GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Timár Judit Velkey Gábor Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja A Magyar Tudomány Ünnepe Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Békéscsaba 2011. 11. 3-4.
SZELEKTÍV VÁNDORLÁS ÉS KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNY RURÁLIS TÉRSÉGEKBEN
I. STATISZTIKAI ANALÍZIS ÉSZAK-ALFÖLD: az egyik leghátrányosabb helyzetű régió területének 80%-a rurális tér országos átlagot felülmúló népességfogyás, negatív vándorlási egyenleg 3 000 GDP/capita 1000 HUF 2 500 2 000 1 500 1 000 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Ország összesen 500 0 2005 2006 2007 2008 2009
I. STATISZTIKAI ANALÍZIS STRUKTURÁLIS JELLEMZŐK ÉSZAK-ALFÖLD: az egyik leghátrányosabb helyzetű régió területének 80%-a rurális tér az országos átlagot felülmúló a népességfogyás, negatív a vándorlási egyenleg 5000 főnél kisebb települések: a lakosságszám és az elvándorlások száma között logaritmusos összefüggés a RÁT-ban részesítettek száma exponenciális növekedést eredményezett az elvándorlásban NŐHIÁNY: 5 50 ezer fős települések: országos átlagot meghaladó nőhiány e nőhiány (a legnagyobb városok kivételével) erősebb a 30 39, mint a 20 29 évesek korcsoportjában
nő/100 férfi kor: 18-29 0-90 90-100 100-110 110-X
nő/100 férfi kor: 30-39 0-90 90-100 100-110 110-X
II. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A KÖZÉPISKOLÁS FIATALOK LAKÓHELYI KÖTŐDÉSE, MIGRÁCIÓS SZÁNDÉKA, MOTIVÁCIÓI Kérdőíves felmérés 6 középiskola: Tiszafüred, Szolnok; Berettyóújfalu, Debrecen; Kisvárda, Vásárosnamény 740 tanuló: 61% rurális településből (kevesebb mint 10 ezer lakos) 39% urbánus településből (több mint 10 ezer lakos) 51% lány 49% fiú Életmód, kötődés: Vidéki tanulók: a középiskola befejezéséig megmarad az otthoni kapcsolatrendszer fontossága Sem a társadalmi kapcsolatok, sem a szabadidő-eltöltés nem kötődik olyan terekhez, melyek csak a nagyobb városokban érhetők el
Az alábbi állítások mennyire igazak a Te életedre? A vidéki élet megfelel az elvárásaimnak Boys Girls 59 153 117 121 124 83 44 34 fully agree agree disagree fully diasgree A lakókörnyezethez való ragaszkodás nagyobb arányú a fiúk esetében, mint a lányoknál, de a megkérdezettek háromnegyede inkább kellemesnek tartja lakhelyét Az alábbi állítások mennyire igazak a Te életedre? Szeretnék nagyvárosban élni 118 134 Boys Girls 76 96 97 93 83 38 fully agree agree disagree fully diasgree
Mi a terved az iskola befejezése után, itt maradsz vagy elköltözöl? Vidéki tanulók válasza: I don t know yet I will move abroad I will move to another region in Hungary I will move away from my home-town/the place where I live but stay in this region I will stay here 0 20 40 60 80 100 120 140 Boy Girl
Mit gondolsz, mennyire nehéz vagy könnyű a következő néhány dolog azoknak a fiataloknak, akik ugyanott élnek, ahol Te? 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 very difficult difficult easy very easy very easy easy difficult very difficult
III. INTERJÚK: Migrációs okok megítélése, motivációk, javaslatok
III. INTERJÚK: Migrációs okok megítélése, motivációk, javaslatok FIATAL NŐK (22 fő 20 40 éves): Nem ismert a kiegyensúlyozatlan nemi arány A költözés regisztrációjának elmaradása/elhúzódása tudatosítás szabályozás újragondolása A városi középiskolákban tanulás nem motivál elköltözésre, arra alapvetően a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségei ösztönöznek/kényszerítenek nemekre érzékeny foglalkoztatáspolitika A családalapítás szempontját háttérbe szorító/késleltető munkakereső migráció népesség- és családpolitika Szeretik a falujukat a kötődés mint helyi erőforrás a településfejlesztésben Aki munka miatt megy el, az nem állhat meg Budapest alatt (+ Dunántúl és nyugati országok); Debrecen sem valós alternatíva kihívás a térségfejlesztés számára A be-, visszaköltöző migránsok motivációi/ösztönzői nem feltétlen adhatnak alapot egy megfelelő migrációs politikához (családi okok, olcsó lakás: szegénység-elmélyítő?)
III. INTERJÚK: Migrációs okok megítélése, motivációk, javaslatok Hortobágy-Szásztelek
III. INTERJÚK IV. TERÜLETFEJLESZTÉSI (?) JAVASLATOK SZAKÉRTŐK (14 fő helyi politikai, igazgatási, oktatási, gazdasági, civil szervezeti szereplő): A gender-vakság felszámolása: tudatosítani kell a helyi társadalom, migráció, települések, munkaerőpiac stb. társadalmi nemek szerinti különbségeit; a fejlesztésekben a gender mainstreaming fontosságát A munkaerőpiac nemek szerinti eltéréseihez alkalmazkodó képzés érdekeltségi rendszerének és összehangolásának segítése Gender-szempontokra figyelő foglalkoztatásnövelés a rurális települések lakói számára A regionális fejlesztésben az észak-alföldi településszerkezeti sajátosságok jobb érvényesítése A szelektív migrációt figyelembe vevő szociál-, foglalkoztatás-, területfejlesztési politikák összehangolása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET