Strukturális változás és makrogazdasági következményei

Valentinyi Ákos Cardiff University, MTA KRTK és CEPR 15. december 18. Valentinyi Ákos

Bevezetés Struktúrális átalakulás Struktúrális átalakulás a gazdasági tevékenységeknek a gazdaság széles értelemben vett szektorai, mezőgazdaság, ipar és szolgáltatások közötti átcsoportosítását értjük Simon Kuznets a strukturális átalakulást a modern gazdasági növekedés 6 legfontosabb jellemzője egyikének nevezte Nobel-díjas előadásában Mi okozza, hogy a gazdasági növekedés a stukturális átalakulással jár Túl kell lépnünk az egy szektoros növekedési modellen Általánosabb kérdés: segít-e egy több szektoros modell megválaszolni más makrogazdasági kérdéseket (kérdések, amikre mindig szerettél volna választ kapni, de sohasem gondoltad, hogy köze lehet a strukturális átalakuláshoz) Valentinyi Ákos 1

Előadás terve Stilizált tények A strukturális átalakulás egy kanonikus modellje (Parciális) válasz közgazdasági kérdésekre, amelyek mindig is érdekeltek Valentinyi Ákos 2

Stuktrurális átalakulás stilizált tényei Valentinyi Ákos 3

Hosszú távú idősorok Strukturális átalakulás a termelésben és foglalkoztatásban Egyesült Államok 9 Hozzáadott érték 9 Foglalkoztatás 8 8 A GDP %-ában 4 Az összes foglalkoztatott %-ában 4 18 18 19 19 18 18 19 19 Mezögazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: Historical Statistics of the United States, Bureau of Economic Analysis Valentinyi Ákos 4

Strukturális átalakulás a termelésben Svédország 9 Hozzáadott érték 8 A GDP %-ában 4 15 16 17 18 18 19 19 Mezögazdaság Ipar Szolgáltatások Valentinyi Ákos 5

Strukturális átalakulás a termelésben Svédország 9 Hozzáadott érték 9 Foglalkoztatás 8 8 Az összes foglalkoztatott %-ában 4 A GDP %-ában 4 18 18 19 19 18 18 19 19 Mezögazdaság Ipar Szolgáltatások Forrás: Swedish Historical National Accounts 15-, Lund University Valentinyi Ákos 6

Strukturális átalakulás a termelésben A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában 9 8 4 CAF SLE Mezögazdaság GNB COM RWA NER TGONPL MLI LAO BEN GHA MWI TZA KHM BFA KEN KGZ SDN MOZ MDG UGA CMR CIV TJK BTN ARM ALB BGD IND PAK VNM STP MDA PRY SEN ZWE TKM ZMB HNDIDN GEO MAR FJI EGYBLZ CHN GTM LKA DMA SLV PHL LSO CPV UKR THA ECU SRB BLR JAM NAM MKD SWZ MNE COL BGR CRI BIH ARG BRA PER DOM SUR TUN URY MYS TUR VCT PAN BWA CHL LBN ATG EST HUN HRV ISL JOR LCA MUS LVA MDV NZL ZAFMEX LTU POLPRT SVK CZE BHS GRC BRB SVN KOR MLT JPN DNK AUS BMU CYP ESP DEU SWE FIN GBR CHE NLDNOR CAN ITA FRA AUT MAC BEL HKG IRL USA SGP LUX 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában 9 8 4 Hozzáadott érték Ipar IDNCHN SWZ THATKM ARM BLR BWA MYS BTN SUR EGY CHL CZE KOR MLT NOR VNM PER LSO PRY ECU CMR COL MEX SVK TJK PHLUKR NAM ARG DOM POL SVN FIN HND GTM BRABGR CRI EST HUN ESP DEU CAN AUS AUT IRL SLV ZMB ZWE IND MAR LKA JORTUN SRB ZAF SGP MUS HRV JPN KHMBGD BIH DNK CHE BEL BFA LAO KGZ GHA SDN TUR SWE MOZ MLI SENCIV PAKGEO JAM MKDLTUPRT NZLISLITA TZA UGA URY GBR KEN CPV FJI ALB BLZ MNE NLD ATG GRCYP FRAUSA MWI MDA LCA LBN BEN BHS BRB CAFMDG TGO NER NPL STP VCT PAN GNB DMA LVA MDV LUX RWA MAC SLE COM BMUHKG 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában 9 8 4 Szolgáltatások BMUHKG MAC BHS ATG BRB LUX LCA LVA MDV LBN GRC CYP GBR FRAUSA CPV VCT PAN BEL DMA LTUPRT DNK CHE NLD JAM JPN DEU CAN AUS BRA AUT FJI BLZ EST ESP DOM BGR CRI BIH HRV ISL ITA JOR MNE NZL SWE SGP MUS STP ZAF MDA URY MKDPOL HUN FIN IRL SLV SEN GEO MEX COL ALB CHL ARG CZE HND KOR MDG LSO BGD MAR GTM LKA NAM TUN TUR SVK SVN MLT NOR BFA KEN BWA BEN CIV IND PAK ECUPERSRB ZMB PHL UKR MOZMWI RWA UGA ZWE NER NPL COM CMR EGY SUR BLR TZA TGO KGZ PRY THA SWZ MYS TJK GNBKHM VNM GHA CHN MLI LAO IDN SDN SLE BTN ARM TKM CAF 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 9 8 4 BFA MOZ RWA MDGTZA Mezögazdaság ZMB SLE UGA ZWE NPL KHM KEN VUT BTN VNM NER CMR TGO MLI TJK IND GEO ALB TMP BGDGHA BEN PAK ARM CHN KGZ IDN THA SEN MDA WSM MAR HNDPHLGTM NIC TONLKA PRY ROM ECU EGY TUR GUY NAM SLV BLZ PER BIH JAM DMA COL MKD SRB BWA UKRTUN PAN BRA CUB DOM MDV LCA CRI MEX POL WBG VCT HRV BLR LVA CHL MYS LTUPRT GRC ZAF MNE SUR BGR MUS LBN URY KOR SVN NZL BRB EST HUN ATG AUS AUT BHS CZECYP ESP FRA ISLIRL JOR SVK JPNFIN ISR GBR ITA DEU BEL CAN DNK KNAMLT SWE NLD HKG USA CHE BMU NOR SGP MACLUX 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 9 8 4 Foglalkoztatás Ipar KNA SVKCZE BGR BIH BLR SVN MKDMUS EST TON TUN ROMPOL HRV HUN MYS PRT ESP ITA DEU JPNAUT GUY LKA CHN LVA LTU BEL EGY BWA BRA CHL AUS CAN COL CRI FIN CYP FRA IRL INDHND GTM DNK DMA DOM ISR GRCGBR ISL CHE ARM IDN BGD ALB BLZ ECU JAM JOR KOR MAC MAR MDV MEX MLT WBG SLV UKR SRB ZAF SURTUR MNE LBN NZL SGP CUB KGZMDA NIC PAK THA SWE TJK WSM URY BRB ATG BHS NLD NOR GHA NAM PER VCT USA VNM LCA PAN HKG LUX NPL PHLPRY NER MLI KHM SENCMR BMU TMP BEN ZWE GEO KEN BTN MOZ RWA SLE TGO UGA BFA MDG ZMB VUT TZA 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 9 8 4 Szolgáltatások HKG BMU ATG BHS LUX BRB GBR NLD JOR ISR AUS BEL CAN SWE USA CYPDNK SGP NOR MAC LBN FRA CHE LCA MNE ISL SUR URY MLT NZLFIN AUT BLZ CHL COL CRI KORESP JPNDEU IRL JAM DOM VCT ZAF GRCITA WBG NAM PERMDVPAN DMABRA CUB LVA EST HUN SLV BLR BWA MEX UKR BGR MUS LTU MYS HRV SVKCZE PRT GUY POL SVN NIC PRY ECU KNA BEN PHL BIH EGY TUN SRB SEN MKD MDA TUR KGZ HND LKA GTM TGO TMP WSM ARM MARIDN MLI BGDGHA PAKGEO TON THAROM NER KEN CMR VUT BTN CHN ALB SLE UGAZWE TJK IND KHM VNM NPL ZMB MOZ RWA MDGTZA BFA 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála Forrás: World Development Indicators, PWT8.1 Valentinyi Ákos 7

A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában A szektor reál hozzáadott értéke reál GDP %-ában 9 8 4 9 8 4 CAF SLE Mezögazdaság GNB COM RWA NER TGONPL MLI LAO BEN GHA MWI TZA KHM BFA KEN KGZ SDN MOZ MDG UGA CMR CIV TJK BTN ARM ALB BGD IND PAK VNM STP MDA PRY SEN ZWE TKM ZMB HNDIDN GEO MAR FJI EGYBLZ CHN GTM LKA DMA SLV PHL LSO CPV UKR THA ECU SRB BLR JAM NAM MKD SWZ MNE COL BGR CRI BIH ARG BRA PER DOM SUR TUN URY MYS TUR VCT PAN BWA CHL LBN ATG EST HUN HRV ISL JOR LCA MUS LVA MDV NZL ZAFMEX LTU POLPRT SVK CZE BHS GRC BRB SVN KOR MLT JPN DNK AUS BMU CYP ESP DEU SWE FIN GBR CHE NLDNOR CAN ITA FRA AUT MAC BEL HKG IRL USA SGP LUX 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála CAF Mezögazdaság SLE COM LAOKGZ RWA TZA MLI ALB MWI NPL TJK TGOUGA KHM BEN SDN KEN ARM MOZ MDA GMBBGD CMR PRY PAKGEO BFA BTN GTM ECU IND HND MAR BLZ SEN ZWEIDN LKA FJI SLV EGY DMA LSO CHNUKR SWZ TKMTUN COL BGR CRI SUR JAM BLR MKD TUR ZMB THA NAMPER CHL BRA DOMVCT URY PAN MUS LVA ARG LBNHUN BWAATG ESTHRV NZL JOR LCAZAFMEX SVK GRC CZE PRT BHS BRB SVN KOR MLT JPN DNK CYP ESP AUS DEU SWE FIN GBR CHE NLDNOR ITAIRL FRA AUT BELSGP LUX 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála Hozzáadott érték (nominális) A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában A szektor reál hozzáadott értéke reál GDP %-ában 9 8 4 Ipar IDNCHN SWZ THATKM ARM BLR BWA MYS BTN SUR EGY CHL CZE KOR MLT NOR VNM PER LSO PRY ECU CMR COL MEX SVK TJK PHLUKR NAM ARG DOM POL SVN FIN HND GTM BRABGR CRI EST HUN ESP DEU CAN AUS AUT IRL SLV ZMB ZWE IND MAR LKA JORTUN SRB ZAF SGP MUS HRV JPN KHMBGD BIH DNK CHE BEL BFA LAO KGZ GHA SDN TUR SWE MOZ MLI SENCIV PAKGEO JAM MKDLTUPRT NZLISLITA TZA UGA URY GBR KEN CPV FJI ALB BLZ MNE NLD ATG GRCYP FRAUSA MWI MDA LCA LBN BEN BHS BRB CAFMDG TGO NER NPL STP VCT PAN GNB DMA LVA MDV LUX RWA MAC SLE COM BMUHKG 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála Hozzáadott érték (reál) 9 8 4 Ipar TKM LSO CHN SWZUKR BLR THA ROM ARM BWA SVK IDN CZE KOR ZMB BTN SUR FIN MKD GEO GUY EGY CHL ALBDOM BEL AUT BGD CRI HRV EST HUN MLT PER SVN JAM IRL HND JOR MEX SWE MOZ SLE TJK LAO PRY SLV JPN ESPDEU SGP BFA KHM AUS CHE CMRIND LKA TUN ZAF MUS URY TUR WBG FJI ECU COL KNA NOR ITA MDA MAR BRA MLINPL PAK WSM SYC PRT TGO ZWE SEN TUV NAM NZL GRDLBN ATG GBR FRA NIC DNK NLD SDN TON VCT UGA BLZDMA CUB LVA BHS GRC MWICAFRWA ERITZA GTM CYP GMB BEN KEN KGZ LCA BRB LUX PAN COM KIR VUT BGR FSM 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála A szektor hozzáadott értéke nominális GDP %-ában A szektor reál hozzáadott értéke reál GDP %-ában 9 8 4 9 8 4 Szolgáltatások BMUHKG MAC BHS ATG BRB LUX LCA LVA MDV LBN GRC CYP GBR FRAUSA CPV VCT PAN BEL DMA LTUPRT DNK CHE NLD JAM JPN DEU CAN AUS BRA AUT FJI BLZ EST ESP DOM BGR CRI BIH HRV ISL ITA JOR MNE NZL SWE SGP MUS STP ZAF MDA URY MKDPOL HUN FIN IRL SLV SEN GEO MEX COL ALB CHL ARG CZE HND KOR MDG LSO BGD MAR GTM LKA NAM TUN TUR SVK SVN MLT NOR BFA KEN BWA BEN CIV IND PAK ECUPERSRB ZMB PHL UKR MOZMWI RWA UGA ZWE NER NPL COM CMR EGY SUR BLR TZA TGO KGZ PRY THA SWZ MYS TJK GNBKHM VNM GHA CHN MLI LAO IDN SDN SLE BTN ARM TKM CAF 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála Szolgáltatások LCA BRB LUX PAN BGR CYP BHS CUB ATG GBR FRADNK KIR FSM GRDLBNLVA GRC NLD VUT BRA ITA DEU AUS BEL CHE ERI NAMVCT SYC KNAPRT NZL DMA JOR ESP JPNAUT SGP NOR GMB WBGWSM ZAF MUS FJI BLZDOM COL MEX ZWE SEN TON HRV EST IRL GTMJAM CRI CHL HUN MLT SVN SWE FIN BFA KEN IND NIC TUN URY LKA BWA CZE EGY BEN CMR HND MARSLV PER ZMBTUV TUR KOR PAK BGD MDA ECU MKD SVK SUR MWI MOZ COM SDN PRY THA RWA UGA KGZ GEO BTN IDN BLR TGO TZA LSO KHM SWZ MLI NPL UKR CHN ROM GUY CAF ALB TJK LAO ARM SLE TKM 3 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP), logaritmikus skála Forrás: World Development Indicators, PWT8.1 Valentinyi Ákos 8

Strukturális változás és makrogazdasági következményei Strukturális átalakulás a fogyasztában Hosszú távú idősor Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban A nominális fogyasztás szerkezetének változása 19 8 Share in consumption expenditure (current prices).8.7.6.5.4.3.2.1 Food. 6. 6.5 7. 7.5 8. 8.5 9. 9.5..5 11. Log of GDP per capita (199 international $) Share in consumption expenditure (current prices).8.7.6.5.4.3.2.1 Manufactured Consumption. 6. 6.5 7. 7.5 8. 8.5 9. 9.5..5 11. Log of GDP per capita (199 international $) Share in consumption expenditure (current prices).8.7.6.5.4.3.2.1 Services. 6. 6.5 7. 7.5 8. 8.5 9. 9.5..5 11. Log of GDP per capita (199 international $) United Kingdom United States Forrás:, see Appendix A. Valentinyi Ákos 9

A strukturális átalakulás egy kanonikus modellje Ngai-Pissarides (7) Valentinyi Ákos

Preferenciák C t egy összetett jószág: mezőgazdasági javak fogyasztása (c at ), ipari javak fogyasztása (c mt ) és szolgáltatások fogyasztása (c st ): C t = [ω 1 ε a c ε 1 ε at + ω 1 ε m c ε 1 ε mt ] + ω 1 ε s c ε 1 ε ε 1 ε st (1) ahol ω i és ε >. Ez egy homotetikus preferencia, vagyis nincs jövedelem hatás. A jövedelemhatásról később Valentinyi Ákos 11

Technológia Egy beruházási és három fogyasztási jószág Azonos paraméterű Cobb Douglas termelési függvény mind a négy jószág esetében: c it = kit θ (A itn it ) 1 θ, i {a, m, s} (2) X t = k θ xt(a xt n xt ) 1 θ (3) ahol A it+1 A it = 1 + γ i Az irodalom gyakran felteszi, hogy az ipar állítja elő az összes beruházási jószágot. Mi nem követjük ezt az utat, mert ellentmond az adatokkal Erőforráskorlátok K t = k at + k mt + k st + k xt 1 = n at + n mt + n st + n xt Valentinyi Ákos 12

A kanonikus modell egyensúlyi tulajdonságai A szektorális tőke-munka arány megegyezik az aggregált tőke-munka aránnyal: Relatív árakat a szekotrális TFP határozza meg: k it n it = K t, i = a, m, s, x (4) p it = ( Axt A it ) 1 θ, i = a, m, s (5) A négy szektoros model aggregálható: Y t = p at c at + p mt c mt + p st c st + X t = K θ t A 1 θ xt (6) Valentinyi Ákos 13

Háztartás döntési problémája max {c at,c mt,c st,k t+1 } t= s.t. β t log t= [ω 1 ε a c ε 1 ε at + ω 1 ε m c ε 1 ε mt ] + ω 1 ε s c ε 1 ε ε 1 ε st p at c at + p mt c mt + p st c st + K t+1 = (1 δ + R t )K t + W t A probléma két részproblémára bontható (i) hogyan ossza fel a jövedelmet fogyasztás és megtakarítás között (ii) hogyan ossza fel a teljes fogyasztást a három jószág között Valentinyi Ákos 14

A két részprobléma (i) Intertemporális probléma A jövedelmet felosztása fogyasztás és megtakarítás között: max {C t,k t+1 } t= β t log C t s.t. P t C t + K t+1 = (1 δ + r t )K t + w t p at c a + p st c s t= (ii) Statikus problema A teljes fogyasztás, P t C t, felosztása a három fogyasztási jószág között: max C t = c at,c mt,c st s.t. [ω 1 ε a c ε 1 ε at + ω 1 ε m c ε 1 ε mt p at c at + p mt c mt + p st c st = P t C t ] + ω 1 ε s c ε 1 ε ε 1 ε st Valentinyi Ákos 15

Interpretáció Ez a reprezentáció elválasztja a modell növekedési komponensét a strukturális átalakulási komponensétől A kiegyensúlyozott növekedés perspektívájából K t és C t reprezentációja úgy néz ki, mint a két szektoros növekedési modell (fogyasztás és beruházás) A strukturális átalakulási perspektívájából, a reprezentáció szerint a statikus döntésre kell koncentrálnunk Valentinyi Ákos 16

A strukturális átalakulás mechanizmusa A relatív termelékenység növekedések (konzisztens az adatokkal) A relatíve fogyasztás γ a > γ m > γ s p at c at p mt c mt = ω a ω m p st c st p mt c mt = ω s ω m ( pat p mt ( pst p mt ) 1 ε (7a) ) 1 ε (7b) Relatíve fogyasztás a relatív termelékenységek függvényében p at c at = ω ( ) (1 ε)(1 θ) a Aat (8a) p mt c mt ω m A mt p st c st = ω ( ) (1 ε)(1 θ) s Ast (8b) p mt c mt ω m A mt Valentinyi Ákos 17

Mivel c it = Kt θa1 θ it n it, az előző kifejezés átírható a következő formában: n at n mt = ω a ω m n st n mt = ω s ω m ( Amt A at ( Amt A st ) (1 ε)(1 θ) (9a) ) (1 ε)(1 θ) (9b) Valentinyi Ákos 18

A strukturális átalakulás irányát a helyettesítés rugalmassága, ε, határozza meg ε [, 1): vagyis ha a javak egymás kiegészítő, akkor a drágább javakra fordított kiadások relatív aránya növekszik a relatív árak növekedésével ε (1, ]: vagyis ha a javak egymás helyettesítői, akkor a drágább javakra fordított kiadások relatív aránya csökken a relatív árak növekedésével ε = 1: vagyis ha a preferenciák Cobb-Douglass, akkor nincs strukturális átalakulás Valentinyi Ákos 19

Jövedelemhatás Stone-Geary preferences C t = [ ω 1 ε a (c at c a ) ε 1 ε + ω 1 ε m (c mt ) ε 1 ε ] + ω 1 ε ε s (c st + c s ) ε 1 ε 1 ε () for ε = 1 is equivalent Kongsamut-Rebelo-Xie (REStud,1) Nem konzisztens a kiegyensúlyozott növekedéssel Valentinyi Ákos

Muellbauer (1975,1976): price independent generalized linearity (PIGL) preferences PIGL preferenciák általánosabbak, mint a Gorman preferenciák, aggregálhatóak. Általánosan használatosak a keresleti rendszerek becslésének irodalmában Indirekt hasznossági függvény két jószágra (javak és szolgáltatésok) Ū t = Ū(p gt, p st, E t ) = 1 ε ( Et p st ) ε ν σ ( pgt p st ) σ 1 ε + ν σ (11) ahol ε σ < 1 ν > és E t p gt c gt + p st c st Ha ε, nem létezik hasznossági függvény. Konzisztens a kiegyensúlyozott növekedéssel Általánosítható több jószágra Timo Boppart (ECTA 14) Valentinyi Ákos 21

Marshalli keresleti függvény p gt c gt = E t [ν ( pst p st c st = E t [1 ν ) ε ( ) σ ] pst E t p gt ( pst ) ε ( ) σ ] pst E t p gt (12a) (12b) Helyettesítés rugalmassága 1 σ ( Et ν ( ) σ pgt ) ε ν p st ( pgt ) σ (σ ε) (13) p st p st Valentinyi Ákos 22

Nyitott kérdések Stukturális átalakulás a beruházásokban Kihívás: a kiegyensúlyozott növekedési pálya csak akkor létezik, ha a termelékenységek üteme nem állandó Endogén szektorális termelékenység növekedés K+F Kihívás: a zsugorodó iparban a termelékenység növekedésnek gyorsabbnak kell lennie, mint a növekvő szolgáltatásoknak (ellentétben áll a sztenderd K+F modellek működésével, amely a méret hatásra épül) Első kísérlet: Herrendorf-Valentinyi (15) Munkaerő allokáció és szelekció (Roy-model) Young (AER 13) a termelékenység növekedése szektorális különbsége akár teljes egészében megmagyarázható a szelekcióval Outsourcing Milyen átrendeződés történik a szolgáltatásokon belül és miért Valentinyi Ákos 23

Groningen -sector database Hozzáadott érték Foglalkoztatás A szektor hozzáadott értéke 9 8 4 ETH MWI TZA SEN KEN ZMB IND GHA NGA Szolgáltatások BOLPHL IDNCHN BRACRIZAF MUS PER CHL MEX COL BWAARG EGY THA MYS VEN KOR HKG USA GBR DNK NLD FRA JPNTWN SGP SWE ESP ITA 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 9 8 4 MWI TZA ETH GHA KEN SENNGA ZMB Szolgáltatások IND BOL PHL IDN CHN ARG VEN CHL BRA COL CRI ZAF PER MUS MEX MYS EGY BWA THA HKG USA GBR NLD DNK SWE FRA JPN KORESP ITA SGP TWN 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála Valentinyi Ákos 24

Hozzáadott érték Foglalkoztatás A szektor hozzáadott értéke 4 ETH MWI TZA ZMB SEN IND KEN GHA Piaci szolgáltatások NGA PHL IDN CHN MUS MEX CRIZAF BRA MYS THA EGY ARG BWA GBR TWN JPNLD ESP DNK SWE ITA FRA 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála USA A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 4 MWI TZA ETH Piaci szolgáltatások PHL BRA GHA IDN THA SEN NGA KEN IND CHN CRI ZAF MUS ARG MYS MEX BWA HKG NLD USA JPNGBR DNK FRA ESP TWN ITA SWE 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála A szektor hozzáadott értéke 4 ETH MWI TZA KEN Nem-piaci szolgáltatások SENGHA IND ZMB IDN CHN PHL NGA BRA CRIZAF BWA ARG MUS EGY MEX THA MYS DNK FRA SWE ESP GBR NLD ITA JPNTWN USA 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 4 MWI TZA ETH Nem-piaci szolgáltatások ARG BRA ZAF BWA MUS MEX CRI CHN MYS PHL KEN IDN SENGHA NGA THA IND SWE DNK GBR FRAUSA NLD ESP ITA JPN HKG TWN 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála Valentinyi Ákos 25

Hozzáadott érték Foglalkoztatás A szektor hozzáadott értéke 4 MWI ETH TZA Pénzügyi és üzleti szolgáltatások PHL ZMB IND KEN SEN BOL CHN GHA IDN NGA CHL BRA ZAF COL PER CRI BWA MUS MEX MYS EGY ARG THA VEN GBR JPNLD TWN KOR SWE FRA DNK ESP ITA USA HKG SGP 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ában 4 ETHMWI TZA Pénzügyi és üzleti szolgáltatások BOLPHL KEN ZMB SEN GHA NGAIND IDNCHN BRACRI CHL ZAF ARG COL PER VEN BWA MUS MEX MYS THA EGY NLD FRA HKG USA SGP KOR JPNITA DNK SWE ESP GBR TWN 6 Egy foglalkoztatottra jutó GDP (PPP) logaritmikus skála Valentinyi Ákos 26

Strukturális átalakulás és makrogazdasági következményei Valentinyi Ákos 27

Strukturális átalakulás és országok közötti termelékenység különbségek Caselli (Handbook,5), Herrendorf Valentinyi (JEEA,12), Restuccia Yang Zhu (JME,8) Szektorális TFP különbségek az országok között Legnagyobb különbség a mezőgazdaságban utána pedig az iparban A szolgáltatásokban a különbség sokkal kisebb Valentinyi Ákos 28

Duarte Restuccia (QJE,) Országok közötti munkatermelékenység alakulása A termelékenységben való felzárkózás felét az ipari termelékenység felzárkózása adja A szolgáltatások alacsony termelékenység növekedése magyarázza az aggregált termelékenység növekedés lassulását, stagnálását és csökkenését Valentinyi Ákos 29

Strukturális átalakulás és a ledolgozott órák száma Prescott (QR,4) A ledolgozott órák számában nagy a kölönbség az USA és kontinentális Europa között Prescott egy standard egy-szektoros növekedési modellben érvelt amellett, hogy ez megmagyarázható a munkát sújtó adók különbségével Richard Rogerson (JPE,8) 1956 3 között a ledolgozott órák száma a kontinentális Europában közel 45%-kal csökkent az USA-hoz képest Ez a különbség lényegében teljesen megmagyarázható az USA-nál kisebb szolgáltatási szektorral A magasabb adók a legfonotsabb oka, amiért a szolgáltatási szektor mérete kisebb Europában Valentinyi Ákos

Strukturális átalakulás és üzleti ciklusok Ha a hozzáadott érték növekedésének volatilitása iparágak között eltér, akkor a GDP iparági összetételének változása befolyásolja a GDP növekedésének volatilitását DaRocha Restuccia (RED,6) Két szektor: mezőgazdaság és nem-mezőgazdaság A tanulmány dokumentálja, hogy a mezőgazdaság volatilisebb, mint a gazdaság többi része nem korrelál a gazdaság többi részével a foglalkoztatás anticiklikus Vagyus a szegényebb országok GDP-je volatilisebb, foglalkozatása viszont kevésbé volatilis, mint a gazdagabb országoké Struktúrális átalakulás miatt a gazdasági fejlődéssel az üzleti ciklusok konvergálnak Valentinyi Ákos 31

Carvalho Gabaix (AER,13) Dokumentelják, hogy a szolgáltatások volatilitása kisebb mint a feldogozóiparé Megmutatják, hogy ez megmagyarázza az un. great moderation nagy részét és az elmúlt időszak megnőtt volatilitását great moderation döntően a feldolgozóipar részesedésének 1975 85 közötti csökkenésének köszönhető Az elmúlt időszak megnőtt volatilitás pedig a pénzügyi szektor növekvő részesedésének tudható Valentinyi Ákos 32

Strukturális átalakulás és üvegházhatású gázok kibocsátása Environmental Kuznets Curve : harang-görbe alakú kapcsolat a fejlettség foka és az üvegházhatású gázok kibocsátása között: a gazdasági fejlődés során a károsanyag kibocsátás először nő, majd egy maximum után majd csökken. Stefanski (13) dokumentálja, hogy károsanyag kibocsátás intenzitásának (i.e. kibocsátás per reál GDP) alakulása is Environmental Kuznets Curve -t követ, továbbá az emisszió intenzitása hamarabb éri el a maximumot, mint az emisszió szintje Strukturális átalakulás részben megmagyarázza ezt a jelenséget, mert az egyes szektorok emissziós intenzitása eltérő Valentinyi Ákos 33

Strukturális átalakulás és női munkavállalás A nők tömeges munkarőpiacra lépése egyike a huszadik század legfontosabb gazdasági eseményeinek Strukturális átalakulásnak lényeges szerepe van ebben, Goldin(AER 5) A mezőgazdaság, ipar és a szolgáltatások a munkaerővel szemben más-más igényeket támasztanak Mezőgazdaság, ipar: nagyobb hangsúlyt kap az izom ( brawn ) Szolgáltatások: nagyobb hangsúlyt kap az ész ( brains ) Ha a férfi és a nő eltérő relatív mértékben rendelkezik ezen attributumokkal, akkor a szolgáltatások bővülése ösztönzi a nők munkaerőpiacra lépését Ngai-Petrongolo(15) szerint nem csak a nők tömeges munkarőpiacra lépése magyarázható a strukturális átalakulással, de férfiak és nők közötti bérkülönbség időbeli csökkenése is (nem tűnt még el) Ha a nőknek a szolgáltatási tevékenységekben (mind otthon, mind a piacon) komparatív előnyük van, akkor a szolgáltatások bővülése a mind nők által ledolgozott órák, mind a női bérek a férfiakénál gyorsabb növekedésével jár együtt Valentinyi Ákos 34

Strukturális átalakulás és bérpolarizálódás Jól dokumentált, hogy a fejlett országokban a 8-as évektől a bérek egyre inkább polarizálódnak a munkaerő a közepes bért fizető foglalkozásokból az alacsony és magas bért fizető foglalkozások felé áramlik az átalagbér növekedése lassabb volt a közepes bért fizető foglalkozásokban, mint a két extrémben Fő magyarázat: routinizatálás; számítógép helyettesíti a munkaerőt a közepes bért fizető foglalkozásokban Valentinyi Ákos 35

US: Strukturális Autor, változáskatz, és makrogazdasági Kearney következményei (6); Acemoglu, Autor (); Autor, Dorn (13); UK: Goos, Manning (7), Germany: Dustmann, Ludsteck, Schonberg (9), Europe: Spitz-Oener (6); Goos, Manning, Salomons (9, 14); Michaels, Natraj, Van Reenen (13) Panel A Smoothed Changes in Employment by Skill Percentile 198-5 Panel B Smoothed Changes in Real Hourly Wages by Skill Percentile 198-5 x Change in Employment Share -.2 -.1.1.2.3.4 Change in Real Log Hourly Wage.5.1.15.2.25.3 4 8 Skill Percentile (Ranked by Occupational Mean Wage) 4 8 Skill Percentile (Ranked by 198 Occupational Mean Wage) Source: Figure 1. from Autor, Dorn (13) Source: Figure 1. from Autor, Dorn (13) This paper offers an integrated explanation and detailed empirical analysis of the forc the changing shape of low education, low wage employment in the U.S. labor market Bárány and Siegel (Sciences Po, Exeter) Job Polarization and Structural Change 6 in the upper tail, modest gains in the lower tail, and substantially smaller gains towards the Valentinyi Ákos contribution of the paper is to document a hitherto unknown fact. The twisting of the low 36 the employment and earnings distributions is substantially accounted for by rising employ

Polarization in terms of occupations Zsófia Bárány and Christian Siegel új tényeket dokumentál (i) Polarizálódás már az -es évek óta folyik (nem kenhetjük teljesen a számítógépekre) -Yr Change in ln(real wage) -.3.3.6.9 1.2 1.5 1.8 2.1 2.4 2.7 Change in Log Wage -Yr Change in Employment Share -.4 -.3 -.2 -.1.1.2.3.4 Change in Employment Share 4 8 Occupation's Percentile in 198 Wage Distribution 4 8 Occupation's Percentile in 198 Wage Distribution 19-198 19-199 19-198 - 7 19-198 19-199 19-198 - 7 Valentinyi Ákos 37

Polarization for broad industries (ii) Polarization is present across broadly defined sectors Relative residual wages compared to manufacturing jobs Employment shares of industries.7.8.9 1 1.1 1.2 S L Share in Employment.2.25.3.35.4.45 M S L 19 19 19 198 199 year 19 19 19 198 199 Year low-skilled services high-skilled services low-skilled serv. manufacturing high-skilled serv. Strukturális átalakulás hozzájárul bérpolarizálódáshoz classification regression gender and age e ects Valentinyi Ákos 38

Befejezésként Strukturális átalakulás egy aranybánya Sok makrogazdasági, munkarőpiaci jelenség mögött a gazdaság iparági összetételének változása áll Valentinyi Ákos 39