Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4.
Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári eljárásjog Európai Unió polgári eljárásjoga (európai polgári eljárásjog)
Európai Unió polgári eljárásjoga - Az Európai Unió jogalkotó szervei által alkotott - azon közösségi jogi normák - (valamint az Európai Bíróság esetjogának és jogértelmezésének) összessége, - melyek az Unió tagállamai között - határon átnyúló - polgári ügyekben alkalmazandóak.
A kialakulás és fejlıdés fontos állomásai - Kezdetek (közösségek létrehozása) - 1968. Brüsszeli Egyezmény - 1988. Luganoi Egyezmény - 1993. Maastrichti Szerzıdés - 1998. Brüsszel II. Egyezmény - 1997. Amszterdami Szerzıdés (1999. Május 1.!) - 1999-2004. Tamperei Program - 2004-2009. Hágai Program - 2010-2014. Stockholmi Program
Eredmények Az Európai Unió polgári eljárásjogának forrásai Alapvető szabályok - Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendeletea polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel I.); - A Parlament és a Tanács 2201/2003/EK rendeletea házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel II.) - A Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendeletea nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról; - A Parlament és a Tanács 4/2009/EK rendeletea tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról;
Az egyes eljárási elemek uniós szabályozása - A Parlament és a Tanács 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel tekintetében történı, a tagállamok bíróságai közötti együttmőködésrıl; - A Parlament és Tanács 1393/2007/EK rendelete a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésérıl; - A Parlament és a Tanács 2003/8/EK irányelve a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról;
Speciális európai eljárások - A Parlament és a Tanács 1346/2000/EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról; - A Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékő követelések európai eljárásnak bevezetésérıl; - A Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról; - A Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól; Az információ bázis megteremtıje - 470/2001/EK határozat az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozataláról
Forrásai: Joghatósági szabályok az Európai Unióban - 1215/2012/EU rendelet (polgári és kereskedelmi ügyekben) - 2201/2003/EK rendelet (házassági ügyekben és a szülıi felelısség kérdésében) - 4/2009/EK rendelet (tartási ügyekben)
Az 1215/2012/EU rendelet joghatósági szabályai A joghatósági okok rendszere: Általános joghatóság Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezı személy, állampolgárságára való tekintet nélkül az adott tagállam bírósága elıtt perelhetı. (alperes lakóhelye szerinti tagállam) Különös joghatóság Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezı személy más tagállam bírósága elıtt kizárólag a 2-7. szakaszokban meghatározott rendelkezése alapján perelhetı. - Vagylagos joghatóság - Aszimmetrikus joghatóság - Kizárólagos joghatóság - Megállapodás a joghatóságról
Vagylagos joghatóság A felperes választása szerint az alábbi tagállamban indíthat pert az alperessel szemben: - Ha az eljárás tárgya egy szerzıdés, akkor a vitatott kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság elıtt; - Jogellenes károkozással, azzal egy tekintet alá esı cselekménnyel, vagy ilyen cselekménybıl fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága elıtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet; - Fióktelep, képviselet vagy más telephely mőködésébıl származó jogvita tekintetében a fióktelep, képviselet vagy más telephely helyének bírósága elıtt; - Az ugyanazon szerzıdésen vagy tényálláson alapuló viszontkeresetnél, amelyen az eredeti kereset alapul, azon bíróság elıtt, amely az eredeti kereset tárgyában eljár; - - (Rendelet 7-9. Cikke)
Aszimmetrikus joghatóság Alkalmazható: -Biztosítási ügyekben -Fogyasztói szerződések esetén - Egyedi munkaszerződések esetén A joghatóság a felperes (mint biztosított, fogyasztó, munkavállaló) lakóhelyéhez is igazodhat. Ha a biztosított, a fogyasztó, a munkavállaló az alperes, az általános joghatóság alapján a lakóhelye szerinti tagállamban perelhetı.
Kizárólagos joghatóság A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam következı bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek: - ingatlanon fennálló dologi joggal, ingatlan bérletével, haszonbérletével kapcsolatos eljárásban annak tagállamnak a bírósága, ahol az ingatlan található; - Társaság vagy más jogi személy, természetes vagy jogi személyek társulása létrehozatalának érvényességével, érvénytelenségével, megszőnésével, ezek szervei határozatának érvényességével kapcsolatos eljárásban annak a tagállamnak a bíróságai járhatnak el, ahol a társaság, jogi személy, társulás székhelye található; - Az olyan eljárásban, amelynek tárgya közhitelő nyilvántartásba történı bejegyzés érvényessége, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a nyilvántartást vezetik; - Az olyan eljárásokra, amelyek szabadalommal, védjeggyel, formatervezési mintával kapcsolatosak, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a letétbe helyezést vagy lajstromozást kérelmezték. (Rendelet 24. cikk)
Megállapodás a joghatóságról A felek lakóhelyükre tekintet nélkül egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövıben felmerülı jogviták eldöntésére valamely tagállam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki. Megkötése: - írásban vagy szóban (írásbeli megerısítéssel), - a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelıen, - nemzetközi kereskedelemben szokásos gyakorlatnak megfelelı formában. Hatálya: - a felek közötti jogvita elbírálására kizárólagos joghatóságot eredményez; - A más tagállam bírósága elıtti eljárást azonban az alperes perbebocsátkozással elfogadhatja.
A 2201/2003/EK rendelet Ezt a rendeletet - a házasság felbontásával, a különválással és a házasság érvénytelenítésével, - valamint a szülıi felelısség valamennyi vonatkozásával kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni. A szülıi felelısség a gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jogot és kötelességet magában foglalja. A rendelet nem vonatkozik a tartási kötelezettségekkel kapcsolatos polgári ügyekre.
A 2201/2003/EK rendelet joghatósági szabályai Joghatósági szabályozás 1. Házassági ügyekben 2. Szülői felelősség kérdésében
Joghatósági szabályozás házassági ügyekben Annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, 1. amelynek területén: - a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek; - a házastársak legutolsó szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben az egyikük még ott tartózkodik; - az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; - közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik; - A kérelmezı szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább 1 évig ott tartózkodott (6 hónapig ott tartózkodott, és az adott állam állampolgára). 2. Amelynek mindkét házastárs állampolgára.
Joghatósági szabályok a szülıi felelısséggel kapcsolatos ügyekben Fıszabály: a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal. A gyermek tartózkodási helyének jogszerő megváltozása esetén (költözés), - a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam joghatósága 3 hónapig még fennmarad. - ha a gyermek elızı tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai már határozatot hoztak a szülıi felelısséggel kapcsolatban (különösen a láthatási jogot illetıen), akkor ez az ügy továbbra is az adott tagállam bíróságainak joghatósága alá tartozik. + - a házastársak elfogadhatják a házasság felbontásának ügyében joghatósággal rendelkezı bíróságnak a szülıi felelısséggel kapcsolatos ügyekben való illetékességét. - a szülık megállapodhatnak abban is, hogy az ügyet egy másik olyan tagállam bírósága elé viszik, amelyhez a gyermeket szoros kötelék főzi. (a gyermek az adott tagállam állampolgára) Amennyiben egy gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, akkor az a tagállam vállalja a joghatóságot, amelyben a gyermek tartózkodik. (a menekült gyermek, olyan gyermek, akit a hazájukban zajló zavargások miatt külföldre telepítettek át.
A gyermek jogellenes elvitelére vonatkozó szabályok A szabályozás terjedelme: a gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása. A rendelkezések célja a gyermekek jogellenes elvitelének megakadályozása az Európai Unióban. A joghatóság: Annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a gyermek a jogellenes elvitelt megelızıen szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, mindaddig joghatóságot gyakorolnak, amíg nincs a gyermeknek szokásos tartózkodási helye egy másik tagállamban. Az új tagállamban szokásos tartózkodási helye lehet a gyermeknek a felügyeleti jogot gyakorló személyek beleegyezésével és legalább egy éves tartózkodási idı esetén.
Dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus