A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4489. számú törvényjavaslat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2003. július 2003. évi.. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról Az Országgyűlés a nemzetközi szerződések jogáról szóló többoldalú nemzetközi egyezmények, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és szabályainak figyelembe vételével, abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéseinek megkötésére nézve egységes, korszerű, a Köztársaság külpolitikai érdekeinek és törekvéseinek érvényesítését, a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jogszabályok összhangját eredményesen előmozdító szabályokat állapítson meg, a következő törvényt alkotja:
2 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseinek előkészítésére, kezdeményezésére, megkötésére, módosítására, ideiglenes alkalmazására, valamint megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, alkalmazása felfüggesztésére, a szerződésekkel kapcsolatos fenntartásokra, kifogásokra, nyilatkozatokra és a szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és elfogadására. Fogalmak 2. E törvény alkalmazásában a) nemzetközi szerződés: a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a Magyar Köztársaság valamely erre felhatalmazott szerve által bármilyen elnevezéssel vagy címmel létrehozott, a nemzetközi jog által szabályozott írásbeli megállapodás; b) nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége;
3 c) nemzetközi szerződés kezdeményezése: a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása; d) nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, és a megkötendő szerződés szövegét kézjegyükkel történő ellátással (parafálással), aláírással, jegyzőkönyv, záróokmány felvételével vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel elfogadják; e) nemzetközi szerződés megkötése: az a cselekmény, amely által a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság számára kötelezővé válik; f) nemzetközi szerződés módosítása: a szerződés tartalmának megváltoztatása, hatályának kiterjesztése vagy korlátozása. II. FEJEZET A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA A nemzetközi szerződés előkészítése 3. (1) A nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott külpolitikai elvek figyelembevételével, a külügyminiszterrel egyetértésben dönt. A miniszter az előkészítésbe
4 érdekképviseleteket, szakmai és társadalmi szervezeteket, valamint más intézményeket is bevonhat. (2) A 2. a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő, minisztériumok, országos hatáskörű szervek vagy helyi önkormányzatok által kötött megállapodások kezdeményezése előtt a külügyminiszter állásfoglalását kell kérni. Amennyiben a külügyminiszter megállapítja, hogy a megállapodás a magyar államra nézve nemzetközi jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztet, a további eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a szerződés a belső jogszabályokkal, valamint egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés tartalmának megfelelő alakításával, továbbá a belső jogszabályok és a nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy megszüntetésével biztosítani kell. (4) A nemzetközi szerződés előkészítése során a szerződésből fakadó közvetlen jogi és politikai következmények értékelésén túl a jogszabályok előzetes hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával fel kell mérni a várható társadalmi, gazdasági, pénzügyi és egyéb hatásokat is. A nemzetközi szerződés kezdeményezése és létrehozása 4. (1) A Kormány a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján felhatalmazást ad az Alkotmány 19. (3) bekezdés f) pontja szerinti nemzetközi szerződés kezdeményezésére, továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól. (2) A másik (többi) szerződő fél szándékának előzetes megismeréséhez szükséges, nemzetközi szerződés kezdeményezésének minősülő cselekmények
5 külön felhatalmazás nélkül elvégezhetőek. Amennyiben e cselekményekre nem diplomáciai úton kerül sor, azokról a külügyminisztert tájékoztatni kell. 5. (1) A Kormány a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján felhatalmazást ad a nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól, valamint a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról. (2) Ha a nemzetközi szerződés megerősítése, elfogadása vagy az ahhoz való csatlakozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az Országgyűlés illetékes bizottságának meg kell küldeni a szerződés létrehozására adott felhatalmazásról szóló határozatot. 6. (1) A nemzetközi szerződés kezdeményezésében, illetőleg létrehozásában eljáró személy (küldöttség) meghatalmazását a külügyminiszter okirattal tanúsítja. (2) Nincs szüksége meghatalmazási okiratra a) a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a nemzetközi szerződés kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére irányuló cselekmények elvégzéséhez; b) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete vezetőjének a fogadó állammal, illetőleg a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés kezdeményezésére irányuló cselekmények elvégzésére, illetve a létrehozásról folytatott tárgyalásokon való részvételre.
6 (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a nemzetközi szerződés kezdeményezéséhez és létrehozásához szükséges előzetes felhatalmazás megszerzésének kötelezettségét. III. FEJEZET A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE Nemzetközi szerződés megerősítése, jóváhagyása, elfogadása vagy az ahhoz való csatlakozás 7. (1) A nemzetközi szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés végleges szövegének ismeretében a) az Országgyűlés a szerződést megerősíti, b) a köztársasági elnök a Kormány előterjesztésére a szerződést határozatával megerősíti, c) a Kormány a szerződést jóváhagyja, d) az Országgyűlés vagy a Kormány a szerződést elfogadja, illetve ha e) az Országgyűlés vagy a Kormány dönt a szerződéshez való csatlakozásról. (2) A nemzetközi szerződés megerősítéséről, jóváhagyásáról, elfogadásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést az (1) bekezdés b) pontja szerinti megerősítés kivételével az arra hatáskörrel rendelkező szerv a nemzetközi szerződést kihirdető törvénybe vagy kormányrendeletbe (a továbbiakban: kihirdető jogszabály) foglalja.
7 A nemzetközi szerződés megerősítését, jóváhagyását, elfogadását vagy az ahhoz való csatlakozást követő diplomáciai eljárás 8. (1) A nemzetközi szerződés megkötéséhez szükséges okiratot a külügyminiszter állítja ki. (2) A nemzetközi szerződés hatálybalépéséhez megkívánt belső jogi feltételek teljesítéséről a külügyminiszter értesíti a másik szerződő felet vagy a többoldalú nemzetközi szerződés letéteményesét, illetőleg gondoskodik a megfelelő okiratok kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről. A másik (többi) szerződő fél hasonló lépéseivel kapcsolatos okiratokat a külügyminiszter veszi át. (3) A nemzetközi szerződés hatálybalépését követően a külügyminiszter gondoskodik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikke szerinti nyilvántartásba vételről. (4) Ha többoldalú nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság Kormányát jelöli ki letéteményesnek, az ezzel összefüggő feladatokat a külügyminiszter látja el. (5) A külügyminiszter a (2)-(4) bekezdés alapján végzett cselekményeiről tájékoztatja a minisztert.
8 IV. FEJEZET A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS KIHIRDETÉSE ÉS IDEIGLENES ALKALMAZÁSA A nemzetközi szerződés kihirdetése 9. (1) A nemzetközi szerződést tartalmának megfelelően törvényben vagy kormányrendeletben kell kihirdetni. (2) A köztársasági elnök által megerősített nemzetközi szerződést lehetőség szerint a nemzetközi szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépését megelőzően ésszerű határidőn belül a Kormány rendeletben hirdeti ki. 10. (1) A kihirdető jogszabály tartalmazza a) a 7. (2) bekezdésének alkalmazása esetén a nemzetközi szerződés megerősítését, jóváhagyását, elfogadását, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést; b) a szerződés hivatalos szövegét, továbbá ha a szerződés hivatalos szövege idegen nyelvű annak hiteles magyar nyelvű fordítását; c) a szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésének, módosításának és megszűnésének időpontját, amennyiben ez a kihirdető jogszabály elfogadásának időpontjában ismert; d) a szerződéshez magyar részről fűzött vagy a Magyar Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi jelentőséggel bíró fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat;
9 e) a 11. (4) bekezdésének alkalmazása esetén a szerződés ideiglenes alkalmazásának fenntartásáról szóló döntést; f) a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését; valamint g) szükség esetén a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges jogszabályváltozásokat és egyéb intézkedéseket. (2) A szerződés szövegét, valamint az ahhoz fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat tartalmazó rendelkezések hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésének időpontjával. (3) A 7. (2) bekezdésének alkalmazása esetén, illetve ha a szerződés hatálybalépésének naptári napja egyéb okból nem ismert, a kihirdető jogszabály a (2) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének feltételeire utal; azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) A kihirdető jogszabálynak az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok legkésőbb a (2) bekezdés szerinti időpontban hatályba lépjenek. A nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazása 11. (1) A nemzetközi szerződést vagy annak meghatározott részét a szerződés rendelkezéseinek megfelelően, annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni lehet, ha a Kormány rendeletében a szerződés ideiglenes alkalmazását jóváhagyja. (2) Ha a nemzetközi szerződés jóváhagyása, elfogadása, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntés a Kormány hatásköre, továbbá ha annak megerősítése a
10 köztársasági elnök hatásköre, a szerződés ideiglenes alkalmazását a Kormány a kihirdető jogszabályban rendeli el. (3) Ha a nemzetközi szerződés megerősítése, elfogadása, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az ideiglenesen alkalmazott nemzetközi szerződést az ideiglenes alkalmazásról szóló kormányrendeletben a 10. (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ki kell hirdetni. (4) A (3) bekezdés alkalmazása esetén a nemzetközi szerződés megerősítéséről, elfogadásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról az Országgyűlés az ideiglenes alkalmazásról szóló kormányrendelet kihirdetését követően egy éven belül dönt, egyben határoz az ideiglenes alkalmazás fenntartásáról. (5) A nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek úgy kell rendelkeznie, hogy a szerződés ideiglenes alkalmazása megszűnik, és a jogszabálynak az ideiglenes alkalmazásról szóló rendelkezései hatályukat vesztik, ha a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával megállapítja, hogy a) a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság tekintetében hatályba lépett, b) az Országgyűlés a szerződés kihirdetésekor, illetve az ideiglenes alkalmazásról szóló kormányrendelet kihirdetésétől számított egy éven belül az ideiglenes alkalmazást nem tartotta fent, vagy c) kétoldalú nemzetközi szerződés esetében a másik szerződő fél arról értesítette a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni. (6) Többoldalú nemzetközi szerződés esetében a szerződés ideiglenes alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek úgy kell rendelkeznie, hogy az adott állam vonatkozásában a szerződés ideiglenes alkalmazása megszűnik, ha a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával megállapítja, hogy az adott állam arról értesítette a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni.
11 A nemzetközi szerződés megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés 12. A 3-10. rendelkezéseit a nemzetközi szerződés megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre megfelelően kell alkalmazni. V. FEJEZET A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA A nemzetközi szerződés értelmezése 13. (1) A nemzetközi szerződés értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Magyar Köztársaság és a nemzetközi jog más alanya között felmerült vitát elsősorban az érintettek közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. A magyar fél álláspontját a miniszter az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter véleményének figyelembevételével alakítja ki. (2) Ha a vita közvetlen tárgyalások útján ésszerű időn belül nem rendezhető, a nemzetközi szerződés megerősítésére, jóváhagyására, elfogadására, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntés meghozatalára jogosult szerv dönt arról, hogy szükséges-e a vitát a szerződés rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi jog szabályainak figyelembe vételével harmadik fél különösen az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Bírósága, választott bíróság vagy békéltető bizottság elé terjeszteni. (3) A harmadik fél döntése kötelező és végrehajtandó, ha a vitát rendező szerv alapszabálya vagy a vita tárgyát képező szerződés így rendelkezik, avagy a felek így állapodnak meg. A döntést a nemzetközi szerződések kihirdetésére
12 vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A nemzetközi szerződések megőrzése és nyilvántartása 14. (1) A nemzetközi szerződések eredeti példányait a külügyminiszter őrzi. A külügyminiszter gondoskodik a többoldalú nemzetközi szerződések letéteményes által hitelesített másolatainak megőrzéséről is. (2) A külügyminiszter a Magyar Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi jelentőséggel bíró nemzetközi szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi szerződések a) létrehozatalának helyét és idejét, b) a szerződés tárgyát, c) a szerződéshez fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat, illetve ezek visszavonásának időpontját, d) a megerősítés, jóváhagyás, elfogadás, illetve a szerződéshez való csatlakozásról szóló döntés időpontját, e) a megkötés helyét és idejét, f) hatálybalépésének időpontját, g) a Magyar Köztársaság tekintetében történt hatálybalépésének időpontját, h) a kihirdetés időpontját, i) a kihirdető jogszabály számát, továbbá j) a szerződés megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre vonatkozó, a d)-i) pontok szerinti adatokat. (3) A nyilvántartást a Külügyminisztérium honlapján közzé kell tenni.
13 VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2004. május 1- jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvény 14. (3) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet, valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 26. (2) bekezdésének első francia bekezdése. 16. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvény a következő 2/A. -sal egészül ki: 2/A. A Biztonsági Tanácsnak az Alapokmány VII. fejezetében biztosított hatáskörei alapján hozott, a Magyar Köztársaságra nézve kötelező határozatait a külügyminiszter egyedi határozatával a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a Magyar Közlönyben közzéteszi.
14 INDOKOLÁS a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást jelenleg az 1982. évi 27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) szabályozza. A tvr. megalkotása óta a magyar közjogi rendszer alapvetően megváltozott, ami sok esetben feloldhatatlan értelmezési nehézségeket okoz a tvr. alkalmazása során. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a rendszerváltás nyomán a Köztársaság nemzetközi kapcsolatai ugrásszerű fejlődésnek indultak, ami igen sok nemzetközi szerződés kötésében is megnyilvánult. Mindezek alapján a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról egy minden szempontból korszerű, új törvény megalkotása vált szükségessé. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény megalkotásakor, a szerződések kötésével kapcsolatos hatáskörök meghatározása során a törvényhozónak egyrészt tekintettel kell lennie a magyar közjogi berendezkedésre. Az Alkotmány szerinti kizárólagos törvényhozási tárgykörökben általánosan kötelező magatartási szabályt csak az Országgyűlés alkothat, ennek a követelménynek a jelen Javaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosítással összhangban a nemzetközi szerződések esetében is meg kell felelni. A külpolitika alakításáért ugyanakkor elsősorban a Kormány viseli a felelősséget, ennek megfelelően a nemzetközi szerződések előkészítésekor a Kormánynak biztosítani kell azokat a hatásköröket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e felelősségének meg tudjon felelni.
15 A törvényalkotás során másrészt figyelembe kell venni, hogy a Magyar Köztársaság részese a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződésnek (a továbbiakban: bécsi szerződés), amelyet az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet hirdetett ki. Ennek megfelelően az ebben a tárgykörben megszülető magyar törvénynek tekintettel kell lennie a bécsi szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettségekre is. A Javaslat jelentősen egyszerűsíti a nemzetközi szerződések magyarországi érvényesüléséhez vezető belső jogi folyamatot, amikor az esetek túlnyomó többségében a nemzetközi szerződések megerősítését (jóváhagyását, elfogadását, az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést) és kihirdetését egy aktussá teszi. A Javaslat emellett megteremti nemzetközi szerződések a bécsi szerződés 25. cikke szerinti ideiglenes alkalmazásának belső jogi szabályait. Ennek keretében a Kormány az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörökben is felhatalmazást kap nemzetközi szerződés ideiglenes kihirdetésére, azonban e döntését az Országgyűlésnek egy éven belül meg kell erősítenie, máskülönben az ideiglenes alkalmazás megszűnik. RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz A Javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed a Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseinek megszületéséhez vezető folyamat minden elemére, így a szerződés előkészítésére, kezdeményezésére, megkötésére, módosítására, ideiglenes alkalmazására, valamint megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, alkalmazása felfüggesztésére, a szerződésekkel kapcsolatos fenntartásokra, kifogásokra, nyilatkozatokra és a
16 szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és elfogadására. A 2. -hoz A Javaslat fogalommeghatározása követi a bécsi szerződés ilyen tárgyú rendelkezéseit. Míg azonban a bécsi szerződés szerint a megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás és a csatlakozás minden egyes esetben azt az így megnevezett nemzetközi aktust jelenti, amellyel egy állam nemzetközi síkon kifejezi annak elismerését, hogy reá nézve egy szerződés kötelező hatállyal bír, a Javaslat e fogalmakat azon belső jogi cselekményekre érti, amelyek során az arra hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy hozzájárul ahhoz, hogy az adott szerződés a Magyar Köztársaságra nézve kötelező hatállyal bírjon. A Javaslat a kötelező hatályt keletkeztető nemzetközi aktusra (a belső jogi feltételek teljesítéséről szóló okiratok kicserélése, a feltételek teljesítéséről való értesítés stb.) a szerződés megkötése fogalmat használja. A nemzetközi szerződés előkészítése, kezdeményezése és létrehozatala tekintetében a Javaslat követi a tvr. fogalomhasználatát. A 3. -hoz A Javaslat szerint a nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben dönt. A külügyminiszter egyetértési jogát az indokolja, hogy statútuma szerint összehangolja a Magyar Köztársaság külpolitikai és külgazdasági érdekeinek érvényesítését. A külügyminiszter egyetértési joga biztosítja a Javaslat azon rendelkezésének gyakorlati érvényesülését is, mely szerint a szerződés előkészítéséről az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott külpolitikai elvek figyelembevételével kell dönteni.
17 A Javaslat szerint a külügyminiszter véleményét a nemzetközi szerződésnek nem minősülő, vagyis nemzetközi kötelezettséget nem keletkeztető minisztériumok, országos hatáskörű szervek vagy helyi önkormányzatok által kötött megállapodások kezdeményezése előtt is ki kell kérni, mert ezáltal kiküszöbölhető, hogy az adott megállapodás nemzetközi jogi értelemben mégis kötelezettséget keletkeztető szerződésnek bizonyuljon. Az előkészítés során a Javaslat szerint kiterjedt hatásvizsgálatot kell lefolytatni, valamint folyamatosan vizsgálni kell, hogy az előkészítés alatt álló nemzetközi szerződés mennyiben illeszkedik a belső jogba, illetve mennyire áll összhangban a Köztársaság egyéb kötelezettségeivel, mivel az illeszkedés és az összhang megteremtése legkönnyebben az előkészítés során biztosítható. A 4-5. -okhoz A Javaslat szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kezdeményezésére a Kormány ad felhatalmazást, azonban a tapogatózó tárgyalások külön felhatalmazás nélkül is elvégezhetőek. A Kormány hatáskörébe tartozó szerződések esetében a szerződés kezdeményezéséhez külön felhatalmazásra nincs szükség. A nemzetközi szerződés létrehozásához azonban minden esetben a Kormány felhatalmazása szükséges, mivel a bécsi szerződés 18. cikke szerint a szerződés aláírása után [a]z állam tartózkodni köteles azoktól a cselekményektől, amelyek meghiúsítanák a szerződés tárgyát és célját, midőn megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával [alá]írta a szerződést. Ennek megfelelően a szerződés létrehozása már bizonyos kötelezettséget keletkeztet a Magyar Köztársaságra nézve, ami viszont megköveteli, hogy a létrehozásra minden esetben csak felhatalmazás alapján kerülhessen sor.
18 A Javaslat előírja, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés létrehozására adott felhatalmazásról szóló határozatot az Országgyűlés illetékes bizottságának meg kell küldeni. A 6. -hoz A Javaslat a nemzetközi szerződések kezdeményezésével és létrehozatalával kapcsolatos cselekményekhez szükséges meghatalmazásról úgy rendelkezik, hogy azt a külügyminiszter állítja ki. A bécsi szerződés 7. cikkével egybehangzóan a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter a szerződéskötés valamennyi fázisában meghatalmazási okirat nélkül képviseli a Magyar Köztársaságot. A diplomáciai képviseletek vezetőinek a fogadó állammal, illetve a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőnek a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés kezdeményezéséhez, illetve a szerződés létrehozásáról folytatott tárgyalásokhoz nincs szüksége meghatalmazási okiratra. A bécsi szerződés 7. cikkével ellentétben a Javaslat ez utóbbi körben a szerződés végleges szövegének megállapításához megköveteli a meghatalmazási okiratot, mivel az aláírt, de még meg nem erősített (jóvá nem hagyott, el nem fogadott stb.) nemzetközi szerződés a bécsi szerződés 18. cikke szerint bizonyos kötelezettségeket ró az államra, ami viszont garanciális szempontból indokolja a meghatalmazási okirat megkövetelését. A 7. -hoz A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha azt a) az Országgyűlés a nemzetközi szerződést kihirdető törvényben megerősíti, elfogadja vagy dönt az ahhoz való csatlakozásról,
19 b) a Kormány a nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendeletben jóváhagyja, elfogadja vagy dönt az ahhoz való csatlakozásról, illetve c) a köztársasági elnök határozatával a Kormány előterjesztésére megerősíti. A javasolt szabályozás jelentősen egyszerűsíti a nemzetközi szerződések megkötésével kapcsolatos belső jogi eljárást, mivel főszabályként a megerősítés (jóváhagyás, elfogadás, a csatlakozásról szóló döntés) aktusát a kihirdetés aktusával egybevonja. A köztársasági elnök általi megerősítésre akkor kerül sor, ha a szerződés tárgya szerint a Kormány hatáskörébe tartozna, azonban a szerződés a kötelező hatály elismeréséhez megerősítést ír elő. A Kormány számára az Alkotmány nem biztosít hatáskört nemzetközi szerződések megerősítésére, ezért ebben az esetben az Országgyűlés munkaterhére is figyelemmel a köztársasági elnök a külügyminiszter ellenjegyzése mellett lesz jogosult a szerződés megerősítésére. A 8. -hoz A Javaslat szerint a külügyminiszter gondoskodik azon nemzetközi jogi cselekmények elvégzéséről, amelyek a szerződés megkötéséhez szükségesek, így kiállítja ez ehhez szükséges okiratot, a belső jogi cselekmények elvégzéséről értesíti a másik szerződő felet, illetve a letéteményest, továbbá gondoskodik az okiratok kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről. Ugyancsak a külügyminiszter látja el a másik (többi) szerződő fél hasonló lépéseivel kapcsolatos feladatokat, ideértve azt az esetet is, amikor egy többoldalú nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság Kormányát jelöli ki letéteményesnek. A külügyminiszter a nemzetközi szerződést az ENSZ Titkárságánál nyilvántartásba véteti. Az ENSZ Alapokmányának 102. cikke szerint [o]lyan nemzetközi szerződésre vagy megállapodásra, amelyeket... nem iktattak be, a szerződésben vagy megállapodásban részes felek az Egyesült Nemzetek
20 egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak. Ennek megfelelően a nyilvántartásba vétel elmulasztása esetén a Nemzetközi Bíróság előtt sem lehet az adott szerződésre hivatkozni. A 9. -hoz A Javaslat úgy rendelkezik, hogy valamennyi nemzetközi szerződést tartalmának megfelelően törvényben vagy kormányrendeletben ki kell hirdetni. Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerint főszabályként a megerősítés, jóváhagyás, elfogadás, illetve a csatlakozásról való döntés és a kihirdetés egy aktussal történik, nincs értelme a továbbiakban is fenntartani a nemzetközi szerződés kihirdetése és közzététele közötti eltérő szabályozást. A köztársasági elnök által megerősített szerződés tárgya szerint minden esetben a Kormány hatáskörébe tartozik, ezért azt a Kormány rendeletével ésszerű határidőn belül kihirdeti. Ha a megerősítés, a jóváhagyás, az elfogadás, illetve a csatlakozásról való döntés a kihirdetéssel egy aktus által történik, fel sem merül a visszaható hatály problémája, mivel a szerződés hatálybalépéséhez szükséges, ezért azt fogalmilag megelőző belső jogi cselekményekkel egyidőben a kihirdetés is megtörténik. A köztársasági elnök által megerősített szerződések esetében azonban elképzelhető az a helyzet, hogy a kihirdető jogszabály megalkotása előtt nemzetközi jogi értelemben hatályba lép a szerződés. Ennek elkerülésére a javaslat előírja, hogy a kihirdető jogszabályt ésszerű határidőn belül meg kell alkotni. A 10. -hoz A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálynak a szerződés hivatalos szövegén, illetve annak hiteles magyar nyelvű fordításán túl tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez, illetve az általánosan kötelező magatartási szabályok követéséhez
21 szükségesek, így különösen a szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontját. Tekintettel arra, hogy főszabályként a kihirdetést és a szerződés megerősítését, jóváhagyását, elfogadását, illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést egy aktus tartalmazza, a szerződés hatálybalépésének meghatározása az esetek túlnyomó többségében csak a nemzetközi jogi hatálybalépés feltételeire történő utalással lehetséges. A 11. -hoz A bécsi szerződés 25. cikke szerint a nemzetközi szerződéseket már hatálybalépésük előtt ideiglenesen alkalmazni lehet. A Javaslat ennek részletes szabályait tartalmazza, a Javaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosítás pedig úgy rendelkezik, hogy a szerződések ideiglenes alkalmazásáról a Kormány dönt. Ha a szerződés tárgya szerint a Kormány illetékes, az ideiglenes alkalmazásról a szerződést kihirdető kormányrendelet rendelkezik. Ha a szerződés tárgya szerint az Országgyűlés illetékes, az ideiglenes alkalmazást a Kormány csak legfeljebb egy évre rendelheti el, ezen túl annak fenntartásáról az Országgyűlés a szerződés kihirdetésével egyidejűleg, a kihirdető jogszabályban határoz. A 12. -hoz A Javaslat szerint annak rendelkezéseit nemcsak a nemzetközi szerződés megszületésének folyamatára, hanem összhangban a Javaslat hatályával, illetve a nemzetközi szerződés fogalmának meghatározásával a szerződés megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre is megfelelően kell alkalmazni.
22 A 13. -hoz A Javaslat rögzíti a nemzetközi szerződések alkalmazásával kapcsolatos esetleges viták rendezése során követendő eljárás alapvető szabályait. Az ilyen jellegű vitákat elsősorban tárgyalások útján kell rendezni, azonban végső esetben szükséges lehet, hogy a vitát a nemzetközi jog szabályainak megfelelően harmadik személy döntse el. A 14. -hoz A Javaslat szerint a külügyminiszter őrzi a nemzetközi szerződések eredeti, illetve a letéteményes által hitelesített példányait. Ennek megfelelően a külügyminiszter vezet naprakész nyilvántartást a Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi jelentőséggel bíró nemzetközi szerződésekről; e nyilvántartás a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos valamennyi releváns adatot tartalmazza, és azt a Külügyminisztérium honlapján közzé kell tenni. A 15. -hoz A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás új szabályozása a közjogi csomag egyéb törvényeivel egyidőben, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor, 2004. május 1-jén lép hatályba. A 16. -hoz A Javaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosítás megteremti a főhatalomból eredő egyes részjogosítványok más államokkal történő közös gyakorlásának közjogi alapjait. Az egyik legfontosabb ilyen nemzetközi szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek Biztonsági Tanácsa az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete szerint a
23 tagállamokat kötelező határozatokat hozhat. A Javaslat az ENSZ Alapokmányát kihirdető 1956. évi I. törvény olyan módosítását javasolja, amely biztosítja azt, hogy a közösen gyakorolt hatáskör alapján megszülető döntések amelyek az Alkotmány javasolt új 2/A. -a szerint a Magyar Köztársaság joghatósága alatti személyekre nézve kötelezőek megismerhetőek legyenek.