ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY BERHIDA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY BERHIDA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1-4 oldalának módosítása

I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a 217/1998 Kormányrendelet, és a 11/1994./VI. 08./ számú MKM rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit, függelékeit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes. II. Az oktatási intézmény meghatározása 1. Elnevezése: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Berhida Székhelye, levelezési címe, telephelyei az Alapító okirat szerint. A közoktatási törvény alapján: Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2. Az intézmény alapítója, az intézmény fenntartója, jogállása, bélyegzői Az intézmény alapító neve és címe: Berhida Város Önkormányzat Képviselőtestülete 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3 Alapítás időpontja: 1991. VI. 03. (Zeneiskola jogelőd) 2003. június 26. Funkciója alapján önállóan működő költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatait a feladatellátásról szóló megállapodás szerint- a Polgármesteri Hivatal látja el az Alapító okiratban foglaltak alapján. Az alapító okirat jelen SZMSZ 1.1. számú függelékét képezi.

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomatát, a bélyegzők nyilvántartását jelen szabályzat függeléke tartalmazza. Az intézményi bélyegzők használatára jogosult az igazgató, és az igazgató által megbízott személy(ek). A bélyegző használattal megbízottakról nyilvántartást kell vezetni. 3. Az intézmény kiadmányozási joga: az igazgatót illeti meg. 4. Az intézmény alapvető céljai A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a nevelési-oktatási célok vállalása mellett a tanulókat művészeteket szerető és értő, az átlagosnál magasabb általános műveltséget, jártasságot biztosítani a tanult művészeti ágon belül, felkészíteni tanulóinkat a középfokú művészeti intézményekbe történő felvételire és helytállásra. Feladatunk, hogy tanulóifjúságunkat módszeresen és kritikusan megismertessük a kultúra alapjaival. A teljes, testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszünk, aki érti és értékeli a szépet és tehetségéhez mérten újraalkotja. 5. a. Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint Alapfokú művészetoktatás Ezen belül: -Zeneművészet -Képzőművészet -Táncművészet -Színművészet 5.b. Az intézménynek kiegészítő tevékenysége nincs. 6. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. 1. Szervezeti felépítés III. Az intézmény szervezeti rendje

IGAZGATÓ ISKOLATITKÁR IGAZGATÓHELYETTES FŐTÁRGYTANÁROK Az intézmény vezetője és beosztottai a következő módon tartják a kapcsolatot: Szóbeli tájékoztatás az adott témakörben, Írásbeli tájékoztatás az adott témakörben, Értekezlet összehívása, Körözvény 2. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzetét az alapító okirat határozza meg. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. 3. Az intézmény felelős vezetője Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, akinek megbízási jogát a fenntartó gyakorolja. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt és kapcsolatot tart hivatalos személyekkel. Iskolaképviseleti jogkörét átruházhatja meghatározott körben az iskola más alkalmazottaira. Biztosítja az intézmény működésének személyi és tárgyi feltételeit. Biztosítja a tanulók zavartalan munkavégzéséhez szükséges feltételeket. Gondoskodik arról, hogy az intézményi munka folyamataiban a kapcsolódó ellenőrzés biztosítva legyen. Feladatkörébe tartozik különösen: iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások eszközlése, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása, a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése, a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése,

jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés, a panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, óralátogatások végzése, a nevelőtestület tagjai továbbképzésének biztosítása, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés, munkáltatói jogok: alkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása, 4. Az intézmény vezetőjének helyettese Az intézményvezető akadályoztatása esetén jogosult az intézményvezetőt helyettesíteni, az ügyekben eljárni, pecsételni, aláírni. Feladatkörébe tartozik különösen: óralátogatások végzése, felelős az iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, javaslattevés kitüntetések adományozására, részt vesz a tantárgyfelosztás megtervezésében és elkészíti az órarendet, figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatásokat teljesíti, szervezi, összesíti és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket, ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését. 5. A tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos általános feladatok Minden tanártól elvárható, hogy legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról ne feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét Az iskola tanulóitól - a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével - ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. A megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart, illetve alkalomszerűen tájékoztatja a szülőket. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken.

Az intézmény működési rendjében felmerülő foglalkoztatásokba bekapcsolódik. A tantermekben, szertárban, rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. 6. Az iskolatitkár Az iskola ügyvitelével kapcsolatos adminisztratív feladatokat látja el. Köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. IV. Az intézmény munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét a jelen szabályzat mellékletét képező házirend tartalmazza. 1. Az alkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. -a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16-17., a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. -a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rögzíti. A pedagógusok munkarendje A közoktatási törvény 16. -a szerint a "nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelő-oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll". A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 10 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy az iskolatitkárnak, hogy helyettesítéséről, illetve az elmaradt órák pótlásáról, a tanulók értesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra elhagyására. A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az igazgató biztosítja.

A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve az iskolai közösségek által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje /a házirend/ Az intézményi rendszabályok /házirend/ tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga ügyel. A házirendet - melyet az intézményvezető készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével - a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza. 3. A tanév helyi rendje A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól /házirend, pedagógiai program stb./, iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek, tantestületi értekezletek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat a pedagógusok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal. 4. A tanítási órák rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanítási órák időtartama csoportos órák esetén 45 perc, egyéni főtárgy órák esetén A tagozaton 30 perc, B tagozaton 45 perc. A tanórákat délután kell megtartani. Látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.

5. Az intézményben tartózkodás rendje Az iskolában az oktatásra kijelölt helyiségek 12. 00 órától áll nyitva az alapfokú művészetoktatásban résztvevő növendékek előtt. A hivatali idő reggel 8 órától 12 óráig tart, a tanítási szünetek hivatali ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. Az iskolában tartózkodás rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. V. Pedagógiai program A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja a többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. -a, Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján készíthető el. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 1. az iskolában folyó nevelés oktatás célját, funkcióit e törvény 9. -ában meghatározottak megvalósításának módozatait, a./ a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat b./ a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat c./ a tehetséggondozás megvalósítását 2. az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: a./ az intézményben oktatott művészeti ágak, tanszakok fejlesztési követelményeit, a tanított tantárgyak követelményeit, az évfolyamokra, tantárgyakra lebontott tananyagot, b./ az óratervet, c./ az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

d./ az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, e./ a szorgalom értékelését, f./ a tankönyvek kiválasztásának elveit, g./ a művészeti alap- és záróvizsga követelményeit. VI. A tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 1. A tanítási, képzési idő A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanítási időbeosztást a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével- az igazgató állapítja meg minden tanévben a tantestület jóváhagyásával. Az iskola a tanév rendjének figyelembe vételével éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. Intézményünkben 5 napos munkarend van. 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje a./ Tanulmányi versenyek: a meghirdetett országos, megyei, helyi iskolák szaktárgyi versenyei. Megszervezésükért, a felkészítésért és a nevezésért a főtárgy tanárok felelősek. b./ Könyvtár A tanulók könyvtárhasználatát a fenntartó beleegyezésével a Berhidai Közművelődési Intézmény Könyvtárában biztosítja az intézmény. Az iskola gyűjteményezési területe az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó szakirodalom és szakmai anyag. c./ Szervezett eseti foglalkozások: tanulmányi kirándulások Színházlátogatás vetélkedők

bemutató jellegű programok Pedagógus felügyeletével szervezhetők és a munkatervben rögzítendők. d./ Esetlegesen önköltséges tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők külső intézmény bevonásával, más iskola tanulóival közösen is. VII. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat függeléke, az intézmény belső ellenőrzési szabályzata írja le. Az intézmény vezetője minden tanévben elkészíti az ellenőrzési ütemtervet, valamint az éves munkatervben leírja a belső ellenőrzésre vonatkozó eljárásokat. VIII. A nevelőtestület A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. -a alapján -: "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik." A közoktatási törvény 57. -a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró, félévi és év végi osztályozó, őszi és tavaszi nevelési értekezlet.

Amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott anyagába kerülnek. Intézményünk állandó bizottságokat nem hoz létre. IX. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái és rendje 1. A csoportközösségek, tanszakok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy csoportközösséget hoznak létre. A csoportközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az azonos tanszakot látogató tanulók közössége egy tanszakot alkot. A tanszakok tanszaki hangversenyeket, bemutatókat tarthatnak közösen. 2. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok lehetnek. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. A feladatok, programok a munkatervben, az ütemtervben kerülnek kiírásra. Az iskolavezetőség évente egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. 3. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők közössége tanszakonként két szülő képviseletéből állnak, az intézmény dokumentumait, fontosabb eseményeit véleményezik, illetve segítenek a szervezési munkákban.

Szükséges, hogy a szülők ismerjék az iskola nevelési törekvéseit és konkrét programjait. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást kapjanak. Kívánatos, hogy a szülőkből is egy élő közösség jöjjön létre, amely sokat segíthet a tanulók nevelésében. Mindezek érdekében a tanév során 2 szülői értekezletet, 2 fogadóórát tartanak. Amennyiben a gondviselő ezen időpontokon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett nevelővel. A szülők az iskola valamennyi kulturális programjáról tájékoztatást kapnak. Leendő tanulóink szüleinek tájékoztatására nagy gondot fordítunk. Az intézménybe jelentkezni kívánó tanulók szülei szóbeli tájékoztatást kapnak intézményünk pedagógiai programjáról, a felvételi elbeszélgetés alkalmával az igazgató ismerteti a szülőkkel iskolánk munkarendjének, házirendjének alapvető rendszabályait, nevelői és oktatói célkitűzéseinket. A beiratkozás alkalmával tájékoztatni kell a szülőket a tanévkezdéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókról. 5. A fenntartó jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, és annak mellékleteit, a Minőségirányítási Programot, és annak mellékleteit, a Pedagógiai Programot, és annak mellékleteit. működteti az iskolát, jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését, kinevezi az igazgatót, felügyeleti jogokkal rendelkezik, meghatározza és jóváhagyja a térítési díj, tandíj mértékét és szabályait. Az intézmény vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat. X. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanuló jogai és kötelezettségei 1. A tanulói jogviszony keletkezése

Az intézmény tanulói közé jelentkezés útján lehet bejutni. A felvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló alkalmasságát bizottság állapítja meg. 2. A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményekhez a tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a törvény 75. -a rendelkezik. 3. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait és kötelességeit a törvény 10., 11., 12., valamint 69., 70., 71., 72., 73. -a fogalmazza meg. A tanuló jogait és kötelességeit a törvény és más magas szintű jogszabályok szabályozzák. Az intézmény megteremti a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend állapítja meg. 4. Az intézmény tanulóinak képviselete Az intézmény tanulói minden tanév elején képviselőt választanak, akik a növendékek érdekeit képviselik, véleményezik, és jóváhagyják az iskola dokumentumaiban bekövetkezett módosításokat. Vezetőjük a tantestület által megválasztott DÖK vezető. 5. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézményben lefolytatandó vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit az évfolyamok szerinti vizsgakövetelmények, valamint az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A helyi vizsgák az alábbiak: a./ Félévi vizsga b./ Év végi vizsga A vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jegyzőkönyv vezetéséért a bizottság elnöke a felelős. A vizsgák eredményét a főtárgy tanár írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. Az intézmény vizsgáihoz tartozik a művészeti alapvizsga, és a művészeti záróvizsga, melynek követelményeit az intézmény pedagógiai programja tartalmazza.

X. A tanulók jutalmazásának elvei, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségük 1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A jutalmazás konkrét formáit a házirend a tanulók jutalmazásának irányelvei című melléklete tartalmazza. 2. Fegyelmi intézkedések Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76. és 77. -a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. A felelősségrevonási eljárás módjára és formájára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A házirend a tanulók büntetésének irányelvei című melléklete a fentieken kívül a fegyelmező intézkedések meghozatalával kapcsolatban is útmutatóul szolgál. 3. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását szülői vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő tanévenként három tanítási napot igazolhat. A tanuló betegsége kezdetén a szülő köteles az iskolát értesíteni. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt kérhet. Az engedély megadásáról minden esetben az igazgató dönt. A kikérőhöz a szülő írásbeli beleegyező nyilatkozata is szükséges.

A tanuló tanítási óráról való késését, hiányzását a tanár a naplóba köteles bejegyezni. XI. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése, tartalmainak elmélyítése fontos eszköze nevelési céljaink elérésének. 1. A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái A tanulók ünnepi viselete: Legyen alkalomhoz illő, esztétikus, tiszta. Az év közben adódó bemutatókon való megjelenés mutassa a tanulók közösséghez fűződő viszonyát, az intézményhez való tartozást. 2. A hagyományok továbbadásának módja Örömmel fogadjuk végzett diákjaink látogatását. XII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény minden alkalmazottja és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáért. Az intézmény különböző helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjéről a házirend intézkedik. Az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az intézmény alkalmazottainak joga az intézmény valamennyi helyiségének rendeltetésszerű használata. Használatkor a helyiség felelősének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetők igénybe a helyiségek és létesítmények.

A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. A berendezési tárgyakat, eszközöket csak a helyiségfelelős írásbeli engedélyével, az igazgató tudtával szabad az épületből kivinni. XIII. Óvó, védő intézkedések Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy annak veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden érdekeltnek ismernie kell, és be kell tartania munkabiztonsági szabályzatot, és a tűzvédelmi utasítást, a tűzriadó terv rendelkezéseit. A balesetvédelmi előírásokat alkalmazni kell a tanórán kívüli tevékenységek során is. Az iskola dolgozóinak feladata tanulóbalesetek esetén: Elsősegélyben részesíti a diákot a baleset súlyosságától függően értesíti az iskolaorvost vagy mentőt hív azonnal jelenti a balesetet vagy tanulói rosszullétet az iskola igazgatójának az iskola igazgatója köteles a diák szüleit értesíteni, súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak is A tanulóbalesetet nyilván kell tartani, a három napon túl gyógyuló sérülésről baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát be kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a tanulónak, egy példányt pedig az intézménynek meg kell őriznie. Teendők rendkívüli esemény esetén - az eljárás az intézmény tűz és katasztrófavédelmi szabályzata alapján történik Bomba- és tűzriadó esetén az iskola összes tanulója és dolgozója a lehető legrövidebb idő alatt a kijelölt útvonalon (a bomba és tűzriadó tervnek megfelelően) köteles elhagyni az épületet. Az iskola vezetősége tűz esetén azonnal értesíti a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyes sérülés esetén a mentőket illetve egyéb katasztrófavédelmi szerveket, ha az szükséges. A rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek illetékes képviselőjét az igazgató köteles az eseményről és az addig megtett intézkedésekről tájékoztatni. A tanórák pótlásának módjáról az iskola igazgatója dönt.

A tantestület tagjai a bombariadó alkalmával történő intézkedésekről az éves munkavédelmi oktatás keretében kapnak tájékoztatást. XIV. Általános rendelkezések A Berhidai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. június 12-én felülvizsgálta, és az alábbi módon fogadta el: Szavazás alapján 6 Igen 0 Nem 0 tartózkodás A Szervezeti és Működési Szabályzat és a függelékét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. XVI. Záró rendelkezések 1. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák igazgatói utasításokként. Ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékei. 2. A függelékekben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő függelékekkel rendelkezik: Az intézmény bélyegzőinek nyilvántartása

Az intézmény Alapító Okirata Az intézmény Házirendje Belső ellenőrzési Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Selejtezési szabályzat Leltározási szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét az intézményvezető saját hatáskörében módosíthatja, kivéve az alapító és okiratot és a házirendet, amely a fenntartó döntése szerint változik. Berhida, 2009. június 12. ph. igazgató LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK Az intézmény SZMSZ-ét megismertem, és azt jóváhagytam, a benne foglaltakat javaslom elfogadásra a fenntartónak... szülők képviseletében DÖK képviseletében. Tantestület képviseletében

Berhida, 2009.. A szervezeti ás Működési Szabályzatot Berhida Városi Önkormányzat Képviselőtestülete..Kt. határozatával jóváhagyta. jegyző