Mindennapok tudománya

A borítón látható képek: Abráziós kapuk az Atlanti-partvidéken (Algarve, Portugália); Csillagászati óra, Orloj részlete (Prága, Csehország); Matterhorn (Pennini-Alpok Svájc és Olaszország határán); Nagy-Korallzátony (Ausztrália) Mindennapok tudománya

előszó Szerző: Sáriné Dr. Gál ErZSéBEt LeKTOrOK: Bába Károly középiskolai tanár Sándor József középiskolai tanár Dr. Sümeghy Zoltán egyetemi adjunktus Az OH által kirendelt szakértők: Király Ildikó Dr. Klicasz Szpirosz Dr. Szenyéri Zoltán Felelős szerkesztők: Műszaki szerkesztők: Korrektor: Képek: Ábrák: Illusztrációk: Térképek: Borítóterv és layout: Első kiadás Bába Károly Erdei András Gábor Szabóné Mihály Hajnalka Botos Tamás (Vintézis Kreatív Stúdió) Szekretár Attila Bondár Edit Nemzetközi képügynökségek Tóth Róbert Falcione Sarolta Dimap Bt. Botos Tamás (Vintézis Kreatív Stúdió) Kiadói kód: MX-725 Tankönyvi engedélyszám: TKV/4408 5/2013 (2013.04.22. 2018.08.31.) Kerettanterv: 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet 3. melléklet (3.2.10.), 4. melléklet (4.2.11.), 5. melléklet (5.2.15.), 6. melléklet (6.3.6.) Tömeg: 533 g Terjedelem: 152 oldal (18,62 ív) Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen formában nem sokszorosítható. MIérT TAnuLd? MIérT SzereSd Meg? M iről tanultatok a korábbi földrajzórákon? Megismerkedtetek a távoli kontinensek és Európa természeti adottságaival, jellegzetes országaival, lakóinak életmódjával, gazdasági életével. Részletesen foglalkoztatok a Kárpátmedence és benne hazánk földrajzával. Láttátok azt is, hogy az ember a természeti adottságok hasznosítása során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét, gyakran veszélyeztetve a természet törékeny egyensúlyát. Ez a tankönyv a távolról közelre alapelvet követve a kozmikus környezetünktől jut el egészen lakókörnyezetünkig. A könyv fejezetei olyan ismeretanyagot közvetítenek, amellyel el tudtok igazodni a Földön zajló természeti és részben a társadalmi folyamatokban is, térben és időben egyaránt. Amikor a jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgáljuk, nemcsak a földrajz, hanem más tantárgyak keretében megszerzett ismereteitekre is építünk. Kiemelten foglalkozunk a környezeti kérdésekkel, és tőletek is környezettudatos magatartást várunk. Szeretnénk, ha a tankönyv tovább növelné érdeklődéseteket a földrajz iránt. Rendkívül sokszínűek és a szöveggel szoros kapcsolatban állnak a kötet magyarázó rajzai, térképvázlatai, ábrái és fotói éppen azért, hogy elősegítsük a szöveg megértését, tanulhatóságát és a bemutatott jelenségek felismerését a valóságban. Felhívjuk figyelmeteket a tananyagon túlmutató érdekességekre, a projektfeladatokra, az egyszerű eszközökkel elvégezhető kísérletekre, a mindennapi életünket is érintő kérdésekre! A tankönyvön kívül más forrásból is bővíthetitek földrajzi ismereteiteket: olvassatok szakfolyóiratokat és szakkönyveket, lexikonokat, enciklopédiákat! Kísérjétek figyelemmel a rádió és a televízió hír- és ismeretterjesztő műsorait! Megfelelő körültekintéssel az internet is sok és hasznos ismeretet nyújt. Ehhez a tudományos igényességgel készült honlapok ajánlásával nyújtunk segítséget. Legyen mindennapi segítőtársatok az atlasz az iskolai és az otthoni felkészülésben egyaránt! Bízunk abban, hogy ha jól megértitek, akkor meg is szeretitek ezt a rendkívül sokoldalú tájékozottságot nyújtó tantárgyat! Ennek reményében ajánljuk e tankönyvet. Tanulmányaitokban sok örömet és jó eredményeket kíván a Szerző és a Kiadó ISBN 978 963 2612 44 7 Maxim Könyvkiadó, Szeged 5

TÁjéKOzÓdÁS A TAnKönyvBen TArTALOM HOgyAn HASznÁLd? A tankönyvben szerves egységben jelenik meg az érdeklődés felkeltése és az ismeretek közlése. A leckék minden esetben valamilyen érdekes, az adott lecke egészére ráhangoló történettel vagy probléma leírásával kezdődnek. A bevezető gondolatokat kutatásra bíztató kérdés vagy feladat zárja. A tananyag rövid összefüggő tartalmi egységekből épül fel, melyekhez a legtöbb esetben képi elem, ábra vagy fotó kapcsolódik. Az egyes gondolati egységek közben gyakran adódik megválaszolható kérdés, illetve feladat. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő olvasmányokat színes, halvány háttérrel különböztetjük meg. A szövegben a félkövér betűs kiemeléseket összeolvasva megkaphatjuk az adott tananyag tartalmi összefoglalóját. A tankönyvben található szakkifejezések, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért, a kötet végén is szerepelnek azzal az oldalszámmal együtt, amelyen az adott kifejezés a legalaposabban van kifejtve. Iránytű jelöli a térképismeretet gyakoroltató példákat. A képekhez tartozó magyarázat dőlt betűvel olvasható. 14 4. Valós és látszólagos mozgások... 16 5. Hány óra van?... 18 6. Mi csak az egyik oldalát látjuk... 20 II. FejezeT: TérKéPéSzeT 7. Tájékozódás a földi térben... 8. A legrészletesebb térkép méretaránya 1:1... 9. Útitársunk, a térkép (Gyakorlati óra)... 10. A távérzékelés térhódítása... 22 24 26 28 III. FejezeT: KőzeTBurOK 11. Utazás a Föld középpontja felé... 32 12. Tutajok a tűzóceánon... 34 13. Kileng a szeizmográf... 36 14. A gigászi kazán... 38 15. Emelkedik, de hogyan?... 42 16. A szüntelenül változó földfelszín... 44 17. Csillogó sokféleség szigorú rendszerben... 46 18. A Föld kincsei... 50 19. A Föld és az élet fejlődése I. A kezdetektől... 54... 56 21. A Föld élő bőre 1. A leckék végén az otthoni megoldásra javasolt feladatokat gyűjtöttük össze. 6 néhány esetben projektfeladat zárja a leckéket, melyek egyéni vagy csoportos feldolgozása gondos tanári szervezés és segítség mellett hozhat kellő eredményt.... 20. A Föld és az élet fejlődése II. napjainkig egérmutató piktogrammal jelöljük a digitális kompetenciát igénylő kutatási feladatokat. Kérdőjel hívja fel a figyelmet a gondolkodtató kérdésekre. Projekt feladatok I. FejezeT: CSILLAgÁSzAT 1. A misztikus elképzelésektől a modern kozmológiáig... 8 2. Galaxis útikalauz... 12 3. Nagyobb és kisebb égitestek a Nap családjában... Iv. FejezeT: LevegőBurOK 22. Mi van a levegőben?... 23. Erőművünk, a Nap... 24. Megnyílnak az ég csatornái... 25. Honnan fúj a szél?... 26. Borús égbolt, derült égbolt... 27. A szelek szárnyán... 60 62 64 66 68 70 72 28. Érdemes néha egy-egy pillantást vetni az égre 76... 78 29. Ahol a szél és a csapadék az úr... 80 30. A veszélyeztetett védőburok... v. FejezeT: vízburok 31. A Föld hatalmas víztömege... 32. A mindig mozgó tenger... 33. Édesvíz a felszín alatt... 34. Édesvíz a felszínen... 35. A csodálatos föld alatti világ... 36. Felszínformálás a porondon... 37. Felszínformálás a színfalak mögött... 38. Felbecsülhetetlen kincsünk... 39. Az ivóvíz semmi mással nem pótolható!... 82 84 88 90 92 94 96 100 104 vi. FejezeT: FöLdrAjzI övezetesség 40. Az egyenlítőtől a sarkokig... 106 41. A Föld legcsapadékosabb és legszárazabb helyei... 108 42. Az éghajlat által meghatározva... 112 43. A problémák továbbgyűrűznek... 114 44. A forró övezet szomszédságában... 116 45. Ahol a tengertől való távolság a meghatározó 118 46. A hideg övezet szomszédságában... 122 47. Műtájak és tájpusztulás... 124 48. Az éjféli nap és a nappali sötétség területei... 49. Ahol a magasság a meghatározó... vii. FejezeT: népesség- és TeLePüLéSFöLdrAjz 50. Napról napra egyre többen... 51. A mérhető zsúfoltság... 52. Nem vagyunk egyformák... 53. Mindenki lakik valahol... 54. Túl sok már a városlakó?... FüggeLéK Szakkifejezések listája... 126 128 130 134 138 142 146 150 7

I. CsIllagászat a misztikus elképzelésektől a modern kozmológiáig 1. Nag y öncöl Sá júl. sg jún. Ki c. máj. ápr. ncö l ö G ny rká febr. má r Földtörténeti szempontból egy pillanattal ezelőtt még ősemberek üldögéltek a tűznél, és rácsodálkoztak az égbolton a fényes pontok sokaságára. Manapság a városokból már alig látni a csillagokat, akkora mértéket öltött a fényszennyezés. Legelőször a csillagászoknak tűnt fel, hogy nem tudnak észlelni, pedig éppen az égitestek megfigyelése vezetett azokhoz az ismeretekhez, amiknek a mai tudományos és technikai színvonalat köszönhetjük. Mely területek csatlakoztak hazánkban a csillagoségbolt-park programhoz?. p Tejút t. jan. Cepheus sze Cassiopeia aug. Sarkcsillag ok t. nov. de c A csillagképeket valójában egymástól eltérő távolságban lévő csillagok alkotják keresd meg az ábrán feltüntetett csillagképeket az éjszakai égbolton! Ptolemaiosz geocentrikus világképének későbbi ábrázolása 8 AZ ÉGBOLT érdekes és változatos jelenségei már az ősember figyelmét is felkelthették, babonás félelemmel és csodálattal tekinthetett rájuk. Később az emberek már rendszeres megfigyeléseket is végeztek az égbolton, bizonyos csillagok felkeléséhez vagy eltűnéséhez kötve a fontos mezőgazdasági munkák kezdetét. A csillagismeret bővülése során az egymás közelében látható fényesebb csillagokból alakították ki a csillagképeket, elhatárolásukra jelképes alakokat képzelve az égre. A csillagképek közül különösen azok voltak szembeötlőek, amelyek mindig a látóhatár fölött tartózkodnak. Ilyenek az északi égbolton a mi földrajzi szélességünkön például a Nagy Medve és Kis Medve, melyek felismerése megkönnyíti az északi pólus kijelölését is. Hét-hét legfényesebb csillaguk alkotja a négy kerékből és a rúdból álló Nagy Göncölt, illetve a Kis Göncölt. A Sarkcsillag a Kis Göncöl legfényesebb csillaga. Az ősmagyarok mondavilágában Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten volt, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal. Egyszer, amikor eltört a szekere rúdja, kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de senki nem segített neki. Ezért Göncöl haragosan a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Azóta jár körbe a Sarkcsillag körül Göncöl görbe rúdú szekerén. Az ókori csillagászat fejlődése Görögországban érte el a tetőpontját. A görög gondolkodók nem elégedtek meg az égi jelenségek puszta rögzítésével, hanem keresték az okokat, összefüggéseket, és következetesen alkalmazták az alapvető geometriai törvényeket is. Arisztarkhosz (Kr. e. 320 250) görög tudós mérései és számításai segítségével arra a következtetésre jutott, hogy a Föld- nek kell a Földnél lényegesen nagyobb Nap körül keringenie. Ismerte Arisztarkhosz napközéppontú világképét Ptolemaiosz is (Kr. u. 90 161), aki mégis a geocentrikus (földközéppontú) világképet fogadta el és fejlesztette tovább. Eszerint a világegyetem központjában a mozdulatlan Föld helyezkedik el, amely körül a Nap, a Hold és a többi bolygó kör alakú pályán mozog. Európában a késő középkorig a csillagászat jóformán semmit sem fejlődött, az egyház csak a geocentrikus világképet fogadta el. A 15. század elejétől meginduló nagy földrajzi felfedezések során a hajósok azt tapasztalták, hogy észleléseik és a földközéppontú világkép alapján készített bolygótáblázatok adatai nem esnek egybe. Feltehetően a jobb bolygótáblázatok készítésének igénye miatt kezdett el foglalkozni Kopernikusz (1473 1543) lengyel csillagász a bolygómozgások Kopernikusz heliocentrikus világképének tanulmányozásával. Arisztarkhosz későbbi ábrázolása felfogásához visszatérve a heliocentrikus (napközéppontú) világképet fejlesztette tovább. Tanai kimondták, hogy a bolygók (köztük a Föld is) kör alakú pályán keringenek a Nap körül. Elméletét részletes számításokkal próbálta alátámasztani, mégsem tudott a bolygók helyzetére a régieknél jobb előrejelzéseket adni, mert ragaszkodott a körpályákhoz. Hasonlítsd össze a geocentrikus és a heliocentrikus világképet! Kepler első törvénye szerint a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Ezért a bolygóknak a Naptól való távolsága állandóan változik a napközel és a naptávol szélsőértékei között. Kepler első törvénye A második törvény azt mondja ki, hogy a Napot és a bolygót összekötő vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területet súrol; azaz a bolygók keringési sebessége napközelben nagyobb, mint naptávolban. vezérsugár t1 A1 A2 t2 A1 = A2 t1 = t2 Galileo Galilei Johannes Kepler A CSILLAGÁSZAT FEJLŐDÉSÉBEN hatalmas lépést tett Galilei (1564 1642) olasz csillagász, természettudós és matematikus. Az égbolt tanulmányozására távcsövet használt, és az eredményeiről írásos műveiben is beszámolt. Maga készítette lencsés távcsövével felfedezte a Jupiter négy holdját, a Vénusz fényváltozásait, a napfoltokat és a Nap forgását, megfigyelte a Hold felszínét. Továbbfejlesztette a heliocentrikus világképet: a Jupiter holdjainak keringéséből azt a következtetést vonta le, hogy a Napon kívül más keringési központ is lehetséges. Kepler (1571 1630) kiváló német matematikus egyértelműen a heliocentrikus világképet fogadta el, és eljutott ahhoz a rendkívüli horderejű felfedezéshez, hogy a bolygók keringési pályájának alakja nem kör, hanem ellipszis. Később Newton bizonyította be, hogy a bolygók Nap körüli keringését gravitációs kölcsönhatásuk okozza. Fogalmazd meg kepler törvényeit és következményeit a bolygómozgásra! Kepler második törvénye A harmadik törvénye a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk közötti összefüggést határozza meg: minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál hosszabb a keringési ideje. T3 a3 T2 a2 a1 T1 T2 = állandó a3 Kepler harmadik törvénye 9

I. CsIllagászat A távcső felfedezésével összemérhető lökést adott a csillagászat fejlődésének a színképelemzés a 19. század végén. A módszer azon alapul, hogy az egyes anyagok más-más színű fényt sugároznak és nyelnek el. A színképből következtetni lehet a csillag anyagi összetételére, felületi hőmérsékletére és ezzel összefüggő abszolút fényességére, a bolygók légkörének összetételére, hőmérsékletére. Kiderült az is, hogy a világegyetem tágul (a galaxisok egymástól való távolodása miatt a galaxisok színképvonalai vöröseltolódást mutatnak), és az egész világegyetem ugyanazokból az anyagokból épül fel, mint Földünk. Színképelemzéssel állapították meg, hogy a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri a csillagfejlődés vörös törpe állapotában van A 20. század új fejezetet nyitott a világegyetem megismerésében. Kifejlesztették a csillagászati fotográfiát, megszületett a rádiócsillagászat (az univerzumban keletkezett rádióhullámok vétele) és speciális ága, a radarcsillagászat: a vizsgált csillagászati értelemben közeli égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak, és a visszaérkező hullámokat elemzik. A földi és az űrbe telepített rádióteleszkópok együttes mérései sok eredménnyel gazdagították ismereteinket. keresd meg a google Föld segítségével az obszervatóriumot puerto ricóban, ez segít elképzelni óriási méretét! A világ legnagyobb (305 m átmérőjű) egytányéros rádió- és radarteleszkópja Areciboban (Puerto Rico) üzemel A műhold a Föld (vagy más bolygó, hold) körüli pályán keringő mesterséges égitest. A műholdak megfigyeléseket végeznek a meteorológiai előrejelzésekhez, helymeghatározási adataik segítik a közlekedést, lehetővé teszik járművek, szállítmányok nyomon követését, felmérik a környezetszennyezést, megbecsülik a termésmennyiséget, segítenek az ásványkincsek felkutatásában, biztosítják a telekommunikációt, és a térképezésnek is nélkülözhetetlen eszközei. 2012-ben indult útjára az első magyar fejlesztésű műhold, a Masat 1. A bűvös kockánál alig nagyobb szerkezet a nagy méretű műholdak összes alapfunkcióját képes ellátni. A vezérlési, szabályozási és adatgyűjtési feladatot mikroszámítógépek végzik. A mesterséges bolygók elhagyják a Föld gravitációs terét, és a Nap körüli pályán keringenek. Ilyen űreszköz a Kepler-űrtávcső, melynek feladata a Naprendszeren kívüli exobolygók kutatása, az általa felfedezettek között több földszerű bolygó is lehet. A Kepler-űrtávcső nem tesz mást, mint újra és újra megméri nagyon pontosan a csillagok fényességét. Azt a parányi fényességcsökkenést regisztrálja, amelyet egy bolygó okoz a csillag fényében, amikor elhalad előtte. A több száz felfedezett bolygó többsége igen közel kering szülőcsillagához, így folyékony víz valószínűleg nincs rajtuk. De akadnak olyanok is, amelyek mérete és éghajlata a Földéhez hasonló lehet. A legújabb kutatások már az élet lehetőségeit is vizsgálják. A NASA marsi robotja, a Curiosity 2012-től kutatja a bolygón a víz és az élet nyomait (grafika) Az űrszondák is elhagyják a Föld gravitációs mezejét. Vannak közöttük olyanok, amelyek műholdakként keringenek vagy le is szállnak a bolygó vagy hold felszínére, mások csak elrepülnek mellettük. A Pioneer 10 és a Pioneer 11 űrszondák fedélzetén grafikus üzeneteket tartalmazó táblákat helyeztek el, hogy ha földön kívüli értelmes lények találnának rájuk, információt kaphassanak Földünkről és az emberiségről. mi a különbség a műhold és a mesterséges bolygó pályájában? mondj példákat a műholdak gyakorlati jelentőségére! Ismertesd az űrhajó, űrállomás és űrrepülőgép szerepét az űrkutatásban! Nemzetközi Űrállomás (ISS), a 21. század eddigi legnagyobb űrhajózási vállalkozása Az űreszközök fejlődésében igazi szenzáció volt, amikor először indult űrhajó emberrel együtt az űrbe. Jurij Gagarin orosz pilóta 1961-ben a Vosztok fedélzetén egyszer kerülte meg a Földet. Fontos esemény volt az űrkutatás történetében a holdra szállás 1969-ben: az égitesten az első lépést Neil Armstrong amerikai űrhajós tette meg. Az olyan műholdat, amelyen létfenntartó rendszer is működik, űrállomásnak nevezzük. A tartós súlytalanság állapotában nagyon sok fontos fizikai, biológiai és anyagtudományi kísérletet végeznek el rajtuk. Ismerd meg az Iss építésének szakaszait, részeinek feladatait az alábbi link segítségével! a grafikán azt is megnézheted, hogy az egyes részek melyik nemzethez tartoznak! www.mmart.hu/nol/infografika/technologia/urallomas Az űrkutatásban az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország (Szovjetunió), Japán és az Európai Unió legfejlettebb országai járnak az élen. Az űrprogramba hazánk is be tudott kapcsolódni. 1980-ban a Szojuz 36 űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan magyar űrhajós indult a világűrbe, és végezte el kutatási feladatait a Szaljut 6 űrállomáson. Napjainkban elsősorban high-tech repülőgép-fedélzeti és űrtechnológiai berendezések kutatásával, fejlesztésével kapcsolódunk be az űrprogramba. A műszerek közül talán a legismertebb a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén a Pille elnevezésű sugárdózismérő magyar műszer, amelyet Charles Simonyi űrturista már kétszer tesztelt. 1981-ben indult útnak az első űrrepülőgép, amely indításkor és a világűrben űrhajóként, leszálláskor a sűrű légkörben repülőgépként közlekedik. 1. miért az egyenlítő közeli Francia guyanában (kourou) működtetik a franciák az űrközpontjukat? 2. mi az űrszemét és miért veszélyes? 3. melyek a legújabb mars-kutató eszközök és eredményeik? gyűjtőmunkádat használd fel a nagybolygókkal foglalkozó tananyagnál! Az EUMETSAT meteorológiai műhold (grafika) 10 2009-ben indult útjára a Kepler-űrtávcső (grafika). A főtükör 1,4 méter átmérőjű segítségképpen néhány honlap: www.urvilag.hu (Űrvilág) www.mcse.hu (magyar Csillagászati egyesület) tudasbazis.csillagaszat.hu (Csillagászati tudásbázis) A Discovery űrrepülő 1984 és 2011 között 39 alkalommal járt az űrben 11

I. CsIllagászat fö l d p 2. galaxis útikalauz A Hubble, a NASA űrteleszkópja 2012 őszén felfedezte a legtávolabbi címre pályázó galaxist, amelyik csupán 420 millió évvel az ősrobbanás után alakult ki. A felvétel tehát a csillagrendszer 13,28 milliárd évvel ezelőtti állapotát örökítette meg. Minden bizonnyal közelebb viszi a tudósokat a nagy végső rejtély, vagyis a világegyetem létrejöttének megfejtéséhez. Mi Edwin Hubble (1889 1953) amerikai csillagász jelentősége a világegyetem megismerésében? A NAPrENDSZEr A TEJúTrENDSZErNEK az a tartománya, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül. E gömb alakú tér sugara kb. 2 fényév. A Naprendszerbe a következő égitesteket sorolják: a Nap, a bolygók és holdjaik, az üstökösök, meteorok és a bolygóközi anyag. A bolygók, az üstökösök és a meteorok mind a Nap körül, a holdak a bolygók körül is keringenek. A Naprendszer vizsgálatakor használatos távolságegység a csillagászati egység. A csillagászati egység értéke 150 millió km, amely a közepes Nap Földtávolsággal egyenlő. korona kromoszféra sugárzási öv mag A VILÁGEGyETEM KELETKEZÉSÉrŐL biztosat nem tudunk, de a legelfogadottabb az úgynevezett ősrobbanás-elmélet ( Big Bang ). Az elmélet szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt felrobbant a világegyetem anyagát magába foglaló kozmikus tömeg, anyagot és energiát lövellve a tér minden irányába. Az ősi univerzum egy táguló gázfelhő volt, mely főleg hidrogénből és héliumból állt. A tágulás ellenére több gázfelhő együtt maradt, és egyesek a saját gravitációs erejük hatására összezsugorodtak. A gáz olyan sűrűvé és forróvá vált bennük, hogy az atommagfúzió révén megindult az energiatermelés. Így keletkeztek és születnek ma is a csillagok. Az ősrobbanást követően kialakult idős csillagok közül napjainkban valószínűleg már csak kevés létezik. A csillagok élete nagyban függ a tömegüktől. A nagyobb tömegű csillagok esetében kezdetben a hidrogénatommagok héliumatommagokká történő fúziója biztosítja az energiát. Ezek persze nagyobb teljesítménnyel sugároznak, így hamarabb elfogy a magjukban lévő hidrogén. Magjukban ezek után megindul a nehezebb elemek fúziója is, vörös szuperóriássá válnak, majd szupernóva-robbanás után neutroncsillagként vagy fekete lyukként végzik. A kisebb tömegűek (mint a mi Napunk is) a vörös óriás állapoton keresztül fehér törpecsillaggá esnek össze. A Tejútrendszer (Galaxis, Galaktika). A központi sűrűsödésből spirális alakban csillagokból álló karok ágaznak ki, melyeket a rövid életű, nagy tömegű, erősen sugárzó kék csillagok tesznek feltűnővé. A Napunk átlagosan 220 km sebességgel keringve, s 240 millió év alatt futja be teljes pályáját 12 A világegyetemben különböző alakú és méretű galaxisok milliárdjait láthatjuk. A csillagok száma minden galaxisban több százmilliárd, körülöttük legtöbbször bolygók keringenek. Földünk a Tejútrendszernek nevezett spirálgalaxis egyik külső spirálkarjában kering a Nap körül. A csillagászok a távolság meghatározására a fényévet használják. A fényév az a távolság, melyet a légüres térben 300 000 km sebességgel haladó fény egy év alatt s megtesz. A Tejútrendszer átmérője 100 ezer fényév, a Napunk a középponttól 30 ezer fényév távolságra helyezkedik el. Hol van a Föld helye a világegyetemben? fotoszféra áramlási öv Föld á ly a Nap csillagászati egység A csillagászati egység értelmezése (1 CsE = a földpálya nagytengelyének fele) A NAP ANyAGA gáz halmazállapotú, főképp hidrogénből és héliumból áll, 2%-ban tartalmaz nehezebb elemeket. A gázok a magas nyomás és hőmérséklet hatására ionizált állapotba kerülnek. Mag: itt történik a Nap energiatermelése. Hatalmas nyomás és hőmérséklet mellett a hidrogénatommagok héliumatommagokká egyesülnek. Az energia kifelé sugárzás útján (sugárzási öv), illetve anyagáramlással (áramlási öv) terjed. Fotoszféra: ezt a mindössze 400 km vastag övet tekintjük a Nap felszínének, innen származik a Nap fényének közel 90%-a. Legfeltűnőbb jelenségei a napfoltok. Kromoszféra: 10 ezer km vastag, a fotoszféránál lényegesen kisebb sűrűségű tartomány. Hőmérséklete kifelé 1 millió C-ig nő. Látványos jelenségei a napkitörések. A napfoltok hőmérséklete mintegy 1000 C-kal alacsonyabb a fotoszféra 6000 C-os hőmérsékleténél. Átlagos átmérőjük 10 ezer km Korona: a légkör legnagyobb hőmérsékletű (1-2 millió C) és legritkább tartománya. Ritka anyaga napszélként áramlik ki a bolygóközi térbe. A töltött részecskék egy része a Föld mágneses pólusai környékén légkörünkbe jut, és 100-800 km-es magasságban a légköri gázokat ütközésekkel sugárzásra gerjeszti. Ezt a jelenséget nevezzük sarki fénynek. Szinte minden földi folyamat a Nap hatására jött létre és működik. A napsugarak adják az energiát, mely biztosítja a víz körforgását, megszabja a légkör hőháztartását, mozgásban tartja a levegőt, és közvetve szerepet játszik a földfelszín formálásában is. Az élővilág léte is a napsugárzástól függ. A növények a fotoszintézis során a Nap energiáját felhasználva szervetlenből szerves vegyületeket állítanak elő, melyek az állatok és az ember számára is nélkülözhetetlenek. Az oxigén szintén a fotoszintézis révén került a légkörbe. A szénben, kőolajban elraktározott energia szintén napenergia volt hajdanán. A naptevékenység változásai hatást gyakorolnak az időjárásra is. Kimutatható a napfoltminimumok 11 évenkénti ismétlődése és az időjárás közötti összefüggés. Erős naptevékenység hatására erőteljesebb a sarki fény és a Földön mágneses viharok figyelhetőek meg. Napkitörésekkor a részecskesugárzás fokozódása hibákat okozhat a távközlésben, a villamos hálózatokban, sőt hatással lehet az élővilágra is. A Nap energiáját közvetlenül is lehet hasznosítani. A napkollektorok fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát állítanak elő, a napelemek pedig közvetlenül villamos energiává alakítják át a napenergiát. 1. számold ki, hány kilométerre jut el a fény 1 év alatt? 2. mutasd be a nap szerkezeti felépítését! 3. mi a kapcsolat a napszél és a sarki fény között? 4. Ismertesd a nap földi életre gyakorolt hatásait! keress példákat a lakóhelyeden és környékén a napenergia felhasználására! milyen más megújuló energiaforrásokat ismersz? 13

I. CsIllagászat 3. nagyobb és kisebb égitestek a nap Családjában 2006. augusztus 24-én Prágában véget ért a Plútó több mint hetvenéves bolygó státusza. Hiába kapta a mentőövet még 2005-ben is, amikor a Charon után újabb holdakat fedeztek fel körülötte, a Nemzetközi Csillagászati Unió konferenciáján részt vevő küldöttek kirúgták a Plútót a nagybolygók közül. Ezzel a döntéssel Naprendszerünk nagybolygóinak száma nyolcra csökkent. Melyik bolygót nevezik Esthajnalcsillagnak, kék bolygónak, vörös bolygónak? A BOLyGÓKAT (NAGyBOLyGÓKAT) a két legtávolabbi kivételével szabad szemmel is láthatjuk. Saját fényük nincs, a Nap fényét verik vissza. A Nap körül keringenek, és közben forognak saját tengelyük körül (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). A törpebolygók és a kisbolygók is a Nap körül keringenek, de kisebb a méretük, szabad szemmel gyakorlatilag nem láthatóak. A törpebolygó méretében átmenetet képez a nagybolygó és a kisbolygó között. Tömege elegendően nagy a közel gömb alak kialakulásához (pl. a kisbolygóövben keringő Ceres és a Neptunusz pályáján túl keringő Plútó). A kisbolygó (aszteroida) a törpebolygónál kisebb, szabálytalanabb alakú, főleg kőzetekből felépülő égitest. A Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövben vagy a Jupiterrel azonos pályán keringve, illetve a Neptunuszon túli külső kisbolygóövben találhatóak. NAPrENDSZErÜNK NAGyBOLyGÓIT a Naphoz viszonyított helyzetük és anyagi összetételük alapján két jellegzetes csoportra oszthatjuk. A Föld típusú vagy kőzetbolygókhoz a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars tartozik. Viszonylag kicsi a tömegük, nagy a sűrűségük. Valamennyinek van szilárd kérge és ritkább vagy sűrűbb légköre. A Naphoz viszonyított helyzetük alapján a belső Naprendszer bolygóinak is nevezik őket. Keringési idejük rövid, átlagos keringési sebességük viszonylag nagy. Holdakban szegények vagy nincs is holdjuk. A bolygók másik nagy csoportját a Jupiter típusú vagy gázbolygók alkotják: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Tömegük és térfogatuk jóval nagyobb, sűrűségük jóval kisebb a Föld típusú bolygókénál. Gáz légkörük nagy nyomása miatt a gázok folyékony halmazállapotban is megjelennek a mélyben, és szilárd maggal is rendelkeznek. Hosszú keringési idő és kisebb átlagos keringési sebesség jelemző rájuk. A Naphoz viszonyított helyzetük alapján a külső Naprendszerhez tartoznak. Hasonlítsd össze a Föld típusú és a jupiter típusú bolygókat a táblázat adatai segítségével! miért szerepelhet egyes bolygók holdjainak számánál két érték? 14 Átlagos Egyen- Közepes Ismert SűrűKeringési Tömeg Térfogat keringési lítői napholdak ség idő sebesség átmérő távolság száma Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Föld = 1 Föld = 1 0,05 0,81 1,00 0,10 317,81 95,11 14,51 17,21 0,05 0,83 1,00 0,15 1347,0 770,5 50,6 42,8 g cm3 5,62 5,09 5,51 3,97 1,30 0,68 1,58 2,22 km s 47,8 35,0 29,8 24,1 13,0 9,6 6,8 5,4 Föld = 1 év km 0,24 4840 0,62 12 228 1,00 12 756 1,88 6770 11,86 140 720 29,46 116 820 84,02 51 800 164,79 49 500 CsE 0,39 0 0,72 0 1,00 1 1,52 2 5,19 50 (66) 9,54 53 (62) 19,23 27 30,06 13 A Föld típusú bolygók közül a Földön kívül a Vénusz és a Mars rendelkezik légkörrel. A Vénusz légköre a legsűrűbb. 45-60 km magasságban vastag, főleg kénsavcseppekből álló felhőréteg húzódik. Ez a réteg nagy fényvisszaverő képességű, így a Vénusz a hajnali és alkonyati égbolton a Hold után a legfényesebb égitest. Alsó légkörének fő összetevője a szén-dioxid. Az üvegházhatás a Vénusz légkörében olyan erős, hogy a felszíni hőmérséklet mindenütt, éjjel és nappal csaknem ugyanakkora, majdnem 500 C. Légkörének tulajdonságai miatt felszíne csak radarral vizsgálható. Felszínén sok a vulkanikus képződmény, vulkánkitörés napjainkban is történhet. A Mars felszínén több űrszonda (pl. Opportunity, Spirit, Curiosity) is leszállt, így rohamos ütemben nő a rendelkezésre álló adatok mennyisége a bolygóról. A Mars légköre is főleg szén-dioxidból áll, de rendkívül ritka. A gyenge üvegházhatás miatt nagyok a hőmérséklet-különbségei a nappali és az éjszakai félgömb, illetve a pólusok és az egyenlítő között. A nagy hőmérsékletkülönbség akár 300 km sebességű szeleket is gerjeszthet. A hetekig h tartó porviharok végén az esőmentes légkör lassan tisztul meg a magasba került porszemcséktől. A legkisebb méretű részecskék azonban még akkor is a légkörben lebegve maradnak, vörösre festve annak színét. A Mars felszínén jelenleg nem található cseppfolyós víz, de számos bizonyíték arra utal, hogy régen, még az aktív vulkánok idejében voltak hirtelen és rövid ideig tartó áradások. ioncsóva porcsóva fej (mag + kóma) A Hale Bopp-üstökös 1997-ben Az üstökösök kisebb tömegű égitestek, amelyek többsége hoszszan elnyúlt ellipszispályán kering a Nap körül. Az üstökösmag (1 100 km átmérőjű) porból és jégből álló piszkos hógolyó. A Naphoz közeledve fagyott gázai szublimálnak (a szilárd anyagok közvetlenül légneművé válnak), és kiterjedt, ritka légkört alkotnak körülötte: ez a kóma. A Napot még jobban megközelítve a napszél részecskéi magukkal ragadják a kóma anyagát, és a Nappal ellentétes irányban létrehozzák a gázokból és porrészecskékből álló csóvát. 1. Hogyan keletkezett és miért maradt meg tartósan a merkúr kráterekkel borított felszíne? 2. melyek a jupiter felhőtakarójának jellegzetességei? 3. melyik űrszonda vizsgálja a szaturnuszt és holdjait már 2004-től várhatóan 2017-ig? 4. melyek az uránusz forgásának különlegességei? 5. mi adja a neptunusz kék színét? 6. miért hívják az üstökösmagot piszkos hógolyónak, a csóvát látható semminek? 7. mi az 1857-ben megtalált kabai meteorit tudománytörténeti jelentősége? A meteorokat hoszszabb expozíciós idővel lehet fényképezni miért gyakori augusztusban és novemberben a hullócsillag jelenség? A Hoba-meteorit. A Föld eddig ismert legnagyobb meteoritját a Hoba-farmon találták meg Észak-Namíbiában. Tömege közel 60 tonna A METEOrOK a világűrből a Föld légkörébe nagy sebességgel belépő, kőből, vasból álló, általában kis méretű égitestek. A légköri gázokkal ütközve felizzanak, a kisebbek elégnek. Útjuk mentén felhevítik, ionizálják a levegőt is, amely sugározni kezd. Az így keletkező, gyorsan haladó fénycsík a hullócsillag jelenség. Ha a meteor túléli a repülést és eléri a földfelszínt, meteoritnak nevezzük. 15

I. CsIllagászat 4. Valós és látszólagos mozgások A tengerparti nyaralás idején megfigyelhetjük, hogy a kikötőbe érkező hajónak először a vitorláját látjuk, és csak később a hajótestet. Tapasztalatunk a Föld gömb alakjának következménye. Legelőször az ókor görög tudósai állították, hogy a Föld gömb alakú. Első emberként Gagarin repült az űrbe és egyszer megkerülte a Földet, a Hold felé tartó űrhajó ablakából pedig elkészültek az egész Földet ábrázoló fényképek is. Amikor a hajó kapitánya jutalmat tűzött ki a Szárazföld! felkiáltásért, miért igyekeztek a hajósinasok az árboc tetejére? Közepes naptávolság Egyenlítői sugara Sarki sugara Közepes földsugár Egyenlítőjének hossza Egy hosszúsági kör hossza Felszíne A Föld legfontosabb adatai 150 millió km (1 CsE) 6378 km 6357 km 6371 km 40 076 km 40 009 km 510 millió km2 miért hosszabb az egyenlítő, mint egy hoszszúsági kör? A FÖLD ALAKJÁNAK szabatos megfogalmazásához nem elég, ha azt mondjuk, gömbölyű. A Föld forog a tengelye körül. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására bolygónk az Egyenlítő mentén kiszélesedett, emiatt a Föld egyenlítői sugara nagyobb, mint a sarki sugár. Így alakját a matematikailag könnyen leírható mértani testek közül a forgási ellipszoiddal közelíthetjük a legjobban. A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára, és egybeesik a közepes tengerszinttel. Ezt az elméleti földalakot geoidnak nevezzük. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért gömb alakú Földről beszélünk. A Föld gömb alakjának egyik következménye, hogy a Nap párhuzamosnak tekinthető sugarai a Föld felszínét különböző földrajzi szélességeken másmás hajlásszögben érik, így különböző mértékben melegítik fel. Megfigyelési pontunkból körbetekintve kör alakú az éggömb és a földfelszín látszólagos metszésvonala, a látóhatár (horizont). Minden nap tapasztaljuk, hogy a Nap A le nem nyugvó Nap. reggel felkel, délben eléri napi útjának Hol készülhetett a fotó? legmagasabb pontját, este lenyugszik. Ez a mozgás csak látszólagos, valójában a Föld tengely körüli forgásának következménye. A valóságot leegyszerűsíti, ha azt mondjuk, hogy a Nap keleten kel és nyugaton nyugszik, mert ez évente csak kétszer van így. Az év többi napján az jellemző, hogy a napfelkelte a látóhatár keleti, a napnyugta a nyugati oldalán történik. Hazánkban a Nap kelése és nyugvása nyáron eltolódik északkeleti, illetve északnyugati, télen délkeleti és délnyugati irányba. Ez már a Föld Nap körüli keringésének következménye, mint ahogy az is, hogy nyáron a Nap magasabban halad az égbolton, mint télen, és a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. 16 A FÖLD FOrOG a tengelye körül, képzelt forgástengelye az Északi- és a Déli-sarkot köti össze a Föld középpontján keresztül. A tengely északi vége a Sarkcsillag felé mutat. E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Az Északi-sark felől szemlélve a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban, tehát nyugatról keletre forog. A Föld tengely körüli forgásának következménye a nappalok és az éjszakák váltakozása. A Nap a gömb alakú Földnek csak az egyik felét világítja meg, de a forgás következtében a megvilágítás határa kelet nyugati irányban állandóan eltolódik. Újabb területek kerülnek a Föld megvilágított felébe, és ennek megfelelően más területek jutnak az árnyékos oldalra. A nappalok és az éjszakák váltakozása meghatározza az ember napi életének ritmusát, az időjárási elemek napi alakulását. A Föld forgásának hatására bolygónkon a mozgó testek például a légtömegek, folyóvizek, tengeráramlások kitérnek eredeti mozgási irányukból. Ezt az erőt eltérítő erőnek vagy első tanulmányozója tiszteletére Coriolisa keringés síkja erőnek nevezzük. A FÖLD ELLIPSZIS ALAKú PÁLyÁN KErING a Nap körül. Keringésének időtartama 1 év (kerekítve 365 és ¼ nap). A Föld képzeletbeli forgástengelyének ferdesége következtében ugyanazon szélességi kör mentén változik a napsugarak hajlásszöge és a megvilágítás időtartama egy év alatt. Az éghajlati övezeteken belül évszakok alakulnak ki, amelyek évről évre megismétlődnek, és befolyásolják az ember életét, gazdasági tevékenységét. Az évszakok váltakozása szempontjából fontosak azok a napok, amikor a Nap a nevezetes szélességi körök az Egyenlítő, a ráktérítő és a Baktérítő fölött delel merőlegesen. Március 21-én a Nap az Egyenlítő felett delel merőlegesen, ezért egyenlő mértékben világítja meg és melegíti fel az északi és a déli félgömböt. A nappal és az éjszaka az egész Földön 12-12 óráig tart. Ez a nap az északi félgömbön a tavaszi, a délin az őszi napéjegyenlőség napja, június 22. a csillagászati tavasz, illetve ősz kezdete. március 21. Június 22-én a Nap a ráktérítő felett delel 90 -ban. Az északi félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, mint a délin, és a nappalok is hosszabbak, mint az éjszakák. szeptember 23. E nap az északi félgömbön a csillagászati nyár, a délin a tél kezdete. E napot követően a Nap merőleges delelése visszafordul az Egyenlítő irányába. Június 22. az északi félgömbön a nyári, a délin a téli napforduló napja. Sarkcsillag a tengely ferdesége 23,5 a Föld forgástengelyének a keringés síkjával 66,5 bezárt szöge az Egyenlítő éggömbre vetített síkja a Föld forgástengelye értelmezd az ábrát! melyek a Föld forgástengelyének jellemzői? December 22-én a Nap a Baktérítő felett delel merőlegesen. A déli félgömb jobban felmelegszik a napsugarak nagyobb hajlásszöge és a hoszszú nappalok miatt. E nap az északi félgömbön a csillagászati tél, a délin a nyár kezdete. E napot követően a Nap merőleges delelése visszafordul az december 22. Egyenlítő irányába. December 22. az északi félgömbön a téli, a délin a nyári napforduló napja. Szeptember 23-án a Nap ismét az Egyenlítő felett delel merőlegesen. Mint március 21-én, egyenlő mértékben világítja meg a két félgömböt, és egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka az egész Földön. Ez a nap az északi félgömbön az őszi, a délin a tavaszi napéjegyenlőség napja, a csillagászati ősz, illetve tavasz kezdete. 1. melyik szélességi körön van egész évben napéjegyenlőség? 2. miért rövidebb nyolc nappal a téli félévünk a nyárinál? 3. Hasonlítsd össze a Föld tengely körüli forgását és nap körüli keringését a Föld mozgásainak időtartamai, irányai és következményei szerint! alkalmazd kepler első és második törvényét a Földre vonatkozóan! 17

I. CsIllagászat Hány óra Van? Arra már régen felfigyelt az ember, hogy a mindennapi élet során több, szabályos időközönként ismétlődő jelenség az égitestek mozgásától függ. Mivel e mozgások időtartama kiszámítható és állandó, ezért a naptárakban használt legtöbb időegység (az év, a holdhónap és a nap) csillagászati jelenségekhez köthető. A többi naptári elemet mesterségesen hozoták létre. Európa nagy részén 1582 óta nálunk is Gergely-naptár van használatban. Milyen naptárt használtak a maják? Ismersz-e más, még használatban lévő naptárt? A NAPI IDŐSZÁMÍTÁS a Földünk tengely körüli forgására vezethető vissza. A Föld egyszeri körülfordulását mérhetjük a Naphoz. Az adott helyen akkor van déli 12 óra, amikor fölötte legnagyobb szögben látszik a Nap. Ettől az időponttól 12 órát visszaszámolva kapjuk meg a helyi nap kezdetét (0 óra), 12 órát hozzáadva pedig a helyi nap végét (24 óra). A napi időszámításnak a Nap deleléséhez viszonyított tagolása a helyi idő. A Nap egy adott hosszúsági kör minden pontján azonos időpontban delel (innen ered a délkörök elnevezés). A Föld tengely körüli forgása miatt azonban eltérő földrajzi hosszúságok felett más-más időpontokban delel a Nap, vagyis minden délkörnek más a helyi ideje. Földünk 24 óra alatt 360 -ot fordul a tengelye körül, így egy óra alatt 15 -ot tesz meg. A Föld Ny K-i forgásának megfelelően tőlünk 15 -kal keletre már egy órával több, tőlünk 15 -kal nyugatra egy órával kevesebb a helyi idő. Fokonként 4 perc az eltérés. Ha óráink mindig a helyi időt mutatnák, akkor keleti vagy nyugati irányú utazásaink során folyamatosan igazítani kellene őket. Dönthetnénk úgy is, hogy az egész Földön a greenwichi helyi időt használjuk, de ez sem lenne célszerű, mert ugyanahhoz az időhöz más-más napi feladatok kötődnének. Amikor Greenwichben reggel 6 óra és ébresztő van, ugyanehhez a reggeli időhöz Pekingben a kora délutáni tennivaló kapcsolódik. Célszerű volt hát egy olyan időszámítás bevezetése, amelynél a Nap mindig csaknem 12 órakor delel. 18 A Földet ezért a hosszúsági körök mentén 24 időzónára osztották, és azonos időzónákon belül egységesített, úgynevezett zónaidőt használnak. Az első zóna a greenwichi kezdő délkörtől a keleti és nyugati hosszúság 7,5 fokáig terjed. Ebben az időzónában az órák mindenütt a Greenwichben mért helyi időt (a világidőt) mutatják (GMT-nek vagy UTC-nek rövidítik). A határoló délköröket átlépve kelet felé egy órával előbbre, nyugat felé eggyel vissza kell állítani az órákat. Magyarország Greenwichtől keletre fekszik, a mi zónaidőnk UTC+1. péntek 18 óra szombat 18 óra 180 24 óra péntekről szombatra virradóan szombat 12 óra a Föld forgása 0 szombat 6 óra A dátumválasztó vonala A greenwichi csillagvizsgáló órája a helyi időt mutatja, ezt tekintjük az egész Földön egységes világidőnek. Az óra számlapja szokatlan módon 24 órára van beosztva 1. mennyi a helyi idő magyarország legkeletibb pontján, garbolcon (k. h. 23 ), ha a legnyugatabbi ponton, Felsőszölnökön (k. h. 16 ) dél van? 2. mennyi a helyi idő sevillában (spanyolország), amikor zágrábban (Horvátország) szombaton 14 óra 25 percet mérnek helyi idő szerint? 3. mennyi a helyi idő new yorkban, ha budapesten hétfő 21 óra van? napsugarak 5. A zónaidő természetesen csak a zóna középvonalánál egyezik meg a helyi idővel; a zóna határainál a különbség fél órára nő. A Föld időzónatérképén látható, hogy az időzónák határainak kijelölése nem követte pontosan a délkörök vonalát, a gyakorlatban igazodtak az országok határaihoz. Nagy területű országok vagy Európa esetén egy-egy zóna 15 foknál nagyobb kiterjedésű területsávot is lefedhet. 1112 1 2 10 9 3 4 8 76 5 1112 1 2 10 9 3 4 8 76 5 1112 1 2 10 9 3 4 8 76 5 los angeles new york london 1112 1 2 10 9 3 4 8 76 5 1112 1 2 10 9 3 4 8 76 5 budapest tokió Nézzük meg az idő múlását egy világutazó szemével! Ha a kiindulási pontban szombat reggel 6 óra van, 180 ot kelet felé haladva 12 órával több (szombat 18 óra), ugyanennyit nyugat felé haladva 12 órával kevesebb (péntek 18 óra) lenne az idő. Ebben az esetben tehát ugyanott péntek és szombat 18 óra is lenne egyszerre. Ezért vezették be a dátumválasztó vonalat. Ha a világutazó ezt a vonalat keletről nyugatra lépi át, akkor egy nappal előre, ha nyugatról keletre, akkor egy nappal viszsza kell lapoznia naptárát. Vizsgáld meg a térképen a dátumválasztó futását! Vajon miért fut javarészt lakatlan területen? A zónaidőt a kormányok rendeleti úton is megváltoztathatják. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást, amikor óráinkat egy órával előbbre állítjuk. Ezzel energiát spórolunk, és a nyári időszámítás kedvező hatással van a szabadidő eltöltésére is. 1. melyik napon és hány órakor kell debrecenből telefonálnod a san Franciscó-i barátodnak, hogy te legyél az első, aki felköszönti a szombati napra eső születésnapján? 2. a Forma-1 újdelhiben rendezett nagydíját hazánkban a televízió élőben, 2012. október 28-án 10 órakor kezdte el közvetíteni. mikor kezdődött a futam újdelhiben? 3. londonba, a 2012-es nyári olimpiára a pekingből induló sportolók 12 órás repülőutat tettek meg. pekingből pénteken 12 óra 30 perckor szállt fel a gép. melyik napon, hány órát mutattak az órák londonban, amikor megérkeztek? 1. nézz utána ki vezette be a négyévenkénti szökőévet! 2. nézz utána kinek a nevéhez fűződik az a naptárreform, amely a ma is használatos gergely-naptár alapja! 3. állapítsd meg az atlasz időzóna térképe alapján, mennyi a zónaidő a felsorolt városokban, ha londonban szerda 7 óra van! a) brazíliaváros b) Helsinki c) sydney d) los angeles 4. mennyi a helyi idő budapesten (k. h. 19 ), amikor a szent István-bazilika harangja delet jelez? EGy ÉV a Föld Nap körüli egyszeri keringése alatt eltelt idő. Ez több, mint 365 nap (pontosan 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc). A keringési idő tehát nem fejezhető ki napok egész számú többszöröseként, és ez némi bonyodalmat okoz a naptárkészítésnél. Ha egy naptári évben 365 napot számítunk, négy év alatt a töredéknapokból 23 óra 15 perc 4 másodperc gyűlik össze. Emiatt a néggyel maradék nélkül osztható év 366 napos szökőév lett. A további pontosítás miatt a százzal maradék nélkül osztható évek közül csak azok a szökőévek, amelyek négyszázzal is oszthatóak. 19

I. CsIllagászat mi Csak az egyik oldalát látjuk 6. Hol található a Nyugalom tengere? Senkit ne vezessen félre a tenger szó, ne a Földön, hanem a Holdon keressük! Az elnevezés Galilei nevéhez fűződik, aki a Hold felszínén megkülönböztette a világos szárazföldeket a sötét tengerektől. A Nyugalom tengere 1969. július 20-án vált igazán ismertté. Itt lépett a Holdra Neil Armstrong, az Apolló 11 utasa és fogalmazta meg híressé vált mondatát: Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Hány ember járt eddig a Holdon? Hol tart napjainkban a holdkutatás? A HOLDAT MEGFIGyELVE azt tapasztaljuk, hogy napról napra változik a képe. Mivel a Hold a Föld körül kering, ezért bolygónkról nézve állandóan változtatja a Naphoz viszonyított helyzetét. A Nap mindig a felé forduló félgömbjét világítja meg, de a Földről ennek különböző nagyságú és alakú részét látjuk. A jelenséget a Hold fényváltozásainak vagy holdfázikövesd végig a Hold soknak nevezzük. Amikor a Hold a fényváltozásait egy teljes Föld és a Nap között helyezkedik el, cikluson keresztül! melyik napújhold van, ekkor nem látjuk, mert szakban kel, delel és nyugszik a a sötét oldalát mutatja felénk. KerinHold? gése során folyamatosan dagad, és kb. két hét múlva már a teljes megvilágított oldalát láthatjuk: ekkor van telihold (holdtölte). Ezt követően két héten át a Hold megvilágított oldalából egyre kevesebbet látunk ( csökken ). Amikor a Hold 90 -ra áll a Naptól, a Földről csak fél korongja látható. Ha ez a növekvő Hold esetén következik be, akkor első negyedről, ha fogyó Holdnál, akkor utolsó negyedről beszélünk. Egy teljes ciklus hossza 29,5 nap. 384 ezer km Átmérője 3476 km Felszíne 38 millió km2 Sűrűsége 3,34 g cm3 a Föld tömegének Tömege Nehézségi gyorsulás Felszíni hőmérséklet 1 -ed része 81 a földi érték 1 -a 6 160 C és 130 C között A Hold legfontosabb adatai A Nap után a Hold a legnagyobb fényességű égitest az égbolton, de a Holdnak saját fénye nincs, csak a Nap sugárzását veri vissza. Földtől való távolsága és méretei azt eredményezik, hogy az égbolton közel akkorának látszik, mint a Nap. Nincs légköre, ezért égboltja teljesen fekete, rajta nappal is látszanak a csillagok. A Holdon az árnyékok élesek és feketék. Két hétig tart a nappal, két hétig az éjszaka. A hosszú nappalokon felszíne erőteljesen felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan lehűl. A légkör és a víz hiánya, valamint a nagy hőingás miatt a Holdon nincs élet. Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel, melyek a meteoritütközések és a nagy hőingadozás miatt erősen aprózódtak. Felszínét így laza törmelék és vastag porréteg borítja. Az Apollo-program utasai és a holdrakéták kőzetmintákat is hoztak a Holdról. A kőzetek közel egyidősek a Naprendszer belső bolygóival. Ebből arra következtethetünk, hogy a Hold és a belső bolygók anyaga egyszerre, azonos módon alakult ki. egy Föld felirattal ellátott papírlapot helyezz a padlóra, a másik x feliratút ragaszd fel az egyik falra! állj a padlóra tett papírlap széle mellé, és fordulj szembe az x jelzésű papírlappal! járd körül a Földet úgy, hogy közben állandóan fordulj arccal az x jel felé! járd körül a Földet úgy is, hogy közben állandóan a Föld felé fordulj! mit igazol a kísérlet? fö l d p ály a földközel földtávol holdpálya naptávol 20 napközel A HOLD MOZGÁSAI a Föld mozgásaihoz hasonlóak. Forog a tengelye körül és kering a Föld körül ellipszis alakú pályán. A Földdel együtt kering a Nap körül, és a Naprendszer részeként kering a Tejútrendszer központja körül is. Mivel a saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyi időt a Föld körüli keringése igénybe vesz (27,3 nap), ez a magyarázata annak, hogy mindig ugyanazt a félgömbjét mutatja a Föld felé. újhold nappal első negyed napkelte napnyugta utolsó negyed éjszaka telihold Újhold és telihold idején általában nincs teljesen egy egyenesben a három égitest. Ha a három égitest teljesen egy egyenesbe esik, és a Föld vagy a Hold a másik árnyékába kerül, akkor beszélhetünk fogyatkozási jelenségről. félárnyék Közepes Föld Holdtávolság napsugarak Nap félárnyék holdpálya Nap H teljes árnyék kúpja teljes árnyék F F földpálya NAPFOGyATKOZÁS újhold idején jöhet létre. Ha a Hold árnyéka a Földre vetődik, mi azt látjuk, hogy a Hold teljesen vagy részlegesen eltakarja a Napot. A Hold árnyékkúpjának sávjában teljes, a félárnyékban pedig részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Az a véletlen, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanakkora átmérőjűnek látszik az égen, a jelenséget különösen érdekessé teszi. földpálya H holdpálya HOLDFOGyATKOZÁS teliholdkor figyelhető meg. Lehet teljes vagy részleges, attól függően, hogy a Hold teljesen vagy csak részben halad át a Föld árnyékkúpjában. A Hold teljes holdfogyatkozáskor sem sötétedik el teljesen, vörös fényben dereng. A napfogyatkozás megfigyelése veszélyeket rejt magában, tilos szabad szemmel vagy megfelelő szűrő nélküli távcsővel megfigyelni. A megfigyeléshez használjunk speciálisan napfogyatkozáshoz való szemüvegeket, szűrőket! A házi készítésű eszközök (kormozott üveg, CD) nem védenek meg a káros sugárzásoktól, sőt a pupilla kitágulása révén még nagyobb egészségi károkat is okozhatnak! 1. készíts magadnak egy egyszerű vázlatrajzot a holdfázisok folyamatáról! lásd el magyarázattal! 2. mikor láthattunk hazánk területéről teljes napfogyatkozást, és mikor következik be újra? 3. milyen körülmények között következik be gyűrűs napfogyatkozás? Hasonlítsd össze a napfogyatkozást és a holdfogyatkozást! 21

II. térképészet 7. tájékozódás a földi térben Földrajzórán falitérképet és atlaszt, kirándulásaink alkalmával autóstérképet, turistatérképet és várostérképet használunk. A hagyományos térképfajták mellett az utóbbi időben megjelentek a digitális térképek is. Mindig a céljaink határozzák meg, hogy melyik típusú térképet választjuk. Milyen elvárásaid lehetnek egy térképpel szemben? KEZDETLEGES TÉRKÉPEKET már az ősember is készített. Kőbe, sziklába, földbe, fába faragva jelölte meg a bebarangolt vadászterületeket, hogy a következő alkalommal a már ismert úton juthasson el oda. Az írott térképek közül a legrégebbieket a mezopotámiai és az egyiptomi kultúra hagyta ránk. A csillagászati és matematikai ismereteken alapuló földmérés, térképkészítés gyakorlati célokat szolgált. A folyók rendszeres áradásai után a földparcellahatárokat újra ki kellett jelölni, a csatornaépítési munkákhoz szükség volt a lejtőviszonyok ismeretére. Mezopotámiában agyagtáblára, az egyiptomiak papiruszlapra, később pergamenre és fatáblára készítették térképeiket. A mi kartográfia szavunk a papirusznád rostjainak elnevezéséből, a kharta szóból ered. A TUDOMÁNYOS TÉRKÉPÉSZET megalapítói a görög Eratoszthenész (Kr. e. 276 194) és a szintén görög Ptolemaiosz (Kr. u. 90 161) voltak. Eratoszthenész rajzolt először térképére fokhálózatot, és megfigyeléseken, méréseken alapuló tényeket sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy a Föld gömbölyű. Elsőként számította ki a délkör hosszát, és a valóságot elég jól megközelítő értéket kapott. Három évszázaddal később Ptolemaiosz fejlesztette tovább a vetülettant, és részletes útmutatót is adott a világ térképének 26 lapon való megszerkesztéséhez. Ptolemaiosz eredeti térképei nem kerültek elő, de fennmaradt híres könyve, a Geographia, melynek megismerése a 15. században a térképnyomtatás megjelenésével együtt forradalmasította az addigi európai térképészetet. (A Geographia leírásai alapján szerkesztett térképek az addig feltérképezett Óvilágot és a feltételezett nagy déli szárazföldet a Terra Australist ábrázolták.) A 15. századtól meginduló nagy földrajzi felfedezések is lendületet adtak a térképészet fejlődésének. A hajózás, a navigáció szükségessé tette a régi térképek újítását és pontosítását, a hadászat, a közigazgatás, a kereskedelem is részletesebb, jobb térképeket követelt. A térképészet történetében fordulópontot jelentettek Mercator (1512 1594) flamand térképész munkái. Szögtartó, tengerhajózást segítő világtérképe a közelmúltig a tengerészek mindennapos eszköze volt, és ő használta először térképgyűjteményére az atlasz szót. A magyar térképészet első tárgyi emléke az 1528-as Lázár-térkép, amely saját korát megelőző, világszínvonalú alkotás. A térkép nagyon részletes hegy- és vízrajza 300 földrajzi névvel és 1300 településnévvel van ellátva. Tudománytörténeti szempontból mérföldkőnek nevezhető a Kitaibel Pál (1757 1817) és Tomcsányi Ádám (1755 1831) készítette móri földrengéstérkép. Az 1810-ben készült térkép a világ első ilyen típusú tematikus térképe. A Tabula Hungariae értelmezése első ránézésre nehéz, mert a térképlap észak helyett északkeletnek van tájolva. A térkép egyetlen példányát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik 22 A 18. században különösen nagy fejlődésnek indult a katonai térképezés, mert a hadmozdulatok tervezése még inkább igényelte a terepviszonyok ismeretét. A terepen végzett katonai felmérések során hazánkról is egyre pontosabb térképek készültek, melyek felújítása és helyesbítése ma már légi felvételek kiértékelésével történik. A légi fényképezés és napjainkban már a nagy felbontóképességű űrfelvételek felhasználásával a térképkészítés gyorsabbá és pontosabbá vált. A terepi felvételezési munkálatok csökkenése jelentős költségmegtakarítást is jelent. A légi- vagy űrfotótérkép készítése során a felvételeket megfelelő vetületi rendszerbe transzformálják, és névrajzzal, illetve jelekkel látják el. A távérzékelési módszerekkel a különböző szakterületek számára nagy pontosságú tematikus térképek is szerkeszthetőek. A műholdas helymeghatározó rendszer és a mobilkommunikáció fejlődése és alkalmazásának általánossá válása egyaránt segíti a térképezést és a térképek navigációs célú felhasználását. A FÖLDGÖMB Földünk arányosan kicsinyített mása. A földgömbön a szélességi és hosszúsági körökből álló koordináta-rendszer a földrajzi fokhálózat segítségével tájékozódhatunk. A földrajzi fokhálózat A Föld forgástengelyére merőleges, Mi a csillagászati alapja a annak középpontján átmenő sík a nevezetes szélességi körök Földet két egyenlő részre északi kijelölésének? és déli félgömbre osztja. E sík és a földfelszín metszésvonala az Egyenlítő. A földgömbre az Egyenlítővel párhuzamosan rajzolt körök a szélességi körök. Kerületük az Egyenlítőtől távolodva csökken, a sarkpontokon ponttá zsugorodnak. Számozásuk észak és dél felé egyaránt az Egyenlítőtől (0 ) kezdődik, és a sarkpontoknál (90 ) végződik. A szélességi körök fokonkénti távolsága azonos, kb. 111 km. A földrajzi szélesség tehát az Egyenlítőtől mért szögtávolság. Nevezetes szélességi körök: Egyenlítő (0 ); Ráktérítő (é. sz. 23,5 ), Baktérítő (d. sz. 23,5 ); északi sarkkör (é. sz. 66,5 ), déli sarkkör (d. sz. 66,5 ); Északi-sark (é. sz. 90 ), Déli-sark (d. sz. 90 ). A hosszúsági körök (délkörök, meridiánok) az Északi-sarkon, az Egyenlítőn és a Déli-sarkon átmenő, a szélességi körökre merőleges gömbi főkörök. Kerületük egyforma, egymástól mért távolságuk változó: legnagyobb az Egyenlítőn, a sarkok felé haladva közelednek egymáshoz, a sarkokon egymást metszve találkoznak. A kezdő hosszúsági kör (0 ) nemzetközi megállapodás szerint 1883 óta Greenwich (London kerülete) csillagvizsgálójának tornyán fut keresztül, és a Földet keleti és nyugati félgömbre osztja. A hosszúsági körök (valójában félkörök) számozása a kezdő hosszúsági körtől keletre és nyugatra 180 -ig történik. A földrajzi hosszúság tehát a kezdő hosszúsági körtől 1. Határozd meg az alábbi mért szögtávolság. helyek pontos földrajzi helyzetét: Mivel egy szélességi és egy hoszkékes, Canberra, atlanta, Sangszúsági kör csak egyetlen pontban haj, oslo! metszheti egymást, a földrajzi 2. Határozd meg lakóhelyed ponszélesség és hosszúság, valamint a tos földrajzi helyzetét! tengerszint feletti magasság adata 3. Mely földrajzi helyet határozegyértelműen meghatározza a földzák meg a megadott földrajzi A kezdő hosszúsági kör Greenwichben felszín egy-egy pontjának helyzetét. koordináták? a) é. sz. 60, k. h. 30 ; b) d. sz. 20, ny. h. 44 ; 1. Mi volt Eratoszthenész megfigyelésének és számításának lényege c) é. sz. 38, ny. h. 122 ; a föld méretére vonatkozóan? d) é. sz. 38, k. h. 140,5. 23

II. térképészet a legrészletesebb térkép MérEtaránya 1 :1 A karácsonyi ajándékok csomagolása nem nagy feladat, ha a testvéred egy jó könyvet kap ajándékba, de próbáltál már gyűrődésmentesen becsomagolni egy kosárlabdát? Hasonlóképp nehéz a térképkészítők feladata, amikor ennek a műveletnek a fordítottjaként megpróbálják a gömb alakú Földet síkba kiteríteni. Ehhez olyan szabályokat alkotnak, amelyek megteremtik a kapcsolatot a gömb- és a síkfelület között. Próbálj meg egy labdára gyűrődésmenetesen csomagolópapírt rásimítani! Mit tapasztalsz? A TÉRKÉP: a gömb alakú Föld, illetve egyes részeinek síkbeli és felülnézeti; arányosan kicsinyített; egyezményes jelrendszerrel rendelkező ábrázolása. SíkBAn kiterítve, vetületen ábrázolják a térképen a földfelszínt. keress példákat a vetületek különböző típusaira az atlaszodban! Síkvetület A földgömbről csak torzítások árán készíthető térkép, mert a gömbfelület torzulásmentesen nem teríthető ki síkba. Ha a földfelszínnek csak egy kis darabjáról kell térképet készíteni, a torzulás mértéke nem szembetűnő, de nagyobb ábrázolandó terület esetén a vetítésből adódó torzulások is jobban érzékelhetőek. A készítendő térkép céljának megfelelően választják ki a legalkalmasabb vetületet, és készítenek területtartó, szögtartó és általános torzulású térképeket. Minden irányban hossztartó vetület nem létezik, csak a kitüntetett irányokba. Melyik vetületet választják a torzulások szerinti típusokból a navigációs céllal készült térképeknél? nagy kiterjedésű gömbi felületek bemutatására? országok méreteinek összehasonlítására? 24 Hengervetület Síkvetület 50 1:20 000 000 5 2 20 45 15 48 22 46 18 16 1:6 000 000 20 47 18 1:1 000 000 A vetítésből adódó torzulások kisebb területeknél kevésbé érzékelhetőek A méretarány megmutatja, hogy a térképen ábrázoltak hányszor kisebbek a valóságosnál. Az 1:100 000 azt jelenti, hogy a térképen pl. 1 cm távolság a valóságban 100 000 cmnek, azaz 1 km-nek felel meg. Az aránymérték, a méretarányból számított, a térképeken feltüntetett skála. Beosztása alapján a 0 pontjától számítva közvetlenül leolvasható, hogy a térképen mért távolság mekkora a valóságban. A térkép méretaránya az ábrázolt terület nagyságától, alakjától és a térképezés céljától függ. Ezek alapján vannak: nagy méretarányú (> 1:10 000) térképek (földhivatalok, települések, tájfutók térképei); közepes méretarányú (1:10 000 1:200 000) térképek (turistatérképek, megyetérképek, katonai térképek, polgári topográfiai térképek); kis méretarányú (<1:200 000) térképek (régiók, országok, kontinensek áttekintő térképei). az 1:40 000 vagy az 1:100 000 méretarány esetében lehet nagyobb területet ábrázolni ugyanakkora méretű térképlapon? vízszintes metszősíkok 150 100 50 0 A szintvonalas domborzatábrázolás értelmezése A TÉRKÉPEKNEK EGYEZMÉNYES JELRENDSZERE van. A harmadik dimenzió érzékeltetésére a térképen különféle rajzi eszközöket és más megoldásokat alkalmaznak. A felszín tengerszint feletti magasságát magassági adatok jelzik. KözépEurópában ezek a Balti-tenger középvízszintjéhez viszonyított tényleges (abszolút) magasságot mutatják méterben kifejezve. Két pont abszolút magasságának különbsége a relatív magasság. Az azonos tengerszint feletti magasságú pontokat összekötő, szabálytalan, önmagába visszatérő vonalat szintvonalnak nevezzük. A szintvonalak futásából a felszín alakjára, kiterjedésére, lejtőinek meredekségére is következtethetünk. A színfokozatos domborzatábrázolás a magasság emelkedését vizek esetén A Luzern környéki sípályákat panorámaa mélységet egyre sötétebb színárnyalatokkal jelzi. képen mutatják be (Svájc) A domborzatárnyékolás a domborzati formákat fény- és árnyékhatásokkal emeli ki. Ezeket az ábrázolási módokat gyakran együtt is alkalmazzák. A domborzatot gyakran jelenítik meg panorámaképekkel, keresztmetszeti rajzokkal, tömbszelvényekkel, számítógépes modellekkel. Hengervetület Kúpvetület Kúpvetület ARÁNYOSAN KISEBBÍTVE ábrázolják térképeink a Föld felszínét, vagy annak egy részét. A kisebbítés mértékét kifejező arányszám a méretarány. 10 0 50 0 8. Síkrajznak nevezzük összefoglaló néven egy térkép minden képi elemét a domborzatot kivéve. A síkrajzhoz tartozik a vízrajz, a határok, a települések, az utak, a vezetékek és a növényzet ábrázolása. A térkép a felszín elemeit alaprajzszerűen vagy különböző jelekkel ábrázolja. névrajznak nevezzük a térképen található nevek, számok, magyarázó írások együttesét. A különféle névcsoportokat (település-, táj-, folyónevek) eltérő betűtípussal és színnel különítik el. A TÉRKÉPEK FAJTÁI tartalmuk szerint: Általános térképek: a természeti és társadalmi környezet tájrajzi elemeit (domborzat, vízrajz, növényzet, települések) mutatják be. Topográfiai térképek: a domborzatot és a tereptárgyakat részletesen ábrázolják. Ebbe a csoportba tartoznak az egyedi igényeknek megfelelő tájékozódási térképek (turista-, autós- és várostérképek). Földrajzi térképek: kontinenseket, országokat, nagy tájakat mutatnak be. Szaktérképek (tematikus térképek): bizonyos természeti, gazdasági, társadalmi jelenségek területi elhelyezkedését, azok mennyiségi jellemzőit tárják fel (pl. földtani, éghajlati, mezőgazdasági, népsűrűségi térképek). 1. keress példákat az atlaszodban a különböző méretarányú és tartalmú térképekre! 2. keress példákat az atlaszodban a domborzatábrázolás különböző módszereire! Újabban a Föld felszínének leírására számítógépes modellek is szolgálnak 25

II. térképészet 9. ÚtItárSunk, a térkép (gyakorlati óra) Kis Göncöl Sarkcsillag D Nagy Göncöl A térképeket a szabadban csak akkor tudjuk helyesen használni, ha a térképi irányok megfelelnek a valódi irányoknak. Ezt az összehangolást elvégezheti helyettünk a navigációs GPS, de iránytűt használva nekünk kell a világtájakhoz igazítani a térképeinket. A megfelelő beállítást nevezzük tájolásnak. A térképi északot a térkép felső szegélye felé a hosszúsági körök vagy a térkép oldalsó keretvonalai mutatják. Adódhat olyan eset, amikor az iránytűvel és térképpel tudsz boldogulni, míg a GPS-szel nem? Mérj és számolj! 1. Debrecen és Szeged légvonalbeli távolsága az 1:1 425 000 méretarányú térképen mérve 12,5 cm. Hány km a két város légvonalbeli távolsága a valóságban? 2. Mérd meg egy cérnaszál és az aránymérték segítségével a két város távolságát a Debrecen Berettyóújfalu Békéscsaba Szeged közúton! Végezd el a távolságmérést görbületmérővel is! 3. Mekkora lesz a területe az 1:20 000 méretarányú várostérképen annak a sportlétesítménynek, amelynek a valóságban az egyik oldala 800 m, a másik pedig 600 m? 4. A Balaton hosszúsága az 1: 850 000 méretarányú térképen mérve 9 cm, legnagyobb szélessége az 1:300 000 méretarányú térképen mérve 4,6 cm. a) Hány km a Balaton hosszúsága és legnagyobb szélessége a valóságban? b) Melyik térkép ábrázolja (a feladatban szereplő két térkép közül) a valóságot kevésbé torzítva? 5. Tokió és Fukushima (ahol 2011 tavaszán földrengés és cunami által okozott atomerőmű-baleset történt) légvonalban 250 km-re található egymástól. Mennyi annak a térképnek a méretaránya, amelyiken a két város távolságát 2,5 cm-nek mérjük? 6. Mekkora a szélességkülönbség Chile legészakibb és legdélibb pontja között? Hány km Chile észak déli kiterjedése? 7. A kontinensek legmagasabb épületének helyszínei: London, Dubaj, Johannesburg, Chicago, Caracas, Gold Coast. Határozd meg a városok koordinátáit! 8. Figyeld meg a térképen a Budapest San Francisco repülőgép útvonalát! Budapest é. sz. 58, k. h. 7 é. sz. 67, ny. h. 15 é. sz. 71, ny. h. 44 é. sz. 65, ny. h. 94 é. sz. 46, ny. h. 116 San Francisco. Miért ezen a légifolyosón halad a repülőgép? 9. Mennyi hazánkon belül a legnagyobb relatív magasság? 26 Túrázz az Aggteleki-karszton! A térkép méretaránya: 1:30 000 Indulj el a Baradla-barlang aggteleki bejáratától a sárga útvonalon az Aggteleki-tóig! Mérd meg az útvonal hosszát (tekints el a szintkülönbségtől)! Az Aggteleki-tótól kapaszkodj fel a Galya-tetőre! Mennyi az Aggteleki-tó és a Galyatető relatív magassága? Készítsd el az Aggteleki-tó és a Galya-tető közötti út keresztmetszetét! Hol van még hazánkban máshol Galya-tető? 12 É 9 3 6 álláspont Az iránytű az északi irány megállapításának megbízható műszere. Használatakor figyelembe kell venni, hogy az acélcsúcson szabadon forgó lemezcsík a mágneses észak déli irányba áll be, amely nem esik egybe a földrajzi (csillagászati) észak déli iránnyal. Hazánkban az eltérés olyan kicsi, hogy az iránymeghatározást nem befolyásolja. A tű É-i végét rendszerint fluoreszkáló festékkel vonják be A térkép iránytűvel történő tájolása során a vízszintesen tartott térképre helyezzük az iránytűt úgy, hogy az iránytű észak déli vonala egybeessen a térképkeret nyugati vagy keleti keretvonalával. Ezután forgassuk a térképet az iránytűvel együtt mindaddig, míg az iránytű mutatójának mágnesezett része a tok É (N) betűje fölé nem kerül. Ekkor a térkép északi iránya megegyezik a valódi északkal, azaz a térkép tájolt. Betájolt térképpel is csak úgy tudunk tájékozódni a terepen, ha ismerjük álláspontunkat. A digitális technika fejlődésének köszönhetően ma már egyre jobban terjed a GPS. A GPS helymeghatározó eszköz amelyhez térkép is tartozhat egyben, megmutatja, hogy éppen hol vagyunk. De hogyan tudjuk meghatározni álláspontunkat hagyományos módszerrel? Derült éjszaka a Sarkcsillag mutatja a földrajzi (csillagászati) északi irányt. Hosszabbítsuk meg képzeletben a Nagy Göncöl két hátsó csillagán áthaladó egyenest, és erre az irányra mérjük rá a két csillag közötti távolság ötszörösét: így megtaláljuk a Sarkcsillagot, amely valamivel halványabban fénylik a Nagy Göncöl csillagainál É Nappal a számlapos óra a déli irány meghatározásában segít. Az órát vízszintes helyzetben úgy fordítjuk, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson. Délelőtt a kismutatótól a számlap 12-es számáig, délután a 12-es számtól a kismutató irányáig bezárt szög felezőegyenese mutatja a déli irányt Milyen tapasztalati megfigyelések nyújthatnak segítséget az észak-déli irány megállapításához? Álláspont meghatározása tereptárgyakkal Álláspont meghatározása hátrametszéssel Akkor találjuk meg legkönnyebben álláspontunkat a térképen, ha olyan tereptárgyaknál (hídnál, útkereszteződésnél) állunk, amelynek jele megtalálható a térképen. Más esetben válasszunk ki kéthárom közeli, térképen is azonosítható tereptárgyat a terepen. A kiválasztott tereptárgyak iránya és becsléssel megállapított távolsága szerint jelöljük ki álláspontunkat a térképen Legalább két, térképen is azonosítható tereptárgyat választunk ki. Ezután a betájolt térképünket rögzítjük. Vonalzót helyezünk az egyik tereptárgy jelére úgy, hogy annak irányvonala a terepen a megfelelő tereptárgy felé mutasson, és az így beállított vonalzó mellett vonalat húzunk. Ugyanezt elvégezzük a másik tereptárgy irányába is. Az álláspontot a két vonal metszése jelöli ki A térképen való gyorsabb keresést szolgálja a keresőhálózat és a névmutató (pl. autós- és településtérképeken). Ezt a módszert alkalmazzák a földrajzi fokhálózattal rendelkező térképeken is. A turistatérképek kilométerhálózata gyors távolságbecslést tesz lehetővé. A hálózat négyzetének egy-egy oldala a méretaránynak megfelelően más és más, de mindig kerek értékű kilométerhosszat jelent. 1. Hogyan állapítható meg a terepen az északi irány? 2. Hogyan történik a térkép tájolása? 3. Milyen módszerekkel állapítható meg az álláspontunk? 27

II. térképészet 10. a távérzékelés térhódítása Ma már a számítógép előtt ülve a világ bármely tájára tehetünk virtuális utazást. Háromdimenziós megjelenítésben kereshetjük fel a városokat, természeti jelenségeket, lemerülhetünk az óceánok mélyére. Bejárhatjuk a galaxisokat, megfigyelhetjük a bolygók mozgását vagy akár a marsjárók útvonalait is. A tájékozódást a Föld háromdimenziós modelljére vetített műholdképek és légi felvételek mellett látványos animációk is segítik. Miért hangsúlyozzuk mégis, hogy a Google Föld program az utazásért, és nem az utazás helyett született? A technika fejlődésével a műholdas távérzékelés egyre nagyobb szerepet kap a tudományos és a gyakorlati életben. A földmegfigyelő műholdakat pályájuk, keringésük tulajdonságai és a feladatuk alapján csoportosíthatjuk. A műholdak kör vagy ellipszis alakú pályán keringenek a Föld körül, földközeli (2000 km-nél alacsonyabb), közepes magasságú (2000 35 786 km) vagy nagy magasságú (35 786 km) pályán. A pálya síkja alapján három fő típust különböztetünk meg: A MŰHOlDAS távérzékelés során a Föld felszínének területeiről, építményeiről, jelenségeiről, folyamatairól úgy nyerünk adatokat, hogy azokkal az érzékelő műszerek nincsenek közvetlen kapcsolatban. A Landsat és a Spot műholdak működése azon alapul, hogy érzékelőik a Napból a Föld felszínére érkező, majd onnan visszaverődő fényt, vagy a Föld és a földfelszíni tárgyak, élőlények által kibocsátott hősugarakat fogják fel. A Terra és az Aqua műholdaknál a műholdon elhelyezett radarjeladó bocsátja ki a sugárzást, melynek egy része a Föld felszínéről visszaverődve jut a műhold érzékelőjébe. Landsat, Spot Terra, Aqua MŰHOlDFElvÉtElEkkEl a mindennapi életben leggyakrabban az időjárás-jelentésekben találkozunk. Műholdfelvételek alapján vizsgálható a légkör összetevőinek tér- és időbeni eloszlása, változása. A látható fény és az infravörös tartományban jól látszanak például a frontokhoz tartozó felhőzónák, a légköri örvények (ciklonok, hurrikánok), a mikrohullámú tartományban vizsgálhatóak a zivatarcellák. Mi az előnye és a hátránya a kétféle érzékelésnek? A pálya síkja egybeesik az Egyenlítő síkjával (EUMETSAT, METEOSAT, NOAA-GOES) A pálya síkja merőleges az Egyenlítő síkjára, a műhold áthalad a sarkok fölött (SPOT, LANDSAT) A meteorológiai műholdakat gyakran állítják geostacionárius pályára. A műholdnak ez a típusa az Egyenlítő síkjában, nagy magasságú pályán kering, a keringési ideje 1 nap, így mindig a Föld ugyanazon pontja felett tartózkodik. A műhold nagy távolsága miatt azonban a felvételek részletessége viszonylag kicsi. A pályasík az Egyenlítő síkjával 0 és 90 közötti szöget zár be (GPS, Galileo) keresd meg francia guyanát és a kourou Űrközpontot a térképen! A műholdak másik típusa csak meghatározott időközönként halad át ugyanazon terület fölött. Egy adott terület folyamatos megfigyelésére nem alkalmasak, de a földfelszín változása a különböző időpontokban készült felvételek összehasonlításával nyomon követhető. Ezek a műholdak alacsonyabban is keringhetnek, így részletesebb felvételeket készíthetnek. 28 Kourou (Francia Guyana) űrközpontból hordozórakéta viszi a Galileo navigációs műholdakat Föld körüli pályára. A műholdak (30 db) három, 56 fokos hajlású, közepes magasságú Föld körüli pályán keringenek nemzetközi viszonylatban a távérzékelés legnagyobb felhasználója a mezőgazdaság. A műholdfelvételek kiértékelésével jól tervezhető a terület adottságaihoz igazodó növénytermesztés, növényvédelem. A talajok termőképessége, a gyomok és kártevők elterjedése kis területen belül is nagy változatosságot mutathat. Ezért nem célszerű a nagy táblákat egységesen kezelni, hanem olcsóbb és hatékonyabb a trágyázást, öntözést, permetezést célzottan a szükséges területre irányítani. Könnyen feltérképezhető a műholdképekről az egyes parcellákon vetett termények pontos kiterjedése és fajtája, és így ellenőrizhető az agrártámogatások igénybevételének jogossága. Megbecsülhető a várható termésmennyiség is. A műholdak a beérkezett elektromágneses sugárzást elektromos jellé alakítják át, és a földi fogadóállomásra továbbítják. A digitális adattömeget számítógépeken futó képfeldolgozó programok teszik láthatóvá. Az így nyert képek nem azonosak a tárgyakról készített fotókkal, ezért ezeket megkülönböztetésül felvételeknek nevezzük. A technika fejlődésével a felbontóképesség 5-10 m-re javult, és várhatóan tovább fog javulni, valamint gyarapszik az érzékelt hullámsávok száma is, így egyre bővül a felhasználók köre. Idősoros műholdfelvétel az Andrew hurrikánról (1992). Egymást követő napokon figyelték meg a hurrikán mozgási irányát, sebességét, fejlődését, ami alapján előrejelzéseket készítettek (GOES-7) A rendszeresen visszatérő műholdak felvételein az erdőirtások időbeli és térbeli változása nyomon követhető (Amazónia). A kiirtott erdők világoszöld és barna színben látszanak (LANDSAT). Az erdészeti szakemberek a fákat károsító betegségek terjedésénél, szennyeződések felmérésénél, erdőtüzek megfékezésénél is használják a műholdfelvételeket 29

II. térképészet A távérzékelés jó kiegészítője a terepi vizsgálatoknak az ásványi nyersanyagkutatásban is. Az ásványkincsek általában jellegzetes geológiai szerkezetek közelében fordulnak elő, melyek a világűrből is azonosíthatóak. A vulkanológusoknak is nagy segítséget nyújt a távérzékelés, mert egyrészt a régi vulkáni krátereket, másrészt az éppen működő vulkánokat az űrfelvételen jól lehet tanulmányozni. Az Etna műholdas képe (TERRA). A vulkán mellékkráteréből kiáramló gőz és füst fehér, a lávafolyamok sötétszürke, a növényzet piros, a folyók világoskék, a tenger fekete színűnek látszanak. A településeket szürkésfehéres színárnyalat jellemzi nagyon fontos feladat az óceánok vizsgálata, mert a bennük lejátszódó folyamatoknak globális hatása van. Műholdak mérik a tengervíz hőmérsékletét, sótartalmát, feltérképezik az óceáni áramlásokat, érzékelőkkel követik az úszó jéghegyeket. Az adatok segítik az éghajlat változásainak előrejelzését. A legkorszerűbb érzékelők azt is lehetővé teszik, hogy az óceánok felszíne alá is belássunk, ami az óceánfenék feltérképezésében vagy a halrajok követésében hatékony segítség. Felhasználják a távérzékelést a környezetvédelemben is. Megfigyelhető pl. a vizek hőszennyezése, olajszennyeződése, az óceánokban a fitoplanktonok túlszaporodása. Az ózonréteg állapotának követése, az egészségre káros légköri szennyezők mennyiségének és eloszlásának vizsgálata is műholdas módszerekkel történik. A műholdas távérzékelés rendkívül hasznos alkalmazási területe a napjainkban egyre gyakrabban bekövetkező természeti/környezeti katasztrófák megfigyelése, a katasztrófaveszélyes területek kijelölése. A vészhelyzetek korai felismerése lehetővé teszi a hatékony védekezést, a károk, szennyeződések továbbterjedésének megakadályozását, segítheti a károk felmérését, a helyreállítási munkálatokat is. Műholdak segítségével történik a legpontosabb és leggyorsabb háromdimenziós helymeghatározás a földön, a vízen és a levegőben. Ezen a területen a GPS (Global Positioning System) az egyik legismertebb rövidítés. A mai GPS alapjait 1973-ban hozták létre az Egyesült Államokban. Elsődlegesen katonai célokra jött létre, de ma már a polgári célú felhasználása a dominánsabb. A GPS-hálózat egy rendkívül jól és sokoldalúan használható, könnyen kezelhető rendszer. A helymeghatározási adatok segítik a közlekedést, a rendőrség, mentőszolgálat, tűzoltóság munkáját, lehetővé teszik járművek, szállítmányok nyomon követését. Használjuk a tájékozódásban kirándulás, síelés vagy egyszerűen autóval való utazás során. járj utána a geocaching játék lényegének! Helyezz el (virtuálisan) egy ládát környezeted valamilyen szempontból érdekesnek tartott helyszínén! add meg a helyszín koordinátáit a leírásával együtt! A múlt század közepétől kezdve rohamosan növekedett az egy-egy területről rendelkezésre álló adatmennyiség (statisztikai adatok, táblázatok, diagramok, térképek stb.). A számítógépek és szoftverek fejlesztése lehetővé tette ezeknek az adatoknak adatbankokban való tárolását, az adatbevitel utáni kiegészítését, módosítását. A felhasználók azt is igényelték, hogy az adatrendezésen túl az információs rendszer segítse őket az adatok értékelésében, elemzésében, modellek készítésében is. Így alakult ki és terjedt el a földrajzi információs rendszer (Geo-információs rendszer, rövidítés: GiS), amelyet hazánkban térinformatika néven is ismernek. ügyfelek utak telkek A Mexikói-öböl és a Nyugat-Atlanti-óceán vizének felszíni hőmérséklete ősszel. A piros szín mintegy 32 C-os, a sötétkék 15 C-os vizet mutat (NASA Aqua) tengerszint feletti magasság földhasználat GPS műholdak A rendszer 24 műholdból áll, amelyek mindegyike naponta kétszer kerüli meg a Földet, a Föld felszíne fölött 20 200 km-es magasságban. Elhelyezkedésük olyan, hogy minden pillanatban a Föld minden pontjáról legalább négy látszódjon egyszerre. Kisugárzott jeleik egyidejű vételére van szükség a hely-, további egyre a magasság meghatározásához korrekciós műhold földi korrekciós állomás vevő A GPS-vevőnek rendelkeznie kell a műholdakon lévő atomórák pontos idejével A műholdakon lévő atomórák nagyon pontosak, de nem tökéletesek. Az eltéréseket a korrekciós földi állomások (és műholdak is) figyelik, és szükség esetén korrigálják azokat A műholdas helymeghatározás gyakorlatilag egy egyszerű időmérésből kiszámított távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meg tudjuk határozni a forrás távolságát. A GPS-vevő egyszerre legalább négy műhold helyzetéből számítja ki a földi helyzetünket. Az Európai Unióban a fejlesztés alatt álló Galileo rendszer 2014-től az amerikai GPS-nél pontosabb helymeghatározást tesz majd lehetővé. 30 A tematikus rétegek által leírt földfelszín A GIS összegyűjti, feldolgozza és elemzi a város- és területrendezéshez kapcsolódó adatokat, amelyeket korábban papíron (térképeken, tervrajzokon) és digitális formában tároltak a szakemberek A GIS-ben a különböző tematikus térképek, illetve információszintek együttes feldolgozását, a közöttük lévő kapcsolatok feltárását végzik el. Óriási előny, hogy a távérzékelési adatok is beépíthetőek a rendszerbe, és azok a nem távérzékelt adatokkal együtt kerülnek további elemzésre. A felszín alatti modellezés legnagyobb gyakorlati felhasználója a bányászat. Számítógépes programokkal modellezték pl. a Pannonmedencét létrehozó folyamatokat, és jelölték ki, hogy hol érdemes még szénhidrogén után kutatni. Felhasználják a térbeli adatbázisokat a felszín alatti vízkészletek felmérésénél, a radioaktív hulladéktemetők elhelyezésénél is (mert segítségükkel modellezhető a talajvízáramlás és az esetleges szennyezés terjedési iránya). Elterjedt a térinformatika alkalmazása a társadalom- és gazdaságföldrajzban is, hiszen alkalmas az adott helyhez kötődő adatok és folyamatok dinamikus elemzésére. Ráadásul, ha az adatokat frissítjük, a megjelenítés automatikusan igazodik az új helyzethez. Ez lehetővé teszi például annak eldöntését, hogy mikor és hol lesz szükség a közeljövőben új iskolára a jelenlegi születési adatok tükrében. Legújabban a GIS üzleti alkalmazásai terjednek rohamosan. Az üzleti szféra felhasználja a GIS-t pl. célzott reklámra, telephely kiválasztására, vagyonkezelésre, kockázatelemzésre, házhozszállítás szervezésére, a legjobb eladási helyek kiválasztására. Fontos megemlíteni az adatok eredetének, minőségének fontosságát: helytálló információkat csak valós adatokból lehet levezetni. 1. Gyűjts további példákat a térinformatika társadalmi, gazdasági alkalmazására! 2. Nézz utána, melyek a következő műholdak alkalmazási területei: GOCE, Aquarius, Lacrosse! 31

III. KŐZETBUROK 11. UTaZás a Föld KöZéppOnTja FElé A Kola-félszigeti két évtizedig tartó mélyfúrást 1989-ben befejezték. A fúrás a tervezett 15 km helyett csak 12 km mélyre hatolt a földkéregbe mégis a mai napig ez a legnagyobb mélység, ameddig a Föld belsejébe jutottunk. A legnagyobb nehézséget a magas hőmérséklet okozta, 12 km mélyen a várt 100 C helyett már 180 C uralkodott. Pedig a Föld belseje felé haladva a Baltipajzs területén a hőmérséklet nem emelkedik olyan gyorsan, mint a vékonyabb kéregrészű területeken. Számold ki, hogy a Föld sugarának hányad részéig jutott le a fúrófej! FÖLDÜNK BELSŐ SZERKEZETÉT a Vizsgáld meg az ábrákat! kutatók közvetett módszerekkel vizsmi jellemző a primer (p) és gálják. A 20. század elején fedezték fel, a szekunder (s) hullámok terjedéhogy a Föld belsejében terjedő földrensére? Hogyan utalnak a Föld géshullámok sebessége a különböző belsejének sűrűség-, illetve halsűrűségű rétegekben eltérő. Ha egy mazállapot-változásaira? hullám két eltérő vezetőképességű anyag határfelületére érkezik, akkor sebessége megváltozik, elhajlást vagy visszaverődést szenved, illetve elnyelődik. A felszínre visszaérkező hullámok tulajdonságaiból következtettek arra, hogy a Föld belseje koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakra tagolódik, melyeket néhány km vastag (gyakorlatilag éles) határfelületek választanak el egymástól. Az egyes gömbhéjak fizikai jellemzőikben és vegyi összetételükben is különböznek egymástól. A NYOMÁS a mélység függvényében Hogyan változik a nyofolyamatosan növekszik. más, a sűrűség és a hőa SŰRŰSÉG növekedése ezzel szemben mérséklet a Föld belseje felé a határfelületeknél ugrásszerű változáhaladva? sokat mutat. A HŐMÉRSÉKLET szintén nő a mélység felé haladva. (Ez kb. 20 méter mélységtől érződik csak, mert eddig a szintig a hőmérséklet évszakosan ingadozik.) A hőmérséklet-emelkedés mértékét geotermikus gradiensnek nevezzük, átlagértéke a kőzetburokban 100 m-enként 3 C. Valószínű, hogy a kőzetburoknál mélyebben a geotermikus gradiens csökken, mert a Föld középpontjában 5000 C körüli hőmérsékletet feltételeznek. Jelenlegi ismereteink szerint a Föld belső hője radioaktív elemek (uránium, tórium) bomlásából származik. A hő a Föld belsejében termelődik, tehát amit mi befelé haladva hőmérséklet-növekedésnek értelmezünk, az tulajdonképpen a hőmérséklet csökkenése belülről kifelé haladva. A geotermikus gradiens kőzetburokban mért átlagértéke nagy területi különbségeket mutat a Földön. Az ősmasszívumok területén 1 C/100 m körüli, míg a vulkáni területeken vagy a vékonyabb kérgű és fiatal üledékgyűjtő medencékben (mint hazánk területén is) az átlagnál jóval nagyobb (5-7 C/100 m) a hőmérséklet-emelkedés. 32 földköpeny kéreg v km h 14 12 10 8 6 4 2 külső mag belső mag A Föld belső hőjéből származó geotermikus energia napjaink egyik legfontosabb, környezetkímélő energiahordozója. Legtöbbször hévíz közvetítésével hasznosítják fűtésre, sőt villamos áram termelésére is. Hasznosításában élen jár Olaszország, Izland, Oroszország, Japán, Új-Zéland, Mexikó és az Egyesült Államok. Hazánk a hévízkincséből adódó lehetőségeit még korántsem aknázta ki teljesen. Gyűjtsd össze a hévíz hasznosításának lehetőségeit hazánkban! Geotermikus erőmű Larderelloban (Toscana, Olaszország) A FÖLDKÉREG a Föld legkülső rétege. A kontinensek ún. szárazföldi kérge 30-40 km vastag, és két fő részre osztható: a felső, Si-ban és Al-ban gazdag gránitos, és az alsó, Si-ban kevésbé, Mg-ban gazdag gabbrós rétegre. Az óceánok aljzatában található óceáni kéreg 7-11 km vastag, a felépítésében a Mg-ban gazdag kőzetek két változata, a bazalt és a gabbró vesz részt: ez alapján nevezik bazaltos-gabbrós kéregnek. 1. 2. 3. P-hullám S-hullám 4. 2000 p ( 1011 Pa) 4000 6000 nyomás 4 3 2 1 h (km) 0 2000 g cm3 4000 6000 sűrűség 10 5 h (km) 0 2000 4000 6000 A földrengéshullámok sebessége, a nyomás és a sűrűség alakulása a Föld belsejében A MAG a Föld legbelső gömbhéja. A mag fő alkotóelemei feltehetően a vas és a nikkel, ugyanis sűrűsége ezekhez áll közel, és bizonyos meteoritok anyaga is ilyen összetételű. 3. A földköpeny alsó része szilárd. 4. A külső mag folyékony, benne a viszonylag kisebb nyomás miatt a kőzetek olvadt állapotban vannak jelen. h (km) 0 A felső köpenyen belül (50-100)350 km közötti mélységben található az asztenoszféra képlékeny anyaga. Ez szilárd anyagot jelent, de a hosszú ideig fennálló erőhatásra (magas nyomás és hőmérséklet mellett) plasztikussá válik. 2. A FöldköpeNY 2900 km mélységig húzódik. Összetételében a fémes elemek (vas, magnézium) játszanak döntő szerepet. Ez a gömbhéj a Föld tömegének közel 70%-át teszi ki. 1. A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd rétege együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát. Az asztenoszférához képest merev, ridegen viselkedő kőzetekből áll. A kőzetburok átlagos vastagsága a szárazföldek alatt 70-100 km, az óceánok alatt 50 km. 5. 5. A belső mag szilárd, benne olyan óriási nyomás uralkodik, hogy a vas-nikkel összetételű anyaga a 4500-5000 C-ra becsült hőmérsékleten sem olvad meg. Kezdetben a Föld anyagi eloszlása homogén volt. A koncentrikusan rendeződő gömbhéjak (geoszférák) kialakulása az izzó állapotba került Föld fokozatos lehűlésével, tengely körüli forgásával és a nehézségi erővel magyarázható. A nehéz elemek a magban, a könnyebbek a külső övekben koncentrálódtak. A belső gömbhéjakon (földkéreg, földköpeny, földmag) kívül koncentrikusan rendeződtek a külső gömbhéjak is: a vízburok (hidroszféra) és a légkör (atmoszféra). A bioszféra az élővilág lakóhelyét jelenti a Földön, amely kiterjed a víz- és talajburok egészére, a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére, felszínközeli szintjeire. 1. Hasonlítsd össze a szárazföldi és az óceáni kőzetburok kőzettani felépítését, vastagságát! 2. a földkéreg és a földköpeny találkozási zónáját geofizikus leírójáról Mohorovičić-felületnek nevezzük. nézz utána miért Mohorovičić volt a névadó! 3. Melyek a hévizek hasznosításának környezeti problémái? 33

III. KŐZETBUROK 12. TUTajOK a TűZócEánOn 2. A térkép nézegetése közben feltűnhet, hogy vannak kontinensek, amelyek partvonala jól öszszeilleszthető. Mintha szétvándoroltak volna a földtörténet során. Innen indult ki Alfred Wegener az 1910-es évek elején, ahonnan már előtte többen is. A logikus érvekkel alátámasztott elméletét azonban a korabeli kutatók nagy része elutasította, mert Wegener nem tudott magyarázatot adni a kontinenseket mozgató erőkre. Ráadásul végzettsége szerint meteorológus volt, nem geológus... Mely mai kontinensek partvonalai illeszthetőek jól össze? A kőzetburok nem folyamatos és egybefüggő, hanem darabokból, úgynevezett lemezekből áll, amelyek egymáshoz képest állandóan mozgásban vannak. A lemeztektonika a lemezek mozgásával kapcsolatos jelenségeket vizsgálja. A kőzetlemezeket kétféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Északamerikai -lemez KaribiKókusz- lemez lemez DélPaci ikusnazcaamerikai lemez lemez -lemez Horizontális kiterjedésük alapján hét nagyobb (Eurázsiai-, Afrikai-, Észak-amerikai-, Dél-amerikai-, Ausztrál Indiai-, Antarktiszi-, Csendes-óceáni- [Pacifikus-] lemez) és több kisebb lemezt (Arab-, Fülöp-, Nazca-, Kókusz- és Karibi-lemez) különböztetünk meg. cm év Csendes-óceáni-lemez Nazca-lemez 17-18 Nazca-lemez Dél-amerikai-lemez 10-11 Észak-amerikai-lemez Eurázsiai-lemez Csendes-óceáni-lemez Észak-amerikai-lemez A lemezmozgások sebessége 34 2-3 5-6 3. 1. 2. 3. 4. 5. Eurázsiailemez Arablemez Afrikailemez Fülöplemez Ausztrál Indiailemez Antarktiszilemez Felépítésük szerint megkülönböztetünk óceáni (pl. Pacifikus-, Fülöp- és a Nazca-lemez) és szárazföldi (pl. Arab-lemez) kőzetlemezeket. Az óceáni kőzetlemez vékonyabb, kérge bazaltos-gabbrós kőzetekből áll. A szárazföldi kőzetlemez vastagabb, kérgét alul a gabbrós, felül a kisebb sűrűségű gránitos kőzetek építik fel. A gránitos kéregrész miatt a szárazföldi lemez átlagsűrűsége kisebb az óceáni lemeznél. A nagy kőzetlemezek többsége viszont vegyes felépítésű: szárazföldi és óceáni típusú kéregrészeket egyaránt hordoz a hátán. lemezhatárok 4. Mutasd meg a kőzetlemezek határait domborzati térképen is! Vigyázz! a kontinensneveket viselő lemezek határai általában nem esnek egybe a kontinensek szegélyeivel! A lemezeket az asztenoszférában zajló anyagáramlások mozgatják, de szerepe van az óceáni hátságok mentén felnyomuló bazaltos lávatömegek nyomóerejének is, és az alábukó lemez súlyából származó húzóerőnek is. Az egyes kőzetlemezek mozgási sebessége a lemezhatárokon eltérő (néhány cm évente), és nemcsak nagysága, hanem iránya is változik a Föld története során. A mozgás minden részlete még nem tisztázott. A LEMEZEK TÁVOLODÁSA általában a kontinentális lemezen indul 1. meg: az áramlási cellák felszálló 5. ágai fölött elvékonyodik a litoszféra, hasadékvölgy képződik (pl. Keletafrikai-árok). A hosszanti hasadékvölgyön keresztül felszínre jut az asztenoszféra fémekben gazdag olvadt anyaga. A kőzetolvadék lehűlve hozzáforr a hasadék peóceánközépi hátság hasadékvölggyel reméhez, a nyomában felhatoló Mélytengeri árok olvadék pedig helyet követelve Közeledő (ütköző) kontinentális lemezek magának széttolja a lemezeket. Távolodó kontinentális lemezek - hasadékvölgy párhuzamosan mozgó lemezek A folyamat előrehaladtával a szárazföldi árokba benyomul a tenger (ebben a fázisban van a Vöröstenger), amely évmilliók alatt óceánná szélesedhet (kinyílt óceán az Atlantióceán). Tehát a távolodó lemezhatárok épülő határok, melyek mentén új óceáni litoszféra jön létre. Az óceánok mélyén a hosszanti hasadékvölgy két oldalán óceánközépi hátságok alakulnak ki. Ezek az egész Földet behálózó tenger alatti hegyvonulatok 1-2 km-nyire közelítik meg a tengerszintet, kivételes esetben ki is emelkedhetnek belőle (pl. Izland szigete). Az Észak-amerikai- és az Eurázsiai-lemez határa Izlandon Hogyan változik a hasadékvölgytől távolodva a bazaltos kőzetek kora? LEMEZEK KÖZELEDÉSEKOR óceáni kőzetlemez találkozhat szárazföldi vagy egy másik óceáni lemezzel, de két szárazföldi lemez is ütközhet. Ha az ütközésben óceáni lemez is részt vesz, akkor a nagyobb sűrűségű óceáni lemez 40-60 közötti síkban a kontinentális lemez vagy a fiatalabb (a kevésbé lehűlt és kisebb sűrűségű) óceáni lemez alá bukik, és fokozatosan beolvad az asztenoszférába. Az alábukó, pusztuló lemez vonalát mélytengeri árok jelöli ki. Ez a folyamat zajlik a Nazca- és a Délamerikai-, illetve a Csendes-óceáni- és a Fülöp-lemez határán. A kontinentális lemezek ütközésekor nincs tartós alábukás, inkább csak alácsúszásra kerülhet sor a kisebb sűrűségük miatt. A két korábbi kontinensből egy egységes jön létre, találkozási felületük mentén pedig hegylánc emelkedik ki. Erre példa a Himalája az Ausztrál Indiai- és az Eurázsiai-lemez határán. AZ EGyMÁSSAL párhuzamos távolodás vagy közeledés nélküli horizontális elcsúszás a harmadik mozgásforma. A leghíresebb példa erre a kaliforniai Szent András-törésvonal és a törökországi Anatoliai-vetődés. Az aktív geológiai jelenségek (vulkánosság, földrengések, hegységképződés) leginkább a lemezhatárokhoz kapcsolódnak, a lemezbelsők viszonylag nyugodt területek. Melyik óceáni medencében alakult ki a legtöbb mélytengeri árok? Mire lehet ebből következtetni? 1. Hogyan mozognak egymáshoz képest a kőzetlemezek? 2. Mik jelölik ki az egyes lemezek határát? 3. a határok jellegéből következtess a lemezmozgás típusaira! A Szent András-törésvonal 1300 km hoszszan nyúlik Nyugat-Kaliforniában (USA) 35

III. KŐZETBUROK 13. KIlEnG a szeizmográf A földrengéseket a mai napig nem sikerül megbízhatóan előre jelezni. Évente ugyan 7-800 ezerszer is jelezhetnek a szeizmográfok, de csak néhány földrengésről olvashatunk az újságokban, hisz a lakott területen kívüli, illetve kis erejű rengéseknek nincs hírértéke. Az elmúlt években több súlyos katasztrófáról kaptunk részletes tájékoztatást Haititől Indonéziáig, a 2011-es japán rengés például az utóbbi száz év hatodik legnagyobb földrengése volt. Nevezd meg a 2011-es japán földrengésben részt vevő lemezeket! A FÖLDRENGÉSEK KELETKEZÉSÉT a lemeztektonikai elmélettel magyarázhatjuk. A kőzetlemezek mozgása miatt a kőzetekben nagy mennyiségű energia halmozódik fel. Bizonyos küszöbérték felett a kőzetlemez hirtelen eltörik, illetve elmozdul. Ekkor a felhalmozott energia egyszerre felszabadul és rugalmas hullámként halad végig a kőzetekben. ennek következménye a Föld felszínének hirtelen rázkódása, a földrengés. A földrengések mélységbeli kipattanásának helyét rengésfészeknek (hipocentrum) nevezzük. A hipocentrum földfelszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A rengésfészekből induló rengéshullámok (általában) az epicentrumba jutnak el leghamarabb, itt rázzák meg legerősebben a Föld felszínét. A rengésközponttól oldalirányban távolodva a földrengés epicentrum erőssége csökken. Vannak a Földnek olyan zónái, ahol előbb-utóbb bekövetkezik egy nagy erejű földrengés, ezek a zónák a hipocentrum kőzetlemezhatárokkal esnek egybe. A veszélyeztetett területeken emberek A földrengéshullámok terjedése milliói élik mindenmelyek a leginkább földrengénapjaikat. ses zónák? A Csendes-óceán körüli övezet, ahol a földrengések 70%-a, és a Földközi-tenger térségétől Törökországon, Közép-Ázsián, Kínán keresztül az indonéz szigetvilágig húzódó sáv, ahol a világ földrengéseinek 15%-a pattan ki. Hasonlítsd össze a földnézd meg a MagyarorMelyek a földrengésbiztosabb rengések epicentrumait szági Földrengési Informáhelyek? feltüntető térképet a lemezhatációs Rendszer honlapját! Az egyes kőzetlemezek belső terülerok térképével! Melyik típusú lewww.foldrenges.hu tei, ahol nem gyakoriak a földrengémezmozgás váltja ki a legtöbb Mennyire van földrengésekkel sek, és azok is közepes vagy kisebb földrengést? veszélyeztetve hazánk területe? erősségűek. 36 A szeizmológusok a földrengés méretét a Richter-skála számadatával (magnitúdó, jele: M) adják meg, amelynek alapja a hipocentrumban felszabadult energia nagysága. A skála minden egyes fokozata harmincszoros energianövekedést jelent. A Richter-skálának elméletileg nincs felső határa, de a gyakorlatban létezik egy határérték, melynél nagyobb földrengés nem fordulhat elő. Az ismert legnagyobb földrengés magnitúdója M = 9,5 körüli (Chile, 1960). Körülbelül mennyi a felszabadult energiamennyiség különbsége a 2011. év két földrengése között? [Oroszlány (M=4,8) és japán (M=9,0)] A FÖLDRENGÉSEK ELŐREJELZÉSÉVEL a földrengéstan (szeizmológia) foglalkozik. A tudományág sokat fejlődött, de még nagyon messze van attól, hogy a földrengések helyét, időpontját, és azok méretét pontosan meg tudja határozni. A földrengések romboló hatását viszont lehet csökkenteni, ha az ember a környezet hasznosítása során figyelembe veszi a földtani adottságokat. Sok földrengésnél nem maga a földmozgás, hanem annak kísérőjelenségei okozzák a legnagyobb pusztítást. A városokban a gázés villanyvezetékek sérülése, és a miattuk kialakuló robbanások, tűzvészek okozhatnak nagy károkat. A földrengés elleni védelem fontos módja Port-Au-Prince, a főváros (Haiti) a megelőzés. Amerikában és Japánban a magyar Tarics Sándor szabadalmát használják az építkezéseknél. Ennek lényege, hogy az épületek, hidak nem érintkeznek közvetlenül a talajréteggel, közöttük acéllapok közé préselt gumirétegek vannak. A vas-gumi pogácsák együtt mozognak az építményekkel, és eközben tompítják a földrengés energiáját. Különösen fontos a kórházak, mentő- és tűzoltóállomások, atomerőművek és vegyi üzemek építésénél figyelembe venni, hogy azok a várható legnagyobb rengés után is üzemképesek maradjanak. Az intelligens szeizmikus épületben egy számítógép vészhelyzetben egy olyan rendszert indít be, amely földmozgásokat érzékelve megkezdi az épület ellenkező irányba történő lengetését. Ha a földrengés epicentruma a tenger alatt található, és megfelelően nagy az erőssége, akkor tengerrengés keletkezhet. Az epicentrum feletti víztömeg megmozdulása hatalmas szökőárt (japánul cunamit) okozhat, amely akár 30 m magas vízfallal törhet a partokra. A cunami elleni védekezés lehetősége a szökőárriasztó rendszerek kiépítése: a tenger alatti nyomásmérő érzékelőkkel, műholdas megfigyeléssel követni lehet a kialakult szökőár terjedését, és riasztást lehet kiadni a veszélyeztetett partszakaszokon. 1. Fogalmazd meg a nemzetközi segítségnyújtás fontosságát katasztrófahelyzetben! 2. Melyek a tudomány legújabb eredményei a földrengések előrejelzésében? Szeizmográf működés közben. A szeizmográf műszeres mérésein alapulva dolgozta ki Charles Francis Richter amerikai szeizmológus az 1930-as években a róla elnevezett skálát SEGíTSÉG HAiTiNEK 2010 januárjában Haiti történelmének legszörnyűbb katasztrófáját élte át: a Richter-skála szerinti 7-es magnitúdójú földrengésben amely leginkább a fővárost és környékét sújtotta 230 ezer ember vesztette életét, több mint másfél millióan váltak hajléktalanná, 390 ezer épület lett lakhatatlan. Emberek százezrei éltek hónapokon keresztül sátortáborokban, tiszta víz és közművek nélkül. A világ országai és nemzetközi szervezetei gyorsan reagáltak a földrengés hírére, orvosok, mentőcsapatok indultak a helyszínre. Első fázisban a romok alatt rekedtek felkutatása és a sebesültek ellátása volt a legsürgetőbb feladat. A segélyszállítmányokkal alapvető élelmiszerek és más létfontosságú eszközök (gyógyszerek, víztisztítók, takarók, sátrak) érkeztek a szigetországba. A földrengés által érintett embereknek az azonnali ellátáson túl pszichológiai segítségnyújtásra is nagy szükségük volt. Világszerte megindult az adománygyűjtés: a segélyszervezetek közvetítésével sok-sok magánszemély és cég adománya, segélykoncertek, sportversenyek bevételei jutottak el a földrengés áldozataihoz. A rövid távon biztosított humanitárius segítségnyújtáson túl folyamatos támogatásra is szükség van, hogy Haiti gazdasága talpra álljon, és az újjáépítés földrengésbiztos módon történjen meg. A 2010-es földrengés óriási pusztításának oka ugyanis a gyenge minőségű építőanyagok mellett abban rejlett, hogy Haitin eddig a hurrikánok elleni védekezésre készültek inkább. 37

III. KŐZETBUROK A Columbia-fennsík bazalttakarója (USA) 14. a GIGásZI KaZán földkéreg litoszféra asztenoszféra földköpeny A MAGMA oldott gázokat is tartalmazó kőzetolvadék. Akkor keletkezik, amikor a földkéregben vagy a köpenyben a hőmérséklet olyan magasra emelkedik, amely a kőzetek megolvadásához vezet. A magmának hatalmas energiája van, képes arra, hogy a nehézségi erő ellenében a kőzetburokban fölfelé mozogjon. A felszínt nem Mely tényezők hatására minden esetben kerülnek a kőzetek olvadt éri el: ha megreked állapotba? Mi a hasonlóság és a mélyben, akkor az különbség a magma és a láva alacsonyabb hőközött? mérsékletű szintben a felszín alatt szilárdul kőzetté. Ebben az esetben beszélünk mélységi magmatizmusról. A folyamat során mélységi magmás kőzetek (gabbró, diorit, gránit) és mélységi magmás ércek keletkeznek. Vulkánosságról akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét. A magma felszínre kerülési helyén képződik a vulkán, a felszínre kerülő magmát lávának nevezzük. A lávából vulkáni kiömlési kőzetek (bazalt, andezit, riolit), a lávafoszlányokból, kőzettörmelékből vulkáni törmelékes kőzetek (tufák) keletkeznek, miközben vulkanikus gázok keverednek a légkörbe. atmoszféra troposzféra sztratoszféra stratoszféra A vulkáni jelenségeket már az ókori rómaiak is ismerték. Vulcanust, a tűz istenét egy Szicíliához közeli kis sziget hegyének gyomrába képzelték, ahol fegyvert kovácsol más isteneknek és haragos kedvében izzó köveket röpít a felszínre. Pluto volt az alvilág istene, akit a föld alatti kincsek, fel nem tárt bányák istenének is gondoltak. A mitológiát tükrözik az elnevezések is: megkülönböztetünk felszín alatti, plutonikus magmatizmust és felszíni magmatizmust, azaz a vulkanizmus folyamatait. Keresd meg a térképen Vulcanus otthonát! A lávaömlések többsége tenger alatt következik be. A tengervíz hűtő hatása miatt a bazaltláva külső burka hamar megszilárdul, ezen a kérgen azonban még ki-kibuggyan a forró láva, kerekded formát, párnalávát hozva létre. A szárazföldön felszínre kerülő hígan folyós bazaltlávából lapos bazaltfennsíkok jönnek létre. A földtani múlt hasadékvulkanizmusa hozta létre a Dekkán-fennsík, a Columbia-fennsík és az Etióp-magasföld többszintes lávatakaróit. KÖZELEDŐ ÉS ALÁBuKÓ LEMEZSZEGÉLyEKRŐL beszélhetünk a mélytengeri árkokhoz kötődő vulkánoknál. Bár csak töredékét szolgáltatják a felszínre érkező magmának, mégis ezeket lehet leginkább tanulmányozni, mert működésük látványosabb, és jobban meg is közelíthetőek, mint az óceánok víztömege alatti vulkánok. A mélytengeri árkok mentén az alábukó kőzetlemez és a hátán utazó vízdús üledékek anyaga lefelé haladva fokozatosan megolvad. Az olvadás gázokban gazdag, nagy nyomású magmát eredményez, amely a szárazföldi kőzetlemezt áttörve jut ki a felszínre. A magas hőmérsékletű (800-900 C) kőzetolvadék nem megállás nélkül tör a felszín felé, hanem a szárazföldi kéregben (óriási magmakamrákban) felgyűlik. A hő hatására a magmába beleolvad a szárazföldi kéreg SiO2-ban gazdag kőzetanyaga is. Így a felszínre törő kőzetolvadék több SiO2-ot, kevesebb fémet tartalmaz, noha az alábukó óceáni lemez önmagában bazaltos összetételű olvadékot szolgáltatott volna. Ezeknek a vulkánoknak a lávája sűrűbben folyik, belőle meredekebb lejtőjű vulkáni kúpok épülnek. A magas gáztartalom miatt a kitörések gyakran heves robbanásokkal járnak, és nemcsak lávaömlést, hanem törmelékszórást is eredményeznek, amelyből vulkáni törmelékes kőzet, tufa képződik. Az egymást követő lávaömlésből és törmelékszórásból rétegvulkánok épülnek fel. Az alábukó lemezszegélyekhez kapcsolódó vulkánok uralkodó kőzetei az andezit, andezittufa és a riolit, riolittufa. A kéreg kőzetei közé benyomuló, megrekedő és ott kihűlő magmából diorit és gránit kőzettömegek keletkeznek. 2. 1. 2. Magyarázd meg a kőzetlemezek tulajdonságaival, hogy miért történik alábukás! a kürtő közvetíti a kőzetolvadékot a magmakamrából a kráter felé. a magasra nőtt csúcskráteres tűzhányóknál a tűzhányó oldalában mellékkráterek is működésbe léphetnek, és a vulkánok oldalán újabb, kisebb kúpok (parazitakúpok) épülnek. 3. 3. 4. 4. 5. TÁVOLODÓ LEMEZHATÁROKHOZ köthető a felszínre érkező magma 80%-a, mely főképp az óceánközépi hátságok hasadékvölgyein keresztül kerül a felszínre. A magma nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik, hőmérséklete ezért igen magas (1100-1200 C), fémes elegyrészekben (magnézium, vas, mangán) gazdag, SiO2-ban viszont szegény. A lávából bazalt, a kéregben megrekedő magmából gabbró képződik. 38 Alábukó lemezszegély vulkanizmusa 1. a kráter a kürtő felső, tölcsérszerűen kiszélesedő, felszínre nyíló szakasza. A magmatizmus sematikus ábrája A VuLKÁNi TEVÉKENySÉG a lemeztektonikai magyarázat szerint döntően a lemezhatárokhoz kötődik. A különböző típusú lemezszegélyeken eltérő összetételű magma nyomul a felszínre. A magma tulajdonságai (hőmérséklete, összetétele, a gázok mennyisége, folyóssága) meghatározzák a működés jellegét, a kialakuló vulkáni formákat. A párnalávák szokásos mérete 0,5-1 m. A párnaláva semmi mással nem téveszthető össze, mindig víz alatt jön létre. Jelenlétét felismerték a Föld idős, 3,5 milliárd éves kőzeteiben. Innen tudjuk, hogy a Földön ekkor már volt óceáni környezet lávafolyás 5. Vulkáni törmelékes kőzetek 6. Magmakamra A rétegvulkán szerkezete 6. 39

III. KŐZETBUROK A rétegvulkánok andezit és andezittufa rétegek váltakozásából épülnek fel. Ide tartozik a Fuji, a Vezúv, az etna és a Mount St. Helens. A japánok szent hegye, a Fuji, az egyik legszabályosabb rétegvulkán projekt feladatok nézz utána a st. Helens 1980-as kitörésének, amelynek minden rezdülését műszerekkel, kamerákkal követték nyomon! A St. Helens vulkán 1980-ban történt kitörése a levegőbe röpítette az eredeti kúp 400 m-nyi tetejét (USA) A Hawaii-szigetek legmagasabb vulkánja a Mauna Loa bazaltból felépülő enyhe lejtőjű pajzsvulkán (USA) Martinique szigetén, 1902-ben a Mont Pelée vulkánból kitörő finom törmelék és a mérgező gázok a 29 ezer lakosú St. Pierre városát teljesen elpusztították VuLKÁNOSSÁG A KŐZETLEMEZEK BELSŐ TERÜLETEiN is zajlik, bár sokáig rejtélynek számított, hogyan működhetnek vulkánok a kőzetlemezek aktív szegélyeitől távol. Kialakulásukat azzal magyarázzák, hogy a földköpenyben a külső mag határáról induló, függőlegesen feláramló, a köpenynél magasabb hőmérsékletű olvadék átégeti a litoszférát. Az így létrejövő forró ponton (helyesebben folton) keresztül folyamatosan bazaltos láva ömlik a felszínre. Mivel a feláramlás helye hosszú geológiai időkön át nem változik, a fölötte elmozduló kőzetlemez elvonszolja a forró pontról az ott kialakult viszonylag rövid életű vulkánt. Erre példa a Hawaii-szigetek. 40 2. alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Minden csoport dolgozzon fel egy-egy témát az alábbiak közül! a téma ismertetéséhez használhattok bármilyen bemutató programot (diasort, posztert), vagy készíthettek tablót. Egy-egy előadás időtartama ne haladja meg a 7 percet, hogy kérdések feltevésére és megválaszolására is maradjon idő! 1. Rendkívül nagy lehet azoknak a vulkáni kitöréseknek a száma, amelyek az alatt a néhány ezer év alatt zajlottak le, mióta a Földön civilizált emberek élnek. Van azonban néhány, amelyről viszonylag pontos feljegyzések maradtak ránk. Közéjük tartozik a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörése, amelyet ifjabb plinius tárgyilagos leírásaiból ismerünk. Őt kérte meg Tacitus történetíró, hogy számoljon be nagybátyja, caius plinius természettudós halálának körülményeiről. Ismertessétek a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörését! 3. 2. Izlandon, hazánknál alig nagyobb területen hasadékvulkán, pajzsvulkán, rétegvulkán is működik, a vulkáni utóműködésekről nem is beszélve. Miért alakult ki a vulkánoknak ilyen sok típusa Izlandon? Miért került a figyelem középpontjába az Eyjafjallajökull 2010-es kitörése? 3. a földtani szakirodalomba is bevonultak azok a nevek az aa és a pahoehoe, amelyeket a Hawaii-szigetek polinéziai lakói a bazaltos lávafolyásoknak adtak, és tőlük származik a pelée istennő hajszálai elnevezés is. Ismertessétek a Hawaii-szigetek vulkanizmusát, a bazalt lávaszökőkutakkal, lávaárakkal kapcsolatos jelenségeket! A VuLKÁNi utóműködések jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak a vulkanikus tevékenységek mellett. Megfigyelhetjük ezeket a gőz- és gázszivárgásokat az aktív vulkánok környékén (a működés szüneteiben), de még évmilliókkal a vulkáni kitörések végleges megszűnte után is. Közülük legismertebbek a különféle kénes kigőzölgések, amelyekből sárga kénkristályok válnak ki, a szén-dioxid gázt és szénsavas vizet adó mofetták, illetve a gejzírek. 1. Hasonlítsd össze a távolodó és a közeledő (alábukó) lemezszegélyek vulkanizmusát a láva származása, kémiai összetétele, hőmérséklete, folyóssága, a kitörés jellege és a keletkező felszíni formák alapján! a példákat keresd meg az atlaszodban is! 2. a vulkáni működéssel kapcsolatban érdekes írásokat, káprázatos felvételeket találsz: Tűzhányó blog tuzhanyo.blogspot.hu Vulkánhíradó láthattátok, hogy a Föld geológiai (belső) erőinek leglátványosabb és egyben legfélelmetesebb megjelenési formája a vulkáni tevékenység. lakott területek pusztulhatnak el néhány perc alatt, és emberek tízezrei eshetnek áldozatul a kitöréseknek. az ember mégsem riad vissza a veszélyektől, mert a kihűlt láván és tufán gyorsan képződik újra a talaj, és a vulkáni utóműködés anyagait is tudja hasznosítani. a lávakitörések, gejzírek szemet gyönyörködtető látványa, a mofetták gyógyító hatása turisták sokaságát vonzza a területre. 1. 4. 4. a Yellowstone nemzeti park a lakhelye a kedves rajzfilmhősnek, Maci lacinak. Ez a csodálatos hely a világon elsőként (1872-ben) vált nemzeti parkká és 1978 óta a Világörökség része. a terület rendkívül gazdag vulkáni utóműködésben, itt található a világ egyik legismertebb gejzíre, az Old Faithful (öreg Hűséges) gejzír. a Yellowstone neve napjainkban gyakran felmerül egy esetleges szupervulkáni kitörés helyszíneként is. Mutassátok be a gejzír működését! lehet-e a közeljövőben a Yellowstone-nak hatalmas kitörése? A Solfatara kráterében (Olaszország) 41