A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
Fogvatartott fogalma Tbj. 4. g) pont az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy.
Nevelőszülők 2014.01.01-jétől a nevelőszülők is biztosítottá válnak: A társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szereznek. A foglalkoztatási jogviszony a működtető, mint munkáltató és a nevelőszülő közötti írásbeli megállapodással jön létre. A foglalkoztatási jogviszony létrejötte az a nap, amikor a gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását jelölte ki. Díjazásuk bérnek minősül. Járulékalap: a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításnál figyelembe vett jövedelem.
A tanulószerződés alapján kifizetett díj A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezései: A tanulószerződésben meghatározott díjat csökkenteni kell a tanuló igazolatlan mulasztásának idejével arányosan. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulót a betegszabadság időtartamára a pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. 2013.12.31-ig: járulékalapként a tanulószerződésben meghatározott díjat kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a tanuló a biztosítás időtartama alatt részesül-e díjazásban pl. az igazolatlan hiányzásai miatt, vagy csak csökkentett díjazásra jogosult.
Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. k) 1. pont a tanulószerződésben meghatározott díj helyett a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj
Biztosítás szünetelése Tbj. 8. Szünetel a biztosítás: a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha ac) azt az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe, e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, g) az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, h) a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt, i) az a)-h) pontokban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Hallgatói munkaszerződés Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 44. (1): A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.
A hallgató díjazása (3) A hallgatót a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg.
A biztosítás nem terjed ki - Tbj. 11. d) pont A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében, vagy a képzési program részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Vagyis az Nftv. 44. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben!
Nem biztosított külföldi kiküldöttek Tbj. 11. Nem változott a 11. b) pont : A biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el; A 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerőkölcsönzés eseten is vizsgálni kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál a foglalkoztatás várható időtartamát azzal az eltéréssel, hogy a két eves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani. Visszamenőleg vált biztosítottá a munkavállaló!
Nem biztosított külföldi kiküldöttek Tbj. 11/A. Új 11/A. : (1) A 11. b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) A kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzésre ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) Az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget. A szocho-t meg kell fizetni!
Nem biztosított, külföldi kiküldöttekre vonatkozó szabály alkalmazása Tbj. 65. (1) bekezdés A 11. (b) pontjában foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés, és munkaerőkölcsönzés esetén is, azzal, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre. Nem jön létre visszamenőleges biztosítás!
Egyéb változások Kiegészítő tevékenységű vállalkozók kieső ideje: keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. Egészségügyi szolgáltatási járulék: 6810 forint (napi összege 227 forint)
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény [Eat.] Szociális hozzájárulási adó
A kifizetőt terhelő adó alapja 1. a tanulószerződésben meghatározott díj helyett a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj Utólagos kifizetések: Adófizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonyok: Eat. 455. (2) bekezdés 2013.12.31-ig, ha a kifizetésre a jogviszony megszűnését követően került sor (elmaradt munkabér), a kifizetőt nem terhelte szocho fizetési kötelezettség. 2014.01.01-től az adóalap megállapításánál az adóalapnak számító jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
A kifizetőt terhelő adó alapja 2. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget: A felsőoktatási intézmény hallgatójának az Nftv. 44. (1) bekezdés a) pontja szerinti, gyakorlati képzésére létesített hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony szakmai gyakorlat A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó, hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony munkaviszonynak minősül!!
A kifizetőt terhelő adó alapja 3. Ha az Eva adóalany egyéni vállalkozó adóalanyisága év közben megszűnik, a választása szerinti magasabb adóalapot törthónap esetén arányosítással állapítja meg. Az Eva alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az Eva alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 1. A részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. 2014.01.01-től a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény 2. Az kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított a 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti. Az új kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás.
Szabad vállalkozási zónában működő kifizetők szociális hozzájárulási adó kedvezménye 1. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet A Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja. A települések felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Kedvezmény: az új munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében.
Szabad vállalkozási zónában működő kifizetők szociális hozzájárulási adó kedvezménye 2. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei: a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a fent említett, vagy attól legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről szóló törvény szerinti területfejlesztésistatisztikai kistérségben van, mint a munkavégzés helye szerinti szabad vállalkozási zóna.
Kutatók kedvezménye A vállalkozásként működő, kutatóhelynek minősülő kifizető a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, (bruttó) munkabére, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékát, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló (bruttó) munkabére, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékát veheti igénybe kedvezményként.
Egyéb változások Tartós álláskereső esetében a 9 hónapon belül legalább 6 hónapig szövegrész helyébe a 275 napon belül legalább 183 napig szövegrész kerül. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tartós álláskereső kedvezményét az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti. Hatályát veszti a A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény fejezet. Hatályát veszti a START PLUSZ, START EXTRA, START BONUSZ kártyákat érintő kedvezmény-összevonási szabály => ezekre 2014-től már nem érvényesíthető kedvezmény.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
2013. augusztus 1-jétől hatályos változás Eho tv. 3/A. (1) bekezdés: A Tbj. szerinti belföldi magánszemély vagy ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja. tv. szerinti kifizető köteles - a kifizető 6 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet a) az Szja tv. 65. -a szerinti kamatjövedelem - az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével - adóalapként meghatározott összege után, b) az Szja tv. 67/B. -a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.
Tartós befektetésből származó jövedelem Tartós befektetés: A magánszemély befektetési szolgáltatóval, vagy hitelintézettel köt tartós befektetésről szóló szerződést, amiben a magánszemély meghatározott nagyságú pénzeszköz lekötését vállalja. A magánszemélynek a számlanyitást követő évtől 3 évig (meghosszabbítható 2 évvel) kell a megtakarítást a tartós befektetési számlán tartani a kedvező adózás érdekében. Gyűjtőév: A számlanyitás éve, ami nem számít bele az 5 éves időszakba. Ebben az évben korlátlanul lehet befizetést teljesíteni a számlára. Lekötési időszak: a számlanyitást követő évtől induló befektetési ciklus, ami alatt erre a számlára befizetést már nem lehet teljesíteni.
Tartós befektetésből származó jövedelem adózása 0 százalékos az adókulcs a lekötési időszak 5. évének utolsó napjáig megtartott befektetésekre, 10 százalékos az adókulcs a 3 éves lekötési időszak meg nem hosszabbítása esetén, illetve ha a 3 éves időszak leteltével egy részét nem hosszabbítja meg, valamint a lekötést a 3 év leteltét követő két évben szakítja meg a magánszemély, 16 százalékos az adókulcs, ha a lekötést a 3 éves időszak vége előtt szakítja meg. 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást csak a 16 százalékos adókulcs mellett kell fizetni.
Kamatjövedelem- Szja. tv. 65. (1) a hitelintézeti betétre, illetve folyó- vagy bankszámlán jóváírt, tőkésített kamatnak a szokásos piaci értéket meg nem haladó része; a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a kollektív befektetési értékpapír (azaz a magyar és külföldi jog szerinti befektetési jegy) kamata, hozama és árfolyamnyeresége; a biztosítói teljesítésből kivétel, ha a biztosító teljesítése az 1. számú melléklet 6.6. pontja szerint adómentes vagy az Szja tv. más rendelkezése alapján minősül adóköteles jövedelemnek a befizetett díjat meghaladó összeg azzal, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja; a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön után fizetett, a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal meghaladó kamat; és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg hozama, ha a kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás.
Mentesített kamatjövedelmek Szja. tv. által mentesített kamatjövedelmek => 65. (3) bekezdés Eho. tv. által mentesített kamatjövedelmek => 3/A. (2)bekezdés 1. A kamatjövedelem, amely után az Szja tv. 84/G. -a alapján az adó mértéke 0 százalék: A 2006.09.01. előtt megkötött, határozott időtartamú kamatperiódussal rendelkező betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét szerződések esetében a jóváírt, kifizetett kamat. A nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, kollektív befektetési értékpapírnak az árfolyamnyeresége (mint kamatjövedelem), ha az értékpapír megszerzése 2006.09.01. előtt történt. 2. Az Szja tv. szerinti EGT-állam által kibocsátott, forintban jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben megállapított, vagy az ilyen értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem => csak személyi jövedelemadó van.
Mentesített kamatjövedelmek Eho. tv. 3/A. (2) bekezdés 3. A kollektív befektetési értékpapír után fizetett kamattal, hozammal összefüggésben, vagy a kollektív befektetési értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor megállapított kamatjövedelem. Feltételek: A befektetési alapnak, vagy más kibocsátónak a (befektető által megismerhető) belső szabályában meghatározottak szerint, a befektetések legalább 80 százalékát forintban kibocsátott értékpapírban kell tartania az értékpapír tulajdonban tartásának időszakában mindvégig, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll. Magyarországi szervezet esetén az MNB felügyelete alatt 2014.01.01-től ez a mentesség kiterjesztésre került a biztosításból származó kamatjövedelmekre, ha annak biztosítási tartaléka, vagy díjtartaléka megfelel a fenti feltételeknek.
Átmeneti rendelkezés Az Eho tv. 3/A. rendelkezéseit a 2013. augusztus 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára nem alkalmazhatóak. Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1- je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, a 6 %-os eho a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet terheli. A 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. július 31-ét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani (időbeli felosztás).
Példa időbeli felosztásra Kamatperiódus: 2013. július 11-től 2013. augusztus 10-ig Kamatperiódus napjainak száma: 31 Augusztusra eső napok száma: 10 Arányszám: 10/31*100=32 A kamatperiódusra eső kamatjövedelem 32 %-át terheli 6%-os eho. Ez a módszer akkor alkalmazható, ha a kamatjövedelem juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg.
Nyilvántartáson alapuló módszer Értékpapíroknál alkalmazható: ha július 31-én volt nyilvános árfolyama, akkor az ehhez viszonyított árfolyamváltozásból származó jövedelem lesz adóköteles. Nem kötelező a nyilvántartás vezetése, de ha van ilyen, ezt kell használnia. Feltétel: A tartási időszakban keletkezzen pozitív szja alap. 1. Példa: Az értékpapírt januárban 1000.-Ft-ért vette a magánszemély. A július 31-i nyilvános árfolyam 1100.-Ft volt, a magánszemély augusztus 31-én 2000.-Ft-ért értékesítette. Kamatjövedelem: 2000-1100=900 2. példa: Szerzés januárban 1000.-Ft-ért Július 31-i nyilvános árfolyam 920.-Ft Értékesítés augusztus 31-én 970.-Ft-ért A tartási időszakban (januártól augusztusig) nincs pozitív szja alap=> nincs szja és eho.
Külföldi pénznem A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni eho megállapítására az Szja tv. külföldi pénznemről forintra történő átszámításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis a kifizető az eho-t ugyanazon külföldi pénznemben állapítja meg, vonja le, és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva fizeti meg.
Eljárási szabályok A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig fizeti meg. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az eho-t a magánszemély előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást az 53-as bevallásra előirt határidőig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Ha a kamatjövedelem kifizetőtől származik, a magánszemélynek nem kell az eho-t bevallani. A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet terhelő eho-t a magánszemély állapítja meg és vallja be.
Külföldi magánszemélynek juttatott kamatjövedelem Az eho-t és annak alapját a kifizető a Tbj. szerinti belföldi minőség vizsgálata nélkül állapítja meg, vonja le, és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be. Ha a magánszemély a 3/A. szerinti eho megfizetésére nem köteles, a tőle levont eho visszatérítését az Art. 4. számú melléklet 5. pontjában meghatározott eljárásban kezdeményezheti, vagyis az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával adó visszatérítési igényt terjeszt elő. A visszatérítés további feltétele: a magánszemélynek igazolnia kell, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül, vagy az EU rendelet hatálya alá tartozó, más tagállamban biztosított személy (A1).
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
Főállású kisadózó fogalma 1. Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
Főállású kisadózó fogalma 2. olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32 33. -a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;
KATA adóalanyiság az előtársasági időszakban A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy ha az korábbi időpont, a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával de legkorábban 2013. január 1-jén jön létre. Vagyis: Ha a Bt, Kkt már a bejegyzés során jelzi, hogy kisadózó vállalkozásként kíván adózni, az előtársasági időszakban is kisadózóként teljesíti kötelezettségeit. nem alanya a számviteli törvénynek nem köteles beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban lévő ügyek esetén is alkalmazható. Hatályos 2013. 11.30-tól!
Megszűnéshez kapcsolódó változás Adóalanyiság megszűnése: a kilépést követő nappal, ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kisadózó, kivéve, ha a kilépést követő napig másik kisadózót bejelentenek. (Jelenleg a kilépés napjáig kell a bejelentésnek megvalósulnia.) Adótartozás miatti megszűnés: állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adó
Magasabb összegű tételes adó 1. Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban ide nem értve a munkaviszonyt végzett tevékenység keretében részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. A bejelentkezéskor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, hogy a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható.
Magasabb összegű tételes adó 2. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni. A tételes adó minden megkezdett naptári hónapra 75.000.- Ft Ellátásalap 136.250.-Ft
A kisadózót megillető ellátások A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és az Flt.-ben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 136 250 forint. Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése miatt nem kell megfizetni.
Adatszolgáltatáshoz kapcsolódó változások 1. Kisadózó adatszolgáltatása: Külföldi partner esetén is ( bármely más személy ) teljesíteni kell az éves nyilatkozatban/bevallásban az adatszolgáltatási kötelezettséget a partner nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki.
Adatszolgáltatáshoz kapcsolódó változások 2. Üzleti partner adatszolgáltatása: A tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Nem kell különválasztani a termékértékesítést, szolgáltatás nyújtást => nem kell a TESZOR számot feltűntetni Az adatszolgáltatás külön nyomtatványon történik (13K102) Már a 2013-ról benyújtandó adatszolgáltatásra is alkalmazandó!
Bevétel Eva-Kata Ha az Eva hatálya alól lépett át a Kata hatály alá, nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az Eva. tv. alapján az Eva alapjának kell tekinteni (számlázás Eva időszakban, bevétel Kata időszakban). Az ilyen bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik. 2013. évre is alkalmazandó! Az előzőleg kettős könyvvezetést választó Eva-alanynál nem tartozik az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjába: Eredménytartalék, eredménytartalékból lekötött tartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék => Eva-alanyként már leadózta
Egyéb változások Készletérték: ha a kisadózó vállalkozás a tevékenységét megszűnteti, az szja-ból átlépéskor megállapított készletértéke növeli a bevételt. Bevételi nyilvántartás: nem kell külön vezetni, ha a bevételt a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti, feltéve, hogy ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.