KÖNYVELÉS, ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI TANÁCSADÁS ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Az áfa-törvény 2013. január 1-én hatályba lépett rendelkezése szerint az adóalanyoknak biztosítaniuk kell a "számla eredetének hitelességét". Az eredet hitelességének biztosítása azt jelenti, hogy az adózóknak a befogadott számláik és a számlákon szereplő ügyletek közötti kapcsolat ellenőrzését lehetővé kell tenniük az adóhatóság részére. Abban az esetben, ha az adóhatósági ellenőrzés során az adózó dokumentumaival nem igazolható, hogy a befogadott számlán szereplő ügyletet valóban a számlán eladóként szereplő fél teljesítette, akkor a számla nem tekinthető hitelesnek, és az adózó a számla áfa-tartalmát nem vonhatja le. Az adózóknak 2013. július 1-től lehetőségük lesz ellenőrizni, hogy a feléjük számlátkibocsátó adóalanyok eleget tettek-e a - 2013. január 1-től bevezetett - úgynevezett belföldi összesítő jelentés-tételi kötelezettségüknek. Az adózók így a jövőben már nem hivatkozhatnak majd arra, hogy nem tudtak az üzleti partnerük adóelkerülő vagy szabálytalan működéséről, hiszen a nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján folyamatosan lehetőségük lesz nyomon követni, hogy az üzleti partnereik között van-e olyan, amely nem vallja be a számlázott ügyleteit. Fokozott óvatosság indokolt a számlát befogadók részéről, mivel sok esetben olyan körülményeket kell majd igazolniuk, amelyekre sem rálátásuk, sem ráhatásuk nincs. Szükséges lehet az üzleti partnerekre vonatkozó, az adóhatóság honlapján elérhető információk rendszeres ellenőrzése, továbbá minden befogadott számla kapcsolatos dokumentumoknak az összegyűjtése és megőrzése, amelyekkel egy esetleges hatósági ellenőrzés során igazolható, hogy a számlákon szereplő ügyleteket valóban a számlákat kibocsátó üzleti partnerek teljesítették.
PÉNZTÁRGÉPEK A 1059/2013. (II. 13.) Korm. határozat alapján: a NAV online adatkapcsolatra képes pénztárgépek (a továbbiakban: új pénztárgépek) bevezetésének ütemezését az alábbiak szerint állapítsa meg: a) az új pénztárgépekre való átállás időpontja: 2013. május 1., b) az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek 2013. június 30-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja, c) az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek 2013. december 31-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja, d) 2013. július 1-től az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek üzemeltetői elektronikus úton, havonta kötelesek adatot szolgáltatni a pénztárgéppel kibocsátott nyugták, egyszerűsített számlák adatairól; VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK A vagyongyarapodási vizsgálatokra eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a vizsgálati alanyoknak. A magánszemélyek banki adatai ugyanolyan könnyen és gyorsan elérhetők lesznek az adóhatóság számára, mint az ingatlan- és gépjármű-nyilvántartás adatai. Jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. A kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolása csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak.
KFT TÖRZSTŐKÉJE Az új, 2014. március 15-én hatályba lép Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint 3.000.000 forint lesz a minimális törzstőke korlátolt felelősségű társaságok esetében, mivel az új Ptk. szabályozza majd a társasági jogot. Az új Ptk.-hoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazó külön törvény még nem jelent meg. Ezen átmeneti rendelkezések szabályozzák majd, hogy a hárommillió forintos tőkekövetelmény pontosan mikortól alkalmazandó a már megalakult és ennél kisebb törzstőkével rendelkező társaságoknak. ÚJABB ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK Újabb adótörvényeket módosító salátatörvény került benyújtásra, az alábbiakban ennek részleteit ismertetjük. A végleges változásokról a zárószavazást követően tájékoztatjuk Ügyfeleinket. Cégautó-adó Kibővítik a cégautó-adó alóli mentességet az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott (egy éven túli időszakra bérbe adott) személygépkocsi esetére, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el. Személygépkocsi tartós bérlete esetén is a bérbevevő társaság lesz a cégautó-adó alanya. Személygépkocsi értékesítés Az általános forgalmi adóról szóló törvény úgy módosulna, hogy az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan előzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba. Kisvállalati adó változások A törvényjavaslat értelmében a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség van, nem csak év elején. A kisvállalati adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre, mely időponttól önálló üzleti év kezdődik.
Bővülne a kedvezményezett foglalkoztatottak köre és a munkabérük után érvényesíthető kedvezmény több évig vehető igénybe. A KIVA-adóalanyiságnak határt szabó 500 millió forint az előző adóévi bevétel helyett mérlegfőösszegre vonatkozna, és módosulnának az adóalap-meghatározás egyes szabályai. Változások a kisadózó vállalkozások tételes adójában A biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet végző vállalkozások is bejelentkezhetnek az általános feltételek szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá. Jövedéki adó A vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végző eladóterében az 1 literes (2 liter alatti) kiszerelésű alkoholtermékekből és borból nem csak egy, hanem választékonként öt-öt bontott palackot lehetne tartani. A jövedéki törvény üzletbezárásra vonatkozó rendelkezése módosulna oly módon, hogy nem minden esetben kötelező az üzlethelyiség, telephely bezárása, hanem a vámhatóság az eset összes körülményét figyelembe véve, mérlegelési jogkörében eljárva alkalmazhatja a szankciót vagy akár attól eltekinthet. Az üzletbezárás időtartama az első jogsértés esetében 30 napról 12 napra csökkenne. Társadalombiztosítás A heti 36 órás munkaviszonyban álló olyan vállalkozókra sem terjedne ki a minimum járulékalap utáni fizetési kötelezettség, akik a vállalkozásukban az átalányadózást választják. Egyéni vállalkozók A tervezett módosítások értelmében 2013. január 1-jétől a kiskereskedelmi tevékenységet végző, átalányadózást választó egyéni vállalkozó is állhatna munkaviszonyban.
Gyermeknevelési támogatásban részesülők A törvényjavaslat szerint 2013. július 1 -jétől a gyermeknevelési támogatásban részesülő magánszemélyek, amennyiben egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységüket személyesen folytatják, mentesülnének az egyéni és társas vállalkozók számára előírt minimum járulékalap és a szociális hozzájárulási adó-alap utáni egyéni járulék- és szociális hozzájárulási adó megfizetésének kötelezettség alól. Illeték A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés mentes lenne az öröklési és ajándékozási illeték alól a törvény kihirdetését követő harmadik naptól. Forrás: Taxkontor Kft.