APRÓFALVAK ELÉRHETŐSÉGI VIZSGÁLATA MILOTA PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

APRÓFALVAK ELÉRHETŐSÉGI VIZSGÁLATA MILOTA PÉLDÁJÁN KERESZTÜL TDK 2011 készítette: Mázik Zsófia, Papp Renáta konzulens: Varga Imre - mestertanár Szendrei Zsolt - doktorandusz 2011.10.28

Tartalomjegyzék 1. A téma és Milota bemutatása... 3 1.1. Az aprófalvak elérhetőségének, fejlődési lehetőségének vizsgálata... 3 1.2. Milota arcai... 4 1.2.1. Milota, a szatmári aprófalu 1.2.2. Milota, a kedvességgel, vendégszeretettel teli falu 1.3. Helyszíni munkamódszerünk... 5 2. Az elérhetőségi modellek... 6 2.1. Az elérhetőség fogalma... 6 2.2. Az elérhetőség dimenzióinak értelmezése a tanulmányra vonatkoztatva 7 2.2.1. Forrás 2.2.2. Cél 2.2.3. Közlekedési módok 2.2.4. Ellenállás és modalitás 2.2.5. Korlátozások 2.2.6. Esélyegyenlőség és dinamika 3. Milota elérhetőségének vizsgálata... 10 3.1. A helyszíni interjúk témavázlata... 10 3.2. Források (az utazó emberek csoportjainak jellemzése)... 10 3.3. Célok és az azokat meghatározó tényezők... 13 (mely települések Milotai lakosainak utazási célpontjai), 3.3.1. Oktatási intézmények 3.3.2. Közigazgatási intézmények, ügyintézési lehetőségek 3.3.3. Egészségügyi intézmények 3.3.4. Állás kínálat, munkalehetőség 3.3.5. Kereskedelmi szolgáltatások 1

3.3.6. Szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek 3.3.7. A célok meghatározása, rendszerezése 3.4. Ellenállás és modalitás (az utazást befolyásoló körülmények)... 24 3.4.1. A földrajzi tér és az időtér kapcsolata 3.4.2. Milotán elérhető közlekedési eszközök, az általános utazási idő 3.4.3. Utazási költségek 3.5. Korlátozások... 29 3.5.1. Kerékpárutak a térségben 3.6. Határok... 31 3.6.1. Határátkelőhelyek Ukrajnába és Romániába 3.6.2. Határon túli célpontok 4. Kitekintés, Milota jövője... 33 4.1. Esélyegyenlőség... 33 4.1.2. Centrum és periféria térség viszonya 4.1.3. Javaslatok a jelenlegi helyzet javítására 4.2. Dinamika... 35 4.3. Továbblépési lehetőségek a tanulmány szempontjából... 36 5. Felhasznált források... 37 6. Mellékletek... 38 2

1. A téma és Milota bemutatása 1.1. Az aprófalvak elérhetőségének, fejlődési lehetőségének vizsgálata Mostanában központi téma a nagyvárosok, köztük Budapest egyéni és tömegközlekedésének hibái és fejlesztési lehetőségei. Sokat lehet hallani, hogy a város nem bírja, az országot jellemző, centralizált közlekedési hálózatok miatt kialakuló nagyarányú átmenő forgalmat. Igyekszünk, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban tudjunk közlekedni a nagyvárosokban. Próbáljuk csökkenteni a napi ingázással töltött időt. Mi ugyanezeknek a szempontoknak a figyelembevételével egy átfogó elemzést és értékelést szeretnénk adni, az aprófalvakra vonatkozóan, Milota - egy kis Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei település - elérhetőségi helyzetének bemutatásával. Periféria területek esetén például az utazási idő és az utazási távolság szempontjából akár nagyságrendbeli különbségekről is beszélhetünk a centrumterületekhez képest. Más problémákkal állunk szemben, de az emberek igényei is mások. Fontos megismernünk, hogy mi a kialakult elérhetőségi helyzet, mert ebből következtethetünk a jövőre vonatkozólag. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzet mellett milyen sors vár Milotára. Munkánkat helyszíni adatgyűjtéssel kezdtük. A dolgozat először általánosan értelmezi az elérhetőségi modelleket, meghatározza, hogyan használhatóak a modellek fogalmai, módszerei Milotára vonatkozóan. Ennek alapján rendszerezi és elemzi a gyűjtött információkat. Végül összefoglalásképpen lehetséges megoldást javasol a kialakult rossz elérhetőségi helyzet javítására. 3

1.2. Milota arcai 1.2.1. Milota, a szatmári aprófalu Milota az Észak-Alföldön helyezkedik el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez, azon belül a fehérgyarmati kistérséghez tartozik. Határ menti település, a falutól néhány kilométerre a Tisza alkotja a természetes és politikai határvonalat is Ukrajna felé. A megyében három jelentősebb település található: Nyíregyháza, Mátészalka és Fehérgyarmat. A kistérségre az alacsony lélekszámú falvak laza hálózata a jellemző. A falut elsőként 1344-ben említi az oklevél, mely Milotát a Kölcsey család tulajdonába helyezi. 1848-ig jobbágy község volt. Később a szomszédos település, Tiszabecs Nagyközség Tanácsához tartozott a rendszerváltozásig. Jelenleg független önkormányzattal rendelkező község. 2009-es adatok szerint lakosainak száma 829. A helyiek a szocializmusban a mezőgazdaságból éltek, az ártér területe szilva- és almafákkal van beültetve. Milota fő terméke korábban a dió volt, amit sajnos ma már nem termesztenek kereskedelmi mennyiségben. Napjainkban a falut és a térséget is nagyban sújtja a munkanélküliség, az ország egyik legszegényebb régiójához tartozik. A környék és Milota híres az érintetlen természeti környezetéről, a Tisza-túrákról, a népi hagyományok megőrzéséről. Országos ismertségnek örvend a szatmári szilva, és a belőle készülő hagyományos lekvár és pálinka. A falu büszkesége a milotai M10-es papírhéjú dió. Ennek megünneplésére rendezik évente (az idei év kivételével) a Diófesztivált. 1.2.2. Milota, a kedvességgel, vendégszeretettel teli falu Az előző részben leírtak ismeretében indultunk el 2011 nyarán Budapestről Milotára. Közel egy napos utazás után érkeztünk meg a településre, ahol a száraz adatoknak ellentmondó kép fogadott. A falu valóban gyönyörű táji környezetben fekszik, az utcákat rendben és tisztán tartják, a portákat virágok díszítik, a pesti kertvárosokhoz képest meglepő rendezettség és ápoltság. 4

Munkánk során az emberek végig nagyon kedvesek voltak velünk, otthonukba hívtak, ebéddel, süteménnyel, házi pálinkával kínáltak. Kiderült, hogy a tájegység gasztronómiailag is jelentős. Megkóstolhattuk a helyi ételeket: lapcsánka, kötött leves, málékásás káposzta. Megismertük a cibere (a lekvár félkész állapota a lekvár főzés során) készítés folyamatát a falu hagyományos szabadtéri látványkonyhájában. A lekvár főzéshez, szokás szerint, rögtönzött mulatság is kapcsolódott. 1.3. Helyszíni munkamódszerünk saját készítésű kép a falu központjáról A dolgozathoz szükséges információkat személyes beszélgetések, interjúk során gyűjtöttük. Az emberek nagyon közvetlenek voltak, általában készségesen segítettek. Így gazdag információ halmazhoz jutottunk, amelyben képesek vagyunk jobban átlátni az összefüggéseket, megérteni a helyi problémákat. A kapott eredményeket jelenítjük meg térképeken, és elemezzük. Ezeket egészítik ki nyilvánosan fellelhető adatok, információk. 5

2. Az elérhetőségi modellek Jelen tanulmányban Milota, mint hazai aprófalu elérhetőségét vizsgáljuk. Célunk Milota elérhetőségi helyzetének feltárása, az elérhetőséggel kapcsolatos témák, fogalmak részletes elemzése a falura vonatkozóan; nem elérhetőségi számítások készítése. A téma aktualitását az adja, hogy milyen jövővel rendelkezhet, mennyire élhető, fenntartható egy Milotához hasonló aprófalu, ha a tanulmány szerinti rossz elérhetőséggel rendelkezik. Milyen következményei vannak, mik lehetnek megoldás fő irányai? A következőekben értelmezzük, hogyan elemezhető Milota jelenlegi helyzete az elérhetőségi modellek fogalmainak, módszereinek segítségével. 2.1. Az elérhetőség fogalma Az elérhetőség napjainkban fő szemponttá vált terültek fejlettségének meghatározásában, ingatlanok értékének becslésében. Jobb környéknek, élhetőbbnek, tartjuk azokat a területeket, ahonnan gyorsan, könnyen, olcsón, kényelmesen eljuthatunk munkahelyünkre, iskolába, orvoshoz; akadálytalanul elérhetőek a különböző szolgáltatások. Ezeken a helyeken magasabbak az ingatlanárak is. Az elérhetőség fogalma a következő: A közlekedési rendszer fő terméke. Jelentősége, hogy megmutatja egy egy térség helyzeti előnyét, illetve hátrányát más térségekhez viszonyítva. 1 Az elérhetőségi modellek ennek a helyzeti előnynek a számszerűsítésére szolgálnak. Az egyszerűbb elérhetőségi modellek csak azt határozzák meg, hogy a vizsgált térség elérhető-e: tehát kapcsolódik-e valamilyen úton a többi térséghez, illetve hány különböző úton kapcsolódik. Az összetett modellek már figyelembe vesznek az elérhetőséggel kapcsolatos egyéb tényezőket is, mint utazási idő, utazási költség, utazási gyakoriság, stb. Megkülönböztetik az adott területen elhelyezkedő célokat és az azokon kívül esőket. Milota esetében mi is ezt a megkülönböztetést alkalmazzuk, külön vizsgáljuk a falun belül elhelyezkedő célokat, és a környező településeken találhatóakat. 1 Tóth Géza, Kincses Áron: Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 51.o 6

Az elérhetőség elemzéséhez, a modell elkészítéséhez szükség van az elérhetőségre jellemző bizonyos tényezők ismeretére. Ezeket a tényezőket határozhatjuk meg és nevezhetjük az elérhetőség dimenzióinak Wegener Eskelinnen Fürst Schürmann Spiekermann (2000; 2002) alapján. A tanulmányban ezeket a dimenziókat fogjuk elemezni Milotára vonatkozólag. 2.2. Az elérhetőség dimenzióinak értelmezése a tanulmányra vonatkoztatva 2.2.1 Forrás Forrásként értelmezzük, hogy milyen népességcsoportok szemszögéből elemezzük az elérhetőségeket. Mivel vizsgálatunk Milota elérhetőségi helyzetét igyekszik feltárni, Milotát tekintjük kiindulási pontnak. Azt keressük, hogy milyen könnyen vagy nehezen érhetőek el a lakosok számára fontos célpontok. Természetesen a célpontok személyenként különbözőek lehetnek. A középiskolás gyerek, a dolgozó szülő és a nyugdíjas házaspár mind más célpontok elérésében érdekelt. Ezért a meghatározó célpontok szempontjából viszonylag homogén csoportokat vizsgálunk, melyeket Milota társadalmi, demográfiai adatainak elemzésével alkothatunk. 2.2.2. Cél Céloknak tekintjük azokat a településeket, ahova a milotai lakosság eljutni kíván, mert az számára valamilyen szempontból hasznot biztosít. Az elérhetőségi modellek ennek a haszonnak a nagyságát az úgynevezett tömegtényezővel veszik figyelembe. A tömegtényező meghatározására általában a települések népességét használják, feltételezve, hogy az arányban áll a településen fellelhető haszonnal (szolgáltatások, közigazgatás, ügyintézés, munka, oktatás, stb.). Egyéb lehetőség a tömegtényezőnek a GDP, a foglalkoztatottak száma vagy a vállalkozások nettó árbevétele alapján történő meghatározása is. Mi ebből a szempontból speciális helyzetben vagyunk, hiszen a célokat főként a lakossággal folytatott személyes beszélgetések alapján tártuk fel. Hasznosságukat nem számszerűsítettük, csak a célok csoportok szerinti strukturálását végeztük el. Megemlítjük azt is, hogy az elérhetőség önmagában befolyásolja a célokat. Tehát nehezen elérhető terülten található tevékenységről lemond a lakos, a település az adott szempontból számára már nem tekinthető célnak. Például Milota 7

esetében ilyen a színház és mozi, ami feltételezhetően nehéz elérhetősége miatt sem szerepelt semelyik interjúalany elmondásában, mint célokat meghatározó tényező. 2.2.3. Közlekedési módok: Mint az elérhetőségi modellek többsége, mi is a személyszállításra fektetjük a hangsúlyt. 2.2.4. Ellenállás és modalitás: Az összetettebb modellek figyelembe veszik, hogy bizonyos célok távolabb helyezkednek el, mint mások. A két pont közt leküzdendő távolságot területi ellenállási tényezőnek nevezzük. 2 Ennek meghatározására használhatjuk a légvonalbeli távolságot, vagy a legrövidebb úton mért távolságot, a legrövidebb elérési időt, vagy a legkisebb költségű út adatait. A mutatókat számíthatjuk például közútra vagy vasútra. Az unimodális mutatók csak egyetlen közlekedési módot vesznek figyelembe, a multimodális mutatók egymás mellett több közlekedési módot (éppen melyik az ideálisabb), míg az intermodális mutatók számolnak a közlekedési módok közötti váltással is. Milota estében mulitmodális és intermodális módon is megvizsgáljuk az elérhetőséget és az ellenállási tényezőket. 2.2.5. Korlátozások: Korlátozások alatt főként a közlekedési szabályokban meghatározott limiteket értjük. Ilyen például a sebességhatár. De a közlekedést korlátozhatja maga a megnövekedett forgalom, vagy a gyakori kereszteződések is. Az utazási idő számításánál általában csak a sebességhatárokat tudjuk számszerűen figyelembe venni. Milota esetében megnézzük az egyéb specifikusan a térségre jellemző korlátozó tényezőket is. 2.2.6. Határok: Figyelembe kell venni a gazdasági, politikai, jogi, kulturális vagy nyelvi határokat is az elérhetőség számításánál. Milota a magyar-ukrán-román hármas határ közelében található, így 2 Tóth Géza - Kincses Áron : Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. Évf. 2007/3 55.o. 8

ez a téma, különösen a határoknál történő időveszteség, valamint az elcsatolt lehetséges cél települések kapcsolata kiemelten aktuális. 2.2.7. Esélyegyenlőség és dinamika: Különbségeket láthatunk az egyes régiók elérhetőségi igényei tekintetében, részben köszönhetően annak a ténynek, hogy a munkaerő és a társadalmi rétegződés sok tekintetben alkalmazkodott az elérhetőség különbségeihez. 3 Tehát elérhetőség szempontjából is kialakulnak központi és periféria területek. Kérdés az, hogy Milota, egyértelműen perifériaként hogyan tud alkalmazkodni helyzetéhez, van-e valami esélye a hosszú távú fennmaradásra. Ehhez kapcsolódik a dinamika témája is, ami nem csak az elérhetőség ingadozását jelenti az adott napon belül (Milotára kiemelten jellemző), hanem a jövőbeli beruházások egy térségre vonatkozó fellendítő hatását is. Tehát az elérhetőségi modellek dimenzióinak Milotára vonatkozó részletes elemzésével jó képet kaphatunk a falu, és általánosabban a régió aprófalvainak jelenlegi elérhetőségi helyzetéről. Az emberek mobilitási lehetőségeiről, és az ennek következtében kialakult mozgásmintáiról. Feltárhatjuk az elérhetőségi hátrányból fakadó nyilvánvaló és a kevésbé egyértelmű problémákat. Javaslatokat adhatunk megoldási lehetőségekre. A következőekben a fenti témák kifejtésére kerül sor. 3 Tóth Géza - Kincses Áron : Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. Évf. 2007/3 59.o. 9

3. Milota elérhetőségének vizsgálata 3.1. A helyszíni interjúk témavázlata A helyszínen eltöltött idő alatt készítettünk egy felmérést azért, hogy megtudjuk: mely települések jelentenek célt a milotai lakosság számára, milyen gyakran járnak az adott célokhoz, milyen módon tudnak oda eljutni, mennyi időt vesz igénybe az eljutás, mi okoz nehézséget az eljutásban, mi jelenthetne könnyebbséget az adott cél elérésében. A kutatásunkra vonatkozó információkat személyes interjúk közben gyűjtöttük. 3.2. Források Forrásnak tekintjük Milotát és a falu lakosait. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2010- es és 2011 I. féléves adatok szerint a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. Tehát itt is népességfogyásról beszélhetünk, bár ez kisebb mértékű, mint az ország többi területén. A lakosság korösszetétele is kedvezőbb az országos átlagnál. 2001-ben Milotán a 15 év alattiak aránya közel azonos volt a 60 évnél idősebbek arányával. A faluban cigány kisebbségi önkormányzat is működik, 2001-ben 73-man vallották maguk nemzetiséghez tartozónak, és 60-an a cigány hagyományokhoz és kultúrához kötődőnek. 1. Saját készítésű diagram a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján A falu legnagyobb problémája az általános munkanélküliség. A munkanélküliek száma az egész régióban nagyon magas, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénél csak Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és Budapesten magasabb. Emellett az alkalmazásban állók átlagkeresete is alacsonyabb, mint az ország többi területén. A következő táblázat 2011-es adatokat szemléltet. 10

Ennek következtében alakulhatott ki az a helyzet, hogy 2001-ben Milotán a lakónépesség (éjszakai népesség) és a nappali népesség közel azonos volt. Ez jelenthetné azt az ideális helyzetet, hogy mindenki Milotán él és dolgozik. Sajnos a 855 főből 582 fő nem dolgozott és nem tanult. 214 fő dolgozott vagy tanult a faluban, és csak 59 fő járt el más településre napi rendszerességgel. Foglalkoztatottak száma: 2011 II. negyedév (ezer fő) Munkanélküliek száma: 2011 II. negyedév (ezer fő) Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete: 2011 I. félév Budapest 735,9 79,3 175.330 Közép-Magyarország 1240,4 119,6 165.379 Közép-Dunántúl 446,1 45,5 127.015 Nyugat-Dunántúl 410,2 32,2 124.667 Dél-Dunántúl 388,3 45,2 118.758 Észak-Magyarország 385,1 76,3 119.246 Észak-Alföld 508,4 85,5 113.569 Hajdú-Bihar 190,4 27,8 118.377 Jász-Nagykun-Szolnok 140,2 17,7 110.064 Szabolcs-Szatmár-Bereg 177,8 39,9 110.844 Dél-Alföld 480,3 56,4 112.873 2. Saját készítésű táblázat, a KSH adatainak, táblázatainak a felhasználásával 3. Saját készítésű diagram, a KSH 2001-es népszámlálás adatai alapján 11

Ez az állapot 2011-re sem javult, a második negyedévben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét tekintve a foglalkoztatási arány 42,4% volt. Ez az országban a második legalacsonyabb, csak Nógrád megye van rosszabb helyzetben. A munkanélküliek száma és a munkaerő állomány aránya, tehát a munkanélküliségi ráta 18,3%, szintén csak Nógrádban magasabb. Érdekes megfigyelni, hogy 2011 I. félévében elkövetett bűncselekmények száma alapján Szabolcs- Szatmár-Bereg megye a rosszabb hányadba esik, ellentétben Nógrád megyével. Milotán töltött idő alatt ez egyáltalán nem volt érzékelhető a közbiztonság tekintetében. 12

3.3. Célok és az azokat meghatározó tényezők Célok alatt a vizsgált terület azon pontjait értjük, ahol a lakosság vagy annak valamely részcsoportja számára fontos tevékenységek, előnyök, szolgáltatások érhetők el. Így a célokat a területükön található oktatási intézmények; közigazgatási intézmények, ügyintézési lehetőségek; egészségügyi intézmények; a munkalehetőségek, az állás kínálat; kereskedelmi szolgáltatások; a szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek határozzák meg. A célok megállapításánál a felmérésünk adatait vettük alapul. A célokat meghatározó tényezőket elemezzük az alábbiakban Milotára vonatkoztatva, majd meghatározzuk magukat a célokat, és elvégezzük a csoportok szerinti strukturálását. 3.3.1. Oktatási intézmények Milotán a háromtól hat éves korú gyermekek számára napközi otthonos óvoda található az önkormányzat fenntartásában. Az épületet nemrég felújították, itt található az iskolát is ellátó konyha. Az iskola első hat osztálya a faluban működik, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Tiszakóród tagintézményeként. Jelenleg 91 gyermek jár az iskolába a faluban. Így évfolyamonként egy osztály indul. Az intézmény felújítása a 2006-2007-es tanévben készült el teljesen, az épület nyolc osztály befogadására alkalmas. Ennek ellenére 2007 tavaszán a 7. és a 8. évfolyam már Tiszakóródra kényszerült menni. Tiszakóród kb. 7 km-re található, a gyerekeket minden nap az önkormányzat által üzemeltetett iskolabusz viszi a közeli faluba. Az út hozzávetőlegesen 10 percet vesz igénybe. Pedagógiai szakszolgálat, így logopédus és gyógytornász legközelebb Fehérgyarmaton található. 13

Az általános iskola tagintézmény-vezetőjének elmondása szerint a helyi gyerekek fele tanul a nyolc általános után valamilyen szakiskolában, és fele választ gimnáziumot vagy szakközépiskolát. Ezek a középiskolák nagyrészt Fehérgyarmaton és Mátészalkán találhatóak, de néhány gyermek egészen Debrecenig utazik. A milotai gyerekek az említett városok alább felsorolt középiskoláiba járnak: Fehérgyarmat: Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola Deák Ferenc Gimnázium Mátészalka: Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola Esze Tamás Gimnázium Debrecen: Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona Tóth Árpád Gimnázium A Fehérgyarmaton tanuló diákok napi ingázók, Milotáról távolsági busszal járnak iskolájukba. Mátészalkán már sokan inkább kollégiumba költöznek, de itt is előfordul a napi ingázás. Akik a Debreceni Református Gimnáziumot választják kollégiumban laknak, csak hétvégére jönnek haza Milotára. A felsőoktatási képzésre jelentkezők is Debrecent részesítik előnyben. 3.3.2. Közigazgatási intézmények, ügyintézési lehetőségek A falu korábban Tiszabecs Nagyközség Közös Tanácsához tartozott, a rendszerváltozás után alakította meg önálló önkormányzatát. 1990. évi közigazgatási besorolása: Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község. A megyei önkormányzati szervek Nyíregyházán találhatóak. 14

Milotán vállalkozásként működik egy posta, ahová Tiszacsécséről és Tiszakóródról is átjárnak. A posta délelőttönként tart nyitva, egész napos postaszolgálat Fehérgyarmaton található. A Szatmár Beregi Takarékszövetkezet is üzemeltet itt egy fiókot. A fiatalabb korosztály körében itt is természetessé vált az internet, így az online ügyintézési forma is felmerül lehetőségként. 3.3.3. Egészségügyi intézmények Az önkormányzat intézményei között működik a milotai orvosi rendelő. A háziorvos több falut is ellát a környéken, munkanapokon néhány órát rendel Milotán. Szükség esetén a legközelebbi orvosi ügyelet Kölcsén található, körülbelül 12 km-re a falutól. A legközelebbi kórház Fehérgyarmaton van: a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató és Nonprofit Kft. Itt érhetőek el a szakorvosi rendelések is. A kórházhoz tartozik egy gyógyfürdő is, különböző gyógyászati szolgáltatásokkal, illetve egy rehabilitációs központ is. 3.3.4. Állás kínálat, munkalehetőség A térséget nagyban sújtja a munkanélküliség. A lakosság nagy hányada közmunkából és különböző segélyekből él, kiegészítve a saját földjén megtermelhető élelmiszerekkel. Debrecen és Nyíregyháza a nagy távolság és a rossz közlekedési hálózat miatt nem válhatott Milota számára igazi munkahelyet biztosító nagyvárossá. Így a két megyeszékhely nem tekinthető célnak ebből a szempontból. Fehérgyarmat sem tudta felvenni a munkát biztosító nagyváros szerepét. 3.3.5. Kereskedelmi szolgáltatások A szolgáltatásokat két csoportra lehet bontani. Azok, amik megtalálhatók Milotán, és azok, amik miatt el kell hagyni a falut. Milotán lehetőség van a napi bevásárlás elintézésére, ehhez négy élelmiszer bolt áll rendelkezésre. Ezek közül a legnagyobb Privát üzletlánchoz tartozó bolt nem csak élelmiszert és háztartási cikkeket árul, hanem szinte minden megtalálható benne, amire igény merül fel. A gazdák számára a Nábrád Szövetkezet 4. Számú tápboltja kínálja termékeit. 15

A ruhanemű vásárlást ezzel szemben nehezebb elintézni a faluban. Igazi ruhabolt nem üzemel, de a helyiek elmondása szerint rendszeresen érkezik a településre úgynevezett mozgó ruhabolt. Az árus felkeresi a lakókat, akik saját házukban felpróbálhatják a kiválasztott ruhaneműt. Ezen kívül érkeznek olyan árusok is, akik szabadtéren pakolják ki az áruikat. Ezek a megoldások főleg az idősebb korosztály igényeit elégítik ki. Az interjúk alapján kereskedelmi szolgáltatásai miatt célként értelmezhető Tiszabecs, Fehérgyarmat, Mátészalka, speciális termékek esetén pedig Debrecen és Nyíregyháza. Mátészalkán található a legközelebbi Tesco (kiskereskedelmi vállalat). A település ezért vált céllá, míg Fehérgyarmat ruhanemű és műszaki cikk kínálata miatt. A nehezen szállítható vagy beszerezhető termékeket az interjúk alapján a fiatalabb korosztályból többen interneten keresztül rendelik meg. A távolabbi célok fontossága valószínűleg csökken az internetes vásárlás elterjedésével. (Ez a vásárlási forma azonban az idősebb korosztály körében úgy a szokások, mint a számítógép kezeléséből adódó nehézségek, maga a számítógép hiánya miatt nem veszi át a személyes bevásárlási mód helyét.) 3.3.6. Szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek A falu központjában található Sportcentrum és Szabadidős Parkban rendezik meg 2002 óta évenként (az idei év kivételével) a Nemzetközi Milotai Diófesztivált. A rendezvény nagy népszerűségnek örvendett a falubeliek és a látogatók körében is. A parkban kialakított látványkonyhában tartanak egyéb, a helyieknek szóló hagyományos főző rendezvényeket, például lekvár főzést az autentikusan kialakított kemencékben. Itt található a fiatalok körében közkedvelt focipálya is. A park környéke helyi gyülekezési pontként is szolgál az ifjúságnak. A lakosok nagy arányban vesznek részt a szintén évente megrendezett Jótékonysági Bálon is. Milotán belüli nyáron cél a Tisza-part. Sajnos a strand színvonala, gondozottsága az elmúlt években leromlott, így szerepét kezdi átvenni a közeli bányató és a Nagybukó-gát, ahol a Túr folyó vízesésként ömlik a Tiszába Tiszakóródnál. A bányató a horgászok kedvelt célpontja is. Az iskola több szakkört is szervez a diákoknak, tornatermét teremfocira és röplabdára szokták használni a fiatalok A helyi lelkész is részt vesz különböző zenés, kulturális programok szervezésében a helyiek számára. Az imaházban található a falu könyvtára, melynek 16

látogatottsága jelenleg kicsi. A megkérdezett fiatalok többsége egy állandó közösségi helyiséget hiányolt, ahol összegyűlhetnek, programokat szervezhetnek. Jelenleg ezt a szerepet talán leginkább az úgynevezett Kati-büfé vendéglátó egység tölti be. A legközelebbi éjszakai szórakozóhelyek Gergelyiugornyán, Tivadaron (Halász Disco) és Tarpán vannak. Emellett Fehérgyarmaton található a Metro Disco. A fiatalok a szórakozóhelyekre közösen kisbusszal, vagy autóval szoktak eljutni. Gergelyiugornya szabadidős cél Atlantica Aquaparkja miatt is. Vásárosnamény is kedvelt cél éjszakai fürdőzést kínáló szolgáltatása miatt. Aki megteheti Hajdúszoboszlón tölt néhány napot. A legközelebbi mozi a vásárosnaményi Esze tamás Művelődési Ház részeként üzemelő Rákóczi Mozi. Ennek ellenére Nyíregyházát említették az interjúk során, de a mozi általánosságban nem jellemző szórakozás, valószínűleg nehéz elérhetősége miatt. Hasonló a helyzet a színházzal is, ami Mátészalkán található. 3.3.7. A célok meghatározása, rendszerezése Az elemzett tényezők alapján határozhatunk meg célokat a milotai lakosok számára. Természetesen ezek a célok nagyban függenek az egyes személyektől. A célokat három csoportba rendeztük, aszerint, hogy melyik korosztálynak fontosak, jelentenek valódi célt. Fiatalok számára (iskolások, 25 év alatti fiatalok) Munkavállaló korúak számára (közmunkát végzők, állással rendelkezők, családos felnőttek) Idősek számára (nyugdíjas korúak) A fiatalok esetében megjelöltük célként például az általános iskolát és középiskolákat is. Természetesen ezek nem ugyanannak a személynek az aktuális céljai, hanem egy adott időintervallumon belül (fiatal kora miatt) voltak vagy lesznek a céljai, de valamelyik ezek közül jelenleg aktuális cél. A munkavállalók csoportjába soroljuk mind az állással rendelkezőket, mind a munkanélkülieket is. Ez egyrészről az állással rendelkezők kis száma miatt lehetséges, másrészről mert nem érzékeltünk jelentős különbséget céljaik között (esetleg más okból keresik fel az adott célt). 17

A célokat csoportok szerint ábrázoljuk és elemezzük a környéket bemutató térképen, valamint a falut ábrázoló műholdas felvételen is. Célok Milotán kívül Fiatalok Munkav. Idősek Fehérgyarmat Nyíregyháza Debrecen Mátészalka Középiskola, ruha, szórakozás, ruha középiskola, Középiskola szórakozás egyetem Vásárlás, Vásárlás, Vásárlás Tesco ügyintézés ügyintézés Kórház, - - - szakrendelők Tiszakóród Tiszabecs Hajdúszoboszló Fiatalok Iskola, szabadidő - szabadidő- Munkav. Szabadidő vásárlás szabadidő Idősek - rokonlátogatás - Gergelyiugornya Tarpa Tivadar Vásárosnamény Fiatalok Szórakozás szórakozás szórakozás szórakozás 4. saját készítésű táblázat A Milotán kívüli célokat bemutató táblázatból kiderül, hogy a legnagyobb mobilitással a fiatalok rendelkeznek, a legkisebbel az idősek. Ezt értelmezhetjük az öregedéssel járó természetes mobilitás csökkenésként, de lehetséges ok a társadalmi berendezkedés megváltozása az elmúlt 20évben. Hiszen korábban minden egy helyen, a faluban megtalálható volt. Munka (helyi termelőszövetkezetben), háztáji, iskola, művelődési ház, család. 18

5a. saját készítésű térkép Célok a fiatalok számára Milotán kívül 19

5b. saját készítésű térkép Célok a fiatalok számára Milotán belül 20

6a. saját készítésű térkép Célok a munkavállaló korúak számára Milotán kívül 21

6b. saját készítésű térkép Célok a munkavállaló korúak számára Milotán belül 22

7. saját készítésű térkép - Célok az idősek számára Milotán belül és kívül 23

3.4. Ellenállás, modalitás Ellenállás alatt értjük a cél és a kiindulási pont között lévő leküzdendő távolságot, az utazási időt, költséget, kényelmet, illetve a biztonságot. A távolság kivételével a többi tényező mind változhat, a járműválasztástól függően. A jelenlegi vizsgálat során pontosabban hálózati ellenállásról beszélünk, ugyanis közlekedési hálózatokkal foglalkozunk. Modalitás szempontjából multimodális vizsgálatot végzünk, mert közlekedés tekintetében több szállítóeszközt is figyelembe veszünk, mint például bicikli, autó, helyközi buszjárat, vasút. 3.4.1. A földrajzi tér és az időtér kapcsolata Az ellenállás értelmezésénél általában nem a légvonalbeli távolságokat vesszük alapul, hanem az adott cél eléréséhez szükséges utazási időt és költséget, hiszen a valóságban ezek jelentik a térbeli mobilitás észlelhető korlátait. 4 Ez alapján a földrajzi térhez hasonlóan beszélhetünk a közlekedési hálózatok teréről, az időtérről és a költségtérről. Közlekedési hálózatok terén értjük két földrajzi hely közlekedéshálózaton mért távolságát (hálózati ellenállás). A két földrajzi hely közötti út leküzdéséhez szükséges időtartam az időteret hozza létre. Az utazás költsége a költségteret alkotja. Egy adott pontnak egy másikhoz képest csak egy légvonalbeli távolságát értelmezhetjük. Hálózati távolsága már több is lehet, különböző útvonalakat figyelembe véve. Ebben az esetben a legrövidebbet vesszük alapul. Az utazás időtartama és a költsége már több különböző érték is lehet, függ az útvonaltól és a választott közlekedési eszköztől. Az időtér nagyban különbözik a földrajzi tértől abban is, hogy az utazás iránya befolyásolja. Például nagyvárosból stoppolni az aprófaluba sokkal nehézkesebb, több időt vesz igénybe, mint fordítva. Az időtér a közlekedés technikai fejlődésével szakadt el leginkább a földrajzi tértől. A különbség vizualizációját szolgálják az úgynevezett izovonalas vagy izokrón térképek. Ezeken a térképeken egy pontból, esetünkben Milotából, nézve az egyenlő elérhetőségi idejű pontok vannak összekötve. Meg kell említeni még, hogy a távközlés időtere nagy jelentőségű, speciális időtér, hiszen időigénye a földi léptékhez képest nullának tekinthető. 4 Dusek Tamás - Szalkai Gábor : Az időtér és a földrajzi tér összehasonlítása Tér és Társadalom 20.évf. 2006/2 48.o. 24