Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái

9.1.4. Szabad bölcsészet alapképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. (3) b) Dr. assányi Miklós Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi Mikós BAA 0010 Filozófiatörténet 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi és tavaszi II. Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig ázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak ázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében. A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. Az előadások látogatása, és a irodalom folyamatos feldolgozása nagyban segíti a vizsgára való felkészülést (filozófiai előképzettséggel nem rendelkező hallgatók számára gyakran nélkülözhetetlen a sikeres vizsgához). Platón, Állam, I-II. könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 245c-254c; Lakoma 208e-212a. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; II. kötet, 441-465. o. és 744-755. o.; ill. I. kötet, 997-1000. Arisztotelész, Metafizika, XII. könyv/1., 6.-7. és 9.-10.; Nikomakhoszi Etika I. könyv /1-10. fejezetek és II. könyv/1-6. fejezetek. In: Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 2000, 187-188., 194-199. és 203-208. o.; Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 1992; 5-27. o., 39-54. o. Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz (http://szabadbolcseszet.uni.hu/epikurosz/epikurosz.pdf) ; Cicero, Scipio álma in: Cicero válogatott művei. álogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; 418-426. o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések, I. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983, 60-72. o. Plótinosz, A három eredendő valóságról, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. álogatott filozófiai írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, 1986. 223-240. o.; Augustinus, allomások. (ford. árosi I.) Budapest: Gondolat, 1982, 277-317. o. (X. könyv) Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus HungarusKairosz, 2003; I. kötet, 175-183.; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; II. kötet, 259-265. o. Aquinói Tamás, Summa theologiae A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, 71-83., 327-331., 335-343. és 367-371. o. (I/2. quaestio, 2.-3. cikkely; I/12. quaestio 5. cikkely; 7. és 13. cikkely). Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; 551-555. o.; Ficino, M. A platonikus teológia összefoglalása. in Platonikus írások. Ford. assányi M. Budapest: Szent István Társulat, 2003, 107-143. o. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 25-43. o. és 79-108. o. Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XIII. (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 202-227. és 278-301.) Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. assányi M. Budapest: Osiris, 1999); 107-113., 701-714., 758-760. és 777-779., és 783-793. o. Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(ford. idrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; 161-169., 192-199., 237-255. és 304-312. o. Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet). Ford. Jaksa M. és Zoltai D. Budapest: T-Twins, 1992; 33-40. és 46-77. o. Heidegger: Lét és idő, Ford. ajda M. et al. Budapest: Osiris, 2001; 17-31., 71-79., 224-231., 324-335. és 465-471. Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Akadémiai kiadó, 2007. (vonatkozó fejezetek) 1

Dr. Borsi Attila János Dr. Borsi Attila János Dr. John Brouwer BAA 0020 Egyházismeret 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi és tavaszi 2 I. Az egyetem egyházi jellegének megfelelően a hallgatók megismertetése a legfontosabb egyházi fogalmakkal és kérdésekkel. A tananyag rövid bevezetést nyújt a teológiai gondolkodás történetébe és néhány fontosabb teológiai fogalmat tisztáz. Tömören bemutatja az egyház születését, és a keresztyén egyház életének első századait. Kellő tömörséggel ismerteti az ősegyház, az óegyház, a középkori egyház, és a modern kor meghatározó teológusait és teológiai irányzatait. Kiemelt figyelmet kíván fordítani a reformáció korára, azon belül is a protestáns, közelebbről pedig a református hagyomány bemutatására. Különös hangsúly esik azoknak a fogalmaknak és eszméknek a megismertetésére, amelyek a protestantizmusban és a református egyház tanításában meghatározó szerepet töltenek be, pl. kijelentéstan, krisztológia, hamartológia, megigazulástan, sákramentumok, szabad akarat és eleve elrendelés. A tantárgy célja továbbá az MRE istentiszteleti és szervezeti rendjének megismertetése, valamint az ökumenikus mozgalmak, szervezetek átfogó bemutatása. aktív jelenlét az előadásokon, valamint egy istentiszteleti alkalmon történő részvétel és arról írásos beszámoló elkészítése. Alister E. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Osiris, Budapest 1995 Tony Lane: A keresztyén gondolkodás rövid története, Budapest, Harmat-Kálvin, 2001. Alister E. McGrath: A keresztyén hit, Budapest, Kálvin Kiadó, 2007. Dietrich Bonhoeffer: A szentek közössége, Budapest, Harmat Kiadó,1997 Gaál Botond: Kálvin ébresztése, Debrecen, DRHE-Hatvani István Teológiai Kutatóközpont, 2010. Dietrich Bonhoeffer: Christologie. München, Chr. Kaiser erlag, 1981. Wolfgang Huber: Az egyház korszakváltás idején, Budapest, Kálvin Kiadó, 2002. Dr. Czeglédi Sándor, Hit és Történelem, Debrecen, 1936. (5-60.) orsi Attila, Kálvin és a posztmodernitás, in: Átjárható határok. Ünnepi kötet dr. Gaál Botond professzor 65. születésnapjára, Szerk: Fekete Károly, Kustár Zoltán, Kovács Ábrahám) Acta Theologica Debreceniensis 2. Debrecen, DRHE, 2011. Dr. Bölcskei Andrea PhD Dr. Bölcskei Andrea BAA 1030 Nyelvi normativitás, nyelvhelyesség 2 kredit N: 15 (EA) + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi I. A tantárgy alapvető célja a hallgatók nyelvről való tudásának és nyelvi tudatosságának erősítése; a normatív nyelvváltozat jellegzetességeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása. A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb kérdéseit. Tárgyalandó problémák: a nyelvi norma, normák értelmezése; a nyelvi helyesség, helytelenség mibenléte; a viszonyítás és a normától való eltérés kritériumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs-szituációs és szociokulturális jellegének felfogásából kiindulva konkrét nyelvhelyességi problémák tárgyalása, felkészülés az egyetemi képzés során elkövetkező feladatok nyelvileg igényes szóbeli és írásbeli megoldására.

Balázs Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Balázs Géza (2002): Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina Kiadó, Budapest. Bańczerowski Janusz (2009): Néhány megjegyzés a nyelvi helyesség fogalmáról. Magyar Nyelvőr 133: 125129. Bárczi Géza (1966): A irodalmi nyelv kialakulása. Magyar Nyelvjárások 12: 321. Gáspári László (1998): Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza. Grétsy LászlóKemény Gábor (2005, szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Második, javított és bővített kiadás. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Kemény Gábor (1992, szerk.), Normatudat nyelvi norma. Linguistica. Series A. Studia et dissertationes 8. Nyelvtudományi Intézet, Budapest. É. Kiss Katalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Budapest. 1291. Kontra Miklós (2003): Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? Magyar Nyelvjárások 41: 355358. Sinkovics Balázs (2011): Nyelvi változók, nyelvi változások és normatív szabályozás. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezések 144. Akadémiai Kiadó, Budapest vagy In: Kiefer Ferenc (2003, szerk.), A nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 411421. Zimányi Árpád (2001): Nyelvhelyesség. Harmadik, bővített kiadás. Líceum Kiadó, Eger. Zimányi Árpád (2008, szerk.): Beszédművelés, nyelvi norma. Líceum Kiadó, Eger. Andersson, Lars-GunnarTrudgill, Peter (1990): Bad Language. Blackwell. Balázs GézaDede Éva (2008, szerk.): Európai nyelvművelés. Az európai nyelvi kultúra múltja, jelene és jövője. Inter Kht. Prae.hu, Budapest. Balázs GézaKoltói ÁdámA. Jászó Anna (é. n. [2002], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London. Deme LászlóKöves Béla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Tankönyvkiadó, Budapest. Domonkosi ÁgnesLanstyák IstvánPosgay Ildikó (2007, szerk.): Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Gramma Nyelvi IrodaTinta Könyvkiadó, DunaszerdahelyBudapest. Heltainé Nagy Erzsébet (2008): A normativitás mint értékszempont a nyelvművelésben és a nyelvi tanácsadásban. Magyar Nyelvőr 132/3: 265278. Hernádi Miklós (1973): A közhely természetrajza. Gondolat, Budapest. Minya Károly (2003): Mai nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Nádasdy Ádám (2003): Ízlések és szabályok. Magvető, Budapest. Sándor Klára (2003): Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.), A nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 381409. Szepesy Gyula (1986): Nyelvi babonák. Gondolat Kiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezés. Universitas Kiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, érték, közösség. Gondolat Kiadó, Budapest. Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs Parlagi Gáspár BAA 0041 Könyvtárismeret, kutatásmódszertan 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi és tavaszi I. É gyakorlati jegy A tárgy elsődleges célja, hogy az egyetemi képzésbe frissen belépő hallgatók elsajátítsák a bölcsészettudományi kutatások alapvető módszertanát; megszerezzék a könyvtári kutatómunkához szükséges kompetenciákat, és a szemináriumi (majdan szak-) dolgozatok megírásához nélkülözhetetlen ismereteket (bibliográfia készítés, hivatkozások, lábjegyzetelés, stb.). A kurzus órái során a hallgatók megismerkednek a könyvtárhasználat és a bibliográfiakészítés alapjaival, a forráskezelés és a témafeldolgozás alapvető módszereivel, és a tudományos írásművek elkészítésének eszköztáraival. A kurzus célja, hogy a kompetenciájuknak megfelelően kiválasztott forrásszövegről, vagy az általa felvetett kérdésekről a hallgatóktól elvárható tudományos igényre törekvő kutatást tudjanak végezni, és a félév végére arról formai szempontból is korrekt szemináriumi dolgozatot tudjanak írni. Ennek érdekében a félév során a hallgatóknak négy beadandó anyagot kell elkészíteniük. 3

témaválasztás (valamely vallástudományi vagy filozófiai forrásszöveg kiválasztása és elolvasása) a választott szöveg rövid bemutatása, esetleg a vele kapcsolatos problémák vázlatos ismertetése másodlagos irodalom feltérképezése bibliográfia kutatási terv elkészítése a félév végéig egy rövid, problémacentrikus, és formai szempontból is megfelelő szemináriumi dolgozat elkészítése Eco, U.: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest: Kairosz, 1999. Funke, F.: Könyvismeret: Könyvtörténeti áttekintés. Budapest: Osiris, 2004. assányi M.: A szakdolgozat- és szemináriumidolgozat-írás formai követelményei. on-line: http://www.szabadbolcsesz.kre.hu/images/stories/szakdolgozat_%20formai_%20szabalyai.pdf A FONS (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) szerzői útmutatója. On-line: http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm Fábián P., Deme L., Tóth E. (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai, 2007 Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, 1997. Pomázi Gy. (szerk.): A helyesírás szabályai. Budapest: Akadémiai, 2011. Dr. Heltainé Nagy Erzsébet Sólyom Réka Tantárgy besorolása: BAA 1032 Retorika 2 Meghirdetés féléve: őszi és tavaszi 4 I. É gyakorlati jegy A kurzus célja, hogy áttekintse a retorika főbb elméleti és gyakorlati eredményeit, ezzel eszközrendszert kínáljon a hallgatóknak a minél hatékonyabb élőszóbeli és írásbeli megnyilatkozáshoz. Tudatosítsa, gyakorlati készséggé fejlessze a közéleti szereplőhöz, a nyilvános beszédhelyzethez (a beszédpartner(ek)hez, a beszéd tárgyához, műfajához illő igényes beszédmodort, a nyilvános fellépéshez) szükséges és a társadalmi elvárásoknak is megfelelő tudatos beszéd- és magatartáskultúrát, segítse az élőszóbeli és írásos anyagok, beszédművek elkészítését, a sikeres kommunikációt. A retorika fogalma, tárgya és felosztása. Klasszikus és korszerű retorika, népszerű retorikák. A retorika kapcsolata más tudományágakkal A egyetemes és a retorika története A szónoki beszéd fajtái. A szónok tulajdonsága és feladatai. Retorikai szituáció; kapcsolat a hallgatókkal A szöveg létrehozásának fázisai: inventio (anyaggyűjtés), dispositio (elrendezés), elocutio (formába öntés), pronuntiatio (az előadás kidolgozása), memoria (a beszéd megtanulása). A vázlat: munkavázlat, szövegvázlat A szónoki beszéd részei I.: bevezetés (principium/exordium), befejezés (peroratio/epilogus), elbeszélés (narratio), kitérés (digressio), részletezés/felosztás (propositio/partitio) A szónoki beszéd részei II.: bizonyítás, érvelés (argumentatio), cáfolás (refutatio). Az érvek típusai és az érvelés módszerei. A cáfolás módszerei Pragmatikai és logikai alapok: a vita és az érvelés. A vita mint dialógus: beszédaktusok, implicit utalások, következtetések, előfeltevések. isszaélések a performatív kifejezésekkel A racionális vita általános és speciális szabályai. A látszatvita. A vita nyelve és eredményessége Érvelés és következtetés, premisszák és konklúziók, hiányos következtetések, összetett érvelések, érvelési térképek. Az érvelések elemzési szempontjai. Kérdések és válaszok: a kérdések fajtái és szerepe. A válaszolás stratégiái. A mellébeszélés Az elocutio (szó- és gondolatalakzatok formába öntése). A bekezdések megszerkesztése: párhuzamos, ellentétező, kérdés-felelet, ok-okozati felépítés. Alakzatok, trópusok Az előadásmód kidolgozása (pronuntiatio), a szöveg hangosítása, a beszédtechnika. Nonverbális elemek A tipikusan szóbeli szövegműfajok: előadás referátum, kiselőadás korreferátum, vita, hozzászólás. órai gyakorlatok elvégzése érvelő vagy alkalmi beszéd írása és előadása beszédelemzés Zh Adamik Tamás Adamikné Jászó Anna Aczél Petra (2005): Retorika. Osiris Kiadó, Budapest Szálkáné Gyapay Márta (1999): Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Aczél Petra (2001): Retorika. A szóból épült gondolat. Gyakorlókönyv. Krónika Nova Kiadó. Budapest Aczél Petra (2009): Új retorika: közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony

Adamik Tamás (1998): Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Budapest Arisztotelész (1999): Rétorika. Ford.: Adamik Tamás. Telosz, Budapest. (Az I, III. könyv; a II. könyv 1, 1826. fejezetei.) Carnegie, Dale (1999): Sikerkalauz 3. A hatásos beszéd módszerei. Gladiátor Kiadó, Bp. Hull, Raymond (1997): A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bagolyvár, Bp. Margittay Tihamér (2004): Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest Moss, Geoffrey (1998): Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Bagolyvár, Bp. Peace, A. (1997 / 2005): Testbeszéd. Park, Bp. Peace, A. Garner, A. (1989): Szó-beszéd. Park, Bp. Pratkins, A. R. Aronson, E. (1992): A rábeszélőgép. Ab ovo, Bp. Róka Jolán szerk. (2003): Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe Kiadó, Budapest Szabó G. Zoltán Szörényi László (1988): Kis retorika. Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté BSB 0101 Bevezetés a vallástudományba 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi I. A kurzus propedeutikai jellegű. Elsődleges célja, hogy a hallgatók átfogó, későbbi tanulmányaik számára tudományelméleti és tudománytörténeti keretet kijelölő ismereteket kapjanak vallástudományról. A tematika a történeti és szisztematikus megközelítés egyensúlyára épül. A tantárgy programja az alábbi az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó kulcstémák szerint épül fel: 1. A vallástudomány fogalma, tudomány rendszertani helye, kapcsolata a rokon tudományokkal. 2. A vallástudomány ágai, viszonyuk egymáshoz. 3. A vallásfogalom változásai. 4. A vallás fogalma a vallástudományban. 5. A vallástudomány és a vallástörténet viszonya. 6. Isten fogalma a vallástudományban. 7. A vallástudomány és a teológia viszonya. 8. allástípusok. 9. Szekularizáció. 10. allási intézmények. 11. A vallástudomány a vallási sokféleség közegében. 12. A vallástudomány mint kultúratudomány. Simon R.: A vallástörténet klasszikusai. Budapest: Osiris, 2003. Bevezetés. Ries, J.: A szent antropológiája. Budapest, 2003. Leeuw, G. van der :. A vallás fenomenológiája. Budapest, 2004. 596-605.o. Máté-Tóth András: Teológia és vallástudomány. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/matetoth.htm Mi a vallástudomány? In: allástudományi Szemle 2005/1, 3-9.o. Pethő S.: A megkésettség szomorúsága. Tudománytörténeti gyorsfelvétel a vallástudományról. In: Confessio, 2008/3 6-16.o. oigt ilmos: A vallás megnyilvánulásai - Bevezetés a vallástudományba. Budapest, 2007. Dr. assányi Miklós BSB 0102 Bevezetés az etikába 3 5 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:

Dr. Kendeffy Gábor tavaszi II. A kurzus során a hallgatók az etikai gondolkozás legjelentősebb irányaival, a kortárs filozófiai etika legfontosabb kérdésfeltevéseivel, az alkalmazott etika alapvető területeivel és az etikai kérdések néhány szépirodalmi megjelenésével ismerkednek meg. 1. allási megalapozottságú etika. 2. Szándéketika. 3. Következményetika. 4. Kötelességetika. 5. Az etika megalapozásának problémája. 6. Metaetikák. 7. A kortárs etika problémái. 8. A tudomány etikája. 9. Bioetika. 10. Gazdasági és üzleti etika. 11. Etika és politika. 12. Etikai kérdések az irodalomban Abaelardus, Etika /ford. Turgonyi Zoltán/ MTA Filozófiai Intézet, (Religio könyvek), Budapest 1989, 49-71.(I-III. fej.) John Stuart Mill, A haszonelvűségről, 2. fejezet, in. J.S.M, A szabadságról; A haszonelvűségről, Budapest, Helikon, 1980, 238-279. Fekete László (szerk): Kortárs etika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Friedrich Nietzsche, A morál genealógiájához. eszprém, 1998. Tények és értékek a modern angolszász etika irodalmából (szerk. Lónyai Mária), Budapest, Gondolat, 1981. Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Osiris, 1999. Dr. Faludy Judit Dr. Fülöp József BSB 0103 Bevezetés az esztétikába 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 6 tavaszi II. Az előadás elsődleges célkitűzése az esztétika gondolati megalapozása, valamint olyan készségek fejlesztése, melyek hozzásegítik a hallgatókat az esztétikai problémák felismeréséhez és kezeléséhez. Kiemelt szövegek segítségével és az egyes történeti korok esztétikai gondolatvilágának felidézésével áttekintjük azokat a gyakran filozófiai és/vagy művészetelméleti problémákat, melyeket vagy az esztétikától kölcsönöztek vagy az esztétika számára is lényegi kérdésekké váltak. Ugyanakkor elkülönítjük és leválasztjuk az esztétikát mint önálló diszciplínát ezekről. A szemeszter utolsó előadása kitekintést nyújt a kortárs esztétikai problémákra is (pl. posztmodern, hiányesztétika, technikatörténet). Hans-Georg Gadamer: A művészetfogalom változása = Enigma 22 (1999), 39-51. Gotthold Ephraim Lessing: Laokoón; Hamburgi dramaturgia (szemelvények) David Hume: A jó ízlésről = D. H., Összes esszéi I., Budapest, Atlantisz, 1992, 222-245. G. W. F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról, Budapest, Atlantisz, 2004, 53-96. Friedrich Schiller: A naiv és a szentimentális költészetről = F. Sch., Művészet- és történelemfilozófiai írások, Budapest, Atlantisz, 2005, 261-352.

Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, Budapest, Európa, 1986. (szemelvények) Martin Heidegger: A műalkotás eredete és a gondolkodás rendeltetése = Athenaeum I. kötet 1. füzet Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991, 67-80. Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában = W. B., Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969. Hans Belting: A művészet a modernség tükrében = Enigma 22 (1999), 18-37 Athenaeum I. kötet 1. füzet, Mi az esztétika?, Bacsó Béla (szerk.), Budapest, T-Twins, 1991. Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, Európa, 2002. (szemelvények) Hans-Georg Gadamer: A játék fogalma = H.-G. G., Igazság és módszer, Budapest, Osiris, 20032, 133-142 (valamint 191-218.) Dr. assányi Miklós Tantárgy előadói: Horváth Orsolya Pásztori-Kupán István Sarnyai Csaba Máté assányi Miklós BSB 0107 Filozófiai és vallástudományi alapfogalmak 3 L: 10 Tantárgy besorolása: Kötelező Meghirdetés féléve: 1. 1. vizsgajegy A tárgy célja, hogy az elsőéves, a középiskolai oktatásból az egyetemi oktatásba átkerülő hallgatók számára megkönnyítse különösen a filozófiai, kisebb mértékben a vallástudományi kurzusok hallgatását azáltal, hogy e tudoműnyok alapvető terminológiáját és fogalomkészletét bevezető jelleggel részletesen ismerteti és ázza. Az ismertetés és ázat egyszerre történeti és elméleti jellegű. A filozófiai alapfogalmak ismertetése: logikai (pl. érvelési módszerek, dedukció, indukció, analógia, a szillogizmus elemei, érvelési sémák, kijelentéslogika, predikátumlogika stb.), metafizikai (pl. szubsztancia, alany, attribútum, sajátosság, akcidens, monász stb.), filozófiai teológiai (pl. az európai istenfogalom szerkezete, az istenérvek alapterminológiája stb.), etikai (különböző típusú etikák), esztétikai, jog- és társadalomfilozófiai, nyelvfilozófiai, művészetfilozófiai stb. alapfogalmak. allástudományi és vallástörténeti alapfogalmak. A irodalom és az előadáson elhangzottak. Kötelező irodalom: Részletek a következő művekből: Arisztotelész: Metafizika 5. könyv (bármely megbízható kiadás) Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest,: Európa Kiadó, 1997. Descartes, R. A filozófia alapelvei. Ford. Dékány A. Budapest: Osiris, 1998. Baumgarten: Metaphysica (tanári előadás alapján) Leibniz: A dolgok első eredetéről. Boros G., szerk.: A XII. századi filozófia antológiája. Budapest: Áron Kiadó, 2006, 269-270. Kant: Metafizikai előadások (tanári előadás alapján). Heidegger: Lét és idő. Budapest, Osiris, 2007. 7

Dr. Horváth Orsolya Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi Miklós Dr. Horváth Orsolya BSB 0105 Bevezetés a filozófiába 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 8 őszi I. A tantárgy célja, hogy a részletes filozófiatörténet oktatásával párhuzamosan a szabadbölcsész hallgatók számára kellő elméleti alapozást nyújtson filozófiai stúdiumaikhoz. A filozófia alapvetési után, a tudomány egyes részdiszciplínáiba nyújt bevezetést. 1. A filozófia keletkezése, fogalma és felosztása. 2. Ismeretelmélet és tudományfilozófia. 3. Az általános metafizika (ontológia) mint a lét és a létező (szubsztancia) határozmányainak tudománya. 4. Racionális kozmológia. 5. Természetfilozófia. 6. Racionális pszichológia. 7. Racionális teológia. 8. Teodicea és az akaratszabadság problémája. 9. Etika. 10. Jogfilozófia. 11. Társadalomfilozófia és politikafilozófia. 12. Történetfilozófia. 13. Nyelvfilozófia. Arisztotelész. Kategóriák, 4-5. fejezet. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika, ford. Sarkady J. et al. (Budapest: Kossuth, 1997), 76-85. o. Arisztotelész. A keletkezésről és pusztulásról. In Magyar Filozófiai Szemle 1988/3-4, melléklet. Arisztotelész. Metafizika, II/1-3 (kézirat). Arisztotelész. Politika/I. Ford. Szabó M. Budapest: Gondolat, év nélkül. 5-33. o. Bruno, Giordano. A végtelenről, a világegyetemről és a világokról, 5. párbeszéd. in Bruno, G.: Két párbeszéd, ford. Szemere S. (Budapest: Magyar Helikon, 1972), 267-300. o. Condorcet. Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története/1-4 és 10. Ford. Pődör L. Budapest: Gondolat, 1986. 70-113 és 239-270. o. Descartes. Elmélkedések az első filozófiáról, I. elmélkedés. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), 79-108. o. Fichte. A jelenlegi kor alapvonásai. In álogatott filozófiai írások, szerk. Márkus Gy. [Budapest:] Gondolat, 1981. 416-428. o. és 681-698. o. Hegel. A jogfilozófia alapvonalai, Bevezetés. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1983), 25-64. o. Kant. Isten léte demonstrációjának egyetlen lehetséges bizonyítási alapjáról, Első fejezet. in Kant, I., Prekritikai írások, ford. Mesterházi M. et al. (Budapest: Osiris, 2003), 119-142. o. Kuhn, Th. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Osiris, 2000. Leibniz. A természet és a kegyelem észben megalapozott elvei. In álogatott filozófiai írások, ford. Endreffy Z. és Nyíri T. Budapest: Európa, 1986. 291-304. o. Locke. Értekezés az emberi értelemről, I/iii/1-6. Ford. assányi M. (Budapest: Osiris, 2003), 610-615. o. Margitay T. Az érvelés mestersége,. fejezet (Budapest: Typotex, 2007), 91-119. o. Locke. Értekezés az emberi értelemről, III. könyv, 1-4. fejezetek. Ford. Csordás D. (Budapest: Osiris, 2003), 449-480. o. Polányi M. Személyes tudás. Budapest: Atlantisz, 1994

Rousseau. A társadalmi szerződésről, I. könyv. in Rousseau, J.-J.: Értekezések és filozófiai levelek, ford. Kis J. (Budapest: Magyar Helikon, 1978), 467-487. o. Schelling. Művészetfilozófia, Bevezetés és I/1. Ford. Révai G. Budapest: Akadémiai, 1991. 65-93. o. ico. Az új tudomány. Ford. Dienes G. és Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1979. 113-141. o. Dr. Németh István Dr. Németh István BSB 2302-2303 Bevezetés a művészettörténetbe 1-2. 6 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi I.-II. A hallgatók megismertetése a művészet tanulmányozásához is szükséges általános művészettörténeti fogalmakkal és szakkifejezésekkel, s a hazai múzeumokban (mindenekelőtt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében) található legjelentősebb műtárgyanyaggal. A hallgatók megismerkedhetnek a művészettörténet korszakainak jellegzetes ábrázolástípusaival, az adott stíluskorszak jelentősebb mestereivel, s az egyes műfajokra, ábrázolástípusokra, technikákra vonatkozó legfontosabb szakkifejezésekkel. rendszeres, aktív részvétel az órákon rövid dolgozat készítése egy szabadon választott műről, a félév végén Alpers, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XII. században. Budapest: Corvina Kiadó, 2000. Czobor Ágnes: Rembrandt és köre. Budapest: Corvina Kiadó, 1969. Gerszi Teréz: Bruegel és századának németalföldi festészete. Budapest: Corvina Kiadó, 1970. H. Takács Marianna: Rubens és kora. Budapest: Corvina Kiadó, 1972. Huizinga, Johan: Hollandia kultúrája a tizenhetedik században, Budapest: Osiris Kiadó, 2001. Kelényi György: Rubens Medici-Galériája. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1987. Levey, Michael: A festészet rövid története, Giotto Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, 1972. Marosi Ernő: A középkor művészete II. 1250-1500. Budapest: Corvina Kiadó, 1997. Levey, M.: A festészet rövid története, Giotto Cézanne. Budapest: Corvina Kiadó, 1972. Urbach Zsuzsa: Korai németalföldi táblaképek. Budapest: Corvina Kiadó, 1971. Remekművek a Szépművészeti Múzeumból. Szerk. Urbach Zsuzsa. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1989. égh János: Németalföld festészete a X. században. Budapest: Corvina Kiadó, 1977 Dr. Pecsuk Ottó Fabiny Tibor BSB 0106 Bibliaismeret 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 9 tavaszi II. A tantárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az általános műveltségi szinthez szükséges bibliai történetekkel és szövegekkel, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy könnyebben tudjanak tájékozódni a bibliai vonatkozású irodalmi, képzőművészeti, zenei művek, illetve a médiában megjelenő hírek hátteréről. Az előadás áttekintést ad a szövegek irodalmi, műfaji sajátosságairól, viszonyukról az antik irodalmi hagyományhoz. Bevezető ismereteket nyújt a Szentírás felépítéséről, szöveghagyományozásáról, a kanonizációs folyamatról. Megismertet a szövegekben megjelenő legfontosabb történeti események történeti hátterével. Bemutat néhány jellegzetes példát a

legfontosabb írásértelmezési módszerekre, valamint a tárgyalt szövegek teológiai, filozófiai, irodalmi és képzőművészeti recepciójára. Biblia ázó jegyzetekkel, Kálvin Kiadó, 2001. Pecsuk Ottó (szerk.), Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin Kiadó, 2004. Bibliai Atlasz, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 1999 J. A. Soggin, Bevezetés az Ószövetségbe, Kálvin Kiadó, Budapest, 1999; Balla Péter, Az újszövetségi iratok története, Budapest: Károli Egyetemi Kiadó, 2008. ankó Zuzsa, Reisinger János, Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, Budapest 1993. Dr. Kopeczky Rita Dr. Imregh Monika Dr. Tóth Anna Judit Balassa Eszter BSB 1111-1154 Ókori nyelvek 1-4. (latin, görög, héber) 12 Tantárgy besorolása: en választható Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi 10 I.-I. É gyakorlati jegy A három bibliai nyelv egyike alapjainak elsajátítása, olyan fordítási készség kialakítása, amely alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy bibliai szövegeket és könnyebb vallástörténeti forrásokat elolvassanak. A 4 féléves szeminárium elvégzése után nyelvi záróvizsgát tesznek a hallgatók. Elegendő jelentkező esetén a bibliai nyelvek helyett a szanszkrit is választható. Latin: 1-2. félév: alaktan; 3-4. félév: participiumos és infinitivusos szerkezetek, mondattan, fordítási gyakorlatok. Görög: 1-2. félév: alaktan, az igeragozásból az w-tövű igék. 3. félév: rendhagyó igék ragozása, esettan; participiumos és infinitivusos szerkezetek 4. Egyszerű és összetett mondatok, fordítási gyakorlatok. Héber: 1-2. félév: betűk, prepozíciók, birtokos ragozás, főnév- és névmásragozás; 3. félév: igeragozás; 4. félév: a nyelvtani alapok átismétlése, fordítási gyakorlatok. folyamatos, és aktív órai részvétel (!) Latin: Ferenczi A. Monostori M., Latin nyelvkönyv, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Görög: Kerényi Károlyné: Görög nyelvkönyv, Budapest, tankönyvkiadó, 1982. E. Bornemann E. Risch: Görög nyelvtan, Székesfehérvár: Lexika Kiadó, 1999 Héber: Tóth Kálmán: A héber nyelvtan elemi szabályai (Budapest, KRE-HTK,1998 (elérhető digitális formában is); Karasszon Dezső: Héber gyakorlókönyv és bibliai arám nyelvtan (Budapest, KRE-HTK, 1994). Latin: Györkösy Alajos: Latin kéziszótár. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest Finály Henrik: A latin nyelv szótára. MEK Nagy FerencKováts GyulaPéter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Görög: Maywald J. ayer L. Mészáros E.: Görög nyelvtan Györkössy A. Kapitánffy I. Tegyey I.: Ógörög nagyszótár Héber: Joüon, P. Muraoka, T.(1993.): A Grammar of Biblical Hebrew, vol. I-II. PIB, Róma;

Jenni, E. (1981): Lehrbuch der hebräischen Sprache des Alten Testaments. Helbing & Lichtenhahn, Bázel; Seow, C.L.( 19952 jav. kiadás): A Grammar for Biblical Hebrew. Abingdon Press, Nashville; Bergman, Nava (2005): The Cambridge Biblical Hebrew Workbook. CUP, Cambridge. Dr. assányi Miklós Dr. assányi Miklós BSB 1302 Ismeretelmélet és logika 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi I. A tantárgy elvi célja, hogy a hallgatók megismerjék a tudás és az igazság filozófiai fogalmát, az alapvető arisztotelészi logika alapjait, és a szimbolikus, valamint a predikátum logika alapvetéseit. Gyakorlati szempontból kívánatos, hogy a kurzus végére tisztában legyenek a filozófiai következtetések módszerének, egy-egy konklúzió igazságkritériumainak, s ismereteiket saját érveléseikben is fel tudják használni. A kurzus általános ismeretelméleti bevezetővel indul, melynek tárgya a tudás és az igazság filozófiai fogalma. Itt olyan, klasszikus szövegeket veszünk alapul, mint amilyenek Tamás vonatkozó quaestioi ( De veritate ) a Summa theologiaeből és Descartes negyedik Medi-tációja ( De vero et falso ). A hallgatók e megalapozás után először az arisztotelészi logika alapjaival ismerkednek meg: rövid bevezetést kapnak az izolált terminus elméletébe (kategóriatan) és a kijelentés elméletébe (hermeneutika: állítás, tagadás, modalitás). Külön ki-térünk a definíció (horosz) arisztotelészi definíciójára. A következtetések fajtáinak tárgyalá-sakor felhívjuk a figyelmet az indukció és a dedukció klasszikus és modern fogalmai közötti különbségre. Az idevágó klasszikus alapfogalmakat (szillogizmusok különböző fajtái stb.) Arisztotelész Topikája segítségével ismertetjük, a modern fogalmakat Margitay Tiha-mér összefoglalása alapján. A kurzus második felében a modern szimbolikus logika elemeivel ismerkednek meg a hallgatók, először a kijelentéslogikában alkalmazott elemi logikai műveletekkel (negáció, konjunkció, alternáció, kondicionális, bikondicionális). Ezt követi a logikai ekvivalencia és az ekvivalens állításséma fogalma, majd a modern kijelentéslogika következtetési sémái (diszjunktív szillogizmus, hamis dilemma, hipotetikus szillogizmus, következmény állítása, előzmény tagadása, modus ponens, modus tollens, konstruktív dilemma, destruktív dilemma). égül a predikátumlogika alapjait tárgyaljuk. Arisztotelész. Hermeneutika. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:] Kossuth Kiadó, 1997, 61-134. o. Arisztotelész. Kategóriák. in Arisztotelész, Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Ford. Rónafalvi Ö. [Budapest:] Kossuth Kiadó, 1997, 135-195. o. Arisztotelész. Seconds analytiques B. Ed. P. Pellegrin. Görög-francia kétnyelvű kiadás. [Paris:] GF Flammarion, 2005, 240-338. o. (szemelvények tanári fordításban). Arisztotelész. Topika A. in Aristotelis Topica et Sophistici elenchi. Rec. W. D. Ross. Oxonii: Clarendon, 1958, 1-25. o. (szemelvények tanári fordításban). Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994, I. elmélkedés: 66-78. o. Margitay T. Az érvelés mestersége,., II-XIII. fejezetek szemelvényesen. Budapest: Typotex, 2007. Thomae Aquinatis Summa theologica. Editio altera Romana [ Leonina ]. Romae: Forzani et S., MDCCCXCI (szemelvények tanári fordításban). Dr. assányi Miklós Dr. Pethő Sándor Dr. assányi Miklós BSB 2122 Bevezetés a vallásfilozófiába 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi II. 11

A allásfilozófia című kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a nyugati vallásfilozófiai gondolkodás alapkategóriáiba, megismertessen legfontosabb képviselőivel, azok munkásságának fontosabb eredményeivel, illetve a tudomány fejlődésének főbb korszakaival. A tudomány történeti és szisztematikus részeit egymást kiegészítő módon oktatjuk. A tantárgy programja az alábbi az oktatás során több tanóra keretében tárgyalandó kulcstémák szerint épül fel: 1. A vallásfilozófia fogalma. A vallási hagyomány allegorizálhatóságának problémája. 2. allás és filozófia kapcsolatának modelljei I. A vallásfilozófia, mint a preracionális tudat kritikája. 3. allás és filozófia kapcsolatának modelljei II.A vallásfilozófia, mint a vallás teoretikus önreflexiója. 4. A filozófiai teológia és a vallásfilozófia. 5.A vallás fenomenológia interpretációjának elméleti lehetőségei. A vallásfenomenológia problémája. 6. allásfilozófia és nyelvanalízis. 7. A szekularizáció és vallásfilozófia. Kihívás, kérdések és válaszok. Coreth, E., Isten a filozófiai gondolkodásban, Budapest, 2004. Davies, B., Bevezetés a vallásfilozófiába, Budapest,1999. Mezei, B., Zárójelbe tett Isten, Budapest, 1997. Mezei, B. allásbölcselet, Budapest, 2005. Molnár, T., A filozófusok istene (ford. Mezei B.), Budapest, 1996. Nyíri, K. (szerk.), allásfilozófia Magyarországon., Budapest, 1995. Schaeffler, R., A vallásfilozófia kézikönyve, Budapest, 2003. Dr. Kiss Etele Pál Dr. Németh István, Dr. Haris Andrea mb. előadó, Dr. Pócs Dániel, Dr. Faludy Judit BSB 1205 Ikonográfia 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi II. É gyakorlati jegy A félév során a hallgatók az ikonográfia és ikonológia tudományos alapjaival és alkalmazásának módszereivel ismerkednek meg. Az elméleti megalapozást és a szakirodalom ismertetését egyes narratív témák ikonográfiai elemzése követi. A főbb klasszikus mitológiai témák, az Ó- és Újszövetség illetve a szentek élete leggyakrabban ábrázolt jeleneteinek tanulmányozása, azok felvett jelentéseinek és értelmezésének összehasonlítása lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák az ikonográfiai kutatás alapjait, és betekintést nyerjenek az egyes művészeti korszakok kulturális, szellemi és ábrázolási sajátosságaiba. A hallgatók önálló kutatómunkára is kapnak lehetőséget egy-egy jellegzetes műalkotás elemzése kapcsán kisebb prezentációk alkalmával. Kerényi Károly: Görög mitológia I. Történetek az istenekről és az emberiségről, II. Hérósztörténetek. Bp: Gondolat (ford.: Kerényi Grácia) 1977 (er.: 1951, 1958) Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. Bialostocki, Jan: Régi és új a művészettörténetben, Corvina Kiadó, Budapest, 1982. 239256. Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a kultúrából, szerkesztette Pál József Újvári Edit, Budapest 1997. 12

Dr. Csízy Katalin Dr. Fábián Zoltán Dr. Sárközy Miklós Dr. Tóth Anna Judit Dr. Imregh Monika BSB 2212-2214 Ókori vallások művelődéstörténete 1-3 10 + 30 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi III-. /É / gyakorlati jegy A tantárgy célja az ókori világ, elsősorban Egyiptom és Mezopotámia, Hellász és Róma vallási jelenségeinek és rendszereinek, ezek értelmezési lehetőségeinek vizsgálata a tárgyi és írásos források alapján, bevezetést nyújtva a kutatás módszereibe és főbb irányzataiba is. A kurzussorozat több kultúra, többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját. Aktív órai részvétel a szemináriumokon Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp. 1999. Assmann, J.: Ägypten. Theologie und Frömmigkeit einer frühen Hochkultur. StuttgartBerlinKölnMainz, 1984. = The Search for God in Ancient Egypt. Ithaca London, 2001. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993. Baines, J. Lesko, L. H. Silverman, D. P.: Religion in Ancient Egypt. Gods, Myths and Personal Practice. Szerk.: Shafer, B. E. London, 1991. Biblia Ószövetség. Bodrogi T. (szerk.): Mitológiai ÁBC. Bp. 1969. Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 19932, 19983. Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. (Corvina Tudástár) Bp. 2007. Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében... A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832. Komoróczy G.: A šumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. (Elvek és utak) Bp. 1979. Kóthay K. A. Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e. 3 2. évezredből. Miskolc, 2007. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982. Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Redford, D.B. (szerk.): The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. I III. Cairo 2001. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp. 1998. Dr. Fehér Bence Dr. Fábián Zoltán Dr. Sárközy Miklós BSB 2311-2313 Nem keresztény vallások és kultúrák 1-3 + 30 10 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi III-. /É / gyakorlati jegy 13

A tantárgy a nem keresztény világvallások (Hinduizmus, Buddhizmus, Kínai univerzalizmus, Sintoizmus, Judaizmus, Iszlám) történetébe ad bevezetést, ismerteti szent könyveiket, főbb tanításukat, vallásos életvitelük szabályait. Bemutatja az eurázsiai népek ősi vallási képzeteit (animizmus, fetisizmus, totemizmus), valamint a szibériai sámánizmus általános jellemzőit, különösen az altáji és az uráli népek hitvilágának sajátosságait. Részletesebben foglalkozunk a Közel-Keleten és a keresztény világ keleti-déli peremterületén lezajlott legfontosabb vallási folyamatokkal és eszmeáramlatokkal az ókor végén és a kora középkorban (az iszlám, a zoroasztrianizmus, a manicheizmus, a mandeizmus és a keleti zsidóság főbb tanításai, teológiája, liturgiája, története). Megismerkedünk az iszlám születésének körülményeivel, előzményeivel az arab kultúrában, Muhammad életművével, a Koránnal, a muszlim közösség fejlődésével Muhammad halála után, a kalifátus intézményével és a legitimációs kérdések vallási következményeivel. Az előadás és a hozzá kapcsolódó két szeminárium tematikailag csoportosítva foglalkozik a tárgyalt vallásokkal. Armstrong, K.: Az iszlám. Bp., 2003. Diószegi ilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén. Bp., 1960. Eliade, Mircea: allási hiedelmek és eszmék története. IIII. Osiris, Bp., 19941996. Fodor Sándor: Az iszlám (források). Kőrösi Csoma Társaság, Bp., 1988. Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Gondolat, Bp., 1975. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája III. Gondolat, Bp., 1981. Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp., 1993. Kerezsi Ágnes: A szurguti osztjákok életmódja és hitvilága. In: Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról. Bp., 1997. Korán. Ford.: Simon Róbert. Helikon, Bp., 1987. Küng, HansEss, Josef van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Palatinus, 1999. Muhammad b. Ishaq: The life of Muhammad. Transl. A. Guillaume. London, 1955. Reader, Ian: A Sintoizmus. allások világa. Kossuth, Bp., 2000. Simon Róbert: A Korán világa. Helikon, Bp. 1987. A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Szerk.: Hoppál M. Bp., 1980. értes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Tankönyvkiadó, Bp., 1990. Dr. Sarnyai Csaba Máté Dr. Sarnyai Csaba Máté BSB 2221-2222 Magyar és egyetemes egyháztörténet 1-2 6 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi III.-I. Az első szemeszter programjában a kezdetektől a reformációig terjedő időszakot tekintjük át. Ez magában foglalná mind a, mind az egyetemes egyháztörténet kiemelkedő eseményeit, egymással párhuzamba állítva. Ugyancsak teljes körű képet nyújt a keleti és a nyugati keresztyénség alakulásáról, valamint az egyes ágak sajátosságáról és a közös vonásokról. A hallgatók megismerkednek ezen kor fontos eseményeivel, évszámaival, kiemelkedő személyeivel, képesekké válnak arra, hogy lássák a folyamatok összefüggéseit, és ezekről az ismereteikről számot is adnak. A második szemeszter programjában a reformációtól napjainkig tekintjük át a keresztény nagyegyházak történetét. Ebben a szemeszterben is párhuzamosan vennénk a és az egyetemes egyháztörténet főbb mozzanatait. A hallgatók megismerkednek a reformáció főbb alakjaival, a katolikus megújulás lényegesebb mozzanataival, a missziós munka eredményeivel, a polgári átalakulás hatásaival, a XX. századi diktatúrák egyházellenes lépéseivel, és ezekről az ismereteikről számot is adnak. I. szemeszter: A kereszténység a constantinusi fordulat előtt; A kereszténység mint államvallás Rómában; Eretnekség és ortodoxia; Az egyházatyák; Az európai népek megtérítése; A egyház megszervezése, az egyházi szervezet, egyházi intézmények az Árpád-korban; A keleti kereszténység és Bizánc; A pápaság és császárság harca; A keresztes hadjáratok és következményeik; A szerzetesség a középkorban; Egyházpolitika Magyarországon az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi vészig; A reformáció okai; A lutheri reformáció és következményei; A reformáció Svájcban: Zwingli és Kálvin A reformáció Magyarországon és Erdélyben; 14

II. szemeszter: Az ellenreformáció; A felvilágosodás hatása Európában; A felvilágosult abszolutizmusok egyházpolitikája; A forradalmak kora és az ateizmus megjelenése; A polgári állam és az egyházpolitikai harcok; A Kulturkampf Magyarországon; A,,századvég'' és a,,századelő'' szekularizációs folyamatai és a modernizmus; A keresztény nemzeti Magyarország; A bolsevik, a náci és a fasiszta diktatúrák viszonya az egyházakhoz; Egyházak a Rákosi-korszakban; Egyházak a kádári puhadiktatúrában; Egyházak a modern piacgazdaságban. Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve. Osiris, Budapest. 2000. Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Ecclesia, Budapest. 1983. Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Gondolat, Budapest.1985. A katolikus egyház Magyarországon /Szerk.: Somorjai Ádám Zombori István/ METEM Budapest, 1991. Dr. Zalatnay István BSB 2231 Felekezetismeret 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Dr. Sarnyai Csaba Máté őszi III. A tantárgy általános bevezetést kíván adni a felekezettudományba, rámutatva a a felekezetek történetére, hitelvi, szertartási, egyházszervezeti és a kultúrában betöltött szerepére. Elsősorban a országi felekezetekkel foglalkozunk, de mindig kitekintéssel - ahol a hazai helyzet kívánja a tágabb globális kontextusra, a kortárs európai és amerikai keresztyénség helyzetére. A hallgatói feladat: egy adott egyház kiválasztása után bemutatni annak rövid történetét, teológiáját, alapítóit, egyházszervezetét egy referátum formájában. A tanári bevezető és a referátumok anyaga egyaránt a kurzus végi számonkérés tárgyát képezik. Ahol erre mód van, meglátogatjuk az óra témáját képző egyházat és ehhez kapcsolódik a beszámoló. 1. Bevezetés a felekezettudományba, tipológiák: egyház vagy szekta? 2. Magyar sajátosságok 3. Unitárius Egyház 4. Anglikán Egyház 5. Evangélikus Egyház (Magyarország, Németország, Skandinávia) 6. Kálvinista egyházak (Magyarország, Anglia, Skócia, Hollandia és Svájc) 7. Anabaptista és baptista egyházak 8. Metodista Egyház 9. Evangéliumi Pünkösdi Egyház és a karizmatikus mozgalom 10. A Hetednapos Adventista Egyház 11. Krisztusban Hívő Nazarénus Közösség 12. Félévzáró számonkérés Török Péter: A vallási entitások tipologizálása és alkalmazása a helyzetre. Máté-Tóth András: Szekták allásszociológiai megközelítésben. Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp.: TEDISZ - SzPA, 1996. Dr. Klemm László Dr. Fülöp József BSB 1203-1204 Filmelmélet, filmtörténet I-II. (Kultúra és medialitás I-II.) 6 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi 15

I-II. A bevezető jellegű első előadásokon megvilágosítjuk a század hajnalán kibontakozó új művészeti ág, a filmművészet születésének és fejlődésének körülményeit, valamint kitekintünk a filmesztétika jelesebb képviselőire, akik teoretikus figyelmükkel járultak hozzá a mozgókép művészetének kritikájához és népszerűsítéséhez. Sorra vesszük azoknak a rendezőknek a sorát, akik megalkották ebben a korszakban a legfontosabb újításokat és alkotásokat. Az órákon kiemelt hangsúlyt kap a vizuális kultúra ezen radikális változásának kihangsúlyozása. Balázs Béla (1984): A látható ember. Gondolat, Budapest. Bazin, André (1999): Mi a film? Osiris, Budapest. Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) (2000): Adoptációk: Film és irodalom egymásra hatása. József Attila Kör, Budapest. Hevesy Iván (1993): A némafilm egyetemes története, 1895-1929. Magyar Filmintézet, Budapest. ajdovich Györgyi (szerk.) (2004): A kortárs filmelmélet útjai: Szöveggyûjtemény. Budapest: Új Palatinus. Nielsen, Asta (1961): Die schweigende Muse. Hinstorff, Rostock. Dr. Kendeffy Gábor Dr. Kendeffy Gábor Dr. assányi Miklós BSB 3101-3104 Részletes filozófiatörténet 1-4. 12 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi/tavaszi I-I. A tantárgy célja bevezetésszerűen megismertetni a hallgatókat az európai filozófiatörténet legfontosabb áramlataival és alakjaival, az egyes filozófiai részterületekkel (pl. esztétika, vallásfilozófia, logika) foglakozó kurzusokat. I. 1. Milétoszi filozófusok; 2. Hérakleitosz; 3. Xenophanész és Parmenidész; 4. Püthagoreizmus, Szofisták; 5. Platón az erényről; 6. Platón ideaelmélete és lélekfilozófiája; 7. Platón természetfilozófiája, teológiája; 8. Arisztotelész logikája, Arisztotelész természetfilozófiája és első filozófiája; 9. Arisztotelész a lélekről és a megismerésről; 10. Arisztotelész etikája és politikai filozófiája; 11. Epikureizmus; 12. Sztoikus természetfilozófia; 13. Sztoikus ismeretelmélet; 14. Sztoikus etika; II. 1. Pürrhóni és akadémiai szkepticizmus; 2.Középső platonizmus; Alexandriai Philón; 3. Görög apologéták, Órigenész; 4. Újplatonizmus; 5. Kappadókiai atyák, Pszeudo-Dionüsziosz Areiopagita; 6-7. Augustinus; 8. Boethius; 9. Eriugena; 10. Anselmus; 11. Abaelardus; 12. Aquinói Tamás. III. 1. Ficino; 2. Hobbes; 3-4. Descartes; 5. Spinoza; 6. Leibniz; 7. Filozófiai janzenizmus; 8. Malebranche; 9. Locke; 10. Rousseau; 11. Szisztematikus ateizmus és materialista evolucionizmus: Diderot; 12. Hume; 13. Kant. I. 1. Fichte; 2. Schelling; 3. Hegel; 4. Marx; 5. Kierkegaard; 6. Nietzsche; 7. Husserl; 8-9. Heidegger; 10. Wittgenstein; 11. Sartre: A lét és a semmi (részlet), és az egzisztencializmus ; 12. Derrida; 13. Levinas. I. G. R. Kirk-J. E. Raven-M. Schofield, A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998. 142-156; 165-188.; 220-228.; 251-257.; 279-316.; 360-384. Platón, "Állam",. könyv 474d - II. könyv vége. In: P. ö. m., II. 367-518. Arisztotelész, Nikomakhoszi Etika Bp. 1987.; 1.-4.k. (5-120.o.) Cicero, Az istenek természetéről, Bp. 1986. "Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz, in: Epikuros legfontosabb filozófiai tanításai. Bp. Farkas Lőrinc 1994. II. Plótinosz, "A három eredendő valóságról". In: Plótinosz, Az egyrôl, a szellemrôl és a lélekrôl Bp. 1986. 223-240 (= in Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtmény.(szerk. Steiger Kornél/ Szent Ágoston, allomások (ford. árosi István), Budapest, Gondolat, 1982., 10. könyv Boethius, A filozófia vigasztalása, Budapest, Magyar Helikon, 1970. 16

Anselmus: Proszlogion, in: Canterbury-i Szent Anzelm, Filozófiai és teológiai művek. Budapest, Osiris, 2001. 165-204. A Summa Theologiae 2. kérdése (ajon létezik-e Isten?), in: Aquinói Szent Tamás, A létezőről és a lényegről, Ford.és komm. Klima Gyula, Budapest, Helikon, 1990, 111-117. o. III. Descartes, René. Elmélkedések az első filozófiáról. Ford. Boros G. (Budapest: Atlantisz, 1994), II. elmélkedés: 33-43. o. és -I. elmélkedés: 79-108. o.; Locke, John. Értekezés az emberi értelemről. Ford. assányi M. (Budapest: Osiris, 2003), II. könyv, 1. fejezet: 107-123. o., és I. könyv, 10. fejezet: 701-714. o. és 17-18. fejezet: 758-793. o. Spinoza, Benedictus de. Teológiai-politikai tanulmány. Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1978), XIII-XI. fejezet: 202-243. o. Hume, David. Tanulmány az emberi értelemről. Ford. ámosi P. (Budapest: Nippon Kiadó, 1995), II. fejezet: 58-75. o., és XII. fejezet: 143-159. o. Kant, Immanuel. A gyakorlati ész kritikája. in Az erkölcsök metafizikájának alapvetésea gyakorlati ész kritikája Az erkölcsök metafizikája. Ford. Berényi G. (Budapest: Gondolat, 1991), I. rész, II. könyv, 2. főrész, I-IX. fejezet: 230-273. o. I. Schelling, F. W. J. Az emberi szabadság lényegéről. Ford. Jaksa M. és Zoltai D. (Budapest: T-Twins Kiadó, 1992), 33-72. o. Hegel. A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai III. rész (A szellem filozófiája), 3. szakasz (Az abszolút szellem). Ford. Szemere S. (Budapest: Akadémiai, 1981), 553-577: 346-370. o. Heidegger, Martin. Lét és idő. Ford. ajda Mihály et al. Budapest: Osiris, 2001. Husserl. Karteziánus elmélkedések, 6-11. Ford. Mezei B. (Budapest: Atlantisz, 2000), 25-37. o. Wittgenstein, Ludwig. Logikai-filozófiai értekezés. Ford. Márkus Gy. (Budapest: Atlantisz, 2004), Előszó, 1-2.225, 3-4.1212, 5.6-7. Boros Gábor (szerk.) Filozófia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2008. Dr. Zsengellér József Gyula Dr. Lovász Irén Dr. Bárth Dániel BSB 3202 allási néprajz 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 17 tavaszi I. É gyakorlati jegy A tárgy a vallási néprajz kutatási területeinek áttekintését foglalja magában. A bemutatás a történeti és a jelenkori dimenzió figyelembevételével, elsősorban európai és országi adatok alapján történik. A kurzus dinamikája az elméleti, fogalmi és tudománytörténeti kérdések felől közelít a konkrét részterületek adatszerű áttekintése felé. 1. Alapfogalmak: néprajz, vallási néprajz, vallásetnológia, vallásantropológia, népi vallásosság, laikus vallásosság, néphit, vallásos népszokások, egyházjogi népszokások stb. 2. allási néprajzi kutatások Európában. 3. A népi vallásosság országi kutatástörténete. 4. Népi vallásosság a középkorban. 5. A népi vallásosság kora újkori változásai. 6. Zarándoklat búcsújárás. 7. Egyén és közösség 1.: alsópapság, szentemberek, laikus vallási vezetők. 8. Egyén és közösség 2.: vallásos társulatok, egyesületek. 9. Szent helyek (a templomtól a szakrális kisemlékekig). 10. Szent idők (az egyházi év ünnepei). 11. Az emberi életfordulók (átmeneti rítusok) vallási vonatkozásai. 12. Jellegzetességek a protestáns, a zsidó és a cigány népi vallásosságban. 13. Népi vallásosság a 21. században. Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, 1980. Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a vallásos népélet köréből. Budapest, 1943. Bálint Sándor: A vallásos népélet kutatása. In Dankó Imre Küllős Imola: allási néprajz 3. Budapest,