatatlan részévé váltak a szőlőültetvények. A Bakonyalja és a Marcal-medence területén a mezőgazdálkodás viszonylag nagyobb területeket foglal el. Talajviszonyok A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. Összességében a megye területén a barna erdőtalajok különböző típusai az uralkodóak. Ugyancsak nagy területeket foglalnak el a litogén eredetű, azaz kőzethatású talajok. A megye talajadottságai elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermelésnek kedveznek, a mezőgazdasági termelés szempontjából relatíve jó minőségű, termékeny talajok jobbára csak mozaikosan fordulnak elő, kis területi kiterjedésben. A Bakony magasabb térszínein az uralkodó talajtípust a mészkövön képződött rendzina talajok adják. Átlagban kétharmad-háromnegyed arányban erdőborításúak, ám az Öreg-Bakonyban 95 százalékot is elér az erdősültségük, vagyis szinte összefüggő. A Bakony másik jellemző talajtípusát az agyagbemosódásos barna erdőtalajok adják, amelyek a medenceperemeken és a medencék egyes részein üledékeken képződtek. Nagyobb részt szántóként hasznosulnak. A Bakonyalján is az agyagbemosódásos erdőtalaj az uralkodó. Termékenységük VII-es VIII-as besorolású, gyenge. A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony is részben barna erdőtalajokkal, részben rendzinákkal borított. Az amúgy is sekély termőréteget az erózió is pusztítja. A Taplocai-medence egyes részein és a Sárréten láptalajok is kialakultak. A réti talajok a megyében csak foltszerűen jelennek meg. Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, az uralkodóan harmadidőszaki és negyedidőszaki képződmények a megye területén előforduló ásványkincsek palettáját is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán az építőkőnek is alkalmas üledékes kőzetek és a szénféleségek magas előfordulása jellemző. A vulkáni tevékenységnek köszönhetően szintén különféle építőipari nyersanyagok és egyes ércek gazdag előfordulásai számítanak a megye ásványkincsvagyonának. Sajátos természeti erőforrást jelent a megye karsztvízkészlete. Építőkőnek használt mészkő és dolomit a Bakony építőkőzetei, ahol nagy mennyiségben található meg. Az építőipari nyersanyagok közül a homokkő a Balatonfelvidéken fordul elő legnagyobb mennyiségben. Jellegzetes vöröses árnyalata miatt kedvelt építőkő. A Rába és az Ős-Rába egykori medrében ma folyó Marcal által felhalmozott építési kavics és kisebbrészt homok, illetve téglaagyag készletei számottevőek a Bakonyalján. A folyóvölgy közelében tőzegelőfordulás is található. A bazaltés andezitvulkánosság során képződött kemény kőzeteket építőkőnek, útalapozó kőnek bányászták. A védelem alatt álló területeken ma már a bányászat megszűnt. A szénféleségek közül az Ajkaimedence barnakőszén telepei emelkednek ki. Az ásványércek között a bauxit és a mangánérc fordul elő legnagyobb mennyiségben. 11

Veszprém megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag tájait, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztfelszíneket és karsztforrásokat, a vulkáni eredetű tanúhegyek páratlan tájképi értékeit. A Balaton-felvidék és a Balaton az ország kiemelkedő tájképi értéke és természeti potenciálja. A megye, azon belül is a Bakony magas fokú erdősültsége, nagy kiterjedésű egybefüggő erdei egyik leglényegesebb természeti potenciálját képezik. 3. Mezőgazdasági és erdőgazdasági területek A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak vizsgálatát elsődlegesen a tájterhelési és terhelhetőségi tényezők megállapítása szempontjából végeztük el, különös tekintettel a megye beépítésre nem szánt térségtípusainak, a mező- és erdőgazdálkodási területek szerkezetének, mennyiségi és minőségi jellemzőinek megállapításával, értékelésével. A vizsgálat során kialakított tematika szerint jelen tervfejezet tárgya elsődlegesen a nem védett táj jellemzőinek feltárása, a táj- és természetvédelem jelentőségének, súlyának megfelelően külön fejezetben kerül elemzésre. A terhelési és terhelhetőségi szempontból ugyancsak alapvető környezeti tényezők vizsgálata ugyancsak külön környezetvédelmi fejezet tárgyát képezték. A vizsgálat a megyében uralkodó mezőgazdasági tájhasználat és másodlagos, - de az egyéb tájhasználatokhoz képest területileg szintén domináns erdőgazdasági -tájhasználat főbb jellemzőinek megállapítására terjedt ki, összefüggésben az egyéb ökológiai (tájterhelési, tájterhelhetőségi) adottságok értékelésével. Megállapítást nyert, hogy a megye védett táji kategóriába tartozó területei jellemzően erdő- és mezőgazdasági tájhasználat alatt állnak, ezen belül a védett területek zöme erdő-, kisebb hányada gyep- és elenyésző része egyéb művelési ágú terület. A tájhasználati jellemzők számszerűsítésénél megállapítottuk egyrészt a védettségi területi arányokat, másrészt a művelési ágak területi megoszlását. Ezek főbb adatai: A megye védett/nem védett táji területaránya: A megye területének valamivel több mint 10%-a védett, ennek túlnyomó része (31.480 ha) a BfNP területe. A megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten (BKÜK) kívüli részén helyezkedik el viszont három Tájvédelmi Körzete (Tk.: 9.494 ha), természetvédelmi területeinek zöme (16 terület, 3.621 ha-on) és ex-lege védett lápterületeinek zöme (az érintett 31 településből 29), mintegy 3.300 ha. A védett területek összegét levonva a megye BKÜK által nem érintett területéből, megállapítható, hogy a tervezési terület döntő része, mintegy 90%-a a nem védett táj kategóriába tartozik, ahol elsődlegesen nem a védelmi, hanem a gazdálkodási típusú tájhasználati módok határozzák meg a térszerkezetet. A megye fő területhasználati adatai a nyilvántartott művelési ág adatok alapján: A megye jelenlegi területe 4 kerekítve 4493 km 2. E területből kerekítve termőterület 350.217 ha /~78%/, ebből 206.694 ha mezőgazdasági terület /~46%/, 141.140 ha erdő /~31%/ - kivett terület 75.193 ha ~ 22%. A tájhasználati elemzés során a megye területének mintegy felét lefedő mezőgazdasági, illetve közel egyharmadát lefedő erdőgazdasági területek főbb jellemzőit vizsgáljuk. A megye erdőgazdasági térségei, az erdőgazdasági tájhasználat főbb jellemzői Veszprém megye országos szinten is kiemelkedő adottsága az országos átlagnál magasabb erdősültsége, amely elsősorban a Bakonyi tájegység magasszintű erdőborítottságának köszönhető. A fenti adatnál frissebb szakterületi nyilvántartás szerint a megye erdőterülete meghaladta a 140-ezer ha-t és az erdősültség megközelítette a 30%-ot (29,7 %), ezzel a Közép-dunántúli Régió legerdősültebb és az ország harmadik legerdősültebb megyéje. (A Régió erdőterületi átlaga ~22,2 %, az ország összes erdőterületének mintegy 7,1%-a a megyében található, holott a megye területe az országéhoz képest nem egészen 5 %.) Az erdősültségi mutatók megoszlása a megyében szélsőségesnek mondható, tájegységi és települési szinten is: a már említett, kimondottan erdőtájnak minősíthető Bakonyi tájegységgel szemben a Marcal-medence elsődlegesen agrártáj, alacsony erdősültségi mutatókkal. A települések között is 4 A megyei nyilvántartott összterület a felülvizsgálat alatt álló tervelőzmény készítése óta többször is változott, közigazgatási határmódosítások település átcsatolások- miatt. A tervelőzményi vizsgálatok idején: 4.639-, 2001.évi KSH adat szerint: 4.613-, jelenleg 4.493 km 2. 12

széles skálán találunk erdősültségi arányokat 1 és 70 % között (sőt, pl. Zalagyömörő 0,4; Nemesgörzsöny 0,6%, ellenben az északi Bakony peremén fekvő Németbánya 70,2 és Csehbánya 79,8 %-os erdősültségével). Az alábbi erdőtervi ábra a települések erdősültségi arányait is jól szemlélteti (forrás: Veszprém megyei MgSZH Erdészeti Ig. honlapja: http://www.aeszveszprem.t-online.hu/). A vizsgálatot elvégeztük a tervezési területre leszűkítve, a művelési ágak nyilvántartási adatai (2009.) alapján is. Ennek eredményét az alábbi ábrán mutatjuk be: Erdőterület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%), 2009. 13

Veszprém Megye Területrendezési Terve - Módosítás Az ábra beszédesen jelzi, hogy a megyei átlag (29,3%) felett erdősült települések a megye középső, Bakony-hegyvidéki területein koncentrálódnak (44 település), ettől elszakadva a nyugati megyehatárnál helyezkedik el további 4 település. A legalacsonyabb erdősültségi mutatók (0-10% közt: 46 település) a megye két legurbanizáltabb mikrotérségeiben állapíthatók meg: a Bakonytól D-Dk-re a megyeszékhelytől keleti irányban húzódó Veszprém - Várpalota tengely mentén (4 nagy igazgatási területű település, - itt magas karsztos kopárok aránya); a Bakonytól É-Ény-ra a Pápai medencében (Pápa és környéke: 13 település és ennek közelében további 12 település - itt a legmagasabb a szántóterületek aránya). A megye erdősültségi viszonyai összességében az országos átlagnál kedvezőbbek. Fokozottan igaz ez a megállapítás a megye BKÜK-en kívüli területére is, elsősorban a Bakony tájegység magasan átlag feletti (a Magas Bakony területén mintegy 75%-os) erdősültségének köszönhetően. Az erdőterületek elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása az utóbbi időszakban folyamatosan változik: ma már túlsúlyba kerültek a termelési (gazdasági) célokkal szemben az egyéb különleges (összesítve a védelmi, turisztikai, stb.) funkciók, mintegy 43:57 % arányban. Az erdőterületi nyilvántartás szerint a megye erdőterületeinek elsődleges rendeltetés szerinti aktuális megoszlása: - védelmi célú: 72.745 ha, - gazdasági célú: 57.594 ha, - eü.-turisztikai célú: 1.161 ha, - okt.-kutatási célú: 96 ha Æ mindösszesen kerekítve: 131.600 ha. Az OTRT az erdőterületeken belül megállapítja a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét. Veszprém megye érintett területén ez az övezet jelentős területet (kerekítve 79.150 ha-t) fed le, ez a Veszprém megyei összes erdőterület jelentős hányada, több mint 60 %-a. E kiemelt védettségi Kategóriába tartozó erdőterületek tömbszerűen elsősorban az Északi-Bakony, másodsorban a Déli-Bakony tájegységet érintik, de kisebb foltokban, illetve szórványosan a megye valamennyi erdőtervezési körzetében jelen vannak. Az övezet lehatárolását az MSZH Erdészeti Ig. által a tervelőkészítés során a Megye rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás ábrája szemlélteti, amely együttesen tartalmazza az erdőleltár szerinti területeket (Erdészeti Adattár-ESZIR adatbázis, 2008. december 31-i állapot), ezeken belül megkülönböztetve a kiváló adottságú erdőrészeket is. 14

A fenti ábra eltérő színnel ábrázolja a kiváló termőhelyi adottságú /kiemelten védendő/ erdőterületeket, valamint az ezen kívül eső egyéb erdőket. -a kiváló adottságú erdőterületek színkódja: világosbarna -az ezeken kívüleső erdőterületek színkódja: világoskék. Az OTRT viszont nem rögzíti az erdőtelepítésre /elsődlegesen/ alkalmas területek övezetét, amely a táj terhelési - terhelhetőségi viszonyai szempontjából jelentős tényező. Az alábbi ábra a termőhelyek erdőtelepítési szempontból való értékelésének eredményét mutatja be, - a termőterületből kihagyva /a meglévő erdők mellett/ a kiváló és jó minősítésű mezőgazdasági területeket és a természeti védelem alatt álló, illetve egyéb okokból művelési ágában nem változtatható területeket, megkülönböztetve a javasolt erdőterületi övezeteket, az alábbiak szerint*: A fenti, elvileg erdősítésre javasolható területek jellemzően meglevő erdőterületekhez kapcsolódó, elsődlegesen nem mezőgazdálkodásra alkalmas termőterületek, kedvező erdősítési potenciállal. A jelölt területek elsősorban, összefüggőbb foltokban, a megye nyugati és északi részén koncentrálódnak, jelenleg erdőben szegényebb, jellemzően közepes és gyengébb adottságú térségekben. Az övezet által másodlagosan érintett területek, szétszórtan, a Bakony és Bakonyalja meglevő erdőterületeinek szegélyterületi zónáiban helyezkednek el. A tervben valójában erdősítésre javasolható területek kijelölését nyilvánvalóan számos egyéb tényező befolyásolja, de ennek megállapítása során tájterhelési és terhelhetőségi szempontból is szükséges figyelembe venni a termőhelyi adottságok értékelésén alapuló elvi alkalmasságot. Konkrétan természetesen a szükséges erdészeti szakági vizsgálatok, termőhely-feltárás alapján lehet pontosítani a tervezett erdők területét, de ez már túlmegy jelen tervezés regionális léptékén és feladatán, amely lehetséges jövőképek felvázolásáig terjedhet. A megye térségi szerkezeti terven ábrázolt (távlati tervezett) erdőterülete, amely a meglévő kiváló adottságú (71.968 ha) + a meglévő egyéb erdőterületek (32.219 ha), valamint az erdősítésre elsődlegesen alkalmas területek (15.829 ha) összege (= 120.016 ha), a megye TRT területére vetítve kerekítve ~37%-os erdősültséget eredményez, amely alatta marad az OTRT szerinti irreálisan magas ~48%-os mutatónak, de némileg közelíthet ehhez a fenti értékekben nem szereplő vegyes térségi 15

erdők hozzáadásával, továbbá az erdősítésre másodlagosan alkalmas területek részbeni igénybevétele esetén. A megye mezőgazdasági térségei, a mezőgazdasági tájhasználat főbb jellemzői A mezőgazdasági területek a megye tájegységein és ezen belül egyes településein is meglehetősen eltérő területtel és súllyal vannak jelen. Ezeket az arányokat döntően meghatározzák a települések, kistérségek természetföldrajzi - termőhelyi adottságai. A nagyobb tengerszint feletti magasságú és magasabb lejtőkategória értékekkel rendelkező területeken alacsonyabb a mezőgazdaságilag művelt földterületek részaránya, ezek inkább a Bakony és a Bakonyalja erdőtájaihoz tartoznak. Az agrártérségek ezek peremvidékein, az enyhébb lejtésű hegy- illetve domboldali területeken, valamint a síkvidékéi jellegű medencék területén jelennek meg domináns tájhasználati módként. A megye kereken 350.000 ha termőterületéből valamivel több, mint 206.000 ha mezőgazdasági terület /a megye területének közel 50%-a/, - a több mint 141.000 ha erdő és ~2.400 ha nádas + halastó területen kívül. A mezőgazdasági terület művelési arányai az utóbbi évtizedben a következő értékek közt változtak: 67-69% szántó, 4-5 % gyümölcsös, kert és szőlő, 26-27% rét és legelő. A mezőgazdasági tájhasználat összefoglaló adatai mellett azonban jóval több információt nyújtanak tájterhelhetőségi szempontból is a területek alaptérképi adatállomány és űrfelvétel kiértékelés alapján készített grafikus elemzései, valamit a településsoros statisztikai adatok és a termőhely-kataszteri adatok értékelése. Az első vizsgálati módszert az adatbázis alapján szerkesztett megyei értékelő ábrán mutatjuk be. Az összetevőket mezőgazdasági szempontból 3 főcsoportba agglomeráltuk, a különböző típusú beépített és kivett területek, erdőterületek és vízfelületek elkülönítése után. A mezőgazdasági területeken elkülönítettük a jellemzően szántó-, ültetvény- művelésű és gyepgazdálkodási felületeket. A településsoros statisztikai adatokat a kiterjedésük szerint legfontosabb művelési ágak (szántó és gyepek) tekintetében értékeltük ki grafikusan, valamint ezek ellentettjeként ábrázoltuk a kivett területi és erdőterületi arányokat is. A mező- és erdőgazdasági területhasználat szerkezete az alaptérképi adatok és az űrfelvétel összevetése alapján: Jól látható a szántóterületek erdő- és települési területeken kívüli dominanciája, elsősorban a megye É - Ény-i részén, valamint a gyepgazdálkodási területek kapcsolódása a hegyvidéki erdőterületekhez, elsősorban az Északi Bakony déli lejtőinél (a Veszprém - Várpalota tengely mentén). 16

A szőlő - gyümölcs ültetvény területek a fentiekhez képest nagyságrendileg kisebbek és szórványosan helyezkednek el, nem képeznek olyan egységes zónákat, - de jól kirajzolódik pl. a Somló szőlőhegy területe és táji környezete. A fenti összefoglaló szintű elemzést kiegészítik a következő, települési szintű művelési ág nyilvántartáson alapuló vizsgálatok, amelyeket a megye BKÜK-en kívüli területére dolgoztunk ki: a szántó terület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) 2009. A magas (a helyi viszonyítási rendszerben 55 illetve 70% feletti) szántóterületi arányt mutató települések az agrotopográfiai adottságoknak megfelelően elsősorban a síkvidéki jellegű, mélyebb termőréteggel és lazább szerkezetű talajadottságokkal rendelkező térségekben helyezkednek el. Ezek a megyét két helyen érintik: - nagyobb területen a Marcal-medence térségében (Pápa városa körül, több mint 20 település összefüggő közigazgatási területén - itt 2 település rendelkezik 25 Ak/ha körüli szántóértékkel, és további tíz kb. 20 Ak/ha körüli szántóértékkel), - valamint a Balaton keleti partja mellett felnyúló Mezőföldi területen (Papkeszi, Berhida, Ősi), ahol a megye legmagasabb értékű ( ~ 25 Ak/ha) szántói találhatók. A fenti néhány adat összevetéséből is kiviláglik, hogy a legmagasabb termőértékű területek és a legmagasabb arányban szántóként hasznosított területek közelítő logikai kapcsolatban állnak egymással, de nem feltétlenül fedik egymást. A Marcal medence fent is említett, megyei szinten kiválónak minősíthető 20-25 Ak/ha-os átlagokkal rendelkező települései mellett számos, ennél jóval gyengébb termőhelyű (15 Ak/ha alatti) településen is 50% felett van a szántók aránya - jobb híján, kényszerből -, ahol tájrendezési - tájterhelési szempontból célszerű kezdeményezni akár a művelési ág szerkezet felülvizsgálatát is. A művelés ág váltás iránya - a helyi agrárgazdasági adottságok függvényében - többféle lehet, akár az intenzívebb kertészeti kultúrák (zöldség, dísznövény kertészet, gyümölcstermesztés) vagy akár a mezőgazdasági termelés alóli kivonás és az erdőtelepítés felé, vagy, extentzívebb tájgazdálkodás keretében a rét- legelőművelés kiterjesztésével. 17

A gyepgazdálkodási területek jelentős arányban vannak jelen, amint ezt a következő kiértékelés is szemlélteti: a gyep (rét, legelő) terület közigazgatási területhez viszonyított aránya (%) 2009. A gyepgazdálkodási területek - a szántókkal ellentétben - a gyengébb termőhelyi adottságú területekhez kapcsolódnak, a legmagasabb gyepterületi arányú települések túlnyomó többsége a 12 Ak/ha földértékű térségekben található, ahol a legalacsonyabb a szántó- és legmagasabb az erdőterületi arány. Ennek megfelelően a helyi viszonyítási rendszerben magas (15-20% feletti) gyepterületi arányt mutat települések a megye középső részén, a Bakony és a Bakonyhegyalja tájegységeken fordulnak elő. Ezek a megye legmagasabb ökológiai értékű területei, ahol a közel állandó növényzeti fedettséggel rendelkező felületek aránya a legmagasabb, különösen, ahol a magas gyepterületi arány párosul a magas erdőterületi borítottsággal is. (Az erdőterületi arányokat bemutató ábrát az erdőgazdasági fejezetbe illesztettük; a két ábra magasabb értékeket mutató területei többhelyütt átfedik egymást. Ilyen elsősorban a Szentgál, Városlőd, Hárskút településegyüttes. Ellenpéldaként hozhatók fel a legerdősültebb települések, ahol annyira magas az erdőarány, hogy a gyepterületek legfeljebb 10% körül vagy az alatt lehetnek jelen, pl. Csehbánya, Németbánya, Farkasgyepű településhármas.) A gyepterületek fenntartása és növelése ökológiai szempontból is egyre nagyobb szerepet játszhat a gyengébb adottságú termőterületek hasznosításában. A meglevő gyepek jelentős része természetvédelem alatt áll, illetve védelemre érdemes, értékes ökotóp. 18

Az OTRT a mezőgazdasági területeken belül megállapítja a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét. Veszprém megye érintett területén ez az övezet viszonylag kevéssé jelentős területet (felkerekítve 28.150 ha-t) fed le, ez a Veszprém megyei összes termőterület alig több mint 8 %-a. Ez is jelzi a megye viszonylagosan kedvezőtlenebb mezőgazdasági - termőhelyi adottságait. (Régiós szinten a három megye (Fejér, KEM, Veszprém) agráralkalmassági értékszámait tekintve Veszprém adottságai a leggyengébbek, mindössze a megye területének 23%-án érik el, vagy haladják meg a termőföld minőségi mutatók az országos átlagot, - tehát a termőterület több mint ¾-én átlag alatti adottságok jellemzők.) Az övezet jelölt területei két nagyobb, többé kevésbé összefüggő foltban, a megye északi és délkeleti peremén (utóbbi nagyrésze a BKÜK területén) találhatók. Több kisebb folt szórványosan helyezkedik el a megye nyugati - északnyugati peremén. A megy középső részén levő bakonyi erdőtáj ezen övezetből értelemszerűen kimarad. Az OTRT a településrendezési tervezés számára tett előírásai közt ebben az övezetben tiltja beépítésre szánt területek kijelölését, ezzel is védve a legjobb termőhelyek művelésben tartását. A megyei TRT készítése során javaslatot tettünk a termőhelyi adottságok értékelése alapján - a fenti OTRT övezet kiegészítéseként - a mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas (művelési ágtól függetlenül) területek övezetének meghatározására is. 19

4. Természet- és tájvédelem Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték semmisült meg, illetve szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Veszprém megyében jelenleg 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 20 természetvédelmi terület és több mint félszáz helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A védett területek területi megoszlása: nemzeti park 31.480 ha, tájvédelmi körzet 9.494 ha, természetvédelmi terület 3.621 ha, ex-lege védett lápterület 3.540 ha. A megye területének (4.493 km 2 ) kb. 10,1%-a áll országos védelem alatt. Országos jelentőségű természetvédelmi területek Nemzeti Park Veszprém megye területén egy nemzeti park található, a Balaton-felvidéki NP. A nemzeti park Veszprém megyébe eső területei teljes egészében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten belül találhatók, így a megyei területrendezési terv nemzeti parkba eső védett területeket nem érint. 20