Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. Szolnok, 2009. PROF. DR. SERES GYÖRGY 1 DR. FÓRIKA KRISZTINA 2 DR. MISKOLCZI ILDIKÓ 3 AZ E-TANÁR=E-PORTÁL KÖZÖSSÉG OKTATÁSI OLDALAI: FÓRIKA-MOODLE ÉS MISKOLCZI-MOODLE 4 ABSZTRAKT Jelen írásban a szerzők bemutatnak egy együtt dolgozó baráti, ugyanakkor alkotó kört is, az olvasó elé tárva kutatásaik eredményeit egy működő távoktatási portál keretein belül. Az olvasó megismerkedhet azokkal az eszközökkel, lehetőségekkel, amelyek az egyénileg tanulókat segítik a valódi tudás megszerzésében, az együttes munkában, a csapattá, csoporttá alakulás folyamatában. Ilyen módon a virtuális terekben is kialakulhatnak valódi alkotó közösségek. A cikk szerzői áttekintést adnak az elvi lehetőségek gyakorlati megvalósításáról is, így az olvasó betekinthet a nyílt forráskódú MOODLE oktatási keretrendszer alkalmazásának eredményeibe, tapasztalataiba is. Bemutatjuk a szerzők saját Moodle portáljainak felépítését, szerkezetét, az kurzusokat, ellenőrző feladatokat, alkotó műhelyeket. Bemutatunk egy virtuális órát, saját, Moodle-ban szerkeszthető wiki-t, fórumot, chat-et. Felvillantunk közösségkovácsoló elemeket a rendszerben. Ezek áttekintése után végezetül megfogalmazzuk a fejlesztés irányait, az elkövetkező feladatokat is. BEVEZETÉS Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a számítógéppel támogatott oktatási módszereket alkalmazó rendszerek. Évről évre kihívás az oktató részéről a hallgató érdeklődésének fenntartása az oktatott tudományterület iránt, és ebben nagy szerepet kaphat az új informatikai oktatási segédeszközök alkalmazása is. A technika és az informatika fejlődése új lehetőségeket ad az oktatók kezébe, hogy a hallgatók tanulási technikáit minél jobban elősegítsék, és látókörüket kiszélesítsék. Az informatika és a kommunikációs technikák fejlődése teljesen átalakítja a tanár által alkalmazható oktatási technikákat is. A hagyományos tanári előadásokat gyakran már nem csak számítógépes prezentációk egészítik ki, hanem szerepet kaphatnak a különböző oktatási multimédiás szoftverek, CD-k és DVD-k. A tantermi előadásokat pedig helyettesíthetik a 1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, drseres@drseres.com 2 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, krisztina@forika.hu 3 Szolnoki Főiskola, miskolczi.ildiko@gmail.com 4 Szaklektorált cikk. Leadva: 2009. szeptember 15. Elfogadva: 2009. december 10. 1
konferenciabeszélgetéseket lehetővé tevő infokommunikációs rendszerek. A tanár-diák kapcsolattartás gyakran támaszkodik az internet adta lehetőségekre, a tanórák keretén belüli és kívüli ismeretátadás módszereinek folyamatos korszerűsítésével interaktívvá téve a tanulási folyamatot, e-learning módszereket is igénybe véve. [1] AZ OKTATÁSI ÉS A TANULÁSI FOLYAMAT VÁLTOZÁSAI Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma évről évre nő, ugyanakkor a hagyományosan konzultációnak nevezett órák száma jelentősen lecsökkent. Az átadandó ismeretanyag ezzel szemben nem szűkült, hanem ellenkezőleg, további elemekkel bővült, amit csak a tananyag tömör, lényegre törő ismertetésével lehet ellensúlyozni, a személyre szabott tanulás-segítés terhére. A tanár olyan helyzetbe kerülhet, hogy tőszavakban kell ismertetnie az elsajátítandó anyagot, a diáknak viszont értenie kell, hogy ezek mögött a címszavak mögött a valóságban milyen nagy mögöttes tartalom rejlik, amit neki önállóan kell feldolgoznia. A tananyag átalakulása valamint a diákok számának növekedése a tanároktól új, hatékonyabb oktatási módszerek és formák alkalmazását igénylik. Megfigyelhető a hallgatók tanulási módszereinek, szokásainak átalakulása is. A hallgatók nagy része könyv helyett az interneten gyűjti be a szakirodalmat, és könyvtári kölcsönzés helyett inkább letölti a könyvet, vagy annak fontosabb részleteit valamelyik internetes oldalról. Füzetet nem szeretnek használni, egyre több hallgató jegyzetel számítógépen (főként az informatika szakosok), a tantermi gépről pedig az óra végén e.mail-ben saját címére továbbítja. Ha lehet, elkérik az előadótól az előadás anyagát digitális formában. A kevésbé szorgalmasak hangrögzítőt használnak a mobiljukkal vagy az MP-3 lejátszójukkal. Napjaink diáksága nagymértékben kötődik a számítógéphez, internethez. Nyilvános információ cserélő programokon (Skype, Windows Live Messenger, e.mail, stb.) keresztül tartják diáktársaikkal és tanáraikkal a kapcsolatot, vitatják meg problémáikat. A hallgatók tanulási módszereinek változása az oktatási módszerek digitalizációjának erősítését vonja maga után. A következőkben saját alkalmazásaink és tapasztalataink tükrében áttekintjük, hogy milyen internetes, multimédiát használó segédeszközök és módszerek állnak az oktatók rendelkezésére az oktatás hatékonyságának elősegítése érdekében. Konkrétan a szerzők saját webtárhelyén működő MOODLE (www.forika.hu/moodle 1. ábra, illetve www.miskolczi.net/moodle 2. ábra) nyílt forráskódú oktatási keretrendszer üzemeltetésével kapcsolatos eredményeinket, mutatjuk be, különös tekintettel a rendszer közösségépítő lehetőségeinek bemutatására. (Jelen írásban nem térünk ki a rendszeren belüli különböző ismeretellenőrzési lehetőségekre. Csakúgy, mint a rendszeradminisztráció bemutatására sem.) Ugyanis hisszük és valljuk, hogy a digitális korban, a virtuális terekben is meg kell őrizni emberi kapcsolatainkat. Fontos, hogy olyan közösségépítő elemeket építsünk be és használjunk a rendszerben, hogy a tanuló folyamatosan érezze a tanulási folyamat során a támogatás elérhetőségét, tudja, hogy akár tanulótársaihoz, akár az oktatóhoz fordulhat, ha problémája van az ismeretek feldolgozása során. 2
1. ábra A Fórika-Moodle nyitólapja. 2. ábra A Miskolczi-Moodle nyitólapja 3
MIÉRT PONT MOODLE? Magyar nyelven elérhető Könnyen tanulható Szabad forráskód, ingyenes Gazdag eszközrendszer Szabványok támogatása Filozófia: konstruktivista pedagógia Alkalmas közösségi terek szervezésére [2]. A Moodle rendszer alkalmazási lehetőségeiről Dr. Seres György révén hallottunk 2009 februárjában, az általa működtetett és fejlesztett drupál alapú E-tanár = E-teacher portálon (http://drseres.com/elearning) folyó távoktatási kurzus keretein belül. Nagy érdeklődéssel vetettük bele magunkat a Moodle rendszerkövetelményeinek megismerésébe, és lassan körvonalazódott előttünk, hogy az általunk oktatott tantárgyak oktatásában való alkalmazáshoz milyen lépcsőfokok vezethetnek [3] [4]. Izgalmas munkának ígérkezett annak vizsgálata is, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Szolnoki Főiskolán egyszerre, egy időben (némi eltéréssel) próbáljuk ki úgy, hogy közben megvitatjuk tapasztalatainkat, segítve ezzel egymás, és a kutatócsoportunk további munkáját is. Az ingyenesen használható keretrendszerek közül a Moodle mellett való döntésben segített, hogy a világ több mint 80 országában használják és az egyes nyelvi verziók bővítése folyamatosan zajlik, ugyanúgy, ahogy a szoftver folyamatos frissítése. Az oktatott tantárgyak segédanyagainak publikálásának érdekében kialakítandó interaktív keretrendszer létrehozásához figyelembe vett feltételek: Webtárhely szükséglet; megfelelő szolgáltató; PHP-ben készíthető weboldal; APACHE webszerver: o MySQL adatbázis-kezelő, o PHP szkriptnyelv és o MySQL adatbázis-kezelő futtatására alkalmas operációs rendszerrel Meglévő programozói szaktudás. A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEI A szükséges feltételek teljesülése érdekében elvégzett feladatok: webtárhely bérlése; weboldal létrehozása PHP programozási nyelven; APACHE webszervert működtető és MySQL adatbázis-kezelő futtatását támogató szoftver szükségletek érdekében kapcsolat felvétel a szolgáltatóval; Moodle le- és feltöltése, alapadatainak beállítása. Az interaktív oktatási keretrendszer működtetési feltételeként megvalósítottuk: a kurzusok létrehozását, típusaik és kezelési feltételeik beállítását; 4
a kurzusok interaktív tananyagának összeállítását, feltöltését; a tananyagok összehangolását a BSc, BA nappali és levelező tagozatos képzési követelményekkel; az interneten, különböző formátumú tananyagok (txt, doc, html, ppt, PDF, pps, flash, audió- és video állományok, stb.) létrehozását és elérhetővé tételét az interneten; jogosultságok beállítását, valamint a különböző jogosultsági szinteknek megfelelő beléptetési lehetőségek szabályozását; hallgatók és adataik hozzárendelését a megfelelő kurzusokhoz; saját oktatói profil szerkesztésének és egyéni felhasználói felületük létrehozásának lehetőségének biztosítását; tesztek, kérdőívek, különböző típusú hallgatói feladatok létrehozását, feltöltését; hallgatók által a rendszerben elvégzett feladatoknak a követhetőségét és értékelhetőségét; közösségépítő lehetőségek: fórum, blog, chat, hirdetőtábla létrehozását és kezelhetőségük szabályainak megalkotását; kommunikációs lehetőségek: belső üzenetek és e-mail küldési lehetőségek biztosítását; naplózás, eseményjelentések és a felhasználók tevékenységeiről való összefoglalók alapadatainak elkészítését; hallgatói véleményezés lehetőségének megadását. A MOODLE KURZUSOK E-TANANYAGINAK KÖVETELMÉNYEI A GYAKORLATBAN Mindkét Moodle rendszerben a létrehozott kurzusok szinkronban vannak az adott oktatási intézmény megfelelő szakjain tanuló Bsc, BA szakos hallgatók tananyagaival. A Fórika-Moodleban két nagyobb témakörbe csoportosítva találhatók a tantárgyak adta kurzusok (1. ábra), míg a Miskolczi-Moodle-ba belépve a hallgató közvetlenül választhat a tárgyak (kurzusok) közül. (2. ábra) 3. ábra A Fórika-Moodle kurzusbeosztása. 5
4. ábra Kurzusok a Miskolczi-Moodle-ban. A Fórika-Moodle-ban a kurzusok egy része szabadon felvehető és bárki a regisztráció után csatlakozhat az adott kurzushoz. Vannak azonban jelszóval védett kurzusok, amelyek csak egy adott kulcs ismeretében vehetők fel, illetve bizonyos kurzusokhoz csak a rendszergazda segítségével és engedélyével csatlakozhatnak a hallgatók. A kurzus felvehetősége a hallgatók számától és az adott kurzus aktív voltától függ. Egy kurzus akkor aktív, ha oktatása az adott félévben történik az egyetemi képzésen belül, vagy általános jellegéből adódóan bármely félévben oktatható, feltéve, hogy szerepel a felvehető kurzusok között a NEPTUN-ban. A Miskolczi- Moodle-ban mindenki vendégként (regisztráció nélkül) böngészhet a kurzusok között, biztosítva ezzel a kreditrendszer adta szabadságot itt is, amikor is nem biztos, hogy mindenki például a tavaszi félévben teljesít egy tárgyat, amit a többség igen. A Fórika-Moodle-ban a lehetőségeket bemutató és gyakoroltató kurzusok (Robotino programozása, Moodle példák, Pletykaszoba, Homokozó) közös platformot biztosítanak mindazon oktatók és hallgatók számára, akik kutatási-, vagy szabadidős célból érdeklődnek a Robotino programozása vagy a keretrendszer egyéb szolgáltatásainak használata iránt. A Robotino kurzus a Fórika Moodle-ban un. "blended learning" (a frontális és az online oktatás ötvözése) típusú kurzusként üzemel, ami azt jelenti, hogy a két-három hetenként tartott kontaktórák kiegészülnek internetes videokonferenciás kapcsolattartással is a Moodle, a Google, a Windows Live Messenger, a Skype vagy a WiZiQ rendszereken keresztül. Mindezekkel az eszközökkel biztosítható, hogy egy kutatási témáról akár élőszóban, akár írásban, vagy a távoktatási rendszer szolgáltatásait igénybe véve lehessen akár az egymástól nagy távolságokban lévők között is együtt gondolkozni. 6
A kurzusok (3. ábra) tartalmát, témaköreit, tantárgyi leírását, valamint az oktató tanár nevét és a belépéshez szükséges legfontosabb információkat a kurzuskategóriák leírása tartalmazza, amelyet a keretrendszer látogatói a kurzus neve mellett található i betűre kattintva tekinthetnek meg. (5. ábra) 5. ábra. Kurzusinformációk kurzuson kívül a Fórika Moodle-ban. A Miskolczi-Moodle-ban, a kurzusba (tantárgyba) belépve találja meg a hallgató rögtön a tantárgy aktuális hírei menü alatt az adott tantárgy részletes tematikáját is. Miután ebben a Moodle-ban egy oktatóé minden tantárgy, így nem tartottuk szükségesnek a tárgyaknál ezt a tényt külön feltüntetni. (6. ábra) 6. ábra Tantárgyi tematika helye kurzuson belül a Miskolczi-Moodle-ban. 7
A KURZUSOK EGYSÉGES TARTALMA Mindkét Moodle-ban hasonló elvek alapján próbáltuk elrendezni egy-egy tanóra anyagait. Így része egy oktatási alkalomnak: (7. 8. és 9. ábra) az órai előadás anyaga ppt, pps, vagy PDF formátumban; egyéb formátumú segédanyag a tananyag könnyebb megértéséhez; ellenőrző kérdések; megoldásra ajánlott feladatok; tömörített mintapélda megoldások; műhelyek; fogalomtár az adott kurzushoz; tantárgyi fórum, a vitás pontok megvitatására, párbeszédre. A KURZUSOK TOVÁBBI TARTALMI LEHETŐSÉGEI virtuális óra; Wiki~ és fogalomtár akár kurzusoktól függetlenül vagy általános, a teljes rendszerre értve; fórum; chatszoba; tesztek; értékelés. 7. ábra Tanórák anyagai a Fórika-Moodle-ban. 8
8. ábra Tanórák anyagai a Miskolczi-Moodle-ban. 9. ábra Minta dolgozatok, vizsgakérdések helye a Miskolczi-Moodle-ban 9
A KÖZÖSSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK, EGYÜTTGONDOLKODÁSÁNAK TÁMOGATÓ ELEMEI A MOODLE BAN A személyes profil kialakításának lehetőségén túl, minden felhasználó számos olyan elem használatára jogosult, amellyel nem csupán saját, de mások munkáját is megkönnyíti adott esetben a tananyag feldolgozása során. MŰHELYMUNKA LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA Bizonyos kurzusok esetében a feladatok megoldása és beküldése beleszámít a zárthelyik eredményébe (10. ábra). Különösen fontos ez az olyan tárgyak esetében, mint pl. a programozás, ahol a gyakorlati ZH feladatok megoldása olykor több órába is beletelik, ugyanakkor a feladat eredményessége lehet, hogy nem elvi, hanem szintaktikai hiba miatt nem értékelhető. 10. ábra Egyéni beadandók ütemezése a félév során a Miskolczi-Moodle-ban Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyakorlati tartalmú tantárgyak esetében a hallgató minél többször foglalkozzon az anyaggal. Ezért un. Műhelyek is születtek a Fórika-Moodle-ban a heti órák mellé. A műhelyekben megmunkálandó munkadarab a heti aktuális feladatgyűjteményből választott feladat, amelyből meghatározott számút kell a hallgatónak elkészítenie a műhelyben (mindenkinek másikat), és az elkészült termék -et a vizsgáztató számára elektronikusan is leadni, e.mail-ben vagy az oldalra feltöltéssel. Ezzel az abszolválási követelményekben szereplő, kikényszerített, rendszeresen végzendő tevékenységgel a kontaktórák mellett biztosítható az, hogy a hallgató eljuthasson az elvárásoknak megfelelő képzettségi szintre. A megfelelő motiváltság elérése érdekében a műhely késztermékei közül néhány nemcsak a tanár számára, hanem a csoporttársak számára is nyilvános, sőt: általuk is értékelendő. Bizonyos leadott feladatra csak akkor kapható meg a maximális pontszám, ha a tanár elismerése mellett az adott hallgató a társaitól is meg tudja szerezni a jó értékelést (11. ábra). 10
11. ábra. Műhelyekben végzett munka értékelési oldala a Fórika-Moodle-ban VIRTUÁLIS ÓRA TARTÁSA A MOODLE KURZUSAIN A Moodle mikroalkalmazásainak egyike a Wiziq-portálra meghirdethető online óra, foglalkozás, vizsga, melyet egy virtuális táblaként használva az oktató prezentálhat, magyarázhat, írhat, rajzolhat, képeket, videókat, szövegeket vetíthet online kapcsolatban konferencia létrehozásával is (12. ábra). 12. ábra. Virtuális tanóra 11
A virtuális órához szükséges a résztvevők számára headset és webkamera, számítógép valamint internetkapcsolat. A Moodle tanárai számára, a Wiziq modul telepítésével, lehetőség van arra, hogy virtuális órát írjanak ki egy adott időpontra, amely eltérhet a tényleges órarendi óráktól, de meg is egyezhet vele (13. ábra). 13. ábra. Virtuális tanterembe meghirdetett óra adatlapja a Fórika-Moodle-ban Az opció segítségével konzultációk és internetes óravezetés tartható. A meghirdetett órához mindazok csatlakozhatnak, akik számára a tanár lehetővé tette az eléréshez szükséges információkat. A virtuális óra keretén belül valós időben követheti az a felhasználó is az órát, aki nem tudott személyesen eljönni a konzultációra, de rendelkezik a csatlakozáshoz szükséges eszközökkel. Láthatja és hallhatja az előadást és az előadót, aki a rendelkezésére álló Moodle Smart tábláját is tudja használni. A virtuális óra előnye továbbá, hogy az előadásról felvétel készülhet, amit később a hallgatók is visszajátszhatnak, és tetszőleges időben megnézhetnek (14. ábra). Belépés után 14. ábra Virtuális tanteremben tartott óra egy oldala Virtuális órát Moodle-nkhoz kapcsolva - tarthatunk egyéb más módon is, Skype kapcsolattal, videokonferencia létrehozásával, interaktív tábla alkalmazásával, vagy a Google alkalmazásokat használva is. 12
WIKI~ ÉS FOGALOMTÁR ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉG A MOODLE-BAN Közismert tény, hogy a Wikipédia jellegű fogalomtárak sikeresek az internetes keresőkben. A tartalmukról azonban néha eltérőek a vélemények. A tanárok az egyértelmű és elvárt fogalmaikat elhelyezhetik a kurzushoz tartozó fogalomgyűjteményekben. Ezzel a lehetőséggel egyértelművé lehet tenni, hogy az adott oktató bizonyos fogalmak alatt mit ért és mit vár el (15. és 16. ábra). 15. ábra. A Programozás alapjai kurzushoz tartozó fogalomtár részlet a Fórika-Moodle-ban 16. ábra. A kurzus alján fogalomtár az adott tantárgyhoz kapcsolódóan a Miskolczi-Moodle-ban 13
CSOPORTMUNKA KIALAKÍTÁSA A MOODLE-BAN HALLGATÓK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATA A MOODLE-BAN A kontaktórák során a hallgató és a kurzusvezető között kialakulhat egyfajta együttműködés. Ha a hallgató választott magának oktatót, jelentkezett egy kurzusra, ez azt jelenti, hogy kifejezi abbéli szándékát, hogy tanulni akar, és el akar jutni arra a szintre, amit az adott kurzus nyújthat. Ettől kezdve az oktató felelőssége megnő, hiszen a hallgatót optimális esetben - a megkezdett pályán kell tartani, az eredményes elvégzéshez biztosítani kell a feltételeket. A pályán tartás egyik legjobban használható pedagógiai eszköze az, ha a hallgató érzi, hogy közösségbe tartozik, számítanak a munkájára, annak építő, hasznos tagja. A diákok szabadidejükben egyébként is gyakran tartoznak valamely internetes közösséghez, blogoznak, chatelnek, fórumoznak, barátkoznak, skypolnak. Adódik a kérdés, hogy nem lehetne a csoporttársaival blogolni, chatelni, fórumozni olyan témákban, amelyek közös problémaként felmerülnek a tanulásuk során? A Moodle portál bejelentkező oldala egyrészt a kurzusválasztás lehetőségét kínálja fel, másrészt viszont olyan információkat is tartalmaz, amelyek a portál látogatóit összekovácsoló virtuális közösség érdeklődésére számot tarthatnak. Ez lehet valamilyen elért eredmény vagy siker, amelyről tájékoztatni érdemes, de lehet valamilyen vitaindító kérdés is, amelyet fórumon célszerű lenne megvitatni.(17. ábra) A Moodle keretrendszerben mindenki indíthat blogot, szerkesztheti saját profilját (18. ábra), képet helyezhet el, akárcsak egy hétköznapi közösségi portálon. Moodle-ban a tanulási folyamatáról mindenki vezethet naplót, ha elakad, feltehet kérdést a Fórumban, hátha lesz olyan olvasója a bejegyzésnek, aki megoldást tud mondani. Vannak olyan hírek, információk, amelyeket érdemes közzétenni, mert a csoportok egészét, vagy részét érintik. Ezzel újabb témabejegyzéseket lehet indukálni, vagy akár csevegést gerjeszteni valamelyik chatszobában. 17. ábra. Gratuláció az elért eredményekhez a Fórika-Moodle-ban. 14
18. ábra. Egy oktatói profil a Fórika-Moodle-ban EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS HONLAPOKKAL A portál kapcsolódhat témájában más oldalakhoz, melyekre érdemes ráirányítani a látogatók figyelmét és mintegy reklámot is biztosítanak a hasonló témájú oldalaknak. Így például a ZMNE BJKMK Informatikai és Hírközlési intézetéhez (19. ábra), az élethosszig tartó tanulás témáját segítő E-tanár=E-teacher oldalhoz (20. ábra), a Haditechnikai kutatás-fejlesztés tananyagát tartalmazó weboldalhoz (21. ábra), valamint CNC-Gépész honlaphoz (22. ábra). 19. ábra. Kapcsolódási pont megoldása a ZMNE BJKMK oldalhoz 20. ábra. Átirányíthatóság az E-tanár, E-teacher oldalra. 15
21. ábra. Kapcsolódási pont a Haditechnikai kutatás-fejlesztés portálhoz 22. ábra. Kapcsolódás a Gépészek honlapjához. FÓRUM LEHETŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA A KONZULTÁCIÓKHOZ A közösségi oldalak népszerű szolgáltatása a Fórum, ahol bárki indíthat vitatémát, és a felhasználók egymás között megbeszélhetik a problémákat, akár segítséget is nyújthatnak egymásnak. Bár a kurzusokban adott a fórumozás lehetősége, a hallgatók nem használják ki. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a fórumozó nem anonim, így ritkán vállalják fel a nevüket a véleményükkel (23. ábra). 16
23. ábra. Fórum számára kialakított pletykaszoba a Fórika-Moodle-ban CHATSZOBA LEHETŐSÉGE A MOODLE-BAN A chatszoba eltér a fórumtól, ugyanis olyan párbeszéd létrehozását engedi, ahol a bejelentkezett felhasználók egymás között beszélgethetnek (24. ábra). A chatszobában lezajlott kérdések és válaszok nem mentődnek, - ellentétben a fórumokkal a kilépés után már nem lehet az elküldött üzeneteket visszanézni. Előnye azonban az, hogyha a tanár és a diák egy időben látogatója az oldalnak, akkor bármelyikük kezdeményezheti a párbeszédet. A fórumhoz hasonlóan itt is az a tapasztalat, hogy nem használták ki a hallgatók a lehetőséget, sőt az is előfordul, hogy inkább kilépnek az oldalról, ha meglátják, hogy tanár is tartózkodik ott. Vélhetően a jövőben azért változik a hozzáállás. 24. ábra Chatszobai párbeszéd megjelenítése a Fórika-Moodle-ban ÖSSZEGZÉS, KITEKINTÉS, TOVÁBBI FELADATOK Cikkünkben két Moodle élő oktatási portál felépítését, főbb elemeit mutattuk be. Mindkét rendszer célja azonos, nevezetesen a hallgatók minél több eszközzel történő segítése a tanulás során. Ezen viszonylag új Moodle-k telepítése és a jogosultságok meghatározása után az első feladatunk volt a kurzusok kialakítása, és tananyaggal, tanulási segédanyagokkal való feltöltése. A következőkben a közösségi elemek kiépítése, a kapcsolattartás, alkotó műhelyekké kovácsolódás moduljainak kialakítása, működésük tesztelése történt meg. A Fórika-Moodle vizsgáztatási, kurzuszárási tapasztalatait jelen cikk nem tárgyalta, csakúgy, mint a portál adminisztrációs témaköröket sem. 17
Kutató-fejlesztő munkánk azonban itt nem ért véget. A Moodle, mint nyílt forráskódú oktatási keretrendszer ennél sokkal többet tud. Nem csupán tananyagtár, hanem a kurzusok kezelésének teljes adminisztrációját képes kezelni, vizsgáztatás lebonyolítására alkalmas és többek között közösségépítő szerepei, funkciói is vannak. Közvetlen feladataink a közeljövőben: Tovább kell keresnünk azokat a lehetőségeket, amelyekkel az interaktivitást tudjuk növelni. Mind több feladattípust ki kell próbálni az ellenőrzések objektívvá tételéhez. Az online kapcsolattartás, óratartás lehetőségeit ki kell szélesítenünk. A műhelymunkák növelésével, hozzá kell szoktatni a hallgatókat a rendszerhez, használatához, a benne való mozgáshoz, lehetőségeihez. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] LENGYEL P., HERDON M: E-learning rendszer bevezetésének tapasztalatai a Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karán, Informatika a felsőoktatásban, 2008 Debrecen http://www.agr.unideb.hu/if2008/kiadvany/papers/c45.pdf [2] VÁGVÖLGYI Cs.: Moodle egy ingyenes lms rendszer bevezetésének technikai kérdései, Multimédia az oktatásban, Szeged, 2004, http://www.szote.u-szeged.hu/mmkonf/cikk/38.pdf [3] SERES Gy, KENDE Gy. NOSZKAY E:R ole of the Knowledge Management in Modern Higher Education the e-learning, AARMS, Vol. 6, Issue. 4 (2007 ), 559-573 [4] KULCSÁR Zsolt: Az Integratív E-Learning felé, MEK, 2009, azon.szám: 06695 http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf, THE SITES OF E-TEACHER S PORTAL: FORIKA S MOODLE AND MISKOLCZI S MOODLE Abstract In this article the authors present a friendly, creating team which at the same time working together too. In this paper we reveal the results of our researches to the reader inside the frameworks of a working distance education portal. The reader may know the tools, possibilities, which help the students in their learning and help them to serve the real, learning. The reader knows those tools too, which help the students in the team-learning, teamworking, the process of turning into the team, a group. The authors present their own open-source MOODLE system and the results of the application of an educational framework system, we present the construction of the authors own Moodle portals, his construction, it courses, controlling tasks, creating workshops. We present a virtual lesson, the wiki in the Moodle, the forum, and the chat. We flashed up elements of conformation of communities in the system. Last we formulate our exercises in the future. 18