ÁLTALÁNOS Absztrakt DR. KOVÁCS GÁBOR DR. VARGA ANDRÁS A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre jelentkezők felvételi adatainak elemzése - között Data analyis of applicants applying to the National University of Public Service between - A magyar oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben alapvető és mélyreható változásokon ment keresztül. A felsőoktatási stratégia a felsőoktatás rendszerváltását befejezettnek tekinti, annak fő feladatául az értékteremtést, értékmegőrzést, a racionális, teljesítményelvű működést tűzte ki célul. Ezzel együtt a megváltozott oktatási környezetben olyan tényezők jelentek meg, mint a globalizáció, a társadalmi trendek változásai, a demográfiai folyamatok, vagy éppen a munkaerő-piaci igények. A felsőoktatási reformok egyes intézmények megszűnését vagy szervezeti átalakulását eredményezték, ennek köszönhetően jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem -es megalakulásával több, nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatási, kutatási centrum egyesült. Az Egyetem Karai és Intézetei az eltelt időszakban is széles körű kínálattal várták az intézményben továbbtanulni vágyó fiatalokat. A feltörekvő új generációk nagy bizalommal fordultak az Egyetem által kínált továbbtanulási lehetőségek felé, melyet a felvételi statisztikák évről évre alátámasztanak. A tanulmány a és közötti időszakban, az Egyetemre jelentkezők felvételi adatait elemzi. Kulcsszavak:Nemzeti Közszolgálat Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Közigazgatás-tudományi Kar, Európai és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Rendészettudományi Kar, felvételi eredmények, alap és mesterképzésre jelentkezők Abstract The Hungarian educational system has gone through substantial and profound changes in the past decades. According to the higher education strategy the transition in higher education is considered to be completed. Value creation, value preservation and rational, performance based operation have been targeted. Nevertheless, some other factors like globalization, changes of social trends, 247
ÁLTALÁNOS demographic processes or even the needs of the labour market have emerged in the changed educational environment. Reforms of higher education have resulted in closing some institutions or carrying out their organizational changes due to which the National University of Public Service was established. By the National University of Public Service coming into being in several higher education and research centres of significant tradition were amalgamated. In the past years the Faculties and Institutes of the University have offered a wide range of choice for youngsters wanting to continue their studies at the institution. The emerging new generations have placed their trust in the opportunities for further education offered by the University the fact of which has been supported by statistics year by year. The present study gives an analyis of the data of applicants to the National University of Public Service between and. Keywords: National University of Public Service, Faculty of Military Sciences and Officer Training, Faculty of Public Administration, Faculty of International and European Studies, Faculty of Law Enforcement, results of the entrance examination, applicants for BA and MA training programmes A magyar oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben alapvető és mélyreható változásokon ment keresztül. A felsőoktatási stratégia a felsőoktatás rendszerváltását befejezettnek tekinti, annak fő feladatául az értékteremtést, értékmegőrzést, a racionális, teljesítményelvű működést tűzte ki célul. 1 Ezzel együtt a megváltozott oktatási környezetben olyan tényezők jelentek meg, mint a globalizáció, a társadalmi trendek változásai, a demográfiai folyamatok, vagy éppen a munkaerő-piaci igények. A felsőoktatási reformok egyes intézmények megszűnését vagy szervezeti átalakulását eredményezték, hiszen a párhuzamos képzési területek mentén történő racionalizálásnál ez elkerülhetetlen volt. 2 Ennek az átalakulási folyamatnak köszönhetően jött létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) -es megalakulásával több, nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatási, kutatási centrum egyesült. 3 Az NKE Karai és Intézetei az eltelt időszakban is széles körű kínálattal várták az intézményben továbbtanulni vágyó 1 Felsőoktatási stratégia: Fokozatváltás a felsőoktatásban, http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%c5%91oktat%c3%a1si%20koncepci%c3%b3.pdf. letöltve:. szeptember. 20. 2 A hazai felsőoktatási intézmények számát a 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete határozza meg 3 A NKE kialakulásáról, felépítéséről ld. bővebben: Dr. Kovács Gábor: Tájékoztató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásáról és működéséről in.: Migráció és Társadalom,. letöltve:. szeptember. 20. 248
ÁLTALÁNOS fiatalokat. A feltörekvő új generációk nagy bizalommal fordultak az Egyetem által kínált továbbtanulási lehetőségek felé, melyet a felvételi statisztikák évről évre alátámasztanak. Az NKE vonzerejét a magas színvonalú oktatás, a megszerezhető diploma értéke mellett az is elősegíti, hogy Magyarország egyetlen fegyveres képzést adó felsőoktatási intézménye és a jövő közigazgatási szakembereinek döntő többsége is egyetemünk falai közül kerül ki. A jelenlegi oktatási struktúra több átszervezést követően alakult ki. Tanulmányunkban használt rövidítések az NKE Karait jelölik: HHK (Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar), KTK (Közigazgatás-tudományi Kar), NETK (Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar), RTK (Rendészettudományi Kar). A Katasztrófavédelmi Intézet képzéseire jelentkező hallgatók az RTK-nál, a Nemzetbiztonsági Intézet képzéseire jelentkező hallgatók a HHK-nál kerültek beszámításra. A csökkenő létszámú lakosság okozta kedvezőtlen demográfiai folyamatok 4 a felsőoktatási hallgatói létszámok alakulásában is éreztetik hatásukat. A vizsgált időszakban (- ) egyre kevesebben szereztek érettségi bizonyítványt, (-es bázisévhez képest -ben 14,4%-kal kevesebben). Ugyanezen időszakban a felsőoktatásba jelentkezők aránya is csökkent, 5,3%-kal kevesebben próbáltak bejutni főiskolára, egyetemre. 5 A felsőoktatásban végbemenő változások közül a strukturális átalakulások mellett szembetűnő volt a hallgatói létszám alakulása is. A hazai felsőoktatásban 2011-ben megtorpant a létszámnövekedés, sőt egyre nagyobb hallgatói létszám csökkenés figyelhető meg. A 100 ezer lakosra jutó felsőoktatási hallgatólétszám 2008-2009 óta folyamatosan csökken. 6 A felsőoktatásba bejutó hallgatók csökkenő létszáma egyben azt is mutatja, hogy egyre nagyobb versenyben kell megteremteni azokat a vonzó lehetőségeket, amelyek az NKE-re irányítják a fiatalokat (1. ábra) 7. Összességében megállapítható, hogy az NKE-re való jelentkezések számának alakulása követi a jelentkezések országos tendenciáit. 4 A KSH adatai szerint az ország lakossága. január 1-n 9,85 millió fő volt. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html letöltve:. szeptember. 20. 5 Ennek okaként a demográfiai folyamatok mellett a továbbtanulási igények és lehetőségek megváltozását is valószínűsíthetjük (Híves Tamás- Kozma Tamás: Az expanzió vége Educatio, XXIII. évf. () 2. sz. /Felsőoktatási expanzió/ 239-252. o. letöltve:. szeptember. 20. 6 Polónyi István: Régi, új felsőoktatási expanzió in.: Educatio, XXIII. évf. () 2. sz. /Felsőoktatási expanzió/ 185-204. o. letöltve:. szeptember. 20. 7 Ezekre megfelelő lehetőségeket kínálnak az Egyetemi nyílt napok, az Educatio Nemzetközi Oktatási Kiállítások. bővebben: Dr. Varga András: Gondolatok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt Napok rendezvényeihez. in.: Hadtudományi Szemle, Budapest,. VII. évfolyam. 2. szám. 223-232. o. 249
16 83448 103586 115710 113831 76707 77302 71419 Felsőoktatásba jelentkezők száma Érettségi bizonyítványt szerzett tanulók száma 1.ábra: A felsőoktatásba jelentkezők ésérettségi bizonyítványt szerző tanulók száma idősorosan, - Örvendetes tényként megállapítható, hogy kisebb mértékben csökkent az NKE-re jelentkezők összlétszámának aránya (4,9%), mint az összes felvételiző száma (5,3%). Sőt, az első helyes jelentkezők aránya növekedett is a vizsgált időszakban a -es kiindulási adathoz képest 4,4%-kal. Az adatsorokból az is kitűnik, hogy az NKE-re jelentkezők döntő része prioritásként kezeli valamelyik Karra való bejutást, hiszen nagyon magasak az első helyes jelentkezők aránya (67,4%-74,5%) (2. ábra). 250
ÁLTALÁNOS 6201 4181 7373 5271 6478 4825 5901 4289 2285 1933 2835 2697 2276 2296 2516 1970 Összes jelentkező száma Elsőhelyes jelentkezők száma Felvehető létszám Felvettek száma 2. ábra: NKE összesített tényadatok A NKE-re jelentkező továbbtanulni vágyó fiatalok, és a felvettek száma az alábbiak szerint alakult a vizsgált időszakban. A HHK jelentkezési számai összhangban az egyre kisebb felvehető hallgatói létszámmal csökkenő tendenciát mutatnak (3. ábra). 1840 1867 595 630 475 1554 879 342 Irányszám Jelenkeztek 3. ábra: Alap-, mesterképzésre jelentkezők száma és a felvételi irányszám - (HHK) 251
A KTK-n a -as kiemelkedő év után némi csökkenés figyelhető meg (4. ábra). 5846 2497 1100 1360 1345 3306 2147 910 Irányszám Jelenkeztek 4. ábra: Alap-, mesterképzésekre jelentkezők száma és a felvételi irányszám, - (KTK) A NETK-ra való bejutás közel hatszoros túljelentkezés mellett volt lehetséges. Hosszú távon emelkedő tendenciát mutatnak az RTK hasonló adatsorai is. (5-6. ábra) 1803 335 Irányszám Jelenkeztek 5. ábra: Alap-, mesterképzésekre jelentkezők száma és a felvételi irányszám, (KTK) 252
6210 7270 6698 995 220 845 877 929 Irányszám Jelenkeztek 6. ábra: Alap-, mesterképzésekre jelentkezők száma és a felvételi irányszám, - (RTK) Az összes jelentkező és a felvehető hallgatók létszáma az utóbbi három évben csökkenő pályára állt (7. ábra). 5332 13923 12130 11527 1915 2835 2697 2516 Irányszám Jelenkeztek 7. ábra: Alap-, mesterképzésekre jelentkezők száma és a felvételi irányszám,- (NKE összes) 253
ÁLTALÁNOS Az elmúlt évek statisztikái alapján kitűnik, hogy az Egyetem képzéseire folyamatosan sokan szeretnének bekerülni, hiszen minden évben, minden Karon sokszoros túljelentkezésről beszélhetünk (8. ábra). 4,3 3,09 3,27 2,57 2,96 2,2 2,62,4 5,4 8,3 7,3 7,2 4,5 4,94,5 4,9 2,8 HHK KTK NETK RTK NKE összes 8. ábra: Túljelentkezés Karonként, - A felvett hallgatók létszáma egy hullámgörbét mutat az elemzett időszakban. A -as, -es csúcsot követően idén ismét kevesebben kezdhették meg tanulmányaikat az egyetem falai között. Természetesen a Karok közötti eltérések is megfigyelhetők. A HHK hallgatói létszáma évről évre csökken, az RTK tanulóinak létszáma stagnál, a KTK-ra felvett hallgatók száma fele a tavalyinak (9-13. ábra). 254
1518 1939 1769 1431 456 531 637 427 Alapképzés Mesterképzés 9. ábra: Felvettek száma képzési szintenként, - (NKE összes) 375 223 164 188 164 137 102 119 Alapképzés Mesterképzés 10. ábra: Felvettek száma képzési szintenként, - (HHK) 255
ÁLTALÁNOS 856 880 618 468 283 200 217 146 Alapképzés Mesterképzés 11. ábra: Felvettek száma képzési szintenként, - (KTK) 139 79 Alapképzés Mesterképzés Alapképzés Mesterképzés 12. ábra: Felvettek száma képzési szintenként, (NETK) 256
ÁLTALÁNOS 749 727 722 476 61 78 90 83 Alapképzés Mesterképzés 13. ábra: Felvettek száma képzési szintenként, - (RTK) Egy felsőoktatási intézmény vonzerejét több egyéb tényező mellett megmutatja az is, hogy a hallgatók mekkora aránya jelölte meg elsődleges továbbtanulási célként (első jelentkezési helyként) az adott egyetemet. 8 A HHK-n a felvételi eljárás minden dimenziójában csökkenő tendenciák figyelhetők meg. A meghirdetett irányszámmal összhangban kevesebb az összes jelentkezés is, ugyanakkor az első helyes jelentkezések aránya folyamatosan növekszik (-ben 73,5%), amely a honvédelmi értékek iránti nagyobb elköteleződést, hivatástudatot feltételez (14. ábra). 8 Egy felsőoktatási intézmény teljesítményének értékelése, hatékonyságának mérése, a versenyképesség megállapítása rendkívül szerteágazó feladat. Ezt felismerve az Educatio online folyóirat tematikus száma /IV szám, - Versenyképesség és felsőoktatás címmel egy egész kiadványt szentelt a kérdésnek. Educatio, XXIII. évf. () 4. sz. /Versenyképesség és felsőoktatás/. pp. 541-694. Az értékelés összetettségből fakadó nehézségekre hívja fel a figyelmet Török és Nagy tanulmányukban. Educatio, XXIII. évf. () 4. sz. /Versenyképesség és felsőoktatás/ pp. 567-582. 257
ÁLTALÁNOS 1518 1310 1117 943 836 739 595 539 630 639 411 475 470 312 342 235 HHK össz.jel. HHK elsőhelyes HHK irányszám HHK felvettek 14. ábra: Összesített tényadatok, - (HHK) A KTK-n a kiemelkedő -as évtől eltekintve fokozatos csökkenés tapasztalható (15. ábra). 3857 2322 1100 937 818 2218 2573 1360 1088 1571 1345 1166 1829 856 910 681 KTK össz.jel. KTK elsőhelyes KTK irányszám KTK felvettek 15. ábra: Összesített tényadatok, - (KTK) 258
ÁLTALÁNOS A legnagyobb hallgatói létszámmal az RTK rendelkezik. Itt a felvételi eljárás általunk vizsgált szegmenseiben pozitív tendenciák érvényesülnek. Az összes jelentkező száma nagyságrendileg nem változott, viszont az elsőhelyes jelentkezések aránya növekedett (- ben 72,3%ról -re 76%-ra) (16. ábra). 3183 3071 3402 3106 2301 2217 2515 2360 590 845 877 929 576 777 818 825 RTK össz.jel. RTK elsőhelyes RTK irányszám RTK felvettek 16. ábra: Összesített tényadatok, - (RTK) A munkarend szerinti elemzés esetében határozott tendencia nem jelölhető meg intézményi szinten. Ugyanakkor a Karok rendelkeznek sajátos jellemzőkkel (16-17. ábra). 54,20% 45,80% 37,30% 62,70% Nappali 40,60% 59,40% Levelező 65% 35% 16. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (NKE összes, alapképzés) 259
48,70% 51,30% 45,20% 54,80% Nappali 57,20% 42,80% Levelező 68,50% 31,50% 17. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (NKE összes, mesterképzés) A HHK esetében megállapítható, hogy alapképzés esetén folyamatosan növekszik a nappali tagozatos hallgatók aránya, ugyanakkor a mesterképzésben nagyobb arányban vesznek részt levelezős hallgatók 9 (18-19. ábra). 76,40% 23,60% 61,30% 38,70% Nappali 59,60% 40,40% Levelező 21,30% 79,70% 18. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (HHK alapképzés) 9 Ennek magyarázata, hogy elkerültek a HHK gondozásából a NETK civil szakjai, illetve a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) alapképzési szakja, amik jellemzően levelező képzések voltak (a katonai képzések összessége nappali, a továbbra is általuk gondozott nemzetbiztonsági képzések pedig kizárólag levelező munkarendűek). 260
32,80% 67,20% 33,50% 66,50% Nappali 43,60% 56,40% Levelező 33,10% 66,90% 19. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (HHK mesterképzés) A KTK alapképzéseinek munkarend szerinti megoszlásai nagy változatosságot mutatnak az elemzett időszakban, a mesterképzésen stabil nappalis többség érzékelhető (20-21. ábra). 61,50% 38,50% 32,00% 68,00% Nappali 33,60% 66,40% Levelező 77,00% 23,00% 20. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (KTK alapképzés) 261
78,00% 22,00% 62,50% 37,50% Nappali 89,40% 10,60% Levelező 77,50% 22,50% 21. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (KTK mesterképzés) A NETK kínálatában az alapképzés és mesterképzés esetében is jellemzően nappali munkarendben végezhető szakok alkotják a kínálatot (22-23. ábra). Levelező 25,20% Nappali 74,80% Nappali Levelező 22. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint (NETK alapképzés) 262
Levelező 30,40% Nappali 69,60% Nappali Levelező 23. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint (NETK mesterképzés) Az RTK legjellemzőbb kari sajátossága a munkarend szerinti összehasonlításban, hogy mesterképzés csak levelező munkarendben érhető el. Az alapképzésben résztvevők között is kevesebben vannak a nappali munkarend szerint tanulók 10 (24-25. ábra). 43,00% 57,00% 32,00% 68,00% Nappali 37,90% 62,10% Levelező 53,20% 46,80% 0% 50% 100% 24. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (RTK alapképzés) 10 Ennek a sajátosságnak az oka, hogy az állományban lévőket levelező munkarendre iskolázzák be (levelező munkarend esetében felvételi feltétel a hivatásos szolgálati jogviszony egyebek mellett). 263
100,00% 100,00% 100,00% 100,00% Levelező 25. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, munkarend szerint - (RTK mesterképzés) Az egyetemi tanulmányok nagy költségeket rónak a továbbtanulni vágyó fiatalokra, ezért lényeges adat, hogy a hallgatók mekkora hányada jut be támogatott, vagy önköltséges szakokra. A HHK alapképzései esetén a támogatott helyek monopolhelyzetben vannak, míg mesterképzésben a helyek csupán egyharmada fizetős 11 (26-27. ábra). 61,30% 67,30% 100,00% 38,70% 32,70% 35,00% 65,00% állami ösztöndíjas önköltséges 26. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint - (HHK alapképzés) 11 Ennek oka a HHK által gondozott és hirdetett, műszaki képzési területhez tartozó védelmi vezetéstechnikai rendszertervező mesterképzési szak, amely csak önköltséges irányszámmal rendelkezik. 264
66,40% 65,90% 70,70% 33,60% 34,10% 29,30% 3,40% 69,60% állami ösztöndíjas önköltséges 27. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint - (HHK mesterképzés) A KTK esetében is a támogatott hallgatók vannak lényegesen többen, akár alap- akár mesterképzésről beszélünk (28-29. ábra). 77,50% 22,50% 79,20% 20,80% 75,70% 24,30% 77,00% 23,00% állami ösztöndíjas önköltséges 28. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint - (KTK alapképzés) 265
78,00% 62,50% 88,50% 77,50% 22,00% 37,50% 11,50% 22,50% állami ösztöndíjas önköltséges 29. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint - (KTK mesterképzés) A NETK esetében változatosabb a helyzet, de a tendencia itt is hasonló, egyre nagyobb lesz a támogatott hallgatók aránya a karon tanuló hallgatók között (30-31. ábra). önköltséges 41,00% állami ösztöndíjas 59,00% állami ösztöndíjas önköltséges 30. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint (NETK alapképzés) 266
önköltséges 13,90% állami ösztöndíjas 86,10% állami ösztöndíjas önköltséges 31. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint (NETK mesterképzés) Az RTK alapképzésén még minden tízedik hallgató önköltséges formában tanul, a mesterképzés esetén azonban csak támogatott helyek vannak (32. ábra). 90,70% 81,90% 88,60% 94,00% 9,30% 18,10% 11,40% 6,00% állami ösztöndíjas önköltséges 32. ábra: Felvettek megoszlása képzési szint, költségviselési forma szerint - (RTK alapképzés) 267
ÁLTALÁNOS Szinte az összes NKE által indított szakra igaz az állítás, magas pontszámok szükségesek a bejutáshoz, ami többszörös túljelentkezést eredményez az egyes szakokon. A leginkább közkedvelt szakok szerepelnek az összeállításban 12 (33-36. ábra). 357,6 359350 353,3 294 248 268 241,5 55 7366,156 5863,26457,5 Nappali Levelező Nappali Levelező alapképzés mesterképzés 33. ábra: Felvételi pontszámok képzési szint, munkarend alapján - (HHK) 414,2 360 367,5 367 330 258 280 241,7 54 56 57 51 52 5261,556 Nappali Levelező Nappali Levelező alapképzés mesterképzés 34. ábra: Felvételi pontszámok képzési szint, munkarend alapján - (KTK) 12 Az alapképzések esetében a pontozás 400+100 pontos, a mesterképzéseknél 100 pontos rendszerben történik. 268
ÁLTALÁNOS 408 304 62,75 66,25 Nappali Levelező Nappali Levelező alapképzés mesterképzés 35. ábra: Felvételi pontszámok képzési szint, munkarend alapján (NETK) 381 305,5 329 325 353 310,9 277,1 294,5 51 56 61 62 Nappali Levelező Nappali Levelező alapképzés mesterképzés 36. ábra: Felvételi pontszámok képzési szint, munkarend alapján - (RTK) 269
ÁLTALÁNOS A magas bejutási pontszámok ellenére is sokszoros túljelentkezés tapasztalható a legtöbb szakon. 13 Összeállításunkban a legnépszerűbbeket közöljük (37-44. ábra). 6,8 6,7 8,2 5,9 5,5 7,5 5,9 4,5 4,4 7,6 katonai logisztika (ANA) katonai vezetői (ANA) katonai üzemeltetés (ANA) 37. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, - (HHK alapképzés) 6,43,8 2,53,32,2 4 3,53,7 38. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, - (HHK mesterképzés) 13 A túljelentkezési arány az összes jelentkezés és a felvehető irányszám viszonyát mutatja az egyes szakok vonatkozásában. 270
30,6 4,3 4,1 17,5 17,1 39. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, - (KTK alapképzés) 2,9 3,6 3,6 4,6 európai és nemzetközi igazgatás (MNA) nemzetközi közszolgálati kapcsolatok (MNA) nemzetközi közszolgálati kapcsolatok (MLA) 40. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, - (KTK mesterképzés) 271
7,7 16,1 21,9 biztonság- és védelempolitikai (ANK) biztonság- és védelempolitikai (ANA) nemzetközi igazgatási (ANA) 41. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, (NETK alapképzés) 3,2 4,8 5,7 nemzetközi közszolgálati kapcsolatok (magyar nyelven) (MNA) biztonság- és védelempolitikai (MNA) biztonság- és védelempolitikai (MLA) 42.ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, (NETK mesterképzés) 272
15,9 16 9,8 26,4 8,9 25,6 22,6 15,4 20,9 20,4 rendészeti igazgatási [határrendészeti] (ANA) katasztrófavédelem [tűzvédelmi és mentésirányítási] (ANA) katasztrófavédelem [katasztrófavédelmi műveleti] (ANA) 43. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, - (RTK alapképzés) 3,6 10,8 12,8 7,4 6,6 8,6 9,7 7,3 9,6 9,1 rendészeti igazgatási [igazgatásrendészeti] (ALA) rendészeti igazgatási [közrendvédelmi] (ALA) katasztrófavédelem [katasztrófavédelmi műveleti] (ALA) 44. ábra: Legkedveltebb szakok túljelentkezési arányai képzési szintenként, - (RTK mesterképzés) 273
ÖSSZESSÉGÉBEN Az NKE felvételi statisztikáinak utolsó néhány éve is megmutatta, hogy az egyetem kedvelt, prioritást élvező továbbtanulási helyet jelent a fiatalok elképzeléseiben. A bejutási pontszámok magas értékeit, és a többszörös túljelentkezést ellensúlyozza az a tény, hogy a hallgatók nagy része támogatott formában tudja tanulmányait végezni. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Híves Tamás- Kozma Tamás: Az expanzió vége, Educatio, XXIII. évf. () 2. sz. /Felsőoktatási expanzió/ 239-252. o. letöltve:. szeptember. 20. 2. Kovács Gábor: Tájékoztató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásáról és működéséről in.: Migráció és Társadalom,. letöltve:. szeptember. 20. 3. Polónyi István: Régi, új felsőoktatási expanzió in.: Educatio, XXIII. évf. () 2. sz. /Felsőoktatási expanzió/ 185-204. o. letöltve:. szeptember. 20. 4. Varga András: Gondolatok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt Napok rendezvényeihez. in.: Hadtudományi Szemle, Budapest,. VII. évfolyam. 2. szám. 223-232. o. 5. Török Ádám- Nagy Andrea Magda: A verseny formái, szereplői és érdekeltjei a felsőoktatási piacon. in.: Versenyképesség és felsőoktatás /IV szám Educatio, XXIII. évf. () 4. sz. /Versenyképesség és felsőoktatás/. 567-582. o. letöltve:. szeptember. 20. 274