Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.

Hasonló dokumentumok
Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.

Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I.

Liofil kolloidok stabilitása

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegőek), gélek II. Bányai István.

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése.

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István.

Habok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok.

Allotróp módosulatok

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék Gyógyszerész

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II

Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok

A kolloidika tárgya. Miben mások a kolloid rendszerek? A kolloid rendszerek osztályozása, jellemzése. Berka Márta

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

Sztérikus stabilizálás. Bányai István /2.

Sztérikus stabilizálás. Bányai István 2014/2.

Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.

Dr. Berka Márta és Bányai István Debreceni Egyetem TEK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék

5. előadás

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

A kolloid rendszer fogalma, felosztása. A felületi energia és a belső energia viszonya. Kolloid rendszer mikroheterogén rendszer fajtája.

Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek. Kolloid rendszerek

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2015/1.

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Bányai István és Novák Levente /2. félév

317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek II. Bányai István.

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Bányai István és Novák Levente

A kolloidika tárgya, a kolloidok osztályozása rendszerezése. Bányai István

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

A kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Kolloidkémia. 2. Előadás Asszociációs kolloidok

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Asszociációs kolloidok

Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

KOLLOIDOK KÖRÜLÖTTÜNK ÖTLETEK A KOLLOIDOK TANÍTÁSÁHOZ COLLOIDS IN OUR ENVIRONMENT IDEAS FOR TEACHING COLLOIDS

Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2009/2010/II

Vessen egy pillantást az YTRON-Z előnyös tulajdonságaira. Az YTRON-Z működési alapelve

1. Asszociációs kolloidok

Művelettan 3 fejezete

A sav és bázis fogalma

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.

Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Általános kémia vizsgakérdések

Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat

Szolok (szilárd lioszolok S/L), xeroszolok (*/S szilárd közegűek), gélek. Berka Márta.

Folyadékmembránok. Simándi Béla BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék /65

Asszociációs kolloidok

Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6

A tantárgy besorolása: Kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 100% elmélet

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M

KOLLOIDKÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc. NAPPALI TÖRZSANYAG

Reológia Mérési technikák

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

Mucilago / Mucilagines

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

TRIGLYCERIDA SATURATA MEDIA. Telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Hidrosztatikus hajtások, BMEGEVGAG11 Munkafolyadékok

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Határfelületi jelenségek: szétterülés és nedvesítés

A POLIELEKTROLIT/TENZID ASSZOCIÁCIÓ SZABÁLYOZÁSA NEMIONOS TENZIDEK ÉS POLIMEREK SEGÍTSÉGÉVEL

ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS OLIGOMEREK

Aprítás Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév. Az aprítást befolyásoló tényezők GYAKORLATOK

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Fehérjék elválasztására alkalmazható mikrofludikai rendszerek Bioanalyzer, LabChip rendszerek. A készülékek működési elve, felépítésük, alkalmazásuk.

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

1. ábra Sztatikus gyújtásveszély éghető gázok, gőzök, ködök és porok esetében

Határfelületi jelenségek: felületi feszültség koncepció

Kolloid rendszerek definíciója, osztályozása, jellemzése. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelüleleti jelenségek (fluid határfelületek)

NE HABOZZ! KÍSÉRLETEZZ!

A szonokémia úttörője, Szalay Sándor

Aerogél alapú gyógyszerszállító rendszerek. Tóth Tünde Anyagtudomány MSc

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.

Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei

Felületaktív anyagok

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Légköri termodinamika

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)

Átírás:

Aeroszolok, lioszolok, xeroszolok I. Bányai István Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék (Király Zoltán diái felhasználásával) http://koll1.chem.uszeged.hu/colloids/staff/zoli/kemiabsc/8a_inkohe rens%20rendszerek_aeroszolok_habok.pdf http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ 2010.03.10. 8. előadás 1

Kolloid rendszerek (szerkezet alapján) Kolloid rendszerek inkoherens rendszerek koherens rendszerek gélek diszperziós k. szolok (liofób kolloidok) makromol. kolloid oldatok liofil kolloidok asszociációs porodin (pórusos) retikuláris hálós korpuszkuláris fibrillás lamellás Spongoid szivacsszerű Szol-gél átalakulás: xeroszolok http://www.iupac.org/reports/2001/colloid_2001/manual_of_s_and_t/node34.html 2010.03.10. 8. előadás 2 http://www.du.edu/~jcalvert/phys/colloid.htm

Diszperziós kolloidok (szolok) Halmazállapot szerint Gázközegő aeroszolok Folyékonyközegő lioszolok Szilárdközegő xeroszolok L/G folyadék aeroszol: köd, permet S/G szilárd aeroszol: füst, kolloid por G/L gázlioszolok (tömény gázdiszperziók=hab) L/L emulzió S/L liofób kolloid szol, szuszpenzió (aranyszol, fogpaszta) G/S szilárd hab: polisztirol 2010.03.10. 8. előadás 3 hab L/S szilárd emulzió: opál, igazgyöngy S/S szilárd kolloid szuszpenzió: pigmentált polimerek

Kolloid rendszerek előállítása (Lásd az előző előadásokat is) Elıállítás: Heterogén rendszerbıl diszpergálással, diszperziós kolloidok Méretcsökkentés, eloszlatás (kolloidmalmok, az aprítás és aggregáció egyensúlya, a közeg szerepe, ultrahanggal végzett diszpergálás, kavitáció jelensége) A hatékonyság a felületi feszültségtől és a viszkozitástól függ (kisebb a fel.fesz. Könnyebb, nagyobb a viszkozitás satbilisabb) Homogén közegbıl Kondenzálás, diszperziós kolloidok (új fázis, góckeletkezés, gócnövekedés, túltelítettség, halmozódás, rendeződés, külső góchatás, kondenzcsík, mesterséges esőcsinálás, jégelhárítás ezüst-jodid tartalmú aeroszolok, kapilláris kondenzáció) Folyadékból (paraffin kolloid, gázolaj) Gázfázisból (ködök) Kémiai reakciók útján Monodiszperz, diszperziós kolloidok (kén, fémoxid) 2010.03.10. 8. előadás 4

Aeroszol (L/G, S/G) Atmoszférikus aeroszolok A kisméretű aeroszolok szórják a fényt, hűlést okoznak Szén nanorészecskék erősítő anyagok autógumi nyomtatófesték műanyagok Termikus szilika Fumed Silica (silicon dioxide) Aggregates Thermal conductivity: 12 to 16 mw/mk Light transmission: 20 to 80% at 2 cm Particle density: 140 kg/m³, Bulk Density: 40-100 kg/ m³, Surface area: 700 m2/g,porosity: > 90% Particle size: 5µ - 5 mm Surface Chemistry hydrophobic, reinforcement, thickening & thixotropy, anti-scratch - hydrophilic and hydrophobic fumed silicas 2010.03.10. 8. előadás 5

Fogalomak 2010.03.10. 8. előadás 6

Aeroszolok 2010.03.10. 8. előadás 7

Stabilitás 2010.03.10. 8. előadás 8 Otpimuma van a tartózkodási idınek, vagy a megtett távolságnak

Gázdiszperziók, habok A diszperz rész a gázfázis, a közeg folyadék (pl szódaviz) Ha a diszpergált gáz kolloid mérető akkor gázlioszol Tömény gázdiszperziók a habok Tömény lioszol. A folyadék a közeg, amely vékony hártyává torzul, a gáz tf. sokkal nagyobb http://www.tcd.ie/physics/foams/index.php 2010.03.10. 8. előadás 9

Habképzıdés Buborék méret? Buborékolás (pórusos testen) módszere küszöbnyomás, p=2γ/r Minél nagyobb nyomással préseljük, annál kisebb a buborék 2010.03.10. 8. előadás 10

bubble aeration A habok képzıdése P= 2γ r p p r p Két buborék lebeg a folyadék levegı határfelületen. A nyomás a B helyen kisebb mint az A vagy A` helyen (folyadék irányból) Polyhedral cells A nyilak mutatják a folyadékáramlást, a Laplace-nyomás miatt a csomópontokba győlik. A hártya elvékonyodik, elszakad. Glicerin hozzáadására nı a viszkozitás az áramlás sebessége lecsökken, így hosszabb ideig stabilis a hab. 2010.03.10. 8. előadás 11

Hab Habképzı szükséges anélkül nem stabilisak! Habszerkezet: Gömb alakú buborékok <70-75% A habszerkezet ha nedves a hab. 400X nagyítás Száraz hab szerkezete 400X nagyítás poliéderes cella /www.ctmw.com/articles/rita/2.htm 2010.03.10. 8. előadás 12

Interferencia Soap Bubbles as Art Eltérı szinek http://www.tcd.ie/physics/foams/duran.php 2010.03.10. 8. előadás 13

Stabilizáció 2010.03.10. 8. előadás 14

Marangoni hatás 2010.03.10. 8. előadás 15

Marangoni-hatás When a surfactant-stabilized film undergoes sudden expansion, then immediately the expanded portion of the film must have a lower degree of surfactant adsorption than unexpanded portions because the surface area has increased (see Figure 3.24). This causes an increased local surface tension which provides increased resistance to further expansions. If unchecked, further thinning would eventually lead to film rupture. However, the local rise in surface tension produces an immediate contraction of the surface. Since the surface is coupled by viscous forces to the underlying liquid layers, the contraction of the surface induces liquid flow from the low-tension region to the high-tension region. The transport of bulk liquid due to surface tension gradients is termed the Marangoni effect; it re-thickens the thin films and provides a resisting force to film thinning 2010.03.10. 8. előadás 16

Hab stabilitás, gátlás, törés A folyadék habok stabilitását 3 fő folyamat szabja meg: Oldószer kiáramlás Durvulás: a gáz diffundál a buborékok között a nyomás különbség miatt, egyes buborékok nőnek mások eltűnnek. Az eredmény nő az átlag méret. Film szakadás: ha a film túl vékony akkor gyenge és elszakad. pl,. Rövid láncú savak illetve alkoholokból gyenge film képződik. Közepesen stabil, habok képződnek szappan, szintetikus mosószerek fehérjék, szaponinek stb. Habzásgátló a habképződés ellen adjuk, kicserélik a habképzőt, vagy szolubilizálják azt micellában, segitik a buborékok coalescenciáját. Simethicone szájon át alkalmazott habzásgátló polydimethylsiloxane és silica gel Infacol, Mylicon stb. Felnőtt, csecsemő. Habtörés mechanikai hatás, lökés hullám, nyomó hullám, ultrahang, centrifuga, melegítés, elektromos szikra stb. Habtörő anyagok a meglévő habhoz adjuk kis cseppek alakjában amely bemegy a lamellák közé elvékonyítja és megtöri. http://www.tcd.ie/physics/foams/drainage.php 2010.03.10. 8. előadás 17

Habzásgátlók Levegı, Laplace-nyomás L (a) habzásgátló csepp. (b) A felületre ér (c ) szakad a fal. Habzásgátló jelenlétében az egyik felszín elveszti a töltését, megszőnik az elektrosztatikus taszítás Antifoam a cseppek belépnek a lamellák közé elvékonyítják 2010.03.10. 8. előadás 18

Adszorpció destabilizálás 2010.03.10. 8. előadás 19

Élelmiszerek 2010.03.10. 8. előadás 20

Élelmiszer 2 2010.03.10. 8. előadás 21

Különleges habok 2010.03.10. 8. előadás 22

Emulziók, terminológia cseppméret: 0.1-10 µm poliéderes cellák Az emulziókban a diszpergált folyadék részben vagy egyáltalán nem oldódik a közegben. 1 fázis 2 fázis csepp diszpergált belsı nem folytonos szérum közeg külsı folytonos rész O/W (olaj vízben), O/W (víz olajban ) emulziók és kettıs folytonosságú ún. bikontinusz emulziók, valamint összetett emulziók 2010.03.10. 8. előadás 23

Emulzió típusai: o/w vagy w/o A típus meghatározása: 1. Többnyire az O/W emulzió krémesebb és a W/O zsírosabb tapintású 2. Az emulzió a közegével könnyen hígítható 3. Az emulzió a közegben oldódó festékkel színezhetı 4. O/W-nak általában sokkal nagyobb az elektromos vezetıképessége mint a W/O emulziónak Nem feltétlenül az a közeg amelyik nagyobb térfogatú! 74 tf% felett vagy fázis inverzió vagy a cseppek alakja változik gömbről poliéderre. 2010.03.10. 8. előadás 24

Készítése 2010.03.10. 8. előadás 25

Stabilizálása 2010.03.10. 8. előadás 26

Emulzió jellege 2010.03.10. 8. előadás 27

1 20 HLB Skála Griffin: HLB = 20 * M h / M M h, M a hidrofil rész illetve az egész molekula tömege (M h +M l ) Davies: HLB = 7 + m * H h - n * H l HLB érték additiv: egy keverék HLB értéke az egyedi értékek tömeg súlyozott átlaga m, H h a hidrofil csoportok száma illetve a hidrofilitás értéke, n, H l a liofil csoportok száma illetve a liofilitás értéke Példák: 50 % Span 60 (HLB = 4.7) és 50 % Tween 60 (HLB = 14.9)? 4.7 x 0.5 + 14.9 x 0.5 = 9.8 Milyen arányban kell alkalmazni a Span 80 (HLB = 4.3) és Tween 80 (HLB = 15.0) tenzideket, hogy a kivánt HLB 12.0 legyen? (4.3*(1-x) + 15*x = 12; 28% & 72%) Griffin WC: "Classification of Surface-Active Agents by 'HLB,'" Journal of the Society of Cosmetic Chemists 1 (1949): 311 Griffin WC: "Calculation of HLB Values of Non-Ionic Surfactants," Journal of the Society of Cosmetic Chemists 5 (1954): 259 Davies JT: "A quantitative kinetic theory of emulsion type, I. Physical chemistry of the emulsifying agent," Gas/Liquid and Liquid/Liquid Interface. Proceedings of the International Congress of Surface Activity (1957): 426-438 http://www.snowdriftfarm.com/what_is_hlb.html hasznos tanacsok! 2010.03.10. 8. előadás 28

HLB értékek 2010.03.10. 8. előadás 29

HLB Számos emulgeálószer amfifil jellegét ki lehet fejezni a HLB empirikus skála értékkel (fıleg a nemionos tenzidekre alkalmas) HLB=7+ hidrofil csoportok lipofil csoportok Alkalmazás 3-6 W/O emulgeáló szer nem 7-9 wetting agents 3-6 gyengén Diszpergálhatóság vízben 8-15 O/W emulgeáló szer 6-8 nem stabil tejszerő diszperzió 13-15 mosószer 8-10 stabil tejszerő diszperzió 15-18 szolubilizálószer 10-13 átlátszó diszperzió vagy oldat 13- víztiszta oldat HLB arányos az víz / oktanol oldhatóság aránnyal 2010.03.10. 8. előadás 30

HLB 2010.03.10. 8. előadás 31

Inverzió 2010.03.10. 8. előadás 32

Emulsion Inversion Ahogyan az olajfázis koncentrációja nı (A) a cseppek közel kerülnek, átfordulnak (B). A vaj készítése A tej egy híg (4%), nem túl stabilis olaj a vízben emulzió Fölözıdés, keletkezik egy 30-40 %-os, o/w emulzió. hidegen való köpüléssel, 13 18 C, invertálják W/O emulziót készítenek 85%-os zsírtartalommal, az író elkülönül. Élelmiszerek, növényvédőszerek, kozmetikumok,impregnálószerek, fúróolaj stb. 2010.03.10. 8. előadás 33

Porral stabilizált emulziók 2010.03.10. 8. előadás 34

Multiple phase emulsions drops in drops in drops http://www.rsc.org/delivery/_articlelinking/displayarticleforfree.cfm?doi=b501972a&journalcode=sm gyóygszerszállítás 2010.03.10. 8. előadás 35

Az emulziók megszőnése A felületaktív anyag alakja megszabja a micella alakját 2010.03.10. 8. előadás 36