A MEGÚJULÓ ENERGETIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZERŐMŰVEKRE Készítette: Pásztor-Adora Nikoletta Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Prof. Kiss Ádám ELTE-TTK, Atomfizikai Tanszék, Környezettudományi Centrum
Az előadás tartalma Cél Elméleti háttér, adatok Eredmények Duna Tisza Dráva Összes hazai folyó becsült készlete Előnyök-hátrányok elemzése
Célkitűzés Elsődleges cél: Magyarország folyóinak teljesítménypotenciálvizsgálata Másodlagos cél: A vízenergia felhasználásának következményei - gazdasági - társadalmi - környezeti szempontokból
Elmélet - a teljesítménypotenciál számolása Teljesítménypotenciál alakulása 2 pont között: - egy folyó teljes hosszára: - diszkrét adatok figyelembevételével: h g V P dh g V P ) ( 2 1 1 1 1 i i n i i i h h V V g P
Adatok Szükséges adatok: - Vízhozam - Vízmérce folyamkilométerben kifejezett helye - Vízmérce 0 -pontjának tengerszint feletti magassága Adatok forrása: - VITUKI - Országos Vízjelző Szolgálat - Külföldi vízjelző szolgálatok
Vízerőkészlet számolása az alábbi folyókra Térkép: Koleszár Gábor
Eredmények I. P',azaz dp/dx [MW/km] Vízerőmű 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Rajka Dunakiliti S1 Duna Vámosszabadi Komárom A Duna teljesítménypotenciáljának alakulása Magyarországon Teljesítménypotenciál alakulása a Duna teljes hosszán közepes vízhozamnál Dunaalmás Nagymaros Helységek Vác Budapest Dunaújváros Dombori Helységek Baja Mohács Ingolstadt Regensburg Hofkirchen Linz Krems Wien Bratislava Nagymaros Mohács Bezdan Bogojevo Pancevo Veliko Gradiste Orsova Zimnicea Vadu Oii Ceatal Izmail 3 2 1 0 6 5 4 10 9 8 7 magas vízhozam alacsony vízhozam alacsony vízhozam közepes vízhozam P', azaz dp/dx [MW/fkm] magas vízhozam
Eredmények II. Tisza Tisza magyar szakaszának teljesítménypotenciál-alakulása P', azaz dp/dx [kw/fkm] 3000 2500 2000 1500 1000 500 Tiszabecs Tivadar 0 Záhony Dombrád Vásárosnamény Tiszadob Tiszapalkonya Kisköre alsó Szolnok Algyő Szeged alacsony vízhozam közepes vízhozam magas vízhozam alacsony vízhozam Helységek
Eredmények III. Dráva Dráva teljesítménypotenciáljának alakulása a magyar szakaszon 6000 5000 P',azaz dp/dx [kw/fkm] 4000 3000 alacsony vízhozam közepes vízhozam magas vízhozam 2000 1000 magas vízhozam 0 alacsony vízhozam Őrtilos Barcs Szentborbás Drávaszabolcs Helységek
Végeredmény - Országunk teljesítménypotenciálja átlagos vízhozamnál 1135 MW 16,9% 10,8% Magyarország vízerőkészletének megoszlása közepes vízhozamnál 0,6% 0,2% 0,2% 1,7% 1,1% 0,1% 2,5% 1,8% 64,1% Duna Dráva Tisza Rába Hernád Sajó Ipoly Bódva Zagyva Zala Egyéb
2. Következmények-előnyök Gazdasági hosszú élettartam alacsony üzemköltség árstabilitás szabályozó képesség magas hatásfok komplex hasznosítás Társadalmi munkahelyteremtő életszínvonal növelő rekreáció Környezeti megújuló vízminőség javulása
Következmények-hátrányok Gazdasági nagy beruházás kis energiasűrűségű elárasztás következményei Társadalmi elárasztás Környezeti ökológiai rendszer megváltozik hordaléklerakódás megváltozása vízjárás, vízminőség változása biodiverzitás csökken vízi fauna átjárhatóságának akadályozása
Következtetés Sok előny Sok hátrány
Köszönöm a figyelmet!
8. 1. 6. 7. A tengerfelszínén van egy molekula (1), mely a Nap hatására elpárolog, több ezer méter magasba kerül (2). Más vízmolekulákhoz kapcsolódva vízcseppeket alkotnak. A vízcseppet a szél szállítja sok száz kilométeren át. Majd ismét elpárologhat, és addig emelkedik, míg egy akkora esőcsepphez kapcsolódik, mely elég nagy ahhoz, hogy a földfelszínre essen (3). A víz lefelé tódul egy patakba (4). A patakból iszik egy szarvas, elnyeli a molekulánkat, mely vizeletként kerül ki újra a földre, ahol egy fa gyökerei szívják fel (6). A molekula feljut a fába, végül a levélről elpárologva a levegőbe kerül (7). Ugyanúgy, mint az elején, felfelé száll, míg egy másik vízcseppecske ki nem alakul. A vízcsepp pedig egy esőfelhőhöz kapcsolódik (8). A molekula leesik az esővel, de ezúttal egy folyóba, amely az óceánba szállítja. Lehet, hogy több ezer évet is eltölt ott, míg feljut a felszínre, ott elpárolog, és újra felszáll (1). 2. 3. 5. 4.