A 4.sz főút és a 33.sz. főút csomópontjának Debrecen, Árpád tér körgeometriájú csomóponttá történő átalakítása kapcsán DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Homok utca északi határa Árpád tér Sarló utca Virág utca Ótemető utca Rakovszky Dániel utca Bercsényi utca Csapó utca Árpád tér Kút utca Nagy Sándor J. utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: FI-3/2015 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42. szerinti tárgyalásos eljáráshoz 2015. szeptember
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda@ph.debrecen.hu DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Homok utca északi határa Árpád tér Sarló utca Virág utca Ótemető utca Rakovszky Dániel utca Bercsényi utca Csapó utca Árpád tér Kút utca Nagy Sándor J. utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Tervező: Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036 Nagyhaju Attila okleveles településmérnök, várostervező névj. sz: TT-09-0637 *Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található. TARTALOMJEGYZÉK Előzmények 1.1 Az érintett terület rövid bemutatása 1.2 Beépítési javaslat 1.3 A hatályos településszerkezeti terv tervezési területet érintő területfelhasználási rendszere 1.4 A módosítás során elérendő célok összefoglalások, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása a területfelhasználás módosítási igényei 1.5 A településszerkezeti terv módosításának javaslata 1.6 A végrehajtandó szabályozási beavatkozások a módosítást célzó úthálózat fejlesztés kapcsán 1.7 A javasolt beépítés infrastrukturális igényei, várható környezeti hatásai 1.8 Örökség vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei 2
Előzmények A Magyar Kormány döntése szerint Debrecen, Árpád tér területén megvalósuló fejlesztéssel kapcsolatos hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyként kezelendők (75/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján). A Magyar Közút NZRt. megbízásából a Nóvia Kft. készítette el a 4.sz. főút és a 33.sz. főút csomópontjának körgeometriájú csomóponttá történő átalakításának engedélyezési terveit. A csomópont tervezett kialakítása nincs összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel, mely indokolttá teszi a településszerkezeti tervről szóló 124/2001.(VI.21.) Kh. határozat, illetve 8/2003. (V. 23.) Kr. sz. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását. A csomópont elkészült engedélyezési szintű dokumentációja tartalmazza a szakági terveket, környezeti hatásvizsgálatot, stb, mely dokumentumok eredményei beépítésre kerülnek a településrendezési eszközök módosításának véleményezési dokumentációjába. Tervezett módosítással érintett terület(ek): Az 5879/1, 5879/2, 5879/3, 5880, 5881/1, 5878, 5883, 10206, 10208, 10214 hrsz-ú ingatlanok. 1.1. Az érintett terület rövid bemutatása Az Árpád tér Debrecen városszerkezetének egyik legtöbb funkciót magában foglaló csomópontja. A történelmi városközpont egyik bejárata, amelyet történelmi léptékbe helyezett térszervezéssel és a rávezető utak tengelyes kialakításával, a beérkező utak tengelyébe jelként telepített templom különös - Debrecenben egyedüli hangsúlyt ad - a térnek. Éppen ezek a városépítészeti egyediségek adják meg az Árpád tér beavatkozási lehetőségeinek és korlátainak különös értékét és nehézségeit. 3
A környezet beépítési karakter jellemzői az érintett terület orto fotón és a tér korábbi környezetalakítási javaslata morfológia: A tér kialakulásától fogva a város un. taksás telkeinek szerkezete jellemzi három irányból az Árpád teret. A templom századfordulós, historizáló tömegalakítása és térszervező hatásánál fogva már az első térhasználat is egy ovális elkerülő útra szervezett, egyközpontú térstruktúrára épült. A következő beavatkozás eredményeként a terület gépjárműforgalomra méretezett közúti fejlesztéseként jött létre a jelenlegi úthálózati rend, de a térfal még ekkor nem került megbontásra. A harmadik beavatkozás eredményeként az új Csapó utca létrejöttével 10 emeletes panelház egy tipikus városi megastruktúra bontotta fel a századelő historizáló rendszerét, ezzel a tér a város felől elvesztette e tengelyes látványát. A térfal esetében jellemzően üzlet és lakóterületi használatú telkek vegyes képet mutatnak, a 227m2-700m2 közötti telekméretekhez 3,0-7,5 méter közötti építménymagasságú értékek tartoznak kivéve a térfal dél-nyugati oldalát melyet a 10 emeletes panelház homlokzata alkotja. telekalakítás: A területen jellegzetes a telekosztást őrzi. civis karakter, ahol a telekstruktúra a lakófunkcióként létrejött kistelkes épület-elhelyezés: A térfalat tekintve jellemzően előkert nélküli zártsorú és hézagos zártsorú beépítési mód szerinti, hagyományos lakóterületi beépítés a jellemző az északi és a keleti valamint a nyugati részen. A tér dél-nyugati térfalát a 10 emeletes panelház és annak lepényszerűen kiálló épületrésze adja úszótelkes rendszerben. épületek: inkább a lakóterületekre jellemző épületek adják az utcaképet a panellakóépület és lepényszerű kereskedelmiszolgáltató épületegyüttes kivételével. épületmagasságok: a módosítással érintett tér térfalát tekintve a jellemző szintszám a régi beépítések esetében jórészt földszint, földszint+emelet, az újabb beépítéseknél földszint+tetőtér, és földszint+emelet+tetőtérnek megfelelő magasságokkal. közterületek: a közművesítettség teljes, ahol hagyományos megjelenésű utcaképet mutató utcaszakaszok vannak jelen. Egységes utcaképi látványt meghatározó fásítás nem jelenik meg, hézagos, szakaszos ötletszerű telepítés a jellemző. A tér közterületi megjelenését burkolattal ellátott közlekedési felület, és a tér középső templom által meghatározó térrész északi és attól keleti irányban megjelenő közterületi zöldfelület, és hiányos utcai fásítás jellemzi. Funkció vizsgálat: A tér környezetére a vegyes területként használt ingatlanokra vonatkozó városrendezési jellemzők (terület- és telek használat, épületállomány jellemzői) terén a beépítetett terület a jellemző. A területen belüli funkciók vegyes képet mutatnak, a váltakozva az üzlet és a lakó funkció. 4
Zöldfelület: Az Árpád tér környezeti terheltsége a városban elsősorban a közlekedésből származó légszennyezettségben és zajterheléssel jellemezhető. A forgalom várható változásával járó környezeti terhelés változását mindenképp vizsgálni kell. A környezeti terhelésként kell értékelni a burkolt és zöldfelületek arányának változását is. A közlekedési célú burkolt felületek aránya nő (a jelenlegi 19 ezer m 2 -ről 22 ezer m 2 -re nő) a jelenlegi állapothoz képest is, ami a terület hőterhelését fokozza. (a területre egyébként is a hősziget jelenség a jellemző, hiszen a szomszédos Csapó utcai paneles lakóépületek parkosítása nem biztosított, halmozott terhelés várható a nyári időszakban). A meglévő parkfelületek egy részének felszámolásával (fakivágásokkal) hosszú ideig vélhetően magasabbak lesznek a légszennyezettségi értékek, a zajterhelés és nyári hőterhelés a jelenlegi állapotnál. Közlekedés: a terület közlekedési rendszere kialakult, a 4.sz főút és a 33. sz főút csomópontjáról van szó. Közmű ellátás: A terület ellátottsága teljes. 1.2. Beépítési javaslat 5
6
1.3 A hatályos településszerkezeti terv tervezési területet érintő területfelhasználási rendszere: az Árpád tér egy jelentős része zöldterületként (Z) jelzett. A térfal menti szerviz út északról, nyugatról és délről kisvárosias lakóterületként jelölt, de a szerviz út keleti térfal mentén szintén zöldterület. maga a tér súlypontjában álló református templom telke különleges intézményterület besorolású. az Árpád térre befutó országos közúthálózati elemek települési főútként nem önálló területfelhasználással jelöltek, jellemzően kisvárosias lakóterület besorolással rendelkeznek. A hatályos településszerkezeti terv kivágata ( csak területfelhasználás szintjén és a közúthálózati elemekkel) Tervezési területet érintő infrastrukturális elemek: országos főút (4. és 33. sz. főutak), települési főút (Csapó utca) és gyűjtőút (Ótemető utca). Védő és korlátozási elemek: helyi értékvédelmi terület érinti a tervezési területet, valamint városrész központként is jelölt az Árpád tér. Területfelhasználás tekintetében a főutak nyomvonala mentén a területfelhasználás korrekciója javasolt különleges közúti közlekedési célú területre, míg az Árpád tér új területfelhasználása a terület domináns kiterjedésű felhasználására, közlekedési területre módosul. 7
1.4. A módosítás során elérendő célok összefoglalások, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása a területfelhasználás módosítási igényei Elsődleges beavatkozási cél a csomópont gépjárműforgalmi áteresztőképességének növelése, melyre forgalomtechnikai megoldásként egy jelzőlámpával irányított körforgalmú csomópont került kidolgozásra. A tervezett csomópont geometriai kialakítása forgalmi szempontból úttervezői vizsgálat tárgyát képezi, de egyéb közlekedéshálózati, városszerkezeti, környezeti, városképi és tulajdonjogi kérdések is felmerülnek a beavatkozás eredményeként. Alapvetően fontos beavatkozási eredményként lehet értelmezni azt, hogy a térre beérkező városi lakó utak és a tér szerviz útjai forgalomtechnikailag új, a csomópontba bekapcsolt helyzetbe kerülnek. Vizsgálandó ezen utak változó forgalmi rendje is (Bercsényi utca kijárata). A jelenlegi állapotot figyelembe véve a csatlakozó városi közúti közlekedési, kerékpáros és gyalogos forgalom átszervezésére is sor kerül ezen beavatkozással. Gyalogos forgalom tekintetében is új struktúra alakul ki, a körforgalom peremén vezetett járda két ponton a templomot is megközelíthetővé teszi, a térfalak (teret határoló utcák) közötti átjárást csak ezen a hálózaton keresztül lehet biztosítani. A csomópontba érkező utaknál a terv megszüntette (a Rakovszky-Ótemető csomópontban pedig áthelyezte) a meglévő gyalogos átjárókat, ami meghosszabbítja a gyalogos útvonalakat például a tömegközlekedési átszállóhelyeken (Kassai út eleje). A meglévő térfal megbontásával érintett szakaszok azaz kisajátítással a közlekedési célú terület növelésének igényei: Rakovszky utca páros oldalán a saroktelek emeletes lakóépülete, illetve a Nyíl utca páratlan oldalán három telek lakóépületei. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozási terv szabályozási vonalát csak a Rakovszky utcai saroktelek épületének bontása követi, a Nyíl utcán legalább a három telekre vonatkozóan szabályozási felülvizsgálat javasolt a hatályos szabályozáson rögzített kötelező beépítési vonal figyelembevételével. Az Árpád téri templom környezetének felértékelődését eredményezheti a tervezett forgalomtechnikából kiinduló és átgondolt beavatkozás, amennyiben a körforgalmon belüli térrész térarchitektúrával zöldfelület rendezéssel is le tud válni dinamikus és terhelő hatású környezetétől. A szakrális tér templomkert kialakítása indokolt és egyben választ adhat a fenti kérdésekre. Városképi kapuszerepénél fogva kifejezetten érzékeny a templom és környezete, ezért a fő közlekedési irányok felől egyedileg tervezett kertészeti és építészeti beavatkozásokra lehet szükség. Az Árpád tér környezeti terheltsége a városban elsősorban a közlekedésből származó légszennyezettségben és zajterheléssel jellemezhető. A beruházáshoz készült környezeti hatásvizsgálat (NÓVIA Mérnöki Iroda által 2015. júliusában készített), melynek hatósági eljárása folyamatban van. Ezen dokumentáció részletesen vizsgálja a tervezett csomópont közlekedési terheléséből származó a meglévő területhasználatokat terhelő környezeti tényezőket. Jelen módosítás ezen környezeti hatásrendszer településrendezési vonatkozásait és következményeit is vizsgálat alá veszi, azaz okozhatnak-e szabályozási beavatkozást az egyes környezeti tényezők terheléseinek változásai. 1.4 A településszerkezeti terv módosításának javaslata: (a javaslat külön tervlapon) A templom 5880 hrsz-ú telkén rögzített beépítésre szánt különleges intézményi terület (Ki) felhasználás változatlan marad. A tér legnagyobb felületén rögzített zöldterület (Z) területfelhasználás különleges beépítésre nem szánt közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra, a teret északi, észak-keleti, észak-nyugati, valamint dél-nyugati irányban határoló közlekedési sávban jelölt kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználás a közterület határáig szintén különleges beépítésre nem szánt közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra, a keleti közlekedési sáv jelenleg zöldterületi területfelhasználása településközponti vegyes (Vt) területfelhasználásra, A Nyíl utcán rögzített településközponti vegyes (Vt) területfelhasználás módosítása kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználásra, egyben az útterület tekintetében kisvárosias lakóterület (Lk) közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra, a Rakovszky utca Ótemető utcától az Árpád térig vezetett szakaszán kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználásról különleges beépítésre nem szánt közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra módosul. 8
A módosítás területfelhasználás változását a változások tervlapja mutatja. Változások bemutatása hatályos szabályozási terv kivonata Hatályos szabályozás tekintetében elmondható, hogy az Árpád tér elsőrendű közlekedési célú közterülete a jelenlegi forgalmi csomópont és telekrend nyomvonalát követi le, a többi terület vagy elsőrendű nem közlekedési célú közterület, vagy másodrendű közlekedési célú közterület. 1.5. A végrehajtandó szabályozási beavatkozások a módosítást célzó úthálózat fejlesztés kapcsán: A Rakovszky utca Árpád tér sarkán településközponti vegyes (Vt) területfelhasználás alá tartozó telkek közül az 5845, 5846, 5847 hrsz-ú ingatlanok megosztása és közút céljára történő kisajátítása az Ótemető utca és az Árpád tér közötti szakasz forgalomtechnikai célú beavatkozás szükségességével a visszamaradó telkek beépíthetőségének és szabályozásának vizsgálatával; a Nyíl utcai 10206, 10208, 10209, 10214 hrsz-ú ingatlanok ú ingatlanok megosztása és közút céljára történő kisajátítása a Nyíl utca - Árpád tér közötti szakasz forgalomtechnikai célú beavatkozás szükségességével a visszamaradó telkek beépíthetőségének és szabályozásának vizsgálatával. Megvizsgálandó a Nyíl utca hatályos szabályozása és a tervezett térfal megbontás egységes kialakítása; a Csapó utca és Árpád tér sarkán az 5879 és 6933/1 hrsz-ú útterületek felhasználásával a Bercsényi és Rakovszky utcák által határolt tömb Árpád téri lezárásaként beépítés vizsgálata és megfelelő szabályozás kidolgozása az Árpád téri térfal egységes városképi megjelenésének biztosítása érdekében. 1.6. A javasolt beépítés infrastrukturális igényei, várható környezeti hatásai; A módosítás elsősorban infrastrukturális igényű, így ezen igénynek megfelelő közmű nyomvonal változások várhatók, illetve az épített környezet is ezen infrastruktúraigényeknek megfelelően lesz módosítva. 1.7 Örökség vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei: A tervezet beavatkozás a terület egyetlen védett értékét, az Árpád téri református templomot érinti. A tervezési terület helyi területi védelem alatt áll. 9