SZOMBATHELY és KÖRNYÉKE 2005. május 21-22. Útvonal: BUDAPEST - KÁM - CSEMPESZKOPÁCS - SÁRVÁR - SZOMBATHELY - JÁK - BUDAPEST 1
KÁM Látnivaló Jeli arborétum Alapítása dr. Ambrózy-Migazzi István (1869-1933) dendrológus nevéhez fűződik. 75 hektár területű híres arborétum, alapítója után Ambrózy-kertnek is nevezik. A sok örökzöld mellett megtalálhatók itt Európa, Ázsia és Észak-Amerika tájainak jelentősebb fái, cserjéi. A tavaszi évad legszebb és legpompásabb virágzó növényei a rododendronok, a jázminok és azáleák. A párásság biztosítására a Kaponyás-patak mentén tavakat alakítottak ki. A Kaponyás-patak hét forrása által teremtett lápos területen különböző páfrányritkaságok találhatók, de itt találkozhatunk a kereklevelű harmatfűvel is, amely különleges rovarfogó növény. Az arborétum alapítójának Cs. Kovács László állított emléket, vadkörtefába faragta arcképét, amelyet a bejárat közelében találhatunk. 2
CSEMPESZKOPÁCS Szombathelytől délkeleti irányban található a település. A XIX. század közepéig két különálló település volt: Csempeszháza és Kopács. Látnivaló Római katolikus templom A XIII. század elején épült, román stílusban. Építéséhez felhasználták a helyszínen talált nagyméretű római téglákat is. A nyugati homlokzat előtt áll a kétemeletes, ikerablakos, négyzetes torony. A déli oldal fő dísze a timpanonnal záródó bélletes kapu. A kapu külső keretezését kétsoros levéldíszben végződő fogazat adja. A kétsoros fogazás a kapu feletti ívben folytatódik. A kapu feletti félköríves záródású részben elhelyezkedő dombormű a kelet felé forduló Agnus Dei (Isten báránya) két, saját farkába harapó sárkány között. (A jáki iskola hatása.) A hajót diadalív választja el a szentélytől. A szentély negyedgömb boltozatán a Hit, Remény, Szeretet allegorikus ábrázolását láthatjuk, s a XVI-XVII. században készültek. A karzat északi falán helyezték el Dorfmeister István Szentháromság című képét, melynek kerete is iparművészeti remekmű. SÁRVÁR A város közvetlenül a Rába mentén épült. Nevét feltehetően arról a váráról kapta, mely a Rába és a Gyöngyös találkozásánál épült a honfoglalás utáni időkben. Az Árpád-ház idején a földvár neve Castrum Nigrum volt, azaz Fekete-vár. A XIV. században új vár épült, amelynek birtokosa 1532-től a Nádasdy család lett. A település jelentős szerepet játszott a XVI-XVII. századi magyar kultúra fejlődésében. 1537-ben Nádasdy Tamás nyomdát alapított, amelynek első munkája Sylvester János latin-magyar nyelvtana volt. 1541-ben itt nyomtatták az első magyar nyelvű könyvet, Sylvester János fordításában az Újtestamentumot. Sokszor megfordult a várban Tinódi Lantos Sebestyén is, aki később itt is halt meg. A török időkben fontos végvár volt. Látnivaló Nádasdy-vár A vár honfoglalás kori földvárból épült ki a XIV. században. Az ötszögű erődítmény ez mai formája is a XVI. Században épült a középkori vár helyén, reneszánsz stílusban. Azóta többször átalakították. A Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak a történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának. 3
A vöröstéglából rakott hídon, amely a kaputoronyhoz vezet, a XIX. században készült. A kosáríves kapu 1589-ben épült, alkotója Donato Grazioli. A kapubejáró boltíves előcsarnokában található a múzeum bejárata. A lépcsőkön túljutva máris elénk tárul a vár díszterme, a hazai barokk egyik legimpozánsabb belső tere. Az oldalfalak freskóin ószövetségi jelenetek, a mennyezeten pedig csataképek láthatók. A múzeum helyiségeiben tematikus kiállítások (történeti, nyomda- és térképtörténeti, iparművészeti) nyertek elhelyezést. Az egyre bővülő huszárgyűjtemény és kiállítás nemzetközi jelentőségű SZOMBATHELY Szálláshely: Claudius hotel 4
SZOMBATHELY Megyeszékhely, Nyugat-Dunántúl egyik gazdasági és szellemi központja. A római korban itt vezetett az észak-déli kereskedelmi út, az ún. Borostyánkő út, de fontosak voltak a Savariából Arrabona (Győr) és Sopiane (Pécs) irányába vezető utak is. I.sz. 43-ban, Claudius császár uralkodása idején városi rangra emelte a települést és Colonia Claudia Savaria nevet kapott. A mai város magja a XIII. századra alakult ki. Szombathely (nevét az itt tartott vásárok napjáról kapta) 1407-ben kapott kiváltságlevelet. Az 1578-as pozsonyi országgyűlés elrendelte a vasvári káptalan átköltöztetését Szombathelyre, ezzel együtt a vármegye székhelyét is ide helyezték. 1605-ben Bocskai hadai elfoglalták a várost, s a lakosság nagy része Németújvárra menekült. 1707-ben Bottyán János, a híres kuruc vezér itt ütötte fel főhadiszállását. Súlyos pestisjárvány pusztított 1710-1711 között. Utána az elpusztult lakosság helyére németeket és horvátokat telepítettek a városba. Mária Terézia 1777-ben püspökséget alapított, s első püspökéül Szily Jánost nevezte ki. Látnivaló Püspöki palota 1778-1783-ban épült, Hefele Menyhért tervei alapján, késő barokk stílusban. Eredetileg U alaprajzú, kétemeletes épület. 1945-ben bombatalálat érte és az északi szárnyának egy részét megsemmisítette. A főhomlokzat előtt négy posztamensen álló toszkán kőoszlopon kőbábos korlátú erkély látható. Székesegyház A latin kereszt alaprajzú épület 1791 és 1814 között épült, Hefele Menyhért tervei szerint, késő barokk stílusban. Kéttornyos homlokzatának alsó részét toszkán, míg a felsőt ión háromnegyedoszlopok tagolják, köztük fülkeszobrokkal. Az oromzat csúcsán allegorikus szoborcsoport áll: a hit, remény, szeretet megjelenítőjeként. Alkotójuk a híres bécsi szobrász, Philipp Jacob Prokop volt. Az épületet 1945-ben a bombázás súlyosan megrongálta. A belső architektúra a külsőnél lényegesen gazdagabb: háromnegyedes korinthoszi oszlopok díszítik, felettük korinthoszi főpárkány, amely az egész belső téren körbefut. A főhajó pillérein látható vörösréz reliefek Borsos Miklós szobrászművész alkotásai. A székesegyház oltárképeit Feszty Masa, id. Dorfmeister István, Takács István, Anton Spreng, Maulbertsch készítették. A templomban található Szent Placidusz vértanú és Szent Márton ereklyéi. 5
Járdányi Paulovics István-romkert 1938-ban feltárt ásatások ez egykori Savaria központja területén. Itt volt valamikor a Fórum, a templom déli oldalánál a Capitoliumi Trias szentélye, az északi oldalánál pedig a palotacsoport húzódott. A Romkert keleti részén találjuk a középkori vár maradványait. Nyugati részén római útrészletek láthatók, köztük a Borostyánkő út egy részlete. Az útkereszteződésben látható a római vámház, az ellenkező sarkon pedig a váltóház maradványai. Igen értékes a feltárt, több mint 25 m hosszúságú mozaik-mező, mely valószínűleg egy palota maradványai. Iseum Feltehetően a I. század végén emelték Isisnek, a termékenység istennőjének tiszteletére. A III. század közepén megnagyobbították valószínűleg az Isis-hívők számának megnövekedése miatt. A szentély előcsarnokát rekonstruálták. A 16x9 méteres szentélyépület 70x50 méteres belső udvar közepén állt. A homlokzat két oldalán a győzelem istennője, Viktória tart babérkoszorút. A fríz egyik felén Sothis-kutyán Isis lovagol, előtte áll Fortuna-Abundantia vagy Genius alakja, bőségszarut és áldozati tálat tartva. A sarkokon Mars Harpokrates és Herkules alakja állt. A központi szentélyépület előtt 5x5 méteres oltár állt. Ennek közepén elhelyezett bronzlábú oltárkán mutatták be az áldozatot. A csarnok tetőszerkezetét a ma is meglevő hatalmas oszlopok tartották. 6
Kámoni arborétum A díszkertet 1842-ben alapította Saághy Mihály, akinek törekvéseit fia, Saághy István valósította meg, s hozta létre az igazi arborétumot. Az 1920-as években már 20 hektáros területen terült el a botanikus kert, benne több mint 550-fajta fával és cserjével. Mai gazdája az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet, területe 25 hektár, a benne található fajták száma meghaladja a 3000-et. A gyűjtemény 260 fenyőfajtát tartalmaz, egyedülálló a tölgygyűjtemény. Külön érdekessége az arborétumnak az értékes kaktuszgyűjteménye. 7
JÁK Szombathelytől délnyugati irányban található. A falu központjában, kimagasló dombon helyezkedik el az Európa-hírű műemlék, amely a hazai Árpád-kori építészet egyik legszebb alkotása. Látnivaló Bencés apátsági templom Az 1214-ben alapított rendház mellé Jáki Nagy Márton comes építette a nemzetiségi, kegyúri templomot, amelyet 1256-ban szenteltek fel. A történelem viharos hullámverése többször megtépázta a templomot. 1532-ben a Kőszeget ostromló törökök portyázó csapatai rongálták meg súlyosan, majd 1660 és 1666 között Folnay Ferenc apát végeztetett nagyobb átalakításokat a villám sújtotta épületen. Az átalakítások elsősorban a barokk stílus irányába hatottak. Alaprajz 8
A templom középkori alakját megváltoztató épületrészeket a Schulek Frigyes tervei szerint végzett renoválás tüntette el, közelítve az eredeti formát (1896-1904). Az épület leglátványosabb része a nyugati homlokzat. Két erőteljes torony zárja közre a főkaput és a fölötte lévő háromszög alakú oromzatot. A főhomlokzat leghíresebb része a bélletes kapu, mely két részből áll: a szobrokkal díszített háromszögű oromzattal lezárt homlokfalból és a befelé mélyülő kapubélletből. A kis fülkékben középen Krisztus és kétoldalt öt-öt apostol szobra helyezkedik el. Két apostolnak a kapu két oldalán, a torony homlokzatán, az előbbiekhez hasonló fülkékben jutott hely. Főkapu A templom északi felét hármas féloszlopkötegek tagolják. Az oszlopkötegek lábazatát állatfigurák díszítik. A főpárkány íveiben pedig levéldíszek és állatalakok találhatók. A keleti homlokzat is igen gazdagon díszített. Legszebb dísze az oroszlános trónuson ülő mellszobor, kezében liliomos jogarral. A templom háromhajós bazilika. A főhajót a félköríves szentélytől gazdagon tagolt diadalív választja el. Oldalhajói keleten apszisban végződnek, nyugaton a tornyok alá futnak. A templom belsejének egyik érdekessége a főbejárat fölé helyezett urasági karzat. Ez a rész a hozzá tartozó toronyaljakkal együtt a magyar nemzetiségi templomok legjellegzetesebb alkotóeleme. Keresztmetszet 9
Szent Jakab-kápolna A templom főhomlokzatával szemben található az 1260 körül épült és Szent Jakab tiszteletére szentelt ki kápolna. Eredeti rendeltetését illetően különböző felfogások voltak. Korábban úgy tartották, hogy a templom körül elhelyezkedő temető kápolnájául, csontházul szolgált. Újabb álláspont szerint a község plébániatemplomaként működött. A középkori szerzetesi templomok többségében ugyanis nem volt szabad plébánosi funkciókat végezni (pl. esketés, keresztelés, temetés). Így e célokra külön kápolnát kellett építeni a templommal egyidejűleg. Erre utal a kápolna belső szerkezete, díszítése. Ez a templomtípus (kápolna) a Dunántúlon sokáig élt, hiszen a pápóci, kallósdi kerek templom, a soproni Szent Jakab-kápolna mind 1250 körül vagy azután keletkezett. A kétszintes kápolna négykaréjos alaprajzú. Boltozatlan emeletére a nyugati karéj falában vezet a lépcső. Kellemes utazást! 10