Ochrana prírodných zdrojov a chránených oblastí v blízkosti Dunaja zavedením ekologického pestovania viniča Természetvédelem a Duna menti területeken ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével Ragadozó atkák szerepe a szőlőültetvényekben Dr. Németh Krisztina NAIK.SZBKI. Kecskemét-Katonatelep
Színcsapdázással szőlőültetvényekben kimutatott rovarok Homoptera (Cicadellidae): Scaphoideus titanus Homoptera (Cicadellidae): Empoasca vitis Homoptera (Cicadellidae): Cicadella viridis Homoptera (Cicadellidae): Empoasca solani Homoptera (Ciadellidae): Euscelis incisus Homoptera (Delphacidae): Asirica clavicornis Homoptera (Delphacidae): Javesella pellucida Homoptera (Membracidae): Ceresa bubalus Homoptera (Cercopidae): Philaenus spumarius Stenorrhyncha: Aphididae több faj Heteroptera (Plataspidae): Coptosoma scutellatum Heteroptera (Pentatomidae): Aelia acuminata Heteroptera (Lygaeidae): Lygaeidae egy faj Heteroptera (Nabidae): Nabis sp. Heteroptera (Miridae): Lygus rugulipennis Heteropteraa (Miridae): Adelphocoris lineolatus Heteroptera (Miridae): Adelphocoris seticornis Heteroptera (Miridae): Polymerus cognatus Heteroptera (Gerridae): Gerris sp. Ensifera (Phaneropterigidae): Phaneroptera falcata Odonata (Libellulidae): Sympetrum sp Trichoptera: egy faj Lepidoptera (Pieridae): Pieris brassicae Lepidoptera (Hespereidae): Hesperus sp. Lepidoptera (Zygaenidae): Zygaene purpuralis Lepidoptera (Noctuidae): Noctuidae egy faj Hymenoptera (Formicidae): Formicidae több faj Hymenoptera (Tenthredinidae) Athalia rosea Coleoptera (Nitidulidae): Meligethes aeneus Hymenoptera (Ichneumonidae): több faj Coleoptera (Chrysomelidae): Cassida sp. Hymenoptera (Braconidae): Braconidae: több faj Coleoptra (Chrysomelidae): Phyllotreta sp. Hymenoptera: Proctotrupidae: több faj Coleoptera (Chrysomelidae): Chaetocnema tibialis Hymenoptera: Chalcidoidea több faj Coleoptera (Chrysomelidae): Diabrotica v. virgifera Hymenoptera: Chalcididae több faj Coleoptera (Buprestidae): Melanophila picta Hymenoptera (Sphecidae): Crosocerus sp. Coleoptera (Cerambycidae): Clytus arietis Hymenoptera (Sphecidae): Psenulus sp. Coleoptera (Cerambycidae): Clytus arietis Coleoptera (Carabidae): Harpalus sp. Coleoptera (Curculionidae): Rhychites sp. Coleoptera (Carabidae): Amara sp. Coleoptera (Curculionidae): Sitona sp. Coleoptera (Elateridae): Agriotes obscurus Coleoptera (Curculionidae): Ceuthorrh. assimilis Coleoptera Elateridae): Agriotes obscurus Diptera: Nematocera alrend több faj Coleoptera (Elateridae): Agriotes sputator Diptera. Brachycra alrend több faj Coleoptera(Elateridae): Agriotes lineatus Planipennia (Myrmeleonidae): Myrmeleon sp. Coleoptera: Staphylinidae több faj Planipennia (Chrysopidae): Chrysopa carnea Coleoptera (Mordellidae): Mordellochroa sp Planipennia (Hemebiidae): Hemerobius sp. Coleoptera (Coccinellidae): Coccinella 7-punctata Mecoptera (Panorpidae): Panorpa communis Coleoptera (Coccinellidae): Adalia bipunctata Thysanoptera: több faj Coleoptera (Coccinellidae): Halyzia sedecimguttata Hymenoptera (Halictidae): Halictus sp. Coleoptera (Coccinellidae): Thea 22-punctata Hymenoptera (Apidae): Apis melifera Coleoptera (Coccinellidae): Harmonia axyridis Coleoptera (Coccinellidae): Subcoccinella 14-punctata Coleoptera (Lampyridae): Lapyris noctiluca (Dr. Benedek Pál és Dr. Varga Jenő felvételezése) Coleoptera (Scarabaeidae): Aphodius sp. Coleoptera (Scarabaeidae): Onthophagus ovatus
A szőlőt károsító rovarok - Nyerges szőlőmoly Eupoecilia ambiguella - Tarka szőlőmoly Lobesia botrana - Szőlőilonca Sparganothis pilleriana - Kormoslepke Theresimima ampelophaga -Szőlő-gyökértetű (Filoxéra) Dactulospharia vitifoliae - Szőlőtripsz Drepanothrips reuteri - Kendermagbogár Peritelus familiaris - Szivarsodró eszelény Byctiscus betulae -Amerikai szőlőkabóca Scaphoidesus titanus -Szőlőkabóca Empoasca vitis - Burgonyakabóca Empoasca solani - Sárgalábú recéskabóca Hyalestes obsoletus - Amerikai bivalykabóca Stictocephala alta - Ékköves fa-araszoló lepke Peribatodes rhomboidaria - Redősszárnyú darazdak (Vespa és Polystes fajok) - Közöns. teknőspajzstetű Parthenolecanium corni - Gyapjas pajzstetű Pulvinaria betulae- - Viaszos akác-pajzstetű Heliococcus bohemicus - Juhar-pajzstetű Phenacoccus aceris - Májusi cserebogár Melolontha melolontha - Erdei cserebogár Melolontha hippocastani - Kalló cserebogár Polyphylla fullo - Zöld cserebogár Anomala vitis - Rezes cserebogár Anomala dubia - Púpos szú Xyleborus dispar - Piros csuklyás szú Bosrtichus capucinus - Venyige csuklyásszú Psoa vienensis - Gyapottok-bagolylepke Helicoverpa armigera - Káposzta-bagolylepke Mamestra brassicae - Saláta-bagolylepke Lacanobia oleracea - Amerikai fehér medvelepke Hyphantria cunea
A szőlőt károsító atkák Szőlő levélatka Calepitrimerus vitis Szőlő-gubacsatka Colomerus vitis Piros gyümölcsfa-takácsatka Panonychus ulmi Közönséges takácsatka Tetranychus urticae Lapos szőlőatka Brevipalpus lewisi Szilva-takácsatka Eotetranychus pruni
A fitofág atkák kártételét fokozza Hagyományos termesztési és növényvédelmi eljárások A fitofág atkák természetes ellenségei megfogyatkoztak A fitofág atkák hajlama a rezisztencia kialakulására, (évente több nemzedék, és a gyors alkalmazkodó képesség). A korábbi túlzott N trágyázás, o (a levelek N-tartalma emelkedik, ami kedvezően befolyásolja egyes takácsatka fajok, pl. a Panonychus ulmi, Tetranychus urticae, T. viennensis szaporodását. )
Szőlő-levélatka Calepitrimerus vitis
Hatóanyag azinfosz-metil cipermetrin deltametrin dimetoát dinokap fenvalerát karbaril paration-metil permetrin tirám endoszulfán Takácsatkák szaporodására gyakorolt hatás nagyon erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő erősen segítő
Ragadozó atkák a szőlőben Phytoseiidae és a Stigmaeidae ragadozó atka családból közel 30 fajt találtak már szőlőn A legfontosabb ragadozó atka fajok szőlőn: - Typhlodromus pyri - Euseius finlandicus, - Zetzelia mali
A ragadozó atkafajok bioindikátorként viselkednek. A termesztéstechnológia változásaira érzékenyen reagálnak különböző fajokhoz tartozó atkapopulációk előfordulása és mennyiségi aránya az ültetvényen belül, utal a növényvédelmi technológia betartására.
Egy természetes ellenség hatékony működésének feltételei A ragadozó fajnak meg kell telepednie az adott ültetvényben, Tolerálnia kell a különböző növényvédő szereket, A megcélzott kártevő populációdinamikáját hatékonyan kell szabályoznia, Szét kell terjednie a kártevő által fertőzött területen A fitofág atkák populációit meghaladóan kell szaporodnia, Jó téltűrőképesség
A ragadozó atka alkalmazásának előnyei Megfelelő számú ragadozó atka károsítási szint alatt tartja a kártevő atkák populációit Csökken az akaricides kezelések száma ill. nincs szükség akaricidekre (jelentős költségmegtakarítás) Kártevő specifikus, nem alakul ki a fitofág populációkban rezisztencia az ellenük alkalmazott peszticiddel szemben, A környezet peszticid terhelése jelentősen csökkenthető.
Typhlodromus pyri Gyors fejlődés, a jó túlélőképesség és szaporodás alacsony préda egyedszám mellett is Szétterjedésük az ültetvényen belül követi a kártevő atkák vándorlását Nem annyira érzékeny a környezeti feltételekkel szemben (páratartalom, hőmérséklet), a nagyobb fagyokat jól bírja. Táplálékhiány esetén több hétig is fennmarad Alternatív táplálékforrást is felhasznál (pollen, micélium, gombaspórák) Elsődleges tápláléka a fitofág atkák
A szőlő fitofág atkái elleni védekezés ragadozó atkák betelepítésével Legalább 1-3 év kell ahhoz a betelepítés után, hogy a T. pyri elszaporodjon és korlátozni tudja a takácsatkák számát és ezáltal kártételét. Az újonnan betelepített szőlőben 2-3 évig nem ajánlatos akaricideket használni, hogy a ragadozó faj elszaporodhasson. A betelepedés függ: a környező természetes vegetációban mekkora az atkasűrűség és befolyásolja a szél is. Összefüggés van a felhasznált hatóanyag és a ragadozó atkák megtelepedése között. Ragadozó/zsákmány arány: átlagosan 1-3 ragadozó egyed/levél
A ragadozó atkák betelepítésének lehetőségei Zöld hajtással: Ragadozó atkával jól ellátott ültetvényekből zöld hajtásokat (júniustól augusztusig) lehet szedni és a fogadó szőlőültetvény minden 5. tőkéjére ráhelyezni (negatívuma, hogy a levelekkel együtt bevihetők a nemkívánatos kártevők is). Idősebb tőkerésszel: Az idősebb tőkerészekkel a téli metszés alkalmával is át lehet vinni a ragadozó atkákat. Filcövvel: A filccsíkot augusztus végén, szeptember elején, azaz még az atkák telelőre vonulása előtt a donorültetvény tőketörzseire tesszük rá, télen leszedjük és a fogadótőkékre telepítjük át. A ragadozó atkákat március közepéig át kell telepíteni az új ültetvénybe. A természetes körülmények között élő egyedek betelepítése olcsóbb a környező erdőkből, de ezek nagyon érzékenyek a peszticidekre.
Korábbi vizsgálatok eredményei a Soproni borvidéken (2000-2007) Nyugalmi időben előforduló atkacsaládok és fajok Phytoseiidae x Typhlodromus pyri x Euseius finlandicus Dubininellus juvenis Anthoseius rivulus Anthoseius richteri Amblyseius wainsteini Amblyseius neobernhardi Paraseiulus soleiger Seiulus simplex X legnagyobb számban fordul elő Stigmaeidae Zetzellia mali Tetranychidae Panonychus ulmi tojás Cheyletidae Cheyletogenus ornatus Cunaxidae Glycyphagidae Eupalopsellidae x Acaridae x Tydeidae x Oribatidae x Tarsonemidae Bryobiae
Amblyseius richteri Amblyseius rivulus Eusius finlandicus Typhlodromus pyri
Tydeidae Acaridae Oribatidae
A vegetációban előforduló atkacsaládok és fajok Phytoseiidae vx Typhlodromus pyri vx Euseius finlandicus v Dubininellus juvenis v Paraseiulus soleiger Stigmaeidae v Zetzellia mali Cheyletidae v Cheyletogenus ornatus v Cunaxidae Trombiidae X legnagyobb számban fordul elő V nyugalmi és vegetációs időben egyaránt megtalálható Eriophyidae x Eriophyes vitis x Calepitrimerus vitis Tetranychidae x Panonychus ulmi Tetranychus telarius v Acaridae v Tydeidae v Oribatidae v Tarsonemidae Anystidae
Dubininellus juvenis Paraseiulus soleiger Cheyletogenus ornatus
A T. pyri relatív gyakorisága kezelésenként 2001-2004 között
Az P.ulmi relatív gyakorisága kezelésenként 2001-2004 között
máj.(1x) jún.(3x) júl.(4x) aug.(2x) máj.(1x) jún.(3x) júl.(3x) aug.(1x) máj.(1x) jún.(3x) júl.(3x) aug.(1x) máj.(2x) jún. júl.(5x) aug.(2x) Havonta kijuttatott összes kénmennyiség hatása a Typhlodromus pyri egyedszámára "Hagyományos" kezelésnél 70 60 68 össz.kijuttatott S kg/ha Typhlodromus pyri száma (db) 50 40 35 36 35 40 30 28 26 24 20 10 0 5 6 0 1 1 17 8 6 1 9 8 9 5 15 20 10 5 18 10 0 9 10 9 2001 2002 2003 2004 Kezelések időpontja
ECOWIN PROGRAM EREDMÉNYEI 2010-2012
Atkafajok előfordulása ECOWIN mintaterületenként Écs Ravazd Sopvin Taschner Fényes pince Sperstein. Nagyrada Kőszeg T. pyri T. pyri T. pyri T.pyri T.pyri T.pyri T. pyri T. pyri C.vitis Acaridae C. vitis Tydeidae Tydeidae Tydeidae! E.finlandicus C. vitis E.finlandicu s A.andersoni E. vitis Tarsonemida e E. vitis E. vitis E. vitis C.vitis E.vitis E. vitis E.vitis C.vitis Anystidae T. urticae Acaridae Acaridae Acaridae Tarsonemi dae Tarsonemida e Anystidae
Zoofág és közömbös atkafajok T.pyri E.finlandicus Tydeidae sp. Tarsonemidae sp. Acaridae sp.
ISTERWIN PROGRAM 2012-2014
Mintavétel helye Pécsinger János szőlőültetvénye Győr-Ménfőcsanak Babarczi pincészet Győrújbarát Mikóczy és Szöllősi Pincészet területei Tata Neszmély-Hilltop borászat ültetvénye Kesztölc Nyakas pincészet Tök-Budajenő
Vizsgált évek/mintavételi időpontok 2012.-ben elővizsgálatok 2x 2013. Május 26. 2014. Május 10. 2013. Június 17. 2014. Június 10. 2012. Szeptember 21. 2013. Július 15. 2014. Július 9. 2012. November 29. 2013. Augusztus 21. 2014. augusztus
Anyag és módszer Ültetvényenként 20-20 db levél begyűjtése A begyűjtött leveleket mikroszkóp alatt átvizsgáltam A legyűjtött atkákat faji meghatározás céljából tárgylemezre preparáltam. Az atkafajok meghatározása KARG (1993) határozókulcsa alapján történik.
Eredmények
Betelelő atkák és egyéb állatok futtatása a cserrészekről
Mintavétel helye A cserrészekről legyűjtött állatok (db/minta) /időpontja 2012. 11.29. T. pyri E. finlandicu s Acari dae Tydeidae Tarsonem idae Pajzst. Trip sz Egyéb Pécsinger 6 0 17 85 45 4 10 0 Babarczi 2 0 0 5 107 0 2 0 Mikóczy 33 8 0 2 1 5 7 0 Kesztölc 3 0 0 1 0 0 13 2 Nyakas pince 1 0 0 0 0 1 1 1
május június július augusztus május június július augusztus május június július augusztus május június július augusztus május június július augusztus 0,9 Zoofág atkák előfordulása területenként (db/levél) 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Pécsinger Babarczi Mikóczi-Szőllősi Kesztölc Nyakas
Összefoglaló megállapítások A ragadozó atkák elszaporodása esetén nincs szükség akaricides növényvédelmi kezelésekre (Költségcsökkentés!). A zöldmunkák nem befolyásolják jelentősen a ragadozó atkák egyedszámát A ragadozó atkák növényvédő szer hatóanyagokra érzékenyen reagálnak, ezért megfigyelésük az integrált technológia betartásának ellenőrzésére bioindikátorként felhasználhatók. A Kén hatóanyag csökkentése előnyösen hat a T. pyri elszaporodására. A ragadozó atkák betelepítése előtt a szőlőültetvények atkafaunájának felmérése indokolt (Költségmegtakarítás!!).
Javaslatok Az ültetvények közelében lévő növényzet fajösszetételét meghatározni, hogy az atkafajok előfordulási helyeit, élettereit megismerjük. Az ültetvényekben előforduló gyomnövények és a talajszint atkafaunáját feltérképezni, hogy a lehető legjobb gyomirtási technológiát kidolgozhassuk. A szőlőben előforduló egyéb állatok életmódját, szokásait megfigyelni, összefüggést keresni egyedszámuk és az alkalmazott növényvédelmi technológia között.
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!