Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Önköltség-számítási szabályzata Érvényes: 2011. július 01-től
Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Önköltségszámítási szabályzata című dokumentumot formailag és tartalmilag elfogadom és átvettem. Miskolc, 2011.. Átadó. Átvevő 2
TARTALOM 1. ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA... 5 2. A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA... 6 2.1. SZEMÉLYI HATÁLY... 6 2.2. TÁRGYI HATÁLY... 6 3. KÖLTSÉG, ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁSI ALAPFOGALMAK... 6 3.1. A KÖLTSÉG... 6 3.2. KÖLTSÉGNEM... 7 3.3. KÖLTSÉGHELY... 7 3.4. KÖLTSÉGVISELŐ... 7 3.5. A KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG, BEKERÜLÉSI ÉRTÉK... 7 3.6. A KÖLTSÉGEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA... 8 3.7.KALKULÁCIÓ:... 8 3.8. KALKULÁCIÓS EGYSÉG:... 8 3.9. KALKULÁCIÓS IDŐSZAK:... 9 3.10. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS... 9 3.11. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS-KALKULÁCIÓ FORMÁI... 9 4. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS TÁRGYA... 10 5. A KALKULÁCIÓS SÉMA, A KALKULÁCIÓS KÖLTSÉGTÉNYEZŐK TARTALMA... 10 5.1. A KALKULÁCIÓS SÉMA... 10 5.2. SAJÁT KIVITELEZÉSBEN ELŐÁLLÍTOTT, FELÚJÍTOTT TÁRGYI ESZKÖZ ÖNKÖLTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 11 5.3. TERMÉKCSOPORT, MINT KALKULÁCIÓS EGYSÉG... 11 5.4. SZOLGÁLTATÁS, MINT KALKULÁCIÓS EGYSÉG... 11 6. A KÖZVETETT KIADÁSOK (KÖLTSÉGEK) ELSZÁMOLÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK MÓDJA... 12 7. AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERE... 12 8. A SZÉCHENYI ISTVÁN TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI... 13 8.1. GAZDASÁGPOLITIKA... 13 8.2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS... 14 8.3. ÁRMEGÁLLAPÍTÁS... 14 9. ÁRKIALAKÍTÁS MÓDSZERE... 15 9.1. NORMATÍV ELSZÁMOLÁSÚ TEVÉKENYSÉGEKNÉL AZ ÁRAKAT AZ ALÁBBIAK SZERINT KELL KIALAKÍTANI:... 15 9.2. EGYEDI ELŐÁLLÍTÁSÚ TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK ÁRAINÁL:... 15 3
10. BELSŐ SZOLGÁLTATÁSOK... 16 10.1. ESETI BEVÉTEL TÉRÍTÉSI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA... 16 10.2. ÉLELMEZÉS... 16 10.3. NYOMDAIPARI SZOLGÁLTATÁS... 16 10.4. TANFOLYAMOK... 17 11. A SZAKFELADATREND, AMELY KÖTELEZŐEN ELŐÍRJA A KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSÁT... 17 12. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS BIZONYLATOLÁSA... 18 13. TERMÉKEK/SZOLGÁLTATÁSOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK DOKUMENTÁLÁSA... 19 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 19 MELLÉKLETEK... 20 4
Jogszabályi háttér: Az intézmény önköltség-számítási szabályzatát a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozza meg. Az államháztartás szervezeteinek kötelezően ellátandó feladatait törvény szabályozza. E kötelező feladatok mellett a szervezetek további feladatokat vállalhatnak alaptevékenységük jobb ellátása, biztonsága, a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználása, esetenként többletbevételek, haszon elérése érdekében, a szabad kapacitás kihasználása céljából. Az államháztartás szervezet szolgáltatásai jelentős részénél az alkalmazott eladási árakat saját hatáskörben állapítja meg, maximálisín figyelembe véve a piaci viszonyokat, lehetőségeket. Az intézménynek a termékértékesítés, szolgáltatás árát úgy kell megállapítania, hogy a kapott ellenértékben a költségek megtérüljenek, ugyanakkor a célzott réteg számára elérhető, megfizethető legyen. Tehát intézményünk számára sajátosan értelmezhető az önköltségszámítás egy termékértékesítésnél vagy szolgáltatásnál. Ez szabad kapacitást kihasználó tevékenység, az oktatás része a saját tanműhelyeinkben, - oktatnak, gyakorolnak, egyben minőséget is kell szolgáltatniuk a vevőknek. A tanműhelyi árakat a helyi piaci viszonyok alapján az igazgató határozza meg minden tanév elején a szakmai terület vezetőjének terve alapján. A terv önköltség-számításon alapszik, de a termék minősége legtöbb esetben nem éri el a piaci igények szintjét. A termelés, szolgáltatás nyújtás a tanműhelyi gyakorlat része, amin tanul a tanuló és az intézménynek bevételt hoz. A szabályzat hatálya kiterjed a Széchenyi István Integrált Szakképző Központ keretein belül működő Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra, valamint a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolára, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervekre. A szabályzat életbe lépésének hatálya: 2011. július 1., mellyel egyidejűleg hatályát veszti minden más, önköltségszámításra vonatkozó szabályozás. A szabályzat írásbeli rögzítéséért és évenkénti felülvizsgálatáért ill. jogszabály szerinti módosításáért felelős a mindenkori gazdasági vezető (folyamatvezető). 1. Önköltség-számítási szabályzat célja, tartalma Az intézmény önköltség-számítási szabályzata részletesen szabályozza az alap és vállalkozási tevékenység keretében előállított eszközök, elvégzett tevékenységek, nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének meghatározását, valamint e szabályzat alapján biztosítja az önköltségszámítás belső és külső ellenőrizhetőségét. Az önköltség-számítási szabályzat az alábbi témakörökben tartalmaz előírásokat: a) a költség, önköltség-számítási alapfogalmak, b) az önköltségszámítás tárgya (a kalkulációs egységek), c) a kalkulációs tényezők tárgya (a kalkulációs séma), d) az önköltségszámítás módszere, a költségek felosztásának módja, e) munkaszámok, azok nyilvántartása, 5
f) az önköltségszámításhoz szükséges adatszolgáltatás, g) a költségelszámolás bizonylatolása, h) az önköltségszámítás és a könyvviteli rendszer közötti egyeztetések, i) önköltségszámítás készítésének időpontja. 2. A szabályzat személyi és tárgyi hatálya 2.1. Személyi hatály A szabályzat az Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ valamennyi szervezeti egységére vonatkozik. 2.2. Tárgyi hatály A jelenlegi szabályzat az alábbi termékekre, szolgáltatásokra terjed ki: - tanfolyami-, felnőttoktatás, - bérleti díjak (terem, eszköz, egyéb) - konyhai rendezvények, - kereskedelmi szálláshely, - karbantartás jellegű tevékenység, - vasipari késztermékek előállítása, - autójavítás, környezetvédelem, műszaki vizsgáztatás, eredetiségvizsgálat, - nyomdaipari szolgáltatás, - villamosipari szolgáltatás, - fodrászat-kozmetika, - dekoratőr, fotós - iskolai büfé - érintésvédelmi mérések. 3. Költség, önköltség-számítási alapfogalmak 3.1. A költség A költség egy meghatározott cél érdekében eszköz előállítása, szolgáltatás nyújtása felhasznált elő-, és holtmunka pénzben kifejezett összege. Holtmunka jellegű költségek: - anyagköltség, - igénybe vett szolgáltatások értéke, - alvállalkozói teljesítmények, - értékcsökkenési leírás. Élőmunka jellegű költségek - bérköltség, - személyi jellegű egyéb kifizetések, - bérjárulékok. 6
3.2. Költségnem A költségnem a költségek meghatározott címek szerinti csoportosítása, a csoportokat az egységes számlakeret 5. számlaosztályának számlacsoportjai jelölik ki. 3.3. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye (üzem, műhely, stb.) általában területileg, fizikailag lehatárolható területi egység. Az itt felmerült költség felmerülésének időpontjában nem számolható el közvetlenül az egyes eszközökre (termékekre, szolgáltatásokra), így közvetlen költségnek nem minősíthető. Ezen költségek egy része a termelő tevékenységgel (szolgáltatásnyújtással) közvetlen kapcsolatba hozhatók, megfelelő mutatószámok vagy kalkuláció alapján átvezethető a költségviselőkre. 3.4. Költségviselő A költségviselő olyan termék, termékcsoport, szolgáltatás, stb., amelyre a létrehozásával kapcsolatos költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók. 3.5. A közvetlen önköltség, bekerülési érték A közvetlen önköltség a termék, termékcsoport, szolgáltatás, saját előállítású eszköz meghatározott egységnyi előállítására fordított, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő élő- és holtmunka pénzben kifejezett összege. Önköltségi kategóriák: Közvetlen önköltség, bekerülési érték körébe tartoznak azok a ráfordítások, amelyek - az eszköz (termék, szolgáltatás) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, - az előállítással szoros kapcsolatban voltak, továbbá - az eszközre (termékre, szolgáltatásra) megfelelő mutatók segítségével elszámolhatók. Az előállítási költségek között kell elszámolni az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatás nyújtásakor. 7
A közvetlen önköltség nem tartalmaz: - értékesítési költségeket, - az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket. Szűkített önköltség (közvetlen költség + üzemi általános költség) - közvetlen költségek: anyagköltség, bérköltség, bérköltség járulékai, gyártási külön költség, egyéb közvetlen költségek, - üzemi általános (közvetett) költségek: gépek, berendezések kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható amortizációja, javítási, karbantartási, gépbeállítási költségei; az épületek amortizációs, karbantartási, javítási költségei, takarítás, energia, munkavédelem költségei, stb. Teljes önköltség (szűkített önköltség + a központi irányítás általános költsége + amortizáció). - Központi irányítás általános költségei: irányítás, humán igazgatás, vállalkozás egészét érintő bankköltségek, oktatási költségek, szociális költségek, tagsági díjak, egészségügyi szolgáltatás költségei. - Az amortizáció vagy értékcsökkenési leírás a tárgyi eszközök kopásának pénzben elszámolt és az áru értékesítése során megtérült formája. Az értékcsökkenési leírás útján viszi át a tárgyi eszköz értékét az általa termelt termékbe, illetve nyújtott szolgáltatásba oly módon, hogy azt termelési költségként és így önköltség növelő tényezőként számolják el. 3.6. A költségek könyvviteli elszámolása A felmerült költségek elszámolására a számlarendben meghatározottak szerint három számlaosztály szolgál: - az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerinti csoportosításban tartalmazza, a költségek költségnemek szerinti gyűjtését szolgálja, - a 6. számlaosztály a közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye, a költséghely szerint csoportosítva, - a 7. számlaosztály az eszközök előállítása, a szolgáltatások teljesítése során felmerült és az eszközök előállításával, szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás után a közvetetten) elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekből) tevődnek össze. 3.7.Kalkuláció: Az egységár megállapításának írásba foglalt bizonylata. 3.8. Kalkulációs egység: A tevékenységnek, szolgáltatásnak egységnyi mennyisége, amelyre az önköltséget számítjuk. 8
3.9. Kalkulációs időszak: Az az időszak, amelyre vonatkozóan az önköltséget megállapítjuk. 3.10. Az önköltségszámítás Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, annak folyamata alatt, vagy annak befejezése után megállapítható a termék, vagy szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges önköltsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson: - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások előállítási értékének megállapításához, - a saját előállítású eszközök, szolgáltatások önköltségének tervezéséhez, megfigyeléséhez. 3.11. Az önköltségszámítás-kalkuláció formái Az önköltségszámításnak a következő formái ismertek - előkalkuláció, az előzetes önköltség számítása, - közbenső kalkuláció, a termelés közbeni önköltség számítása, - utókalkuláció, az utólagos önköltség számítása. A kalkulációs sémákat jelen szabályzat 1.sz. melléklete tartalmazza. Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt határozza meg az intézmény valamely termék (szolgáltatás) előállítása során a műszaki és technológiai előírások betartása mellett felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét, és ebből az érvényben lévő árak, díjtételek alkalmazásával kiszámítják az előállítandó termékek (szolgáltatások) terv szerinti önköltségét. Előkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelyet külső szervek, magánszemélyek részére értékesít az intézmény és költségkihatása van. A közbenső kalkuláció a termelés (szolgáltatás) folyamatában annak egyes fázisait követően informál a költségek alakulásáról. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés, vagy szolgáltatásnyújtás befejezése után, a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján határozza meg az intézmény az eszköz, termék, termékcsoport, szolgáltatás, stb. tényleges közvetlen önköltségét, előállítási költségét. Az utókalkuláció képezi a következő évi termékárak, szolgáltatási díjtételek megállapításának egyik alapját. Az önköltségszámítás módszere a pótlékoló kalkuláció. A költséggyűjtésen alapuló pótlékoló kalkuláció keretében a saját vállalkozásban végzett beruházásra, az alap illetve vállalkozási tevékenység keretében végzett tevékenységre, előállított eszközre vagy nyújtott szolgáltatásra kivételezett anyagok és a ráfordított munkaidő bizonylataiból illetve az azokból készített feladások adatai alapján kell megállapítani a közvetlen költségeket (kiadásokat). 9
Az általános (közvetett) költségeket pedig az igénybevételt kifejező mutatók alapján, pótlékolás útján kell az egyes tevékenységekre, szolgáltatásokra, saját előállítású eszközökre felosztani. 4. Az önköltségszámítás tárgya Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység, az a termék, vagy szolgáltatás, amelyről a kalkuláció készül, mindig természetes mértékegység pl.: fő, db, kg, négyzetméter, stb. Az intézménynél kalkulációs egységet képez: - tanfolyami-, felnőttoktatás, - bérleti díjak (terem, eszköz, egyéb) - konyhai rendezvények, - kereskedelmi szálláshely, - karbantartás jellegű tevékenység, - vasipari késztermékek előállítása, - autójavítás, környezetvédelem, műszaki vizsgáztatás, eredetiségvizsgálat, - nyomdaipari szolgáltatás, - villamosipari szolgáltatás, - fodrászat-kozmetika, - dekoratőr, fotós - iskolai büfé - érintésvédelmi mérések. 5. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma 5.1. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési (előállítási) értékét a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: a) közvetlen anyagköltség b) normaidő c) egyéb költségek d) teljes önköltség (a+b+c) e) haszon f) nettó eladási ár (d+e) g) áfa f*áfa kulcs) h) eladási ár (f+g) Közvetlen önköltség kalkulációs tényezőinek tartalma: a) közvetlen anyagköltségként számításba venni a kalkulációs egységekre, illetve ezen belül a munkaszámra kiadott utalványozott anyagok értékét, b) normaidőként kell figyelembe venni a rezsióradíj és a munkában eltöltött idő szorzatát, c) egyéb költségként kell figyelembe venni az előzőekben fel nem sorolt felmerülő kiadásokat. 10
5.2. Saját kivitelezésben előállított, felújított tárgyi eszköz önköltségének meghatározása A saját kivitelezésben történő tárgyi eszköz (immateriális javak) előállítása, felújítása esetén az önköltség megállapításánál nemcsak a konkrét eszköz előállításával, kivitelezésével, szerelésével kapcsolatos közvetlen költségeket kell számításba venni, hanem a beruházás (felújítás) megszervezésével, lebonyolításával, műszaki tervezésével kapcsolatosan felmerülő, a tárgyi eszközök hozzárendelhető közvetlen költségeket is. A tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításakor az előállítás közvetlen önköltségének része - az alapozási, szerelési költség - a próbaüzemeltetés költsége Ha a saját vállalkozásban végzett beruházást (felújítást) bizonyíthatóan ilyen jogcímen folyósított hitel, kölcsön finanszírozása, akkor annak üzembe helyezésig felmerült kamatát nem a közvetlen önköltségen, hanem a beszerzési költségek között kell elszámolni. 5.3. Termékcsoport, mint kalkulációs egység A termékcsoport egy gyártási ághoz tartozó rokontermékek összessége olyan közös ismérvekkel, amelyek alapján nem lényegesen eltérő költségigényű egyenértékszámokkal, vagy más hasonló kalkulációs módszerekkel kifejezhetők. Fő termékcsoportok: I. nyomdai termékek II. vasipari termékek. Termékcsoport képző közös ismérv lehet az azonos alapanyag, azonos kiviteli mód, minőség, stb. Önköltségszámítás szempontjából a termékcsoport olyan egyedi termékek összessége, melyek egyedi költségráfordításait utókalkulációval nem lehet meghatározni. 5.4. Szolgáltatás, mint kalkulációs egység A szolgáltatások közé tartozónak minősíti az intézmény a következőket: - megrendelő részére végzett szolgáltatások fénymásolás, faxolás, fodrászkozmetika szolgáltatás, kereskedelmi szálláshely, bérbeadás, stb. Az intézmény szabad kapacitásának kihasználása miatti kalkulációs egységek az intézményben: I. Kereskedelmi szálláshely értékesítés II. Konyhai rendezvények III. Tanműhelyi termékek és szolgáltatások 1. Vasipari termékek és szolgáltatások 2. Autójavítás, környezetvédelem, ZT vizsgáztatás 3. Villamosipari szolgáltatás 4. Fodrászat-kozmetika 5. Dekoratőr, fotós Érintésvédelmi mérés IV. Karbantartási jellegű tevékenység V. Nyomdai tevékenység 11
6. A közvetett kiadások (költségek) elszámolásának és felosztásának módja Az intézmény költségeit elsődlegesen a 6. számlaosztályba az általános kiadások között könyveli mivel azok a szakfeladatok érdekében merülnek fel vetítési alapok segítségével fel kell osztani a tevékenységek között, azaz a szakfeladatokra. Az intézmény a kiadás felosztására az alábbi vetítési alapokat használja: 1. Konyhai élelmiszernél és gázenergia felhasználásnál az adag, 2. Könyvtári könyveknél létszám, 3. Fűtés költségnél a légköbméter, ezen belül a konyhai szakfeladatoknál az adag és az oktatási szakfeladatoknál a létszám, ugyanúgy a villamosenergia, vízdíj és a szemétszállítási kiadásoknál. 7. Az önköltségszámítás módszere Az önköltségszámítás módszere alatt a közvetlen költségek elszámolásának, illetve az általános költségek felosztásának módját értjük. Az önköltségszámítás módszeréül az alábbi eljárások szolgálnak: a.) Egyszerű osztókalkuláció A módszer keretében az elkészült termékek (nyújtott szolgáltatások) önköltségét úgy határozzuk meg, hogy a kalkulációs egységenként elszámolt összes költséget osztjuk a megtermelt (szolgáltatott) mennyiséggel. A módszer csak ott használható, ahol egyfajta terméket gyártanak, vagy egyfajta szolgáltatást nyújtanak. b.) Egyenértékszámos osztókalkuláció A módszer keretében az elkészült termékek (nyújtott szolgáltatások) önköltségét úgy határozzuk mag, hogy a kalkulációs egységenként elszámolt összes költséget osztjuk a termelés (szolgáltatás) egyenértékszámos mennyiségével. A módszer csak ott használható, ahol azonos alapanyagokból, azonos technológiával különböző méretű termékeket állítanak elő. Az egyenértékszámos osztókalkuláció alkalmazásához a.. termék (szolgáltatás), mint vezértípus műszaki paramétereinek figyelembevételével az egyes termékek egyenértékszámait az alábbiak szerint állapítja meg: Termékfajta Egyenértékszám Az egyenértékszámok a vezértípus (felhasznált anyag súlya, mérete, űrtartalma, stb.), mint meghatározó jellemző alapján kerültek meghatározásra. 12
Az önköltség megállapításához a befejezett termelés költségeit osztjuk a vezértípusra átszámolt termelés mennyiségével, így eredményül a vezértípus önköltségét kapjuk. Az egyes termékfajták önköltségének megállapításához a vezértípus önköltségét szorozzuk a termékfajtához rendelt egyenértékszámmal. c.) Pótlékoló kalkuláció A mórszer keretében a termelést, tevékenységet terhelő: - közvetlen költségeket már a felhasználás pillanatában elszámolja az intézmény a konkrét kalkulációs egységre, a kivételezett anyagok és a ráfordított munkaidő bizonylatai, illetve az azok alapján készített feladások szerint. - a közvetett költségeket a felmerülés helyén (költséghely) gyűjti össze az intézmény és az igénybevételt kifejező mutatók alapján, pótlékolás (pótlékkulcs) útján osztja fel az egyes eszközökre, tevékenységekre, szolgáltatásokra. A költséghelyenként kialakított vetítési alappal osztjuk a költséghelyeken összegyűjtött és a termékekre (szolgáltatásokra) felosztandó költségek összegét, és így kapjuk meg az egyes termékfajtákra (szolgáltatásfajtákra) elszámolható költségek összegét. 8. A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ általános célkitűzései Az intézmény alaptevékenységet kiegészítő tevékenységként termel, szolgáltat, értékesít ellenérték fejében. A felsorolt tevékenységek mentesek a társasági adóról szóló törvény hatály alól. Alaptevékenységként kiegészítő tevékenységnek minősül mindazon termék előállítás és szolgáltatásnyújtás, amely szorosan kapcsolódik az alaptevékenységekhez, azonban piaci értékesítés folytán bevételt eredményez. Az intézmény kizárólag az Alapító Okirat szerinti alaptevékenységet és kiegészítő tevékenység folytatását végzi. 8.1. Gazdaságpolitika Az iskola célkitűzése, hogy reális piaci áron értékesítse az alaptevékenység (tanműhelyi oktatás) keretében megtermelt javakat. Szakmai haszon: gyakorlati oktatás keretében a tanulók felkészítése az önálló termelésre, a minőségi munka végzésére, a választott szakma teljes körű elsajátítására. Gazdasági hasznon: az elért bevételből fedezi az alaptevékenységhez egyébként is felmerülő kiadásokat. 13
8.2. Kötelezettségvállalás A kötelezettségvállalónak (kötelezettségvállalása, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjének szabályzata szerint megjelölt személyek) a feladatok ismeretében keresnie kell azok megvalósításának célravezető, gazdaságos módját és a legjobbnak ítélt megoldásra kell a kötelezettségvállalás keretében intézkedést tennie. Kötelezettségvállalás formái: 1. Megrendelés 2. Szerződés 3. Megállapodás A megrendelés jogérvényességéhez az alábbiak szükségesek: 1. A megrendelő pontos megnevezése, telephelye 2. A megrendelt munka pontos meghatározása, ellenértéke 3. A teljesítés határideje és az átvétel helye 4. A fizetés módja 5. A kötelezettségvállalásra jogosultak aláírása A szerződéseket, megállapodásokat a PTK előírásainak, valamint a Külső kapcsolatok rendszerének szabályzatában foglaltaknak megfelelően kell megkötni. Szerződéskötéskor kell rögzíteni minden olyan kérdést, mely az elszámolást egyértelművé teszi. 8.3. Ármegállapítás Az árképzés általános elve, hogy a termék árát, szolgáltatás díját a piaci viszonyok alapján és az indokolt költségek figyelembevételével kell kialakítani. Ennek során tekintettel kell lenni: 1. A termék (szolgáltatás) keresleti-kínálati helyzetére 2. A terméknek a hasonló, illetve helyettesítő termék árához való viszonyára 3. A megrendelő külön igényeinek kielégítésére, a megvalósítás feltételeire Az iskola tevékenységei közül a környezetvédelmi felülvizsgálat és zárttechnológiás vizsgáztatás díját a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium állapítja meg és teszi közzé. Az ár alkalmazása kötelező, attól eltérni az intézménynél nem lehet. Amennyiben a megrendelt munka elvégzését előre nem látható okok akadályozzák, azt a megrendelővel haladéktalanul, de még a vállalási határidő lejárta előtt közölni kell. A szolgáltatás közben okozott károkért a szolgáltató kártérítéssel tartozik. A kártérítési igényt írásban kell bejelenteni. A felsorolt egyéb szabad kapacitást tevékenység piaci árának megállapításához jelen szabályzatban foglaltakat kell betartani. A közzétett árak irányár jellegűek, azoktól a kötelezettségvállaláskor el lehet térni (felfelé) az árképzés általános elvei alapján leírtak szerint. 14
A közzétett irányár növelhető a piaci viszonyokra, illetve az arányos árra, sürgősségre, a termék egyedi jellegére való tekintettel. A közzétett irányárból saját dolgozóink, és nyugdíjasaink részére a meghatározott mértékű kedvezmény (az óradíjból maximum 20 %) adható. A kiegészítésben szereplő irányárakat minimum évente egyszer felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell a piaci árakhoz képest. 9. Árkialakítás módszere 9.1. Normatív elszámolású tevékenységeknél az árakat az alábbiak szerint kell kialakítani: Normaszerinti anyag felhasználás * tevékenység beszerzési ár Norma szerinti idő * piaci rezsióradíj + ÁFA 9.2. Egyedi előállítású termékek, szolgáltatások árainál: Ténylegesen felhasznált anyag mennyisége * beszerzési ár Munkaidő * piaci rezsióradíj + ÁFA Munkaidő ráfordításként egy átlagos teljesítményű szakmunkás időráfordítását kell alapul venni. 9.3. Bérleti díjakat Ft/idő (óra, nap, hónap, negyedév, félév, év) mennyiségi egységre kell kalkulálni az irányárak kialakításánál. 9.4. A konyhai rendezvények árait menüre, menüsorra kell kialakítani a piaci viszonyok figyelembevételével. 9.5. Egyéb tevékenység árainak meghatározásánál ugyancsak a kereslet-kínálat, piaci viszonyok figyelembevételével kell eljárni. Az autók javításához a megrendelő kérésére vásárolt autóalkatrészeket 7 %-os beszerzési költséghányaddal növelve kell a javítás díjába beszámítani. Vállalkozási tevékenység (büfé) árainak meghatározásánál szintén a kereslet-kínálat, piaci viszonyok figyelembe vételével kell eljárni. Figyelembe kell venni az egészséges táplálkozás kritériumait, ezeknél a termékeknél alacsonyabb haszonkulccsal kell dolgozni, a luxus cikkeknél (pl. csoki, üdítő, kapucsinó, stb. kiemelten magas haszonkulcsot kell alkalmazni. 15
10. Belső szolgáltatások 10.1. Eseti bevétel térítési díjának megállapítása Az Ámr. 81. (7) bekezdése értelmében: Amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen és közvetett költségekre is az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével. Ide sorolható pl. épület, terem, egyéb eszközök, stb. bérbeadása. Amennyiben az intézménynél ilyen előfordul meg kell állapítani a bérbeadással összefüggésben felmerült közvetlen és közvetett költségeket, amit bérbevevő részére ki kell számlázni. Az Ámr. 81. (8) bekezdése értelmében a 7.1. pontban említett költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni. 10.2. Élelmezés A 249/2000. (XII.24.)sz. Korm. rendelet az államháztartás szervezetei könyvvezetési kötelezettségeinél megengedi, hogy amennyiben az étkeztetésre normákat állapítottak meg, és a felhasználáshoz anyagkiszabás készül, nem kell elkészíteni az önköltségszámításra előírt szabályzatot. Rendszeresen végzett élelmezési tevékenység értékesítése esetében azonban az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni az eltérő jellegű és fajtájú tevékenységeket terhelő, a szabályzatban előírt költségeket is. Az élelmezési kiadások (költségek) megállapításánál az élelmezési nyersanyag kiadásának (költségének) összegéből kell kiindulni és azt kell pótlékolni a konyha rezsiköltségével. A konyha élelmezési nyersanyag költségein kívüli rezsiköltség felosztásának alapja: nyersanyagköltség, egyenértékszámmal számított ételadag. A külső szervek (személyek) részére nyújtott (kiszámlázott) élelmezés költségét tényleges teljes önköltségen kell figyelembe venni. 10.3. Nyomdaipari szolgáltatás Minden egyedi termékre kalkulációt kell összeállítani, a megrendelő nevének, a munka számának, megnevezésének példány és oldalszámának, formátumának feltüntetésével. A kalkulációnak tételesen tartalmaznia kell a felhasznált nyersanyagok mennyiségét, egységárát, a műveleti költségeket, az önköltségszámítás szabályai szerint. 16
10.4. Tanfolyamok Tanfolyamok, felnőttoktatás esetén a hallgatók számára kiírt jelentkezési határidőig kell kalkulációt elkészíteni, amelyet a tanfolyamot meghirdető, lebonyolító szervezeti egység készít el és az intézmény vezetője hagyja jóvá. A tervévre vonatkozó ármegállapítás során a megjelentetési kötelezettség ill. a tanfolyam kezdési időpontjától függően (oktatási vagy gazdasági év) alkalmazni kell a PM. Következő évre vonatkozó inflációs előrejelzést. 11. A szakfeladatrend, amely kötelezően előírja a kiadások és bevételek elszámolását tevékenység miatti 559011-1 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás 562313-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562914-1 Kollégiumi intézményi étkeztetése 561000-4 Közoktatási intézményben végzett vállalkozási 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 561000-2 Intézményi étkeztetés (szabad kapacitás kihasználása tevékenység) 890441-2 Város és községgazdálkodási szolgáltatás 841907-9 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulás elszámolásai 552001-2 Közoktatási intézményben végzett szabad kapacitás kihasználása miatti tevékenység (szállás) 682002-2 Közoktatási intézményben végzett szabad kapacitás kihasználása miatti tevékenység (bérleti díj) 853211-1 Nappali rendszerű szakképzés megszerzésére felkészítő iskolai elméleti oktatás 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 853221-2 Nappali rendszerű szakképzés megszerzésére felkészítő iskolai gyakorlati oktatás 853131-2 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás 855932-2 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 17
Közvetlen költségként jelennek meg ezeken a szakfeladatokon a felmerült bérek, azok járulékai és a szakmai feladathoz kapcsolódó kiadások. Mivel egy szakfeladaton több szakmai és ezzel összefüggő egyéb tevékenység kiadása és bevétele is megjelenik az önköltség számítása, csak kalkulációs egységként azon belül pedig termék vagy szolgáltatás féleségenként analitikus nyilvántartásban lehet gyűjteni. A közvetlen kiadások megjelennek a termék, vagy szolgáltatás tevékenységenként kialakított munkaszámokon megnyitott tasakban. Közvetlen kiadás - a felmerült anyagköltség - egyéb költség (pl.: anyagkezelési ktg, gép ktg, fuvardíj) Közvetett költség az egy munkaórára eső rezsi óradíj ami magába foglalja: - bérköltség és járulékai - egyéb költség - általános költség (energia, víz, telefon, stb.) - értékcsökkenés - pótlás (elhasználódás) - általános költség (központi irányítás) Felosztás a szakfeladaton elszámolt közvetlen kiadás arányában. Az önköltség-számítási szabályzatban kiszámolt óradíjak megegyeznek az alaptevékenységet kiegészítő tevékenységek önköltségével, tehát ezeknek nyereségtartalma nincs. 12. Költségelszámolás bizonylatolása A termeléssel (szolgáltatással) összefüggő alapvető bizonylatok a következők: - munkalap - készletek állományváltozási bizonylata, - személyi jellegű ráfordítások bizonylata, - értékcsökkenési leírás bizonylata, - egyéb költségek bizonylatai, - közvetett költségek felosztásának bizonylatai.. A fenti bizonylatok részletes adatállományát az intézmény bizonylati szabályzata tartalmazza. Az önköltségszámítás bizonylatainak kiemelt alaki és tartalmi kellékei a következőek: - a bizonylat megnevezése, sorszáma, - a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése, - a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezeti egység megjelölése, - az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, - a készletmozgások bizonylatain az átvevő aláírása, - a bizonylat kiállításának időpontja, - meghatározott esetekben annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak, - a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi-, minőségi- és értékadatai. 18
13. Termékek/szolgáltatások előállításának dokumentálása Munkaszámok nyilvántartása Munkaszám: kalkulációs egységet jelölő szám. A tevékenység, szolgáltatás megkezdését minden esetben munkaszám kiadása előzi meg. Minden egyes kalkulációs egységet, kalkulációs egységenként egyedi munkaszámmal kell megjelölni, amelyet év elejétől folyamatosan kell vezetni. Az évközben törölt munkaszám a későbbiekben nem használható fel újra. A munkaszám kiadását és nyilvántartását ezzel a tevékenységgel megbízott tanműhelyi dolgozó végzi, az ellenőrzés a tanműhelyvezető és a számlázó feladata. A munkaszámok sorszámozása folyamatos: - Nyomdaipari, könyvkötészet NY 1/05 1-5000 - Villamosipar VI 1/05 6000-7500 - Vasipar VA 1/05 7501-8500 - Belső karbantartás BK 1/05 8501-9000 - Gépkocsi javítás G 1/05 9001-13500 - Dekor D 1/05 14501-15000 - Fotós F 1/05 15001-16000 - Konyha H 1/05 16001-16500 A rendelés nyilvántartást a terület oktatásvezetője aláírásával hitelesíti, és miden hónap 5-ig ellenőrzés céljából átadja a készletkönyvelőnek. A munkaszámok alapján megnyitott tasakok előkészítése, az előkalkuláció elvégzése a gyártásintéző feladata. Feladata továbbá a megrendelés mellett a munkaszámra kiadott minden kiadási bizonylat gyűjtése, a munkakísérő lap kiadása, valamint a szállítólevél kiadása. A késztermék bevételezése, az esetleges többlet anyagkiadás visszavételezése a raktárba a készletező feladta. Az elkészült termékek utókalkulációjára és a számla kiállítására a gazdasági irodában kerül sor. A számla számát a tasakon fel kell vezetni. Készpénzfizetés esetén kizárólag a gépjárművizsgáztatás/javítás területén a tanműhelyben kerülhet kiállításra számla. A leszámlázásra nem került termékek a tasak lezárása után bevételezésre kerülnek a késztermék-raktárba. Valamennyi tasak főkönyvi könyvelése a Számlarendben meghatározottak szerint történik. A munkatasakok irattári megőrzési ideje 5 év. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályzat 2011. július 01. napján lép hatályba. Miskolc, 2011. július 01. Dr. Kavecsánszki Gyula mint a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fogadó intézményének igazgatója 19
Mellékletek 1. számú melléklet KALKULÁCIÓS LAP költségtérítéses képzés Képzés megnevezése: Képzés időtartama: Munkaszám: Képzésvezető: Évfolyam Képézésben résztvevők száma(fő) Költségtérítés Ft/fő Összes bevétel (Ft) Kiadások (Ft) 1. Személyi juttatás - óradíjak - vizsgadíjak - záróvizsgadíjak - megbízási díjak - gyakorlati helyek (mentori díjak) - egyéb személyi juttatások - képzésvezető díja - szervezési, adminisztrációs ktg. 2. Munkaadókat terhelő járulékok TB járulék 3. Készletbeszerzések (nettó) - szakmai anyagok - egyéb anyagok - kisértékű tárgyi eszközök 4. Szolgáltatási kiadások (nettó) - allválallkozási díjak - egyéb szolgáltatási díjak 5. Egyéb dologi kiadások - kiküldetés - előzetesen felszámított ÁFA - egyéb díjak, befizetések 6. Közvetlen önköltség (1.+2.+3.+4.+5.) 7. Üzemi általános költség 8. Szűkített önköltség (6.+7.) 9. Központi irányítás költsége 10. Teljes önköltség (8.+9.) 11. Maradvány (veszteség/nyereség) képzésvezető gazdasági vezető igazgató 20