Helyi Esélyegyenlőségi Program Györgytarló Község Önkormányzata 2013
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 12 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 57 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 61 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 68 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 69 1. A HEP IT részletei... 69 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 69 A beavatkozások megvalósítói... 71 Jövőképünk... 72 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 73 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 89 3. Megvalósítás... 95 A megvalósítás előkészítése... 95 A megvalósítás folyamata... 95 Monitoring és visszacsatolás... 97 Nyilvánosság... 97 Érvényesülés, módosítás... 98 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Györgytarló Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Györgytarló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a Tisza folyótól északra terül el, a Bodrogközben. Napjainkra kiépült a község teljes infrastruktúrája, villany-, víz-, gázvezeték, szennyvízcsatorna, és telefonhálózat teszi komfortosabbá életünket, teljes a mobilhálózat lefedettség. A kommunális hulladékszállítás központilag megoldott, 1 szelektív hulladékgyűjtő sziget került elhelyezésre a faluban. A községben jól felszerelt intézmények és szolgáltatók működnek: körzeti általános iskola, óvoda, faluház, könyvtár, orvosi rendelő, posta. Szilárd burkolatú belterületi úthálózat hossza 4,54 km Rang: Község Irányítószám: 3954 Telefon körzetszám: 47 Régió: Észak-Magyarország Közeli Települések: Kenézlő (8 km) Tiszakarád (20 km) Balsa (9 km) Viss (11 km) Zalkod (17 km) Nyíregyháza (40 km) Rakamaz (20 km) Sárospatak (20 km) Belterület: 30,9 ha Külterület: 1254,8 ha 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
Györgytarló fekvése Györgytarló,Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén a Bodrogközben, a Tisza-Bodrog folyó között fekszik, Miskolctól 90 km-re, Sárospataktól, valamint Tokajtól egyaránt 20 km-re. Györgytarló megközelíthetősége Közúton Györgytarló az alábbi útvonalakon haladva közelíthető meg: Miskolctól a 37-es főúton, Sárospatakon keresztül; Tokaj felől Balsán át a réven keresztül: 1. Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Györgytarló A település a Miskolc-Sátoaljaújhely viszonylatú 37-es főútról jobbra letérve Sárospatak városon át a Bodrog hídon átkelve Apróhomok és Rózsás-tanyát érintve közelíthető meg. (Miskolc-Györgytarló: 90km) 2. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Sárospatak-Györgytarló Különleges földrajzi élményben gazdag útvonalon is megközelíthető a település: Miskolc (37-es főút), Felsőzsolca-Gesztely-Hernádkak-Szerencs-Bodrogkisfalud(38)-Bodrogkeresztúr-Tokaj (38) Bodrogkeresztúr- Bodrogkisfalud (37) Szegi-Szegilong-Vámosújfalu-Sárazsadány-Bodrogolaszi-Sárospatak- Apróhomok- Rózsás-tanya-Györgytarló. (Miskolc-Tokaj-Györgytarló: 115 km) 3. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Rakamaz-Györgytarló Legrövidebb út, de látványosságban szintén gazdag a következő útvonal: Miskolc-Szerencs-Tokaj (Tisza- Bodrog találkozásának hídján átkelve) Rakamaz-Tímár-Balsa-kompon utazva-györgytarló (Miskolc- Györgytarló: 81 km). Földrajzi jellemzők Györgytarló a Bodrogköz Bodrogzugának, a Tisza és Bodrog ölelésében meghúzódó település. Megközelítőleg négyszög alakú sík terület. Északnyugaton a Zemplén-hegység vulkanikus kúpjai határolják, délen a Nyírség folytatásának tekinthető. Ez a terület az Alföld legészakibb nyúlványa. Mint egy sziget elkülönül a Bodrogköz többi részétől. Lápos réti talaj a jellemző, valamint humuszban szegény öntéstalaj. A buckák felét löszös homok borítja. Éghajlata kedvező, nem szélsőséges, klímabeosztás szerint a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű területek közé tartozik. Nyara mérsékelten meleg. Györgytarló rövid története Sok más birtokkal együtt Györgytarló is a Lórántffy család tulajdona volt. Lórántffy Zsuzsanna nagy gondot fordított Sárospatak fejlesztésére, melynek fedezetét a Rákóczi birtokok így a mai Györgytarló területe és környéke nyújtották. Utóbbit a fejedelemasszony a kollégiumnak adományozta, így sokáig főiskolai birtokként tartották számon, s évekig mezőgazdasági termékekkel látta el a Mudrány Éttermet, ahol na pataki diákság étkezett. A falu neve a leírtak alapján valószínűleg I. Rákóczi György nevét őrzi. A hajdani uradalmi tanya enyhén kiemelkedő homokhalomra épült legmagasabbra a jószágigazgatói kúria és a magtár a kisvonat megállójának közelében. Az új falu alapításának gondolata a járási kommunista pártszervezetben merült fel. 1958. elején a Földhivatal a régi tanya mellett, de annak a vasúttól távolabbi végén, alacsonyabb fekvésű helyen jelölte ki a helyét. Év végére fel is épültek az első házak. A házhelyeket nyilazással osztották szét. Minden teleknek meg volt a száma, melyet ráírtak egy cédulára, beletették egy sapkába, összerázták, s mindenki húzott belőle. 4
Az építkezés brigádmunkában történt. Tíz család tíz férfija alkotott egy brigádot, közösen végezték a tíz háznál az alap kiásását, a rakodást, s egyéb munkákat, míg mindegyik el nem készült. A kisvonat szállította az építőanyagokat. A házak terméskő alapra, vert fallal, illetve szalmás sárból rakott fallal készültek. A letelepedőket vonzotta, hogy a falu főutcájától pár száz méterre munkát találhattak. 1948-49-ben létrejött a Bodrogközi Állami Gazdaság. A földterületen kívül gyümölcsössel (alma, körte) is rendelkezett, amely 130-140 embernek nyújtott munkalehetőséget. 1953-ban megalakult a Községi Tanács. Ekkortól létezik a község hivatalosan, ekkor keletkezett az első anyakönyvi bejegyzés is. Mivel a falut mintatelepülésnek szánták, az 1954-es településfejlesztési tervben olyanok is szerepeltek, mint rendőrség, szülészet, vágóhíd létrehozása. A 18 épület közül 1970-ig az alábbiak készültek el: bolt, iskola, posta, szolgálati lakások, tanácsház. 1958-ban létrehozták a Május 1. Termelőszövetkezetet. Ekkor még csak 10 személy volt tsz-tag. 1960-ban megalakult a nagy tsz, Új Világ Termelőszövetkezet néven. Ekkor 100 fő volt a tagok száma. Az Állami Gazdaság, a tsz és a helyi intézmények (bolt, iskola, posta, tanács) nem nyújtottak elegendő munkahelyet, így a fiatalok a megye nagy ipari városaiba jártak dolgozni. 1958-ban Tejcsarnokot hoztak létre. Akkoriban még 400 tehén volt a faluban. A lefejt tejet a Sátoraljaújhelyi Tejipari Vállalat vásárolta fel. Az 1960 as évekig a kerekes kutakat használták, majd ahogy a víz szennyeződött, artézi kutakat fúrtak, melynek sós, meleg vize a mai napig folyamatosan folyik. Ebben az időszakban szórták fel kőzúzalékkal a dorkói utat, mivel eddig csak földúton lehetett Györgytarlóra eljutni. A falu lakosságának a száma 1960-ra 1325 főre gyarapodott, az iskola tanulóinak száma eddig eltelt 99 év alatt pedig 1961-62-ben volt a legmagasabb, 253 fő. 1962-ben kezdődött meg a villanyvilágítás bevezetése, hasonlóan a környező falvakhoz. 1965-ig községi bába dolgozott a faluban. 1966-ban a helyi Új Világ Termelőszövetkezetet beolvasztották a tiszakarádi tszbe: Tiszakarád központtal létrejött az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, mely kb. 55-60 györgytarlóit foglalkoztatott. A hatvanas évek végén Györgytarlót is elérte a kisebb falvak, községek felszámolása, összevonása. 1969-től 1984-ig a falut a Tiszakarádi Községi Közös Tanács irányította. 1970-re a lakosság száma 1123 főre csökkent. 1976-ban épült meg a református templom. Előtte csak egy harangláb volt a faluban, mely hivatalosan tűzoltó megfigyelőként működött, szocialista településen ugyanis nem állhatott templom. Az istentiszteleteket jelenleg a Kenézlőről átjáró lelkésznő tartja. 1984-ben létrejött az önálló Községi Tanács, visszakerült az anyakönyvi kerület is. A falu külterületét alkotó tanyák közül (Bálványos, Borsós, Füzes, Kolló, Lúdhallgató, Nagygyörgytarló, Szophomok) néhány teljesen elnéptelenedett. Vagy beköltöztek valamelyik faluba, vagy elöregedett a népesség, s az utolsó lakos halálával a tanya lakatlan maradt. 5
A községet ma jellemző fontosabb adatok: Az elmúlt években a lélekszám lassú ütemben, de folyamatosan csökken. 1. számú táblázat - Lakónépesség Fő Változás 2007 583 2008 578 99% 2009 570 99% 2010 585 103% 2011 563 96% 2012 n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Amint az a táblázatból kitűnik, a lakónépesség számának ha nem is nagy arányban, de folyamatos csökkenését követően 2010. évben kiugró növekedés történt, melynek oka a közeli településen lévő anyaszállásról a községbe történő bevándorlás, majd a következő évben a hirtelen csökkenés a településen lakókkal együtt történő elköltözés volt. Hiba! Érvénytelen csatolás. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 325 309 634 51% 49% 0-2 évesek 15 0-14 éves 66 64 130 51% 49% 15-17 éves 17 22 39 44% 56% 18-59 éves 140 180 320 44% 56% 60-64 éves 16 10 26 62% 38% 65 év feletti 65 33 98 66% 34% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból megállapítható, hogy az állandó népesség korcsoport szerinti megoszlás alapján a 65 év felettiek és a 0-14 évesek korcsoportjában a nők közel azonos létszámban, míg a férfiak korcsoportjában a 0-14 évesek kétszer annyian vannak, mint a 65 év felettiek. Szintén megállapítható, hogy a 18-59 és a 15-17 éves korúak csoportjában a férfiak létszáma magasabb, a többi korcsoportnál kivétel nélkül a nők létszáma nagyobb. A 65 év felettiek esetében a nők aránya közel kétszerese a 65 év felettiek létszámához képest. Az országos átlaghoz hasonlóan a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél. 6
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 156 142 109,9% 2008 114 135 84,4% 2009 107 134 79,9% 2010 103 142 72,5% 2011 98 132 74,2% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból megállapítható, hogy a település nem tartozik a gyorsan elöregedő települések közé. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 19 4 15 2009 20 17 3 2010 48 26 22 2011 4 11-7 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázatból megállapítható, hogy 2010-ig ha kis mértékben is, de a bevándorlás volt jellemző, azonban 2011-től csökken a település népességmegtartó ereje. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a bevándorlás fokozatos volt az elmúlt esztendőkben. Kiugró év 2010. volt, amikor jelentősen megnőtt a bevándorlás, ennek oka egy helybeli lakos által felvásárolt lakásokba történő ki-bejelentkezés volt, 2011-től a bevándorlás csökkent. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 4 11-7 2009 6 5 1 2010 3 13-10 2011 4 4 0 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A születések száma (5. sz. táblázat alapján) 4 év átlagát tekintve 4,25 fő, kiugró év volt 2009, míg 2010-ben felére csökkent. A születések száma a halálozások számához viszonyítva kevesebb, kivéve 2009. évet, amikor a születések száma volt több, míg 2010-ben kiugróan magasabb volt a halálozások száma a születésekhez viszonyítva. A természetes szaporodás indexe negatív irányú, mely a település elöregedését jelzi. Munkahelyet a településen szolgáltató PYRUS 94 Kft, 2 élelmiszerüzlet, 1 Italbolt illetve helyi őstermelők és vállalkozók alkalmi munkalehetőséggel, valamint az Önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében tud biztosítani, ennek ellenére a munkanélküliek száma növekszik, 2013. januárjában mintegy 98 főt regisztráltak. 7
Az elmúlt közel 25 évben a község nagy fejlődésen ment keresztül. 1997-re teljesen befejeződött az új Polgármesteri Hivatal átépítése, bővítése. Megépült 1991-ben az orvosi rendelő, a csecsemő- és terhestanácsadó, valamint a szolgálati lakások. 2002-től folyamatosan megtörtént az önkormányzati kezelésben lévő közutak szilárd burkolattal történő felújítása, a gáz- és telefonhálózat kiépítése, intézményekbe történő bevezetése. Az eddig elhanyagolt Közpark parkosításra, valamint a Közparkban található II. világháborús emlékmű is felújításra került. 2003-ban átadásra került a Faluház, mely kettős funkciót tölt be. A megújult általános iskola mellett helyet kapott egy 150 adagos konyha ebédlővel. 2006-ra kiépült a szennyvízelvezető rendszer a községünkben. Az elmúlt 5 évben megvalósult a község arculati elemeinek kialakítása, mely a járdarendszer felújításával, csapadékvíz elvezető árkok burkolásával, utcabútorok kihelyezésével és parkosítással párosult 750 fm hosszan. Megtörtént az óvoda épületének felújítása, vizesblokk cseréje, orvosi rendelő akadálymentesítése, Polgármesteri Hivatal nyílászáróinak, fűtésrendszerének, villamoshálózatának felújítása. Az Orvosi rendelőben a berendezések cseréje, valamint korszerű eszközök beszerzése történt meg. Részlegesen megvalósult a belterületi csapadék-vízelvezető rendszer kiépítése. 2010-ben a köztemető kerítésének felújítása, valamint a temetőn belüli közlekedési utak burkolása valósult meg. Emlékművet kapott a II. világháborúban elesett különböző nemzetiségű ismeretlen katonák síremléke. Segítséget nyújtottunk a Református Egyház kerítésének felújításához. Jelenleg a község közbiztonságának javítására benyújtott pályázatunk áll elbírálás alatt. 2013. február 1-én Kenézlő, Györgytarló és Zalkod községek társulásával megalakult a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal. Az Önkormányzat 2013. évben 33 fő start- és közmunkást foglalkoztat 3 foglalkoztatási program keretében, valamint 5 fő részmunkaidős többnyire megváltozott munkaképességű emberek közfoglalkoztatására is sor kerül, ezzel Önkormányzatunk a legnagyobb munkáltató a településen. A startmunka keretében betonelemek gyártása, közterületek burkolása, épületek felújítása, vízelvezető és belső csapadékvízelvezető árkok tisztítása és karbantartása történik. Folyamatban van egy 50 férőhelyes welness szálloda építése, valamint fürdőmedencék kialakítása, mely a település alatt található thermal vízre épül. Felépítésre került egy 150 vagonos hűtőház, csomagoló üzem, gombaház, és jelenleg folyamatban van egy brikettgyártó üzem építése. A megépült létesítmények sajnos évek óta nincsenek működtetve. A működtetésükre kevés esély mutatkozik, ugyanis a községbe két irányból bevezető közutak állapota katasztrofális. A befektetni szándékozók mihelyt szembesülnek a közlekedési állapotokkal messze elkerülik településünket. Településünkön nagyon sok a szegény ember, a Bodrogközben a megélhetés egyre nehezebb. A munkanélküliek létszáma a közfoglalkoztatás ellenére folyamatosan növekszik, az elszegényedés egyre több embert érint. Véleményünk szerint ebből a válságból csak termelő, a gazdaság felélénkítését elősegítő beruházásokkal, ezzel a valóban értékteremtő munkahelyek létesítésével lehet előbbre jutni. A Bodrogközben az ipar soha nem volt meghatározó, az emberek mindig a mezőgazdaságból, kertészetből, állattenyésztésből éltek, ezért egyetlen kitörést ezen tevékenységek támogatása, fellendítése, valamint a piac megteremtése jelentené. Sajnos a Bodrogközi településeken az úthálózat annyira rossz állapotban van, hogy egyes települések, - többek között Györgytarló is - nehezen megközelíthetőek. A közrend és a közbiztonság községünkben jónak mondható, mely az önkormányzat és a Rendőrség jó kapcsolatának és együttműködésének köszönhető. 8
Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein, így különösen: tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Györgytarló Községi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a község működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Célok Az esélyegyenlőségi program célja, hogy Györgytarló olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosításán túl egyes társadalmi csoportok esetében olyan támogató lépések megtételére van szükség, melyek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják. Györgytarló település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. 9
Györgytarló Községi Önkormányzat alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2011-ben a Képviselő-testület elfogadta a jelenleg hatályos a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 3/2011. (IV. 18.) sz. önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. Célja hosszútávon a munkanélküliség megszüntetése, csökkentése. Aktív korúak munkába történő visszahelyezése. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 11
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Györgytarló Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét 2003. évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Györgytarló község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. A település településszerkezeti terve az Önkormányzat 42/2003. (VI. 10.) sz. határozatával megállapított településfejlesztési koncepción alapul. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is 2013. évtől átalakult. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Györgytarló Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A társulás az önkormányzatok várható döntése értelmében munkáját a továbbiakban is folytatni fogja.) Az általános iskolai oktatás és az óvodai nevelés biztosítása 2012. december 31-ig Vajdácska és Györgytarló településeken Intézményfenntartó Társulás keretében történt, ezt követően az önkormányzatok önállóan működtetik intézményeiket. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, mint törvény alapján biztosítandó alapszolgáltatást az önkormányzat a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, együttműködési megállapodás keretében biztosítja. Az önkormányzati döntés-előkészítés, illetve azok végrehajtásának hatékonyabb ellátása érdekében, valamint a hivatali működés, a hivatali szolgáltatásokhoz történő ügyféli hozzáférés biztosítása és az önkormányzati szervek és intézmények munkájának segítése érdekében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. -ának (1) bekezdése alapján 2013. február 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoztak létre. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 12
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag újkeletű jelenség az emberiség történelmében; a XX. században jelent meg először. A mélyszegénység fogalmát a Társadalmi Megújulás Operatív Program (későbbiekben: TÁMOP) Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért című pályázati felhívás bizonyos része írja le pontosan. Eszerint: Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. A mélyszegénység megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46 000 forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a 67 000 forintos havi jövedelem. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük 850 000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimálnyugdíj 28 000 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A szegénység, mint szó a szocializmus időszakában tiltott fogalom volt, helyét a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű kifejezések vették át. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Ezekben a térségekben a születéskor várható élettartam is lényegesen alacsonyabb. Hazánkban a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, holott a mélyszegénység nem egyértelműen bőrszín függő. Bár kijelenthető, hogy a mélyszegénységben élők nagy része cigány származású. Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (továbbiakban LHH kistérség) területével. Ezen térségek leginkább az ország északkeleti részében találhatók; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó és a Bodrogköz közötti területen, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Másik fontos térség a Dél-Dunántúl bizonyos részei, úgy, mint az Ormánság, vagy Tolna megyében a Tamási kistérség. A mélyszegénységből való kitörés rendkívül nehéz, mondhatni lehetetlen. A helyzetüket az is rontja, hogy rendkívüli elszigeteltségben élnek mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Ebben nagy szerepe van az infrastruktúra fejletlenségének. Kutatások igazolják, hogy azoknak a településeknek a száma és aránya, ahol a mélyszegénységben élő családok a helyi társadalom többségi csoportját alkotják, megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. forrás: Mélyszegénység (A társadalomkutatás alapjai) A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Györgytarlón az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. 13
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A lakosok egyre nehezebb anyagi helyzetben, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása, felújítása azonban ma már egyre nehezebb, szinte lehetetlen. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait már felélte, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. Az viszont az idősebbek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. III. törvény 4. (1) E törvény alkalmazásában a) jövedelem: az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú 14
részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését az Önkormányzat látja el. A munkanélküli lakosok körében akik közfoglalkoztatásba bevonhatók sajnos kezd kialakulni egy olyan nézet, hogy a felajánlott munkát különböző indokokra hivatkozva nem fogadják el vagy megelégszenek a 3-4 hónapos foglalkoztatással, mely után munkanélküli ellátásra, segélyre lesznek jogosultak. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 179 201 380 50 27,9% 63 31,3% 113 29,7% 2009 181 206 387 45 24,9% 76 36,9% 121 31,3% 2010 188 208 396 43 22,9% 68 32,7% 111 28,0% 2011 194 212 406 33 17,0% 52 24,5% 85 20,9% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 37 #ÉRTÉK! 30 #ÉRTÉK! 67 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
A táblázat adatai alapján a regisztrált munkanélküliek száma, ha kis mértékben is, de csökkent. A nemek közötti megoszlást tekintve a munkanélküli férfiak száma magasabb, mint a nőké, ez a munkaképes korosztály magasabb férfi létszámával magyarázható. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 113 121 111 85 67 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő 8 10 10 10 20 12 14 14 15 0 4 16 20 12 19 14 13 16 7 0 4 16 14 10 19 9 15 13 10 1 2 11 11 7 13 10 9 9 11 2 2 10 9 8 10 7 7 5 9 0 % % % % % % % % % % 7,1% 8,8% 8,8% 8,8% 17,7% 10,6% 12,4% 12,4% 13,3% 0,0% 3,3% 13,2% 16,5% 9,9% 15,7% 11,6% 10,7% 13,2% 5,8% 0,0% 3,6% 14,4% 12,6% 9,0% 17,1% 8,1% 13,5% 11,7% 9,0% 0,9% 2,4% 12,9% 12,9% 8,2% 15,3% 11,8% 10,6% 10,6% 12,9% 2,4% 3,0% 14,9% 13,4% 11,9% 14,9% 10,4% 10,4% 7,5% 13,4% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16
Az adatok alapján a 36-40, majd a 21-25 év év közöttieknél a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Az álláskeresők száma 2008-2012. között 2009-ben volt a legmagasabb és 2012-ben volt a legalacsonyabb. A 2008-2009-es gazdasági válság hatása súlyosan érintette térségünket, azon belül településünket, sokan elvesztették munkahelyüket, munkalehetőség nem volt sem a községben, sem a környező városokban. 2012-ben a közfoglalkoztatási programok keretében történő foglalkoztatás eredményezte az álláskeresők számának csökkenését, mely nem tekinthető tartósnak, mivel a közfoglalkoztatás rövid idejű foglalkozást jelent és a közfoglalkoztatottak létszáma függ az erre a célra nyújtott központi támogatástól. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 50 63 113 32 37 69 64,0% 58,7% 61,1% 2009 45 76 121 32 45 77 71,1% 59,2% 63,6% 2010 43 68 111 18 38 56 41,9% 55,9% 50,5% 2011 33 52 85 12 22 34 36,4% 42,3% 40,0% 2012 37 30 67 n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatok alapján a 180 napnál régebben regisztráltak száma csökken, amely a regisztrált munkanélküliek számának csökkenéséből ered. A férfiak között az elmúlt két évben több a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma, mint a nők között. A 2012. évi adatok nem értékelhetők, mivel csak a regisztrált munkanélküliek száma áll rendelkezésre, azonban a 180 napnál régebben regisztráltak számára vonatkozóan információval nem rendelkezünk. 17
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 47 61 108 2 4,3% 6 9,8% 8 7,4% 2009 44 58 102 4 9,1% 8 13,8% 12 11,8% 2010 50 55 105 3 6,0% 5 9,1% 8 7,6% 2011 48 54 102 2 4,2% 5 9,3% 7 6,9% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 3 #ÉRTÉK! 3 #ÉRTÉK! 6 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 18-29 éves korosztályban a pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb, majd 2010- ben csökkent, 2011-ben pedig az előző évhez hasonlóan alakult. A pályakezdő álláskereső férfiak száma 2012. évet kivéve magasabb volt, mint a nőké. Ennek egyik oka, hogy a nők (jellemzően roma származású nők) egyéb gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásban részesülnek. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 468 247 221 382 188 194 86 18,4% 59 23,9% 27 12,2% 2011 504 259 245 #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A táblázat alapján megállapítható, hogy a lakosságszámhoz képest magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma, a nemeket tekintve a nők körében közel kétszer annyi, mint a férfiakéban. Ez azzal is magyarázható, hogy a lakosság összetételét tekintve a 65 év feletti nők száma jóval magasabb, az ő esetükben az iskolai végzettséget tekintve a 6 elemi osztály elvégzése volt az általános. 18
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 113 10 8,8% 54 47,8% 49 43,4% 2009 121 11 9,1% 51 42,1% 59 48,8% 2010 111 12 10,8% 60 54,1% 39 35,1% 2011 85 11 12,9% 36 42,4% 38 44,7% 2012 67 8 11,9% 33 49,3% 26 38,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján a legkevesebb a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűek száma, míg a legmagasabb a 8 általános iskolai végzettségűeké, azonban megközelíti az attól magasabb iskolai végzettségű munkanélküliek számát. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Általános iskolai felnőttoktatásban az elmúlt években senki nem vett részt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 19
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Középfokú felnőttoktatásban az elmúlt években senki nem vett részt. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban év aránya a település aktív korú résztvevők száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 48 23% 20 5% 2011 74 35% 28 8% 2012 52 n.a 19 5% Forrás: Önkormányzat adatai Az aktív korúak körében magas, míg az aktív korú romák/cigányokhoz viszonyítva a romák/cigányok száma alacsonyabb a közfoglalkoztatásban résztvevők körében. A közfoglalkoztatáson belül a roma lakosság alacsony foglalkoztatottságának egyik oka, hogy nehezen vonhatók be a közmunkába, vagy ha be is vonhatók, rövid időn belül (általában az Fht. továbbfolyósításához szükséges 30 napos munkaviszony megszerzését követően) különböző indokokra való hivatkozással (Budapestre mennek dolgozni, máshol találtak munkát, stb.) kérik a munkaviszony megszüntetését. Ezt követően újabb munkaviszonyt nem létesítenek, ismételten visszakerülnek az önkormányzati segélyezésbe. Több alkalommal előfordult, hogy kiközvetítést követően a munka felvételére egyáltalán nem jelentek meg. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 20
3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált állami szektorban Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek kivetett befizetett év vállalkozások száma a foglalkoztatottak üzletek száma száma iparűzési adó iparűzési adó településen száma működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 3 2 1 7 478850 255852 6 31 2009 5 1 2 7 7 868250 1014500 3 53 2010 5 2 2 7 2362250 1826581 5 33 2011 5 5 1 7 2254176 2109680 12 92 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai 1700000 1100050 7 43 A foglalkoztatás elsősorban az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatási programokban valósul meg. A településen kevés a vállalkozás, a kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma alacsony, ebből adódóan a kivetett és befizetett iparűzési adó összege sem magas. Iparűzési adó szempontjából jelentősebb befizetőnek a nem helyben székhellyel rendelkező, csak a településen szolgáltatást végző (távközlési cégek, ÉMÁSZ, TIGÁZ,) cégek tekinthetők. Az adóalanyok fizetési hajlandósága jónak mondható. A költségvetés szempontjából az iparűzési adóból származó bevétel az összköltségvetés közel 1,5 %-át teszi ki, mely a községgazdálkodás költségeinek kevés részét fedezi. Az iparűzési adóból származó bevétel növekedésére nem számítunk, mivel a településen az iparűzési adó szempontjából adóalanyként szóba jöhető új munkahelyek alapítása nem várható. 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz járatpárok vonat járatok átlagos utazási átlagos utazási idő átlagos ideje száma munkanapokon munkanapokon átlagos száma idő autóbusszal vonattal autóval Legközelebbi centrum Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 18 5 30 0 0 0 0 Megye-székhely 118 0 0 0 0 0 0 Főváros 267 0 0 0 0 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A legközelebbi centrum Sárospatak, mint lehetséges munkahely elérése autóbusszal 30 perc utazási időt vesz igénybe. A településről a megye-székhelyre, illetve a fővárosba utazni közvetlenül csak gépjárművel lehet, vagy a Sárospatakról menetrend szerint induló vonatjárattal, mely nem minden esetben igazodik az autóbuszjárathoz, ezért sok a várakozási idő. A településről, illetve a településre munkanapokon csak 5 autóbuszjárat indul. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nincs a településen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 21