VEGYIPARI ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

VEGYIPARI ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS ( Az 1994.-2000. évi módosításokkal egybeszerkesztett hatályos szöveg ) 2000. január

- 2 - ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS amely megköttetett: a Magyar Vegyipari Szövetség a Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége - mint munkaadói érdekképviseleti szervezet és - mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet között. A szerződés aláírói kinyilvánítják, hogy - a vegyipar fejlődésének szolgálata, továbbá - a szakmai színvonal emelése, - a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása, kollektív biztonságuk megteremtése közös érdekük, ezért készek minden területen együttműködni. I. Az ágazati kollektív szerződés célja a.) A munkaviszony kereteibe tartozó munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek megállapodás alapján történő szabályozása. b.) A munkaviszonnyal összefüggő egyes juttatások minimumának meghatározása. c.) A kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszer szabályozása. II. A szerződés hatálya, megkötése, felmondása, módosítása 1.) A szerződés hatálya A kollektív szerződés hatálya kiterjed azon munkáltatókra, valamint velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, akik a szerződést egészében vagy részleteiben elfogadják és ahhoz csatlakoznak (1.sz. melléklet). Az ágazati és vállalati kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni azon munkavállalókra is, akik az adott munkáltatónál működő érdekképviselet munkaszerződéssel függetlenített tisztségviselői. A munkáltató vezetőjére és helyettesére a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

- 3-2.) A szerződés megkötése A felek együttes ülésen döntenek a kollektív szerződés elfogadásáról. Jelen szerződést egyfelől a Magyar Vegyipari Szövetség (továbbiakban: MAVESZ) elnöke, másfelől a Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége (továbbiakban: VSZSZSZ) elnöke írja alá. A kollektív szerződés az aláírással lép hatályba. A csatlakozó vállalatoknál a kollektív szerződés előírásait a csatlakozás időpontjától kell alkalmazni. A kollektív szerződést a felek határozatlan időtartamra kötik. E kollektív szerződéshez - amennyiben a szerződésben foglaltakkal egyetértenek - későbbi időpontban is bármely munkáltató csatlakozhat. A csatlakozás bármilyen tulajdoni formában, illetőleg szervezeti rendben működő munkáltató számára biztosított. Az egyes munkáltatók a szerződést véleményeltéréssel is aláírhatják. Ez egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy a csatlakozók e szerződés bizonyos pontjainak teljesítését nem, vagy későbbi időpontban vállalják. 3.) A szerződés felmondása A kollektív szerződést bármelyik fél három hónapos határidővel felmondhatja. A felmondásról a másik felet írásban kell értesíteni. A kollektív szerződést a hatályba lépésétől számított hat hónapon belül egyik fél sem mondhatja fel. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a felmondás előtt kötelezően egyeztetnek. E célra egyeztető bizottságot kell létrehozni. Az egyeztető eljárás során a felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy e kollektív szerződés módosításokkal, vagy részlegesen nem tartható-e hatályban. 4.) A szerződés módosítása a.) A kollektív szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a másik oldaltól érkező javaslatokra - a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül - írásban válaszolnak. A módosítások előkészítésére érdekegyeztető bizottságot kell létrehozni, a bizottság a felek egyenlő számú képviselőjéből áll. A kollektív szerződést aláíró felek által elfogadott módosításokat - az egységes szerkezetbe foglalásig - a kollektív szerződéshez mellékletként csatolják; hatályba lépéséről minden esetben külön intézkednek.

- 4 - b.) c.) d.) A felek megegyeznek abban, ha a módosításra javasolt kérdések valamelyikében nem jön létre megállapodás, csak a vitatott pontokat helyezik hatályon kívül, és az egyeztetést tovább folytatják. A felek megállapodnak abban, hogy a munka díjazásával összefüggő szabályokat évente felülvizsgálják és módosítják. A kollektív szerződést azonnali hatállyal módosítani kell, ha a jogszabályok változása miatt azzal ellentétessé válik. III. Általános szabályok 5.) A felek vállalják, hogy minden tőlük elvárhatót megtesznek e kollektív szerződés szabályainak betartása és betartatása érdekében. 6.) A felek kijelentik, hogy e kollektív szerződéssel elért munkabékét - a munkáltatói részről rendelkezéseikkel, a szakszervezetek részéről sztrájkok támogatásával - egyoldalúan nem kívánják megsérteni. 7.) A szerződést kötők együttműködnek annak érdekében, hogy a keretszerződés hatálya alá tartozó munkáltatók átalakulása, továbbá bármifajta privatizációja esetén az e szerződésben foglaltak az új munkáltatókra is kiterjedően hatályban maradjanak. 8.) A munkáltató átalakítása, privatizációja és bárminemű változása nem érintheti a munkavállalóknak a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időként eddig elismert idejét. E szabály megtartása érdekében a kollektív szerződést aláíró felek minden tőlük elvárhatót megtesznek annak érdekében, hogy az új munkáltatók ezt az időtartamot náluk eltöltött időként elismerjék. A munkáltatónál elismert idők számítását a helyi kollektív szerződésben meg kell határozni és a munkaszerződésekben kötelező rögzíteni. 9.) A szerződést kötő felek kiemelten kezelik az ágazat munkavállalóinak jó színvonalú megélhetését biztosító, jogszerű foglalkoztatási kérdéseit, a privatizációval, a társaságok átalakulásával, szervezeti változásaival összefüggő foglalkoztatási problémákat. A felek együttműködnek a létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalók ágazaton belüli elhelyezkedésének segítése érdekében. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál tervezett leépítésről.

- 5 - A munkáltató átalakulása, privatizációja és egyéb szervezeti változása során a munkavállalók munkaviszonyát korrekt, tisztességes eljárással és tájékoztatás mellett úgy köteles rendezni, hogy az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét kielégítse. Az ezzel ellentétes, megtévesztő intézkedés, megállapodás érvénytelen. 10.) A helyi (munkaszervezeti szintű) kollektív szerződések az ágazati kollektív szerződéssel ellentétes szabályt nem tartalmazhatnak azoknál a munkaadóknál, amelyek az Ágazati Kollektív Szerződést teljes egészében elfogadták. A szerződés előírásai a kötelező minimumokat tartalmazzák: a munkaszervezeti szintű kollektív szerződések e szerződéstől csak a munkavállalók javára térhetnek el. IV. A szerződést kötő felek kapcsolata, az együttműködés formái A szerződést kötő felek együttműködése kiterjed - mindazokra a központi intézkedésekre, amelyek az ágazat helyzetét, jövőjét, a munkáltatói, vagy munkavállalói érdekeket érintik, - a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkáltatók és munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét érintő kérdésekre, - a munkáltatókat és munkavállalókat érintő jogi szabályozás változásaira, továbbá az ágazatot érintő jogszabály kezdeményezésre, - a sztrájkot megelőző egyeztetésekre, - a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalására. Az együttműködés formái a.) b.) c.) d.) e.) Tájékoztatók, tervezetek, iratok, stb. megküldése a másik félnek. Szakértői egyeztetések. Vezetők közötti konzultációk. Egyeztető Bizottság létrehozása és működtetése. Szükség esetén részvétel biztosítása - meghívottként a másik fél üléseire (pl. kritikus helyzet rendezése). V. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó megállapodások 11.) A munkáltatók ingyenesen biztosítják a szakszervezetek működéséhez szükséges személyi és dologi feltételeket (információ, helyiség, hírközlés, utazás, stb.). Ennek formáit és mértékét a helyi megállapodások szabályozzák. 12.) A munkáltató vállalja a szakszervezeti tagok tagdíjlevonását és átutalását, valamint a szakszervezet vagyonának őrzését, a munkáltató területén belül.

- 6-13.) A munkáltatói oldal vállalja, hogy a függetlenített szakszervezeti tisztségviselőnek - megbízatásának megszűnése után - képzettségének megfelelő munkakört ajánl fel. 14.) Azt a szakszervezeti tisztségviselőt, aki e tisztségét legalább hat hónapig betöltötte munkajogi védelem illeti meg, megbízatásának megszűnését követő egy évig. 15.) A szakszervezeti tisztségviselőknek biztosított munkaidő-kedvezmény és a továbbképzés céljára járó fizetett szabadság igénybe vételéről a szakszervezet dönt. Függetlenítés a munkáltató általi munkavégzés alóli mentesítéssel jön létre, részben, vagy egészben a munkaidő-kedvezmény összeszámításával. A szakszervezet vállalja, hogy a munkaidő-kedvezmények igénybe vételének tervezetéről a döntés meghozatala előtt konzultál a munkáltató vezetőivel, és lehetőség szerint figyelembe veszi a munkáltatói észrevételeket. A munkaidő-kedvezmény megállapításához a szakszervezet köteles hiteles adatokat (és azok változását) a munkáltató rendelkezésére bocsátani. Felek megállapodnak, hogy a munkaadók a munkahelyi szakszervezeti szervezettel szabályozzák a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltásának kérdését. 16.) A szakszervezetek - tudomásul veszik és tiszteletben tartják a munkáltatónak a munkahelyek hatékony működtetésére, gazdaságosságának fenntartására, versenypozíciójának megőrzésére irányuló törekvéseit mindaddig, amíg a munkavállalók egészének érdekeit ezen törekvések hosszabb távon nem sértik; - a munkabéke fenntartása érdekében törekednek a munkáltatóval való együttműködésre. VI. A munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok 17.) Munkaviszony létesítése a.) A munkaviszony lényeges elemeiben történő megállapodás előtt a munkavállalót tájékoztatni kell az alkalmazási feltételekről, meg kell győződni alkalmasságáról és szakértelméről is.

- 7 - A munkavállaló - amennyiben tudatában van - köteles közölni minden olyan tényt, körülményt, vagy állapotot, amely az alkalmazást akadályozza, vagy jogellenessé teszi. A téves információkból eredő következményeket és károkat maga köteles viselni. b.) A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltatónál alkalmazott, egészségre ártalmas technológiák alkalmazásáról, a használt egészségkárosító anyagok felhasználásáról és a veszélyek elkerülésének lehetőségeiről. 18.) Munkaszerződés A munkáltató - legkésőbb a munkába lépés napján - köteles a munkavállalóval írásban munkaszerződést kötni. A munkaszerződésben meg kell határozni: - a munkaviszony kezdetét, - a munkadíjazás feltételeit, a munkavállaló személyi alapbérét, - a munkakört (vagy helyette a rendszeresen ellátandó feladatokat), - a munkavégzés helyét, a változó munkahely kikötését, - ha a felek abban állapodnak meg, akkor a határozott idejű és részmunkaidős foglalkoztatás feltételeit, a próbaidő mértékét, - a munkaidőt, a munkarendet ha a helyi kollektív szerződés nem szabályozza. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Az írásba foglalás elmaradása, vagy elmulasztása miatt a munkavállalót hátrány nem érheti. 19.) A munkáltatónak a helyi kollektív szerződésben kell meghatározni: - a változó munkahelyeket, - szükség esetén a próbaidő differenciált mértékét, - a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló okokat. A munkáltatónak írásba kell foglalnia a következő fontosabb nyilatkozatokat: - a három napon túli, munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit, - a telephelyen belüli más munkahelyre való beosztást (átirányítást, átvezénylést és annak időtartamát), - az állandó munkahelyen kívüli és más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését,

- 8 - - a túlmunka és készenlét elrendelését, - a pihenőnapon és munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelését, - minden olyan munkavégzés elrendelését, amelyért a felek anyagi juttatásban állapodnak meg. 20.) E kollektív szerződés szabályai a munkavállaló hátrányára nem érinthetik a munkaszerződést. Megállapodás hiányában is módosul a munkaszerződés, ha a kollektív szerződés előnyösebb feltételeket nyújt a munkaszerződésben megállapítottnál. 21.) Munkaidő, munkarend a.) b.) A munkahelyi kollektív szerződésben az általános munkarendet, valamint az attól eltérő munkaidő és munkarend elrendelésének feltételeit meg kell határozni. A munkaadók a munkaidőre vonatkozó törvényeket, a veszélyes, egészségre ártalmas munkakörök munkaidejére vonatkozó jogszabályokat betartják. c.) Azon vállalatoknál, amelyek ezen ágazati kollektív szerződéshez, annak részét képező bérmegállapodáshoz csatlakoznak, az elrendelhető túlmunka felső határa évi 230 óra. d.) A jogszabályban meghatározottakon felül a folytonos munkarendben és heti 36 óránál többet dolgozókat évi 2 munkanap pótszabadság illeti meg. 22.) A munkaviszony megszüntetése a.) Az Mt.-ben szabályozott felmondási tilalom esetkörein túlmenően a felek az alábbiakra is kiterjesztik a tilalmat: - ha a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére külföldön kiküldetésben van, annak ideje alatt. b.) A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát: - ha egyedülálló szülőként -tizennyolc éven aluli, illetve ezt követően nappali tagozaton még tanulmányokat folytató- gyermeke eltartásáról gondoskodik.

- 9 - A felmondási korlátozás alatt állók munkaviszonyát felmondani csak olyan súlyos okokra alapozva lehet, amely mellett a munkáltatótól nem várható el a munkavállaló további foglalkoztatása, mert az részére tarthatatlanná válna, vagy aránytalan terhet jelentene. A felmondási korlátozás alatt álló munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással mindaddig nem szüntethető meg, amíg a munkáltatónál van olyan betöltetlen munkakör, amelynek betöltésére a képzettsége, szakmai gyakorlata és egészségi állapota miatt a munkavállaló alkalmas. c.) Ha a munkáltató piaci, pénzügyi helyzetének változása, vagy a munkaszervezet átalakítása a munkáltatót létszámleépítésre kényszeríti, a munkaviszonyok felmondása előtt vizsgálni kell, hogy a felmondás elkerülhető-e - átirányítással (más munkakörbe) - szakmai átképzéssel - részmunkaidős foglalkoztatással - korengedményes nyugdíjazással. d.) Végkielégítés A munkáltató részéről történt rendes felmondás, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén, a munkavállalót az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony alapján - a Mt.-ben meghatározott mértéktől eltérően - minimálisan az alábbi végkielégítés illeti meg: A munkáltatónál eltöltött legalább 3 év munkaviszony esetén 1 havi átlagkereset, " 5 év munkaviszony esetén 2 havi átlagkereset, " 10 év munkaviszony esetén 3 havi átlagkereset, " 15 év munkaviszony esetén 4 havi átlagkereset, " 20 év munkaviszony esetén 7 havi átlagkereset, " 25 év munkaviszony esetén 9 havi átlagkereset, " 30 év munkaviszony esetén 12 havi átlagkereset. Azon munkavállalóknak, akik a munkáltatónál legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek és 3 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, létszámleépítés esetén fel kell ajánlani a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét. A korengedményes nyugdíjazás elfogadása esetén végkielégítés a munkavállalót nem illeti meg.

- 10 - VII. A munka díjazásának rendszere 23.) A kollektív szerződést kötő felek egyetértenek abban, hogy a) évente meg kell állapodni az alapbér-növekedés mértékében, b) évente meg kell állapodni az éves minimálbérben, c) bértarifában kell rögzíteni az ágazatban kötelezően alkalmazandó éves bérminimumokat. Az érvényes ágazati bérmegállapodást a 2.sz. melléklet tartalmazza. A felek megállapodnak abban, hogy az ágazati bérmegállapodást legkésőbb előző év december 31.-éig megkötik. Az ágazati bérmegállapodás meghiúsulása esetén vállalati megállapodások megkötésére kerül sor. 24.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy -a 13. havi bér fokozatos bevezetéseként- a teljesítménytől (eredménytől) függően négyheti átlagkereset (vagy azzal egyenértékű jövedelemnövelő juttatás) kerüljön kifizetésre a júliusi vagy decemberi bérkifizetéssel együtt, vagy a munkahelyi megállapodásnak megfelelő más alkalmasabb időpontban. 25.) A Mt.-ben rögzítettől eltérően az ágazatban a bérpótlékok minimális mértéke és a rendkívüli munkavégzés díjazása a személyi alapbér %-ában a következő: általános túlórapótlék 100 % pihenőnapon végzett munka pótléka (az aznapi munkáért járó béren felül) amennyiben a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot 120 % munkaszüneti napon végzett munka díjazása 120 %, de min. 1 napi átlagkereset második (délutáni) műszak pótléka 20 % éjszakai műszak pótléka 50 % a folytonos munkarendben dolgozók pótléka (az említett műszakpótlékon

- 11 - felül) 20 % Fentieken túlmenően helyi szinten a szerződő felek egyéb bérpótlék fizetésében és az elszámolás rendjében is megállapodhatnak. 26.) A gazdálkodással összefüggő munkáltatói döntésű leállásra a munkáltató állásidőre járó díjazást köteles biztosítani. Az állásidőre fizetett munkabér azonban nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló személyi alapbére. VIII. Béren kívüli juttatások A szerződő felek támogatják, hogy a munkáltatónál eddig biztosított béren kívüli juttatások mértéke lehetőleg ne csökkenjen. A béren kívüli juttatások a következők lehetnek: - segély, - munkabér-előleg, - törzsgárda jutalom, - étkeztetési hozzájárulás, - munkába járás támogatása, - munkásszállás, vagy szállásbérlemény, - munkaruha juttatás, - üdültetési hozzájárulás, - lakásépítési támogatás, - szociális, kulturális és sportcélú intézmények és tevékenységek támogatása, - élet és balesetbiztosítások, - nyugdíjkiegészítő (magán- és önkéntes nyugdíjkiegészítő) biztosítások támogatása. A szociális célokra fordítható keretet évenként a helyi kollektív szerződésekben kell meghatározni. IX. A munkavégzéssel kapcsolatos munkavállalói és a munkáltatói kötelezettségek A munkavállaló kötelezettségei 27.) A munkavállaló köteles a kijelölt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, a munkarend szerint előírt munkaidőt munkában tölteni, munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.

- 12-28.) A munkavállaló köteles haladéktalanul, legkésőbb a munkavégzési kötelezettség napján, illetve a cselekvőképesség korlátozottságának megszűnésekor értesíteni a munkáltatót, ha a munkahelyén történő megjelenése akadályba ütközik. 29.) A munkavállaló köteles a munkavégzés során munkatársaival együttműködni, és olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, és anyagi károsodást ne okozzon. 30.) A munkavállaló köteles a vezetői tudomására hozni, ha a munkáltató működésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt észlel, amely a munkáltatónak kárt okozhat, vagy jó hírét sértheti. Közvetlen vezetőjétől iránymutatást kérhet a munkavállaló fenti körülmények elhárítására irányuló tevékenységre. A munkáltató kötelezettségei 31.) A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. 32.) A munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja. 33.) A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást megadni, és a munka irányításáról gondoskodni. 34.) A munkáltató köteles biztosítani a szükséges munkahelyi és egyéni védőfelszereléseket. X. Anyagi felelősség A munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. A kárfelelősséget és a kártérítés mértékét a helyi kollektív szerződésben kell szabályozni. XI. 35 Sztrájk 35.) A szerződő felek javasolják a helyi sztrájk-szabályzatok elkészítését. 36.) A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a sztrájk meghirdetését megelőzően egyeztető tárgyalást folytatnak.

- 13-37.) A sztrájkot kezdeményező szakszervezet a sztrájk időpontjáról írásban értesíti az érintett munkáltatót. 38.) A sztrájkot meghirdetők a leállíthatatlan technológia, fenntartó jellegű energiaszolgáltatás, stb. miatt szükséges minimális létszám munkába állítását nem akadályozhatják. Az elégséges szolgáltatás mértékének biztosítása kötelező. 39.) Ha a sztrájk ideje alatt veszélyhelyzet alakul ki, annak megszüntetése érdekében a sztrájk kezdeményezője a munkáltatóval köteles együttműködni. XII. Munkaügyi jogvita A felek megállapodnak, hogy egyedi munkaügyi jogvita kezdeményezése esetén a bírósági eljárást megelőzően egyeztetéssel próbálják rendezni a vitatott kérdéseket. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, amelyet írásba kell foglalni. Az egyeztetésen -a munkáltató vezetője kivételével- a munkáltatót nem képviselheti az, aki a sérelmezett döntést hozta. Az egyeztetés során közös nyilatkozatukkal békéltetőt vehetnek igénybe, aki a kérdésben jártas és a munkáltatói szervezettől független személy lehet. A békéltető az egyeztetés során a vitában egyezség létrehozását kísérli meg. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni. Záró rendelkezések Ez a szerződés az aláírás napján lép hatályba. Ezen időponttól a szerződésben foglaltakat a szerződő felek magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy nem kezdeményezik a munkaügyi miniszternél e kollektív szerződésnek az egész ágazatra való kiterjesztését. Budapest, 2000. január A munkáltatók nevében: A munkavállalók nevében:

- 14 - elnöke Dr.Várhegyi Miklós a MAVESZ elnöke Szabó János a VSZSZSZ

- 15-1. sz. melléklet Az ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozó szervezetek

- 16-2. sz. melléklet 2000. évi bérmegállapodás Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó vegyipari vállalatoknál: 1.) 2000-ben éves szinten az alapbér-növekedés mértéke minimálisan 10 százalék. 2.) A minimálbér 2000. január 1.-étől 28.500.- Ft/hó 3.) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók besorolás szerinti alapbére a vegyipari bértarifában (2/a. sz. melléklet) felsorolt mérték alatt nem lehet.

- 17-2/a.sz. melléklet 2000. évi bértarifa megállapodás Kategória megnevezése Kat.szám Bértarifa alsó határa (Ft/hó) Vezető beosztású alk. Vezető I. 11 125.300 Vezető II. 12 100.100 Termelés/tev.irányítók Termelésirányító I. 21 83.600 II. 22 61.500 III. 23 52.700 Szellemi fogl./nem vezető beosztású alk. I. 1. Gyakornok I. 31 33.300* 2. Munkatárs I. 32 39.200 II. 1. Gyakornok II. 33 39.200* 2. Munkatárs II. 34 44.600 3. Főmunkatárs II 35 61.500 III. 1. Gyakornok III. 36 44.600* 2. Munkatárs III. 37 55.600 3. Főmunkatárs III 38 75.200 Ügyviteli alkalmazott 1. Ügyvit.gyakornok 41 28.700 2. Ügyvit.munkatárs 42 31.700 Fizikai foglalk. 1. Segédmunkás I 51 28.500 II. 52 29.800 2. Betanított munkás I. 53 31.900 II. 54 34.900 3. Szakmunkás I. 55 36.200 II. 56 41.600 4. Mester I. 57 44.600 II. 58 47.400 *Ezt a minimum összeget az első év végéig kell elérni.

- 18 - TARTALOMJEGYZÉK I. Az ágazati kollektív szerződés célja 2. oldal II. A szerződés hatálya, megkötése, felmondása, módosítása 2. oldal III. Általános szabályok 4. oldal IV. A szerződést kötő felek kapcsolata, az együttműködés formái 5. oldal V. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó megállapodások 5. oldal VI. A munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok 6. oldal VII. A munka díjazásának rendszere 10. oldal VIII. Béren kívüli juttatások 11. oldal IX. A munkavégzéssel kapcsolatos munkavállalói és munkáltatói kötelezettségek 11. oldal X. Anyagi felelősség 12. oldal XI. Sztrájk 12. oldal XII. Munkaügyi jogvita 13. oldal Záró rendelkezések 13. oldal 1.sz. melléklet 2.sz. melléklet 2/a. melléklet Az ágazati kollektív szerződés hatálya alá tartozó szervezetek 2000. évi bérmegállapodás 2000. évi bértarifa megállapodás