A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter
TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 3 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 3 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 6 MÁRCIUS... 8 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 8 VÍZJÁRÁS... 9 CSAPADÉKTÉRKÉPEK... 10 2015. JANUÁR... 10 2015. FEBRUÁR... 12 2015. MÁRCIUS... 13 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK... 14 2015. JANUÁR... 14 2015. FEBRUÁR... 14 VÍZÁLLÁSOK... 15 TISZA... 15 BODROG... 16 SAJÓ... 17 HERNÁD... 19 TARNA... 20 TALAJVÍZSZINTEK... 21 2015. JANUÁR... 21 2015. FEBRUÁR... 22 MELLÉKLETEK... 23 ÁBRAJEGYZÉK... 26
JANUÁR 3 JANUÁR Január az átlagostól melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 2-3 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 150-250 % között volt. Időjárási helyzet Az év hideg, téli időjárással kezdődött, napközben is fagypont alatti hőmérsékletekkel. Január 2-án egy hidegfront érintette térségünket. Nyomában sokfelé alakult ki kisebb ónos eső, vagy eső és a megerősödő szél átkeverő hatása megszűntette a medencében kialakult hideg légpárnát, így jelentősen enyhült az idő. 3- án estétől a síkvidéken eleinte ismét eső esett, majd éjszaka egyre inkább havazás váltotta azt fel. Január 5-én reggelre a Mátra és a Bükk magasabb területeit csaknem összefüggő hótakaró borította, amelynek vastagsága 1-10 cm között mozgott. Január 7-9. között, egy nagyobbrészt térségünktől keletre elvonuló hideg léghullám okozott zord időjárást. A 8-án és 9-én a hóval borított hegyvidéki területeken nem volt ritka a -15 C körüli minimum, de a Bükk-fennsíkon -20 - -22 C-ot is mértek és napközben is csak -5 - -10 Cig emelkedett a hőmérséklet 1. Az addig is változékony időben január 10-én egy újabb drasztikus változás, enyhülés következett. Ausztriában és Magyarország nyugati részén napi maximum rekordot mértek - Fertőrákoson 19,7 C-ig melegedett a levegő. 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet 2 Miközben a vízgyűjtők legnagyobb részén tavasziasan enyhe idő volt, addig Kárpátalján és Erdélyben maradt a megszokotthoz közeli hőmérséklet, valamint több napon volt számottevő csapadék, a hegyvidéki területeken jelentős havazás is kialakult. Január második dekádjának elején már ez utóbbi területeken is enyhült az erős fagy, de csak az alacsonyabb fekvésű térségekben volt számottevő olvadás. Január közepére - a délnyugati áramlásnak köszönhetően egyre enyhébb levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, de ezzel együtt növekedett a ködhajlam is. Azokon a területeken, ahol kisütött a nap enyhe tavaszias idő volt, míg a ködös vidékeken csak kevéssel emelkedett a 1 A Kárpátok magasabban fekvő területein nem volt ritka a -25 C körüli minimum. Január 7-én Erzsébetváros -26,3 C, Január 8-án Brassó -33,3 C, Gyergyóalfalu -26,8 C, Erzsébetváros -25,7 C Január 9-én Brassó -33,1 C 2 Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat, www.hydroinfo.hu
JANUÁR 4 hőmérséklet fagypont fölé. Ez az időjárási helyzet olykor rendkívül nagy hőmérsékleti különbségeket generált az egyes országrészek között. Január 17-től erősödött a csapadékhajlam és 25-ig minden nap hullott kisebb-nagyobb eső, havas eső, ritkábban havazás is előfordult. Január 29-én egy mély ciklon közelítette meg térségünket, majd át is vonult a Kárpátmedencén. Csapadékrendszeréből nagy területen volt jelentős eső, havas eső, a magasabb hegyvidéki területeken havazás. A január 30-án lehullott 20-50 mm-nyi csapadékmennyiség nagyjából megfelel az egész hónapra várható csapadékösszegnek. A hónap utolsó napjának reggelén az északkeleti országrészben még sokfelé havazott (néhol rendkívül intenzíven), majd mindenütt megszűnt a csapadék. Vízjárás A hónap legnagyobb részét a decemberihez hasonló, kisvizes állapot jellemezte. A mederteltségek igen alacsonyak voltak. Január 11-ét követően egy kisebb árhullám alakult ki a Felső-Tiszán és a Szamoson, amelyet a hónap első dekádjában hullott hó olvadása és kisebb esők okoztak. Ennek a Vásárosnaménynál, mintegy 2,5 m-es vízszintemelkedést okozó árhullámnak köszönhetően, az év első napjaiban kialakult és január első dekádjában némileg megerősödött tiszai jégtakaró a hónap közepétől vékonyodni, gyengülni kezdett, majd január harmadik dekádjának elején az álló jég megindult és átmeneti rövid erős zajlással le is vonult. 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Ezt követően a vízfolyásokon igen alacsony, vagy alacsony mederteltség mellett, általában apadó tendencia érvényesült, majd a hónap végén átvonuló ciklon okozta esőzések nyomán, újabb árhullámok jöttek létre, amelyek néhány vízfolyáson (Sajó, Tarna, Takta) készültségi szintek feletti vízállások kialakulásához vezettek. A kialakuló maximumok nem voltak igazán jelentősek, mindössze a Tarna tarnamérai és a Takta taktaföldvári vízmércéjén értek el, ill. haladták meg rövid ideig a III. fokot.
JANUÁR 5 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február) 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. januárfebruár) A ciklon átvonulása után hidegebbre forduló időben ezeknek az árhullámoknak a vízutánpótlása gyorsan csökkent és a tetőzéseket követően ütemes apadás kezdődött az érintett vízfolyásokon.
FEBRUÁR 6 FEBRUÁR Február az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 30-70 % között volt. Időjárási helyzet A hónap első napjaiban az évszakos átlagnak megfelelő hőmérsékletű időjárás uralkodott. A fagypont alatti minimumok mellett, napközben kevéssel 0 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Február 4-én egy nedvesebb léghullám hatására, nagyobb területen volt havazás, hózápor és átmenetileg a síkvidéken is kialakult néhány cm-es hóréteg. Ezután csendes az évszaknak megfelelő hőmérsékletű napok következtek, 0 fokot alig meghaladó maximumokkal és erősebb fagyokkal, majd a hónap első dekádjának végén megenyhült az idő, s ott ahol a nap is kisütött a délutáni órákra 5-10 C fok közé emelkedett a hőmérséklet. A reggel fagyos, de a nappali órákban kora tavasziasan enyhe időjárás február 16-ig tartott. Ekkor egy térségünktől keletre vonuló hidegfront okozott átmeneti lehűlést, amelynek hatására a napi maximum hőmérsékletek némileg visszaestek és a reggeli órákban ismét kemény fagyok alakultak ki. 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet 3 A hidegfront elvonulása után fokozatos enyhülés kezdődött, de ezzel együtt nőtt a csapadékhajlam is, így a hónap utolsó hete kora tavasziasan enyhe és kisebb esőkkel tarkított időjárással telt el. A nappali legmagasabb hőmérsékletek nagy területen elérték, vagy meghaladták a 10 C-t és a hajnali órákra is inkább csak a fagyzugos területeken csökkent nulla fok alá a hőmérséklet. Vízjárás A január utolsó napjaiban kialakult árhullámokat követően, az érintett vízfolyások legnagyobb részén ütemes apadás kezdődött és február első dekádjának végére már nagyobbrészt ismét kisvizes állapot volt jellemző. A Bodrogon ez a folyamat némileg tovább tartott, de február második felében már itt is alacsony vízállásokat mértek. 3 Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat, www.hydroinfo.hu
FEBRUÁR 7 A hegyvidéki területeken január utolsó napjaiban lehullott hó, február első dekádjában mérsékelt ütemben gyarapodott. A hónap első dekádjának végére a Sajó-Hernád vízrendszerben a megszokottól némileg több, míg máshol attól lényegesen elmaradó volt a hóban tárolt vízkészletet nagysága. Szokatlan módon a legkevesebb hó a Felső-Tisza Tiszabecsig tartó vízrendszerében halmozódott fel. 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke 4 Ez a hómennyiség a hónap utolsó hetére némileg csökkent, majd az enyhülő időben ütemesebb olvadás kezdődött. Az olvadás és a kisebb esők ismét árhullámokat alakítottak ki a vízfolyásokon, de ezek magassága nem ért el készültségi szintet. Az áradás mértéke a nagyobb vízfolyásokon (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád) 1-1,5 méteres tartományban mozgott. 4 Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat, www.hydroinfo.hu
MÁRCIUS 8 MÁRCIUS Időjárási helyzet Március első napjaiban folytatódott az enyhe időjárás, de kisebb esők továbbra is kialakultak. A nappali órákban továbbra is 10 fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, ugyanakkor hajnalban még viszonylag erős fagyokkal számolhattunk. Az általában nyugati, délnyugati irányból érkező léghullámok, főképp a Kárpátok mentén okoztak jelentősebb csapadékot, nagyrészt esőt, míg hazai területen - március 5-ig - mindössze 1-7 mm-t mértek. Ezután a hónap első dekádjának közepétől ez a gyenge csapadékhajlam is csökkent és száraz, lassan melegedő időjárás köszöntött be. A nappali maximumok március 9-11. között nagy területen elérték, vagy meghaladták a 15 fokot, de hajnalban továbbra is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Március 12-én egy kelet felől érkező ciklon okozott lehűlést, felhőzónájából pedig nagy területen hullott eső, a magasabb hegyvidékeken hó. A legtöbb csapadék a Bükk-fennsíkon volt, ahol 15-20 cm-es hóréteg alakult ki. 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkúton 2014. március 13-án reggel 5 Ezt az átmeneti lehűlést gyors felmelegedés követte, olyannyira, hogy 16-án és 17-én már ismét 15 C fok feletti maximumok voltak jellemzők. A hónap második felében, hőmérsékletben kissé változékony, de továbbra is tavaszias időjárásban lehetett részünk. Néhány kisebb lehűlés ugyan tarkította az általában enyhe időszakot, így a hűvösebb napokon 10, a melegebb periódusokban 15-20 C fokos csúcshőmérsékletek alakultak ki. Az éjszakák még többször fagyosak voltak, de a melegebb napokon már előfordult 5-10 fok közötti reggeli hőmérséklet is. Csapadék március 15-26. között csak elvétve hullott, majd a hónap utolsó napjaiban ismét esősebbre fordult az idő. Ekkor a Kárpátmedence felett vonuló frontokat gyakran kísérte eső, záporeső, sőt többfelé zivatar is kialakult (kevés helyről jégesőt is jelentettek), ill. a hidegebb levegőben a magasabb hegyvidékeken hózápor, havazás is előfordult. A csapadék mennyisége hazai területen mérsékelt volt, március 27-31. között mindössze a Bükk magasabb régióiban érte el a 20-30 mm-t, ugyanakkor a külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog és a Felső-Tisza vízrendszerében sokfelé észleltek 20-60 mm közötti mennyiséget, lokálisan pedig 100 mm-t közelítő érték is előfordult. A hónap utolsó két napján a külföldi hegyvidéki területeken jelentősen süllyedt a 0 fok magassága, így a csapadék egy része a vízgyűjtő elhelyezkedésétől függően 800-1000 m-es magasság fölött - hó formájában hullott és halmozódott fel. 5 Forrás: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36638
MÁRCIUS 9 Vízjárás A március eleji esők hatására a Felső-Tiszán és a Szamoson képződött árhullám, amely az említett folyószakaszokon 2-3 m-es vízszintemelkedést okozott. A kisebb áradást fokozatos apadás követte és a hónap közepére, már minden vízfolyáson a kisvízi tartományban mozogtak a vízállások. A hónap második felének nagy részében is száraz maradt az idő, így a fokozatos lassú apadás tovább folytatódott, majd a hónap legvégén az újabb, részben folyékony csapadék hatására néhány vízfolyáson - ismét kisebb árhullám alakult ki. 8. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján) Igazán jelentős vízszintemelkedés sehol sem volt, csak a Bodrog szlovákiai vízrendszerében és a Felső-Tisza egy-két jobb oldali mellékvizén észleltek méteres nagyságrendű áradást.
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 10 CSAPADÉKTÉRKÉPEK 2015. január 9. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 10. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 11 11. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 12 2015. február 12. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 6 13. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 7 6 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 7 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.
CSAPADÉKTÉRKÉPEK 13 2015. március 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 8 15. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 9 8 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot. 9 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt a térkép még nem tartalmaz minden adatot.
LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 14 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 2015. január 2015. február 16. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása 10 17. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása 11 10 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 11 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
VÍZÁLLÁSOK 15 VÍZÁLLÁSOK Tisza 18. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál 19. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél
VÍZÁLLÁSOK 16 20. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél Bodrog 21. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél
VÍZÁLLÁSOK 17 22. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál Sajó 23. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél
VÍZÁLLÁSOK 18 24. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél 25. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál
VÍZÁLLÁSOK 19 Hernád 26. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél 27. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél
VÍZÁLLÁSOK 20 Tarna 28. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál 29. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél
TALAJVÍZSZINTEK 21 TALAJVÍZSZINTEK 2015. január 30. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján 12 31. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 13 12 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 13 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
TALAJVÍZSZINTEK 22 2015. február 32. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján 14 33. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 15 14 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 15 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu
MELLÉKLETEK 23 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Forrás: Országos Vízjelző szolgálat; www.hydroinfo.hu
MELLÉKLETEK 24 2. sz. melléklet
MELLÉKLETEK 25 3. sz. melléklet Forrás:
ÁBRAJEGYZÉK 26 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legmagasabb hőmérséklet... 3 2. ábra: Vízállások alakulása a Tiszán Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján)... 4 3. ábra: Vízállások a Sajó hazai szakaszán (2015. január-február)... 5 4. ábra: Vízállások a Tarnán (2015. január-február)... 5 5. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb hőmérséklet... 6 6. ábra: A hótakaró vízegyenértéke... 7 7. ábra: 15 cm körüli hótakaró Bánkú-ton 2014. március 13-án reggel... 8 8. ábra: Vízállások Vásárosnaménynál (napi gyorsadatok alapján)... 9 9. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 10 10. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól... 10 11. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 11 12. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 12 13. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 12 14. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén... 13 15. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön... 13 16. ábra: A 2015. január havi középhőmérséklet területi eloszlása... 14 17. ábra: A 2015. február havi középhőmérséklet területi eloszlása... 14 18. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál... 15 19. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél... 15 20. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél... 16 21. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél... 16 22. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál... 17 23. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél... 17 24. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél... 18 25. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál... 18 26. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél... 19
ÁBRAJEGYZÉK 27 27. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél... 19 28. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál... 20 29. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél... 20 30. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. január havi középértékek alapján... 21 31. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagos és a 2015. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 21 32. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 2015. február havi középértékek alapján... 22 33. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagos és a 2015. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása... 22