A Hágai konferenciától az Európai Unióig. 2. fejezet. Prof. Guy Turchany



Hasonló dokumentumok
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Az Unió számára nincs lehetetlen 2.rész

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

Döntéshozatal, jogalkotás

Alapjogvédelem az EU-ban

EU közjogi alapjai május 7.

Az EU intézményrendszere

Az EU gazdasági és politikai unió

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

Magyarország Európa politikája

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Mit jelent számomra az Európai Unió?

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Az Európai Unió elsődleges joga

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

Az Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács

Uton_az_egyseges_europa_fele

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

Az Európai Unió története a Római szerződésig szeptember 20.

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE)

A TANÁCS július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

Az én Európám Hugyecz Olga

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

EU ISMERETEK FO MFKGT600331

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia május Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén European Parliament, Visits and Seminars Unit

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

A8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

Összefoglaló a Lisszaboni Szerződés által előidézett változásokról az Európai Unió működésében

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Az uniós jog forrásai

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

Integrációtörténeti áttekintés

Nemzeti Pedagógus Műhely

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Európai integrációs elméletek történelemi perspektívában (Szinopszis)

Tájékoztatások és közlemények

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

1994. évi I. törvény

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

Konzultatív testület, amely a civil társadalmat képviseli

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A modern demokráciák működése

E/17. Az európai integráció előzményei

HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS

Európai kulturális egyezmény

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

A munkajogi acquis communautaire

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország

Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)

5126/15 hk/tk/ms 1 DGB 3A LIMITE HU

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

Az Európai Unió Tanácsa AZ EURÓPAI TANÁCS

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Az Európai Unió politikai intézményrendszere

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

Átírás:

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA A Hágai konferenciától az Európai Unióig Első rész. 2. fejezet 1

HÁGAI KONFERENCIA 1948 május 8-10 "Comité international de coordination des mouvements pour l'unité européenne" Nemzetközi Bizottság az Európai Unióért létrejött mozgalmak koordinálására címen. Winston Churchill Léon Blum, Paul-Henri Spaak, Denis de Rougemont és De Gasperi vezetésével. Már a hágai kongresszuson világossá vált azonban, hogy az Európa Mozgalom két, jól elkülöníthető irányzatra oszlik: az unionistákra (antiföderalisták) és a föderalistákra, s hogy az európai integráció történetét e két tábor küzdelme fogja meghatározni a továbbiakban. Nagy, mindeddig feldolgozatlan, rendkívül érdekes vita bontakozott ki egyik oldalon a funkcionalisták és az unionisták, másik oldalon a föderalisták között a föderalizmusról és a szövetségi alkotmány szükségességéről, s a vita napjainkban is tart. Az unionisták és/vagy funkcionalisták vonakodtak attól, hogy az egyes nemzetállamok feladják gazdasági, katonai és külpolitikai szuverenitásukat. Elképzelhetetlennek tartották például, hogy a közös gyűlés képviselőit ne a kormányok jelöljék ki, hanem népszavazás útján, az állampolgárok aktív bevonásával válasszák meg. Az Európa Mozgalom szabad, pluralista és demokratikus szövetséggé fejlődött, a mozgalom kereteiben folyt az európai identitáskeresés, mely a múlttal való őszinte szembenézést szorgalmazta. Briand tervét az Európa Mozgalom közvetlen elődjének tekintették. A nemzetállamok rekonstruálása során a nemzetállami érdekeket előnyben részesítő nacionalizmus újjáéledése fokozatosan mélyítette el a küzdelmet és kényszeríttette kompromisszumos megoldásokra a föderalistákat és a nemzetek feletti megoldást keresőket. Tudatosan el kellett dönteni, hogy az új Európát szervező politikusok mivel és kikkel vállalnak szellemi azonosságot, s mi az, amitől elhatárolják magukat. 2

HÁGAI KONFERENCIA 1948 május 8-10 "Comité international de coordination des mouvements pour l'unité européenne" Néhány fényképes megemlékezés. Churchill beszéde Plenáris ülés Churchill híres szivarjával Az Európa Tanács alapító okmánya 3

HÁGAI KONFERENCIA 1948 május 8-10 Plenáris ülések "États généraux" (Tényállás), elnökök : Anthony Eden et Paul van Zeeland Az új Európa szervezésének kérdéseivel foglalkozó hágai kongresszus politikai, gazdasági, szociális és kulturális határozatai jól tükrözik az európai szövetségi politika föderatív jellegét. Gazdasági és szociális szekció. Áruk és munkaerő szabad mozgása, a valuták konvertibilitása, közös forráspolitika és a gazdasági politikák egyesítése. Kulturális szekció. A kongresszus kulturális szekciója azon az állásponton volt, hogy az unió tagja lehet minden olyan állam, amelynek kormányát szabadon választják és amely betartja az emberi jogokat. Denis de Rougemontnak köszönhetően így a vasfüggöny mögötti országokban az Európaeszme a totalitárius rendszerek zsarnokságával szembeni ellenállás központi témájává vált. A kulturális szekció javaslata szerint az Európai Egyesült Államok alkotmánya a következőképpen festene: A preambulum kimondaná: a szövetségre lépő tagállamok az Európai Egyesült Államok népének, európainak nevezik magukat, s céljuk a szociális igazságosság, az általános jólét, az emberi szabadság és a béke biztosítása. A szövetség állampolgárai kettős állampolgárok. Ahhoz, hogy a választópolgárok mindebben hatékonyan tudjanak részt venni, európai alkotmányra van szükség, amely az egyén és az önkormányzatok szintjéig lehatoló európai jogállapotot tükrözi, az emberek számára érthetően van megfogalmazva, folyamatosan továbbfejleszthető, további nemzetek feletti kapcsolatok kialakítására alkalmas, és a problémamegoldó jogharmonizáció elvén alapul. Convention européenne des Droits de l'homme, Collège d'europe, az európai közvéleményre mégis jelentősen hatott és az emberi jogok védelme területén kiemelkedő volt a tevékenysége. Centre européen de la Culture (CEC) és Conseil européen de recherche nucléaire (CERN) 4

HÁGAI KONFERENCIA 1948 május 8-10 Plenáris ülések Politikai szekció. Európa Tanács (Assemblée du Conseil de l'europe) Az Európa Mozgalom és a hágai kongresszus eredményeként 1949-ben megalakult az Európa Tanács (Council of Europe). Sok évszázados eszme vált valósággá. Az Európa Tanács irányító szervei a Miniszterek Bizottsága, a Tanácskozó Közgyűlés és az ezeket szolgáló Titkárság. Az Európa Tanács kettős struktúrája jól tükrözte a nemzetállami kormányközi erők és a nemzetállamok feletti megoldást kereső föderalista erők között született konföderációs kompromisszumot. Az európai politikusok a háború utáni föderalista lendület ellenére sem fogalmaztak meg azonban föderalista alkotmányt, amely föderális kormányzat létrejöttéhez vezetett volna A kongresszus záró dokumentumát Message aux Européens (Üzenet az Európaiakhoz) Denis de Rougemont fogalmazta meg. A kongresszus határozatai hangsúlyozzák: az nemzetek alapvető érdeke a gazdasági és a politikai unió megteremtése a biztonság és a társadalmi haladás érdekében. Egy föderáción belül a megyék, a városok és a falvak annyi helyi autonómiát és spirituális szabadságot kell élvezzenek, amennyi csak lehetséges. Egy nemzet igazi értékmérője az életszínvonal és az emberi méltóság állapota. A demokratikus államok szövetsége pedig legyen decentralizált, és véletlenül sem szabad több centralizációt megengedni, mint amennyi feltétlenül szükséges. Az Európai Parlamentet az állampolgárok érdekeit kifejezésre juttató intézménnyé kell fejleszteni, amelyben a képviselők nem nemzetiség szerint, hanem politikai meggyőződés szerint csoportosulnak. 5

Denis de Rougemont (1906-1985) az európai egységgondolat megvalósításáért folytatott harc föderalista elveket valló vezető személyisége. Je Sers igazgatója, Søren Aabye Kierkegaard, Karl Barth, Nicolas Berdiaeff, Ortega, Jacques Maritain, Emmanuel Mounier, Alexandre Marc, Robert Aron..., A 30-as évek meghatározó perszonalista gondolkozója, ez időszak főbb művei, Dunai Paraszt, Egy munkanélküli értelmiségi naplója, Személy politikája, Gondolkodás a kezekkel. 1940-1945 közötte a fasiszta elleállási mozgalmak szóvivője, Az Ördög rész, A Nyugat és a Szerelem, Ligue du Gothard. 1947-ben Európai federalisták szövetsége alapító tagja és a Montreux-I kongresszus szervezője. Az európai föderalista mozgalom sok művét ihlette, mind példáúl, Föderalizmus és nacionalizmus, A nyugati ember kalandja, Európa húszonnyolc százada, Európa lehetőségei, Nyílt levél az európaiakhoz. 1950 október 12 a Centre Européen de la Culture CEC GENEVE alapítója és elnöke a Zenei Fesztiválok Európai Szövetsége, az Európai Levéltár Alapítvány, a kultúrák párbeszéde egy kutató csoport megalakulása a Saint-Germain-des-Prés (Paris), majd az UNESCO-val karöltve, Európai Tanulmányok Intézetének, A regionális területfejlesztés elméleti és gyakorlati kísérletek megalapozása az Atelier 70 munkacsoport megalakulása, A CEC aktívan vesz részt a fenntartható fejlődés elméletének kidolgozásában. A jövő a mi ügyünk A régiók fejlődése és a közöttük lépésről lépésre kibontakozó kapcsolatrendszer szövedéke képezik a fejlődés előremutató módját. Ebben a perspektívában kap szerepet két terve is : a régiók tanácsa és az európai ügynökség 6 terve.

Az európai integráció kialakulása - politikai háttere Robert Schuman (1886-1924) francia külügyminiszter az 1950-es nyilatkozatában fejti ki elveit. Schuman a gazdasági együttműködés elsőbbségére tette a hangsúlyt a politikaival szemben, okulván az Európa Tanács létrehozása körüli vitákból. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni az európai népek közötti igazi szolidaritáshoz vezető módszereket. Javasolta az Európai Szén- és Acélközösség létrehozását, amely a gazdasági fejlődés közös alapjait megteremtve az európai föderációhoz és a békés egymás mellett éléshez vezető első lépés. Jean Monnet (1888-1979) az Európai Közösség szürke eminenciása tekintenek. A francia gazdasági modernizáció felelőse, a keynes-i gazdaságpolitika lelkes híve volt, s egy föderális Európai Egyesült Államok létrehozásán munkálkodott. Monnet nagy gondolata a korábbi, utópiának bizonyuló tervekkel szemben az volt, hogy az együttműködést a gyakorlatban is el kellene kezdeni. A politikus dolga az, hogy érdekeltté tegye az embereket a társulásra úgy, hogy az európai népközösséget minél vonzóbbá fejlesztik. Paul-Henri Spaak (1899-1972) Azt vallotta, hogy el kell érni a nemzetgazdaságok progresszív fúzióját, ki kell alakítani a közös piacot, szorgalmazni kell a közös intézmények fejlesztését és a szociális politika harmonizálását. A Római Szerződés megkötésével lehetővé vált a gazdasági és politikai együttműködés. H-H. Spaak legnagyobb érdeme az, hogy megindította az a folyamatot amely az európai államok közötti gazdasági együttműködés jogállami szervezése és összehangolása eredményeként mégiscsak egy közös európai jog kialakításához vezetett. 7

Josef Bech (1987-1975) 1921- től többször volt Luxembourg minisztere és miniszter elnöke, az Európai Szén- és Acélközösség legfelsőbb tanácsának tagja. Luxembourg részéről ő írja alá a római szerződést. Munkásságának egyik gyümölcse, hogy teljesen átalakítja a luxembourgi külpolitikát, feladja a semlegességi elveket és részt vesz az európai mozgalmakban, majd belépteti országát a NÁTÓba. Az európai atyák között tartják számon. Alcide de Gasperi (1881-1954) 1911-től osztrák képviselő majd 1921-től olasz és utána nyolcszor volt olasz miniszter elnök, többek között nevéhez fűződik Olaszországban az általános választójog bevezetése. Muszlini bebörtönözi 1926-ban, mind Spinelli, Adenauer vagy Schuman és más európai atya ő is megismerkedik a fasiszta börtönökkel. Azonnal támogatja R. Schuman tervét és nagyon aktívan vesz részt a CECA létrehozásában és első elnöke volt. Az európai atyák között tartják számon. Konrad Adenauer (1876-1967) Külpolitikájának fő jellemzői az ország szuverenitásának helyreállítása, az NSZK integrálása Nyugat-Európába: Kancellársága alatt csatlakozott az NSZK az Európa Tanácshoz (1949), az Európai Szén- és Acélközösséghez (1951), a NATO-hoz (1955). 1957-ben Adenauer írta alá az NSZK részéről az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést, a Római szerződést, a nyugatnémet-francia szövetség erősítése - Megkötötte a francianémet együttműködési szerződést (1963), az NDK el nem ismerése (Hallstein-doktrina). Kancellári működése alatt szorosabb kapcsolatokat alakított ki Franciaországgal és a Szovjetunióval. 1955 szeptemberében a Szovjetunióba látogatott; ezután diplomáciai kapcsolat létesült az NSZK és a Szovjetunió között. Nyugat-Németország újjáépítését tűzte ki célul. A Marshall-tervre és Ludwig Erhard neoliberális gazdaságpolitikájára támaszkodva gyors gazdasági fellendülést 8 ért el és sikerült a szociális ellentéteket csökkentenie.

1949 Európai Kultúrális Központ CEC 1950 Schuman-terv A Parlament és az Európai Végrehajtó Tanács a törvényhozó szervek: a törvények megszavazása az egyszerű többség elve alapján történik. Az Európai Végrehajtó Tanács a Közösség általános adminisztratív irányítója. Elnökét a Szenátus választja titkos szavazással a többségi elv alapján. Az Európai Végrehajtó Tanács tagjait az elnök nevezi ki. ők az Európai Közösség miniszterei, s mint ilyenek független személyek kell hogy legyenek: a saját nemzeti kormányukban nem viselhetnek funkciót; csak a tagállamok állampolgárai közül kerülhetnek ki (kettőnél több azonos nemzetiségű azonban nem lehet a Bizottságban); nem rendelkezhetnek más fizetett funkcióval; nem lehetnek továbbá profit orientált vállalkozás irányítói vagy annak menedzserélésében részesek. Az Európai Végrehajtó Tanácsnak döntéshozatali, javaslattevő és véleménynyilvánítási jogköre van; a Parlament megvonhatja tőle a bizalmat, s ez esetben feloszlik. A Nemzeti Miniszterek Tanácsa a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. a Képviselőház létrejötte után Az Európai Védelmi Unió integrációja. Külpolitika a tagállamok nem folytathatnak önálló külpolitikát, nem köthetnek nemzetközi szerződéseket. A Közösség saját pénzalappal kell hogy rendelkezzen. A tagállamok között egy olyan közös piacot kell hogy létesítsen, mely az áruk, a töke és a személyek szabad mozgásán alapul. A Közösség ideiglenes székhelye Strasbourg. 9

1951 Szén- és Acélközösség CECA A Párizsi Egyezmény szabad utat adott a létrehozásának mely a gazdasági együttműködés föderalista intézményes megszervezése felé jelentette az első lépést. Mindez Briand szellemében történt, aki hangsúlyozta, hogy az európai egység megszervezése az absztrakt teóriák helyett kreatív gyakorlati szervezőmunkát igényel. A Párizsi Egyezmény a hatok konföderációs alkotmánya, s mint ilyen az európai államok gazdasági szövetségének kiindulópontja. Főhatóság nem a kormányoknak, hanem a Parlamentnek volt felelős. 1952 Az európai védelmi unió A közös hadsereg felvetése bombaként hatott, mivel ez egy közös külpolitikát is igényelt volna. A Schuman terv és a közös európai hadsereg létrehozását célzó René Pleven terv végül is az európai föderáció megteremtését jelenthette volna. Az Európai Védelmi Szövetség tervezete, a védelmi politika föderalista megszervezését vázolta. A európai védelmi uniót 1986-ban újraaktivizálták és ma a NATO európai pillérévé fejlődött. 1957 Európai Gazdasági Közösség CEE római szerződés. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom keretében létrejött a hatok Kis-Európája. A gazdaságban szorgalmazták a közös piacot, a vámok eltörlését, a személyek szabad mozgását, a töke szabad áramlását és a közös mezőgazdasági politikát. A Bizottság volt a gépezet föderatív szakértői testülete és a végrehajtó szerve. A továbbiakban az 1950-es évek alapító dokumentumait fejlesztették tovább. 10

Charles de Gaulle (1890-1970) Francia tábornok, politikus. Az első világháborúban Pétain alatt szolgált, 1916-ban Verdunnél fogságba esett. A két világháború között több tanulmányt jelentetett meg, amelyekben felhívta a figyelmet a gépesített alakulatok jelentőségére. 1939-40-ben hadosztályparancsnok. 1940 májusában sikertelenül próbálta megállítani Guderian páncélosait, de a kudarc ellenére ő maga nagyszerű parancsnoknak bizonyult. 1940 június 18-án megteszi híres nyilatkozatát: "Franciaország csatát vesztett, de nem háborút." Az amerikaiak bizalmát csak 1943-ban nyerte meg. 1943 Algírban a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság elnöke az USA által addig favorizált Giraud tábornokkal együtt, de később Giraud-t távozásra kényszeríti. 1944-ben visszatért hazájába, párizsi bevonulásával pályafutása csúcspontját érve el. Nem hívták meg a Jaltai és Poznańi konferenciára. 1945-46-ban miniszterelnök, 1958-69 között köztársasági elnök volt. 1965-ben ellenzte a1966. január 1-jétől a Római Szerződés értelmében az EGK Tanácsa áttért volna a többségi döntésekre. Franciaország (hiányzó) képviselői fél évig bojkottálták a közösségi intézmények munkáját. 1968-ban felismerte az idejétmúlt politikai jelszavak és szövegek mögött meghúzódó valódi törekvéseket, ennek megfelelően a régiók szervezését valamint a dolgozóknak a kapitalista vállaltokban való együttdöntési jogát, körvonalazta az új francia társadalomba. 11

1957 Európai Atomenergia Közösség EURATOM 1961 Európai Szociális Charta (European Social Charter) amely azt a felismerést tükrözte, hogy a tagállamoknak az európai jóléti állam eszméje és az ahhoz kapcsolódó szociális politika jegyében együtt kell működniük. Az embert a politikai jogok mellett szociális jogok is megilletik. Az embereket a következő alapvető szociális jogok illetik meg: az igazságos munkakörülményekhez való jog; a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez, a korrekt fizetéshez való jog; a gyerekek és fiatalok joga a támogatásra; az alkalmazásban álló nők joga a támogatásra; a szakmai tanácshoz és gyakorlathoz való jog; az egészségvédelemhez való jog; a szociális biztonsághoz való jog; a szociális és orvosi támogatáshoz való jog; a szociális és jóléti szolgáltatásokból való részesedés joga; a fizikailag és szellemileg csökkent munkaképességű emberek szakmai gyakorlathoz és rehabilitációhoz való joga; a család joga a szociális, jogi és gazdasági védelemhez; az anyák és a gyerekek joga a szociális és gazdasági támogatáshoz; a bevándorlók és családjaik joga a támogatásra. 1966 Luxemburgi Kompromisszum a Hatok megegyeztek abban, hogy ha elvileg nem is, de a gyakorlat szintjén megtartják az egyhangúság gyakorlatát: Ha a Bizottság javaslata nyomán többségi szavazással kellene dönteni egy olyan kérdésben, amely egy vagy több tagállam számára létfontosságú, a Tanács tagjai a Közösség és a tagállamok közös érdekeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül olyan megoldást keresnek, amely minden tagállam részéről elfogadható. 1967 Európai Közösség CE 1972 Párizsi Konferencia új egységes politikák végrehajtása : regionális, a környezetvédelmi, szociális, energetikai és ipari. 12

Jacques Delors bizottsági elnökségének idején az 1980-as években azt kívánta, hogy az alapító szerződéseket megreformálják. Jacques Delors a föderalizmus elvéhez fordult Margaret Thatcherrel szemben. Delors 1989-ben Bruges-ben elmondott beszédében abból indult ki, hogy a világ eseményei azt tanúsítják, hogy a globális kölcsönös függőség szükségessé teszi az Európai Közösség intézményeinek a megerősítését és a szuverenitás közös gyakorlását. Ugyanakkor az igaz föderalizmus a szubszidiaritás elvén kell hogy nyugodjon. az autonómia elvének uralma ez biztosítja a tagállamok identitásának a megőrzését és elhárít minden olyan kísérletet, amely az autonómia figyelembe vétele nélküli integrációra irányul. a részvétel szabálya, amely nem engedi, hogy az egyik entitás a másikat alárendelje, ugyanakkor az egyezményben foglaltaknak megfelelő kooperációt előmozdítja. Az európai integráció Delors bizottsági elnöksége alatt olyan fontos eredményeket ért el, mint az egységes piac létrejötte, az Egységes Európai Okmány és az Európai Uniós Szerződés (Maastricht, 1992). Politikáját támogatta Helmuth Kohl és Francois Mitterand. Szubszidiaritás : Mindez az jelenti, hogy nemzetállami keretek között kell hagyni, ami ott megoldható. Sohasem szabad nagyobb egységre rábízni, azt ami egy kisebb egység kereteiben jobban megtehető. A szubszidiaritás biztosítja mindenki számára azt a jogot, hogy olyan keretekben fejtse ki tevékenységét, ahol azt a leghatékonyabban tudja. Ugyanakkor mindettől szorosan elválaszthatatlanul a közhatalom kötelezettségévé teszi, hogy mindenki számára biztosítsa az egészben való részvételt. 13

1973 Első bővítés : Dánia, Anglia, Írország 1979 Európai parlament 1981 Második bővítés : Görögország 1986 Harmadik bővítés : Portugália, Spanyolország 1986 Egységes Európai Okmányt, Okmányt mely a közös piac megvalósításához szükséges lépések mellett új politikai célokra, célokr új döntéshozatali döntéshozatal és törvényhozási mechanizmusokra is utalt. Kiterjesztette az Európai mechanizmusok Közösség hatáskörét a külügyre és a védelmi és biztonságpolitikai külügy biztonságpolitika kérdésekre is. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megvalósítják az egységes belső piacot 1992 végéig. Az egységes piacon piac belül pedig a személyek, az áruk és a töke mozgása teljesen szabad lesz. Jogilag elismerte a kormányfőkből álló Európai Tanácsot, mint az Európai Tanács Közösség fontos kormányközi központi testületét. 1993 Európai Unió EU (Maastricht-i szerződés) Margaret Thatcher azon euroszkeptikusok közé tartozott, akik szerették volna megakadályozni a Maastrichti Szerződés aláírását. Ellenzi egy egységes európai identitástudat kialakítására tett erőfeszítéseket. A Maastrichti Szerződés egy három pilléren nyugvó Európai Uniót hozott létre. 1.Az Európai Uniós szerződés, mely a politikai együttműködést szabályozza a kül- és biztonságpolitika valamint a bel- és igazságügyi együttműködés területén. A britek ragaszkodtak a föderalizmus szó kitörléséhez. 2.A Szociális Charta is teljesen kimaradt a szerződésből. 3.gazdasági együttműködés szabályait lefektető Európai Közösségi Szerződés. 14

1995 Negyedik bővítés : Ausztria, Finnország, Svédország 2000 Pénzügy Unió EURO 2004 Ötödik bővítés a 25-ök Európája 2005 Európai Alkotmány és a 2007 2013-as költségvetés 2007 Hatodik bővítés a 27-ek Európája 15

Az egységes piac előnyei és a négy alapszabadság Az Unió jogilag 1993 január 1-én létrejötte óta egységes piacán négy alapszabadság a meghatározó : a személyek, áruk, a tőke és a szolgáltatások mozgását alapvetően semmi sem korlátozza. Az Európai Unióról kötött Maastricht-i Szerződés tovább szélesíti a gazdasági, pénzügyi és szociális integráció keretét, s egyidejűleg kiterjeszti az együttműködést a belügyi- és igazságügyi területekre, valamint a kül- és biztonságpolitikára is. Az alapszerződésekben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a tagországok szuverenitásuk egy részét fokozatosan az Unió intézményeire ruházzák át. Mi a lényege? 25 ország, 430 millió lakós egységes piaca, Közös politikák vám, mezőgazdaság, kutatás, technológia transzfer, regionális fejlesztés, energia, infrastruktúra és szociálpolitika. a fentiek megvalósítását közös programokkal és projektekkel segítik elő. 16

A hárompilléres uniós szerkezet és jelképei CECA Európai Szén- és Acélközösség CEE Európai Gazdasági Közösség római szerződés. EURATOM Európai Atomenergia Közösség Az unió egyetlen alapja pillanatnyilag a MAASTRICHI SZERZŐ DÉS Alapvető emberi jogok Kompetencia megosztás Új és egyszerűsített eszközök Európai Parlament törvények kezdeményezése, kül- és biztonságpolitika. Európai Tanács választott elnök Bizottság tagok Törvénykezés 95 % a törvényeknek a Parlament-, Tanács- és Bizottság által kell, hogy elfogadott legyen. Szavazás általában 2/3 -dos többség. Egyhangú döntések adórendszer, külés biztonság- valamint szociálpolitika. Szabadság-, igazságszolgáltatás-, biztonsági övezet. Népi kezdeményezés (1 mió európai polgár). 17

Az Európai Unió intézményrendszere Az Európai Uniónak öt fő intézménye van: Európai Parlament Európai Tanács, Általános Ügyek Tanácsa Európai Bizottság Európai Bíróság Európai Számvevőszék Egyéb Intézmények Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Ombudsman Európai Beruházási Bank Európai Központi Bank 18

Az Európai Unió jogrendszere A közös politikák végrehajtása különféle jellegű és szintű jogszabályok segítségével történik. Szerződések : Az alapvető rendelkezéseket a tagállamok által elfogadott és ratifikált alapító szerződések (és azok módosításai) tartalmazzák. Rendeletek (regulation) : a Tanács és a Bizottság által hozott rendeletek minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó jogszabályok, a rendelet által szabályozott területen a nemzeti jog nem tartalmazhat eltérő rendelkezést, a végrehajtási szabályozások viszont eltérőek lehetnek. Irányelvek (directive) : a Tanács és a Bizottság alkothat irányelveket amelyek végrehajtásához a tagállamoknak hazai jogalkotó lépéseket kell tenniük. Határozatok (decision) : A határozatok a címzett számára kötelező érvényűek, így - szemben az előbbi jogalkotó eljárásokkal ez inkább igazgatási szabályozásnak tekinthető. Ajánlások és vélemények (Recommendations, opinions) : az ajánlások és a vélemények nem kötelező erejűek. Jelentőségük sokkal inkább politikai és morális hatásukban fejeződik ki. Fehér és Zöld könyvek : jogelőkészítő jellegük van mind vita indítók. Bíróság ítéleteinek ugyan nincs precedens-értékük, mégis, a bennük megfogalmazott általános elvek bizonyos fokig orientálják a gazdasági szereplők magatartását. 19

MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 1992 előtt az európai integráció összefoglalóan az Európai Közösségek elnevezéssel illethető Az 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában aláírt Maastrichti Szerződés (hivatalos nevén Szerződés az Európai Unióról) megteremtette magát az Európai Uniót (EU). A megállapodás igen jelentős előrelépést jelentett az Unió megteremtése mellett más területeken is, ezért a Párizsi Szerződés és a Római Szerződés, valamint az Egységes Európai Okmány mellett az európai integráció egyik alapvető szerződésének tekintet. A Maastrichti Szerződés fontos eredményei : a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség a gazdasági és monetáris unió alapjainak lerakása a közös európai valuta megteremtésének feltételeiben (az úgynevezett Maastrichti konvergencia-kritériumokban) a strukturális alapok kiegészítése egy negyedik alappal, a Halászati Pénzügyii Orientációs Eszközzel. a Kohéziós Alap 20

A szerződés fő céljai ( 2. cikk). elmélyítse a népeik közötti szolidaritást, szolidaritás miközben történelmüket, kultúrájukat és hagyományaikat tiszteletben tartja tovább javítsa az intézmények demokratikus és hatékony működését közelítse egymáshoz a tagországok gazdaságait, valamint hogy gazdasági és monetáris uniót unió hoznak létre, amely egy közös és stabil valutát eredményez a fenntartható fejlődés alapelvének figyelembevételével és a belső piac megvalósításának, a megerősített kohéziónak és a környezetvédelemnek a keretében előmozdítsák népeik gazdasági és társadalmi fejlődését országaik állampolgárai számára közös uniós polgárság közös kül- és biztonságpolitika személyek szabad mozgása, mozgása azzal, hogy létrehozzák a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségét a szubszidiaritás elvének megfelelően a döntéseket az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg létrehozzák az Európai Uniót Unió a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel 21

Az Unió alapelvei (6 cikk). A szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. A közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, Tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását. Gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái folytatásához szükséges eszközökről. Közös kül- és biztonságpolitikája (11-28 cikk) A Tanács együttes fellépéseket fogad el. Az együttes fellépések olyan meghatározott helyzetekre vonatkoznak, ahol az Unió műveleti fellépését szükségesnek ítélik. Valamennyi, együttes fellépés keretében tervezett nemzeti álláspontról vagy nemzeti fellépésről időben tájékoztatást kell adni A Tanácson belül a tagállamok kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak minden általános érdekű kül- és biztonságpolitikai kérdésről annak biztosítása érdekében, hogy összehangolt és egy irányba mutató cselekvésük útján az Unió befolyása a lehető legeredményesebben érvényesüljön. Az Unió e cikk szerinti politikája nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának egyedi jellegét, tiszteletben tartja azoknak a tagállamoknak az Észak-atlanti Szerződés alapján vállalt kötelezettségeit, amelyek közös védelmüket az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) látják megvalósítottnak. 22

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezések (29 42 cikk) Az Európai Közösségek Bírósága az e cikkben előírt feltételek mellett hatáskörrel rendelkezik a kerethatározatok és határozatok érvényességére és értelmezésére vonatkozó, valamint az e cím alapján létrejött egyezmények értelmezésére és az azokat végrehajtó intézkedések érvényességére és értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára. A megerősített együttműködés (43 cikk) az Unió célkitűzéseinek előmozdítását, illetve érdekeinek védelmét és szolgálatát célozza; tiszteletben tartja a szerződések alapelveit és az Unió egységes intézményi keretét; csak végső eszközként kerül alkalmazásra akkor, ha a szerződések célkitűzéseit másképpen nem lehet elérni legalább a tagállamok többségét érinti nem sérti a közösségi vívmányokat és a nem résztvevő tagállamok hatásköreit valamennyi tagállam előtt nyitott, és lehetővé teszi számukra, hogy az együttműködésben bármikor részt vegyenek, amennyiben az alaphatározatot és az abban a keretben hozott határozatokat betartják megfelel az érintett területtől függően az Európai Közösséget létrehozó szerződés kritériumoknak, és azt a Tanács a megállapított eljárások szerint jóváhagyta. Az Európai Közösség, továbbá az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést és az Európai Atomenergia- közösséget létrehozó szerződést, e szerződés rendelkezései nem érintik. 23

A 21. századi Európáért a LISSZABONI SZERZŐDÉS Globalizált és állandóan változó világunkban az Európai Uniónak az eddigieknél is több kihívással kell szembenéznie. A demográfiai tendenciák, az éghajlatváltozás, az energiaellátás biztosításával kapcsolatos nehézségek, a biztonságunkat fenyegető új veszélyek vagy a gazdaság globalizálódása a 21. század Európájának számos súlyos kérdésre kell megoldást találnia. Hatékony és összehangolt eszközökre van szükség, melyek nem csupán a nemrégiben 15-ről 27 tagúra bővült Unió működéséhez alkalmazkodnak, hanem a világ gyors változásához is. A Lisszaboni Szerződés módosítja a hatályos EU- és EK - Szerződést, ám nem lép azok helyébe. Az új szerződés lényege : Európa demokratikusabbá világosabbá és átláthatóbbá válik : Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik; az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik; a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket; és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten. Az Európai Parlament szerepe megerősödik: az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott Európai Parlament hatásköre fontos új elemekkel bővül az uniós jogalkotás, az uniós költségvetés és a nemzetközi megállapodások vonatkozásában. A nemzeti parlamentek részvétele megnövekedik: a nemzeti parlamentek jobban bekapcsolódhatnak az EU munkájába, különösen annak az új mechanizmusnak köszönhetően, amelynek révén folyamatosan nyomon követhetik, kizárólag azokban az esetekben kerül-e sor uniós szintű fellépésre, amikor az eredményesség szempontjából ez ígérkezik a legjobb megoldásnak (szubszidiaritás). 24

A lisszaboni szerződés legfontosabb újításai A polgárok jobban érvényre juttathatják elképzeléseiket: amennyiben több tagország állampolgárai közül legalább egymillióan szükségesnek ítélik, a törvényalkotást kezdeményező jognak köszönhetően felkérhetik a jog Bizottságot, terjesszen elő új szakpolitikai javaslatokat. A hatáskörök pontos elkülönítésével átláthatóbbá válik a tagállamok és az elkülönítésé Európai Unió közötti viszonyrendszer. A tagállamok kiléphetnek az Unióból. Unióból A nemzeti parlamentek uniós jogalkotást ellenorzó szerepének erősítése AZ Európai Tanács és parlament együttdöntésében alkalmazott minősített többségi többség szavazást a szerződés újabb szakpolitikai területekre terjeszti ki. A kettős többséghez az szükséges, hogy a határozatokat a tagállamok 55%-a elfogadja, továbbá hogy az igennel szavazó tagországok lakosainak száma együttesen elérje vagy meghaladja az Unió teljes lakosságának 65%-át. Létrehozza az Európai Tanács elnökének posztját, posztjá melyet két és fél évente választás útján töltenek majd be; Közvetlen kapcsolatot hoz létre a Bizottság elnökének megválasztása és az európai választási eredmények között; Új szabályokat vezet be az Európai Parlament jövőbeli összetétele (751) és a biztosok számának jövőbeli csökkentése vonatkozásában; és Világosabb szabályokat fogalmaz meg a megerősített együttműködés együttműködé és a pénzügyi rendelkezések tekintetében. A szerződés létrehozza: létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, 25