2010. évi 3. különszám 2010. október KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLÖNY A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata (egységes szerkezet) A KOMÁROM - ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA
A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS 6/2007. (III. 29.) sz. önkormányzati rendelete A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés (a továbbiakban: közgyőlés) a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) és 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) szervezetére és mőködésére vonatkozó szabályait (a továbbiakban: rendelet) az alábbiakban állapítja meg: I. Általános rendelkezések A megyei önkormányzat és jelképei 1. (1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Székhelye: 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Mőködési területe: Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe Törzskönyvi azonosító száma: 729589 2 KSH statisztikai számjele: 15729583-8411-321-11 2 Alaptevékenységi TEÁOR: 8411 Általános közigazgatás 2 (2) A megyei önkormányzat hivatalos pecsétje: körbélyegzı, kerületén feliratozással: - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat - Tatabánya - középen a Magyar Köztársaság címerével. 2. (1) A megyei önkormányzat jelképei: Komárom-Esztergom megye címere, zászlója és pecsétje. a/ Komárom-Esztergom megye címere: - A címer a történelmi Komárom és Esztergom vármegyék leegyszerősített címereinek egymás mellett párhuzamosan és függılegesen elhelyezett pajzsa. - A Komárom vármegyére utaló címerpajzs arany mezejében, zöld talajon ezüst páncélos, bajszos, tollforgatós, kihajtott fehér galléros lovag küzd jobb kezében kivont karddal, a lovag balja felé ágaskodó fekete medvével. - Az Esztergom vármegyére utaló címerpajzs ezüst mezejében hermelinbéléső, violaszínő, zárt aranykoronával fedett palást alatt ezüst ingben, violaszínő karingben, ezüsthímzéső, aranypaszomántos brokát palástban, lábán arany cipıvel, mellén aranykereszttel, fején arany díszítéső fehér infulával, ezen felül, pedig arany 1. oldal
szentségkörrel Szent-Adalbert püspök és vértanú, vörös párnás, aranyozott széken ülve, jobbjában három ezüst lándzsát, baljában pedig arany végő ezüst pásztorbotot térdén keresztbe téve tart. A mezı alját vörössel és fehérrel mozaikozott kıpadló képezi. - A címer elhelyezését, rajzolatát és nyomdai színskáláját 1. számú melléklete tartalmazza. b/ Komárom-Esztergom megye zászlója: - Komárom-Esztergom megye zászlója téglalap alakú, fehér színő. Középen a megye címere hímzéssel, alatta félkörben nyomtatott nagybetőkkel a megye neve - KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE - szerepel sárgás-barna színezéssel. A zászlót körben arany rojtozás díszíti. c/ Komárom-Esztergom megye pecsétje: - Komárom-Esztergom megye pecsétje kör alakú, benne a megye címerével, kerületén feliratozással: "Komárom-Esztergom megye pecsétje. 1990." (2) A megyei önkormányzat jelképei használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A megyei önkormányzat kitüntetéseket, címeket külön önkormányzati rendelettel alapít. II. A megyei önkormányzati jogok, feladat- és hatáskörök 3. (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amelyet - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a helyi önkormányzati jogok illetik meg. (2) Az önkormányzati jogok a közgyőlést megválasztó településeken választójoggal rendelkezı lakosok (a továbbiakban: megyei választópolgárok) közösségét illetik meg. (3) A megyei választópolgárok a közgyőlésbe választott képviselık útján és a megyei népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. (4) A megyei önkormányzat ellátja - a törvényben meghatározottak szerint - mindazon kötelezı körzeti jellegő közszolgáltatási feladatokat, melyek a megye egész területére vagy annak nagy részére kiterjednek. Ezen túl szabadon, önként vállalhat át, illetve láthat el feladatokat. (5) A megyei önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival, vagyonával önállóan gazdálkodik. (6) A megyei önkormányzat feladatának és hatáskörének gyakorlása során a települési önkormányzatok érdekeinek figyelembevételével jár el. 2. oldal
(7) A megyei önkormányzat sajátos feladatainak ellátása során biztosítja a megye állampolgárai részére a nyilvánosságot, a közügyek ellátásának társadalmi ellenırzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményük kinyilvánítását. 4. A megyei önkormányzat kötelezıen ellátandó feladat- és hatásköreinek felsorolását az önkormányzatok felügyeletét ellátó minisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza. 5. A megyei önkormányzat szabadon vállalhat közfeladatokat akkor, ha a/ azok a kötelezıen elıírt feladat- és hatáskörének ellátását nem veszélyeztetik, b/ az ellátásukhoz szükséges feltételek biztosítottak. (1) A közfeladatok önkéntes vállalása elıtt egyeztetı eljárást kell lefolytatni. 6. (2) Az egyeztetı eljárás lefolytatásáról a közgyőlés elnöke gondoskodik. (3) Az egyeztetı eljárásba be kell vonni: a/ az illetékes bizottságokat, b/ a képviselıcsoportok vezetıit, c/ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szakapparátusát, d/ a feladatot ellátó szervezet vagy szervezetek vezetıit, e/ indokolt esetben külsı szakértıket. 7. (1) Az önként vállalt közfeladatok ellátását meg kell szüntetni, ha 5. -ában meghatározott feltételek már nem állnak fenn. (2) A megszüntetés esetében is az egyeztetı eljárásra vonatkozó - 6. -ában meghatározott - szabályok az irányadók. 8. (1) A közgyőlés a kötelezı és az önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében társulhat más megyei közgyőlésekkel és települési képviselı-testületekkel. (2) A közgyőlés társulásait 1. sz. függeléke tartalmazza. 3. oldal
9. A közgyőlés, a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyőlésével - a közös feladatokban való együttmőködés elıkészítése és összehangolása érdekében - létrehozott Egyeztetı Bizottságba delegálja: - a megyei közgyőlés elnökét a továbbiakban: közgyőlés elnöke), - a megyei fıjegyzıt (a továbbiakban: fıjegyzı), - az alakuló ülést követı 60 napon belül választott további 3 tagot. 10. (1) A közgyőlés a települési önkormányzatok érdekeinek figyelembevételével, állásfoglalásuk kikérésével dönt: - a megyei önkormányzati intézmény, gazdálkodó szervezet alapításáról, megszüntetésérıl, - az ellátási, a szolgáltatási körzet megváltoztatásáról. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott - Tatabánya Megyei Jogú Várost érintı - ügyekben az Egyeztetı Bizottság véleményét ki kell kérni. (3) A települési önkormányzatok közül állásfoglalást csak azoktól szükséges kérni, amelyeknek területét a szolgáltatás megváltoztatása érinti. 11. (1) A közgyőlés egyes hatásköreinek gyakorlását - az Ötv. 10. -a kivételével - a közgyőlés elnökére, a közgyőlés állandó bizottságaira (a továbbiakban: bizottság), a Komárom- Esztergom megyében megalakult területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: területi kisebbségi önkormányzatok) testületére és a társulásról szóló külön törvényben meghatározottak szerint társulásaira átruházhatja. (2) A hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntésrıl a közgyőlés következı ülésén beszámol. (3) Az átruházott hatáskör nem ruházható tovább. (4) Az átruházott hatáskör gyakorlására vonatkozóan a közgyőlés utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. (1) A megyei népszavazást kezdeményezhetik: III. Megyei népszavazás, népi kezdeményezés 12. - az Ötv. 47. (1) bekezdésében meghatározottak, továbbá - a megyei választópolgárok legalább 10%-a. 4. oldal
(2) Megyei népszavazást a közgyőlés elnökénél kell kezdeményezni. (3) A megyei népszavazást köteles kitőzni a közgyőlés, ha azt a megyei választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezi. (4) A közgyőlés külön rendeletben határozza meg azokat a döntési hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyekben a megyei népszavazást kötelezı elrendelni, illetve azoknak az ügyeknek a körét, amelyben a megyei népszavazást elrendelheti. 13. (1) Népi kezdeményezés joga a megyei választópolgárokat azokban az ügyekben illeti meg, amelyek a közgyőlés feladat- és hatáskörébe tartoznak. (2) A népi kezdeményezést a közgyőlés elnökéhez kell benyújtani. (3) A népi kezdeményezéshez a megyei választópolgárok legalább 5%-ának támogató aláírása szükséges. (4) Ha a megyei választópolgárok legalább 10%-a él a népi kezdeményezés jogával, a közgyőlés köteles az ügyet napirendre tőzni. 14. A közgyőlés külön önkormányzati rendeletben szabályozza a megyei népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét. IV. A közgyőlés mőködése A közgyőlés megalakulása 15. (1) A közgyőlés 15 képviselıbıl áll. 2 (2) A közgyőlési tagok nevét 2. sz. függeléke tartalmazza. 2 16. A közgyőlés alakuló ülését - a választást követı 15 naptári napon belüli idıpontra - a közgyőlés elnöke hívja össze. 5. oldal
17. (1) A közgyőlés alakuló ülését a leköszönı elnök nyitja meg, majd átadja az ülés vezetését a korelnöknek. (2) A korelnök a közgyőlés elnökének megválasztásáig vezeti az ülést. 18. (1) A Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság nevében annak elnöke beszámol az önkormányzati képviselık és polgármesterek választásáról a közgyőlésnek és átadja a megbízóleveleket. (2) A közgyőlés tagjai esküt tesznek. Az eskü szövege a következı: 2 Én, (a képviselı neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hő leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megırzöm; megyei önkormányzati képviselıi tisztségembıl eredı feladataimat Komárom-Esztergom megye fejlıdésének elımozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott képviselı meggyızıdése szerint) Isten engem úgy segéljen! Az eskütétel megtörténtét a képviselık az esküokmány aláírásával tanúsítják. (3) Az alakuló ülésrıl távollevı képviselık az akadályoztatás megszőnését követı ülésen tesznek esküt. (4) A képviselı az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerően együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt a közgyőlés munkájában. 19. (1) A közgyőlés alakuló ülésén választja meg - saját tagjai sorából - titkos szavazással a közgyőlés elnökét. (2) A közgyőlés elnökének személyére a közgyőlés tagja tehet javaslatot. (3) A nyílt jelölés során elnökjelölt az a közgyőlési tag lesz, aki a jelölést elfogadja és megkapja a megválasztott közgyőlési tagok több, mint egyharmadának szavazatát. 20. A közgyőlés alakuló ülésén - a közgyőlés hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására legalább 3 tagú - Szavazatszámláló Bizottságot választ, amelynek megbízatása az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 megválasztásáig tart. 6. oldal
A közgyőlés feloszlása 21. (1) A közgyőlés a megbízatásának lejárta elıtt név szerinti szavazással, minısített többségő döntéssel kimondhatja a feloszlását. (2) A közgyőlés feloszlását a közgyőlés elnöke vagy a megválasztott közgyőlési tagok legalább egyharmada kezdeményezheti. A gazdasági program 22. A közgyőlés elnöke elıkészíti a közgyőlés megbízatásának idıtartamára szóló gazdasági programot, amelyet - a bizottságok elızetes véleményének kikérését követıen - a közgyőlés, az alakuló ülését követı 6 hónapon belül fogad el. (1) A közgyőlés éves munkatervet készít. A munkaterv 23. (2) A közgyőlés munkatervének alapja elsısorban a gazdasági program és a (3) bekezdésben meghatározottaktól kapott javaslatok. (3) A munkaterv összeállításához a közgyőlés elnöke javaslatot kér: - a közgyőlés tagjaitól, - a bizottságoktól, - a megyei önkormányzat intézményeinek vezetıitıl, - a megye országgyőlési képviselıitıl, - a fıjegyzıtıl, - a Közép-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácstól, - a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanácstól, - a többcélú kistérségi társulások tanácsaitól, - a megye települési önkormányzatainak polgármestereitıl, - a területi kisebbségi önkormányzatok elnökeitıl, - azoktól a gazdasági és érdekképviseleti szervezetektıl, amelyekkel a megyei közgyőlés együttmőködési megállapodást kötött. (4) A munkatervet legkésıbb a közgyőlés adott évi elsı ülésén kell elıterjeszteni. (5) A közgyőlés elnöke terjeszti be a közgyőlésnek a javaslatokat. 2 (6) A közgyőlés elnöke a munkatervbe fel nem vett javaslatok bizottsági megtárgyalását ajánlhatja. 7. oldal
A munkatervnek tartalmaznia kell: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata 24. a/ a testületi ülések naptári idıpontját és napirendjét, valamint kihelyezett ülés esetén a helyszín megjelölését, b/ a napirendi pontok elıterjesztıit, c/ jelzést arról, hogy mely napirendi pontokat kívánja több fordulóban tárgyalni a közgyőlés, d/ egyéb szervezési jellegő feladatokat. A megállapított munkatervet meg kell küldeni 25. a/ közgyőlés tagjainak, b/ a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjének, 2 c/ a bizottságok nem közgyőlési tag tagjainak, d/ a könyvvizsgálónak, e/ a területi kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, valamint közzé kell tenni a megyei önkormányzat hivatalos honlapján www.kemoh.hu és www.komaromesztergom.hu (a továbbiakban: megyei honlap). (1) A közgyőlés rendes és rendkívüli ülést tart. A közgyőlés ülései 26. (2) A közgyőlés üléseinek helyszíne a megyei önkormányzat székháza, de - a közgyőlés, illetve a közgyőlés elnökének egyedi döntése alapján - ettıl eltérıen kihelyezett ülés is tartható. 27. A közgyőlés a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább 6 ülést tart (rendes ülés). 28. (1) A közgyőlés a munkatervtıl eltérı idıpontban is összehívható (rendkívüli ülés). (2) A közgyőlés hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezıvé, vagy amelyben a késedelem jelentıs hátránnyal járna, a közgyőlést a közgyőlés elnöke haladéktalanul összehívja. 8. oldal
(3) A közgyőlés rendkívüli ülését össze kell hívni továbbá: a/ a közgyőlési tagok egynegyedének indítványára, b/ a közgyőlés bizottságának indítványára, c/ megyei népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén, d/ a könyvvizsgáló indítványára, e/ a közigazgatási hivatal vezetıjének indítványára. 29. (1) A rendelet 28. (3) bekezdése alapján a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt - a javasolt napirendi pont megjelölésével - a közgyőlés elnökénél kell írásban elıterjeszteni. (2) Az elıterjesztett indítvány alapján a közgyőlést 8 naptári napon belüli idıpontra kell összehívni. (3) Rendkívüli ülésre szóló indítvány napirendi pontjának tárgyalása a rendes ülés idıpontjára is kitőzhetı, ha arra a (2) bekezdésben meghatározott határidın belül kerül sor. Az elıterjesztések 30. (1) A közgyőlés a napirendi pontokat írásban benyújtott elıterjesztések alapján tárgyalja. (2) A közgyőlés - -tervezetek és a pénzügyi vonatkozású elıterjesztések kivételével - esetenként engedélyezheti a szóbeli elıterjesztést. (3) Amennyiben a napirend elfogadása során a közgyőlés a szóbeli elıterjesztést nem engedélyezi, akkor azt a napirendrıl le kell venni és a következı ülésre írásban kell benyújtani. (4) Az illetékes bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó elıterjesztést. (5) Az írásbeli elıterjesztésnek tartalmaznia kell: a/ az elıterjesztı és az elıadó személyét, b/ a tárgyat és a tényállást, c/ a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, d/ az alternatívák indokait, a döntés várható (gazdasági, társadalmi, politikai) hatásait, a javasolt döntés elmaradása esetén annak hatásait, e/ a döntési (rendeleti, határozati, állásfoglalási) javaslatot, szükség szerint a határidı és a felelıs megjelölését. (6) A testületi elıterjesztések részletes követelményeit 2. sz. melléklete tartalmazza. 9. oldal
Az ülés összehívása 31. (1) A közgyőlést a közgyőlés elnöke, akadályoztatása esetén a képviselı-testület sorából választott alelnök, mindkettıjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. 2 (2) A közgyőlést írásos meghívóval (a továbbiakban: meghívó) kell összehívni. (3) A meghívónak tartalmaznia kell: a/ az ülés helyét, kezdetének idıpontját, b/ a javasolt napirendi pontokat, c/ a napirendi pontok elıterjesztıit, d/ a közgyőlést összehívó személy aláírását és a közgyőlés elnökének bélyegzıjét. (4) A meghívót - az írásos elıterjesztésekkel együtt - úgy kell megküldeni, hogy a közgyőlés tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak a/ a rendes ülés napját megelızıen legalább 5 naptári nappal, b/ a rendkívüli ülés napját megelızıen legalább 2 naptári nappal elıbb - postai küldeményben, telefaxon, elektronikus úton, vagy mágneses adathordozón - megkapják. (5) A közgyőlés ülésére a közgyőlés elnöke tanácskozási joggal meghívja a megye országgyőlési képviselıit, a területi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, a közigazgatási hivatal vezetıjét, valamint a könyvvizsgálót, akiknek a meghívóval együtt az írásos elıterjesztéseket is megküldi. (6) A közgyőlés elnöke a megye települési önkormányzatainak polgármesterei, valamint a megyei önkormányzati intézmények vezetıi meghívásáról a meghívó és az elıterjesztések megyei honlapon történı közzétételével gondoskodik. (7) A közgyőlés elnöke a közgyőlés ülésére az (5)-(6) bekezdésben felsoroltakon túl tanácskozási joggal meghívhatja mindazokat, akiknek a részvételét az adott napirendi pont tárgyalásánál indokoltnak tartja. (8) Amennyiben zárt tárgyalás tartása várható, akkor a napirendi pontra vonatkozó írásos elıterjesztést a közgyőlés tagja, a fıjegyzı és az általa kijelölt jegyzıkönyvvezetık, a közigazgatási hivatal vezetıje, a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgáló, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértı kapja kézhez. (9) A közgyőlés ülésének helyérıl, idıpontjáról és napirendi pontjairól a megye lakosságát a megyei honlapon történı közzététel útján tájékoztatni kell. (10) Az országos és megyei jelentıségő hírközlı szervek képviselıit tájékoztatni kell: - a közgyőlés üléseire történı meghívással - sajtótájékoztatóval. 10. oldal
(1) A közgyőlés nyilvánosan ülésezik. Az ülés nyilvánossága 32. (2) A választópolgárok - a zárt ülés anyagának kivételével - betekinthetnek a közgyőlés elıterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos elıterjesztéseket a/ a rendes ülés napját megelızıen legalább 5 naptári nappal, b/ a rendkívüli ülés napját megelızıen legalább 2 naptári nappal a megyei könyvtár részére meg kell küldeni. Az elıterjesztések a Hivatal Önkormányzati Osztályán (a továbbiakban: Önkormányzati Osztály) is megtekinthetık. Az elıterjesztéseket a megyei honlapon is közzé kell tenni. (3) A közgyőlés ülésén megjelent választópolgárok, a civil és az érdekvédelmi szervek, valamint a politikai pártok képviselıi a közgyőlés ülése alatt - kivéve a tanácskozási joggal meghívottak - nem nyújthatnak be kérelmeket, indítványokat. A közgyőlés tagjainak szánt - társadalmi és közérdeket szolgáló - írásos beadványok, tájékoztatók az ülés megkezdése elıtt a tanácskozó terem elıtti elıtérben elhelyezhetık. (4) A közgyőlés esetenként - nyílt szavazással - dönt arról, hogy az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyalt napirendi ponthoz szólási jogot ad-e. (5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, de az ülés menetét nem zavarhatja. (1) A közgyőlés zárt ülést tart 33. a/ választás, kinevezés, felmentés, vezetıi megbízás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá b/ önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) A közgyőlés zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (3) A (2) bekezdés vonatkozásában a közgyőlés tagja, a képviselıcsoport vezetıje vagy a fıjegyzı tehetnek zárt ülés tartására indítványt. Errıl a közgyőlés nyílt szavazással, vita nélkül dönt. 11. oldal
(4) Zárt ülésen a közgyőlés tagja, a fıjegyzı és az általa kijelölt jegyzıkönyvvezetık, a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgáló, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértı vesz részt. (5) Aki - zárt ülés esetén - az ülésteremben jogosulatlanul tartózkodik, azt a közgyőlés elnöke távozásra szólítja fel. (6) A közgyőlés a zárt ülésen hozott döntését - a kitüntetı díj odaítélésének kivételével - legkésıbb a következı nyilvános ülésén hirdeti ki vagy meghatározza a közzététel idıpontját. A kitüntetı díj esetében erre az ünnepélyes átadáskor kerül sor. (7) Az (1) - (6) bekezdésben foglaltakat a közgyőlés bizottságainak mőködése során is alkalmazni kell. Az ülés vezetése 34. A közgyőlés ülését a közgyőlés elnöke, akadályoztatása esetén a képviselı-testület sorából választott alelnök, mindkettıjük akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. 2 Határozatképesség 35. (1) A közgyőlés elnöke megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenırzi. (2) A közgyőlés akkor határozatképes, ha az ülésen a közgyőlés tagjainak több, mint a fele jelen van. (3) A határozatképesség biztosítása érdekében a közgyőlés elnöke 15 percet meg nem haladó várakozási idıt rendelhet el. (4) Határozatképtelenség megállapítása után a közgyőlés ülését 8 naptári napon belüli idıpontra ismét össze kell hívni. A napirend meghatározása 36. (1) A határozatképesség megállapítása után a közgyőlés elnöke tesz javaslatot az ülés napirendjére. Errıl a közgyőlés tagja, a képviselıcsoport vezetıje és a fıjegyzı - 2-2 percben - nyilváníthat véleményt. 12. oldal
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztását - bármely okból - a közgyőlés tagja, a képviselıcsoport vezetıje vagy a fıjegyzı indítványozhatja. Errıl vita nélkül dönt a közgyőlés. (3) A közgyőlés tagja, bizottsága, a képviselıcsoport vezetıje vagy a fıjegyzı által - 37. (2) bekezdésében rögzített módon - elıterjesztett sürgısségi indítvány tárgyát és indokát a napirend elfogadása elıtt a közgyőlés elnöke ismerteti. (4) A közgyőlés a sürgısségi indítvány napirendre vételérıl vita nélkül határoz. (5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a következık szerint kell meghatározni: a/ tájékoztató a két ülés közötti eseményekrıl, beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl és a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról, b sürgısségi indítványok, c/ rendeletek, d/ beszámolók, e/ tájékoztatók, f/ személyi ügyek, g/ interpellációk, h/ kérdések, i/ bejelentések, hozzászólások. E sorrendtıl indokolt esetben el lehet térni. (6) A napirend elfogadásáról a közgyőlés dönt. A sürgısségi indítvány 37. (1) A közgyőlés tagja, bizottsága, a képviselıcsoport vezetıje vagy a fıjegyzı indítványozhatja a közgyőlésnek a napirendi javaslatba felvett ügyekkel össze nem függı elıterjesztés sürgıs tárgyalását. (2) A sürgısségi indítványt - legkésıbb a közgyőlés ülését megelızı munkanapon 12 óráig - a közgyőlés elnökéhez kell - a 31. (4) bekezdés szerint - írásban benyújtani. (3) Az indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát és indokolását, a döntési javaslatot, valamint az elıterjesztı saját kező aláírását. A napirend tárgyalása 38. A napirendi pontok tárgyalása során a közgyőlés elnöke minden elıterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. 13. oldal
39. (1) Az elıterjesztı az írásos elıterjesztéshez maximum10 percben - szóbeli kiegészítést tehet. (2) Az elıterjesztıhöz és a szakértıhöz a közgyőlés tagja és a tanácskozási joggal rendelkezık kérdést intézhetnek, amelyre a vita elıtt kell választ adni. (3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés megkezdése elıtt, valamint a vita során lehet jelentkezni a közgyőlés elnökénél. (4) A hozzászólások a bejelentkezések sorrendjében hangoznak el. (5) A tanácskozási joggal rendelkezık az elıterjesztés tárgyalása során legfeljebb 1 esetben és maximum 5 perc idıtartamban szólalhatnak fel. (6) A képviselıcsoport vezetıje a napirendi pont vitájánál - maximum 3 percben - tájékoztatást adhat a képviselıcsoport álláspontjáról. (7) A közgyőlés tagjának a vita közbeni ismételt felszólalására a közgyőlés elnöke adhat engedélyt. Amennyiben ezt megtagadja, a közgyőlés tagja a közgyőléstıl kérheti a felszólalás engedélyezését. A közgyőlés errıl vita nélkül dönt. (8) Az elıkészítésben résztvevı bizottság elnöke, a napirendi pont elıterjesztıje és a fıjegyzı a döntéshozatal elıtt bármikor felszólalhat. (9) Az elıterjesztés tárgyalása során - a döntés meghozatala elıtt - a közgyőlés tagjának vagy a képviselıcsoport vezetıjének kérésére 1 alkalommal a közgyőlés elnöke tárgyalási szünetet rendelhet el. Ezzel a jogával a közgyőlés tagja és a képviselıcsoport vezetıje ülésnaponként csak 1-1 alkalommal élhet. (10) A napirendi pontot érintı ügyrendi kérdésben a közgyőlés tagja a képviselıcsoport vezetıje és a fıjegyzı kérhet szót. Az ügyrendi javaslatról a közgyőlés vita nélkül dönt. (11) A közgyőlés elnöke a vitát lezárja, ha a) ilyen irányú ügyrendi javaslatot fogadott el a testület, de a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezıknek a szót meg kell adni. b) az elıterjesztéshez további felszólalásra nem volt jelentkezı. (12) Az elıterjesztı által befogadott javaslatokról, indítványokról - kivéve a bizottsági elıterjesztéseket - nem kell külön szavazni. (13) A közgyőlés elnöke a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy elıbb - logikai sorrendben - a vitában elhangzott módosító, kiegészítı indítványokról, majd az elıterjesztésben szereplı döntési javaslatról határoz a közgyőlés. 14. oldal
Az interpelláció és a kérdés 40. (1) A napirendi pontok megtárgyalása után kerül sor az interpellációk és a kérdések felvetésére és megválaszolására. (2) A közgyőlés tagja, a képviselıcsoport vezetıje az ülésen a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben a közgyőlés elnökéhez, alelnökeihez, tanácsnokaihoz, a fıjegyzıhöz és a megyei önkormányzat intézményeinek vezetıihez kérdést, interpellációt, a közgyőlés tagjához, valamint a megyei önkormányzati hivatal belsı szervezeti egységeinek vezetıihez kérdést terjeszthet elı. 41. (1) Az interpellációt a közgyőlés ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzettje az ülés elıtt legalább 5 naptári nappal elıbb írásban megkapja. Az interpelláció másolatát az interpelláló a közgyőlés elnökének is megküldi, ha az interpelláció címzettje más személy. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt határidın belül vagy a közgyőlés ülésén nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek arra csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha az nem igényel elızetes vizsgálatot. (3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról elıször az interpelláló - legfeljebb 2 percben - nyilatkozik. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a közgyőlés - vita nélkül - dönt. (4) Amennyiben a válaszadás elızetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követı 15 naptári napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak. (5) Az interpelláció kivizsgálása során az interpelláló részvételét lehetıvé kell tenni. (6) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden közgyőlési tagnak meg kell küldeni. A válasz elfogadására a közgyőlés következı ülésén kerül sor, a (3) bekezdésben foglaltak szerint. (7) Amennyiben az interpellációra adott választ a közgyőlés nem fogadja el és annak további vizsgálatát szükségesnek tartja, akkor ezzel a feladattal bizottságot vagy ideiglenes bizottságot bíz meg. 42. (1) A kérdés elıterjesztésére 2 perc, megválaszolására pedig 5 perc áll rendelkezésre. (2) Írásos válasz esetén azt 15 naptári napon belül valamennyi közgyőlési tagnak meg kell küldeni. 15. oldal
A tanácskozás rendjének biztosítása 43. (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a közgyőlés elnökének a feladata. Ennek érdekében: a/ Ellátja a közgyőlés ülésével kapcsolatos ülés- és vitavezetési feladatokat. b/ Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy akinek fogalmazása a tanácskozáshoz nem illı, másokat sértı. c/ Rendre utasítja azt, aki a közgyőléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsít. d/ Ismétlıdı rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve a közgyőlés tagját - a terem elhagyására szólítja fel. e/ Amennyiben a közgyőlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott idıre félbeszakítja. (2) A közgyőlés elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban nem lehet vitát nyitni. (1) A közgyőlés döntése Az önkormányzati döntések 44. a/ önkormányzati rendelet, b/ határozat, c/ határozathozatal nélküli tudomásulvétel lehet. (2) A közgyőlés rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétıl kezdıdıen - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következık szerint: a/ Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés.../20 ( hó... nap) számú önkormányzati rendelete (rövidítése: ÖR) A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés idıpontja. b/ /20... (... hó... nap) számú közgyőlési határozat (rövidítése: KH) A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az idıpontja. (3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésérıl a fıjegyzı gondoskodik. (4) A közgyőlési határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelısét. (5) Az önkormányzati rendeletekrıl és határozatokról az önkormányzati hivatal betőrendes és határidıs nyilvántartást vezet. 16. oldal
(6) A közgyőlés döntéseit közzé kell tenni a Komárom-Esztergom Megyei Közlönyben (a továbbiakban: Közlöny), valamint a megyei honlapon (www.kemoh.hu). A Közlönyt a rendelet 3. számú függelékében felsoroltaknak elektronikus formában kell megküldeni. 2 Kizárás a döntéshozatalból 45. (1) A közgyőlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek - az Ötv. 110. (1) bekezdése szerinti - hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (2) A kizárásról az érintett közgyőlési tag kezdeményezésére vagy bármely közgyőlési tag javaslatára a közgyőlés határoz. (3) A kizárt közgyőlési tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevınek kell tekinteni. Az önkormányzati rendeletalkotás 46. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a/ a közgyőlés tagja, b/ a közgyőlés bizottsága, c/ a képviselıcsoport vezetıje, d/ a fıjegyzı, e/ a megyei önkormányzat intézményei, f/ a megyei civil és érdekvédelmi szervezetek. (2) A kezdeményezést a közgyőlés elnökéhez kell benyújtani, aki errıl a közgyőlés következı ülésén köteles tájékoztatást adni. (3) Önkormányzati rendeletalkotás elıtt az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 véleményét minden esetben ki kell kérni. (4) A Szervezeti és Mőködési Szabályzat megalkotása, módosítása elıtt a bizottságok véleményt nyilváníthatnak. 47. (1) A közgyőlés állást foglal az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességérıl, a rendelet tervezetének elıkészítésérıl, fıbb elveirıl, meghatározhatja az elıkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, valamint a közgyőlési tárgyalás idıpontját. (2) A közgyőlés az elıkészítéssel megbízhatja valamely állandó bizottságát vagy e célból ideiglenes bizottságot hozhat létre. (3) A szakmai elıkészítés a fıjegyzı feladata. 17. oldal
(4) Az elıkészítést követıen -tervezetet a közgyőlés elé kell terjeszteni. A fıjegyzı tájékoztatást ad az elıkészítés során felmerült, de a tervezetben nem hasznosított - kisebbségben maradt - véleményekrıl. 48. Az önkormányzati rendelet-tervezet megtárgyalása során 39. -ában foglaltakat kell megfelelıen alkalmazni. 49. (1) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegét - annak megalkotását követıen - a fıjegyzı köteles megszerkeszteni. (2) Az önkormányzati rendeletet a közgyőlés elnöke és a fıjegyzı írja alá. (3) A fıjegyzı kihirdetésérıl a Megyei Önkormányzat Székházában elhelyezett hirdetıtáblán történı kifüggesztéssel gondoskodik. (4) Az önkormányzati rendeletet el kell helyezni a megyei könyvtárban és a megyei honlapon. (5) Az önkormányzati hivatalnál - ügyfélfogadási idıben - a választópolgárok részére lehetıséget kell biztosítani az önkormányzati rendeletek megtekintésére. (6) A fıjegyzı köteles gondoskodni az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról, évenkénti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok elıterjesztésérıl. A határozathozatal 50. (1) A közgyőlés ülésén a döntési javaslat elfogadásához általában a jelenlévı közgyőlési tagok több, mint a felének igen szavazata - egyszerő többség - szükséges. (2) A megválasztott közgyőlési tagok több mint a felének az igen szavazata - minısített többség - szükséges a következı döntésekhez: a/ rendeletalkotás, b/ választás, kinevezés, megbízás, felmentés és a megbízás visszavonása, c/ önkormányzati társulás létrehozása, átalakítása, megszüntetése; társuláshoz, érdekkép- viseleti szervezethez való csatlakozás és kilépés, d/ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás és kilépés, e/ intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, f/ a közgyőlés tagjának kizárása a döntéshozatalból, g/ zárt ülés elrendelése, h/ a közgyőlés feloszlásának kimondása, 18. oldal
i/ kereset benyújtásának kezdeményezése a közgyőlés elnökének törvénysértı tevékenysége megszüntetése érdekében, j/ megyei kitüntetések, elismerések, díszpolgári címek alapítása és adományozása, k/ gazdasági program elfogadása, l/ 10 M Ft értékhatár feletti hitel felvétele, m/ kötvény kibocsátása, n/ törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelennek nyilvánítása, o/ törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés, p/ egyszemélyes gazdasági társaság létrehozása, átalakítása, megszüntetése, összeolvadása, beolvadása, q/ közösségi célú alapítvány létrehozása, megszüntetése, valamint alapítványi forrás átvétele és átadása, r/ a közgyőlés hatáskörének átruházása, s/ költségvetést érintı javaslatok megtárgyalása, t/ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, u/ véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elı, v/ sürgısségi indítvány napirendre tőzése, w/ megyei népszavazás elrendelése, x/ népi kezdeményezés megtárgyalása, y/ emlékmőállítás, z/ nem kötelezı feladat átvétele települési önkormányzattól. A jelölés 51. (1) Személyi ügyekben tartott választások során jelölt az lesz, akit az elıterjesztésre jogosult a közgyőlés elé terjeszt. (2) Az elıterjesztı 1 vagy több személyt is jelölhet. (3) Az elıterjesztı javaslatában szereplı jelöltön túl jelöltté válhat az is, akit a közgyőlés tagja vagy a képviselıcsoport vezetıjének javaslata alapján - nyílt jelölés során - a jelen lévı közgyőlési tagok több, mint az egyharmada támogat. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jelöltté váláshoz szükséges feltétel a jelölés tényének elfogadása. (5) A közgyőlés elnökének választása során a jelölést e szabályoktól eltérıen, 19. (3) bekezdésében rögzített módon kell lebonyolítani. (6) Az alelnökök személyére a közgyőlés elnöke tesz javaslatot. A szavazás módja 52. (1) Szavazni csak személyesen - az (5) bekezdés kivételével -, az igen, vagy nem, vagy tartózkodom tartalmú egyéni döntés egyértelmő kifejezésével lehet. 19. oldal
(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata (3) A közgyőlés a döntését általában nyílt szavazással hozza. (4) A nyílt szavazás gépi szavazással, kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történhet. (5) A név szerinti és a titkos szavazás esetén szavazni csak az igen, vagy nem tartalmú egyéni döntés egyértelmő kifejezésével lehet. (6) Személyi ügyekben tartott választás során 3. sz. mellékletében meghatározott rend szerint kell eljárni. 53. (1) A szavazatok megszámlálásáról a közgyőlés elnöke - a fıjegyzı útján - gondoskodik. (2) Nyílt szavazást csak abban az esetben lehet megismételni, ha a) a gépi szavazás alatt a szavazógép meghibásodott. A megismételt szavazást a közgyőlés elnöke rendeli el. b) a kézfelemeléssel történı szavazásnál a közgyőlés tagjában kétség merül fel a szavazás eredménye felıl, és kérésére a közgyőlés elnöke megismételt szavazást rendel el. c) gépi szavazás, illetve kézfelemeléssel történı szavazás esetén a közgyőlés tagja nyilvánvaló tévedése, továbbá a nem egyértelmő kérdésfeltevés miatt kéri. A megismételt szavazásról a közgyőlés vita nélkül dönt. A közgyőlés tagja a szavazás megismétlését napirendenként egy alkalommal kérheti. d) törvényességi okból a fıjegyzı javaslatára a közgyőlés vita nélkül így dönt. (3) A szavazás eredményét a közgyőlés elnöke hirdeti ki. 54. (1) A közgyőlés tagjának vagy a képviselıcsoport vezetıjének - a szavazás megkezdése elıtt benyújtott - indítványára a közgyőlés vita nélkül határoz a név szerinti szavazás elrendelésérıl. (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a közgyőlés feloszlására vonatkozó döntés meghozatalához. (3) Név szerinti szavazás esetén a fıjegyzı ABC sorrendben szólítja a közgyőlés tagjait, akik nevük elhangzásakor felállva szavaznak. (4) A fıjegyzı a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a közgyőlés elnökének. (5) Az eredményt tartalmazó jegyzéket a közgyőlés elnöke és a fıjegyzı aláírásával hitelesíti. 20. oldal
55. A közgyőlés 33. (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat. Erre a közgyőlés tagja, a képviselıcsoport vezetıje, valamint a fıjegyzı tehet indítványt, amelyrıl a közgyőlés vita nélkül dönt. 56. (1) A titkos szavazás a) gépi szavazással, vagy b) szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti titkos szavazást az 53. (2) bekezdés a), és c)-d) pontjában meghatározott esetben lehet megismételni. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti titkos szavazás lebonyolításáról és eredményének megállapításáról az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 gondoskodik. E feladata ellátása során: a/ Ismerteti a titkos szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat. b/ Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. c/ A szavazásról jegyzıkönyvet készít, amely tartalmazza: - a szavazás helyét és napját, - a bizottság jelenlévı tagjainak nevét és tisztségét, - a szavazás során felmerült körülményeket, - a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, - a szavazás eredményét. d/ A szavazásról készített jegyzıkönyvet a bizottság tagjai aláírják. e/ A szavazás eredményérıl a bizottság elnöke jelentést tesz a közgyőlésnek. A jegyzıkönyv 57. (1) A közgyőlés ülésérıl hangfelvételt és kivonatos jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A közgyőlés ülésérıl készített jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: - az ülés helyét és idıpontját, - az ülésen megjelent közgyőlési tagok és meghívottak névsorát, - az ülés határozatképességének megállapítását, - a közgyőlés által elfogadott napirendet. Napirendi pontonként: - az elıterjesztés címét és elıterjesztıjét, kifejezetten a napirend tárgyalásához meghívottak nevét és a képviselt szerv nevét, 21. oldal
- a szóbeli elıterjesztés, kiegészítı rövid tartalmát, illetve annak jelzését, hogy azt a jegyzıkönyvhöz csatolták, - a kérdést feltevık nevét és a válaszadás tényét, - a vitában felszólalók nevét, a hozzászólás lényegét, továbbá annak szó szerinti szövegét, ha azt a közgyőlés tagja kifejezetten kéri, - a szavazás számszerő eredményét, - a határozat szó szerinti szövegét, - az interpellációt, az arra adott választ és a határozatot, - a kérdést és az arra adott választ, - az elhangzott bejelentést. (3) A jegyzıkönyv mellékletét képezi: a/ a meghívó, b/ az írásos elıterjesztés, a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány, a sürgısségi indítvány és az írásban benyújtott interpelláció, c/ a jelenléti ív, d/ a titkos szavazásról készült jegyzıkönyv, e/ a név szerinti szavazás hitelesített eredménye, f/ az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövege, g/ a fıjegyzı törvényességi észrevétele. (4) A fıjegyzı a jegyzıkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - évente bekötteti. (5) A közgyőlés ülésén a szavazás eredményének rögzítésére, a hangfelvétel készítésére, megırzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat 4. számú melléklete tartalmazza. 58. (1) A jegyzıkönyv elkészíttetésérıl a fıjegyzı köteles gondoskodni. (2) A jegyzıkönyvet a közgyőlés elnöke és a fıjegyzı írja alá. (3) A jegyzıkönyv egy példányát az ülést követı 15 naptári napon belül a fıjegyzı köteles megküldeni a megyei közigazgatási hivatal vezetıjének. (4) A nyilvános ülésrıl készült jegyzıkönyvet a megyei honlapon közzé kell tenni. 59. (1) A választópolgárok - a zárt ülés jegyzıkönyvének kivételével - betekinthetnek a közgyőlés jegyzıkönyvébe. Ennek érdekében a jegyzıkönyv 1-1 példányát meg kell küldeni: a/ a megyei könyvtárnak, b/ a megyei levéltárnak. (2) A jegyzıkönyv az Önkormányzati Osztályon is megtekinthetı. 22. oldal
60. (1) Amennyiben zárt ülésre vagy az ülés egy részének zárttá nyilvánítására kerül sor, akkor a zárt ülésrıl is külön jegyzıkönyv készül 2 példányban. (2) Az elsı példányt a Önkormányzati Osztályon kell elkülönítetten, biztonságosan tárolni és ırizni. A másodpéldányt "titkos" megjelöléssel a közigazgatási hivatal vezetıjének kell megküldeni. (3) Az évenkénti beköttetésnél az ilyen jegyzıkönyv helyére iratpótló lap kerül, amely tartalmazza: - a zárt ülés idıpontját, - a jelenlevık nevét, - a napirendi pont tárgyát, - a titkos ügyirat iktatószámát és a selejtezés idıpontját. (4) Az iratpótlót a fıjegyzı írja alá. (5) A zárt ülésrıl készült jegyzıkönyvbe csak 33. (4) bekezdésében meghatározott személyek, tekinthetnek be. Ez a jog a közgyőlés tagjait és a fıjegyzıt korlátlanul, míg a könyvvizsgálót, az érintettet, valamint a szakértıt csak a rájuk vonatkozó napirendi pont terjedelméig illeti meg. (6) A zárt ülés jegyzıkönyvébe történı betekintés iránti kérelmet a fıjegyzıhöz kell intézni, aki a betekintést 3 munkanapon belüli idıpontra - hivatali munkaidıben - lehetıvé teszi, akár személyes, akár az általa kijelölt köztisztviselı jelenléte mellett. A betekintés zavartalan körülményeit az Önkormányzati Osztály biztosítja. (7) A zárt ülés jegyzıkönyvébe történı betekintésrıl az Önkormányzati Osztály külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a) a betekintést engedélyezı aláírását, b) a betekintés idıpontját, c) a zárt ülés idıpontjának feltüntetését, d) a betekintı személy nevét, a betekintés alapját jelentı minıség megnevezését, és a betekintı aláírását. (8) A zárt ülés jegyzıkönyvérıl - kivéve a döntésrıl készült kivonatot - másolat nem adható ki. V. A megyei képviselı 61. (1) A megyei képviselı Komárom-Esztergom megye egészéért vállalt felelısséggel képviseli választói érdekeit. (2) A megyei képviselık jogai és kötelezettségei azonosak. 23. oldal
(3) A megyei képviselıt a testületi munkában való részvételhez szükséges idıtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét - kérelmére - a közgyőlés téríti meg a munkáltatójának. (4) A megyei képviselıt - külön rendeletben meghatározott - tiszteletdíj és természetbeni juttatások illetik meg. (1) A megyei képviselı A megyei képviselı jogai és kötelességei 62. a/ részt vesz a közgyőlés döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenırzésében. b/ a közgyőlés elnökének megbízása alapján képviselheti a közgyőlést. c/ 40. (2) bekezdése szerint interpellációt, illetve kérdést terjeszthet elı. d/ kérésére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzıkönyvhöz, illetıleg véleményét szó szerint kell rögzíteni a jegyzıkönyvben. e/ tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. f/ javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselıt meg kell hívni. g/ kezdeményezheti, hogy a közgyőlés vizsgálja felül bizottságának, a közgyőlés elnökének - a közgyőlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését. h/ képviselıi munkájához a hivataltól tájékoztatást, ügyviteli közremőködést igényelhet. i/ közérdekő ügyekben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, melyre a Hivatal 15 naptári napon belül köteles érdemi választ adni. (2) A megyei képviselı köteles a/ tevékenyen részt venni a közgyőlés és a bizottságok munkájában. b/ írásban vagy szóban elızetesen bejelenteni, ha a közgyőlés vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni. c/ a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megırizni. d/ a vele szemben felmerült összeférhetetlenséget a vita elıtt, illetıleg annak felismerésekor bejelenteni. e/ a képviselıi megbízatásához méltó, a közgyőlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani. f/ a közgyőlés döntéseinek végrehajtását elısegíteni. g/ megbízólevelének átvételétıl, majd ezt követıen minden év január 1-jétıl számított 30 naptári napon belül vagyonnyilatkozatot tenni az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 felé. h/ személyes érintettségét bejelenteni. 2 (3) Az (1) - (2) bekezdésekben foglaltak kivéve a (2) bekezdés g/ pontját - a bizottságok nem közgyőlési tag tagjaira értelemszerően vonatkoznak. 24. oldal
VI. A képviselıcsoport 63. (1) A megyei képviselık - a politikai érdekérvényesítés, az érdekegyeztetés és a közgyőlési tevékenység összehangolása céljából - képviselıcsoportot alakíthatnak. (2) A megyei képviselı csak egy képviselıcsoportnak lehet tagja. (3) Képviselıcsoportot legkevesebb 2 fı alakíthat. 2 (4) A képviselıcsoport megalakulását a közgyőlés elnökénél 3 napon belül kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: a/ a képviselıcsoport elnevezését, b/ a képviselıcsoport vezetıjének és helyettesének nevét, c/ a képviselıcsoport tagjainak névsorát. A képviselıcsoport vezetıje a jogait csak a bejelentést követıen gyakorolhatja. (5) A képviselıcsoportban bekövetkezett változásokat a közgyőlés elnökénél 15 napon belül írásban kell bejelenteni. (6) A képviselıcsoportból kilépett vagy kizárt megyei képviselı 6 hónap elteltével csatlakozhat más képviselıcsoporthoz. (7) Megszőnik a képviselıcsoport, ha a/ tagjainak száma a (3) bekezdésben meghatározott létszám alá csökken, vagy b/ a képviselıcsoport ezt kimondja. (8) A közgyőlés elnöke a képviselıcsoport mőködésére vonatkozó bejelentésrıl legkésıbb a közgyőlés következı ülésén tájékoztatja a testületet. (9) A képviselıcsoport tárgyalásához a közgyőlés elnöke biztosítja a helyet. (10) A képviselıcsoportok mőködésük részletes szabályait - az e rendeletben foglaltak figyelembevételével - maguk határozzák meg. VII. A vagyonnyilatkozat 64. (1) A képviselı vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 tartja nyilván és ellenırzi. 25. oldal
(2) A képviselıi vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát nyitott borítékban, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozat kitöltött és aláírt példányát zárt borítékban veszi át a képviselıtıl átvételi elismervény ellenében az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke, vagy a bizottság általa megbízott tagja. (3) A vagyonnyilatkozatokról, a leadott vagyonnyilatkozat sorszámának, a leadás idıpontjának feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban a kapcsolódó iratokat évente az elızményekhez csatolni kell. A nyilvántartás vezetésérıl, a vagyonnyilatkozatok adatvédelmi szabályoknak megfelelı biztonságos ırzésérıl az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke gondoskodik. Az ırzés módjának részletes szabályairól az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság Mőködési Szabályzata rendelkezik. (4) Az azonosító adatok nélküli képviselıi vagyonnyilatkozatok nyilvánosak. Azokat - elızetes egyeztetés után - az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke, vagy az általa megbízott tagja bárkinek hozzáférhetıvé teszi. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnökénél bárki kezdeményezheti. Az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság eljárását a kezdeményezéstıl számított 30 naptári napon belül folytatja le. Az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 eljárására a közgyőlés zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke felhívja a kezdeményezıt a hiány pótlására. Ha a kezdeményezı 15 naptári napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. (7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. A névtelen kezdeményezést az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnökének írásbeli felhívására a képviselı köteles saját, illetve a - 2000. évi XCVI. törvény 10/A. (1) bekezdése szerinti - hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul (de legkésıbb 2 naptári napon belül) írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 tagjai ismerhetik meg. (9) Az eljárás eredményérıl az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke tájékoztatja a soron következı ülésen a közgyőlést. (10) A bekért azonosító adatokat az eljárás lezárását követı 8 naptári napon belül meg kell semmisíteni. 26. oldal
(11) Ha a képviselı megbízatása megszőnik, a képviselınek, továbbá a - (8) bekezdés szerinti - hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a képviselı megbízatásának megszőnését követı 3 napon belül a nyilvántartásból törölni kell, a beadott vagyonnyilatkozatokat a képviselı részére vissza kell küldeni. (12) A (10) és a (11) bekezdés szerinti eljárásról az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 elnöke jegyzıkönyvet vesz fel. (13) Az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság 2 vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Hivatal látja el. 2 VIII. A közgyőlés tanácsnokai 65. 2 (1) A közgyőlés bizottságának elnöke megyei tanácsnok. (2) A közgyőlés az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tagjai sorából 2 tanácsnokot választ. A tanácsnok személyére a közgyőlés tagja tehet javaslatot. (3) A (2) bekezdés szerinti tanácsnok tevékenységérıl ciklusonként 1 alkalommal írásban beszámol a közgyőlésnek. Részletes feladatait 5. számú melléklete tartalmazza. (4) A tanácsnokot külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj és természetbeni juttatások illetik meg. IX. A közgyőlés állandó és ideiglenes bizottságai 66. (1) A közgyőlés - döntéseinek elıkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenırzése érdekében - Pénzügyi Bizottságot, illetve - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - kisebbségi, valamint oktatási ügyekkel foglalkozó bizottságot választ és egyéb állandó bizottságot hozhat létre. (2) A közgyőlés - esetenként jelentkezı feladatainak megoldására, szakszerő ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. 67. (1) A bizottságoknak közgyőlési és nem közgyőlési tag tagjai lehetnek. (2) A bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjainak több, mint a felét a közgyőlés tagjai közül kell megválasztani. Személyi javaslatot a közgyőlés tagja tehet. 27. oldal