KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt. sz.: D. 511/ 8 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban: a Döntőbizottság Elnöke) által a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23., továbbiakban: ajánlatkérő) "vállalkozási szerződés a MBFH székhelyén korszerű, gazdaságosan üzemelő hőközpont kialakítására" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. (1) bekezdés c) pontját, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, az ajánlattételi dokumentációt, valamint ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban ezt követően hozott döntéseit. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítéstől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint ajánlatkérő írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő 2010. június 15-én tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. 252. (1) bekezdésének c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást indított.
2 Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a Közbeszerzési Értesítő 2010. évi 3. számában megjelent hirdetménnyel meghívásos közbeszerzési eljárást indított, melynek a fűtéskorszerűsítésre vonatkozó (első) része tekintetében az eljárást a 2010. május 27-ei eredményhirdetésen a Kbt. 92/A. (2) bekezdés alapján eredménytelenné nyilvánította. A fűtéskorszerűsítés indokai továbbra is fennállnak, a tervezett munkák elvégzése a fűtési időszak kezdetéig, október 15-éig, feltétlenül szükséges, ezért indított ajánlatkérő változatlan műszaki tartalommal új eljárást. Az eredménytelen eljárás ajánlatai közül a legrövidebb kivitelezési időtartam 83 nap volt. Ajánlatkérő ajánlattételre az előző eljárás ajánlattevőit, a BICALOR Kft-t, a KIPSZER Elektromos Szerelő Zrt-t és a Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft-t hívta fel. A tárgyalásos eljárás alkalmazásáról adott tájékoztatás mellett ajánlatkérő megküldte ajánlattételi felhívását. Ajánlatkérő az alternatív és a részekre történő ajánlattételt nem tette lehetővé. Az ajánlattételi felhívás 4. pontja szerint a közbeszerzés tárgya, illetve mennyisége: Vállalkozási szerződés a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal székhelyén (Budapest XIV. kerület Columbus u. 17-23.) korszerű, gazdaságosan üzemelő hőközpont kialakítása, beleértve a jelenlegi elavult 3 db THERMOPRESS 400/6 465 kw névleges egység-hőteljesítményű kazán cseréjét, a füstelvezető rendszer felújítását, a belső földgázellátást, a belső vízellátás-csatomázást, új kondenzációs ikerkazán szerelését a szabályozó automatikával és az összes szükséges tartozékkal; büféhelyiség szellőztetése. Az ajánlattételi felhívás 7. pontja szerint a tervezett legkésőbbi befejezési véghatáridő 2010. október 14. napja. A felhívás12. pontja tartalmazta, hogy ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 57. (2) bekezdés b) pontja szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Az ajánlatkérő által összeállított dokumentáció tartalmazta az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, a részszempontokhoz tartozó súlyszámokat, az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát, az értékelés módszerét. Az ajánlati dokumentáció részeként ajánlatkérő kivitelezési tervdokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére.
3 A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2010. június 25., az első tárgyalás időpontja 2010. június 30., az eredményhirdetés időpontja 2010. július 2., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. július 22. napja. A Döntőbizottság Elnöke 2010. június 18. napján hiánypótlásra hívta fel ajánlatkérőt. Kérte, indokolja ajánlatkérő, hogy jelen közbeszerzési eljárás miért nem folytatható le a (hirdetményes) egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint, figyelemmel az ajánlatkérő saját maga által meghatározott eljárási határidőkre, különösen az eredményhirdetés, valamint a szerződéskötés időpontjára, ez utóbbi esetében annak a szerződéskötési moratórium időtartama szerinti rögzítésre. Ajánlatkérő megismételte a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatásában előadottakat. Az eredménytelen eljárás ajánlatai közül a legrövidebb kivitelezési időtartam 83 nap volt. Az eljárás eredménytelensége nem az ajánlatkérő mulasztásából eredt. A fűtéskorszerűsítés indokai továbbra is fennállnak, a tervezett munkák elvégzése a fűtési időszak kezdetéig, október 15-éig, feltétlenül szükséges, ezért indított ajánlatkérő változatlan műszaki tartalommal új eljárást. A fűtési idény megkezdését megelőző napot mint a kivitelezés befejezésének végső határidejét vette figyelembe. Ettől az időponttól a kivitelezés legrövidebb megajánlott időtartamát visszaszámolva, a szerződéskötésnek 2010. július 22-én meg kell történnie. A hirdetményes egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint lefolytatandó eljárás időszükséglete általános eljárás esetén, figyelemmel a Kbt. 251. (1) bekezdés és a Kbt. 250. (3) bekezdés i) pontjára, legalább 25 + 20 = 45 nap. Erre figyelemmel az ajánlattételi felhívást - ha az ajánlatok elbírálásának legalább három napos, az eredményhirdetés további két napos minimálisan szükséges igényét figyelembe véve - 2010. június 3-án kellett volna feladni. Az eljárás eredményhirdetése 2010. május 27-én volt. A Kbt. 323. (2) bekezdés d) pontja szerinti jogorvoslati eljárás megindítására előírt 15 napot figyelembe véve viszont az eljárás legkorábban 2010. június 11-én lett volna indítható. A (hirdetményes) egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint eljárás ezen időponttal történő indításával a kivitelezés befejezésének 2010. október 14-ei időpontja nem lett volna tartható, mivel az eljárás és a kivitelezés időtartama (25 + 20 + 3 + 2 + 83 = 133 nap) figyelembevételével a kivitelezés legkorábban 2010. október 29-én fejeződhetett volna be. A Döntőbizottság Elnöke 2010. június 24. napján DT.954/6/2010. számú iratával hivatalból megindította a Döntőbizottság eljárását ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása ellen. Az eljárásindító irat indokolása szerint a Döntőbizottság Elnöke rendelkezésére bocsátott iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok
4 rendelkezéseinek megsértése, ezért indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás megindításáról 2010. június 24. napján értesítette az érdekelteket. A jogorvoslati eljárás során megküldött bontási jegyzőkönyv szerint az ajánlattételi határidőig két ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatot tett a BICALOR Kft. 2010. október 10-i és a KIPSZER Elektromos Szerelő Zrt. 2010. szeptember 24-i teljesítési határidővel. Ajánlatkérő a jogsértés hiányának megállapítását kérte. Előadta, hogy a fűtéskorszerűsítést elsődlegesen meghívásos eljárás alapján akarta elvégeztetni, nem feltételezte, hogy eljárása eredménytelenül zárul. A kicserélni kívánt kazán 1961-ben épített, rendkívül elavult, nagyon rossz műszaki állapotban van, működtetése rendkívül gazdaságtalan. A meghívásos eljárást megindító hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 2010. január 08-i, 3. számában, 28901/2009. iktatószám alatt került közzétételre. A részvételi jelentkezési határidő 2010. február 15-e volt. Az 1. rész tekintetében eredménytelen közbeszerzési eljárást követően - tekintettel a központi fűtésről és melegvíz szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet 2. f) pontjának előírására, mely szerint a fűtési idény az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja közötti időszak - még nyitva álló idő miatt vált szükségessé, hogy ajánlatkérő éljen a Kbt.-ben egyébként lehetővé tett eljárási határidők lerövidítésére vonatkozó lehetőséggel. Az a körülmény, hogy a meghívásos eljárás első része eredménytelenül zárult, valamint, hogy a fűtési szezon megkezdéséig be kell fejezni a beruházást indokolta a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontja szerinti a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A meghívásos eljárásban három cég tett ajánlatot, közülük egy ajánlat volt érvényes. Ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azért hívott fel több ajánlatkérőt ajánlattételre, hogy az eljárás eredményessége és a verseny biztosítva legyen. Az ajánlatkérő kezelésében álló épület nyílászáróinak cseréje (a meghívásos eljárás 2. része) - az eredményes közbeszerzési eljárás során megkötött vállalkozási szerződés szerint - folyamatban van, a kivitelezési terv szerint 2010. augusztus 21-én befejeződik. A kazánok cseréje a fűtés biztonságát és az energiafelhasználás gazdaságosságát egyaránt szolgálhatná. Ajánlatkérőnek jelenleg rendelkezésére áll a fűtéskorszerűsítés anyagi fedezete, ami nem tartalékolható a fűtési idényt követő időszakra, célszerű felhasználása nem csak ajánlatkérő érdeke.
5 Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását a meghívásos eljárás eredményhirdetését 2010. május 27. napját követően azért nem indította meg közvetlenül, mert az eredményhirdetéstől számított 15 napot kivárt, hogy esetleges jogorvoslati kérelem benyújtása esetén ne indítsa meg az eljárását. Az ajánlattételi felhívás előírásaival kapcsolatban ajánlatkérő tárgyalási nyilatkozatában azt közölte, hogy az elbírálási részszempontokat, a súlyszámokat, az értékelés során adható pontszám alsó-felső határát, valamint a pontkiosztás módszerét a dokumentációt tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a felhívást a dokumentációval együtt, egy időben kapta meg mindhárom ajánlattevő, nem bírt relevanciával, hogy melyik dokumentumban került rögzítésre. Ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy közbeszerzési eljárását a Kbt. 330. (3) bekezdés alapján 2010. június 30-án a Döntőbizottság érdemi határozatáig felfüggesztette, tárgyalásra nem került sor. Az eljárás során egyéb érdekelt észrevételt nem tett. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az alábbi indokokra tekintettel alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti, nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, általános egyszerű, a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A Kbt. 249. (1) bekezdés szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontja alapján a 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Kbt. 252. (2) bekezdés b) pont értelmében az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a 126-128., valamint a 131-135. szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést
6 kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A törvény kivételes eljárásnak tekinti a tárgyalásos eljárást, ami csak akkor alkalmazható, ha a Kbt. kifejezetten megengedi. A tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályok ugyanis önmagukban korlátozzák a Kbt. alapelveinek érvényesülését. Az ajánlatkérő által választott kivételes eljárásfajta alkalmazása több kötelező feltétel együttes fennállásához kötött, bármelyik hiánya kizárja az eljárásfajta jogszerű alkalmazását. Ezen feltételek: a) a beszerzés tárgya tekintetében rendkívüli sürgősségnek kell fennállnia, ami miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; b) az ajánlatkérő által előre nem látható okból kell előállnia a rendkívüli sürgős helyzetnek, c) a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmény nem eredhet ajánlatkérő mulasztásából. A Döntőbizottság mindenekelőtt szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a törvényi feltételek fennállásának bizonyítása az ajánlatkérőt terheli. Ajánlatkérőnek kell megjelölnie az eljárásfajta választására okot adó körülményeket és a Döntőbizottság a megjelölt körülmények értékelésével dönt a választott eljárás jogszerűségéről, vagy jogszerűtlenségéről. A Döntőbizottság megítélése szerint a kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárás tekintetében a kötelező feltételek mindegyike nem állt fenn. Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyú beszerzési igényét is magában foglaló közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek a jelen eljárás tárgyát képező beruházást magában foglaló első része tekintetében a meghívásos közbeszerzési eljárást nem tudta eredményesen befejezni. A Döntőbizottság szerint ez a körülmény a jelen esetben nem alapozza meg a választott eljárásfajta jogszerű alkalmazását, mivel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megkezdésekor számolnia kellett azzal, hogy a közbeszerzési eljárás, vagy annak valamely része tekintetében a jogorvoslati kérelem benyújtására, jogsértés megállapítására kerülhet sor, esetleg az eljárást, annak valamelyik részét eredménytelennek kell nyilvánítania, nem kerül sor szerződéskötésre. Ezek a körülmények bármely ajánlatkérő számára az eljárás megindítása előtt előre láthatók, ezért ajánlatkérő mulasztásának minősül, ha ezeket figyelmen kívül hagyva kerül a közbeszerzési eljárás kiírásra. Ebből következően a meghívásos eljárásnak a jelen eljárás tárgyát képező beruházást magában foglaló
7 első része tekintetében az eljárás eredménytelensége, az ebből következően előálló sürgető helyzet nem alapozza meg a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát, figyelemmel arra, hogy a kényszerhelyzet ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza. A Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásfajta megalapozott alkalmazásának feltétele, hogy a sürgősséget eredményező, előre nem látható körülmény jelentkezésekor ajánlatkérő haladéktalanul intézkedjen az eljárás megindítása érdekében. Ajánlatkérő meghívásos közbeszerzési eljárásának eredményhirdetésére 2010. május 27. napján került sor. A meghívásos eljárás első részét a Kbt. 92./A. (2) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánította. Ajánlatkérő ezen időponttól megindíthatta az eredménytelenné nyilvánított részre vonatkozó újabb közbeszerzési eljárását. A Kbt. 251. (1) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban. A Kbt. 251. (2) bekezdése az (1) bekezdéstől eltérően lehetővé teszi az ajánlattételi határidő legkevesebb huszonöt napos időtartama legfeljebb öt nappal történő lerövidítését, feltéve, hogy a dokumentáció rendelkezésre bocsátása és a kiegészítő tájékoztatás megadása elektronikus úton történik. A Kbt. 250. (3) bekezdés i) pontja alapján alkalmazandó 99. 3) bekezdése szerint a szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. (2) bekezdés] eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetén hatvanadik - napnál későbbi időpontban. A fenti határidőkön túl (kiegészítő tájékoztatásra és hiánypótlásra) figyelembe venni szükséges további időszükséglet mellett a Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. által előírt határidők alapján 50 nap alatt lefolytatható az egyszerű eljárás. Jelen beszerzés esetében figyelemmel az ajánlatkérő által megjelölt 83 nap kivitelezési, az október 14-i teljesítési határidőre ajánlatkérőnek 57 nap rendelkezésére állt az egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására. Így a Döntőbizottság megállapította, hogy nem áll fenn az a törvényi feltétel sem, hogy az ajánlatkérő rendelkezésre álló idő nem elegendő egyszerű eljárás lefolytatására.
8 A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő védekezését, hogy az esetleges jogorvoslati kérelem benyújtása miatt az eredményhirdetést követően tizenöt napot kivárt. A Kbt. 3. -a értelmében a Kbt. kogens rendelkezéseket tartalmaz, ezért az eljárásfajta alkalmazása jogszerűségének megítélésekor csak azok a törvényi feltételek vizsgálhatók, amelyek a Kbt-ben meghatározásra kerültek. A Kbt. nem írja elő ajánlatkérő számára, hogy várakozzon újabb közbeszerzési eljárása megkezdésével. Ajánlatkérő jelen esetben saját döntése folytán kezdte meg közbeszerzési eljárását a korábbi közbeszerzési eljárása eredményhirdetésének napjától számított 19. napon. A közbeszerzési eljárás megkezdésével késedelmeskedő ajánlatkérő rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárással nem hozhatja be az általa elmulasztott időt. A Kbt. 252. (1) bekezdés c) pont szerinti eljárás arra az esetre biztosít megoldást, ha váratlanul, hirtelen bekövetkezik egy rendkívüli helyzet, melynek elhárítása érdekében rendkívül gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges. Ebből adódóan a beszerzés feltétlen szükségessége nem állapítható meg, abban az esetben, ha a beszerzési igény már korábban jelentkezett, az hosszabb ideje fennáll. A Kbt. előzőekben ismertetett rendelkezéseiből megállapítható, hogy a rendkívüli sürgősségnek a beszerzés tárgya tekintetében kell fennállnia, azaz jelen esetben a korszerű, gazdaságosan üzemelő hőközpont kialakítását, beleértve az elavult 3 db THERMOPRESS 400/6 465 kw névleges egységhőteljesítményű kazán cseréjét, a füstelvezető rendszer felújítását, a belső földgázellátást, a belső vízellátás-csatomázást, új kondenzációs ikerkazán szerelését a szabályozó automatikával és az összes szükséges tartozékkal; büféhelyiség szellőztetését magába foglaló építési beruházásnak kell(ene) a rendkívül sürgősnek minősülnie. A Döntőbizottság rendelkezésére álló iratokból megállapítható volt, hogy a rendelkező részben meghatározott beruházás megvalósítására irányuló ajánlatkérői igény már 2009. februárjában fennállt. A jelen közbeszerzési eljárásban kiadott dokumentációból kitűnik, hogy a 2009. februárjában elkészült - és a kazánházba telepíteni tervezett kondenziációs gázkazánt is tartalmazó - kiviteli tervek szerint kívánja ajánlatkérő székhelyén megvalósítani a kazánház, kazán rekonstrukciót és büfé szellőzést, ebből adódóan a rendkívüli sürgősség fennállása a beszerzés tárgya tekintetében nem állapítható meg. A fentieket összességében értékelve a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek teljesülését az ajánlatkérő által megjelölt indokok nem támasztják alá. Az előzőek alapján a
9 Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően döntött a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás folytatásáról, ezzel megsértette a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontját. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívást megsemmisítette az ajánlattételi felhívás tekintetében jogsértést nem állapított meg. Ugyanakkor a Döntőbizottság szükségesnek tartja felhívni ajánlatkérő figyelmét, ha és amennyiben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít, ajánlattételi felhívását a Kbt. hirdetmény nélküli eljárás ajánlattételi felhívására irányadó kogens rendelkezései alapján összeállított ajánlattételi felhívással tegye meg. Amennyiben a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, a Kbt. kogens jellegére figyelemmel az ajánlattételi felhívásban kell megadni a részszempontokat, az azokhoz tartozó súlyszámokat, a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, továbbá azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot. Ajánlatkérőt a Kbt. előírásainak betartása alól az sem mentesíti, ha egy időben juttatja el ajánlattevőkhöz a felhívást, illetve a dokumentációt. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel - Kbt. 340. (2) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 252. (1) bekezdés c) pontját, a 340. (3) bekezdés b) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, dokumentációját és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság jelen esetben nem ítélte szükségesnek további jogkövetkezményként bírság alkalmazását, mivel az ajánlattételi felhívás, dokumentáció, valamint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában ezt követően hozott döntéseinek megsemmisítésével a jogsértés reparálható. A költségekről szóló rendelkezés a Kbt. 340. (2) bekezdés g) pontján, valamint a Kbt. 341. (4) bekezdésén alapul. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. július 26. Dr. Bátorligeti Márta sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Dr. Tukacs László sk közbeszerzési biztos Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk közbeszerzési biztos Taksás Ilona
10 Kapja: 1. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 2. BICALOR Kft. (1026 Budapest, Fillér u. 39. ) 3. KIPSZER Elektromos Szerelő Zrt. (1106 Budapest, Jászberényi út 24-36.) 4. Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft. (1112 Budapest, Rákó u. 51.) 5. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 6. Irattár