Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról

Átírás

1 Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 211. évi alakulásáról Magyar Energia Hivatal 212.

2 Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék... 3 Előszó... 7 Vezetői összefoglaló A kötelező átvételi rendszer (KÁT) A KÁT rendszer bemutatása, működési elve A KÁT mérlegkör bemutatása A KÁT rendszer 211. évi főbb adatai A KÁT mérlegkör főbb adatai 211-ben Tervezett értékesítés és ténylegesen értékesített mennyiség A Befogadó tervezett havi beszerzési költsége és az összesített allokálandó költség A mérlegköri költségek Megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatai Szélerőművek Vízerőművek Biomasszát hasznosító erőművek Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatainak összesítése Hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek adatai 211-ben A megújuló alapú villamos energia részarányának alakulása A kapcsoltan hőt és villamos energiát termelő erőművek adatai Bevezető információk Az 5 MW alatti névleges teljesítőképességű kapcsolt erőművek 211. évi adatai 52 2

3 Ábra-és táblázatjegyzék Ábrák 1. ábra - A garantált átvételi árú kötelező átvételi rendszer működése ábra A KÁT mérlegkör működése ábra A kifizetett támogatás megoszlása kategóriák szerint 21-ben és 211-ben (millió Ft; %) ábra - A KÁT keretében történő villamos energia értékesítés megoszlása 21-ben és 211-ben (GWh; %) ábra A KÁT-on belüli fajlagos támogatások alakulása, (Ft/kWh) ábra A kötelező átvétel alá eső tervezett értékesítés és a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége 211-ben, GWh ábra Nyers ár, KÁT átvevői elszámolási ár és a korrekciók alakulása 211-ben ábra Az egyes KÁT mérlegköri költségtételek megoszlása és alakulása 211-ben, millió Ft ábra Szabályozási, módosítási és tervezési pótdíjak alakulása a 211. évben (millió Ft) ábra Szélerőművi kapacitás, villamosenergia-termelés, összes értékesítés és KÁT-on belüli értékesítés alakulása között (MW, GWh) ábra - Szélerőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra - 5 MW alatti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése, összes értékesítése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra - 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése, összes értékesítése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra Az 5 MW alatti névleges teljesítőképességű vízerőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra - Biomassza beépített kapacitás, villamosenergia-termelés, összes értékesítés és KÁT-on belüli értékesítés alakulása között (MW, GWh)

4 16. ábra - Biomassza erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 23 és 211 között ábra - Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú kapacitások alakulása ábra - Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz üzemek termelése/értékesítése és KÁT-os értékesítés között (GWh) ábra Biogázra, depóniagázra és szennyvízgázra kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek kapacitásának megoszlása 211-ben (MW; %) ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása 211-ben (GWh; %) ábra A KÁT támogatás megoszlása az egyes megújuló energia típusok között 211- ben (millió Ft; %) ábra - Hulladékot hasznosító beépített kapacitás, villamosenergia-termelés, összes értékesítés és KÁT-on belüli értékesítés között (MW, GWh) ábra - Hulladékot felhasználó erőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra A megújuló alapú villamosenergia-termelés, a bruttó végső villamosenergiafogyasztás és azon belül a megújuló részarány alakulása ábra Az 5 MW alatti névleges teljesítőképességű kapcsolt termelők villamos és hőkapacitása, villamosenergia-termelése, összes és KÁT-os értékesítése között ábra Az 5 MW alatti névleges teljesítőképességű kapcsolt termelők tüzelőanyag felhasználásának szerkezete 211-ben (TJ; %)...55 Táblázatok 1. táblázat - A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a 211. évben táblázat - A kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi árai 211. január 1-től június 3-ig táblázat - A KÁT rendszerben értékesített villamos energia mennyisége, az átlagos fajlagos KÁT támogatás, valamint a KÁT támogatás összege 21-ben és 211-ben táblázat - A KÁT mérlegkör 211. évi adatai

5 5. táblázat - Működő szélerőművek 211-ben táblázat Működő vízerőművek 211-ben táblázat Biomassza alapon termelő erőművek 211-ben táblázat Biogáz, depóniagáz, illetve szennyvízgáz alapon termelő erőművek 211-ben táblázat - A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek 211. évi adatainak összesítése táblázat Hulladék alapon termelő erőművek 211-ben táblázat - Az 5 MW alatti névleges teljesítőképességű kapcsolt hő-és villamosenergiatermelők adatai táblázat Új belépő kapcsolt kiserőművek adatai 211-ben táblázat Kapcsoltan, megújuló, illetve hulladék alapon termelő kiserőművek adatai 211-ben

6 A Magyar Energia Hivatal a 27. évi, villamos energiáról szóló LXXXVI. törvény (VET) 12. (3) bekezdése alapján éves jelentést (ún. KÁT beszámolót) készít a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. Jelen beszámoló a 211. évi megújuló alapú és kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulását mutatja be. A Hivatal az éves KÁT beszámoló mellett az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatóiról féléves jelentés is publikál. A KÁT beszámolók és jelentések a Hivatal honlapján ( elérhetőek. A beszámolóban közölt adatok a termelők és a MAVIR Zrt. adatszolgáltatásainak összegzéseként álltak elő, és sem az egyedi, sem az összesített értékek nem tekinthetők a Hivatal által véglegesített adatoknak. A beszámolóval kapcsolatos esetleges kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címre várjuk: MEHkornyezetvedelem@eh.gov.hu 6

7 Előszó Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövő-iparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik, és ezek révén a kitörési pontok szövetét kell megszőnünk, melyek a legfontosabb gazdasági mozgástér mozgatórugói: a helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra építő egészségipar, turizmus, zöldgazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F. Részlet A Nemzeti Együttműködés Programjából, 21. május Magyarország Nemzeti Energiastratégiája egyik fő prioritásként tekint a megújuló energiahasznosítás előmozdítására, tekintve annak nemzetgazdaságra gyakorolt sokrétű pozitív, munkahelyteremtő, vidékfejlesztő hatásait. A Magyar Energia Hivatal mint energiapiaci szabályozó hatóság a rövid és hosszú távú célok összehangolásával részt vesz a Nemzeti Energiastratégia és a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervben is megjelölt célkitűzések megvalósításában. A Hivatal felügyeli a megújuló zöldáram termelés ösztönzésére bevezetett működési támogatások rendszerét, a kötelező átvételi rendszert (KÁT). Ennek részeként évente értékeli annak főbb változásait, és a tapasztalatok alapján fogalmazza meg előremutató javaslatait. A Hivatal megújuló energiák melletti elkötelezettségét az is mutatja, hogy székházunkra demonstrációs céllal korszerű napelem, napkollektor, illetve az udvaron földszondás hőszivattyú berendezések kerültek beépítésre. Az épület homlokzatán elhelyezett kijelzőn és a vendégváróban minden érdeklődő nyomon követheti az aktuális termelési és az idősoros adatokat egyaránt. Bízom benne, hogy e beszámoló hasznos információkkal fog szolgálni mind a szakma, mind az érdeklődő olvasó számára. Horváth Péter elnök 7

8 Vezetői összefoglaló Jelen beszámoló célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi (KÁT) rendszer 211. évi működéséről és eredményeiről. 211-ben a KÁT rendszerben értékesített villamos energia mennyisége 411 GWh volt, ami 44,8%-kal kevesebb, mint a 21. évi mennyiség. Ennek fő oka, hogy a kapcsoltan hőt és villamos energiát termelők (a továbbiakban: kapcsolt termelők) 211. július 1-jével kikerültek a KÁT rendszer hatálya alól, így már nem részesülhettek KÁT támogatásban 1. Másfelől egyes nem kapcsolt erőművek KÁT rendszerből való kiesésével (lejárt KÁT kvóta vagy pénzügyi nehézségek miatt) a biomassza, illetve a hulladék alapú KÁT-os villamos energia értékesítés is visszaesett. Megnevezés Változás mértéke KÁT keretében értékesített 726 GWh 411 GWh -44,8% villamosenergia-mennyiség Átlagos fajlagos KÁT 11,78 Ft/kWh 1,27 Ft/kWh -12,8% támogatás KÁT támogatás összege 85,5 Mrd Ft 41,2 Mrd Ft -51,8% Ebből: Megújuló 28,1 Mrd Ft 23,34 Mrd Ft -16,7% Hulladék 827 millió Ft 12 millió Ft -87,6% Kapcsolt 56,68 Mrd Ft 17,78 Mrd Ft -68,6% 211-ben a KÁT rendszer keretében kifizetett összes támogatás az előző évi 85,5 Mrd Ftról majdnem a felére, 41,2 Mrd Ft-ra csökkent. A korábbi években a kifizetett támogatásnak kb. kétharmada jutott a kapcsolt, és egyharmada a megújuló és hulladék alapú termelésre. A kapcsolt termelés KÁT rendszerből való kiesése miatt azonban 211- ben a támogatási összegnek több mint a fele a megújuló bázisú termelőkhöz jutott (23,34 Mrd Ft). Emellett a kapcsolt erőművekhez került a támogatási összeg több mint 43%-a (17,78 Mrd Ft), míg a hulladékból energiát termelők a támogatásnak kevesebb mint 1%-át kapták (12 millió Ft). A fajlagos támogatás (a támogatott ár és a KÁT rendelet szerinti, támogatást nem tartalmazó alapár különbsége) 211-ben átlagosan 1,27 Ft/kWh volt, ami az előző évhez képest 12,8%-os csökkenést jelent. A KÁT rendszeren belüli megújuló alapú villamosenergia-értékesítés 211-ben némileg bővülve 12,68 Ft/kWh fajlagos támogatásban részesült, míg a hulladék alapú értékesítésre enyhén növekvő mértékben átlagosan 7,87 Ft/kWh fajlagos támogatás jutott. Ezzel szemben a kapcsolt termelők 1 A KÁT támogatás a ténylegesen érvényesített ár és a támogatást nem tartalmazó alapár különbözetének, valamint az értékesített villamos energia mennyiségének szorzata. 8

9 számára kifizetett egységnyi támogatás 8,26 Ft/kWh-ra zsugorodott, ami az átlagos fajlagos támogatást csökkentette. A KÁT mérlegkör működésével kapcsolatosan megállapítható, hogy 211-ben a KÁT értékesítők havi termelésüket jellemzően felültervezték, így a KÁT értékesítők által adott havi termelési tervek szerinti villamos energia mennyiségek a júliusi hónapon kívül rendre meghaladták a tényleges értékesítést. A KÁT mérlegkör pénzügyi elszámolása tekintetében 211-ben az értékesíteni tervezett villamos energia beszerzési költsége 117,43 Mrd Ft, a kapcsolódó szabályozási energia költsége pedig 15,8 Mrd Ft volt január 1-jével bevezetésre került a módosítási és tervezési pótdíj, így a szabályozási pótdíjjal együtt a pótdíjak összege 2,1 Mrd Ft-ot tett ki, ami a szétosztandó költségeket csökkentő (negatív előjelű) tétel. A KÁT mérlegkör 211. évi allokációban figyelembe vett, a KÁT mérlegkör finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi hozam-költség szaldója összességében költségnövelő tényező volt, és 15 millió Ft-ot tett ki. Emellett 211-ben összesen 6,48 Mrd Ft-nyi termelési korrekció történt, ami a szétosztandó költségeket csökkentette, illetve 7 millió Ft egyéb költségcsökkentő tétel került elszámolásra. Ily módon az összesített allokálandó költség 211-ben 124,68 Mrd Ft volt, ami 29,43 Ft/kWh átlagos KÁT átvevői elszámolási árban 2 fejezhető ki. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia, vízenergia, biogáz, depóniagáz, illetve szennyvízgáz hasznosítása 211-ben növekedett, mind a beépített kapacitás, mind a villamosenergia-termelés tekintetében. A biomassza alapú beépített villamos energia kapacitás és zöldáram termelés viszont visszaesett. Ez nagyrészt a kazincbarcikai biomassza tüzelésű erőmű (AES Borsodi Hőerőmű) kiesésének, valamint a vegyes tüzelésű erőművek biomassza alapú termelésében bekövetkező (kapacitásban is figyelembe vett) csökkenésének tudható be. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy két vegyes tüzelésű erőmű KÁT kvótája 21 végén lejárt, ezért kevésbé voltak ösztönözve a biomassza alapú villamosenergia-termelésre. A hulladékból nyert energiával történő villamosenergia-termelés szerkezete az elmúlt évben jelentősen átrendeződött, hiszen a legnagyobb hulladékégető erőművet működtető Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. KÁT kvótája lejárt, ezért 211-ben a Mátrai Erőműhöz hasonlóan (amely szintén termel hulladékból villamos energiát) a szabadpiacon értékesített. Ily módon a hulladék alapon termelők KÁT-os értékesítése 211-ben jelentősen lecsökkent. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 22-ra 14,65%-os megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végső energiafelhasználáson belül. Ehhez a villamos energia szektor 5597 GWh/év megújuló alapú villamosenergiatermeléssel járulna hozzá. 211-ben ez az érték 2689 GWh-t tett ki, ami a teljes bruttó végső villamosenergia-fogyasztáshoz viszonyítva 6,27%-os részarányt jelent. Az 5 MW alatti névleges teljesítőképességű kapcsolt termelők adatait vizsgálva megállapítható, hogy a kapcsolt kiserőművek összes beépített villamos és hőkapacitása az 2 A 21. évi KÁT beszámolóban allokációs ár néven lett feltüntetve. 9

10 elmúlt években folyamatosan növekedett, így 211-re elérte az 19 MW e, illetve 2842 MW th értékeket. A megújuló alapú kapcsolt villamos energia kapacitás meghaladta a 75 MW e -ot, míg az ehhez tartozó kapcsolt hőkapacitás közel 26 MW th volt. A bevitt tüzelőanyag szerkezetet vizsgálva annak döntő hányada (82%) 211-ben fosszilis bázisú (főként földgáz) volt, míg a hő és villamos energiát csak kis részben termelték megújuló (11%), illetve hulladék (6%) alapon. A kis kapcsolt erőművek által értékesített villamos energia mennyisége 211-ben jelentősen csökkent. Ennek oka, hogy 211. július 1-jével a (nem megújuló alapú) kapcsolt termelők már nem részesülnek KÁT támogatásban, így tehát támogatott áron történő garantált értékesítési lehetőségük megszűnt. Feltehetően ez lehetett az oka annak is, hogy néhány kis kapcsolt termelőnek ily módon már nem érte meg termelnie és értékesítenie. A kapcsolt termelők villamos oldali KÁT támogatását felváltotta a hőoldali támogatás: a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási pénzeszközből befolyt összegekből csak az a távhőszolgáltató részesülhet, amely meg nem térült, kapcsoltan termelő létesítményből szerez be hőenergiát és/vagy a lakosságnak értékesíti a hőt (a beszerzett, illetve a lakosságnak értékesített hőenergiával arányos mértékben). Az 5 MW névleges teljesítő képességet el nem érő kapcsolt erőművek ezen kívül lehetőséget kaptak arra, hogy 211. július 1-jétől átmeneti időszakra egy ún. kapcsolt mérlegkörhöz csatlakozzanak és a termelt villamos energiát ott piaci áron értékesítsék a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX-en) keresztül. 1

11 1. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) 1.1. A KÁT rendszer bemutatása, működési elve Az Európai Unió összehangolt energia- és klímapolitikája kiemelt szerepet szán a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés elősegítésének, valamint az energiahatékonysági szempontok mind fokozottabb érvényesítésének. Magyarország 1996 óta ösztönzi a megújuló alapú villamosenergia-termelést, a kapcsoltan történő hő- és villamosenergia-termelést, illetve a hulladékból származó villamosenergia-termelést. A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termeléssel kapcsolatban az Európai Unió 29/28/EK irányelve 22-ra elérendő nemzeti célértékeket határozott meg, amelynek teljesítése érdekében szükség van a megújuló alapú technológiákból származó villamosenergia-termelés ösztönzésére. A kapcsolt energiatermelés támogatása elsősorban energiahatékonysági, a hulladékból történő termelés ösztönzése pedig környezetvédelmi okokkal magyarázható. A hazai támogatási rendszer több eszközzel igyekszik elősegíteni az energia- és klímapolitikai célok elérését. A támogatási rendszer részét képezik egyrészt a beruházási támogatások 3, másrészt pedig a működési támogatás rendszere. A működési támogatások egyik hazánkban is alkalmazott formája a kötelező átvételi (KÁT) rendszer. Kötelező átvételi rendszer: olyan árvezérelt működési támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-termelők bizonyos feltételek teljesítése esetén a termelt villamos energiát egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik. A kötelező átvételi rendszer alkalmazásával gyakorlatilag létrejön egy a villamos energia szabad piacától elkülönített védett piac, tehát az így támogatott termelőknek sem egymással, sem a szektor többi termelőjével nem kell versenyezniük. 4 A KÁT rendszer lényege tehát az, hogy egyrészt biztos értékesítési csatornát teremt, másrészt a piaci árnál magasabb, jogszabály által meghatározott árat garantál. A garantált átvételi áras modell alapelve rendkívül egyszerű. A kitűzött célok eléréséhez jellemzően a támogatott technológiákból származó termelés hosszú távú termelési határköltségeihez igazodva olyan átvételi árak kerülnek meghatározásra, hogy ezek mellett a célként kitűzött nagyságú villamosenergia-termelés valósuljon meg. 3 Magyarországon a beruházási támogatások jelenleg az Új Széchenyi Terv, valamint a Zöld Beruházási Rendszer keretében kerülnek megpályáztatásra. 4 A garantált árú kötelező átvételi rendszerben a termelők a legjobb telephelyekért versenyeznek egymással. 11

12 1. ábra - A garantált átvételi árú kötelező átvételi rendszer működése A termelt villamos energia mennyisége (MWh) és az előállítás határköltsége (Ft/kWh), valamint a piaci ár közötti összefüggést mutatja be az 1. ábra. A határköltség azt fejezi ki, hogy egységnyi újabb villamos energia mennyiség előállítása mekkora pótlólagos költséggel jár a termelő számára. A kötelező átvételi ár meghatározásával biztosítható, hogy olyan technológiák is villamos energiát termeljenek és értékesítsenek, amelyek piaci villamos energia ár mellett ezt nem tennék meg, mert ekkor határköltségük a piaci ár felett volna (vagyis ez veszteséget okozna számukra). A KÁT támogatás összege tehát a garantált átvételi ár és a piaci villamos energia ár közötti különbséget jelenti. A valóságban ennél kicsit összetettebben, technológiánként és méretkategóriánként differenciált átvételi árakkal működik a hazai KÁT rendszer. Így érhető el például, hogy a támogatásra nem szoruló termelés valóban ne részesüljön támogatásban. A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit a villamos energiáról szóló 27. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) rögzíti, a rendszer működésének részletesebb szabályait pedig a 389/27. Kormányrendelet 5 (a továbbiakban: KÁT rendelet) valamint a 19/27. GKM rendelet 6 (a továbbiakban: Szétosztási rendelet) tartalmazza. 5 A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/27. (XII. 23.) Korm. rendelet. 7 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 19/27. (XII. 23.) GKM rendelet. 12

13 A VET alapján a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatban állapítja meg minden megújuló forrásból vagy hulladékból villamos energiát termelő erőműegység részére a KÁT rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségét és az átvétel időtartamát. (A fosszilis bázisú kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés 211. július 1-jével kikerült a KÁT rendszer hatálya alól, és ezek után már csak megújuló vagy hulladék jogcímen kaphat a kapcsoltan villamos energiát termelő erőműegység KÁT támogatást.) Az időtartam lejártával vagy az összes átvételi időtartamra engedélyezett kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik. A KÁT rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának meghatározásával biztosítható, hogy a termelő legfeljebb a befektetés megtérüléséig kapja a támogatott átvételi árat. A támogatott átvételi ár különbözik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá a VET szerint az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (28. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő, valamint részben technológia (napenergia, szélenergia) alapján is. Zónaidő: a kötelező átvételi villamosenergia-termelés elszámolása céljából meghatározott, egy napon belüli időtartam. A zónaidő lehet csúcsidőszak, völgyidőszak, illetve mélyvölgy időszak. A megújuló energiaforrásból származó villamos energia maximális induló átvételi árát a VET rögzíti [171. (3)]. A 28. január 1-jét megelőzően jogosultságot szerző, megújuló energiaforrást felhasználó termelők számára az induló ár évente az előző évi infláció mértékével megegyezően korrigálásra kerül. A hulladékhasznosító erőművek, illetve a 28. január 1-jét követően jogosultságot szerző megújuló energiaforrást felhasználó termelők átvételi árának változása egy ún. hatékonyságjavítási tényezőt is figyelembe vesz, így az ár az előző évi fogyasztói árindex egy százalékponttal csökkentett értékével változik évente. A kapcsoltan termelt villamos energia átvételi áraira vonatkozó korrekciós tényező meghatározása a földgázár és a fogyasztói árindex változásának figyelembe vételével történt, ahol a földgázár 6%-os, a fogyasztói árindex egy százalékponttal csökkentett értéke pedig 4%-os súllyal szerepelt. A megújuló energiaforrásból, hulladékból illetve kapcsolt termelésből származó villamos energia 211. évi átvételi árait (utóbbit 211. június 3-ig) mutatja be az 1. és 2. táblázat. A Hivatal honlapján mind a korábbi, mind pedig az aktuális átvételi árak megtalálhatóak

14 1. táblázat - A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a 211. évben Technológia és méret Zónaidő Tarifa (Ft/kWh) ÁFA nélkül Nem nap-és szélerőmű Nap- és szélerőmű A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) megelőző a a KÁT jogosultság megállapítása vagy a kérelem benyújtása (kivéve 5 MW-nál nagyobb vízerőmű) Csúcsidőszak 34,31 Völgyidőszak 3,71 Mélyvölgy időszak 12,54 Csúcsidőszak 3,71 Völgyidőszak 3,71 Mélyvölgy időszak 3,71 A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) követő a a KÁT jogosultság megállapítása vagy a kérelem benyújtása (kivéve: 5 MW-nál nagyobb vízerőmű, 5 MW-nál nagyobb egyéb erőmű) Erőműegység 2 MW vagy vízerőmű 5 MW (kivéve naperőmű) 2 MW < erőműegység 5 MW (kivéve szélerőmű 28. november 3-tól, naperőmű) 2 MW < szélerőmű 5 MW (28. november 3 után belépő szélerőmű esetén) Napenergia 2 MW Használt berendezést is tartalmazó erőműben termelt Erőműegység > 5 MW vagy vízerőmű > 5 MW Hulladékból nyert energiával termelt Csúcsidőszak 33,35 Völgyidőszak 29,84 Mélyvölgy időszak 12,18 Csúcsidőszak 26,67 Völgyidőszak 23,88 Mélyvölgy időszak 9,74 Csúcsidőszak 33,35 Völgyidőszak 29,84 Mélyvölgy időszak 12,18 Csúcsidőszak 29,84 Völgyidőszak 29,84 Mélyvölgy időszak 29,84 Csúcsidőszak 2,74 Völgyidőszak 13,27 Mélyvölgy időszak 13,27 A KÁT jogosultság megállapításának időpontjától függetlenül Csúcsidőszak 2,74 Völgyidőszak 13,27 Mélyvölgy időszak 13,27 Csúcsidőszak 31,28 Völgyidőszak 21,55 Mélyvölgy időszak 11,25 14

15 Földgáz Földgáz Nem földgáz Földgáz Nem földgáz Földgáz Nem földgáz Földgáz Nem földgáz Földgáz Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt M villamosenergia-termelés, valamint 2. táblázat - A kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi árai 211. január 1-től június 3-ig Hasznos hő felhasználási cél és méret (tüzelőanyag) A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) megelőző a KÁT jogosultság és a beruházás kezdete (kiserőmű esetén a jogszerű értékesítés kezdete): a) Hasznos hő értékesítés távhőszolg. célra és az erőműegység 5 MW vagy b) Hasznos hő értékesítés NEM távhőszolg. célra és az erőműegység 6 MW A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) követő a KÁT jogosultság megállapítása vagy a határozat kiadása ezen időpont előtti, de a beruházás csak után kezdődött: a) Hasznos hő értékesítés távhőszolg. célra és az erőműegység 5 MW b) Hasznos hő értékesítés NEM távhőszolg. célra de külön kezelt intézménynek és az erőműegység 6 MW a) Hasznos hő értékesítés távhőszolg. célra vagy külön kezelt intézménynek és 5 MW < erőműegység 1 MW b) Hasznos hő értékesítés NEM távhőszolg. célra és NEM külön kezelt intézménynek és az erőműegység 2 MW c) Használt berendezést is tartalmazó erőműegység, utáni a KÁT jogosultság megállapítása Kapcsolt termelés átvételének meghosszabbítása esetén: Hasznos hő értékesítés NEM távhőszolg. célra és NEM külön kezelt intézménynek és az erőműegység 5-14 MW A fűtési idényben termelt: Hasznos hő értékesítés távhőszolg. célra vagy külön kezelt intézménynek és az erőműegység 5-1 MW A fűtési idényben termelt: Hasznos hő értékesítés távhőszolg. célra vagy külön kezelt intézménynek és az erőműegység 1-19 MW Tarifa Zónaidő (Ft/kWh) ÁFA nélkül Csúcsidőszak 31,95 Völgyidőszak 2,41 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 3,2 Völgyidőszak 19,18 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 31,51 Völgyidőszak 21,6 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 29,6 Völgyidőszak 2,3 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 21,5 Völgyidőszak 13,43 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 2,2 Völgyidőszak 12,62 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 18,28 Völgyidőszak 11,41 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 17,17 Völgyidőszak 1,72 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 26,28 Völgyidőszak 16,52 Mélyvölgy időszak 3, Csúcsidőszak 31,13 Völgyidőszak 2,44 Mélyvölgy időszak 3, 15

16 1.2. A KÁT mérlegkör bemutatása A KÁT rendszer működésének alapját az ún. KÁT mérlegkör jelenti, amely jelenlegi formájában 28 januárjától működik. A KÁT mérlegkör működését a VET-en kívül a KÁT rendelet és a Szétosztási rendelet szabályozza. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására létrehozott elszámolási szerveződés. Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív vagy negatív irányú menetrendi eltérés kiegyenlítő szabályozása során a mérlegkör felelősökkel elszámolt villamos energia. A VET értelmében a KÁT rendszerben villamos energiát termelő erőművek egy külön mérlegkört alkotnak, amelynek felelőse az átviteli rendszerirányító (a MAVIR Zrt.). A mérlegkörhöz kapcsolódó szereplők a KÁT rendszerben részt vevő termelők (Értékesítők), a mérlegkör felelős (Befogadó), valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvevői. Menetrend: a villamos energiát termelők (jelen esetben KÁT Értékesítők) által a Befogadó (jelen esetben MAVIR Zrt.) részére előzetesen megadott, tervezett termelési adataikat tartalmazó menetrend, azaz a negyedórás villamos átlagteljesítmények kw mértékegységben meghatározott adatsora. Átviteli rendszerirányító: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének, a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összességét végző engedélyes, Magyarországon a MAVIR Zrt. Az átviteli rendszerirányító (Befogadó) feladata a KÁT mérlegkör működtetése, kiegyenlítése, valamint a KÁT rendszerben átvett villamos energia mennyiségének szétosztása és elszámolása. A rendszer működését a 2. ábra illusztrálja. 16

17 2. ábra A KÁT mérlegkör működése Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője (Értékesítő) amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel jogosult a KÁT mérlegkörhöz csatlakozni. A MAVIR, mint a KÁT mérlegkör felelőse, mérlegkör tagsági szerződést köt az Értékesítőkkel. A MAVIR, mint Befogadó, a mérlegkörbe érkező villamos energiáért a KÁT rendeletben meghatározott átvételi árat kifizeti az Értékesítőnek, majd a villamos energiát és annak költségét a hozzájuk tartozó fogyasztás arányában szétosztja a KÁT Átvevők (elsősorban a szabadpiaci kereskedők és az egyetemes szolgáltatók) között. A szétosztott zöldáram költségét a KÁT Átvevő beépíti a saját portfóliója árába, így a KÁT támogatás költsége végső soron a felhasználókat terheli. KÁT Átvevő: az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételére kötelezett villamosenergia-kereskedő, egyetemes szolgáltató, termelői engedélyes, villamos energiát importáló (saját magát ellátó) felhasználó. A MAVIR minden hónapban előre bekéri a kötelező átvétel alá eső KÁT Értékesítők tervezett havi menetrendjét és a KÁT Átvevőkhöz tartozó várható fogyasztást. Az Átvevők a felhasználóik részére értékesített villamos energia arányában kötelesek átvenni a KÁT-os villamos energiát a MAVIR-tól, az általa meghatározott profilban. Profil: statisztikai elemzéssel készült, meghatározott időintervallumra vonatkozó fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe. 17

18 A MAVIR a KÁT rendelet szerint számított átvételi árak és a KÁT termelők tervezett havi termelése alapján határozza meg (bizonyos, egyáltalán nem elhanyagolható mértékű korrekciós tényezőket is beszámítva) a tárgyhavi ún. allokációs egységárat. A KÁT Értékesítő tehát a tárgyhót megelőző hónapban köteles a MAVIR részére menetrendet adni a következő hónapra tervezett termeléséről. Ezeket a havi termelési menetrendeket a MAVIR összesíti, majd a megadott, a következő hónapra vonatkozó, fogyasztási tervadatok alapján a felhasználóik részére értékesíteni tervezett villamos energia arányában az egyes KÁT Átvevőkre allokálja a kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget. A szétosztással egyidejűleg a MAVIR a rendelkezésére álló adatok alapján kiszámítja és honlapján közzéteszi a KÁT Átvevőknek szétosztott villamos energia allokációs/átadási árát (KÁT egységár). A KÁT egységár meghatározásakor figyelembe kell venni a KÁT Értékesítőkkel és a KÁT Átvevőkkel történt elszámolásokat, a KÁT mérlegkör kiegyenlítéséhez kapcsolódó kiadásokat és a KÁT mérlegkör működtetéséhez kötődő pénzforgalmi szaldót. Az így kapott egységár a következő hónap egészére rögzített, állandó érték. A MAVIR az átadási árral egyidejűleg az átadási profilt is közli. A KÁT Értékesítő által termelt villamos energia a tárgyhónapban a hálózatba táplálás útján jut el a felhasználóhoz. Tekintettel arra, hogy a tervezett és a tényleges betáplálás (értékesítés) között a technológiai adottságból adódóan különbség van, a kettő közötti eltérést az átviteli rendszerirányító egyensúlyozza ki, vagyis a KÁT mérlegkört kiegyenlíti. Természetesen a KÁT Átvevők által megadott fogyasztási tervadatok és a tényleges fogyasztási adatok között is vannak eltérések, ezért a KÁT Átvevőket az ún. tervezési pótdíj ösztönzi a pontos tervezésre. A kötelezően átveendő, kiallokált villamos energia mennyiséget a tervezett fogyasztástól való eltérés következményeként nem korrigálják. A szétosztott villamos energia elszámolására a termelt villamos energia hálózatba táplálását (tárgyhót) követő hónapban kerül sor. Az elszámolási (teljesítési) időszak a tárgyhó napjait felölelő időszak. A KÁT mérlegkörben termelő erőműegység által egy hónapban ténylegesen értékesített villamos energia 8 elszámolására a KÁT Értékesítő és a MAVIR viszonylatában kerül sor a KÁT Értékesítő által benyújtott számla alapján. A számla kiállítása a KÁT mérlegkör felelős által a mérési adatokból számított villamos energia mennyiségek és a KÁT rendelet szerinta MEH által meghatározott átvételi árak alapján történik 9. A KÁT Értékesítők által benyújtott számla fedezetét végső soron a MAVIR által a KÁT Átvevőknek kiállított számla alapján történő befizetések biztosítják. A KÁT Átvevő részére kiállított számla alapját a kiallokált villamosenergia-mennyiség és a KÁT egységár (átadási ár, allokációs ár) képezi. 8 A számlázás érdekében a mérések hiteles elvégzése 5 MW-ot meg nem haladó teljesítőképességű erőművek esetén az illetékes elosztó hálózati engedélyes, egyéb esetekben az átviteli rendszerirányító feladata. A mérési adatok alapján az elszámolható villamos energia mennyiséget a KÁT mérlegkör felelős számítja ki és teszi a KÁT Értékesítők számára hozzáférhetővé. 9 A KÁT mérlegkörben értékesített villamos energia ára technológiánként és zónaidőnként (csúcsidőszak, völgyidőszak, mélyvölgy időszak) eltérő. 18

19 1.3. A KÁT rendszer 211. évi főbb adatai A KÁT mérlegkörben elszámolt villamos energiához kapcsolódó támogatás (a ténylegesen érvényesített ár és a támogatást nem tartalmazó alapár 1 különbözetének és az értékesített villamos energia mennyiségének szorzataként) számított összege 41,2 Mrd Ft-ot tett ki 211-ben (ld. 3. táblázat). Ez az összeg kevesebb, mint fele akkora a 21. évi 85,5 Mrd Ft támogatáshoz képest, ami főként a kapcsolt támogatás év közepi megszűnésével magyarázható. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek számára kifizetett támogatás a tavalyi év folyamán mintegy 17%-kal, 23,34 Mrd Ft-ra csökkent. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy biomasszát hasznosító nagyerőművek kerültek ki a KÁT rendszerből (KÁT kvóta lejárta és/vagy termelésszüneteltetés miatt). A hulladékhasznosító erőművek számára kifizetett támogatás kevesebb mint a harmadára, 12 millió Ft-ra csökkent 211-ben, mivel a legnagyobb hulladékégető erőmű KÁT kvótája lejárt, és így már a szabadpiacra értékesített. A kapcsoltan termelők 211. július 1-jei KÁT rendszerből való kiesésével a számukra kifizetett támogatás kevesebb mint a felére, 17,78 Mrd Ft-ra csökkent (csak az I. félévben kaptak támogatást ). 3. táblázat - A KÁT rendszerben értékesített villamos energia mennyisége, az átlagos fajlagos KÁT támogatás, valamint a KÁT támogatás összege 21-ben és 211-ben Megnevezés Változás mértéke KÁT keretében értékesített 726 GWh 411 GWh -44,8% villamosenergia-mennyiség Átlagos fajlagos KÁT 11,78 Ft/kWh 1,27 Ft/kWh -12,8% támogatás KÁT támogatás összege 85,5 Mrd Ft 41,2 Mrd Ft -51,8% Ebből: Megújuló 28,1 Mrd Ft 23,34 Mrd Ft -16,7% Hulladék 827 millió Ft 12 millió Ft -87,6% Kapcsolt 56,68 Mrd Ft 17,78 Mrd Ft -68,6% A támogatás összetételének változását mutatja az alábbi 3. ábra. A kapcsolt erőművek KÁT rendszerből való kiesése miatt össztámogatásból való részesedésük jelentősen, a 21. évi 66%-ról 43%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a megújuló bázisú villamosenergia-termelés támogatásának aránya 33%-ról 57%-ra növekedett. A megújuló alapú termelésen belül továbbra is a biomassza részesült a legtöbb támogatásban, bár a 21. évihez képest csökkenő mértékben. Az FKF Zrt. KÁT rendszerből való kiesésének következtében a hulladék alapú termelésre eső KÁT támogatás részaránya is jelentősen lecsökkent. 1 A számítás támogatást nem tartalmazó árnak megújuló energiaforrásból vagy hulladékból termelt villamos energia esetében a KÁT rendelet 1. sz. mellékletének 4. pontja szerinti induló ár alapján számított árat; kapcsolt termelés esetében a 2. sz. melléklet 3. pontja szerinti ár alapján számított árat tekinti (utóbbit 211. június 3-ig). 19

20 Eltérő tüzelőanyaggal; ;,% Hulladék; 827;,97% Kapcsolt; 56 68; 66,28% Megújuló; 28 7; 32,75% Biomassza; 19 52; 22,83% Szélerőmű; 6 812; 7,97% Vízerőmű 5 MW alatt; 82;,94% Bio-, depónia-, szennyvízgáz; 873; 1,2% Hulladék; 12;,25% Biomassza; ; 31,8% Kapcsolt; ; 43,14% Megújuló; ; 56,61% Vízerőmű 5 MW alatt; 61; 1,48% Szélerőmű; 8 428; 2,44% Bio-, depónia-, szennyvízgáz; 1 487; 3,61% 3. ábra A kifizetett támogatás megoszlása kategóriák szerint 21-ben és 211-ben (millió Ft; %) A KÁT rendszerben értékesített villamos energia mennyisége az előző évhez képest majdnem a felére csökkent, hiszen a kapcsolt termelés az év második felében már nem került átvételre. Az arányok változása az előzőekben leírtakhoz hasonlóan alakult, amit a 4. ábra szemléltet. 2

21 Eltérő tüzelőanyaggal; 5;,7% Hulladék; 123; 1,71% Biomassza; 148; 2,58% Kapcsolt; 4826; 67,12% Megújuló; 2236; 31,1% Szélerőmű; 58; 7,7% Vízerőmű 5 MW alatt; 66;,92% Vízerőmű 5 MW felett; 117; 1,63% Bio-, depónia-, szennyvízgáz; 65;,9% Vegyes tüzelés; 4;,11% Hulladék; 13;,32% Biomassza; 912; 22,73% Kapcsolt; 2154; 53,69% Megújuló; 1841; 45,88% Vízerőmű 5 MW alatt; 48; 1,19% Szélerőmű; 61; 14,99% Bio-, depónia-, szennyvízgáz; 115; 2,87% Vízerőmű 5 MW felett; 164; 4,1% 4. ábra - A KÁT keretében történő villamos energia értékesítés megoszlása 21-ben és 211-ben (GWh; %) 21

22 Ft/kWh Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt M villamosenergia-termelés, valamint A 211. évi értékesítéshez kapcsolódó a támogatott ár és a támogatást nem tartalmazó ár különbségeként kiszámított támogatás 1 kwh KÁT rendszerben értékesített villamos energiára vetített értéke (fajlagos támogatás ) 1,27 Ft/kWh volt, az előző évhez képest 12,8%-kal csökkent. A megújuló kategóriában a fajlagos támogatás 12,68 Ft/kWh, a kapcsolt kategóriában 8,26 Ft/kWh volt, ami 5%-kal magasabb, illetve 3%-kal alacsonyabb az előző év értékeihez képest. (ld. 5. ábra) ,68 12,6 11, ,26 7,54 7, Megújulók Kapcsolt termelők Hulladék 5. ábra A KÁT-on belüli fajlagos támogatások alakulása, (Ft/kWh) 1.4. A KÁT mérlegkör főbb adatai 211-ben Tervezett értékesítés és ténylegesen értékesített mennyiség A KÁT mérlegkör felelős (MAVIR Zrt., Befogadó, átviteli rendszerirányító) a KÁT Értékesítők által megadott, tárgyhónapra vonatkozó értékesítési tervadatok (havi menetrendek) összesítésével határozza meg a KÁT Átvevők részére a tárgyhónapra kiallokálandó villamos energia mennyiségét. Ezt követően a mérések összesítésével a tárgyhónapot követő hónapban 11 megállapítja a ténylegesen a KÁT mérlegkörben értékesített villamos energia mennyiségét. 211-ben éves szinten a KÁT Értékesítők által adott havi termelési (értékesítési) tervek szerinti villamos energia mennyiségek átlagosan 5,7%-kal (novemberben viszont 28,6%-os mértékben) múlták felül a tényleges értékesítést. Egyedül júliusban volt nagyobb a havi tényleges értékesítés a tervezettnél. 211-ben a KÁT mérlegkörben összességében 11 Egyes esetekben a mérések korrekciójára csak később kerül sor. 22

23 Tervezett és tényleges mennyiség (GWh) Eltérés (GWh) Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt M villamosenergia-termelés, valamint 4,1 TWh villamos energiát értékesítettek, míg a tervezett érték 4,24 TWh-t tett ki (ld. 6. ábra). 9 14, ,5 72,17 663,7 698,62 676,36 634,1-22,26-29,69-11,21-12,63 523,92 512,71-6,78 355,48 315,61-2,9-11,73-8,61-42,43-9, ,33 342,85 38,83 159,96 154,37 174,81 151,47 124,9 112,36 154,18 148,33 154,14 145,57 144,93 15, Eltérés (GWh) Kötelező átvétel alá eső tervezett termelés (GWh) Tényleges mennyiség (GWh) 6. ábra A kötelező átvétel alá eső tervezett értékesítés és a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége 211-ben, GWh A Befogadó tervezett havi beszerzési költsége és az összesített allokálandó költség A KÁT Értékesítők által a Befogadó részére a tárgyhónapban értékesíteni tervezett villamos energia értékesítési kategóriánként és zónaidőnként (csúcsidőszak, völgyidőszak, mélyvölgy időszak) differenciált árainak súlyozott átlaga a nyers ár (a Befogadó szempontjából a tervezett havi értékesítés fajlagos beszerzési költsége). A Befogadó tervezett havi beszerzési költségét korrekciós tételek növelik, illetve csökkentik, így kiadva a tárgyhavi összesített allokálandó költséget. Ennek a tervezett KÁT értékesítésre vetített fajlagos értéke a KÁT Átvevők felé érvényesített elszámolási ár, amelyért a MAVIR továbbadja a befogadott villamos energiát. A nyers ár tehát a KÁT átvevői elszámolási ár korrekciók nélküli része. Az összesített allokálandó költség számítása a tervezett havi beszerzési költségen felül 211-ben az alábbi korrekciós tételek figyelembevételével történt (a módosítási és tervezési pótdíj 211-ben került bevezetésre): 23

24 A tervezett havi értékesítés allokálandó költsége + Tervezett havi beszerzés költsége + Szabályozási energia költsége Szabályozási pótdíj Módosítási pótdíj Tervezési pótdíj ± Pénzügyi hozam-költség szaldó ± Termelői korrekció ± Egyéb tételek = Összesített allokálandó költség (fajlagos: KÁT átvevői elszámolási ár) A Befogadó tervezett havi beszerzési költségén a KÁT Értékesítők által (a havi menetrend szerint) értékesíteni tervezett villamos energiáért fizetett összeget értjük. Ez a tétel teszi ki a KÁT mérlegkör költségeinek legnagyobb hányadát. A fel- és leszabályozási energia költsége korábbról áthúzódó tétel, amely a nyers árat növeli. Szabályozási energiára azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint a tényleges értékesítés szinte minden esetben eltér az előre leadott menetrendtől, amit ki kell egyenlíteni, hiszen a menetrendek alapján került megállapításra a KÁT Átvevőkre eső mennyiség. Ehhez kapcsolódik a benyújtott utolsó/érvényes (tehát nem feltétlenül az allokáció alapjául szolgáló havi), negyedórás termelési (értékesítési) menetrendhez képesti eltérésből adódó, illetve azon alapuló szabályozási pótdíjból származó bevétel összege, amelyet a nyers árat csökkentő tételként kell figyelembe venni. A szabályozási pótdíjat a menetrendtől való eltérés esetén kell megfizetniük a KÁT Értékesítőknek. A módosítási és tervezési pótdíj 211-ben került bevezetésre, ezekről a későbbiekben még szó lesz. A termelői korrekció az előző időszakban tervezett és a ténylegesen értékesített energia költségének (az árak és mennyiségek szorzatának) a különbsége. A KÁT mérlegkör pénzforgalmának likviditását biztosító pénzügyi hozam-költség szaldó szintén a korábbi időszakról áthúzódóan növeli, illetve csökkenti a nyers ár összegét. Összege abból adódik, hogy a MAVIR-nak hitelt kell felvennie, ha nem áll rendelkezésére a megfelelő összeg a KÁT Értékesítők kifizetéséhez, ellenkező esetben viszont a rendelkezésre álló többletpénzt befekteti. A 211-re vonatkozó KÁT átvevői elszámolási árak kiszámításának alapjául szolgáló részletes KÁT mérlegköri adatok a 4. táblázatban kerültek feltüntetésre. 24

25 Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint 4. táblázat - A KÁT mérlegkör 211. évi adatai Forrás: MAVIR 211. évi KÁT mérlegkör adatok Tervezett havi beszerzés költsége (MFt) Szabályozási energia költsége (MFt) Pótdíj (MFt) - Szabályozási, módosítási, tervezési Pénzügyi hozam-költség szaldó (MFt) Termelői korrekció (MFt) Egyéb költségek (MFt) MAVIR összesített allokálandó költség (M Ft) Nyers ár (Ft/kWh) KÁT átvevői elszámolási ár (Ft/kWh) január február március április május június július augusztus szeptember október november december Összesen ,36 26,66 27,4 27,43 28,99 28,93 29,55 29,68 29,25 29,25 29,57 29,51 27,72 27,78 28,22 28,38 28,25 3,13 33,94 3,3 32,21 32,34 29,84 31,45 32,64 29,43

26 Nyers és elszámolási árak (Ft/kWh) Korrekciók (Ft/kWh) Beszámoló a megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint Az alábbi 7. ábra jól mutatja, hogy a korrekciók eredője minden hónapban növelte a nyers árat, így az átvevői elszámolási ár átlagosan 6,16%-kal magasabb, mint a nyers ár. Kiugró eltérések júniusban, illetve decemberben figyelhetőek meg (14,77 illetve 9,59%-os eltérés) ,78 28,22 28,38 28,25 26,36 26,66 27,4 27,43 3,13 28,99 5,1 33,94 3,3 32,21 32,34 31,45 32,64 29,84 29,55 29,68 29,25 29,25 29,57 29,51 28,93 3,8 3,13 2, ,42 1,57 1,33,82 1,14,75,59 1, Korrekciók (Ft/kWh) Nyers ár (Ft/kWh) KÁT átvevői elszámolási ár (Ft/kWh) 7. ábra Nyers ár, KÁT átvevői elszámolási ár és a korrekciók alakulása 211-ben Forrás: MAVIR 26

27 A mérlegköri költségek jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Egyéb költségek (MFt) Termelői korrekció (MFt) Pénzügyi hozam-költség szaldó (MFt) Pótdíj (MFt) - Szabályozási, módosítási, tervezési Szabályozási energia költsége (MFt) Tervezett havi beszerzési költség (MFt) ábra Az egyes KÁT mérlegköri költségtételek megoszlása és alakulása 211-ben, millió Ft Forrás: MAVIR A Befogadó tervezett havi beszerzési költsége A KÁT mérlegkör költségeinek messze legnagyobb hányadát a KÁT termelők által értékesített villamos energiáért fizetett összegek teszik ki. A villamosenergia-rendszer számára ebből az a rész jelenti a tényleges többletköltséget, amit a mindenkori piaci ár felett fizet ki a MAVIR. A KÁT mérlegkörben értékesíteni tervezett villamos energia összköltsége 211-ben 117,43 Mrd Ft (havi átlagban 9,79 Mrd Ft) volt A szabályozási energia költségei A KÁT mérlegkör működésének második legköltségesebb tétele (a KÁT Értékesítőktől átvett villamos energia, mint termék megvásárlása után) a KÁT mérlegkör szabályozási energia igénye volt ami a KÁT termelők havi tervezett és az általuk ténylegesen értékesített villamos energia mennyiségeinek (negyedórás elszámolású) eltéréséből fakadt. A KÁT mérlegkör 211-ben szétosztott szabályozási energia költsége 15,8 Mrd Ft (havi átlagban 1,32 Mrd Ft) volt Pótdíjak: szabályozási, módosítási, tervezési A szabályozási pótdíj a KÁT Értékesítők által leadott utolsó tehát érvényesnek tekintendő menetrendtől való, illetve azon alapuló eltérések szankcionálását jelenti. Célja a termelők pontosabb menetrendadásra ösztönzése, valamint az, hogy a leadott menetrendeket a 27

28 termelők a lehetőségekhez képest betartsák. A szabályozási pótdíj mivel bevétel jellegű tétel az átvevői elszámolási árakra csökkentőleg hat. 211-ben e tétel összesen 642 millió Ft-tal, átlagosan pedig havi 53,5 millió Ft-tal csökkentette a mérlegkör fedezendő költségeit. A KÁT mérlegkör működését szabályozó jogszabályok (KÁT rendelet és Szétosztási rendelet) 21. decemberi módosítása alapvetően két új szabályozási eszközt vezetett be: a KÁT Értékesítőket érintő módosítási pótdíjat és a KÁT Átvevőket érintő tervezési pótdíjat, továbbá két korábbi lehetőséget törölt el: a félhavi előlegszámla benyújtásának lehetőségét és a beszámítás lehetőségét. A módosítási és tervezési pótdíj fizetés 211. január 1-jével hatályosan került bevezetésre, ám mivel ezen összegek ténylegesen csak később folytak be, a két új pótdíj az átvevői elszámolási árat valójában csak májustól csökkentette (ld. 9. ábra). A módosítási pótdíj célja, hogy a KÁT Értékesítőket az allokáció alapjául szolgáló értékesíteni tervezett havi villamos energia összmennyiség pontosabb megadására késztesse. Amíg a félhavi előlegszámla lehetőségének eltörlése a KÁT Értékesítők túlzott menetrendek beadására való ösztönzöttségét szüntette meg, addig a módosítási pótdíj automatikusan bünteti a mérlegköri egyensúlytalanságot okozó termelőket. E pótdíj összege a 211. évben összesen 275,93 millió Ft-ot tett ki, ami havi átlagban 22,99 millió Ft-tal csökkentette az átvevői elszámolási árat. A tervezési pótdíj bevezetésének oka a módosítási pótdíjhoz hasonló, azonban ez a KÁT Átvevőket ösztönzi pontosabb havi összfogyasztási tervadatok adására. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy néhány KÁT Átvevő a többi KÁT Átvevőhöz képest jelentősen alultervezte felhasználói következő havi fogyasztását, aminek eredményeként kisebb arányt képviselve a villamosenergia-rendszer teljes fogyasztásából kevesebb kötelező átvétel alá eső villamos energia került részére kiosztásra. Így ezek a KÁT Átvevők a többi Átvevő rovására indokolatlan előnyhöz jutottak. Ennek a gyakorlatnak hivatott véget vetni a tervezési pótdíj bevezetése, amely jogszabályban meghatározott tűrési sáv túllépése esetén a tervezett és a tényleges havi fogyasztás eltérésének mértékével arányosan büntet. A 9. ábra jól mutatja, hogy 211 májusától a tervezési pótdíj képviseli a pótdíjak közül a legnagyobb hányadot: összességében 1,18 milliárd Ft-ot (a teljes pótdíjfizetés 56%-a), havi átlagban 98,24 millió Ft-ot. A teljes pótdíjfizetés mértéke így a 211. évben összesen 2,1 milliárd Ft-ra rúgott, ami havi átlagban 174,74 millió Ft-ot jelent. 28

29 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 211 Tervezési pótdíj (MFt),,,, 212,67 191,74 234,79 95,18 213,22 134,42 21,31 75,61 Módosítási pótdíj (MFt),,,, 41,23 35,52 96,54 58,36 13,89 19,57 3,7 7,11 Szabályozási pótdíj (MFt) 86,93 84,91 54,46 72,4 6,25 67, 35,95 51,24 37,2 26,85 43,32 21,91 9. ábra Szabályozási, módosítási és tervezési pótdíjak alakulása a 211. évben (millió Ft) Forrás: MAVIR Pénzügyi hozam-költség szaldó A KÁT mérlegkör 211. évi allokációban figyelembe vett pénzügyi hozam-költség szaldója (kiadás bevétel) összességében pozitív, és 15 millió Ft költségtöbbletet mutat. A havi szaldók fele-fele arányban pozitívak és negatívak, átlagosan 1,29 millió Ft-os többletet mutattak, tehát ennyivel növelték a KÁT mérlegkörbe tartozó villamos energia havi átvevői elszámolási áraiba beépítendő költségtömeget Termelői korrekció A tárgyhavi termelői korrekció a korábbról áthúzódó, a tervezett és a tényleges értékesítés eltéréseiből (mennyiség, összetétel, zónaidő), továbbá az esetlegesen bekövetkező, de előzőleg figyelembe nem vett átvételi árváltozásokból tevődik össze. Az Értékesítők jellemzően felültervezték a termelésüket, így a korrekció csak szeptemberben volt pozitív előjelű tétel (költségtöbblet), átlagosan havi 54,32 millió Ft-os negatív tétel volt, tehát ennyivel csökkentette a mérlegkörnek az átvevői elszámolási árakba építendő költségeit. 211-ben összesen 6,48 milliárd Ft-nyi negatív előjelű termelői korrekció történt. 29