MUNKABIZTONSÁG 2.5 1.5 Új robbanásvédelmi szabályozás EU-szinten és Németországban: biztonsági övezetek kijelölő rendszere gázellátó berendezések példáján Tárgyszavak: robbanásvédelem; biztonság; törvény; szabályozás; biztonsági övezet; nyomásszabályozás; gázellátás; jogharmonizálás. Európai harmonizálás Az EU-tagországok törvényes rendelkezéseit, szabályait és szabványait egységesítő, un. európai harmonizálás céljából EK-irányelveket bocsátanak ki. Ezek kidolgozásának alapját a témára vonatkozó EK-szerződés két cikkelye képezi: A 95. cikkely szerinti termékekre vonatkozó belső piaci irányelvek a szabad áruforgalmú európai belpiac megvalósítását szolgálják. Magas biztonságtechnikai szinten szavatolják, hogy minden betartásukkal előállított termék Európában rendeltetésszerűen használható, kiegészítő állami követelmények nélkül. A 95. cikkelyben meghatározott irányelvek kötelezőek, nem engedik meg az országonkénti eltérést, tartalmi változtatás nélkül kell őket átültetni minden tagország joganyagába. Az irányelvek alapvető biztonsági követelményeinek harmonizált szabványok szerint kell megfelelni, és ezt a terméken levő CE jelzés tanúsítja. A 137. cikkely szerinti irányelvek a minimálisan betartandó munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi követelményeket tartalmazzák, amelyeket azonban a tagállamok kiegészíthetnek saját követelményeikkel. A szabványoknak megfelelő teljesítésük nem kötelező. A robbanásvédelem szabályozása Németországban és európai szinten A robbanásveszélyes helyiségekben elhelyezett villamos berendezések szerelését és üzemét szabályozó rendelet VDI-meghatározásokra és köve-
telményekre épül. Mivel ezek csak villamos berendezésekből kiinduló tűzgócokat vesznek figyelembe (elhanyagolva a forró felületeken, mechanikusan keltett szikrák nyomán, sztatikus elektromosság következtében fellángoló tüzet), 2000-ben Robbanásvédelmi irányelvek (EX-RL) címmel kibővített átfogó védelmi koncepció jelent meg szakszervezeti gondozásban. Az Európa Parlament és Tanács 1994. évi 94/9/EK jelű irányelve eszközök és védőrendszerek robbanásveszélyes helyzetekben és területeken való rendeltetésszerű használatáról intézkedik. Ezt az EU-irányelvet az eszközbiztonsági törvény tizenegyedik robbanásvédelmi rendeleteként 1996-ban illesztették a német jogrendbe, szabályozva a robbanásnak kitett környezetben berendezések, szerelvények használatát, és érvénytelenítve minden hazai, műszaki tárgyakat érintő robbanásvédő szabályozást. Az irányelv a robbanóképes atmoszférát gáz, gőz, köd vagy por formájában jelenlevő éghető anyagok és levegő olyan légköri viszonyok közötti keverékeként definiálja, amelyben gyújtás után az égés folyamata a teljes el nem égett keverékre kiterjed. Az eszközöket pedig felosztja a bányászat föld alatti és olyan felszíni berendezéseire, amelyeket bányagáz vagy éghető porok veszélyeztetnek, valamint minden más területen alkalmazott, robbanó atmoszférával veszélyeztetett berendezések csoportjára. E második nagy csoport értelemszerűen tovább tagozódik: 1. olyan berendezésekre, amelyekben a fenti keverékek kialakulására és robbanására rendkívül nagy valószínűséggel kell számítani, s amelyek ezért rendeltetésszerű használatot feltételezve nagyfokú biztonsággal és csak a gyártó által megadott mutatók értékhatárain belül működnek, 2. a fentiekkel megegyező feltételekkel működő berendezésekre, amelyekben fennáll robbanás bekövetkezésének (nem rendkívüli) valószínűsége, 3. olyan berendezésekre, amelyek a gyártó által megadott mutatók betartása mellett normális biztonsági szinten működnek, robbanókeverékek létrejötte kevésbé valószínű. Üzemi robbanásvédelem (Atex 118a) Az 1999/92/EK jelű irányelv, amelyet az üzembiztonsági rendelet keretében foglaltak a német jogrendbe, olyan berendezésekre vonatkozik, amelyekben robbanásveszélyes atmoszféra veszélyes mennyiségben alakulhat ki és olyan munkaeszközökre (gépekre, készülékekre, szerszámokra), amelyeket robbanásveszélyes környezetben használnak. Az üzemeltetőnek a robbanásvédelem érdekében műszaki és szervezeti védőrendszabályokkal kell élnie, a következő alapelveket követve:
robbanóképes atmoszféra képződésének megakadályozása, vagy amennyiben ezt a tevékenység nem engedi meg, a robbanó atmoszféra gyulladásának megakadályozása, végül a robbanás káros hatásainak gyengítése. Robbanásveszélyes övezetek Ugyancsak az üzemeltető feladata felosztani az üzem veszélyeztetett területét robbanóképes atmoszféra kialakulásának gyakorisága és időtartama szerinti övezettekre: a 0 övezetben a robbanásveszélyes atmoszféra mint éghető gáz, gőz vagy köd és levegő keveréke tartósan, hosszú időn át vagy gyakran jelen van, az 1 övezetben normális üzemmenet esetén keletkezhet robbanásveszélyes atmoszféra, a 2 övezetben normális üzemmenet esetén nem vagy csak rövid időre alakulhat ki robbanásveszélyes atmoszféra. A por okozta robbanásveszély mértékét az új jogrend szintén három övezettel 20, 21, 22 különbözteti meg. A munkaadó által betartandó szabályok A munkaadó az alábbi robbanásvédelmi rendszabályokat tartozik figyelembe venni: Ha egy veszélyeztetett területen több éghető gőz, gáz, por vagy köd jelenik meg, akkor a lehetséges legnagyobb veszélyre kell méretezni a védőintézkedéseket. Berendezéseket, eszközöket, védőrendszereket csak akkor szabad üzembe helyezni, ha ezek a robbanásvédelmi dokumentum alapján veszélyeztetett környezetben biztonsággal használhatók. Ez minden, a 94/9/EK irányelv hatálya alá nem rendelhető munkaeszközre és a hozzájuk tartozó összekötő szerelvényekre is vonatkozik, amennyiben alkalmazásuk tűzgócot képezhet. Minden lehetséges megelőző intézkedéssel gondoskodni kell arról, hogy a munkahely, valamint a dolgozók rendelkezésére bocsátott munkaeszközök és a hozzájuk tartozó szerelvények konstrukciója, ill. kialakítása, felállítása és összeszerelése, továbbá üzemeltetése és karbantartása a lehető legalacsonyabb szinten tartsa a robbanás veszélyét, és ha mégis robbanás következik be, a lehető legkisebb legyen a robbanás átvitelének veszélye az érintett munkahelyen vagy munkaeszközön belül. Az alkalmazottakat szükség esetén hallható és látható jelzéssel kell figyelmeztetni és visszatartani a robbanási feltételek elérésétől.
A robbanásveszélyes területeken úgy kell gondoskodni menekülési és mentési útvonalakról és kijáratokról, hogy azokat az ott dolgozók gyorsan, biztosan és akadálytalanul elérhessék, a balesetet szenvedők pedig mindenkor kimenthetők legyenek. Amennyiben a veszélyeztetés mértékének megítéléséből ez következik, gondoskodni kell a menekülés eszközeiről, azok karbantartásáról és hozzáférhetőségéről is. Robbanásveszélyes területeken levő munkahelyeket, az ott használandó munkaeszközöket és munkakörnyezetet felül kell vizsgáltatni a robbanásvédelemben jártas külső személlyel. Amennyiben ez a veszély mértékének megítéléséből szükségesnek bizonyul, gondoskodni kell róla, hogy ha egy energiakiesés kiterjeszti a veszélyeztetettséget, a védőrendszerek, a többi üzemi rendszertől függetlenül működőképesek maradjanak, a nem rendeltetésszerűen működő automatizált berendezéseket energiakiesés esetén kézzel lehessen leállítani, a tárolt energiák a szükségkikapcsolás alkalmával gyorsan lebonthatók vagy elszigetelhetők legyenek, és ezáltal megszűnjék veszélyességük. A munkavállalók számára robbanásvédelmi dokumentumban kell értékelni a munkájukkal veszélyes atmoszféra kialakulása formájában járó kockázatokat, és ismertetni a védő és védekező rendszabályokat. A dokumentumnak tartalmaznia kell még az üzem kiterjedését, felelőseit és az eljárások leírását, az anyagjellemzőket, a veszélyeztetettség mértékét, a védelmi rendszer leírását, az övezetbeosztást, valamint szervezeti intézkedéseket, köztük a dolgozóknak készült útmutatásokat, munkaleírásokat, kiadott feladatokat. Az üzembiztonsági rendelet megadja, hogyan kell a 94/9/EK irányelv szerint az eszközök osztályait veszélyességi övezetekhez rendelni (1. táblázat). 1. táblázat Eszközosztályok robbanásveszélyességi övezetekhez rendelése Robbanásveszélyességi övezet 0 1 2 Eszközosztály 1 1, 2 1, 2, 3
Fel kell állítani egy üzembiztonsági bizottságot, amely útmutatással szolgál minden, a munkaeszközök munkavédelmi szempontból helyes használatának kérdéséhez, továbbá kidolgozza az üzembiztonsági rendelet követelményeinek teljesítéséhez szükséges szabályokat. Átmeneti rendelkezések A robbanásveszélyes területeken, ill. környezetben az üzembiztonsági rendelet hatályba lépése (2002. okt. 31.) előtt alkalmazott eszközökre és eljárásokra vonatkozólag a munkaadónak legkésőbb a 2005. év végéig el kell készítenie, majd a mindenkori műszaki szinten kell tartania egy robbanásvédelmi dokumentumot. Az először 2003. jún. 30-a után használatba vett, ill. az üzem rendelkezésére bocsátott eszközöknek felépítésükben és kivitelezésükben meg kell felelniük az idézett irányelvben meghatározott övezet-hozzárendelési követelményeknek (1. táblázat). A 2003. jún. 30-a előtt már használatba vett eszközökre az eddigi előírások érvényesek (állományvédelem). Amíg az üzembiztonsági bizottság nem készült el az üzembiztonsági rendeleten alapuló szabályrenddel, addig a bevált műszaki szabályzatot kell érvényben tartani. A robbanásveszélyességi övezetbeosztás kritériumai a gázellátás és -elosztás példáján A gázellátó berendezések robbanásveszélyességi megítélésekor figyelembe kell venni az éghető anyagok (gáz, szagosítószerek) anyagi tulajdonságait, a gázkiszabadulás forrásait, a gázkiszabadulás időtartamát és gyakoriságát, a szellőzési viszonyokat, a rendszernyomást és a tömörséget. Németországban a gáznyomás-szabályozó és -mérő berendezések (Gas-Druckregel- und -Messanlagen, GDRM) robbanásveszélyes felállítási területeinek beosztását veszélyességi övezetekre (Explosionsgefährdete Zonen, Ex-Zonen ) normális üzemenetnél kell elvégezni. Az üzembiztonsági rendelet V. függelékének definíciója értelmében a normális üzem az az állapot, amelyben a berendezéseket tervezésüknek és méretezésüknek megfelelő paraméterekkel használják. A GDRM-berendezések felállításának területén a legveszélyeztetettebb 0 övezetre nem kell számítani, csak 1 és 2 zónák kijelölésére lehet szükség. A robbanásveszélyességi zónák rendeletbeli elvont definíciójában szereplő normálisan rövid ideig, esetenként kifejezések megnehezítik az öve-
zethatárok biztos kijelölését. A döntéshez segítséget nyújt a Német Gáz- és Vízügyi Egyesület (Deutscher Verein des Gas- und Wasserfaches, DVGW) G491 jelű munkafüzetének (Arbeitsblatt) 3. függeléke, amelynek tartalmát az EX-RL példagyűjteménye is átvette. A GDRM-berendezésekben a robbanásveszélyes atmoszféra kiküszöbölésére szolgáló alapvető védelmi intézkedés a gondoskodás a gázt szállító részek és vezetékek tömörségéről, amely megakadályozza, hogy veszélyes mennyiségű gáz jusson szabad térbe. A gyakorlatban megkülönböztetik a tartós műszaki tömörséget a műszaki tömörségtől. A berendezések műszakilag akkor tartósan tömörek, ha konstrukciójuknál fogva azok maradnak, ilyen pl. a hegesztett csővezeték vagy a ritkán szétváló hornyos-rugós ( nutfederes ) csőhüvely. A szerkezeti megoldások mellett a berendezések tartós műszaki tömörségét szervezéssel kombinált műszaki intézkedésekkel is el lehet érni. Ilyen lehet az a karbantartás, amelynek kiterjedése és gyakorisága a berendezés felépítéséhez és igénybevételéhez igazodik. A berendezések EX-RL szerinti tömörségének felügyeletéhez szag- és zajellenőrzést kell végezni puszta érzékszervi észleléssel ( bejárással ) vagy gázérzékelő, ill. riasztóberendezés használatával. Műszakilag tömörnek tekinthető az a berendezés, amelyen az említett DVGW munkafüzetben leírt, habképző anyagokkal vagy gázérzékelő készülékkel végzett vizsgálat nem mutat ki áteresztést. A GDRM-berendezések helyiségének a G491 és a G492 jelű munkafüzetek által is megkívánt természetes szellőzése robbanásveszélyes atmoszféra kialakulásának korlátozására vagy megakadályozására hivatott. E célból lehetőleg tartósan elhelyezett levegőztető és szellőztetőnyílásokat kell felszerelni. Meglevő helyiségekben végzett mérések alapján a levegő általában óránként legalább egyszer kicserélődik, de időjárási tényezők és építési megoldások befolyásolják. Ha a helyiség padlója több mint 3 m-rel mélyebben van a földfelszínnél, akkor műszaki szellőzéssel kell gondoskodni óránként legalább kétszeri légcseréről. Példatáblázat A GDRM-berendezések felállítására szolgáló helyiség robbanásveszélyességi övezetekre való felosztását segítő példatáblázat bejárható térben, szekrényrendszerben és szabadban elhelyezett gáznyomás-szabályozó és - mérő berendezésekre vonatkozik. A táblázatok által felvett feltételek: Azok a GDRM-berendezések, amelyek 5 bar maximális üzemi nyomással működnek, és a gáz kiáramlásához fel vannak szerelve 70 150 l/h teljesítményű légzőszeleppel, nem tartoznak robbanásveszélyes övezetekbe, az 5 bar-nál nagyobb, 100 bar-ig (bezárólag) terjedő
bemeneti nyomással működő, légzőszelep nélküli berendezések a 2 Ex-zónához rendelendők. Amennyiben a nyomásszabályozó és biztonsági berendezések légzőnyílásain át 70 150 l/h gáz juthat ki a helyiségbe, a robbanásvédelemhez további rendszabályok szükségesek: a szellőző- és levegőztetőnyílások keresztmetszetét meg kell növelni az alapfelületnek legalább 0,5%-ára (1. ábra), a GDRM-berendezések felállítására szolgáló egész helyiséget, amennyiben nem bejárható, az 1, a bejárható helyiségeket a 2 övezethez kell rendelni, a kiáramlás terét, az ott felállítandó 0,6 m átmérőjű, 1,5 m magas hengerrel, 1 övezetté kell minősíteni. magasság szélesség r = 0,3 m szélesség/magasság > 10 magasság: r 1. övezet (belül) 2. övezet (kívül) 1. ábra A szellőző- és levegőztetőnyílások méretei, a hozzájuk tartozó övezetekkel Ha az 1 övezet kiterjed a GDRM-berendezések felállításának egész terére (pl. szekrényrendszerben), akkor a szellőző- és levegőztetőnyílásoknál külső robbanásbiztonsági övezeteket kell kijelölni, amelyeknek helye és méretei a nyílások nagyságához és geometriájához igazodnak és 2-es zónabesorolást kapnak (2. ábra). A belső teret nem kell az 1 zónához rendelni, ha a kiáramló gáz vezetéken át távozhat.
Szabadban elhelyezett berendezések vagy egyes részek (pl. szűrő) esetén, tekintettel a belső terekétől eltérő időjárási viszonyokra, kisebb követelményű övezetet, ill. térrészt lehet kijelölni, ill. csökkenteni lehet egy zóna kiterjedését. A GDRM-berendezéseknél nincs szükség olyan szerkezeti megoldásokra, amelyek a robbanás hatásait ártalmatlan szintre csökkentik (konstruktív robbanásvédelem). magasság szélesség 1,5 m 0,3 m szélesség/magasság: 1-10 magasság: r 1. övezet (belül) 2. övezet (kívül) r = 0,3 m 2. ábra A szellőző- és levegőztetőnyílások méretei, a hozzájuk tartozó övezetekkel (Dr. Boros Tiborné) Seemann, A.: Neue Regelungen zum Explosionsschutz. = GWF Gas Erdgas, 143. k. 12. sz. 2002. p. 680 684. Faber, W.; Seemann, A.; Warszewski, P.: Ex-Zonen Beispieltabelle für Gas-Druckregel- und Messanlagen. = GWF Gas Erdgas, 143. k. 12. sz. 2002. p. 685 688.