Tartalmi lerendezés I. Bevezetés II. Jogi státusz III. Iskolánk bemutatása IV. Helyzetelemzés V. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 1. Pedagógiai alaplevek 2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások 3. Az iskolánk képzési rendszer 4. Tanulói jogviszony 1. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, írásbeli beszámoltatás, házi feladatadás rendje 2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 3. Nevelési módszerek 8. Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos ped.-i feladatok 9. Közösségi fejlesztéssel kapcsolatos feladatok 10. Neveléshez kapcsolódó szervezeti formák, tevékenységi rendszerek 11. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok 12. Tehetséggondozás 13. Gyermek és ifjúságvédelem 14. Tanulási kudarcok enyhítése 15. Szociális hátrányok enyhítése VI: A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái. VII. Egészség nevelési és környezetnevelési program VIII. A taneszköz kiválasztásának elvei. XI. Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedés X. Mellékletek - 1 -
I. Bevezető Múltunk. Községünk Göbölyjárás, majd Árpádközpont néven 1948-ig közigazgatásilag Kiskundorozsmához tartozott. A környéken működő néhány iskola így szintén közös igazgatás alatt működött. A falu legelső iskolája az 1800-as évek végén épült l tanteremmel és szolgálati lakással. A háborúig l tanító oktatta 1-6. osztályig a sokszor 60-70 fős diáksereget. Ez az úgynevezett Öregiskola v. Bagolyvár 1957-ig működött. Az 1920-as évek népoktatás politikája folytán Klébelsberg Kunó miniszter kezdeményezésére megépültek a további iskolák nálunk is. /Radnai u.2., Hármas Isk., Karahomoki Iskola / Ezen kívül működött a Galambosi illetve a Wolf-majori béresek gyermekeinek épített Baromjárási Iskola. Az 1970-es években a közoktatás -politikai párthatározat szellemében körzetesítés miatt ezek a külterületi iskolák sorra megszűntek, tanulói a falusi iskola bejárói lettek. 1950-től a gyermeklétszám növekedése és a kisebb osztálylétszámok miatt újabb szükségtantermeket alakítottak ki Boros László illetve Dér Istvánné akkori igazgatók irányításával. Ezek a tantermek volt bolthelyiségek: a Legyes Isk. / mai nyomda helyén / a Tari illetve Marton-féle bolt helységben / buszmegálló ill. jelenlegi papírbolt /. Közben az 1 tanítós község / Kiss János / tantestület is egyre növekedett / 8-10 fő körül / 1955-ben szükségessé vált új tantermek kialakítása. Ekkor épült a Radnai u.2.sz. alatti 3 tanterem, iroda, nevelői szoba a Bon-kastély bontási anyagának felhasználásával, községi összefogással. Az új igazgató Csóti Szilveszter lett. A község a 60-as években épült, fejlődött, ami az oktatásban is megmutatkozott. A Radnai u.22.sz.alatt 2 tantermes új iskola készült el, majd 1963-tól gimnáziumi oktatás kezdődött a faluban, s ehhez 1964-ben felavattuk az új emeletes 4 tantermes iskolát / Felszabadulás u.53. / A középiskola a gyermeklétszám miatt nem bizonyult életképesnek / 2 évfolyam végzett itt /, de a szaporodó fiatal korosztály örömmel vette birtokba a felszabaduló tantermeket. A későbbiekben / a 80-as, 90-es / ezt újabb 2-2 tanteremmel ill. tornateremmel bővítette a község önerőből. Az iskola előkészítést az 1950-es évektől létrejött óvoda biztosítja. Az iskola nagy szerepet vállalt mindenkor a felnőttoktatásban is. Az 1940-es években analfabéta-tanfolyam, 1950-től pedig általános iskolai osztályokban szerezhettek bizonyítványt a tanulni vágyó felnőttek. 1962-ben a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Technikum létesített kihelyezett tagozatot, a két évfolyamon kb. 40 fő végzett. A Radnóti Miklós Gimnázium levelező tagozatán szintén két osztálynyi felnőtt szerzett érettségi bizonyítványt. Mindezen oktatásokban a helyi iskola nevelői vállaltak szerepet. 2.Iskolánk fejlődése az utóbbi években is töretlen, a kor követelményeinek igyekszünk megfelelni. Ezért létesült számítástechnika termünk és kapott méltó helyet az iskolai könyvtár. Az új blokk pályázati pénzből és az önkormányzat megtakarításából készült el. - 2 -
A testület mindenkor kiemelten kezelte a tanulók kulturális-esztétikai nevelését. Ennek keretét adja meg az alapfokú művészeti iskola, melyben 1995 óta közel 100 tanuló: néptánc és hangszeres zene szakon tölti hasznosan a délutánjait. 1992-ben tiszteletünk jeléül felvettük régi kollégánk Fontos Sándor festőművész nevét, s igyekszünk az ő szellemében a kultúrát, szülőfaluját szerető humanista embereket nevelni. A FONTOS SÁNDOR GYŰJTEMÉNY A gyűjtemény története Fontos Sándor tizenhárom esztendeig az Üllés környéki galambosi iskolában volt tanyai tanító. Festővé itt érlelte az idő. Erre emlékezve ajándékozta Üllésnek számos festményét a hetvenes évek végén. "Üllés népét kívánom megtisztelni ezzel a 15 festményemmel. Akkor én az üllési tanyavilágban tanítóskodtam. Arra törekszem, hogy az adománnyal az általam tisztelt és szeretett üllésieknek örömet szerezzek, megismertessem őket a vizuális kultúrával." Vallott erről akkoriban. Ezek a képek korai munkásságának periódusából származnak és az emeleti folyosón láthatók. A mester a nyolcvanas évek végén újabb adománnyal egészítette ki a gyűjteményt, amelyet a Csongrád megyei Tanács is megajándékozott néhány Fontos képpel. Az iskolagalériaként létrehozott gyűjtemény az alföldi festészet sajátos konstruktívlírai-expresszív irányzatát művelő mester munkásságáról ad áttekintést azon a tájon, ahonnan e képek élményanyaga vétetett. Fontos Sándor Szegeden született 1920. január 17-én. Tanítói oklevelet a szegedi tanítóképzőben, majd Vinkler László növendékeként 1955-ben a tanárképző főiskolán rajztanári képesítést szerzett. Ásotthalom, Pusztaszer, majd a galambosi iskola volt tanítói és festői működésének helye. A festészetet Vinkler biztatására kezdte elhivatottan művelni. A hetvenes évektől Szegeden élt, de szíve és festészetének élményanyaga mindvégig a homoki tájon maradt. 1962-ben Üllésen volt első önálló - 3 -
kiállítása, amelyet számos tárlat követett még tevékeny élete során 1991. január 21- én bekövetkezett haláláig. Kiállítási kalauz Iskolagalériánk Fontos Sándor munkásságának teljességéről nem adhat képet, de alkotói periódusainak jellemző vonásait megmutatja. Üllési működésének idejére esik hosszantartó alkotói periódusa, amire konstruktivizmus (szerkeszthetőség) stílusjegyei a jellemzők. Az alföldi lankák barázdákkal szabdalt látványa, a faágak szövevényes világa, a jól ismert természeti környezet ábrázolásához alkalmasnak mutatkozott ez az alkotói módszer. De volt itt más is, hiszen a parasztemberek mindennapos küzdelme a földdel, a természet erőivel, mindennapos drámai élmények részesévé tehette az alkotót. Érzései kivetítéséhez ugyancsak alkalmas módszernek bizonyult az erőteljes vonalak, élénk színek, villódzó fények alkalmazása. Fontos Sándor e korai drámai hangvételű periódusából látható néhány a folyosón. Ezeken a képeken ember és táj egységes szín és vonalszövevényt alkot. Forma ritmus szerkezet vélnénk a képekről, ha nem figyelnénk ábrázolt tárgyára. Tanyaudvar állatok, lovak, beszélgető, dolgozó emberek. tanyai életképek sejlenek föl a képek markáns vonalakkal szőtt felületeiből. A hatvanas évek alföldi festészetének jellegzetes vonulatába tartozó Fontos Sándor egyéni hangvételű festői korszaka. Az emeleti térben a zúzmarás tájat ábrázoló nagyméretű festmény érzékelteti, hogy milyen bensőséges viszonyban volt alkotónk a számtalanszor ábrázolt üllési tájjal. - 4 -
A lépcsőházban és az emeleti kiállítótérben látható többi kép különböző időszakokból származik. Jól nyomon követhető bennük Fontos Sándor fokozatos eltávolodása a konstruktivizmustól. Ezeken a képeken megmutatkozik következő alkotói korszaka, amelyre a látványt átértelmező, elmélyült festői meditáció is jellemző. A táj szerkezetességét még fellelhetjük ezeken a kompozíciókon, de a főszerepet már a kozmosz és a föld erőinek egymásra feszülései veszik át. Hol drámai ellentétekkel, hol költőien szelíd természeti formajátékokat jelenít meg. Képei szimbolikusakká, jelképszerűekké válnak. Néhány jellegzetes alföldi emberalakkal komponált képe is része a tárlatnak. Mesterünk utolsó alkotói éveinek terméséből is felfedezhetünk jellegzetes alkotásokat, szinte csak festékpászmákra, vibráló felületekre és még tájra emlékeztető - 5 -
szerkezetességgel megoldott kompozíciókat, illetve a népszokások, hiedelmek világában gyökerező látomásos jeleneteket. Vissza a főlapra II. Az intézmény jogi státusza: ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÜLLÉS FELSZABADULÁS u. 53. Telefon/ fax: 62 / 582-030; 62 /582-032. II.1.Intézmény egységei: I. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Üllés, Felszabadulás u.53. T: 62/582-030 62 /582-032 Napközi otthonos Óvoda Ülés, Felszabadulás u. 12. T: 62/282-236 Déryné Művelődési Ház Üllés, Felszabadulás u.48. T: 62/ 582-040 Közművelődési Könyvtár Üllés, Felszabadulás u. 48. II.2.Alapítója és fenntartója Üllés Község Képviselőtestülete Üllés, Felszabadulás u. 40. T: 62 /282-112 Az alapító okirat száma: 22/1992./XII./ Kt. Utolsó felülvizsgálatának időpontja:2003.06.17. 44/2003/VI:17/Kt.sz. Alapítás éve: 1983. / Alapító okiratok I.sz. melléklet/ II.3.A Képviselő Testület Által meghatározott tevékenységek: 1. Iskolás korúak általános iskolai oktatása 2. Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 3. Általános iskolai napközi otthonos ellátás 4. Közművelődési Központ, művelődési házak tevékenysége 5. Közművelődési könyvtárak üzemeltetése 6. Alapfokú művészeti oktatás - 6 -
7. Fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 8. Fogyatékos gyerekek óvodai nevelése, iskolai előkészítése 9. Egyéb oktatás II.4.Az ÁMK jogállása: Az ÁMK önálló jogi személy, gazdálkodási szempontból részben önálló költségvetési szerv. Az ÁMK többcélú intézmény, amely feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el. II.5. A Fontos Sándor Általános Iskola helye az ÁMK szervezeti rendszerében. Az ÁMK intézményegységei szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek. Az ÁMK intézményegységeiben folyó közoktatási tevékenységekre a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, a kulturális és közművelődési tevékenységek ellátására és irányítására a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az ÁMK működésére alkalmazni kell az összevont művelődési intézményekről szóló, többször módosított miniszteri rendeletet. (5/1988.(II. 17.) MM rendelet 2. (1) bekezdés; 10/1994.(V. 10.) MKM rendelet; 14/1994.(V. 24) MKM rendelet) Az ÁMK intézményegységei keretében folytatott alaptevékenységeit az ÁMK alapító okirata határozza meg. Az ÁMK vállalkozási tevékenységet az alapító okiratban meghatározott körben és mértékben végez. II.6. Az ÁMK szervezeti felépítése, Intézményegységek: 1) Fontos Sándor Általános Iskola 2) Napközi otthonos Óvoda 3) Déryné Művelődési Ház 4) Közművelődési Könyvtár 5) Alapfokú Művészeti Iskola Az intézményegység vezetők hierarchiája: - 7 -
Igazgató Tanács vezetője ÁMK igazgató iskola igazgatója ÁMK igazgató helyettes Napközi otthonos Óvoda vezető Déryné Művelődési Ház Igazgatója Közművelődési Könyvtár vezetője Közalkalmazotti Tanács vezetője A szervezeti ábrából is tükröződik, hogy az intézményvezetője és helyettese egyben az ÁMK vezetői is. Az intézményen belüli egyéb szabályozást az SZMSZ és mellékletei tartalmazzák Az ÁMK részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek tagintézménye a Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. A gazdálkodással összefüggő jogköröket a Polgármesteri Hivatal látja el külön megállapodás alapján. Ezen pedagógiai program hatálya kiterjed az általános iskolára, a napközi otthonra, és az alapfokú művészeti iskolára, amennyiben saját pedagógiai programja másként nem szabályozza. III. Az iskolánk bemutatása: III.1. Szakmai, személyi feltételek: Az iskolánkban alkalmazottak: Tanító: Tanár: Egyetemi végzettség: Napközi otthon: tanító: tanár: Oktatást segítő: iskolatitkár: Kisegítő személyzet: Összesen : 9 fő 13 fő 2 fő 4 fő 1 fő 1 fő 7 fő 37 fő - 8 -
A törvényi változások előírják egy fő iskolai könyvtáros alkalmazását 2002. szeptember 1-től. / állás betöltve/ szabadidő-szervező alkalmazását / 2005.szeptember 1-től/, ha tanulói létszám eléri a 300 főt.--- nincs betöltve. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős 0,5 állás 2000. szeptember 1-től. Szakmai ellátottságunk színvonala /a beiskolázási tervnek megfelelően/ javul: Szakvizsgázott gyógytornászunk van. A fejlesztő pedagógusunk végez 2005-ben. Gyógypedagógus és logopédus tanárunk oktat az intézmény hálózatunkban. A jelenlegi személyi állomány és összetétele alkalmas a pedagógia program végrehajtására. A tantestület tagjai nyitottak az új nevelési eljárások megismerésére, alkalmazására. A szakmai ismeretek bővítésre, tovább tanulási vállalások teljesítésére továbbképzési terv készül, melynek fő célja minél magasabb szintű megfelelés a velünk szemben támasztott követelményeknek, pedagógiai programunk teljesítésének. III.2. A pedagógiai program dologi tárgyi feltételei: Az iskola épületei különböző időpontokban épültek. Az eltérő koruk ellenére a folyamatos karbantartások és felújítások következtében jó állapotban vannak. Fűtési rendszerünk konvektoros gázfűtés, illetve központi fűtés gázüzemeltetésű kazánokkal. A tantermek megvilágítása jó. A tantermek száma: Radnai u. 22.sz 2 tanterem 1 foglalkoztató Radnai u. 2.sz. Felszabadulás u. 53. 5 tanterem 2 szertár 9 tanterem 1 szaktanterem 1 könyvtárterem 3 szertár 1 tornaterem, tusolóval, öltözőkkel. Az épületekben található nevelői szoba, kisegítő helységek/ WC, mosdók/. A központi épületben találhatók az irodai helységek: Igazgatói iroda, helyettesi és iskola titkári iroda. Mind a három épület rendelkezik játszóudvarral, a főépület sportudvarral is. A sport udvar állaga javításra szorul. Az általános iskolai napközi otthon önálló helyiségekkel nem rendelkezik. A napközis csoportok a tanteremben tartják foglalkozásaikat, foglalkozásaikhoz ugyanazokat a felszereléseket használják. - 9 -
Az oktatást segítő eszközeink: Minden osztályteremben írásvetítő 26 db számítógép/ Internet hozzáférés/ 3 db nyomtató 1 db scener 4 db videolejátszó 4 db színes tévé 6 db CD,és lemezjátszó 10 db diavetítő 6 db magnetofon 3db fővonali telefon 2 db fénymásoló /Részletesen lásd:ii.sz. melléket/ III.3.Anyagi feltételek: Általános iskolánk alapító okiratában vállalkozói tevékenységre nem kaptunk felhatalmazást. Gazdálkodásunk az állami normatív és az önkormányzati támogatásra épül. A pályázatok írásakor a fejlesztéseket tartjuk szem előtt. Úgy érezzük, hogy előrehaladásunk főleg a pályázatoktól függ ezért külön team foglalkozik vele, az egész testületünk, a szolgáltatásainkat igénybevevők kívánalmainak megfelelően. IV. Helyzetelemzés: Kis településünkön élő emberek főként mezőgazdasággal foglalkoznak. A családok anyagi helyzete eléggé heterogén. Nehéz megítélni, hogyan élnek az emberek, hiszen a kimutatott jövedelem alapján sok család kiemelkedően nehéz anyagi körülmények között él. A szülők foglalkozása nagyon megosztott, több család él önkormányzati támogatással, hogy sok hátrányos helyzetű tanulónk van. A hátrányos helyzet nem csak anyagi, hanem szociális körülményekből is adódhat. A család szerkezetet bemutató grafikon jól ábrázolja, hány tanulónk él csonka családban, tudjuk, hogy sajnos ez a tény valamilyen érzelmi feszültséget hordoz magában. A tanulóink teljesítményét nagymértékben befolyásolja a családi motiváltság, igényszint, a tudás becsületének mértéke. A felméréseink alapján a kevésbé iskolázott családokból kikerült gyermekek nem nagy lehetőséget látnak a tovább tanulásban. Az iskoláskorú tanulóink száma a jövőre nézve kevesebb, mint az előző években. - 10 -
Ez a tény felhívja a figyelmünket arra, hogy az osztálybontások aránya hosszú távon nem a megszokottak szerint fog alakulni. A több tanuló egy osztályban újabb feladatokat fog jelenteni. A pedagógusok tovább tanulási tervében figyelembe kell venni, hogy célszerű egy-egy pedagógusnak minél több szakirányú végzettséggel rendelkezni. A 2004-ben végzett partneri elégedettség mérésünkből kiderül, hogy a szolgáltatásainkat igénybevevők több aktív sportolási lehetőséget, az angol tanításunk hatékonyságának növelését, a számítástechnika szélesebb körű alkalmazását várják el tőlünk. A kollegák pedig a hatékonyabb, gyorsabb információáramlást. A szülők foglalkozása 160 140 120 100 80 60 40 20 0 szakalklamazott Adatsor1 Adatsor2 anya iskolai vézettsége nyolc általános szakmunkás szakközépiskola gimnázium főiskola egyetem egyéb összesen - 11 -
Család szerkezet 250 200 150 100 50 0 két édesszülő egyedül nevelő anya egyedül nevelő apa édesanya és nevelő apa édesapa és nevelő anya nagyszülő más személy Az iskoláskorúak létszámának alakulása: 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. összesen 2003/04 36 32 39 42 29 38 39 46 301 2004/05 44 36 32 39 42 29 38 39 299 2005/06 38 44 36 32 39 42 29 38 298 2006/07 36 38 44 36 32 39 42 29 296 2007/08 28 36 38 44 36 32 39 42 295 2008/09 32 28 36 38 44 36 32 39 285 2009/10 32 32 28 36 38 44 36 32 278 A grafikonok jól tükrözik, hogy kiemelkedően fontos feladtatok hárulnak a pedagógusokra a továbbtanulásuk terén. Ez alapján állítjuk össze továbbképzési tervünket. Az adatok ellenére a középfokú oktatási intézménybe való fölvételi rátáink jónak mondhatóak.100%-os. - 12 -
V. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások: V.1. Pedagógiai alapelvek A legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése. A ránk bízott gyermekekből szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő-oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, tudományos alapokon nyugvó, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, az egészéleten át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák alapjait lerakja. az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozóan, olyan ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, Európai azonosságtudat kialakítása; oktató tevékenységünk célja a gyermeki személyiség széles körű fejlesztése, minden gyermek saját értékének meglátása, megláttatása és továbbfejlesztése; énkép kialakítása, reális önismeret, másság elfogadása; fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tárgyi tudás mellé szerezzék meg mindazokat a képességeket, melyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják; szeretnénk elérni, hogy diákjaink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; humánumra törekszünk, tiszteljük az egyént és a közösséget, elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; igyekszünk észre vétetni és értékelni a jót, felismertetni és megelőzni a rosszat; törekszünk a kommunikáció elfogadott normáinak, helyes formáinak kialakítására; megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, hagyományaival, hogy mindezek megbecsülésével a haza és a szülőföld szeretetére neveljünk. Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érzik magukat. Ennek érdekében: a tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük, differenciáltan fejlesztjük a tanulási kudarc csökkentésére, a szorongás oldására, a hátrányok kompenzálásra törekszünk - 13 -
előre megismertetjük tanulóinkkal a velük szemben támasztott követelményeket; tiszteletben tartjuk személyiségüket; számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítésére a tanulmányi munkában és minden problémájukban; törekszünk a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására. A családi és az iskolai nevelés eredményeképpen tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek: humánus; erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, alkotó, becsüli a tudást, a szorgalmas tanulást, a munkát, problémamegoldó, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik, van elképzelése a jövőt illetően, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes a tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan megfogalmazza szóban és írásban, rendelkezik a mindennapi életben felhasználható képességekkel, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a család, az iskola, a társadalom együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, együttműködik társaival, szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, társait, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, - 14 -
egészségesen él, szeret mozogni, sportolni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Nincs a világon olyan tanuló, aki mindezekkel a tulajdonságokkal együttesen rendelkezzen. Mindennapi munkánk során azonban törekednünk kell arra, hogy végzős korára a lehető legtöbb diákunk minél több itt felsorolt személyiségjeggyel rendelkezzen. V.2.Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelőmunkánk célja az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építve elsajátítsák tanulóink a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket, és ezek képviselete meggyőződéssé váljon, meghatározza viselkedésüket, magatartásukat. Iskolánk által kiemelten fontosnak tartott értékek: A humanizmus. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakulásáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Egymás segítésére, az együttérzés képessége. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A hazafiság, nemzetiségi identitás megtartása. A szülőföld és Magyarország megismerése és szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Nyitottság és tolerancia más népek, fajok, kultúrák, szokások iránt. - 15 -
Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. V.3.Az iskolai képzés rendje A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés jellemzői: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Négy szakaszra tagolódik: Bevezető szakasz: 1-2.évfolyam A bevezető szakaszban megtanítjuk a gyerekeket írni, olvasni, számolni. Képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére, gyakorolják a közösségi együttlét szabályait, a helyes kommunikációs formákat. A nevelők az egyénre szabott fejlesztést kiemelkedő feladatnak tartják, a már meglévő különbségek csökkentése, a szocio-kultúrális hátrányok oldása a cél. Szakemberek segítik az osztálytanítót munkájában. Kezdőszakasz: A harmadik évfolyamtól a negyedik évfolyam végéig tart. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvéshez kötődő gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Kialakítjuk énképüket. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. A magyar nyelv és irodalom tantárgy szétválasztásával a minél jobb helyesírási eredmények elérése, és az értő olvasás fejlesztése volt a cél. Minden tantárgy feladata az értő olvasás és a helyesírás fejlesztése. Ezeknek a feladatoknak az egyes tantárgyak cél és feladat rendszerében meg kell jelenni. Tanulóinknak az alsó tagozatban játékos, mozgásos képzést ajánlunk fel. Ezzel is a korosztálynak megfelelő tevékenység elsajátítását, gyakorlását, és az egészségnevelését szolgáljuk. Negyedik osztálytól kezdve az angol tanítására fektetünk hangsúlyt, tanórán kívüli tevékenység formájában. Cél, hogy a 8. Osztály befejezéséig minél több tanuló szerezze meg az alapfokú nyelvvizsgát. A tanulóink harmadik osztálytó bekapcsolódhatnak a számítástechnika oktatásba. A géppark száma lehetővé teszi, hogy az osztályokat ne bontsuk. - 16 -
Alapozó szakaszban 5-6. Évfolyam Bővítjük és magasabb szintre emeljük az alapozás során kialakított készségeinket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteket. Segítjük beilleszkedésüket a kortárs csoportba, valamint önállósodási törekvéseiket. Közreműködünk az egyéni érdeklődési irányaik kialakításában, az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása. Fontosnak tartjuk az életkori sajátosságoknak megfelelő értéknormák kialakítását tanulóinkban. Fejlesztő szakasz: 7-8. Évfolyam Az orientációs szakasz alapvető célja a rendszerezett ismeretnyújtás, pályaválasztás, továbbtanulás előkészítése. Megalapozzuk emberismeretüket, erősítjük autonómiájukat. Segítünk megismertetni képességeiket, lehetőségeiket. Ösztönözzük erkölcsi felfogásuk függetlenedését. Elősegítjük az önálló ismeretszerzés megalapozását. Jövőképüket, vágyaikat a realitás talaján tartva elősegítjük a képességeik szerinti pályaválasztásukat. Válaszható órákkal lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek fejlesztésére, a tehetséggondozásra. A felső tagozatos tanulóinknak az elvárások alapján az idegen nyelv minél biztosabb tudását, az élőbeszéd gyakorlását ajánljuk fel. A hatékonyság növelése érdekében, szükség és lehetőség szerint csoportbontást biztosítunk. A versenyeknek, a tanulók bemutatkozási lehetőségeinek, az önismeret fejlesztésének, az önképzésnek a tehetséggondozó órák jó alapot szolgálnak. A tantervi órákon a minél mélyebb tananyag elsajátítása, a kézségek és képességek fejlesztése áll. Keressük az iskolán kívüli foglalkozások színtereinek a beépítését a helyi tantervbe. Saját erdei iskola programunkat kidolgoztuk. Saját üzemeltetésű erdei iskolával rendelkezünk. Üzemeltetési költségeit a fenntartóval kötött megállapodás alapján fedezzük. Személyi és tárgyi feltételek adottak a projektek működtetéséhez. Kialakított tanösvény jó színtere a vizsgálódásoknak. Az évközi és az év végi felmérések a tudáspróbák a tanulók teljesítményét, tudását mutatják, hogy hogyan sajátították el a kerettantervben leírt követelményeket. 1 4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok - 17 -
Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar irodalom 4 4 4 4 Magyar nyelv 4 4 3 3 Matematika 4,5 4,5 4 3 Informatika 1 1 Idegen nyelv 3 Környezetismeret 1 1 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 3 Szabadon tervezhető óra 0 0 0 0 Kötött óraszám összesen 20 20 20 22,5 Választható órák Kommunikáció 1 1 1 1 Egyéni fejlesztés 1 1 Informatika 1 1 Választható órákkal összesen 22 22 22 24,5 Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. - 18 -
Magyar irodalom (dráma) 2 2 2 2 Magyar nyelv 2 2 2 2 Történelem és állampolgári ismeretek 1,5 2 2 2 (hon és népismeret) Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Informatika 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 1,5 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport (tánc) 2,5 2,5 2,5 2,5 Ember és társadalomismeret, 0 0 Osztályfőnöki, etika 1 1 1 1 Egészségtan 0 Szabadon tervezhető 0 0 0 0 Kötelező óraszám a törvény alapján 22,5 22,5 25,5 26,5 Választható órák Kommunikáció 1 1 1 1 Matematika felzárkóztató és 1 1 tehetséggondozás Informatika 1 1 1 1 Angol Választható órákkal összesen 24,5 24,5 28,5 29,5 A sajátos nevelési igényű tanulóink a kerettantervnek megfelelő óraszámban, összevont osztálykeretben tanulnak. V.4.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Üllés egyetlen iskolájaként a községben lakó valamennyi jelentkező tanköteles korú tanulót felveszünk. Az első évfolyamra történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérje, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31-ig betölti tankötelessé válik. A szülő kérelmére a gyermek akkor is megkezdheti a tankötelezettség teljesítését, ha hatodik életévét december 31-ig tölti be. - 19 -
Mindig azt kell vizsgálni, hogy a gyermek mikor éri el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. Az iskola igazgatójának a rendelkezésére álló vélemények mérlegelésével kell meghozni a döntését, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, megkezdheti-e a tanulmányait vagy sem. A gyermek tankötelezettségét legkésőbb abban az életévében teljesítheti, mikor a nyolcadik életévét tölti be. 1. Az első évfolyamba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermekorvos felvételi javaslatát; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 2. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. V.5.A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése írásbeli beszámoltatások, házi feladat adása: 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését, a szülők tájékoztatását. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 4. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző évek óta. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki a felzárkóztatásra. 5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következők szerint történik: Az első- harmadik évfolyamon és negyedik osztály félévekor minden tantárgy esetében szöveges értékelést tartunk. Minősítéssel fejezzük ki a tanulók - 20 -