Dr. Horváth György iü. orvosszakértő
Jogrendszer: az adott állam hatályos jogszabályinak rendezett összessége, mely jelenti a jogszabályok meghatározott elvek szerinti tagozódását. Jogrend: a társadalmi viszonyok kellő jogi szabályozottsága. Jogág: jogszabályok minőségileg elkülönült, meghat. struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását. Az azonos jellegű jogszabályok külön felelősségi alakzattal, szankcióformával rendelkeznek.
JOGREND A jogrend külső egysége A jogrend belső egysége: a jogrendszer Főbb területei Magánjog: Polgári jog Munkajog jogágak Közjog: Büntetőjog Közigazgatási jog
Privátautonómia joga, mely biztosítja és oltalmazza a személyek önálló, más hatalomtól független autonóm kapcsolatait, autonóm társadalmi-jogi szervezkedéseit, egymáshoz fűződő személyi és vagyoni viszonyait, kijelöli az egyéni és szervezeti autonómia határait.
Személyek joga Családi jog jogalanyok jogi személyiség nélküli társaságok jogi személy szellemi alkotások joga szerzői jogok iparjogvédelem házasság gyámügy rokonság jogképesség Természetes személy cselekvőképesség
Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog tulajdonjog birtokvédelem korlátolt dologi jogok értékjogok zálogjogok törvényes öröklés végintézkedésen alapuló öröklés kötelesrész Általános szabályok Tulajdonjog megszerzése Tulajdonjog tartalma, védelme A közös tulajdon használati jogok Földhasználati jog Személyes és telki szolgalmak Közérdekű használati jog öröklés jogi hatásai
Jogszabályok összessége, melyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, az elkövetőket hogyan kell felelősségre vonni, velük szemben milyen büntetést és hogyan kell alkalmazni.
Egyes jogágak elemeit tartalmazza, pl. közigazgatási, polgári, büntetőjog, stb. Mind anyagi, mind eljárási jogi részek Önálló jogág vagy jogterület?
Betegjogok Népegészségügy, járványügy Ellátórendszer- alap- és szakellátás Egészségügyi szervezés és tevékenység, finanszírozás Egészségbiztosítás Gyógyszerügy Egészségügyi felelősség
Beteg jogai- orvos kötelezettségei Orvos-beteg viszony Szabadságjogok (1-2-3.generációs jogok)
beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége; egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy; egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
Szabályoktól eltérő tevékenység-büntetőjogi, polgári jogi, stb. felelősség Közegészségügyi feladatok-közigazgatási jog Alkalmazott-munkajog Vállalkozási formában végzett tevékenység (háziorvos, stb.)-társasági jog, adójog.
1. egészségügyi ellátáshoz való jog 2. emberi méltósághoz való jog 3. kapcsolattartás joga 4. intézmény elhagyásának a joga 5. tájékoztatáshoz való jog 6. önrendelkezéshez való jog 7. titoktartáshoz való jog 8. eü. dokumentáció megismerésének a joga 9. sajátos betegcsoportok jogai
Milyen ellátáshoz? Megfelelő Folyamatosan hozzáférhető Egyenlő bánásmódnak megfelel Állapota által szakmailag indokolt szintű eü. szolgáltató és ellátó orvos megválasztása Korlátai (pl. működési rend, paraszolvencia)
Csak az ellátáshoz szükséges beavatkozások személyes szabadság korlátozása sürgős szükség beteg vagy mások élete, testi épsége, egészsége Várakoztatás méltányolható okból és ideig. Vetkőztetés: csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben.
Szóban, írásban, személyesen Speciális helyzetek (kiskorú gyermek, szülő nő, súlyos állapotú beteg) Vallásgyakorlás, kapcsolattartás pappal Saját ruházat, személyes tárgyak Korlátai Betegtársak joga, betegellátás zavartalansága házirend
Van, kivéve ha mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti (fertőző, agresszív beteg) Törvényben meghatározott egyéb ok (pl. életmentő ellátás) 2 mód: A beteg belejelenti Bejelentés nélkül (gyakran hajléktalan, sürgősségi osztály) Előzetes tájékoztatás (24 h)
Egyéniesített formában: számára érthető módon, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelki állapotára, kívánságára. Teljes körű: egészségi állapot, beleértve ennek orvosi megítélése, javasolt vizsgálatok, beavatkozások, előnyök és kockázatok, Ezek időpontja Döntési jog, stb.
lehetséges alternatív eljárások, módszerek, ellátás folyamata és várható kimenetele, további ellátások, javasolt életmód. Mihez van még joga a betegnek? További kérdezés Egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményét megismerni Megismerni ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképzettségét, beosztását.
A betegnek továbbá joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait
Mit jelent? Kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni Milyen beavatkozásokba egyezik bele Feltétel: beleegyezés megtévesztéstől, fenyegetéstől, kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapul Hogyan: szóban, írásban vagy ráutaló magatartással
Ki cselekvőképes beteg ellátás, elmaradása esetén egészségi állapotban várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás életfenntartó vagy életmentő beavatkozás Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg ellátás, elmaradása esetén egészségi állapotban várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására Mit Mindent, kivéve közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, írásképtelenség esetén két tanú súlyos betegség, amely rövid időn belül - megfelelő eü. ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan NEM NEM
Ki utasíthat vissza?-cselekvőképes beteg Kiv.: mások élete, testi épsége veszélyben életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha várandós és előreláthatóan képes a gyermek kihordására Korlátai: egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítása, kiv. Korlátozás korlátozása
Feltételek: súlyos betegség, az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet Gyógyíthatatlan. 3 tagú orvosi bizottság 3 nap múlva ismétlés Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg is speciális szabályok mellett
Egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék,bizalmasan kezeljék Beletartozik: Kinek adható felvilágosítás Csak azoknak a jelenléte, akiknek szükséges ill. A beteg hozzájárult Beleegyezése nélkül mások ne láthassák
Főszabály: Az egészségügyi dokumentációval az eü. szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. A beteg jogosult: a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, rá vonatkozó eü. adatokat megismerni, eü. dokumentációba betekinteni (saját költségére másolatot kérhet) fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, eü. adatairól indokolt célra - saját költségére írásos véleményt kapni.
Fogyatékkal élők: Súlyos fogyatékosság minősítése, felülvizsgálata, támogatás folyósítása (1998. évi XXVI. tv. és 141/2000 (VIII.9.) Korm.rendelet Látási, hallási, értelmi, autista, mozgásszervi fogyatékos Fogyatékos személyeket megillető jogok (környezet, kommunikáció, közszolgáltatások, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszközök)
Cselekvőképesség (Hatályos polgári törvénykönyv- Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be + 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Új Ptk. 2013. évi V. tv.: eltérések.
veszélyeztető magatartás: saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet és sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt; közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent; pszichiátriai beteg: kezelőorvos a BNO szerinti Mentális és viselkedészavar, illetve szándékos önártalom dg-t állítja fel. beleegyezésre az általános szabályok intézeti gyógykezelésbe vétel: beteg beleegyezésével közvetlen veszélyeztető magatartás, orvos intézkedése alapján bíróság határozata alapján
Önkéntes gyógykezelés: cselekvőképes beteg felvétele előtt beleegyezett. korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kérheti intézetbe történő ideiglenes felvételét, ha sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés feltételei nem állnak fenn, de intézeti gyógykezelés indokoltkapcsolatfelvétel (végleges, ha nyilatkozattételre jogosult hozzájárul) Bírósági felülvizsgálat 72 órán belül kérelemre vagy hivatalból intézeti gyógykezelés szükségességének időszakos bírósági felülvizsgálata 30 (60) naponta.
Sürgősségi gyógykezelés: közvetlen veszélyeztető magatartás csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el 24 órán belül beszállítás indokoltságának megállapításának kezdeményezése; bíróság értesítés kézhezvételétől 72 órán belül határozatot hoz. el kell bocsátani, ha intézeti gyógykezelése továbbiakban nem indokolt. Kötelező gyógykezelés veszélyeztető magatartás, de sürgősségi gyógykezelése nem indokolt. bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül határoz
nemperes eljárás tárgyi költségmentes igazságügyi elmeorvos-szakértő jár el határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni
Tiszteletben tartani a vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét. Köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, különösen tájékoztatás. Térítési díj megfizetése. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.
1. Ellátás/ellátás megtagadása 2. Vizsgálati és terápiás módszerek megválasztása 3. Tájékoztatás 4. Dokumentáció 5. Titoktartás 6. Eü. Dolgozók védelme 7. Szakmai fejlődéshez való jog/kötelezettség
Sürgős szükség - rászoruló személynek elsősegélyt nyújt/szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi időponttól és helytől függetlenül- pl. strandon is Beteget megvizsgálja, sze. Továbbirányítja Eltérés: halasztást nem tűrő beavatkozásoknál Távollét vagy akadályoztatás más orvos útján gondoskodni
Megtagadhatja: más beteg ellátásának azonnali szükségessége beteghez fűződő személyes kapcsolata Megtagadja: fizikailag alkalmatlan. Csak a vizsgálatát követően tagadhatja meg: beteg egészségi állapota orvosi ellátást nem igényel, kezelés szakmailag nem indokolt, nincsenek meg a személyi, tárgyi, és a beteget beutalja az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz, beteg állapota nem igényel azonnali beavatkozást és későbbi időpontra visszarendeli. Ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik, az orvos az ellátást megtagadja. Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésével ellenkezik, beteg együttműködési kötelezettségét [26. (2) bekezdés] súlyosan megsérti, beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza, saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.
Feltételek: Beteg beleegyezése Kockázat< elmaradásból eredő kockázat Kezelőorvos: közreműködő eü. dolgozónak utasításadási jog.
Kit? A beteget Korlátozottan cselekvőképes ill. Cselekvőképtelen: törvényes képviselőt is Hogyan, miről Rendszeresség, elvárható ismereteknek megfelelően Főszabály: szóban vizsgálni, hogy megértette-e.
Orvos tájékoztatási kötelezettsége: inkább a tájékoztatás módjára vonatkozóan tartalmaz többlet-szabályozást a szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető anyagok átadásával [134. (3) bek.]
fokozatos, lépcsőzetes tájékoztatás elve: a kezelőorvos a beteg tájékoztatását körültekintően, szükség szerint fokozatosan, a beteg állapotára és körülményeire tekintettel végzi. a beteg tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásaira, az esetleges szövődményekre, és a beavatkozások lehetséges következményeire, azok előfordulási gyakoriságára. meg kell győződni arról, hogy a beteg a tájékoztatást megértette [135. (2) bekezdés].
Összefoglalva: a magyar szabályozás nagyon tágan határozza meg a tájékoztatási kötelezettséget az egészségügyi szolgáltatónak csak nagyon szűk körben van lehetősége a kimentésre egy ezzel kapcsolatos kártérítési ügyben
Ezzel magyarázható a biztosítók defenzív hozzáállása: jelenleg a hazai egészségügyi szolgáltatók jelentős részének a felelősségbiztosítása a tájékoztatás elmulasztásával okozott károkra egyáltalán nem terjed ki.
sürgős szükség (sürgős szükségről tágabb értelemben akkor beszélünk, ha a beteg egészségi állapotában olyan változás következik be, amely azonnali egészségügyi ellátás hiányában közvetlen életveszélyt, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást okozna) beteg lemond a tájékoztatásról nem cselekvőképes beteg mást kell tájékoztatni terápiás privilégium magyar jogban nincs
A tájékoztatás formájára vonatkozóan előírást nem találunk, szóbeli tájékoztatás is megfelelő ha: dokumentálva van, hogy a beteg a tájékoztatást megkapta a beleegyezésre ez azonban már nem vonatkozik: a beleegyezést invazív beavatkozásoknál mindenképpen írásban kell rögzíteni. az egészségügyi jogszabályoknak ezt a formai szabadságát azonban a bírói gyakorlat felülírta azzal, hogy kártérítési eljárásokban a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatás megtörtént, és azt is, hogy annak mi volt a tartalma.
5 FŐ ELEM Diagnózis Prognózis Terápiás alternatívák Kockázat Életmód
Tipikus kártérítési tényállás: a beteg nem arra hivatkozik, hogy nem látták el megfelelően (diagnosztikus tévedés, nem a szakma szabályai szerint végzett kezelés), hanem arra, hogy nem tájékoztatták megfelelően, és ezzel okozati összefüggésben őt kár érte.
1. Diagnózis ne öld meg a rossz hír hozóját Malignus daganatok Nem állapítható meg a pontos dg. 2. Prognózis Gyakran kapcsolódik az életmódhoz 3. Életmód Kontrollvizsgálat, a beteg visszarendelése Szövődményre utaló tünetek
4. Kockázat Adott esemény bekövetkezése kárként jelentkezhet Miről kell tájékoztatni? Döntési helyzetbe kerüljön a beteg (gyakorolhatja-e önrendelkezési jogát?)-döntése szempontjából releváns kockázat Adott helyzetnek és adott betegnek megfelelően Nem a %-os gyakoriságnak van elsősorban jelentősége Felmerülő kérdések Köztudomású tényről szükséges-e a tájékoztatás? Ugyanolyan korábbi műtétnél megadott tájékoztatás elégséges-e
5. Terápiás alternatívák Több, egyformán elfogadott kezelési módszer Más intézményben elvégzett beavatkozás esetlegesen jobb feltételekkel Más műtéti technika Császármetszés és hüvelyi szülés (anyának nincs érdemben döntési joga) Vizsgálandó: a beteg rendelkezett-e a döntéshez szükséges elegendő információval
Ideális dokumentáció Valósághű Az ellátás folyamatát tükröző Reprodukálható Meg kell őrizni: Egyes vizsgálatokról készült leletek Gyógykezelés során keletkezett iratok Ápolási dokumentáció Képalkotó diagnosztikus eljárások felvételei Beteg testéből kivett szövetminták.
Általában: papír alapú és elektronikus Bizonyítás fő módjai a polgári eljárásban: Tanú és okirati bizonyítás Dokumentációs hiányosság: oka indifferens, de a bizonyítási teher megfordul: intézménynek kell bizonyítani Jó dokumentáció: védelem a későbbi esetleges jogi eljárásban
időbeli korlátozás nélkül Kivéve: beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét (pl. bűncselekmény sértettjének látleletének kiadása) írja elő.
Az egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggő tevékenységvégzése során, a betegellátással és a betegirányítással közvetlenül összefüggő feladatai tekintetében közfeladatot ellátó személynek minősül. BTK 137. : az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy.
B Ao y a m a s z e r v e z é s a d o t t s z e r v e z e t f e l e l ő s s é g i k ö r é n k í v ü l e s ő e k, t é v e d é s e k z é s k ö r é n k í v ü e s ő o k r z é s é n / f e e ő s s é g é n k í v ü o k ő í r á s a l a p ú i s m e r e t a l a p ú 1.Gondatlanság, hanyagság 2.Figyelmetlenség, meggondolatlanság 3.Tudatos szabályszegés
1. Büntetőjogi 2. Polgári jogi 3. Fegyelmi/Munkajogi 4. Szabálysértési 5. Etikai
Foglalkozási szabályok megszegése Írott, íratlan Kogens, diszpozitív Egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatása rendje, egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények Kuruzslás
Hammurapi: sikertelen hályogműtét-szúrják ki az orvos szemét is Egyiptom: eltérés a gyakorlattól, emiatt halál: fejezzék le Párizsi parlament: viselje a beteg a következményeket, miért választott rossz orvost magának Rudolf Virchow: Műhiba fogalma: Verletzung allgemein anerkannter Regeln der Ärztlichen Wissenschaft
szándékosan vagy ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanul elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
A foglalkozás lényege: írott vagy íratlan szabályok határozzák meg. keresetszerűen, a megélhetés biztosítása érdekében végzett tevékenység, függetlenül attól, hogy annak gyakorlása szakképzettséget, vizsga letételét, a jártasság más módon való bizonyítását igényli-e, hatóság engedélyhez kötött-e vagy sem, főfoglalkozásként vagy mellékállásban végzik-e. munkajog, polgári jog szabályai szerint végzett tevékenység újabb joggyakorlatban: valaki tevékenysége során valamely foglalkozás szabályai alá kerül.
Orvos műtétet végez (laparotomia = életveszélyt okozó testi sértés?) Mi zárhatja ki a felelősséget? Sértett beleegyezése (sport) Indokolt kockázatvállalás (gyógyítás) Társadalomra veszélyesség hiánya Hivatásbeli jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése Végszükség, stb.
Kár: Vagyoni és nem vagyoni Kártérítés Jelenlegi általános szabály: Ptk. 339. (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Új Ptk: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
4 feltétel: Kár Ok-okozati összefüggés Felróhatóság jogellenesség
Fegyelmi: milyen jogviszonyban van foglalkoztatva- kötelezettségek vétkes megszegése Magánszféra Szabs.: Pl.: pszichotróp anyagokkal kapcsolatban, működési engedély hiánya, közegészségügyi szabálysértés, stb.
Etikai vétség: az Etikai Kódexbe foglalt magatartási szabályok vétkes megszegése, továbbá az alapszabályban, a Kamara más belső szabályzatában foglalt vagy az Orvosi Kamarán belüli, választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése Az orvosi foglalkozás jogszabályokban meghatározott általános szakmai magatartási szabályainak a vétkes megszegése is EV. MOK Etikai kódex
Felelősségi forma Eljárást lefolytatja Szankció Etikai MOK megrovás, pénzbüntetés, kizárás a kamarából Munkajogi Munkáltató rendkívüli felmondás, egyéb munkajogi hátrányok kollektív szerződés szerint Büntetőjogi Rendőrség, bíróság pénzbüntetés (szabadságvesztés) Polgári jogi Bíróság kártérítés (károsult pénzbeli kompenzációja Közigazgatási szankció Népeü. Szakigazgatási szerv egészségügyi bírság