Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem
Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István (A Környezet és Fejlődés Világbizottság - Brundtland Bizottság tagja) Fleischer Tamás (MTA Világgazdasági Intézet) A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2).
Az EU Helsinki Miniszteri Konferencián (1993) definiálták a tartamos erdőgazdálkodást: A tartamos erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon, meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljenek más környezeti rendszerek ne károsodjanak.
Az Unió erdészeti stratégiája az alábbi cselekvési területeket tartalmazza: Erdőforrások védelme: - vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdőgazdálkodás tervezésébe Tűzvédelem: Biológiai változatosság (biodiverzitás) megőrzése: - az erdőtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdőtelepítésre irányuló kutatómunka elősegítése - az erdőgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása Az erdő rekreációs értékének növelése: Az erdő értékének növelése: Az általános környezetet érintő intézkedések:
Mi a tartamos nagyvadgazdálkodás? Olyan gazdálkodás, amely során évről évre ugyanazt a hozamot tudjuk elérni úgy, hogy a vadászati és egyéb társadalmi igényeket kielégítjük anélkül, hogy a jövő hozamait valamint a gazdálkodás feltételeit veszélyeztetnénk.
Mi a hozam és mik a gazdálkodás feltételei? Nem lehet cél a nagyvadállomány nagyságának, vagyis a hozam mértéktelen növelése, mert ez az élőhelyet, vagyis a gazdálkodás feltételeit veszélyeztetné a vadkár révén. A mezőgazdaságban és az erdőtelepítésekben, felújításokban okozott kárt az okozza, hogy a nagyvadállomány mesterségesen megnövelt és művelés alá vontuk táplálkozásának tárgyát, az erdőt és mezőt. Mivel nem jut egyensúlyra élőhelyével, a nagyvad túlzott sűrűsége nem csak gazdasági, de természeti kárt is okozhat
A tartamos nagyvadgazdálkodás feltételei Legalább három dolgot kell megvizsgálnunk: a nagyvad ökológiai szerepét, a nagyvadállomány nagyságának alakulását, és a nagyvadgazdálkodás ökonómiai vonatkozásait
A nagyvad táplálkozásának ökológiai vonatkozásai Befolyásolja az erdősítés fafaj összetételét (-) Visszaszorítja a szederborítást (+) Befolyásolja a lágyszárú diverzitást (±) Károsítja a sziklagyepeket, fenntartja a sziklagyepeket (±) Megakadályozhatja a természetes felújítási módok alkalmazását (-) Akadályozhatja a folyamatos erőborítással történő gazdálkodást (-) Az erdősítésvédő kerítések építése miatt élőhelyfragmentációt eredményez (-)
Nincs szebb erdő a magyar bükkösnél és nincs szebb vad a benne orgonáló szarvasbikánál " (gr. Széchenyi Zsigmond) Foto: Blaumann Ödön
De vegyük sorjában és vizsgáljuk meg hogyan, milyen elvek szerint alakultak a nagyvadgazdálkodás szabályozása, alapvető módszerei és folyamatai az elmúlt időszakban, kitérve a nagyvadállomány szabályozásának jogi környezetére és gyakorlati megvalósítására, a nagyvadállomány dinamikáját befolyásoló tényezők feltárására, a nagyvad élőhelyét befolyásoló tényezők változására, a vadkár alakulására és a vadkárra ható jogszabályi és gazdálkodási kérdésekre, és a nagyvadgazdálkodás ökonómiai kérdéseire.
Gímszarvas állományszabályozás 198-212 között 12 1 8 Gímszarvas becslés és lelövés adatok 198-212 Becslés Hasznosítás 4 35 3 25 Érmes gímszarvasbikák számának alakulása 197-212 db 6 4 db 2 15 1 2 5 db Aranyérmes gímszarvasbikák számának alakulása 197-212 4 35 3 25 2 15 1 5 arány 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Érmes gímszarvasbikák arányának alakulása 197-212
Őz állományszabályozás 198-212 között db 4 35 3 25 2 15 1 5 Őz becslés és lelövés adatok 198-212 Becslés Hasznosítás db 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Érmes őzbakok számának alakulása 197-212 db 8 7 6 5 4 3 2 1 Arany érmes őzbakok számának alakulása 21-212 arány 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Érmes őzbakok arányának alakulása 197-212
Vaddisznó állományszabályozás 198-212 között db Vaddisznó becslés és lelövés adatok 21-212 18 16 Becslés 14 12 1 8 6 4 2 Hasznosítás arány (%) 25, 2, 15, 1, 5,, Zárttéri vaddisznó arányának alakulása 21-212 Állomány belüli arány Terítéken belüli arány
Dámszarvas és muflon állományszabályozás 198-212 között db 35 3 25 2 15 1 Dámszarvas becslés és lelövés adatok 21-212 Becslés Hasznosítás arány (%) 6, 5, 4, 3, 2, Zárttéri dámszarvas arányának alakulása 21-212 Állomány belüli arány 5 1,, db 14 12 1 8 6 4 Muflon becslés és lelövés adatok 1982-212 Becslés Hasznosítás arány (%) 35, 3, 25, 2, 15, 1, Zárttéri muflon arányának alakulása 1982-212 Állomány belüli arány Terítéken belüli arány 2 5,,
Vitatható szabályozás és gyakorlat Az üzemtervek bevezetése (3/198 MÉM rendelet) a vadeltartó képesség meghatározásának és az állománybecslés problémája alábecslés Az 1996-ban bevezetett háromszintű tervezési rendszer, továbbra is megbízhatatlan adatok a tervezéshez ad hoc intézkedések A tarvadállomány módszeres alulhasznosítása Az állományok elfiatalodása a 7-es évektől Kampányszerű állománycsökkentések az idős bikakorosztályok egyidejű lefejezésével Az ezeket követő oktalan kímélet, nagyvadállomány túlzott növekedése A vaddisznó kocák oktalan kímélete Kiútkeresés a zárttéri vadtartásban, annak összes torzulásával Eszköztelenség és konzekvens fellépés hiánya a korosztályszabályozási elvek érvényesítésére
Nagyvadfajok vadgazdálkodási értéke 8 7 Nagyvadfajok vadgazdálkodási értéke Magyarország 6672295 Összes vagyonérték 14 Mrd. Ft 6 ezer HUF 5 4 3 2 1 4755 96264 242815 2128725
Az állami erdő értékváltozása (Mrd. Ft) Héjj és Marosi, 29; Náhlik, 211 Becslések szerint az összes erdő vagyonértéke 29-ben elérte a 2. Mrd. Ft-ot, míg a nagyvad vagyonértéke 14 Mrd. körüli volt
Vadgazdálkodás 21-212 között terület (ha) 16 14 12 1 8 6 4 2 Erdei vadkár alakulása 1981-212 minőségi mennyiségi ezer HUF 4 35 3 25 2 15 1 5 Kifizetett vadkárok alakulása 212 évi árakon 1981-212 mezőgazdasági vadkár erdei vadkár ezer HUF 55 45 35 25 15 Bevételek-kiadások alakulása Magyarországon 1982-212 (212 évi érték) 5-5 Bevételek Kiadások Egyenleg A kifizetett erdei vadkár,13 milliárd, az éves kerítésépítési költségek kb. 1,2 milliárd forintot tesznek ki A kifizetett mezőgazdasági kár 2,51 milliárd (212) A vadgazdálkodásból származó bevételek 212-ben 2,3 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege 1,38 milliárd forintot tettek ki
A KIFIZETETT VADKÁR ÉRTÉKE Somogy és Heves megye (212-es reálértéken) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 ezer HUF Vadkárok alakulása Somogy megyében (212 évi érték) Erdei vadkár Mezőgazdasági vadkár ezer HUF 3 25 2 15 1 5 Vadkárok alakulása Heves megyében (212 évi érték) Erdei vadkár Mezőgazdasági vadkár A mezőgazdasági vadkár csak Somogyban nagyobb nagyságrendekkel, mint az erdei Somogyban a mezőgazdasági vadkár (297 millió Ft) a Heves megyei (1 millió Ft) 3-szorosa Somogyban az erdei vadkár (23 millió Ft) a Heves megyei (3,9 millió Ft) 6- szorosa Jelenleg Somogy megyében 19 ezer hektár van bekerítve 29 km hosszú kerítéssel (Varga, G. és Baranyai, S.: Somogy megye agrárgazdaságának helyzetértékelése. MGSZH, MVH Somogy megye. Kaposvár, 29. pp. 21.)
A vadgazdálkodási ágazat mérlege és a vadkárelhárítás költségei Somogy és Heves megyében ezer HUF 4 35 3 25 2 15 1 5-5 A vadgazdálkodási ágazat mérlege Somogy megyében (212 évi érték) Bevételek Kiadások Egyenleg ezer HUF 115 95 75 55 35 15-5 A vadgazdálkodási ágazat mérlege Heves megyében (212 évi érték) Bevételek Kiadások Egyenleg A vadgazdálkodásból származó bevételek 212-ben 2,5 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege,33 milliárd forintot tettek ki A kifizetett mezőgazdasági kár,544 milliárd Ft (28-ban,444 milliárd Ft) A kifizetett erdei vadkár,9 milliárd Ft A vadgazdálkodásból származó bevételek 212-ben több, mint,6 milliárd, a bevételek és kiadások egyenlege,117 milliárd forintot tettek ki A kifizetett mezőgazdasági kár,16 milliárd Ft A kifizetett erdei vadkár,1 milliárd Ft
Vitatható szabályozás és gyakorlat A vadászati hatóság és társhatóságok csekély létszáma és korlátozott eszközrendszere Késői és kampányszerű, ráadásul fűnyíró elv alapján történő beavatkozás a nagyvadállományok alulhasznosítása esetén A hasznosítás tervezésénél a vadkár figyelmen kívül hagyása A tervezéskor általában nem veszik figyelembe a természetvédelmi és erdőgazdálkodási előírásokat, törekvéseket Az erdővédelmi bírság intézményének kontraproduktív alkalmazása Szigorú előírások a befejezett erdősítések átvételénél A földtulajdonosoknak illetve föld használóinak kevés az eszköze az állománycsökkentés elérésére A vadászatra jogosultak magas kiadásai és az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak tagjainak csekély tőkeereje miatt, mértéken felüli bevételkényszer jelentkezik
A jövő kérdése: hogyan vagy milyen szinten tudjuk a vadászati igényeket úgy kielégíteni, hogy növelni lehessen a természetes felújítások arányát, eleget lehessen tenni a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás mindenkori jogszabályi követelményeinek, sehol, de különösen természetvédelmi területeken ne csökkenjen a biodiverzitás, természetvédelmi területeken ne csorbuljanak az egyéb alapvető természetvédelmi célok, csökkenjen a bekerített erdősítések száma/aránya, csökkenjenek a mezőgazdasági vadkár miatt kialakult konfliktusok a földtulajdonosokkal ill. a föld használóival.
Javaslatok A gazdasági célú vadgazdálkodás és a rekreációs célú vadászat szétválasztására A földtulajdonosi közösségek jogi státuszának megerősítése A földtulajdonosi közösség hozzon létre vagy bízzon meg egy gazdasági társaságot a vadgazdálkodás folytatásával A vadászatra jogosultak felelősségi körének növelése A vadgazdálkodásért, annak szakszerűségéért feleljen a gazdasági társaság A gazdasági társaság alkalmazzon felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személyt (aki több vadászatra jogosult alkalmazásában lehet, de korlátozott területen A gazdasági társaság tagjai útján és/vagy pausal és bérkilövés formájában hasznosítja vadászati jogát Az állami felügyelet erősítése A vadászatra jogosultak költségeinek csökkentése
Javaslatok Körzettervek helyett országos vadgazdálkodási irányelvek megfogalmazása Gímszarvas-gazdálkodási tájak létrehozása Rugalmasabb tervezés, kapjanak nagyobb szerepet az indirekt mutatók (vadkár) Az állomány fenntartható nagyságát az állományváltozások trendjeiből és azok hatásainak felméréséből célszerű megállapítani, nem feltétlenül a tényleges számszerű példányszám, hanem a lelövések nagyságának meghatározásával Az erdőben honos nagyvadállomány létszámának, illetve hasznosítási mértékének meghatározása történjen az erdő rendeltetésének, előírt üzemmódjának és természetességi állapotának maximális figyelembe vételével Meg kell teremteni a korosztály szabályozás ellenőrzésének és végrehajthatóságának jogszabályi feltételeit
Javaslatok A kontraproduktív erdővédelmi bírság kivezetése vagy feltételeinek megváltoztatása Az erdősítéseket elég lenne csak akkor bekeríteni, ha erősnek ígérkező vadkár feltételezhető bennük. Ahol lehetséges célszerű lenne visszatérni az egyedi védekezési módszerekre Az erdőtörvény végrehajtási rendeletében lehetővé kell tenni az erdőfelújítási kötelezettség határidőn túli teljesítését vadkárra hivatkozva. Az élőhely-fejlesztési pályázatok kiemelt támogatási célja legyen a cserjeszint kezelése. Felülvizsgálandó a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazásának az erőtörvényben előírt erőltetett bevezetési üteme, a bevezetést tájanként eltérő mértékben kell előírni
Valóban nincs szebb erdő a magyar bükkösnél ám bükkös és bükkös között lényeges különbség van ezért a hazai nagyvadállomány jövője szempontjából meghatározó kérdés az, hogyan tudjuk kezelni az erdő-vad, illetve az erdészet, természetvédelem és vadgazdálkodás viszonyrendszerét.
Vagyis hogyan vagy milyen szinten tudjuk a vadászati igényeket úgy kielégíteni, hogy növelni lehessen a természetes felújítások arányát, eleget lehessen tenni a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás mindenkori jogszabályi követelményeinek, sehol, de különösen természetvédelmi területeken ne csökkenjen a biodiverzitás, természetvédelmi területeken ne csorbuljanak az egyéb alapvető természetvédelmi célok, csökkenjen a bekerített erdősítések száma/aránya, csökkenjenek a mezőgazdasági vadkár miatt kialakult konfliktusok a földtulajdonosokkal ill. a föld használóival.
Köszönöm a figyelmet! Foto: Blaumann Ödön