A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

Hasonló dokumentumok
Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról

A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról

93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Távhıszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és mőszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

A lakossági villamosenergia-árak változásának okai Magyarországon ( )

Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról

MVM Trade portfoliója 2009-ben

2016. április 16. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

A KÁT és Prémium támogatási rendszer működésének statisztikai adatai II. negyedév

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008.


Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Energiaadó. Az energiaadó törvény által használt egyes legfontosabb fogalmak: 1

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A Kormány.../2006. (..) Korm. rendelete

V E R S E N Y T A N Á C S

Neptun kód: Vizsga 2 feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

A nemzeti fejlesztési miniszter 4/2011. (I. 31.) NFM rendelete a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzésérõl

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

ÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009.

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

2007. évi LXXXVI. törvény. a villamos energiáról. I. Fejezet. A törvény célja

GÁZPIAC LIBERALIZÁCIÓ SZABÁLYOZÁSI KÖTELEZETTSÉGEK, LEHETİSÉGEK

Háztartási mérető kiserımővek csatlakoztatása a közcélú hálózatra

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása

A megújuló villamosenergiatámogatási. erőműveinek jövőbeni keretei Magyarországon a biomassza

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A hitelintézeti idősorok és sajtóközlemény az MNB-nek ig jelentett összesített adatokat tartalmazzák. 3

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

157/2005 ( VIII.15.)Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti adatok I. táblázat Sor- Megnevezés Mérték év 2010 év szám egység

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Nagyok és kicsik a termelésben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Beszámoló a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési. Alapítvány évi gazdálkodásáról. Székesfehérvár, április 20.

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások. nettó árbevételének kiszámítása

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

A HM ipari részvénytársaságok I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése év bázis évi terv

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény

Megnevezés Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,08 8,26

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2009.

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat

V E R S E N Y T A N Á C S

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 7.; továbbiakban: Hivatal) meghozta az alábbi HATÁROZATOT:

A jelű kiegészítő lap. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

5. Értékesített villamos energia mennyisége MWh Lakossági felhasználók legalacsonyabb MJ/légm ezer Ft. ezer Ft

Borpiaci információk. V. évfolyam / 2. szám február hét. Bor piaci jelentés. Hazai borpiaci információk

I. táblázat. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 9,4 8,0 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója november

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Megnevezés. Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,49 5,08

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

ÜZLETI JELENTÉS TEST-VÉR MAGÁNBIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2010.

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat

Magyar joganyagok - 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet - a villamos energia egyetemes sz 2. oldal 4. Árszabások 4. (1) Az egyetemes szolgáltatás keretében

Átírás:

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban hazánk is ösztönzi a megújuló energiaforrásból nyert energiával, illetve a kapcsolt módon történı villamosenergia-termelést. E célból került bevezetésre az ún. kötelezı átvételi rendszer. A kötelezı átvételi rendszer 2008. elıtt a közüzemi mérlegkörre épült, az akkor hatályos törvény a közüzemi nagykereskedıt, illetve a helyi áramszolgáltatót kötelezte a környezetbarát (megújuló, hulladék, kapcsolt) villamos energia átvételére és az átvételi ár megfizetésére. A támogatott (az átlagosnál magasabb áron történı) átvételre kötelezettek a rendszerirányítótól (MAVIR Zrt., a továbbiakban: MAVIR) a kötelezı átvételi árak és a közüzemi nagykereskedelmi (hatósági) ár különbsége alapján számított kompenzációt (KÁP) 1 kaptak. A KÁP fedezetét a rendszerirányítási díjba épített díjelem ( KÁP-díj ) finanszírozta. 2008. január 1-tıl megváltozott a kötelezı átvétel keretében történı villamosenergiaértékesítés rendszere. A közüzemi mérlegkör, ezzel együtt a KÁP-os elszámolás 2007. december 31-ével megszőnt, helyette a kötelezı átvételi rendszerben villamos energiát termelı erımővek külön mérlegkört (a továbbiakban: KÁT 2 mérlegkör) alkotnak, amelynek mérlegkörfelelıse a MAVIR lett. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) arra kötelezi a belföldi felhasználóknak értékesítı kereskedıket (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is), a felhasználóknak közvetlenül értékesítı termelıi engedélyeseket, valamint a villamos energiát importáló felhasználókat 1 KÁP: megújuló energiaforrásból, hulladékból nyert energiával, illetve a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz. 2 KÁT: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvétele a VET 9. (2) bekezdése, valamint a kötelezı átvétel szabályairól szóló külön jogszabály alapján létrehozott eljárásrend szerint.

2 (a továbbiakban együtt: KÁT átvevık), hogy az átviteli rendszerirányítóval (MAVIRral) kötött szerzıdés alapján, valamint a külön jogszabályban 3 foglaltaknak megfelelıen a felhasználó(ik) részére értékesített (általuk felhasznált) villamos energia meghatározott százalékos mértékéig átvegyék a külön mérlegkörben elszámolt (közvetlenül a MAVIR által hatósági áron megvásárolt) villamos energiát (lásd 1. ábra). 1. ábra: A KÁT mérlegkör mőködési modellje A MAVIR által hatósági áron megvásárolt villamos energia átvevıkre történı ráosztásánál alkalmazott árat a MAVIR határozza meg. Az ár meghatározásánál a MAVIR a korábban hivatkozott külön jogszabály alapján figyelembe veszi a termelıkkel és a KÁT átvevıkkel szükségessé váló elszámolásait, a KÁT mérlegkör kiegyenlítéséhez kapcsolódó kiadásait és a KÁT mérlegkör elızı havi mőködtetéséhez kötıdı pénzforgalmi szaldót. A MAVIR-nak a mérlegkör mőködtetésébıl sem nettó vesztesége, sem nettó nyeresége nem keletkezhet. 3 109/2007. (XII. 23.) GKM. rendelet

3 A MAVIR által a piaci szereplıkre allokált havi KÁT-os mennyiségeket és a hozzá kapcsolódó KÁT egységár adatokat a 2. ábra szemlélteti. 2.ábra: A piaci szereplıkre allokált havi KÁT-os mennyiség és hozzá tartozó KÁT egységár havonkénti alakulása 2008-ban (bal oldal: GWh, jobb oldal: Ft/kWh) 800 35 GWh 700 600 500 400 300 24,50 22,28 24,04 24,87 24,47 28,11 24,69 21,15 29,54 29,62 26,60 24,08 30 25 20 15 Ft/kWh 200 10 100 5 0 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Allokált villamos energia KÁT egységár 2. A kötelezı átvétel keretében történı értékesítés fıbb mutatói A KÁT mérlegkörben elszámolt (az erımővektıl a MAVIR által hatósági áron átvett) villamos energiához kapcsolódó támogatás (a rendelet szerinti tényleges átvételi ár és egy piaci alapon megállapított alapár 4 különbözete) számított összege 66,9 milliárd forint volt 2008-ban. 5 Az összes támogatás 70%-a (47,6 milliárd forint) a kapcsoltan termelt villamos energiához kötıdik. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 18,4, a hulladékból termelt után 4 2007-ben a hatósági közüzemi nagykereskedelmi ár, 2008-ban a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4. pontja (megújulók és hulladék esetében) illetve 2. számú mellékletének 3. pontja (kapcsolt termelés) szerinti ("támogatást" nem tartalmazó) ár. 5 A beszámolóban közölt támogatás és annak számítása nem feltétlenül egyezik meg az uniós módszertanban használatos támogatással. Ennek oka, hogy a támogatást nem tartalmazó ár nem azonos az uniós modellszámítások során is figyelembe vett tényleges piaci árral. Hazai szervezett piac hiányában ugyanakkor problémás az átvett villamos energia, mint termék piaci megfelelıjének meghatározása és beárazása, mely elengedhetetlen feltétele a támogatási összeg pontos meghatározásának.

4 számított 0,6, a vegyes tüzeléssel 6 termelt után számított pedig 0,4 milliárd forintot tett ki. A támogatás számított összege a 2007. évi KÁP-hoz képest 18,7 milliárd forint (39%-os) növekedést mutat; ezen belül a kapcsolt villamos energia kategóriájára esı összeg 14 milliárd forinttal (42%-kal), míg a megújuló alapú villamos energia kategóriájában ugyanilyen összehasonlításban 4,6 milliárd forinttal (33%-kal) növekedett (lásd a 3. ábrát). 3. ábra: A támogatás alakulása kategóriák szerint (Mrd Ft, %-os részarány) 2008. év 0,6; 1% 0,4; 1% 0,2; 0% 0,2; 0% 0,5; 1% 2,4; 4% 47,6; 70% 18,4; 27% 15,1; 23% Kapcsolt Vegyestüzelés Szennyvízgáz Biogáz Szélerımő Hulladékhasznosító Megújuló Hulladéklerakóból származó gáz Vízerımő 5 MW alatt Biomassza A termelık értékesítési áraiban realizált támogatás összegének alakulására hatással volt az átvett mennyiség, a bekövetkezett árváltozások nyomán kialakult átvételi átlagár, a támogatás viszonyítási alapjául szolgáló ár, valamint az egyes zónaidıszakokban értékesített mennyiségek arányának alakulása. A 18,7 milliárd Ft növekmény kétharmada a mennyiségi hatásnak tulajdonítható. 6 Hulladék és fosszilis, megújuló és fosszilis tüzelés alkalmazásával termelt villamos energia.

5 2008-ban az átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia m e n n y i s é g e 7 23%-kal (1145 GWh-val), 6133 GWh-ra növekedett az elızı évhez képest. A teljes mennyiség 69%-a kapcsoltan termelt villamos energia, 29%-a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia volt. A megújuló és kapcsolt kategória esetén is az értékesítés átlaggal megegyezı mértékben (29%-kal) nıtt (lásd a 4. ábrát). A zónaidık 2008. január 1-jén megváltoztak. A hétköznapi csúcsidıszak a korábbiakhoz képest reggel elıbb kezdıdik és megszakítás nélkül késı estig (összesen hét órával tovább) tart. A korábbi három völgy idıszak közül a délutáni megszőnt, a hajnali és késı esti pedig lerövidült. A mélyvölgy idıszak lényegesen nem változott, éjjel kicsivel elıbb kezdıdik. A 2008. évi összesen 8.784 órából 46% volt a csúcsidıszak, 38% a völgyidıszak, 16% a mélyvölgy idıszak aránya. (Ez a zónaidıhatárok megváltoztatásával összefüggésben az elızı évhez képest a csúcsidıszaki óraszámban 76%, a mélyvölgyiben 27% növekedést, míg a völgyidıszakiban 38%-os csökkenést jelent.) Ezzel együtt természetesen változott az egyes zónaidıkben értékesített villamos energia aránya is. 2007-hez képest a megújuló kategória szerinti csúcs- és mélyvölgy idıszaki értékesítés egyaránt 60%- kal nıtt, a kapcsolt kategória esetében az elmozdulás mértéke az elıbbi sorrendben 79% és 20%-os volt. A tényleges értékesítés szerinti számítások azt mutatják, hogy a változások ellenére továbbra is mind a megújuló, mind a kapcsolt kategória esetében az összes értékesítésbıl az éves óraszám alapján számított zónaidık szerinti arányoknál magasabb hányadot értékesítettek az erımővek a csúcs- és völgyidıszakban. Ez annak tudható be, hogy ezekben az idıszakokban magasabb az egységnyi értékesítésre jutó (fajlagos) árbevétel. A kapcsolt kategória szerinti értékesítést a hıigény alakulása is befolyásolja. 7 A nem támogatott áras 5 MW teljesítmény feletti vízerımővek értékesítését is tartalmazza.

6 4. ábra: A kötelezı átvétel keretében elszámolt villamosenergia-értékesítés összetétele 2007-ben és 2008-ban (GWh, %-os részarány) 2008. év 87; 1% 70; 1% 2; 0% 15; 0% 19; 0% 50; 1% 158; 3% 204; 3% 4 205; 69% 1 771; 29% 1 323; 22% Kapcsolt Vegyestüzelés Szennyvízgáz Biogáz Vízerımő 5 MW felett Biomassza Hulladékhasznosító Megújuló Hulladéklerakóból származó gáz Vízerımő 5 MW alatt Szélerımő 2007. év 134; 3% 3; 0% 2; 0% 40; 1% 165; 3% 107; 2% 3 383; 68% 1 467; 29% 1 148; 23% Kapcsolt Gáznyomásejtı Szennyvízgáz Biogáz Vízerımő 5 MW felett Biomassza Hulladékhasznosító Megújuló Hulladéklerakóból származó gáz Vízerımő 5 MW alatt Szélerımő

7 A b i o m a s s z á b ó l elıállított villamos energia értékesített mennyisége az elızı idıszakhoz képest 15%-kal, 1323 GWh-ra növekedett. A biomassza kategóriában értékesítık száma (illetve beépített teljesítménye) lényeges változást nem mutat, ugyanakkor a vegyes tüzeléső nagyerımővek közül a Mátrai Erımő, a Vértesi Erımő és a Bakonyi Erımő az elızı évihez képest növelte zöld áram értékesítését. A 2008. január 1-jétıl hatályos szabályozás megszüntette a kötelezı átvétel éves kvótamennyiségét 8, így az erımővek mőszaki és gazdasági szempontjaik figyelembevételével - maguk dönthetnek, hogy a Hivatal által a termelıi engedélyben részükre megállapított kötelezı átvételi idıszakon belül mikor és milyen mértékben használják fel összkvótájukat. Közel kétszeres (91%-os) növekedés következett be a s z é l e rımővek által értékesített villamos energia mennyiségében. A növekedés egyértelmően a szélerımővek beépített teljesítıképességének növekedésével magyarázható: 2008 végén már 112 MW szélerımővi kapacitás mőködött az elızı év végi 53,7 MW-tal szemben. Az 5 MW-nál kisebb teljesítményő emelt áras v í z e rımővek villamosenergia-értékesítése 26%-kal emelkedett az elızı idıszakhoz képest, ami elsısorban a helyi idıjárási viszonyokkal (viszonylag egyenletes csapadékeloszlás a vízgyőjtı területeken) magyarázható. Ezen erımővek teljesítıképessége egyébként a vizsgált idıszakban 1,5 MW-tal, 13,5 MW-ra növekedett (miután 2008. áprilistól belépett a rendszerbe a Kenyeri Vízerımő). A megújuló kategórián belül a h u l l a d é k l e r a k ó b ó l, illetve a s z e n n y v í z k e z e lı l é t e s í t m é n y bıl s z á r m a z ó g á z t felhasználó erımővek értékesítése volumenét tekintve nem számottevı (csupán 15, illetve 2 GWh), de az értékesítés növekedésének mértéke mindkét kategóriában a megújulók átlagán felüli volt. 2008 végére a két kategória együttes beépített teljesítıképessége meghaladta az 5 MW-ot. A kimutatott növekedésnek csak kisebb része kötıdik ténylegesen új kapacitáshoz, nagyobb része a korábban a biomassza 8 A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 11. (3) bekezdése alapján a Magyar Energia Hivatal állapítja meg az megújuló energiaforrásból elıállított villamos energia kötelezıen átveendı mennyiségét (kvótáját).

8 kategóriában értékesítı, de valójában ide tartozó erımővek e kategóriába történı átsorolásából adódik. A megújuló energiából termelt villamos energia hazai összfelhasználáshoz viszonyított részaránya 5,2%-ra növekedett 2008-ban, ezzel meghaladja az EU felé 2010-ig vállalt 3,6%-ot. A jelentıs növekedés a részarányt meghatározó két viszonyszám a hazai felhasználás és zöld áram termelés mutatóinak változásával magyarázható. A hazai villamosenergia-felhasználás az év utolsó negyedében jelentkezı gazdasági válsággal összefüggı keresletcsökkenés hatására 0,2 TWh-val (43,9 TWh-ról 43,7 TWh-ra) csökkent az elızı évihez képest. A zöld áram termelés ugyanezen idıszakban 30%-kal (2270 GWh-ra) emelkedett, elsısorban a biomassza vegyes tüzeléső nagyerımővek termelésnövekedése miatt. (A Mátrai Erımő 2008-ban megújuló energiaforrásból elıállított villamos energiájának közel a felét nem a kötelezı átvétel keretei közt értékesítette.) 5. ábra: A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia összfogyasztáshoz viszonyított részarányának alakulása (%-ban) 6,0% 5,2% 5,0% 4,5% 4,0% 3,6% 3,7% 3,9% 3,0% 2,3% 2,0% 1,0% 0,8% 0,0% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Megújuló bázisú villamosenergia-termelés aránya EU-s vállalás A 2008. január 1-jétıl érvényes jogi szabályozás új kategóriaként vezette be a vegyes (hulladék és fosszilis, megújuló és fosszilis) tüzelés alkalmazásával termelt

9 villamos energiát. Az e kategória szerinti villamosenergia-értékesítés 2008-ban 70 GWh volt (ebbıl 62 GWh a hulladék kategóriához, a fennmaradó rész a biomassza kategóriához kapcsolódik). A kifejezetten hulladék kategória szerinti értékesítés kb. 86 GWh-t tett ki a vizsgált idıszakban. 2008-ban a k a p c s o l t a n termelt, átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia mennyisége 24%-kal (822 GWh-val) növekedett az elızı évhez képest. A növekmény 54%-a az elızı idıszakban már üzemelı kapcsolt létesítmények termelésnövekedésébıl, míg 46%-a az idıközben a kategóriában megjelenı, összesen mintegy 107 MW kapacitást megtestesítı egységek termelésébıl adódik. A rendszerbe 2008-ban bekerült egységek értékesítésének 95%-át a 95 MW kapacitást megtestesítı - Debreceni Kombinált Ciklusú Erımő adta, míg a maradék 4 darab 20 MW alatti gázmotoros egység termelésébıl származik. 6. ábra: A KÁT mérlegkörben elszámolt villamosenergia-értékesítés alakulása 2003-2008 között (GWh) 7 000 GWh 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 6 063 4 988 4 391 4 524 4 205 3 383 2 984 3 067 2 567 1 925 2 056 1 603 1 722 1 467 1 321 1 771 876 257 65 52 101 136 137 87 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen Kapcsolt Megújuló* Hulladék** Megjegyzés: * A megújuló kategória tartalmazza a nem támogatott áras 5 MW teljesítmény feletti vízerımővek értékesítését is. ** A hulladék kategória 2007-ig tartalmazza a nyomásejtı erımővek termelését is.

10 2008-ban a KÁT-os átvételi átlagár (megújuló, kapcsolt és egyéb kategória együttesen) 9,7%-kal, 26,20 Ft/kWh-ra emelkedett az elızı évihez képest. A megújuló kategória szerinti értékesítésre számított átvételi átlagár (7,5%-kal) 25,33 Ft/kWh-ra, míg a kapcsoltra számított (10,7%-kal) 26,75 Ft/kWh-ra nıtt 2008-ban. A növekedés a megújuló kategória esetében elsısorban a VET-ben a megújuló energia felhasználásával termelt villamos energiára meghatározott átvételi ár elızı évi inflációval 9 történı éves indexálásával, míg a kapcsolt kategória szerinti a földgáz bázisú villamos energia átvételi árainak (a gázár változás által indukált) emelésével magyarázható. 1. táblázat: A kötelezı átvételő villamos energia átvételi átlagára kategóriánként Kategóriák Átlagár 2007 2008 Ft/kWh Megújuló összesen 23,56 25,33 Ebbıl: Vízerımő 5 MW felett 14,11 14,84 Vízerımő 5 MW alatt 24,21 25,46 Biomassza 24,79 26,39 Biogáz 25,72 Szélerımő 24,63 26,46 Hulladéklerakóból származó gáz 25,15 25,92 Szennyvízgáz 24,47 26,86 Hulladékhasznosító 20,01 21,77 Vegyestüzelés 20,31 Gáznyomásejtı 20,08 Kapcsolt 24,16 26,75 Összesen 23,87 26,20 A 2008. évi értékesítéshez kapcsolódó a hatósági ár és a támogatást nem tartalmazó ár különbségeként kiszámított támogatás (korábban KÁP) 1 kwh értékesített villamos energiára vetített értéke ( fajlagos támogatás ) 10,91 Ft/kWh (az elızı év azonos idıszakához képest 13%-kal magasabb) volt. Ez egyrészt abból adódik, hogy a tényleges támogatás számításához figyelembe vett viszonyítási alap (a támogatást nem tartalmazó átlagár ) kisebb mértékben (7,6%-kal) emelkedett, mint az átvételi átlagár (ez 9,7%-kal), másrészt a megváltozott zónaidık, és ehhez kapcsolódóan az értékesítések változása jelentıs eltolódást okozott az eddigi 9 2007. évi infláció: 7%

11 átlagszámításban alkalmazott súlyozásban. A megújuló kategóriában a fajlagos támogatás 10,36 Ft/kWh, a kapcsolt kategóriában 11,31 Ft/kWh volt, ami 10,3%- kal, illetve 14,1%-kal magasabb az elızı évinél. 7. ábra: A kötelezı átvétel keretében kifizetett támogatás kategóriánként, illetve a fajlagos támogatás alakulása 2003-2008 között (bal oldal: Mrd Ft, jobb oldal: Ft/kWh) Mrd Ft 50,00 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 47,58 10,76 10,91 9,66 32,27 33,55 7,45 6,01 5,23 17,05 18,35 13,87 13,98 13,78 11,00 8,05 5,61 0,86 0,46 0,39 0,71 0,98 0,87 0,59 2003 2004 2005 2006 2007 2008 kapcsolt megújuló hulladék fajlagos támogatás 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 Ft/kWh Az értékesítés és a hozzá kapcsolódó támogatás jogcímenkénti kategóriák szerint csoportosított adatait az alábbi 2. táblázat foglalja össze.

12 2. táblázat: Az átvételi kötelezettség keretében értékesített villamos energia és a hozzá kapcsolódó pénzügyi elszámolás alakulása Kategóriák Kötelezı átvételő villamosenergia-értékesítés Átvett villamos energia Érték Fajlagos támogatás 2007 2008 2008/ 2007 2007 2008 2008/ 2007 2007 2008 GWh % MFt % Ft/kWh Megújuló összesen 1 467,3 1 770,6 21% 13 784 18 351 29% 9,39 10,36 Ebbıl: Vízerımő 5 MW felett 165,0 157,6-4% Vízerımő 5 MW alatt 39,8 50,2 26% 393 532 35% 9,87 10,61 Biomassza 1 148,3 1 323,4 15% 12 127 15 058 24% 10,56 11,38 Biogáz 18,6 202 10,85 Szélerımő 106,8 203,6 91% 1 184 2 371 100% 11,09 11,64 Hulladéklerakóból származó gáz 5,7 15,2 167% 61 165 170% 10,73 10,84 Szennyvízgáz 1,6 2,0 24% 18 23 27% 10,77 11,55 Hulladékhasznosító 133,9 86,5-35% 846 593-30% 6,32 6,86 Vegyes tüzelés 70,4 388 5,51 Gáznyomásejtı 3,4 21 6,35 Kapcsolt 3 383,4 4 205,4 24% 33 555 47 582 42% 9,92 11,31 Összesen 4 988,0 6 133,0 23% 48 206 66 914 38% 9,66 10,91 Forrás: MEH Villamosenergia-ár Elıkészítı Osztály KÁP/KÁT elszámolási nyilvántartása Megjegyzés: A közölt adatok az engedélyesek által szolgáltatott adatok Hivatal általi összegzéseként álltak elı. Összeállította: Tóth Tamás Csikós Ferenc Budapest, 2009. április 16.