AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 22. (15.07) (OR. en) 11951/11 ADD 2. Intézményközi referenciaszám: 2011/0125 (COD) SOC 598 CODEC 1075

Hasonló dokumentumok
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 220 final számú dokumentumot.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 5. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 5. (OR. en) Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 30. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 14. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 1. (OR. en)

Elektroszmog elleni védelem EU direktívája

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 25. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 24. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 24. (OR. en)

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2014) 7993 final számú dokumentumot.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 24. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 30. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, május 15. (23.05) (OR. en) 9192/08. Intézményközi referenciaszám: 2008/0096 (CNB) UEM 110 ECOFIN 166

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 11. (OR. en)

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

8977/15 eh/as/kk 1 DG E 2B

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

10080/17 gu/it/hs/hs/gu/it/kk 1 DG D 2A

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2018/0081(COD) a Jogi Bizottság részéről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2014) 7551 final számú dokumentumot.

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, január 25. (26.01) (OR. en) 5674/12 DENLEG 4 AGRI 38 FEDŐLAP

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, augusztus 4. (OR. en)

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 15. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. hu)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 12. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D049061/02 számú dokumentumot.

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 25. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, március 7. (OR. en) 7258/14 TRANS 115

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 6. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 11. (OR. en)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 15. (OR. en) 16696/1/11 REV 1. Intézményközi referenciaszám: 2010/0326 (COD)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 18. (18.11) (OR. en) 16766/11 DENLEG 147 AGRI 795

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 19. (OR. en)

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2015) 601 final számú dokumentumot.

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 24. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 20. (OR. en)

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 12. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 30. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 12. (OR. en)

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a C(2015) 3035 final számú dokumentumot.

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Zajcsökkentés az építőiparban

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA. amely a következő dokumentumot kíséri

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 4. (OR. en)

Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás:

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. június 22. (15.07) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2011/0125 (COD) 11951/11 ADD 2 SOC 598 CODEC 1075 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma: 2011. június 14. Címzett: Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Biz. dok. sz.: SEC(2011) 751 végleges Tárgy: BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében A delegációk mellékelten kézhez kapják a Bizottság dokumentumát SEC(2011) 751 végleges. Melléklet: SEC(2011) 751 végleges 11951/11 ADD 2 DG G 2B HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.14. SEC(2011) 751 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében {COM(2011) 348 végleges} {SEC(2011) 750 végleges}

TARTALOMJEGYZÉK 1. SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR...2 2. KONZULTÁCIÓ ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK...2 3. PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS...3 4. CÉLKITŰZÉSEK...7 5. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK...7 6. A HATÁSOK ELEMZÉSE...8 7. A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA...10 8. FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS...12 HU 1 HU

1. SZAKPOLITIKAI HÁTTÉREZ A HATÁSVIZSGÁLAT A MUNKÁJUK SORÁN ERŐS ELEKTROMÁGNESES TEREKNEK KITETT MUNKAVÁLLALÓK VÉDELMÉVEL FOGLALKOZIK. EZ A PROBLÉMA A MUNKAVÁLLALÓKAT A MUNKAVÉGZÉS SORÁN ÉRŐ KOCKÁZATOKKAL SZEMBENI MEGFELELŐ EGÉSZSÉG- ÉS BIZTONSÁGVÉDELEM NYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSBEN (EUMSZ) MEGHATÁROZOTT ÁLTALÁNOS UNIÓS POLITIKÁNAK IS A RÉSZÉT KÉPEZI. 2. KONZULTÁCIÓ ÉS SZAKÉRTŐIVÉLEMÉNYEK A Szerződés a szociálpolitika terén jelentkező jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozóan kétszakaszos konzultációt ír elő a szociális partnerekkel. Az első szakasz (az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdése) 2009. július 1. és szeptember 10. között zajlott le. A Bizottsághoz 16 válasz érkezett a konzultáció során. Az EUMSZ 154. cikkének (3) bekezdése értelmében folytatott második konzultációs szakaszra 2010. május 20. és július 5. között került sor a hatásvizsgálattól függetlenül. E szakaszban 27 válasz érkezett. Az eredmények a következőképpen foglalhatók össze: A szakszervezetek és a munkáltatók általában véve egyetértenek abban, hogy az irányelv a jelenlegi formájában nem a legmegfelelőbb jogi eszköz, és alapvető igény mutatkozik a munkavállalóknak az elektromágneses terekkel szembeni védelmével kapcsolatos új uniós kezdeményezés iránt. Egyes munkáltatók (kkv-k és nemzeti szervezetek) képviselői azonban irányelv helyett szívesebben fogadnának nem kötelező erejű jogi eszközöket. Általánosan elfogadott álláspont az, hogy a jelenlegi irányelvben szereplő határértékek túl alacsonyak, és túlzottan óvatos feltételezéseken alapulnak; ugyanakkor a munkáltatók a határértékek rugalmasabbá tétele mellett foglalnak állást, míg a munkavállalók képviselői azt szeretnék elérni, hogy a jövőbeli irányelv a hosszú távú egészségügyi hatásokkal is foglalkozzon. A munkavállalók bizonyos csoportjainak az irányelv hatálya alól történő kizárását kedvezőtlenül fogadják az iparági munkáltatók (az MRI-berendezések gyártóinak kivételével.) Az expozíciós határértékektől való eltérés bizonyos ágazatok (egészségügy) esetében történő engedélyezése szintén problémákat vet fel az iparág számára. A szociális partnerek megerősítik, hogy egyetlen munkavállalói csoportot sem szabad megfosztani egy új jogi eszköz nyújtotta előnyöktől, amennyiben az említett új jogi eszköz biztosítja a tevékenységek folytatásához szükséges rugalmasságot. Míg a munkáltatók kifejezetten támogatják a rugalmas, kivételeket is megengedő megközelítést, addig a munkavállalói szervezetek attól tartanak, hogy szigorú ellenőrzés nélkül a rugalmasság csökkentheti a munkavállalóknak biztosított védelmet. HU 2 HU

Az irányelvben meghatározott expozíciós határértékek kiigazítása a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek számára egyaránt elfogadható olyan övezeti kategorizálási megközelítés bevezetése mellett, amely kevésbé problematikus helyzetekben enyhébb kockázatértékelést tesz lehetővé. Az operatív útmutatással kapcsolatban is egyetértés tapasztalható. A szakszervezetek üdvözlik a határértékeket meghaladó, túlzott mértékű expozíciót követően végrehajtott orvosi vizsgálatokat, mint alapértelmezett megközelítést. A munkáltatói szervezetek és az egészségügyi dolgozók azonban kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ez az intézkedés ésszerű-e a kisfrekvencia-tartomány esetében, ahol a hatások kimutatása nehézségekbe ütközhet. Az egészségügyi ágazat esetében a határértékektől az MRI-kezelés megkönnyítése céljából történő eltérést a többi ágazat kétkedéssel fogadta, míg a szakszervezetek a javaslat megszüntetésre vonatkozó rendelkezést javasolnak a jogszabályok által biztosított védelem csökkenésének elkerülése érdekében. A konzultáció és a hatásvizsgálat során tagállami képviselők, szakértők és érdekelt felek véleményét kérték ki. 3. PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS A probléma lényege Ez a hatásvizsgálat a munkájuk során erős elektromágneses tereknek kitett munkavállalók védelmével foglalkozik. A probléma a munkavállalókat a munkavégzés során érő kockázatokkal szembeni megfelelő egészség- és biztonságvédelemmel kapcsolatosan a Szerződésben meghatározott általános uniós politikának is a részét képezi. Ez azt jelenti, hogy ez a dokumentum csak a munkavállalóknak a munkájuk során előforduló (magas) expozíciójával foglalkozik, nem pedig a lakosságnak a mobiltelefont használó, elektromos távvezeték közelében élő vagy a reptereken fémérzékelőkön áthaladó tagjait érő (jóval alacsonyabb) expozícióval. A munkavállalók számos tevékenységi ágazatban lehetnek kitéve elektromágneses tereknek: olyan ipari eljárások során, mint például a hegesztés, a szigetelés, a műsorszolgáltatás, a villamosenergia-termelés stb., vagy olyan egészségügyi eljárások során, mint például a mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI). A túlzott mértékű expozíciónak az egészségre gyakorolt hatása egyrészt az expozíció forrásának intenzitásától és közelségétől függően eltérhet, másrészt függ az elektromágneses sugárzás tulajdonságaitól, például frekvenciájától is. Az akut hatások pontosan körülírt tünetekkel rendelkeznek. A nagyfrekvenciás tartomány (például műsorszolgáltatás, radarok) esetében súlyos égési sérülések keletkezhetnek, míg a kisfrekvencia-tartomány (például hegesztés, villamosenergia-termelés és -elosztás) esetében az indukált áram befolyásolhatja a központi vagy a környéki idegrendszer működését, a veszélyeztetett személyek pedig szédülést, émelygést, fémes íz érzetét vagy magnetofoszféneket (szemkáprázás) tapasztalhatnak. Nagyon ritkán előfordulhatnak drámai következmények is, ha például erős mágnes vonz ferromágneses tárgyat, amely emiatt eltalálja a véletlenül a mágnes és a fémes tárgy közé került személyt. HU 3 HU

Az elektromágneses tereknek kitett munkavállalók védelmének kérdésével az Európai Parlament és a Tanács már 2004-ben foglalkozott uniós szinten, amikor elfogadta a 2004/40/EK irányelvet 1. Rendkívül hamar világossá vált, hogy az irányelv abban a formában, amelyben elfogadásra került, különös tekintettel a kötelező expozíciós határértékekre, jelentős végrehajtási problémákhoz vezetne, sőt akadályozna bizonyos alapvető egészségügyi eljárásokat és a hozzájuk kapcsolódó, legmodernebb gyógyászati alkalmazásokkal, például az MRI-vel kapcsolatos kutatásokat. Másrészről számos olyan új tudományos tény vált ismertté, amely megfelelően bizonyítja, hogy az irányelvben meghatározott expozíciós határértékek egy része túlzottan óvatos feltételezéseken alapul. Ez a kérdés az irányelvnek a tagállami jogba történő átültetésére megállapított határidő közeledtével vált igazán fontossá. A Bizottság úgy határozott, hogy részletesen felülvizsgálja a helyzetet. Az érintettek köre és az érintettség jellege Az érdekelt felektől származó adatok szerint az Unióban érintettek körébe (az önálló vállalkozók kivételével) több mint 1 500 000, több mint 200 000 munkahelyen dolgozó munkavállaló tartozik. Ágazat Munkavállal ók Munkahelyek/értékelések Villamos energia 200000 3000 Egészségügy 211 000 13 000 Fémipar 1 019 000 162 140 Távközlés és műsorszolgáltatás 39 500 11 000 Vasút 120 000 500 Egyéb 50000 25000 Összesen 1 639 500 214 640 Forrás: az érdekelt felek által nyújtott tájékoztatás Az egészségügyi ágazatban és az iparban dolgozó munkavállalók kitettsége a lakosság számára meghatározott határértékeknél jóval magasabb lehet. A lakosság alapesetben nem férhet hozzá olyan területekhez, ahol az expozíció szintje magas. Az alábbi táblázat a különböző szakmai tevékenységeket végző személyeket potenciálisan érintő egészségügyi hatásokat és a hozzájuk kapcsolódó frenkvenciatartomány(ok)at mutatja. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/40/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). HL L 184., 2004.5.24., 1. o. HU 4 HU

Frekvenciatartomány Kapcsolódó tevékenységek Esetleges egészségügyi problémák 0 Hz Mágneses rezonancián alapuló technológia Emelődaruk Elektrokémiai eljárások 50 Hz Elektromos távvezetékek Villamosenergia-termelés, - elosztás Hegesztés 100 Hz 10 000 khz Mágneses rezonancián alapuló technológia (gradiens terek) 9 khz Villamos hegesztés 30 khz Ipari indukciós fűtés 300 khz AM rádió Ipari indukciós fűtés 3 MHz AM rádió Műanyaghegesztés Dielektromos sajtolás Indukciós edzés FM rádió Fafeldolgozás 300 MHz Televízió Diatermia GSM Dielektromos vulkanizálás 3 GHz Lopásgátló védelmi rendszerek Radarok Műholdak (rajtuk keresztül folytatott kommunikáció) 30 GHz Digitális és analóg videojelek továbbítása Forrás: A bevált gyakorlatokról szóló AGORIA-útmutató (Belgium) A probléma kiváltó okai Biztonsági problémák: ferromágneses fémek nem szabályozott vonzása Egészségügyi problémák: szédülés, fémes íz érzete, fejfájás Fejfájás, magnetofoszfének A környéki idegrendszerre gyakorolt nemkívánatos hatások Idegrendszerre gyakorolt hatások Égési sérülések Hőterhelés A legújabb kutatások 2 szerint a 2004/40/EK irányelv a szükségesnél szigorúbb bizonyos kérdésekben. Az irányelv a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság (ICNIRP) ajánlásain alapszik, amelyek 1998. évi közzététele óta új tudományos adatok váltak elérhetővé a kisfrekvenciás terek hatásaival kapcsolatban. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jelenlegi határértékek egy része feltehetően túl alacsony. 2 Forschungsbericht 400: Elektromagnetische Felder am Arbeitsplatz Abschlussbericht, ISSN 0174-4992, 2010. március (BMAS-jelentés). Az ICNIRP iránymutatásai: Iránymutatások az időben változó elektromos és mágneses tereknek (1 Hz 100 khz) való kitettség korlátozásához. Közzétéve: 2010. december. HU 5 HU

Különösen az egészségügyi ágazatból érkező figyelmeztetések utalnak arra, hogy a 2004/40/EK irányelv még kevésbé szigorú ajánlások bevezetése esetén is kizárja az egészségügyi eljárások 5 8 %-át, mivel az MRI-berendezéseket üzemeltető egészségügyi személyzet expozíciója meghaladhatja a határértékeket. 3 Ez nemkívánatos hatásokhoz vezetne, mivel az MRI használata a betegek szempontjából számos előnnyel jár: a technológia lehetővé teszi olyan betegségek diagnosztizálását, amelyeket korábban nem lehetett kimutatni, valamint sebészeti beavatkozások végrehajtását röntgensugaras berendezések használata nélkül; emellett szinte hetente fedezik fel a technológia új alkalmazási módjait a betegek javára. Másrészről viszont biztosítani kell az egészségügyi személyzet biztonságának és egészségének védelmét is. A jogi keretek végrehajtásának állása A tagállamokban jelenleg hatályos jogi keretek jelentős mértékben eltérnek egymástól. Ezzel kapcsolatban részletes áttekintés a jelentés 1. mellékletében található. Nagyon kevés tagállam kezdte meg a 2004/40/EK irányelv átültetését, bizonyos esetekben pedig kissé rugalmasan kezelik a benne szereplő rendelkezéseket az MRI-technológiák megfelelő használatának biztosítása érdekében (ilyen rugalmasságot azonban a 2004/40/EK irányelv nem tesz lehetővé). Más tagállamok a jelenleg hatályos, nem kötelező szabványokat veszik alapul, vagy a gyakorlati megvalósításhoz az ICNIRP ajánlásait használják hivatkozási alapként. A tagállamok elhalasztották a 2004/40/EK irányelv átültetésére szolgáló új nemzeti jogszabályok bevezetését, mivel a helyzet tisztázását és új javaslatot várnak a Bizottságtól. Amennyiben a helyzet változatlan marad, 2012. április 30-ig mind a 27 tagállamnak át kell ültetnie nemzeti jogába a 2004/40/EK irányelvet. Ez természetesen érvénytelenítené a Bizottságnak a felvetett végrehajtási problémákra vonatkozó megoldásokra irányuló törekvéseit, és semmiképpen sem vezetne olyan eredményhez, amelyre a kormányok, a szociális partnerek és a legtöbb érdekelt fél egyaránt számít. Az intézkedés joga és a szubszidiaritás A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jogalkotási intézkedések az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) pontján és (2) bekezdésén alapulnak, amelyek kifejezetten megengedik az uniós fellépést ezen a téren. A Bizottság, a Parlament és a Tanács a 2004/40/EK irányelv elfogadásakor azon az állásponton volt, hogy az uniós fellépés a legmegfelelőbb eszköz a munkavállalók védelmére az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozícióból eredő kockázatokkal szemben. A Bizottság eddig nem talált olyan új bizonyítékot, amely indokolná a Parlament és a Tanács 2004-ben hozott döntésétől való eltérést. A munkavállalók védelmének szükségessége azonban továbbra is alapvető.. A jelentés 2.5. pontjában megvilágított helyzetet és az összes fél által elismert felülvizsgálat iránti igényt figyelembe véve egyértelmű, hogy a Bizottságnak gyakorolnia kell kezdeményezési jogát. 3 1) VT/2007/017. számú projekt: Az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozíció vizsgálata az egészségügyi mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekkel és az azok közelében dolgozó személyzet esetében, zárójelentés, 2008. április 4. 2) A mágneses rezonancián alapuló képalkotó (MRI) berendezések közelében tapasztalható elektromágneses terek vizsgálata, 2007, http://www.hse.gov.uk/research/rrpdf/rr570.pdf. HU 6 HU

4. CÉLKITŰZÉSEK A munkavállalóknak a munkavégzés során történő védelmére irányuló általános célt figyelembe véve a célkitűzés ezen esetben az ártalmas elektromágneses terekkel szembeni védelem. Mivel az elektromágneses tereknek való expozíció összetett kockázatot jelent, ezért olyan konkrétabb intézkedéseket kell meghatározni, amelyek egyrészt biztosítják a munkavállalók megfelelő védelmét, másrészt nem gátolják indokolatlanul az ipari és egészségügyi technológiák használatát és fejlesztését, valamint nem rónak aránytalanul nagy terhet a vállalatokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra. A működési célkitűzés az elektromágneses tereknek kitett munkavállalók védelmére irányuló intézkedések hatékonyságának biztosítása, egyrészt a megfelelő határértékek meghatározásával, másrészt a szükséges kockázatkezelési intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás nyújtásával a munkáltatók számára. 5. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A. szakpolitikai lehetőség: nem történik intézkedés Gyakorlati értelemben ez azt jelenti, hogy a 2004/40/EK irányelvet 2012. április 30-ig át kell ültetni minden tagállam nemzeti jogába. B. szakpolitikai lehetőség: felülvizsgált expozíciós határértékeket tartalmazó új irányelv kidolgozása A 2004/40/EK irányelvet új irányelv váltja fel; ez az eddiginél magasabb expozíciós határértékeket határoz meg, amelyek ugyanakkor megfelelnek a tudományos bizonyítékoknak is. A részleteket a jelentés 3. melléklete tartalmazza. C1. szakpolitikai lehetőség: felülvizsgált expozíciós határértékeket tartalmazó és részleges mentességet biztosító új irányelv A 2004/40/EK irányelvet új irányelv váltja fel; ez az eddiginél magasabb expozíciós határértékeket határoz meg, amelyek ugyanakkor megfelelnek a tudományos bizonyítékoknak is (a B. lehetőséghez hasonlóan). Emellett feltételekhez kötött kivételt biztosít az MRI-nek, amelyre azonban továbbra is vonatkozik az elektromágneses terek kockázatainak kezelésével kapcsolatos általános követelmény. C2. szakpolitikai lehetőség: felülvizsgált expozíciós határértékeket tartalmazó és az MRI-t teljesen mentesítő új irányelv A 2004/40/EK irányelvet új irányelv váltja fel; ez az eddiginél magasabb expozíciós határértékeket határoz meg, amelyek ugyanakkor megfelelnek a tudományos bizonyítékoknak is (a B. lehetőséghez hasonlóan). Az MRI egészségügyi felhasználására egyáltalán nem vonatkoznak az elektromágneses terekről szóló irányelv előírásai. D1. szakpolitikai lehetőség: az irányelv felváltása ajánlással HU 7 HU

A 2004/40/EK irányelvet az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozícióra vonatkozó, nem kötelező erejű ajánlások váltják fel, amelyek a legfrissebb nemzetközi ajánlásokon alapulnak. Az ajánlások formailag a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelésről szóló 1999. évi tanácsi ajánláshoz hasonlítanának. D2. szakpolitikai lehetőség: a szociális partnerek közötti önkéntes megállapodások A 2004/40/EK irányelvet a szociális partnerek uniós vagy ágazati szinten kötött önkéntes megállapodásai váltják fel az EUMSZ 154. cikkének (4) bekezdése értelmében. E. szakpolitikai lehetőség: uniós jogi szabályozás mellőzése A 2004/40/EK irányelv hatályát veszti, ugyanakkor a 89/391/EGK irányelv (keretirányelv) és a vonatkozó hatályos nemzeti szabályozó rendelkezések hatályban maradnak. A nemzeti jogszabályok egyes tagállamokban tapasztalható hiánya lehetővé tenné az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozíció szabályozásának hiányát, ami többek között fokozhatja a kockázatokat és egyenlőtlenséghez vezethet. E lehetőség választása esetén feltételezhető, hogy például az elektromágneses terekről szóló irányelvet már (részben) végrehajtó tagállamok nem helyeznék hatályon kívül az elektromágneses terekre vonatkozó jogszabályaikat. Az érdekelt felek ezeket a lehetőségeket ítélték relevánsnak. A részletesen nem elemzett egyéb választási lehetőségek közé tartozik az ágazatspecifikusabb megközelítés elfogadása, a jogszabálynak a biztonságos berendezések előírására való korlátozása vagy a kizárólag nem kötelező erejű szakpolitikai eszközökre, például tájékoztató kampányokra és iránymutató dokumentumokra való összpontosítás. 6. A HATÁSOK ELEMZÉSE A hatások elemzésének kiindulópontja Az elemzés alapja az a feltételezés, hogy a keretirányelvet teljes mértékben, az elektromágneses terekről szóló irányelvet azonban még nem hajtották végre. Ez a megállapítás a jelenlegi tényleges jogi helyzetet tükrözi. A szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott megbeszélésekből kiderült, hogy környezeti hatások nem valószínűsíthetők, így nem is értékelték őket. Társadalmi hatások A legfőbb társadalmi hatások közé a megközelítőleg 1,5 millió munkavállalót érintő egészségügyi hatások tartoznak, ideértve a különösen érzékeny munkavállalók jóval szűkebb csoportját, akik például orvosi implantátummal rendelkeznek vagy várandósak. E tekintetben egyértelműen az A., B. és a C1. választási lehetőségek részesítendők előnyben. Az A. lehetőség a legszigorúbb, azonban előfordulhat, hogy csak elméletben biztosítana szigorú védelmet. A C2. lehetőség az említett három lehetőség mögé sorolható be, mivel a többi lehetőséggel szemben egyértelműen gyengébb védelmet biztosít a magas expozícióval járó területeken dolgozó munkavállalók számára. A többi jelentős társadalmi hatás közé tartoznak a kritikus orvosi eljárásoknál használt MRI-alkalmazások előnyei a lakosság számára. Az A. és a B. lehetőség nem biztosítja azt a HU 8 HU

kellő rugalmasságot, amely lehetővé tenne ilyen jellegű kezeléseket. A többi lehetőség azonban kellő rugalmasságot biztosítana. Gazdasági hatás A kedvező gazdasági hatások közé tartozik a mobilitást és a cserét lehetővé tevő következetes európai szabályozás. Ez mindenekelőtt az A., B., C1. és C2. lehetőséggel biztosítható, míg a D1., D2. és E. választási lehetőség inkább fokozott bizonytalansághoz vezetne. Másik fontos gazdasági szempont, hogy a lehető legkevesebb korlátozás mellett lehessen vállalkozást létrehozni, ami ezáltal növekedést tenne lehetővé és fenntartaná a foglalkoztatottság szintjét, vagy akár új munkahelyeket is teremthetne Európában. E tekintetben az A. és a B. lehetőség meglehetősen korlátozó jellegűnek tekinthető, és bizonyos területeken olyan mértékben gátolná a gazdasági fejlődést, amely a többi lehetőség esetén nem várható. Megfelelési és az adminisztrációs költségek Az egyes lehetőségek megfelelési és adminisztrációs költségeinek összefoglalása: Szakpolitikai választási lehetőség Összköltség (millió euró) A.: a 2004/40/EK irányelv módosításának elmaradása 660,3 B.: új expozíciós határértékek bevezetése minden ágazatban 526,9 C1.: az expozíciós határértékektől való eltérés lehetősége 511,7* C2.: egyes munkavállalók kizárása 497,4 D1.: kizárólag nem kötelező erejű ajánlások 437,1 D2.: kizárólag ágazati 420,2 HU 9 HU

megállapodások E.: uniós intézkedés mellőzése 474,0 *ideértve az MRI-vel kapcsolatos intenzívebb képzési lehetőségeket. Az A. lehetőség megvalósítása a legköltségesebb. A B. lehetőség végrehajtási költségei az A. lehetőségénél alacsonyabbak, mivel a fémiparban folytatott tevékenységek közül több, például az indukciós fűtés és az elektrolízis a legtöbb esetben a felülvizsgált határértékek alatt maradna. Következésképpen a fémiparban tevékenykedő munkáltatóknak nem kellene jelentős intézkedéseket tenniük az expozíciónak a munkamódszerek megváltoztatása révénl történő csökkentése érdekében. A B. lehetőség megvalósítása azonban a többi lehetőségnél költségesebb a kifejezetten az MRI-vel kapcsolatos költségek miatt. A többi lehetőség egymáshoz hasonló költségekkel járna. A C2. és az E. szakpolitikai lehetőséget azon feltételezés alapján értékelik, hogy a munkáltatóknak a keretirányelvben előírtaknál több kockázatértékelést kell végrehajtaniuk. Maradványköltségek keletkeznek majd például az olyan távközlési, valamint a villamosenergia-termelési és -szállítási ágazatokban, amelyek a 2004/40/EK irányelv előírásainak megfelelően továbbra is az ICNIRP-ajánlások szerint működnének, mivel azok nem jelentenek problémát ezen ágazatok számára. A kis- és középvállalkozások egyszerűbb uniós szintű tájékoztatást szeretnének. Következésképpen egyszerű, rövid, ellenőrzőlista-szerű és ágazatspecifikus iránymutató dokumentumokra lesz szükség, akármelyik lehetőséget választják is. A berendezések címkézése és a hatékonyabb gyártói tájékoztatás segíthet azonosítani azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szükség részletes értékelésre. 7. A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az előnyök meghatározása mindegyik lehetőség esetén tartogat nehézségeket. Az egészségügyi előnyökkel kapcsolatban csak annyi állítható, hogy káros következmények nem tapasztalhatók, amennyiben az expozíció nem haladja meg a jelenlegi és a jövőbeli határértékeket. Ez az A. és a C2. lehetőséget támasztja alá. Figyelembe véve az új tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a B. lehetőségben szereplő expozíciós határértékek védelmet biztosítanak a túlzott mértékű expozíció ellen, az A. lehetőség ezenkívül csak bizonyos tevékenységek korlátozásával járó hátrányokat és általában alacsonyabb megfelelési hajlandóságot jelent. A lehetséges megoldások másik végletét jelentő D1. (ajánlás), D2. (önkéntes megállapodás) és E. (uniós jogi szabályozás mellőzése) lehetőség kizárható. Az érdekelt felek és a szakértők mindenekelőtt a munkáltatóknak és a munkavállalóknak jogi és fizikai biztonságot nyújtó, következetes európai jogi szabályozást részesítik előnyben. Az elektromágneses terek önmagukban ugyan nem jelentenek komoly problémát, a vélemények szerint azonban az e téren elfogadott, következetes európai jogi szabályozás hozzájárul az egységes európai piac működéséhez. Az elektromágneses terekkel kapcsolatos európai fellépés mellőzése továbbá HU 10 HU

jelentősen csökkentené az elektromágneses terek kockázatainak szentelt figyelmet, és kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal járhat. A három fennmaradó lehetőség a B. (felülvizsgált expozíciós határértékek), a C1. (felülvizsgált expozíciós határértékek és az orvosi eljárások során használt MRI-re vonatkozó rendelkezésekre korlátozódó, feltételekhez kötött kivételek) és a C2. lehetőség (felülvizsgált expozíciós határértékek és bizonyos tevékenységek teljes kizárása az irányelv hatálya alól). A B. lehetőség azzal az előnnyel jár, hogy az elektromágneses terekre vonatkozó következetes szabályozást biztosít olyan expozíciós határértékekkel, amelyek már a legtöbb munkahely esetében kellőképpen magasak, így már nem fenyeget a túlzott mértékű expozíció veszélye. A túlzott mértékű expozíció lehetséges eseteinek száma az A. lehetőséghez képest sokkal kisebb. A B. lehetőség megfelel a legújabb tudományos bizonyítékoknak. E lehetőség hátránya, hogy bizonyos tevékenységek, például egyes MRI-kezelések esetében átmenetileg előfordulhat túlzott mértékű expozíció. E tevékenységek teljes beszüntetése mivel esetenként szoros összefüggésben állnak a technikai fejlődéssel, és közvetlenül hozzájárulnak a lakosság egészségéhez és jólétéhez problematikus. A C1. lehetőség a B. lehetőséghez hasonlóan azzal az előnnyel jár, hogy az elektromágneses terekre vonatkozó következetes szabályozást biztosít a legtöbb területen, ugyanakkor az orvosi eljárások során használt MRI esetében lehetővé teszi az expozíciós határértékektől való eltérést, szigorúbb megelőző intézkedésekkel olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a túlzott mértékű expozíció veszélye. A B. lehetőséghez hasonlóan e lehetőség is a legújabb tudományos bizonyítékokra épít. A B. lehetőségnél azonban rugalmasabb megoldást nyújtana. A C1. lehetőség hátránya, hogy az eltérések esetében szigorúbban szabályozott és ellenőrzött munkakörnyezetet kíván meg. A C2. lehetőség szintén azzal az előnnyel jár, hogy az elektromágneses terekre vonatkozó következetes szabályozást biztosít a legtöbb területen, ugyanakkor rugalmas megoldások alkalmazását is lehetővé teszi olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a túlzott mértékű expozíció veszélye. A mentesített ágazat esetében a kockázatértékelési kötelezettségek kevésbé szigorúak. Ennek köszönhetően a megfeleléssel kapcsolatos költségek is csökkennek. E lehetőség hátránya, hogy a vele járó kockázat a munkavállaló alacsonyabb szintű védelmét eredményezi. Továbbá a munkavállalók védelme terén jelentősebb eltéréseket engedne meg, ami a keretirányelv előírásainak és szellemiségének is ellentmond. A költségekkel kapcsolatos következtetés: A C1. lehetőség költségei magasabbak a kevésbé szigorú C2 E. lehetőségénél. A C1. lehetőség megvalósításával azonban minimális költségnövekedés mellett az utóbbi lehetőségekhez képest sokkal jobb eredményeket lehet elérni egyéb, minőségi hatások terén, emellett biztosítani lehet a munkavállalók magas szintű védelmét is. A C1. lehetőség költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az A. költségei és szinte megegyeznek a B. lehetőségével, ugyanakkor az MRI-ágazat és az ipar számára kellő mértékű rugalmasságot biztosít. Következésképpen a Bizottság e szempontok figyelembevételével és a felmérési eredmények alapján a C1. lehetőséget részesíti előnyben. A felmérés értékelése HU 11 HU

A hatásvizsgálat elkészítése során felmérést végeztek, amelyre 166 válasz érkezett. A felmérési eredmények azt mutatják, hogy az érdekelt felek következetesen a C1. lehetőséget részesítik előnyben. 8. FIGYELEMMELKÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A 89/391/EGK keretirányelv és a 16. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott 19 további egyedi irányelv előírja, hogy végrehajtásukat rendszeresen vizsgálják felül. Ennek a módszeres felülvizsgálatnak a harmonizációja 2007 óta megtörtént; a felülvizsgálatot minden tagállam 5 évente végrehajtja az irányelvekben meghatározott kockázatokra vonatkozóan. A Bizottság ezt követően jelentést készít az eredményekről. Az uniós tagállamok szakértőit egybegyűjtő bizottságok emellett fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályok értékelését és figyelemmel kísérését biztosító eljárás során. Ide tartozik többek között a 2003/C 218/01. tanácsi határozattal létrehozott, háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság, valamint a 95/319/EK bizottsági határozattal létrehozott vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága. HU 12 HU