2011. évi... törvény Érkezest: 291 1 egyes földügyi tárgyú törvények módosításáró l 1. A term őföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban : Tft.) 2. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) E törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érint ően csak akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltér ő szabályokat nem állapít meg. 2. A Tft. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók [Ptk. 685. b) pont], közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a Magyar Álla m javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. 3. (1) A Tft. 10. -a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti el ővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén. (2) A Tft. 10. -ának (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (6) Termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes el ővásárlási (el őhaszonbérleti) jog áll fenn, a termőföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úto n kell az el ővásárlásra (el őhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A hirdetményi úton történ ő közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kel l fizetni. 4. A Tft. 21. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : (7) E szerinti volt haszonbérl őnek az a magánszemély vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezet min ősül, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező termőföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megel őző egy éven belül több ilyen személy esetén aki utolsóként haszonbérelte.
2 5. A Tft. 3. -ának j) pontjában a nagyszül ője; szövegrész helyébe a nagyszül ője, testvére;, a Tft. 21. -ának (1) bekezdésében az A termőföldre és tanyára az alábbi sorrendben szövegrész helyébe az A term őföld és tanya haszonbérbe adása esetén ha törvény másként nem rendelkezik az alábbi sorrendben szöveg lép. 6. Hatályát veszti a Tft. 10. -ának (3) bekezdésében az és a tulajdonostársak szövegrész. 7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban : Nfatv.) 1. -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép, és a következő (2a) és (2b ) bekezdéssel egészül ki : 1. (1) A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vag y halastó művelési ágban nyilvántartott terület, b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állam i terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezés ű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erd őként nyilvántartott terület jogi jelle g ténye van feljegyezve, és az Országos Erd őállomány Adattárban foglaltak szerint els ődleges gazdasági rendeltetés ű erd őnek minősül ; c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzet i Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Nemzeti Földalap részét képezi az (1 ) bekezdésben meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni érték ű jogok is. (2a) E törvény alkalmazásában földrészletnek minősül az (1) bekezdésbe n meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva. (2b) E törvény alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek a 3. -ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvénybe n meghatározott módon, jogcímen történ ő átadását, átengedését kell érteni." 8. Az Nfatv. 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 3. (1) A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat é s kötelezettségeket az agrárpolitikáért felel ős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Nemzet i Földalapkezel ő Szervezet (a továbbiakban : NFA) útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal
3 kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot törvény eltér ő rendelkezése hiányában az NFA képviseli. (2) A tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyon i értékű jogok gyakorlására is. (3) Azon állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerül ő ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag Nemzeti Földalapba tartozó földrészlete t tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felel ős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zártkör űen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a következ ő módon gyakorolja : a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen ; b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttm űködve ; c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem el őtt tartásával önállóan. (4) A (3) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó döntést megelőzően meg kel l állapítani az ingatlan egészének els ődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhet ő fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket. 9. Az Nfatv. 8. -ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki : [A Tanács.J h) az MNV Zrt.-vel közösen dönt a 3. (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadot t jogszabály szerint. 10. (1) Az Nfatv. 16. -ának (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Az állam javára kisajátított, vagy kisajátítást pótló adás-vétellel megszerzett, egyébként e törvény hatálya alá tartozó földrészlet nem kerül a Nemzeti Földalapba, kivéve, ha a kisajátításra természetvédelem, mezőgazdasági célú vízgazdálkodási beruházás megvalósítása, fenntartható erd őgazdálkodás és közérdekű erdőtelepítés céljából kerül sor. (2) Az Nfatv. 16. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki : (6a) Ha a (6) bekezdés szerinti felszámolási eljárás során a 3. (3) bekezdésében meghatározott ingatlan kerül állami tulajdonba, az ingatlannak csak az 1. (1) bekezdésben foglalt területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFA az erre a területre es ő összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint. 11. Az Nfatv. 18. -a a következ ő (la) bekezdéssel egészül ki :
4 (1a) A term őföldről szóló törvény szerinti term őföld vagy tanya eladása (ide ne m értve a nyilvános árveréssel történő eladást) és haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló el ővásárlási és el őhaszonbérleti jog nem gyakorolható. 12. Az Nfatv. 20. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 20. (1) Az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterüle t kivételével vagyonkezelési szerz ődés köthet ő : a) költségvetési szervvel, b) többségi állami tulajdoni részesedéssel m űköd ő olyan gazdálkodó szervezettel, amely alapító okiratában vagy külön jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítés e érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet, vagy c) olyan gazdálkodó szervezettel, amely jogszabályban rögzített állami felada t ellátásához kívánja hasznosítani a földrészletet. (2) Erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterüle t vagyonkezelését csak költségvetési szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban áll ó gazdálkodó szervezet végezheti. (3) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés. (4) Az NFA-val kötött vagyonkezelési szerz ődés alapján a vagyonkezel ő jogosult meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét meg őrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáró l gondoskodni, továbbá e törvényben meghatározott esetek kivételével díjat fizetni vagy a szerződésben el őírt más kötelezettséget teljesíteni. (5) Vagyonkezelési szerz ődés erdő és erd őgazdálkodási tevékenységet közvetlenü l szolgáló földterületre vonatkozó szerz ődést kivéve határozott időtartamra köthető, melynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb a term őföldről szóló törvényben előírt, a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerz ődés leghosszabb időtartama lehet. (6) A szerz ődésen alapuló vagyonkezel ői jog az ingatlan-nyilvántartásba val ó bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezel őt azonban a szerz ődés megkötésének id őpontjátó l kezdve megilletik a vagyonkezel ő jogai és terhelik kötelezettségei. (7) Az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet érint ő vagyonkezelési szerződés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak a vagyonkezel ő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító jóváhagyása szükséges. A vagyonkezel ő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. (8) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezel ői jogot nem adhatja tovább, és nem terhelheti meg.
5 13. Az Nfatv. 21. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3a) (3c) bekezdéssel egészül ki : (3) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerz ődés olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amel y főtevékenysége körében a term őföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenysége t folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetv e jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. (3a) Nyilvános pályáztatás vagy árverés mell őzésével köthető adás-vételi szerződés olyan földrészletre, amely a) a kisajátításról szóló törvényben meghatározott közérdek ű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdaság i szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdaság i szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges ; b) nem haladja meg a fél hektárt. (3b) Nyilvános pályáztatás mell őzésével köthet ő vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. -ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetés i szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel. (3c) Nyilvános pályáztatás mellőzésével kell a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe adni azt a földrészletet, melyne k a) állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjéne k helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor, vag y b) esetében törvény vagyonkezel őként a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felel ős szervet jelöli ki. 14. Az Nfatv. 23. -ának (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 200 0 területek vagyonkezelésbe adására, tulajdonjogának bármely jogcímen történ ő átruházására csak a természetvédelemért felel ős miniszter egyetértése esetén kerülhet sor. A Nemzeti Földalapba tartozó erdők tulajdonjogának bármely jogcímen történ ő átruházására csak e vagyoni körre vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. 15. Az Nfatv. 32. -ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki : [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg] e) a 3. (3) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolato s tulajdonosi joggyakorlás eljárásrendjének részletes szabályait.
6 16. Az Nfatv. 34. -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki : (6a) Az ingatlanügyi hatóság az NFA és az MNV Zrt. közös kérelmére gondoskodik a 3. (3) bekezdésében meghatározott ingatlanokat érint ően a kettős tulajdonosi joggyakorlá s miatt a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkez ő változás ingatlan-nyilvántartás i átvezetéséről. 17. Az Nfatv. 2. -ban a vagyon szövegrész helyébe a földrészlet, 4. -a (3) bekezdé s c) pontjában a vagyonelemet szövegrész helyébe a földrészletet, a 7. -a (1) bekezdés d) pontjában a d)-f) pontjaiban szövegrész helyébe a d) -fi és h) pontjaiban, a 7. -a (1 ) bekezdésénekj) és k) pontjában a vagyonelemek szövegrész helyébe a földrészletek, a 8. -a (1) bekezdésének a) és c) pontjában a vagyonelemek szövegrész helyébe a földrészletek, a 10. -a (2) bekezdésének c) pontjában a vagyonelemet szövegrés z helyébe a földrészletet, a 11. -ának (1) és (2) bekezdésében a vagyonelem szövegrés z helyébe a földrészlet, a vagyonelemet szövegrész helyébe a földrészletet, a 16. -ának (7) bekezdésében az a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban : MNV Zrt.) szövegrész helyébe az az MNV Zrt., a 19. -ának (4) bekezdésében az Az állami vagyon szövegrész helyébe az A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet, a 34. -ának (7) bekezdésében a (6) bekezdés szövegrés z helyébe a (6) és (6a) bekezdés szöveg lép. 18. Hatályát veszti az Nfatv. a) 15. -ának (1) bekezdése ; b) 18. -ának (1) bekezdésében az (az a)-d) pontok a továbbiakban együt t hasznosítás) szövegrész; c) 21. -ának (6) bekezdésében az A vagyonkezel ő az erdő hasznosítását harmadik személynek nem engedheti át. és az A vagyonkezelési szerz ődés létrejöttéhez az erdészeti hatóságnak a vagyonkezel ő erdőgazdálkodói alkalmasságát megállapító jóváhagyás a szükséges. szövegrész. 19. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban : Vagyontv.) 1. -a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : [Külön törvény rendelkezik.] c) a Nemzeti Földalapról." 20. A Vagyontv. 3. -a a következő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzet i Földalapba tartozik, a tulajdonosi jogokat a miniszter az agrárpolitikáért felel ős miniszterrel
7 közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadot t jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja." 21. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12. -ának (6) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (6) Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésbe n megjelölt ingatlanok az Amt. 25/A. -ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. 22. E törvény 2011. augusztus 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a 7-21. -ban foglal t rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 23. (1) Azon állami tulajdonban álló földrészletek, és vagyoni érték ű jogok tekintetében, melyek e törvénnyel kerülnek a Nemzeti Földalapba, az MNV Zrt. a vagyonelemek é s feladatok átadása, az elszámolások teljesítése, a nyilvántartásokban jelentkez ő változások végrehajtása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ennek végrehajtása során az MNV Zrt. a) a földrészletekre és a vagyoni értékű jogokra vonatkozó szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra el őkészíti, b) a folyamatban lév ő ügyek iratairól, valamint a minősített adatot tartalmazó iratokró l iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattárakat a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül átadásra el őkészíti, c) a folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokról, valamint közigazgatási eljárásokról iratjegyzéket készít, és azok iratanyagát a törvény hatálybalépését követ ő 5 napon belül átadásra előkészíti, d) a folyamatban lév ő ügyekr ől a törvény hatálybalépését követő 5 napon belül részletes tájékoztatást készít, amelyet haladéktalanul átad az NFA részére, e) a folyamatban lév ő ügyekb ől ered ő pénzügyi követelésekkel és kötelezettségekke l az NFA-val a törvény hatálybalépését követ ő 15 napon belül elszámol, fi átadja a törvény hatálybalépését követ ő 15 napon belül az állami tulajdonú vagyonelemekre vonatkozó mindazon számviteli és egyéb nyilvántartási adatokat é s információkat, amelyek felhasználásával az NFA által átvett vagyonelemek a Nemzet i Földalapba tartozó rábízott földvagyon nyilvántartásába felvehetőek, g) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok el őírnak. (2) E törvénnyel a Nemzeti Földalapba kerülő földrészletekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, valamint a vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos joggyakorlás tekintetébe n az NFA e törvény hatályba lépésével jogutódja az MNV Zrt.-nek. A jogok és kötelezettségek átszállása nem min ősül az MNV Zrt. által kötött szerződések módosításának. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik e törvény 8. -ában foglalt jogosultságokat, valamint azt, hogy az érintett vagyoni kör tekintetében a tulajdonosi jogok
8 és kötelezettségek gyakorlására az Nfatv.- foglaltakat kell alkalmazni. (4) Az e törvény 1. -ával megállapított Tft. 2. -ának (4) bekezdésében, az e törvény 3. (2) bekezdésével megállapított Tft. 10. -ának (6) bekezdésében, az e törvény 11. -ával megállapított Nfatv. 18. (la) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya eladására vagy haszonbérbe adásárára irányuló, 2011. augusztus 1. napján, vagy ezt követ ően közzétett pályázati felhívás alapján indult eljárásokra, illetve a pályáztatás mell őzésével indult eljárásokban 2011. augusztus 1. napján vagy ezt követ ően a Nemzeti Földalapkezel ő Szervezettel (a továbbiakban : NFA) közölt vételi vagy haszonbérleti ajánlatra kell alkalmazni. (5) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya eladására irányuló, 2011. július 31-ig közzétett pályázati felhívás, illetve ezen id őpontig az NFA-val közölt vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történ ő benyújtásakor a beadványt az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. -ának (1) bekezdésétől eltérően a pályázati felhívás közzétételének, illetve a vételi ajánlat közlésének id őpontjában hatályo s rendelkezések szerint kell elintézni. (6) A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld és tanya haszonbérbe adására irányuló, 2011. július 31-ig közzétett pályázati felhívások, illetve ezen id őpontig az NFA-val közölt haszonbérleti ajánlat esetében a szerz ődés ingatlanügyi hatósághoz történ ő benyújtásakor a beadványt a pályázati felhívás közzétételének, illetve a haszonbérleti ajánlat közléséne k időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. 24. (1) Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzet i Földalapba tartozik, és amelyeken az MNV Zrt.-vel létesített vagyonkezelési vag y haszonbérleti szerződések e törvény hatályba lépése napján is fennállnak, e törvény hatályba lépésével az NFA-t az MNV Zrt.-vel közösen illetik meg a szerz ődésből eredő jogok, é s terhelik a kötelezettségek. A vagyonkezelési és haszonbérleti szerz ődések e törvénnye l bekövetkező módosulásáról az MNV Zrt. köteles tájékoztatni a szerz őd ő feleket, illetve azok jogutódjait (a továbbiakban : szerződő felek). (2) Az (1) bekezdés szerint fennálló vagyonkezelési és haszonbérleti szerződésekben meghatározott vagyonkezel ői és haszonbérleti díjat a szerződő felek az MNV Zrt. felé kötelesek továbbra is teljesíteni. A Tanács és az MNV Zrt. közösen meghatározza, hogy a befolyt díjakból mekkora összeg illeti meg az NFA-t, és azt milyen módon és ütemezésse l utalja át az NFA részére a szerződések megszűnéséig. 25. (1) Tulajdonostársak közötti adásvétel során a Tft. e törvény 3. -ának (1 ) bekezdésével és 6. -ával megállapított rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a tulajdonjog bejegyzésre irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz e törvény hatályb a lépését követően nyújtották be. (2) A Tft. e törvény 3. -ának (2) bekezdésével és 4. -ával megállapított rendelkezését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyre vonatkozólag a haszonbérleti ajánlatot a term őföldre vonatkozó elővásárlási és el őhaszonbérleti jog
9 gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint e törvény hatálybalépését követ ően tették közzé. (3) Az (2) bekezdés szerinti módon e törvény hatálybalépését megelőzően közzétett haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének id őpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.
1 0 Általános indokolá s A javaslat els őrendű célja a fennálló szabályozásbeli hiányosságok pótlása, illetve a gyakorlatban felmerül ő jogbizonytalanságok megszűntetése. A javaslat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) módosításával meghatározza a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) és a Tft. közötti viszonyt, továbbá a tulajdonostársak közötti adás-vétel kapcsán az el ővásárlási jogra, valamint az erdők esetében a haszonbérlet időtartamára és az el őhaszonbérleti jogr a vonatkozó szabályozást módosítja. Emellett a javaslat az ajándékozás jogcímén történ ő átruházására vonatkozó szabályokat módosítja, annak érdekében, hogy a mez őgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozási szerz ődés megkötésére a nem közeli hozzátartozók között is lehet őség legyen, valamint kiegészíti a gazdálkodó család tagjainak a fogalmi meghatározását. Az Nfatv.-vel 2010. szeptember 1-jével újonnan létrehozott Nemzeti Földala p rendeltetése egyértelmű, azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. (MNV Zrt.) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közötti vagyonátadás még nem fejez ődött be telje s körűen. Ennek fő oka az, hogy vannak olyan állami tulajdonban álló, egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint mez ő-, illetve erdőgazdasági hasznosítási célt szolgáló terület mellett m űvelés alól kivett területet, felépítményt (alrészletet) is tartalmaznak. Ez utóbbi művelés alól kivett területek rendeltetése nem mező-, erdőgazdálkodási célú, és nem a földbirtok-politikai irányelvek érvényesítésé t szolgálják, így azok az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) hatálya alá, a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. (MNV Zrt.) vagyoni körébe tartoznak. A vagyonátadás miel őbbi befejezése érdekében törvényi szintű szabályozást igényel ezen ingatlanok feletti tulajdonosi joggyakorlás, valamint az ingatlanok hasznosításának rendezése. Ehhez újra kell szabályozni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek pontos körét, és le kel l fektetni a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. Kiemelendő, hogy a javaslat a hatályos Nfatv.-hez képest nem szűkíti le a Nemzeti Földalapba tartozó (vagy kerülő) földrészletek körét, mi több, azt b ővíti a művelés alól kivetett olyan területekkel, melyek az Országos Erdőállomány Adattár szerint els ődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősülnek, továbbá a javaslatban meghatározott célú kisajátítások esetén az állam tulajdonába kerül ő földrészletek is a Nemzeti Földalapba kerülnek. A javaslat feloldja az Nfatv. azon merev és szigorú szabályait, amelyek alapjá n kizárólag versenyeztetés útján lehet Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket hasznosítani. Az életviszonyok alapján indokolt, hogy a javaslatban meghatározott célokból, illetv e meghatározott jogalanyok részére a versenyeztetés mell őzésével létesíthessen az NF A jogügyleteket. Az Nfatv. módosításával összhangban a javaslat módosítja a Vagyontv.-t, valamint a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt.
1 1 Részletes indokolás az 1. -hoz A javaslat 1-7. -a a Tft. módosítását tartalmazza. A javaslat 1. -a értelmében a Tft.-ben foglalt rendelkezések szubszidiárius jelleg űek lennének az Nfatv.-hez képest. Ezt a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek speciáli s rendeltetése és hasznosítása indokolja. A törvényjavaslat alapján a Tft.-től eltérő szabályozás az elővásárlási és el őhaszonbérleti jog vonatkozásában állna fenn, ugyanis a javaslat 13. -a szerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet eladása és haszonbérbe adása során sem a Tft., sem más jogszabály szerinti el ővásárlási és előhaszonbérleti jog nem érvényesülne. (Ez alól egy kivétel lenne, nevezetesen a földrészletnek a nyilvános árveréssel történ ő eladása, melynek során az el ővásárlásra jogosult az árverés során gyakorolhatja e jogát.) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása során az el ővásárlási é s előhaszonbérleti jog gyakorlásának mell őzését az alábbiak indokolják. Az Nfatv. alapján az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet főszabály szerint csak nyilvános pályáztatás útján lehet eladni, illetve haszonbérbe adni [Nfatv. 18. (1) bekezdés a) és b) pont]. A nyilvános pályáztatás során a pályázat kiírója (az NFA) nem min ősül ajánlattev őnek, és ennél fogva nincs is kitéve annak, hogy bármelyik pályázó ajánlatát köteles legyen elfogadni. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairó l szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban : R.) tartalmazza a pályázati felhívás és kiírás, valamint a pályázatok elbírálásának szabályait. Mivel a pályázati felhívás nyilvános, nincs annak akadálya, hogy az el ővásárlásra, illetve el őhaszonbérletre jogosultak (a továbbiakban: jogosult) is pályázzanak, azonban önmagában ezen pozíciójuk alapján ne m lehetnek jogosultak mindenkit megel őzően a szerződés megkötésére, tekintettel arra, hogy íg y értelmét veszítené a pályáztatás, amely a felhívástól függ ően többféle feltételrendszert é s összetett értékelési szempontokat foglal magában. Ezt támasztja alá az is, hogy az el ővásárlási, illetve az el őhaszonbérleti jo g gyakorlására csak a szerz ődési feltételek ismeretében kerülhet sor, annak érdekében, hogy a z érintett személyek a jogosultságuk gyakorlása felől dönthessenek. E jogok olyan egyoldal ú alakító jogok, amelyek a szerz ődést a jogosult elfogadó nyilatkozata esetén létrehozza. A pályázati felhívás azonban még nem terjed ki a kötendő szerződés valamennyi tartalm i elemére. A jogosultakkal az NFA-nak az általa elfogadott ajánlatot (azaz az nyertes pályázatot ) kell közölni, hiszen a jogosult arra vonatkozóan tehet jognyilatkozatot, továbbá a z elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásához nem köthet ő az, hogy a jogosult pályázatot nyújtson be. A pályáztatási eljárások id őtartamát jelentősen megnöveli az, hogy a pályázatok elbírálását követően a nyertes pályázatot közölni kell a Tft.-ben meglehetősen széles körben meghatározott valamennyi jogosulttal, s a jognyilatkozat megtételére a jogszabályban el őírt
12 időtartamot biztosítani kell. A javaslat azonban nem csak a pályáztatási eljáráso k egyszerűsítését szolgálja. A nyertes pályázó személyétől eltérő jogosulttal történő szerz ődéskötés a nyertes pályázó számára rendkívül méltánytalan, ráadásul a szerződéskötés elmaradásért senki nem kárpótolja. Ezért kedvezőtlen társadalmi megítélést is kiválthat az, hogy az jogosult a pályázatási eljárásban való részvétel hiányában egy aktussal a nyerte s pályázó helyett szerződő félként lép elő. Az NFA-nak a pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontokat meghatározni, hogy a földbirtok-politikai irányelvek szerinti célok (pl. családi gazdaságok megerősítése, stb.) érvényesülhessenek a pályáztatás eredményeként. A földbirtok-politikai irányelvek mellett további értékelési szempontokat jelentenek a pályázati felhívásban esetlegese n részletezett személyi alkalmasságra (szakirányú végzettség, megfelel ő szakképesítéssel rendelkezés, szakmai gyakorlat szerzése), a tárgyi feltételekre (a haszonbérlet megművelésére való alkalmasság; gépek, eszközök, egyéb igénybe vehet ő erőforrás), illetve a haszonbérle t esetén a földrészletek rendeltetésszerű használatára vonatkozó el őírások. a 2. -hoz A javaslat 2. -a a termőföld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történ ő átruházására vonatkozó szabályait módosítja, annak érdekében, hogy a mez őgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozási szerz ődés megkötésére a nem közeli hozzátartozók között is lehet őség legyen. Ez esetben az ajándékozási szerződések célja a közösségi jog által is támogatott mez őgazdasági termelők korösszetételének javítása, így e támogatási konstrukció széles körű alkalmazhatósága érdekében a Tft.-nek az ajándékozásra vonatkozó szigorú szabályai alól indokolt kivenni a gazdaságátadás támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozás esetét. a 3. -hoz A javaslat 3. -a az javaslat L és 13. -ához kapcsolódik. A módosítással elhagyásr a kerül a Tft. 10. (6) bekezdéséből A Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében a törvény el ővásárlási (el őhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályba n foglalt eltérésekkel kell alkalmazni mondat. Emellett a javaslat kiegészíti a Tft.-ét azzal, hogy a tulajdonostársak egymás között i adás-vételére is kiterjeszti az el ővásárlási jogot azzal, hogy ez esetben csak a Magyar Államo t illeti meg e jogosultság. Ezzel összhangban a javaslat 23. -a hatályon kívül helyezi a Tft. 10. (4) bekezdésében a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén szövegrészt. E javasolt szabályozás indokául az szolgál, hogy a hatályos szabályozás alapján a közös tulajdonban áll ó ingatlanokban (pl. csere jogcímén) tulajdoni hányadot szerz ő tulajdonos a többi tulajdonostár s tulajdoni illetőségét úgy tudja felvásárolni, hogy ez esetben nem érvényesül az el ővásárlási jog. Indokolt ezért, hogy az államot megillet ő el ővásárlási jog a közös tulajdonban álló ingatlanokat érintően akkor is fennálljon, ha a tulajdonostárs egy másik tulajdonostárstól ka p vételi ajánlatot. Ugyanakkor a tulajdonostársakkal szemben a helyben lakó haszonbérl őt, a helyben lakó szomszédot és a helyben lakót, valamint a haszonbérlőt nem illetné meg az el ővásárlási jog, mivel indokolt, hogy amennyiben az állam nem él az el ővásárlási jogával, úgy a tulajdonostársak száma az egymás közötti adás-vétel útján csökkenjen.
1 3 a 4. -hoz A javaslat 5. -a a Tft. hatályba lépése óta fennálló hiányosságot pótol. A Tft. ugyanis nem határozza meg azt, miszerint a haszonbérleti jogviszony lejártát követően annak jogosultja mennyi ideig min ősül volt haszonbérl őnek, így ezen pozíciót nem lehet szűken értelmezni. Ebből következ ően az el őhaszonbérleti jog gyakorlása során a tulajdonos álta l elfogadott haszonbérleti ajánlatra volt haszonbérlőként az a személy tehet elfogadó jognyilatkozatot, aki utoljára használta haszonbérl őként az ajánlat tárgyát képez ő földrészletet, függetlenül attól, hogy a haszonbérleti szerz ődése mikor szűnt meg. A javaslat alapján az személy minősülne volt haszonbérl őnek, aki a haszonbérleti ajánlat tárgyát képez ő term őföldet vagy tanyát a haszonbérleti ajánlat közlését megel őző egy éven belül haszonbérelte. A javaslattal megakadályozható az, hogy a tulajdonos kijátssza a volt haszonbérl őt megillető el őhaszonbérleti jogot oly módon, hogy a haszonbérleti szerz ődés lejártával bármilyen rövid időre is (akár 1 hónapra) saját használatba vegye a term őföldjét annak érdekében, hogy megszakítsa a volt haszonbérlő lehetséges használatának folytonosságát. De a szabályozás hiányosságának problematikája a másik oldalról is felmerül. Hiszen ha minden időbeli kötöttség nélkül az utolsó haszonbérl ő minősül volt haszonbérlőnek, és adott esetben a tulajdonos a lejárt haszonbérleti szerz ődést követően éveken keresztül maga használja, hasznosítja a földjét, majd azt újból haszonbérbe kívánja adni, úgy az évekke l ezelőtti utolsó volt haszonbérlőt nem lehet volt haszonbérl őnek tekinteni. A Tft. 21. (1 ) bekezdés a) pontjával kapcsolatban a jogalkotói cél az volt, hogy a volt haszonbérl ő számára lehetőséget biztosítson a gazdálkodás folytatására. Ha ez megszakad, ráadásul évekig, akkor már nem teljesül az elérni kívánt célt. az 5-6. -hoz A javaslat 5. -a a szövegcserés módosításokat tartalmazza. A Tft.-ben szereplő, a gazdálkodó család tagjainak fogalmi meghatározása kiegészül a családi gazdálkod ó testvérével, mivel ezen oldalági hozzátartozói viszony nevesítése hiányában a családi gazdálkodó gyermekei közül az a személy, aki a családi gazdálkodó elhalálozása esetén ne m válik családi gazdálkodóvá, a hatályos szabályozás alapján nem maradhat a gazdálkodó csalá d tagjaként. A Tft. 21. (1) bekezdésének felvezető mondatába beillesztésre kerül a ha törvén y másként nem rendelkezik szövegrész. Ennek indoka a tulajdonostársakat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján mindenkit megel őző el őhaszonbérleti jog. A hatályos szabályozás alapján jogalkalmazói bizonytalanság merült fel a Ptk. és a Tft. egymáshoz val ó viszonyának értelmezése kapcsán. Ennek megoldása érdekében a Ptk.-hoz képest különös törvénynek minősülő Tft.-ben indokolt a probléma megoldása a javasolt szövegrésszel. A javaslat 6. -a a tulajdonostársak közötti adás-vétel esetére a javaslat szerint i el ővásárlási jog gyakorlásának a kiterjesztése miatt hatályon kívül helyezi a Tft. 10. (3 ) bekezdésében az és a tulajdonostársak szövegrészt. a 7. -hoz A javaslat 7-19. -a az Nfatv. módosítását tartalmazza.
14 A javaslat 7. -a újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket, arra figyelemmel, miszerint vannak olyan állami tulajdonban álló, egy helyrajzi szám alat t nyilvántartott ingatlanok, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint mez ő-, illetve erdőgazdasági hasznosítási célt szolgáló terület (alrészlet) mellett művelés alól kivett területet, felépítményt (alrészletet) is tartalmaznak (a továbbiakban : vegyes művelési ágú ingatlan). Ez utóbbi területek rendeltetése nem mező-, erd őgazdálkodási célú, s nem a földbirtok - politikai irányelvek érvényesítését szolgálják, így azok a Vagyontv. hatálya alá, az MNV Zrt. vagyoni körébe tartoznak. A javaslat emellett kimondja, hogy a Nemzeti Földalapba tartozna k a törvényben meghatározott földterületek mellett a földterülethez kapcsolódó vagyon i értékű jogok is. A javaslat egyúttal pontosítja a hasznosítás fogalmát is, mely alatt nem csak a versenyeztetés útján történő eladást, haszonbérbe, illetőleg vagyonkezelésbe adást, továbbá a cserét, hanem a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek bármely módon, jogcímen történ ő átadását, átengedését kell érteni. a 8. -hoz A javaslat 8. -a a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó rendelkezést módosítja. Egyrészről eltérést enged attól, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgár i jogviszonyokban az államot kizárólag az NFA képviselje. Erre azért van szükség, mert például a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett természeti érté k és terület eladása során az államot megillet ő el ővásárlási jogot az állam nevében a területile g illetékes nemzeti park igazgatóság gyakorolja. Megjegyzendő, hogy a Vagyontv. i s lehet őséget biztosít arra, hogy jogszabály eltérő rendelkezése esetén az állami vagyonna l kapcsolatos polgári jogviszonyokban az MNV Zrt.-n kívüli szervezet képviselje a Magya r Államot. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása kiterjed tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (pl. vadászati jog) gyakorlására is. a A javaslat rendelkezik a vegyes művelési ágú ingatlanok feletti tulajdonos i joggyakorlásról is, mely szerint azt az agrárpolitikáért felel ős miniszter az állami vagyo n felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és az MNV Zrt. útján e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyakorolja oly módon, hogy az ingatla n tulajdonjogának átruházása esetén együttesen, mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásáva l érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymássa l együttműködve, csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem el őtt tartásával önállóan kell eljárni. A javaslat alapelvként rögzíti azt, miszerint a hasznosítás módjáról szóló dönté s kialakításához meg kell állapítani az ingatlan egészének elsődleges rendeltetését, valamint a hasznosítással elérhető fő célkitűzéseket, és legkedvezőbb előnyöket.
1 5 a 9. -hoz A javaslat 9. -a a 7. -hoz kapcsolódóan kiegészíti a Birtokpolitikai Tanács ( a továbbiakban: Tanács) jogkörét azzal, hogy az MNV Zrt.-vel közösen dönt a vegye s művelési ágú ingatlanok hasznosításának módjáról. a 10. -hoz Az Nfatv. hatályos 16. (2) bekezdése alapján az állam javára kisajátított, egyébkén t az Nfatv. hatálya alá tartozó földrészletek nem kerülnek a Nemzeti Földalapba. Az Nfatv. hivatkozott rendelkezése csak arra van figyelemmel, miszerint a kisajátításra olyan beruházá s érdekében kerül sor, amelynek megvalósítása esetén a földrészlet mez ő-, erőgazdálkodás i funkciója megszűnik. A hatályos szabályozás figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hog y kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alapján a természetvédelem, vízgazdálkodás, fenntartható erd őgazdálkodás, és közérdekű erd őtelepítés érdekében is sor kerülhet kisajátításra, melynek során nem sz űnik meg az érintett területek mez ő-, erőgazdálkodás i rendeltetése. Külön példaként említendő a védett természeti területek védettségi szintjéne k helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényben (Vszt.) meghatározott kisajátítás esete. A Vszt. hatálya alá tartozó esetekben ugyanis éppen az az egyik megvalósítandó cél, hogy a z érintett védett, illetve védelemre tervezett területek állami tulajdonba kerüljenek, így a Vszt. alapján kisajátítás útján állami tulajdonba kerül ő földrészleteknek a Nemzeti Földalapba kel l kerülniük. A hatályos szabályozás alapján indokolatlan, hogy a kisajátításról szóló 2007. év i CXXIII. törvényben meghatározott, és a javaslatban szerepl ő közérdekű célok megvalósítás a érdekében kisajátítással állami tulajdonba kerül ő jellemzően term őföldnek min ősül ő földrészletek az MNV Zrt. vagyoni körébe kerüljenek. A javaslat továbbá a vegyes művelési ágú ingatlanokra tekintettel meghatározza azt, hogy a társadalombiztosítás pénzügyinak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései miatt indult felszámolási eljárás során a vegyes művelési ágú ingatlannak mely területe kerül a Nemzeti Földalapba, és az NFA csak az erre a területre es ő összeget fizeti meg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére. a 11. -hoz A javaslat indokát az 1. -hoz fűzött indokolás tartalmazza. a 12. -hoz A javaslat módosítja az NFA-val létesítendő vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat törvényi szintre emeli fel az R.-nek a vagyonkezelés szabályair a vonatkozó egyes rendelkezéseit, mivel törvényben indokolt szabályozni a vagyonkezel ők körét, és a vagyonkezelési szerződés időtartamát. A javaslat új szabályként állapítja meg az erd ő és erd őgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó szerz ődést kivéve a vagyonkezelési szerződés minimális időtartamát (5 év), az erd ő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgál ó földterületet érintő vagyonkezelési szerz ődés létrejöttéhez szükséges hatósági jóváhagyást. A javaslat pontosítja a szerződésen alapuló vagyonkezel ői jog létrejöttére vonatkozó szabályt, mivel az Nfatv. és az R. nincs összhangban egymással. A javaslat szerint a
1 6 szerz ődésen alapuló vagyonkezel ői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezel őt azonban a szerződés megkötésének id őpontjától kezdve megilletik a vagyonkezel ő jogai és terhelik kötelezettségei. a 13. -hoz Az Nfatv. 21. (3) bekezdése tartalmazza a versenyeztetés mell őzésével történ ő eladásra, vagyonkezelésbe és haszonbérbe adásra vonatkozó eseteket. A javaslat a hatályo s szabályozást kiegészíti azzal, nyilvános pályáztatás vagy árverés mell őzésével köthető vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés olyan kizárólagos állami tulajdonban áll ó gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mez őgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet. Indokolt ugyanis, hogy a mező gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató 100 %-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek (pl. volt állami gazdaságok jogutódjai) e tevékenységükhöz szükséges földterülettel rendelkezzenek. Emellett a javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében kerül a földrészlet a Nemzeti Földalapba, úgy az arra vonatkozó vagyonkezel ői szerz ődést nyilvános pályáztatás mell őzésével kell az érintett nemzeti park igazgatósággal megkötni. Ugyanígy indokolt a nyilvános pályázat mell őzése, ha valamely törvény egy földrészlet vagyonkezelőjeként a nemzeti park igazgatóságot nevesíti. (Ez utóbbira példa az 1993. évi II. törvény 12/A. (2) bekezdése, 12/D. (2) bekezdése, az 1992. évi II. törvény 15. (5) bekezdése, az 1995. évi XCIII. törvény 4. (1) bekezdése. a 14. -hoz Az Nfatv. bizonyos esetekben lehetővé teszi a Nemzeti Földalapba tartoz ó földrészleteknek az önkormányzatok javára történ ő ingyenes tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adását [Nfatv. 21. (5) bek; 22. ]. Az R. alapján a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti terület és Natura 2000 terüle t cseréjéhez, valamint a Natura 2000 terület eladására vagy vagyonkezelésbe adására, továbbá a védett természeti terület vagyonkezelésbe adására irányuló pályázati felhívás közzétételéhez. Ugyanakkor az R. hatálya nem terjed ki az Nfatv. 21. és 22. -ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre, így a védett természeti területek, a Natura 2000 területek ingyene s tulajdonba, illetőleg vagyonkezelésbe adásra sem. A javaslat ezért a természetvédelmi szakmai szempontból az Nfatv.-ben generálisan kimondja, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területek és a Natura 2000 területek vagyonkezelésbe adására, valamint tulajdonjogának bármely jogcímen történ ő átruházására a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges. A Nemzeti Földalapba tartozó erdő, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület esetében a javaslat fenntartja a hatályos rendelkezést, mivel az erd őről, az erdő védelméről és az erd őgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (8. -a) rendelkezik az ott meghatározott területek tulajdonjogának átruházásához szükséges miniszteri egyetérté s beszerzéséről.
1 7 a 15-16. -hoz A javaslat 15-16. -a a vegyes művelési ágú ingatlanok feletti közös tulajdonos i joggyakorlás miatt egyrészről kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást a vonatkozó részletszabályok megállapítása érdekében, másrészr ől külön rendelkezik a kettős tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról. a 17-18. -hoz A javaslat 17. -a az Nfatv.-t érintő javasolt szövegcserés módosításokat tartalmazza, melynek indoka az Nfatv. alkalmazásában használatos földrészlet meghatározásána k újraszabályozása és egységesítése, és ennek érdekében a számos helyen megjelen ő vagyon, vagyonelemek szövegrészek elhagyása. A javaslat 18. -a a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. A rendelkezések hatályon kívül helyezését a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet, valamint a hasznosítás fogalmának újraszabályozására indokolja. a 19. -hoz A javaslat 19. -a a vegyes művelési ágú ingatlanok feletti közös tulajdonosi joggyakorlás miatt, másrészről az összhang megteremtése érdekében a szükséges mértékben módosítja a Vagyontv.-t. a 20. -hoz A javaslat 20. -a a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkbt.) 12. (6) bekezdését módosítj a Az Nfatv. 46. -a módosította a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér ől és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényt (a továbbiakban : Amt.) 25. (6) bekezdését, valamint a 25/A. -át. Az Nfatv. 46. (1) bekezdése elhagyta az Amt. 25. (6) bekezdéséb ől a kivéve a védett és védelemre tervezett területek szövegrészt. Ezzel minden működ ő szövetkezet gazdálkodási területén a részarány-földkiadás lezárásá t követően visszamaradt maradványterület az Ámt.-ben el őírt határidő elmulasztásának bekövetkezése esetén a Nemzeti Földalapba kerül. A korabeli szabályozásban a védett é s védelemre tervezett területekre vonatkozó kivételt még a Kincstári Vagyoni Igazgatósá g jogköre és az NFA-tól elkülönült vagyoni köre indokolta, ami jelenleg már nem áll fenn. Indokolt tehát az, hogy a részarány-földkiadási eljárás lezárását követ ően az Fkbt. 12. (6) bekezdésében meghatározott minden maradványterület, így a védett vagy védelemr e tervezett művelés alól kivett maradványterületek is a Nemzeti Földalapba kerüljenek, különö s figyelemmel arra, hogy az Fkbt. 12. (6) bekezdése visszautal az Ámt. 25/A. -a, amely szerint a jogutód nélkül megszűnt, illetve a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll ó szövetkezetek gazdálkodási területén fekv ő szövetkezeti földhasználati jog alatt álló (azaz rendezetlen tulajdoni jogállású) terület a Nemzeti Földalapba kerül. A javaslat ezáltal az Amt. és az Fkbt. összhangját teremti meg.
1 8 a 21-25. -hoz A javaslat 21. -a a hatályba léptető rendelkezéseket, a 22-24. -a az átmeneti rendelkezéseket, valamint a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos garanciális szabályoka t tartalmazza. Budapest, 2011. június 24. i' orváth István helyettesítő alelnök
Az Országgyűlé s Mezőgazdasági bizottsága Érkezet : 2011 '''_ "'I 2 4 Bizottsági önálló indítvány Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helybe n Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága a Házszabály 85. (2) bekezdése és 103. (2) bekezdése alapján mellékelten benyújtja az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatoljuk. A Házszabály 92. (1) bekezdése alapján indítványozzuk a törvényjavaslat sürg ős tárgyalását annak érdekében, hogy azt az Országgyűlés a nyári rendkívüli ülésszakán elfogadhassa. A törvényjavaslat nem tartalmaz min ősített többségi szavazást igénylő szakaszokat. Budapest, 2011. június 24. Tisztelettel : Horváth István helyettesítő alelnök