PANNÓNIA EGÉSZSÉG- ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (IT-51) Vokony János IT elnök a Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár Igazgatótanácsának nevében 1 / 11
MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Verzió Módosítás leírása Módosítás dátuma 1.0 Új szabályzat 2012.09.14. Módosította Angyal Éva, Paczolai Szabolcs, Pellei József, 1.1 Aktualizálás, pontosítás 2014.01.30. Angyal Éva, Pellei József, 1.2 Aktualizálás, pontosítás 2016.06.16. Pellei József, Jóváhagyó Igazgatótanács (Vokony János) Igazgatótanács (Vokony János) Igazgatótanács (Vokony János) 39 / 2012. sz. IT határozat (2012.09.14) 10 / 2014. sz. IT határozat (2014.01.30) /2016. sz. IT határozat (2016.06.16) Jóváhagyó és módosító határozat 2 / 11
1. Bevezetés A Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár (továbbiakban: Pénztár) Igazgatótanácsa az alábbiak szerint állapítja meg a Pénztár Befektetési Politikáját. 2. Irányadó jogszabályok A Pénztár az alábbi jogszabályok előírásainak figyelembe vételével a vagyonkezelési tevékenység elveit, előírásait e szabályzat keretében rögzíti: - az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) - az Önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997.(XII.22.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény (Tpt.) - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 3. Befektetések célja, alapelvei A Befektetési Politika vezér elve, hogy a pénztártagok és a munkáltatók által rendelkezésre bocsátott forrásokat azok céljával és várható felhasználásával összehangoltan, a likviditási követelmények és a kockázat minimalizálása mellett, a hosszú távon is lehetséges legnagyobb értékmegőrzés és vagyonnövekedés mellett hasznosítsa. A befektetési tevékenységet a pénztártagok érdekében, kiemelt gondossággal és felelősséggel végzi a Pénztár, illetve az általa megbízott vagyonkezelő társaság. A Pénztárnál a befektetések alapelvei az alábbiak: - jogszabályoknak való megfelelés - hozam maximalizálása vállalható kockázat mellett - diverzifikált portfólió - rugalmasság - a kifizetésekhez szükséges folyamatos likviditás biztosítása - transzparencia - megfelelő kockázatkezelés A vagyon befektetésének célja a szolgáltatások fedezetéül szolgáló megtakarítások értékének megőrzése és növelése, azaz a tagság javára optimálisan biztosítható hozam elérése, valamint ezzel együtt a tőkepiaci befektetésekben rejlő természetes kockázat kezelése. A befektetési tevékenység során olyan likviditású és diverzifikáltságú portfóliókat kell kialakítani, amely biztosítja a Pénztár folyamatos fizetőképességét. A befektetési tevékenység során a Pénztár vagyonkezelő(ke)t alkalmaz, amely(ek)nek feladata a jelen befektetési politika gyakorlati megvalósítása. Ennek során a vagyonkezelő(k) a jogszabályokban és jelen Befektetési Politikában meghatározott szabályok, illetve a jelent befektetési politika keretein belül önállóan megköti a befektetési tranzakciókat, dönt az egyes eszközök kiválasztásáról, portfólióin belül alul- vagy felülsúlyozásáról, a portfólióban lévő kötvények átlagos hátralévő futamidejéről, a tranzakciók időzítéséről. A jelen befektetési politikában nem szabályozott kérdésekre az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. Rendelet szabályai irányadók. Az esetleges jogszabályi előírások változásának hatályba lépése és a jelen befektetési politika módosításának végrehajtása közötti időszakra a mindenkor hatályos jogszabályi előírások az irányadók. 3 / 11
A befektetési üzletmenet eredményéről szóló tájékoztatót az éves beszámoló részeként a közgyűlés elé kell terjeszteni. 4. Befektetési irányelvek meghatározása A befektetési politika keretei között a vagyonkezelők szerint meghatározott vagyonkezelési irányelveket a vagyonkezelési szerződés(ek)ben szerepeltetni kell, módosítását át kell vezetni. A vagyonkezelő(k) köteles(ek) a vonatkozó vagyonkezelési irányelveket, mint konkrét szabályokat végrehajtani. A befektetési irányelv értékelésének alapja a vagyonkezelők tevékenységének értékelése, amely a referenciaindex alapján történik. A befektetési irányelv vagyonkezelőnként vagy tartalékonként más referencia indexet is meghatározhat. A befektetési irányelvek biztosítják, hogy a pénztári befektetések összhangban legyenek a Pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a Pénztár folyamatos fizetőképességét. A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. A Pénztár biztosítja, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség ne alakuljon ki. 4.1. A Pénztár az alapok tartalékának befektetését a következők szerint szabályozza: 4.1.1. A Pénztár befektetett eszközeit (portfolióját) úgy kell nyilvántartani, hogy a fedezeti, működési és likviditási tartalék befektetésének eredményei elkülönülten megállapíthatók legyenek. 4.1.2. A pénztári befektetések e szabályzatban meghatározott szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával, a befektetett eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani. 4.1.3. A Pénztár tartalékait kizárólag az e szabályzatban meghatározott befektetési formákba fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja. Ez utóbbi követelmény nem vonatkozik a Pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra, 4.1.4. A Pénztár csak saját eszközeit fektetheti be. 4.1.5. A Pénztár a befektetett eszközeit kizárólag az alábbi befektetési formákba fektetheti be, illetve tarthatja: a) házipénztár: forintpénztár; b) pénzforgalmi számla; c) betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán elhelyezett pénzösszeg; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények): d1) magyar állampapír, d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt), d3) külföldi állampapír, d4) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt), d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet - a hitelintézet kivételével - által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír, 4 / 11
d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír, d9) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény, d10) külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény; e) részvények: e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény, e2) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény, f) befektetési jegyek: f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, kivéve az ingatlanbefektetési alapot, f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, kivéve az ingatlanbefektetési alapot is; g) jelzáloglevél: g1) Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél, g2) külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél; h) határidős ügyletek; i) opciós ügyletek; j) repó (fordított repó) ügyletek. 4.1.6. Kockázatvállaló képesség, eszközallokáció Fedezeti portfolió eszközallokációja: Eszközcsoport Minimum Maximum Cél Bankszámlapénz, bankbetét 0% 30% 0% Magyar állampapírok, MNB kötvények 60% 100% 90% Egyéb magyar hitelpapírok, vagy ilyen eszközöket tartalmazó befektetési alapok 0% 20% 10% jegyei, magyar állampapír repo Külföldi állampapírok, egyéb külföldi hitelpapírok, vagy ilyen eszközöket tartalmazó befektetési alapok jegyei 0% 5% 1 0% Magyar részvények vagy ilyen eszközöket 0% 10% 0% tartalmazó befektetési alapok jegyei 0% 10% Külföldi részvények vagy ilyen eszközöket 0% 5% tartalmazó befektetési alapok jegyei 0% 1 E két eszközcsoport együttes maximális limitje 5% 5. Kockázatok 5.1. A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására a befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását a vagyonkezelő a portfoliók diverzifikálásával, az egyes eszközcsoportok (kötvények és részvények) közötti átcsoportosítással, illetve határidős ügyletkötésekkel csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy a portfoliók értéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek a portfoliókra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. 5 / 11
5.2. Hitelkockázat: Az egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje a portfoliókban szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely a portfoliók értékének csökkenéséhez vezethet. 5.3. Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfoliókban lévő egyes értékpapírok értékesítése, illetve adott esetben bizonyos értékpapírok beszerzése nehézségekbe ütközhet. 5.4. Devizaárfolyam kockázat: A portfoliók befektetéseinek egy része külföldi devizában kibocsátott eszköz is lehet. Ezen értékpapírok forintban kiszámított értéke függ a forint és az adott deviza árfolyamának változásától. A vagyonkezelő a portfoliók devizapozícióiból eredő devizaárfolyamkockázatot nem kívánja folyamatosan teljes mértékben kiküszöbölni (fedezni), emiatt a kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változások mérsékelhetik a portfoliók értékét. 5.5. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: A portfoliókban lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség portfolióknak történő kifizetését. 5.6. A pénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben a pénztárakat, illetve a pénztártagokat érintő adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt a portfoliókat, illetve a pénztártagokat a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy a portfoliók a befektetésekből származó jövedelmek után - olyan adók megfizetésére kényszerülnek, amelyekre a vagyonkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. 5.7. A Fedezeti Portfolió esetében meghatározóak a gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában bekövetkező változások, melyek a piaci kamatlábakra gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolhatják a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamának alakulását. Kisebb jelentőségűek a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok, illetve a devizapozíciókból eredő kockázatok és a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázatok. 6. Referencia index 6.1 Referencia index a kezelt portfolió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfolió adott időszak alatti, az adott portfolióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. 6.2 A Pénztár által használt referencia indexek a következők: RMAX Egy évnél rövidebb futamidejű, belföldi kibocsátású állampapírok árfolyamának változását mutató index MAX Egy évnél hosszabb futamidejű, belföldi kibocsátású állampapírok árfolyamának változását mutató index 6.3. A fedezeti portfólió referencia indexe: 85% RMAX + 15% MAX Az éves referenciaindexet a havi referenciaindexek láncszorzataként kell meghatározni. 7. Prudenciális elvárások, befektetési előírások 7.1 Fedezeti portfólióra vonatkozó elvárások, előírások: 6 / 11
A portfólió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfóliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A portfóliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövidtávon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A portfólió esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettségállomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. A portfólióban közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések nem helyezhetők el. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A befektetési jegyek vásárlásakor a Pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. 7.2. A Pénztár a vagyonkezelési tevékenysége során köteles az alábbi előírásokat betartani: 7.2.1. A Pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya - az állampapírok kivételével - nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át. Az egy hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számla, az ott elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon hitelintézet által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át; továbbá egy csoporthoz tartozó hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számla, az azoknál elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke sem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át. A pénztár a tárgyévet megelőző év negyedéves jelentései alapján számított havi átlagos pénztári szolgáltatások értékét legfeljebb 20%-kal meghaladó összeget tarthat a pénzforgalmi számlán. 7.2.2. A Pénztár vagy a vagyonkezelője ugyanazon értékpapír-forgalmazónak adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak árfolyamértéke nem haladhatja meg a Pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át, 7.2.3. A Pénztár a folyamatos likviditás biztosítása érdekében az egyes tartalékok befektetésénél a következő befektetési elveket követi: Fedezeti tartalék: - A fedezeti tartalék eszközei a 4.1.6. pontban meghatározott korlátokon belül szabadon fektethetők be. Működési tartalék: - A működési tartalék eszközei szabadon fektethetők be az 4.1.5. pont b) c), d1), d2) befektetési formákba. Likviditási tartalék: - A likviditási tartalék eszközei befektethetők az 4.1.5. pont b) c), d), f), g) befektetési formákba a következőkben leírt korlátozással. A likviditási tartalék eszközei nem fektethetők be következő befektetési formákba: - egy évnél hosszabb időre lekötött betét, - d3) d10). Nem köteles letétkezelőt megbízni a Pénztár, ha a vagyonát csak az alábbiakban felsorolt eszközökben tartja: 4.1.5. pont a), b), c) pontjaiban meghatározott befektetési formák 7 / 11
8. Befektetési politika végrehajtása A pénztári vagyonkezelés irányítását a Pénztár Igazgatótanácsa, illetve a Pénztár kijelölt munkavállalója/ügyvezetője végzi. A vagyonkezelőkkel és letétkezelővel közvetlen kapcsolatot tartó személyek a Pénztár Igazgatótanácsa által megbízott munkavállaló(k). 8.1. A befektetési eljárásban részt vevők, feladatmegosztás, ellenőrzés A befektetési eljárásban az alábbi személyek, szervezetek vesznek részt: 1. Igazgatótanács 2. Ellenőrző Bizottság 3. Kijelölt munkavállalók 4. Vagyonkezelő(k) 5. Letétkezelő 6. Könyvvizsgáló 8.1.1. A befektetésekért felelős kijelölt munkavállaló alkalmazottjai A Pénztár befektetésekért felelős munkavállalót jelöl ki. A befektetésekért felelős munkavállaló készíti el a befektetési politikára vonatkozó javaslatot, a befektetések irányelveit, valamint értékeli az elmúlt időszak teljesítményét. 8.1.2. Az Igazgatótanács A Pénztár Igazgatótanácsa meghoz minden határozatot, döntést, szükséges intézkedést a jelen befektetési politikában foglaltak, valamint annak esetleges módosításaival kapcsolatosan. Az ellenőrzésről, illetve a vagyonkezelési tevékenységről az befektetésekért felelős munkavállaló legalább évente szóbeli, és írásbeli tájékoztatást köteles nyújtani az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság részére. Az elkészítendő értékelés minimálisan az alábbi táblázatnak megfelelő adatokat tartalmazza: Tárgyévi hozam Tárgyévi Referenciahozam Pénztár 8.1.3. Az Ellenőrző Bizottság A Pénztár vagyonkezelési tevékenységét az Ellenőrző Bizottság kijelölt tagja a kapott kimutatások alapján folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi. 8.1.4. A Vagyonkezelő(k) A Pénztár a befektetési üzletmenetét vagyonkezelő(k)höz helyezi ki, de felelős azért, hogy az adott vagyonkezelő megfeleljen az Öpt. és a Rendeletben meghatározott feltételeknek és hogy a vagyonkezelői szerződés biztosítsa, hogy a vagyonkezelő a vonatkozó jogszabályokban rögzített vagyonkezelői feladatot ellátja. A Pénztár a vagyonkezelő(ke)t általában zártkörű, egyfordulós, meghívásos pályázat útján választja ki. A pályázat eredményéről az Igazgatótanács dönt. Díjazásuk mértéke a beérkezett, elfogadott pályázat eredménye alapján alakul ki. 8 / 11
A Pénztár a vagyonkezelés lebonyolításával e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint felügyelő szervhez (továbbiakban: Felügyelet) bejelentett szervezeteket (továbbiakban: vagyonkezelő) bízhat meg. A Pénztár vagyonkezelőinek kiválasztásánál a jogszabályi előírásokon túlmenően az alábbi irányelveket követi: a) befektetési stílus, filozófia, szakmai felkészültség, munkatársak fluktuációja b) befektetési folyamatok (szabályozottság, döntési mechanizmus, allokáció transzparenciája, kockázatkezelés fejlettsége, befektetési szolgáltatók kiválasztása, díjazása) c) szervezet felépítése, tulajdonosi háttér, számítástechnikai rendszer d) referenciák, vagyonkezelő eddigi működése (korábbi teljesítmény bemutatása, kezelt portfoliók összetétele, kockázati mutatószámok bemutatása, felügyeleti eljárások, büntetések, ügyfélvesztés) e) díjazás (mértéke, módszere, költségek elszámolása) A vagyonkezelővel megkötött szerződésnek biztosítania kell, hogy a letétkezelő a Rendeletben rögzített feladatokat elvégezze, illetve az abban előírt feltételeknek megfeleljen. A Pénztár vagyonkezelése során köteles betartani egyéb belső szabályzatai, így főként, de nem kizárólag a Pénzkezelési Szabályzat rendelkezéseit. A vagyonkezelő az Igazgatótanács által elfogadott Befektetési Politika alapján meghatározott vagyonkezelési irányelvek alapján végzi munkáját, mely során törekednie kell a meghatározott referencia index hozammutatók portfóliónként történő elérésére. Amennyiben a pénztári vagyonkezelő nem felel meg a feltételeknek, a Pénztár köteles az üzletmenet kihelyezésre vonatkozó szerződést felmondani és a Felügyeletet 15 napon belül írásban értesíteni. A Pénztár köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a Pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni. A vagyonkezelő a kezelésében lévő pénztári vagyon értékének alakulásáról negyedévente beszámolót készít. 8.1.5. A Letétkezelő A Pénztár letétkezelőjét általában zártkörű, meghívásos pályázat útján választja ki. Ez alól az Igazgatótanács egyedi döntés alapján határozat útján kivételt tehet, amennyiben a pályázat mellőzése bizonyíthatóan a Pénztár által elérhető, a pénztártagság javát szolgáló más előnyökkel szolgál. A pályázat eredményéről az Igazgatótanács dönt. A Pénztárnak csak egy letétkezelője lehet. A letétkezelővel megkötött szerződésnek biztosítania kell, hogy a letétkezelő a Rendeletben rögzített feladatokat elvégezze, illetve az abban előírt feltételeknek megfeleljen. Díjazásának mértéke a beérkezett, elfogadott pályázat eredménye alapján alakul ki. A pénztári befektetésekért felelős munkavállaló - az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság egyidejű értesítése mellett - köteles haladéktalanul beavatkozni, ha a Letétkezelő jogszabálysértéséről, vagy szerződésszegéséről megbizonyosodik. A beavatkozás módjai: - enyhébb esetben a Pénztár felhívja a Letétkezelőt a jogszabályi- illetve szerződéses előírások megszegésének azonnali megszüntetésére, - súlyosabb esetben intézkedik a szolgáltatóval kötött szerződés megszüntetéséről, illetve szükség esetén más jogi lépéseket tesz. 9 / 11
A letétkezelő feladata összhangban a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakkal: A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi: a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a Pénztár javára - ideértve a Pénztár saját befektetési tevékenységéhez kapcsolódó befektetési számlát is -, valamint értékpapírszámlát vezet a Pénztár számára. Ha a Pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett eszközeihez kapcsolódó pénzforgalmi számlát vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet, a befektetési számla (számlák) e pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek; b) ellátja a Pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok értékpapírletétkezelését; c) értékeli a Pénztár értékpapír-állományát; d) beszedi a Pénztár értékpapír-számláján nyilvántartott értékpapírokon képződő kamatot, osztalékot, törlesztést és egyéb járandóságokat; e) ellátja a Pénztár befektetési üzletmenetét végző szervezetek ellenőrzését; f) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelyek alapján összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a Pénztár rendelkezése alapján végzi a fizetési számlára történő utalást; g) szolgáltatja a Pénztáraknak és a Pénztár vagyonkezelőjének az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező Pénztárak letétkezeléssel és vagyonkezeléssel összefüggő jogszabályok előírásainak betartásához szükséges adatokat; h) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket; i) ellenőrzi a Pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását; j) ha a Pénztár úgy dönt, a Pénztár felhatalmazása alapján eljár a Pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában; valamint - ellátja a vagyonkezelő által adott adásvételi megbízásokkal kapcsolatos technikai teendőket, aktív letétkezelést végez, azaz nem teljesít olyan megbízásokat, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak és az érvényes szerződéseknek; - ellátja a befektetett eszközök értékelésével kapcsolatos feladatokat - ellenőrzi a Pénztár vagyonáról a vagyonkezelők által adott napi, hóközi, havi, negyedéves és éves beszámolókat, melyek teljes részletességgel tartalmazzák az ügyleteket, az eszközértékelést; - ellátja a Pénztár befektetéseinek kezelését végző szervezetek, valamint a Pénztár által adott megbízások, utasítások jogszerűségének ellenőrzését, figyeli a szerződések által meghatározott limitek betartását. A Pénztár letétkezelőjének kiválasztásánál a jogszabályi előírásokon túlmenően az alábbi irányelveket követi: a) tulajdonosi háttér, tőkeellátottság, b) számítástechnikai rendszer, pénztári tapasztalat, referenciák c) szabályozottság (belső eljárási, ellenőrzési rend) d) díjazás (mértéke, módszere, költségek elszámolása) A letétkezelőnek a fedezeti alap eszközeit a pénztár többi eszközétől elkülönítve kell kimutatnia. A pénztárnak az eszközök megvásárlásakor, illetve legalább a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan tájékoztatnia kell a letétkezelőt arról, hogy melyik eszközöket rendeli a fedezeti alap portfóliójához. Amennyiben a pénztár házipénztára, valamely bankszámlája vagy lekötött betéte több alap között van megosztva, közölnie kell a letétkezelővel, hogy ezekből mekkora állomány tartozik a fedezeti alaphoz. A pénztárnak olyan naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből - a függő tételek figyelmen kívül hagyásával - munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik alaphoz tartoznak. 10 / 11
8.1.6. A könyvvizsgáló A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni. 9. Záró rendelkezések Jelen szabályzat a Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár Igazgatótanácsának. /2016. sz. IT határozatával lép hatályba. Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 15 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni. Jelen szabályzatban foglaltak betartásáért és betartatásáért, valamint rendelkezéseinek aktualizálásáért, így a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályban foglaltaknak való megfeleléséért a Pénztár Igazgatótanácsának tagjai felelősek. 11 / 11