Gazdaság-szabályozási koncepció Intézkedési javaslatok az ex-ante feltételek és az intézkedési program követelményei szerint rendszerezve 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése
TARTALOM 1. AZ ÖNTÖZÉS JÖVEDELMEZŐSÉGE... 3 2. AZ ÖNTÖZÉSI DÍJ ÉS AZ ÖNTÖZÉSI KÖLTSÉG NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBEN... 5 3. ÖSSZEGZÉS... 8 FÜGGELÉK: VÍZKÉSZLETJÁRULÉK NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA A KÖLTSÉGEKBEN 2004-2005... 10
1 Az öntözés jövedelmezősége Az AKI üzemi szintű vizsgálatokat végzett mintegy 60 öntözéses gazdálkodást folytató gazdaságra, amelyek mezőgazdasági területük legalább 50%-án folytattak öntözést. (AKI 2014. évi tanulmánya alapján) Három üzemtípus esetében vizsgálták meg öntözéses és a nem öntözéses gazdálkodást folytató üzemeket: a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok, a gyümölcstermesztő, valamint a szántóföldi zöldségtermesztő gazdaságok esetében elemezték, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelők milyen eredményt értek el nem öntöző társaikhoz képest. A vizsgálati periódus a 2009-2013-as évekre esett: ezen 5 év megfelelően reprezentálja a hazai időjárási viszonyokat, mivel szárazabb (2009, 2011, 2012), aszálykárt hozó és nedves (2010, 2013) időszakok is váltották egymást, ennek megfelelően nem a teljes 5 éves időszakban volt feltétlenül szükség az öntözésre, az öntözési beruházásoknak tehát ezen működés nélküli évjáratok költségét is ki kellett termelniük. a) Jövedelmezőség értékelése A tesztüzemi mintában szereplő, öntözést végző, illetve ilyen tevékenységet nem végző gazdaságok közül a várakozásoknak megfelelően az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek rendelkeznek magasabb eszközállománnyal. Az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően kisebbek, mint az átlagüzemek (a zöldségtermesztő üzemek jellemzően feleakkorák, mint az átlagos zöldségtermesztő üzem), ennek ellenére nem csak fajlagosan, de üzemszinten is több munkaerőt foglalkoztatnak. A magasabb árbevételt (amelyhez s gyümölcstermesztő és a szántóföldi gazdaságoknál magasabb támogatás is tartozik) természetesen magasabb költségekkel lehet elérni. Az anyagköltségek 1,5-4-szeres mennyiséget érnek el a nem öntöző gazdaságokhoz képest. Ezen belül magasabb a vető-szaporítóanyag, a műtrágya és a növényvédő szer hektáronkénti értéke is, akárcsak a ráfordított energia és természetesen a vízzel kapcsolatos költség. A magasabb anyagjellegű ráfordítások mellett a személyi jellegűek is magasak viszont annál is magasabbak, mint ami a felhasznált munkaerő mennyiségéből következik. Ez azt jelenti, hogy nem csak több munkaerőt alkalmaznak, de jobban meg is fizetik őket nem függetlenül attól, hogy magasabb technológiai tudásra van szükség az öntözéses gazdálkodás kivitelezéséhez. A magasabb ráfordítások eredményességét jól jelzi, hogy mind a bruttó, mind a nettó hozzáadott-érték jóval magasabb az öntözéses gazdaságokban, mint nem öntöző társaik esetén: a különbség a szántóföldi növénytermelőknél és az ültetvényes gazdálkodás esetén közel kétszeres, míg a szabadföldi zöldségtermesztésnél közel négyszeres. Amennyiben a jövedelemmutatókat vizsgáljuk meg, megmutatkozik az öntözéses gazdálkodás előnye: a szántóföldi növénytermesztés esetében az üzemi eredmény több mint duplája a nem öntöző gazdálkodók átlagának, az ültetvényes gazdálkodás esetében közel duplája, míg a zöldségtermesztés esetén közel négyszerese. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 3 -
Az értékelésből világossá vált, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató üzemek jellemzően magasabb eszközértékkel magasabb bevételt és nyereséget érnek el, mint a hagyományos gazdálkodást folytató termelők. b) Az öntözésfejlesztési beruházások jövedelmezősége AKI megvizsgálta, hogy egy a Növekedési Hitelprogramból finanszírozott, 2,5%-os kamattal számolt termelői öntözésfejlesztési beruházás 10 éves futamidő alatt milyen eredményeket hoz. A szántóföldi növénytermesztő gazdaság esetében megéri a beruházás, már a 6. évben megtérül és 10 éves távlatban hektáronkénti 354 ezer forintos jövedelemtöbbletet eredményez. Ehhez azonban hektáronként több mint 400 ezer forintos beruházást kell végrehajtani. Az ültetvényes gazdálkodás esetében nem ilyen kedvező a helyzet, a beruházás csak 13 év elteltével térül meg, ennek megfelelően a vizsgált 10 éves időtávon még a kedvező, 2,5%-os kamatozás mellett is negatív a beruházás jelenértéke, -266 ezer forint. A zöldségtermesztő gazdaság esetében jól látható a számokból, hogy jövedelmezően csak öntözés mellett lehet gazdálkodni, és aki csak teheti, azonnal fogjon öntözésfejlesztésbe: a megtérülési idő csupán 4 év, a nettó jelenérték 3,8 millió forint hektáronként. Ehhez azonban hektáronként 2,1 millió forintot kell befektetnie egy termelőnek. Ezek a kiváló eredmények alapvetően arra vezethetőek vissza, hogy az árutermelő szántóföldi zöldségtermesztés zöme már jelenleg is öntözéses gazdálkodás keretében történik, viszont azon üzemek, amelyek nem ilyen módon gazdálkodnak, óriási lemaradásban vannak napjaink technológiai viszonyaihoz képest és emiatt nagyon komoly potenciális jövedelmet veszítenek el. Amennyiben feltételezzük, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében 40%-os támogatást adnak az öntözésfejlesztési beruházáshoz, és továbbra is feltételezzük, hogy fennmarad a 2,5%-os kamatszint, a következő eredményeket kapjuk: A szántóföldi növénytermesztés esetében tovább nő a nettó jelenérték, már a 3. évben visszahozza a befektetés árát a jövedelem 252 ezer forintos termelői beruházás és 168 ezer forintos állami támogatás mellett. Az ültetvényes gazdálkodásban megvalósított öntözésfejlesztési beruházás ebben az esetben már nyereségessé válik, 8 éves megtérüléssel, közel 300 ezer forintos 10 év alatti nettó jelenértékkel. Ehhez több mint 830 ezer forintos termelői beruházás és 560 ezer forintos állami támogatásra van szükség. A zöldségtermesztő gazdaság esetében tovább nőnek a kiváló számok: 10 év alatt 4,7 millió forint többletjövedelem hektáronként, 2 év alatti megtérülés 1,3 millió forint termelői beruházás és 870 ezer forintos állami támogatás mellett. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 4 -
Hiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-1. táblázat: Az öntözésfejlesztés, mint beruházási döntés vizsgálata Üzemtípus Szántóföldi növ. term. Ültetvényes gazdálkodás Szántóföldi zöldségterm. Építmény/gépek, eszközök többlete (Ft/ha) 160 328 1157 Öntözéses gazdálkodás eszköztöbblete Forgóeszköz-többlet (Ft/ha) 216 321 1003 Összes eszközérték-többlet (beruházási igény, Ft/ha) 419 1392 2179 Beruházási igény 40%-os támogatás esetén (Ft/ha) 252 835 1307 2,5%-os diszkontkamat, támogatás nélkül 2,5%-os diszkont-kamat, 40%-os támogatással NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) 354-266 3851 Megtérülési idő (év) 6 13 4 NPV (nettó jelenérték, Ft/ha) 522 291 4722 Megtérülési idő (év) 3 8 2 Forrás: FADN adatok alapján készült az AKI Vállalkozáselemzési Osztályán, AKI 2014, 5. táblázat. 2 Az öntözési díj és az öntözési költség nagysága és aránya a mezőgazdasági termelésben A tapasztalatok (az AKI 2011. évi tanulmánya) szerint 2011-ben mind a vízszolgáltatás ára, mind az vízszolgáltatás költségének részaránya a termelési költségekben jelentős eltéréseket mutat. A nagyon kedvező esetben (jó fekvés, nagy fogyasztó) akár 1-3 Ft/m3 vízszolgáltatási díj is előfordul, azonban ez kedvezőtlenebb feltételek esetén 20-25Ft/m3 értéket is elérhet. Ebből adódóan (80-120mm/ha mennyiséget feltételezve) a hektárra vetített öntözési költség 1,5 és 30 ezer Ft/ha között is változhat, átlagosan 2-7 ezer Ft/ha között. Ez átlagos körülményeket figyelembe véve a növénytermesztési költségek 1-4%-át jelenti, azonban mint a fenti értékekből adódik, ez elérheti a 10-12%-ot is. Ugyanakkor a vízszolgáltatás költsége csak egy tört része az öntözőberendezések üzemeltetésének (az anyagköltségeknek része az energiaköltség is) ott vannak még a személyi és az amortizációs költségek is. A fenti átlagos számokat tekintve tehát a vízszolgáltatás az anyagköltség negyedét tehetik ki. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 5 -
2-1. táblázat: A lineár és a csévélődobos öntözőberendezés üzemeltetési költségei üzemi adatok alapján Alább az öntözőberendezések működtetésének költségei pontosítva néhány növényfajta esetén. És a jövedelmezőség alakulása növényfajtánként és a termőhely minősége szerint (25 AK felett, 17-25 AK, és 17 AK alatt). Látható, hogy az öntözés a jó termőhelyeken, a magasabb beruházási költségű, de alacsonyabb üzemeltetési költségű öntözőrendszerek esetén éri meg. A többi esetben a jövedelmezőség már negatív. Az előzőekben felsorolt adatokkal összevetve látható az is, hogy maga a vízszolgáltatás költsége töredéke az intenzívebb termelés magasabb költség igényének. 2-2. táblázat: Az öntözés jövedelme termőhely és öntözési technológia szerint Forrás: AKI 2011 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 6 -
Az öntözés költsége és jövedelmezősége nagymértékben függ a választott növény fajtájától, a termőhelyi adottságoktól és az alkalmazott öntözési technológia hatékonyságától. Az alábbi táblázat ezt az összetettséget mutatja be öt növényfajta esetében. Az idézett vizsgálat (AKI 2011, 2014) eredményeiből azokat a növény fajta-termőhely-öntözéstechnológai kombinációkat tartalmazza a táblázat, amely esetben az öntözés pozitív jövedelmezőséggel valósítható meg. A táblázat azt mutatja be, hogy a vízszolgáltatási díjak átlagos sávjába eső díjak milyen részarányt képviselnének az öntözés jövedelméből. 2-3. táblázat: Az átlagos vízdíj viszonyítása az öntözés jövedelmezőségéhez Látható, hogy a gazdálkodói döntések függvényében a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. Kiegészítő megjegyzések: 1, Hol veszik el a hatékonyság, ami miatt az öntözés olyan nehezen térül meg? Nehéz összehozni elegendően nagy területet. Magyarországon a jelenleg leggyakrabban alkalmazott öntözési technológia a csévélődobos és a Lineár rendszer. E rendszerek esetén 50-70, illetve 100-140 hektár a gazdaságosan öntözhető terület nagysága. Az alábbi táblázatból látszik, hogy még a legnagyobb gazdáknak is gondot okozhat, hogy az öntözőberendezések hatékony üzemeltetéséhez szükséges összefüggő területeket szomszédos parcellákba koncentráljanak. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 7 -
2-4. táblázat: Gazdaságok száma, területe és parcella jellemzőik Birtokméret Gazdaságok száma (ezer) Területük aránya Átlagos területe (ha) Egy gazdaságra jutó parcellák száma (db/gazdaság) Parcella átlagos területe (ha) 10 hektár alatt 124,4 9,0% 3,7 2,7 3,7 10-50 hektár 44,9 24,2% 21,3 6,8 3,1 50-100 hektár 7,5 4,0% 70,0 13,6 5,2 100-300 hektár 6,4 3,4% 175,6 22,3 7,8 300 hektár felett 2,0 1,1% 1.002,4 66,2 16,1 Összesen 185,2 100% 27,3 5,3 4,9 Forrás: AKI 2011, Az öntözésfejlesztés gazdasági összefüggései 9. és 10. táblázat 2, a magyar mezőgazdaság nem termel elég intenzíven. Így nehezebben fizeti ki a magasabb költségű szolgáltatásokat, még ha azok növelnék is az eredményességét. De ez beruházás és munkaszervezés kérdése. Az ingyenesség inkább csak elodázza a szükséges fejlesztéseket, az alapproblémát nem oldja meg. 2-5. táblázat: Eredménymutatók nemzetközi összehasonlításban Forrás: Tesztüzemi információs rendszer eredményei 2012, AKI 3 Összegzés Összességében megállapítható, hogy a professzionális öntözéses gazdálkodást folytató, területük több mint 50%-át megöntöző hazai üzemek a 2009-2013 közötti 5 éves periódusban magasabb eszközlekötéssel, magasabb foglalkoztatás mellett, magasabb árbevételt és nyereséget elérve gazdálkodtak úgy a szántóföldi növénytermesztésben, mint az ültetvényes gazdálkodásban és a zöldségtermesztésben. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 8 -
Ha megvizsgáljuk a többlettőke-igény és a többletjövedelem viszonyát, megállapítható, hogy a zöldségtermesztés esetében szinte nélkülözhetetlen az öntözési beruházás, annyival jobb eredményt érnek el az ilyen típusú üzemek, és olyan gyorsan megtérül a befektetett tőke. A szántóföldi növénytermesztők hosszabb megtérülési időre és alacsonyabb nyereségre számíthatnak, azonban még itt is egyértelműen pozitív a szaldó. Az ültetvényes gazdálkodás esetében viszont már csak támogatás igénybevétele mellett válhat nyereségessé a beruházás 10 éven belül, egyébként majd másfél évtizednek kell eltelnie, hogy a beruházás kitermelje az árát. Ezen megállapítások mellett azonban külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öntözési beruházások hektáronkénti költsége (plusz kb. 300 ezer forint/ha) és a vizsgált öntözéses gazdálkodást folytató üzemek hektáronkénti eszközráfordításai (plusz 420-2100 ezer forint/ha) jól mutatják, hogy az öntözési beruházás nem csupán a szükséges művek kiépítését és gépek megvételét jelenti. Ahhoz, hogy valóban jövedelmezővé váljon a beruházás, a teljes gazdálkodási rendszert át kell alakítani. Az öntözés ugyanis nem csak az öntözővíz táblára való kijuttatását jelenti azonos művelési mód és költségstruktúra mellett, hanem intenzívebb gazdálkodást, eltérő talajművelést, másfajta erő- és munkagépeket, jobb szaporítóanyagot, esetenként több műtrágyát és növényvédelmet, több személyi költséget. Sokkal több munkát, sokkal több odafigyelést. Csak ha ezek a feltételek is teljesülnek, és az öntözéses gazdálkodáshoz igazítják a többi művelési inputot, megfelelő szakmai hátteret biztosítva az öntözés mellé, várható az a jóval magasabb hektáronkénti eredmény, amelyről a hatásvizsgálat számai tanúskodnak. Egyébként könnyen előfordulhat, hogy a beruházás inkább veszteségtermelővé, holtteherré válik a gazdaság számára. Az öntözés költségének legjelentősebb része az öntözési infrastruktúra tőkeköltségének a kitermelése, és az intenzív művelésből fakadó magasabb anyag és energia költségek, ezek között összességében nem képvisel jelentős arányt a vízszolgáltatás költsége. Azon gazdálkodó szervezetek számára, amelyek jó minőségű területeken gazdálkodnak és a korábbi beruházásaiknak köszönhetően magas ráfordítással, az öntözés által magas többlethozamokat biztosító növényeket termesztenek (intenzív körülmények között), számukra önmagában nem okoz jelentős költséget az öntözővíz. Azon szervezetek esetében és ezek vannak többségben, amelyek nem a legjobb minőségű területeken gazdálkodnak, nem hajtották végre a szervezési és gazdálkodási modernizációt, vagy helyi korlátok miatt nem tudnak az öntözőberendezések hatékony használatához szükséges, kellően nagy területet öntözni számukra az öntözés hozzáadott értéke alacsonyabb, akár negatív is lehet. Esetükben az öntözés kapcsán felmerülő többlet költségek együttes fedezése jelent problémát, amelynek csak egy kisebb része az energia és víz költség, de ez egy strukturális probléma, ezt a víz árával nem lehet kompenzálni. Az öntözés gazdaságosságára vonatkozó adatokból egyértelműen kiderül, hogy két jól elkülöníthető készlethatékonysággal működő szegmens van jelen az öntözési célú vízhasználatban. A VKI-ban megfogalmazott készletköltség-megtérülésre vonatkozó feltételek pontosan erre a helyzetre vonatkoznak. A szabályozás célja, hogy ha egy víztesten az igények meghaladják a rendelkezésre álló vízkészlet nagyságát, akkor azoknak a használóknak legyen lehetőségük a készlet felhasználására, amelyek magasabb hozzáadott értéket tudnak belőle előállítani. Ez a társadalom érdeke is. A vízkészlet allokáció rendszerének kell ezt az érdekkonfliktust transzparens módon megjeleníteni, időt hagyva az alkalmazkodásra és az 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 9 -
agrárpolitika körébe tartoznak azok az intézkedések, amelyek az alkalmazkodás érdekében a termelési technológiai fejlesztéséhez segítik hozzá a gazdálkodókat. Hivatkozások Az öntözésfejlesztés ökonómiai hatásának vizsgálata a tesztüzemi rendszer alapján. Kemény Gábor, AKI Gazdaságelemzési Igazgatóság, 2014 Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. AKI 2011 Függelék: Vízkészletjárulék nagysága és aránya a költségekben 2004-2005 4-1. táblázat: Az ágazatok által fizetett VKJ 2004-2005-ben, ezer Ft Ágazat megnevezése TEÁOR kód Közüzemi Saját vízellátás Vízellátás összesen vízellátás 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Mezőgazdaság A+B 928 816 1 042 225 5 155 8 061 933 971 1 050 286 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 850 881 963 240 5 150 8 055 856 031 971 295 Halgazdálkodás B 77 935 78 985 5 6 77 940 78 991 Ipar összesen C+D+E 7 119 981 8 285 595 2 178 976 2 521 613 9 298 957 10 807 208 Bányászat C 116 385 90 506 447 468 116 832 90 974 Energiahordozó bányászata CA 31 737 18 193 0 0 31 737 18 193 Egyéb bányászat CB 84 648 72 313 447 468 85 096 72 781 Feldolgozóipar D 1 124 345 1 174 703 7 740 8 579 1 132 085 1 183 282 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 530 879 575 663 491 309 531 370 575 972 Textília, textiláru gyártása DB 29 575 30 207 0 0 29 575 30 207 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 4 733 3 068 0 0 4 733 3 068 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 6 498 7 429 0 0 6 498 7 429 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 51 830 35 697 20 23 51 849 35 720 DF 117 677 124 854 0 0 117 677 124 854 Vegyi anyag, termék gyártása DG 204 851 206 920 6 766 8 075 211 617 214 994 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 9 648 11 227 0 0 9 648 11 227 Nemfém ásványi termék gyártása DI 54 027 60 156 116 112 54 142 60 269 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 10 -
Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 31 329 36 453 12 13 31 340 36 467 Gép, berendezés gyártása DK 26 058 25 698 3 0 26 060 25 698 Villamos gép, műszer gyártása DL 43 042 45 367 333 46 43 375 45 414 Járműgyártás DM 13 094 10 785 0 0 13 094 10 785 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 1 106 1 179 0 0 1 106 1 179 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 5 879 250 7 020 386 2 170 789 2 512 566 8 050 040 9 532 952 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 5 656 730 6 746 558 15 158 14 561 5 671 887 6 761 119 Ebből vízienergia 48003 50313 0 0 48003 50313 Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 222 521 273 827 2 155 632 2 498 005 2 378 152 2 771 833 Építőipar F 11 128 8 029 1 387 1 481 12 515 9 510 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 472 686 539 862 78 675 82 347 551 361 622 210 Kereskedelem, javítás G 39 870 40 742 46 0 39 916 40 742 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 17 514 22 357 4 567 2 158 22 081 24 515 I 30 373 32 276 733 798 31 106 33 074 Pénzügyi közvetítés J 5 047 91 0 0 5 047 91 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 31 278 36 508 627 749 31 905 37 257 L 50 833 52 962 32 179 36 811 83 013 89 773 Oktatás M 4 822 4 166 3 632 4 431 8 454 8 597 Egészségügyi, szociális ellátás N 31 473 45 531 11 382 11 369 42 856 56 900 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 12 366 13 480 3 748 5 115 16 115 18 595 Érdekképviselet OB 13 550 16 420 13 070 13 986 26 620 30 405 Sport és egyéb OC 232 765 272 060 8 684 6 923 241 449 278 983 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 1 878 1 841 7 8 1 885 1 849 Területen kívüli szervezet Q 917 1 428 0 0 917 1 428 Mindösszesen 8 532 611 9 875 711 2 264 193 2 613 503 10 796 804 12 489 214 Tekintettel arra, hogy a vízi energiatermelés, illetve a vízmegosztás energetikai célra (az in situ vízhasználat) nagyon fontos kockázati tényezőként szerepel a Nemzeti 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 11 -
jelentésben, külön bemutattuk a vízi energiatermelés után fizetett vízkészlet-járulék alakulását. Jelenleg az in situ vízi erőmű felhasználási cél szerinti g szorzója a legalacsonyabb. Ugyancsak viszonylag alacsony a gyógyászat célú felhasználás szorzója is. 4-2. táblázat (3.16.): Az ágazatok által fizetett VKJ megoszlás az ágazatok között, illetve aránya az ágazatok teljesítménymutatóihoz 2004-2005-ben, % Ágazat megnevezése TEÁOR kód VKJ aránya a nettó árbevételhez VKJ aránya az adózott eredményhez VKJ megoszlása ágazatok szerint 2004 2005 2004 2005 2004 2005 Mezőgazdaság A+B 0,09 0,10 6,08 2,53 8,65 8,41 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás A 0,08 0,09 5,46 2,34 7,93 7,78 Halgazdálkodás B 0,97 0,98-26,73 105,76 0,72 0,63 Ipar összesen C+D+E 0,05 0,05 0,92 0,76 86,13 86,53 Bányászat C 0,12 0,08 5,79 1,02 1,08 0,73 Energiahordozó bányászata CA 0,09 0,06-0,51-0,53 0,29 0,15 Egyéb bányászat CB 0,13 0,09 1,03 0,59 0,79 0,58 Feldolgozóipar D 0,01 0,01 0,13 0,09 10,49 9,47 Élelmiszer, ital, dohány gyártása DA 0,02 0,02 2,25 1,68 4,92 4,61 Textília, textiláru gyártása DB 0,01 0,01 0,20 0,43 0,27 0,24 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, lábbeli gyártása DC 0,01 0,00-1,61-0,17 0,04 0,02 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása DD 0,00 0,00 0,10 0,16 0,06 0,06 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása DE 0,01 0,01 0,15 0,13 0,48 0,29 DF 0,01 0,01 0,08 0,03 1,09 1,00 Vegyi anyag, termék gyártása DG 0,02 0,02 0,15 0,16 1,96 1,72 Gumi-, műanyag termék gyártása DH 0,00 0,00 0,05 0,06 0,09 0,09 Nemfém ásványi termék gyártása DI 0,01 0,01 0,18 0,18 0,50 0,48 Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DJ 0,00 0,00 0,05 0,07 0,29 0,29 Gép, berendezés gyártása DK 0,00 0,00 0,11 0,08 0,24 0,21 Villamos gép, műszer gyártása DL 0,00 0,00 0,02 0,01 0,40 0,36 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 12 -
Járműgyártás DM 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,09 Máshova nem sorolt feldolgozóipar DN 0,00 0,00 0,02 0,02 0,01 0,01 Vill.energia gáz gőz- vízellátás E 0,27 0,34 7,16 8,46 74,56 76,33 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás EA 0,20 0,25 5,30 6,25 52,53 54,14 Víztermelés, -kezelés, -elosztás EB 1,56 1,66 45,35 61,19 22,03 22,19 Építőipar F 0,00 0,00 0,01 0,01 0,12 0,08 Szolgáltatások, intézmények, egyéb G-Q 0,00 0,00 0,03 0,03 5,11 4,98 Kereskedelem, javítás G 0,00 0,00 0,01 0,01 0,37 0,33 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés H 0,01 0,01 0,35 0,27 0,20 0,20 I 0,00 0,00 0,02 0,02 0,29 0,26 Pénzügyi közvetítés J 0,00 0,00 0,00 0,00 0,05 0,00 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás K 0,00 0,00 0,01 0,01 0,30 0,30 L 0,77 0,72 Oktatás M 0,01 0,01 0,16 0,16 0,08 0,07 Egészségügyi, szociális ellátás N 0,02 0,03 0,26 0,27 0,40 0,46 Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés OA 0,01 0,01 0,10 0,10 0,15 0,15 Érdekképviselet OB 0,48 0,42 9,75 4,96 0,25 0,24 Sport és egyéb OC 0,04 0,04 1,60 1,71 2,24 2,23 Alkalmazottat foglalkoztató háztartás P 16,78 19,84-301,54 390,84 0,02 0,01 Területen kívüli szervezet Q 0,05 0,10-0,37-0,34 0,01 0,01 Mindösszesen 0,01 0,01 0,12 0,11 100,00 100,00 A nemzetgazdasági ágaknak a VKJ összegéből való részesedését 2005-ben az 5. ábra szemlélteti. A víziközművek a VKJ 22 %-át fizetik, ennél lényegesen nagyobb az ipar részesedése (64 %), amelyen belül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvíz-ellátás ágazata fizeti a VKJ döntő részét (54 %). 2005-ig jelentős volt a mezőgazdaság, halászat részaránya is (8%), 2006-tól ez várhatóan 0 ra fog csökkenni. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 13 -
4-1. ábra (3.5.): A VJK megoszlása a nemzetgazdasági ágak között 2005-ben A VKJ megoszlása a nemzetgazdsági ágak között 2005-ben Mező-, vad-, erdőgazdálkodás és halászat Ipar víziközmű nélkül Építőipar Szolgáltatások Víziközmű Negatív fejlemény, hogy 2004-től a VKJ a központi költségvetés közvetlen bevétele és így a vízvédelmi célú felhasználása nem biztosított. Ugyancsak kedvezőtlen a VKI hazai alkalmazása szempontjából, hogy 2006-tól az öntözési, rizstermelési, halgazdasági vízhasználat után nem kell vízkészlet-járulékot fizetni. 2. függelék A mezőgazdasági vízszolgáltatás megfizethetőségi elemzése - 14 -