Harmadik elõadás Globális gazdasági játszmák Gazdasági játszmák Stratégiák 2004. október 13. Vig Zoltán 1 2004. október 13. Vig Zoltán 2 Témák: A tõzsde világa és kapcsolata az informatizálódással A dotkom recesszió Átstruktúrálódó gazdaság Globális játszmák A tõzsde világa Kezdetben úri passzió volt Fizikailag megjelenõ piacok A nemzetgazdasági piacok kapcsolatai Információs érték : tartalom, idõ 2004.10.13. Vig Zoltán 3 2004.10.13. Vig Zoltán 4
Fekete csütörtök Elõtte: nagy vásárlói bizalom, tömeges részvényvásárlás, ellenõrizetlen információk 1929. október 29. Utána: elveszített bizalom, minimális forgalom, igény a pontos ellenõrizhetõ információkra Tõzsdék a második világháború után Beinduló gazdaságok új vállalatok Meglendülõ forgalmak megnövekedett adminisztrációs feladatok lakossági igények a gyors és megbízható információra Csökkentett tartalmú (és árú) szolgáltatások megjelenése (schwab.com) 2004.10.13. Vig Zoltán 5 2004.10.13. Vig Zoltán 6 Mi az összefüggés? A tõzsdék informatizálója Julius Reuter 2004.10.13. Vig Zoltán 7 2004.10.13. Vig Zoltán 8
A NASDAQ Microsoft Co. 1978 Létrehozása a technológiai papírok megjelenéséhez kötõdik A rendes tõzsdére alkalmatlan, bizonytalan vállalatok részvényei kereskedelmére hozták létre. Ilyen cégek: Microsoft, SUN, Cisco, Dell, Reuters 2004.10.13. Vig Zoltán 9 A NASDAQ ma 2004.10.13. Vig Zoltán 10 A technológiai papírok dinamikája Mikroelektronikai boom hetvenes- nyolcvanas évek Számítástechnikai boom - nyolcvanas - kilencvenes évek Internetes boom - 2000 körül Több hullámban Internet technológia Internet kapcsolatszolgáltatás Internet tartalomszolgáltatás (dotkom cégek: xyz.com) 2004.10.13. Vig Zoltán 11 2004.10.13. Vig Zoltán 12
A dotkom recesszió üzenete A pénzügyi elemzések a meglévõ trend alapján további dinamikus növekedést jósoltak Az optimista hangulat tovább gerjesztette a befektetési kedvet (pozitív visszacsatolás) A megalapított cégek mögött hatalmas összegek, csekély ténylegesen meglévõ technológia, minimális hozzáadott érték és minimális piaci tér állt. 2000 õszén leeresztett a léggömb beköszöntött a jelenleg is tartó gazdasági recesszió Globális játszmák Ipari tömegtermelés túltermelési válságának kialakulása elõtt: Számítástechnikai piac kibontakozása (nagy hozzáadott értékû termelés) Konkurenciaharcok: 1985 Hi-Tech krízis Amerikában Pc tömegtermelése kilencvenes évek 2004.10.13. Vig Zoltán 13 2004.10.13. Vig Zoltán 14 Telematikai robbanás Eszközök összekapcsolási igénye Hálózatok létrehozása és üzemeltetése Eszközeladás vs. Szolgáltatás Legnagyobb profit lehetõsége: tartalom és szolgáltatás együttes kereskedelme. Fúziós láz: pl. AOL Time-Warner Hatások Edutainment, infotainment Terjeszkedés határa: a világ Gyarmatosítás vs. Agyelszívás, piaci tér vásárlása Kormányzati / nemzeti stratégiák Információs szakadék megjelenése 2004.10.13. Vig Zoltán 15 2004.10.13. Vig Zoltán 16
Vállalkozások az információs társadalomban Kapcsolódási pontok (Klasszikus) vállalkozás új lehetõségei E-Commerce (elektronikus kereskedelem) Új típusú vállalkozások világa 2004. október 13. Vig Zoltán 17 Vállalkozás Céljai Profit maximalizálása Termék önköltség minimalizálás Maximális darabszám eladása / új vásárlók Új, versenyképes termékek kifejlesztése Stabil piaci szerep Cél a versenytársak megelõzése, a pozíció fenntartása Stratégiai kapcsolatok Csak a Core tevékenységre való koncentrálás Vállalkozás megítélésének pozitív befolyásolása Kiegyensúlyozott szervezet 2004.10.13. Vig Zoltán 18 Új piaci tér az információs társadalomban Sokkal könnyebbé vált: Cég / termék információkat szerezni Átlátni a piacot Kapcsolatokat teremteni Következmények A vállalati kapcsolatok, együttmûködések folyamata felgyorsult Egyre kisebb léptékekben is hajlandók az együttmûködésre Outsourcing 2004.10.13. Vig Zoltán 19 2004.10.13. Vig Zoltán 20
Termék és szolgáltatás innováció A termékélettartam lerövidült Az új fejlesztések üteme felgyorsult Nem az számít, hogy jó-e a termék hanem, hogy hányan tudnak róla. Termékgyártás: specializált félkész termékek összeállítása Kommunikációigényes feladatok Pl.: tervezés, gyártási folyamat, logisztika, pénzügyek, garancia, megsemmisítés 2004.10.13. Vig Zoltán 21 Értékek fejlõdési trendje 1. Legyen internet elérés 2. Legyen saját e-mail 3. Legyen saját weblap (akárhol) 4. Legyen frekventált (domain nevek) 5. Legyen rajta aktív közösség (pl.:portálok) Új piaci magatartás A bevételek aránya eltolódik a szolgáltatások felé A termékekkel csatoltan értékesített szolgáltatások megjelenése A versenyképesség növelhetõ plusz szolgáltatásokkal Termék: egyszer eladható, értékét a fizikai tartalomhoz kötjük Szolgáltatás: többször eladható, értéke széles határok között változhat 2004.10.13. Vig Zoltán 22 Belsõ PR és vállalati mûködés Az információtechnológia gyorsabb, hatékonyabb információáramlást tesz lehetõvé egy szervezeten belül. Klasszikus példák: Telefonok, mobiltelefonok, e-mail cím minden, az információáramlásban érintett munkatársnak. Belsõ helyi hálózat, megosztott dokumentumok Vállalatirányító és ügyviteli rendszerek. Intranet hálózat, belsõ website-ok 2004.10.13. Vig Zoltán 23 2004.10.13. Vig Zoltán 24
Külsõ PR Az információáramlás sebességének és volumenének változásával a szervezetek kommunikációs feladatai is kibõvültek. Klasszikus példák: Call-centerek, és egyéb telefónia Vállalati honlapok Elektronizált ügyfélkapcsolati rendszerek E-business elektronikus ügyvitel vállalatok és ügyfelek közötti ügyletek - CRM (Customer Relations Management) ügyfélkapcsolatok menedzselése vállalatokon belüli folyamatok elektronizálása (üzleti intelligencia, csoportmunka stb.) vállalatok között az elektronikus üzleti folyamatok integrálása 2004.10.13. Vig Zoltán 25 E-business 2. Négy fázis: Új értékesítési csatornák és újszerû marketing lehetõségek Az értéklánc integrációja vállalaton belül és kívül (a kereslet határozza meg a gyártást, a gyártás pedig a beszállítást) Átalakulnak az iparágak (a webes technológiák a virtuális vállalatok és szervezetek integráló eszközei lehetnek) Átalakult iparágak konvergenciája (a határok eltûnnek és egymás területére merészkednek) 2004.10.13. Vig Zoltán 27 2004.10.13. Vig Zoltán 26 E-commerce Elektronikus kereskedelem 2 fõ típus B2B Business to business Vállalkozások közötti (C2C) Ny. Európa (e-kereskedelem) 2000 69 milliárd euró USA (vállalatok közti) 1999 43 milliárd dollár B2C Business to Costumer Kiskereskedelem 2004.10.13. Vig Zoltán 28
Business to business Rendelési, elszámolási rendszerek Garanciális ügyek Terméktámogatás, akciók Példák: Webes rendelési rendszerek Hírlevelek, árlisták E-mailes rendelések, e-mailes terméktámogatás Business to Costumer Nagy remények az iparág motorja 2000-ig Korlátozott termékkör alkalmas rá Gond a fizetés és a szállítás Nehezen ellenõrizhetõ a cég megbízhatósága, tényleges mûködése 2004.10.13. Vig Zoltán 29 B2C kitörési pontok 2004.10.13. Vig Zoltán 30 Új vállalkozások és szolgáltatások Lassan járj tovább érsz elv Nyitottabb vásárlói célcsoport Melléktevékenységként, meglévõ kereskedelmi tevékenység mellett Kapcsolattartás a (potenciális) vevõkkel Elõzetes ismeretszolgáltatás a termékrõl döntés elõkészítés: kiválasztom elektronikusan megveszem hagyományosan Autóvásárlás www.depo.hu Fellendülésük a dotkom recesszió elõtt jelenleg lassú fejlõdés Információbörzék, adatbázisok Tisztán B2C típusú kereskedelmi egységek Internetes közösségek Webdizájn piac Reklámok 2004.10.13. Vig Zoltán 31 2004.10.13. Vig Zoltán 32
Internetes Reklám Bannerek Direct Mail Spam Banner típusú reklámok A felhasználó nem szeret fizetni egy szolgáltatásért de a reklámot elviseli Olcsó (egy megjelenés 1-5 Ft) Környezetbarát Jó a célcsoport Pontosan célozható részcsoportok A felhasználó kiszûrheti (ha akarja) 1% körüli kattintási arány 2004.10.13. Vig Zoltán 33 2004.10.13. Vig Zoltán 34 Banner csere Csalóka Bannerek 2004.10.13. Vig Zoltán 35 2004.10.13. Vig Zoltán 36
Honnan az ötlet? Információs stratégiák 2004. október 13. Vig Zoltán 37 A döntéshozók felmérték az információs társadalmi változások hatásait Cél: a nemzeti versenyképesség javítása A globális játszmák eszközei lettek a nemzetgazdaságok -> kikerül a kontroll az állami irányítás alól Egységes nemzeti cselekvési programra van szükség -> információs stratégiára 2004.10.13. Vig Zoltán 38 Információstratégia Különbözõ szinteken Elemei nemzeti nemzetközi regionális szövetségi információs közmû (information infrastructure) társadalom alrendszereinek informatizálását (informatization) iparfejlesztési politika (IT-industry policy), információs társadalomépítés" (information society development) Teljes információstratégia 1. Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintõ átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap-dokumentum 2. A végrehajtás kijelölt és mûködõ kormányzati egyeztetõ-koordináló szintje 3. Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény 4. A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító szervezet 5. A program egyes pontjainak általános/teljes körû megvalósítását megelõzõ/bevezetõ, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek 2004.10.13. Vig Zoltán 39 2004.10.13. Vig Zoltán 40
Részleges információstratégia ha az 5 kritérium nem a társadalom egészre, hanem alacsonyabb szintû tervezési egységre (például kizárólag információs infrastruktúrára) vonatkozik, vagy abban az esetben, ha a fenti 5 kritérium közül legalább 3 megléte igazolható. Bangemann-jelentés tíz úttörõ alkalmazás távmunka, távtanulás, intelligens városok, elektronikus tendereztetés, egészségügyi informatika közös egyetemi adathálózat, transz-európai államigazgatási hálózat, közúti és légiforgalmi rendszerek, telematikai szolgáltatások kisvállalkozásoknak 2004.10.13. Vig Zoltán 41 Európa és az "információs társadalom" programja A stratégiatervezési folyamat része-> "Zöld könyvek" követik a technológiától a társadalom kérdései felé való mozgást Az EU 1997 és 2001 között 45 millió ECU-t fordított arra, hogy az "európai információs társadalom" lehetséges hatáskövetkezményeit megismertesse a közvéleménnyel. tudományos-technológiai programok, az oktatási együttmûködések, sõt az egészségügy is az informatizálás átfogó programjának részeként kezeltetnek 2004.10.13. Vig Zoltán 43 2004.10.13. Vig Zoltán 42 Magyarország információs társadalom stratégia Modern Európai Magyar Köztársaság Demokrácia fejlesztése, esélyegyenlõség biztosítása Nemzeti identitás, nyelv és kultúra megõrzése Gazdagabb, nyugodtabb, biztonságosabb világhoz tartozás Fenntartható fejlõdés, modern közigazgatás, oktatás és egészségügy az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával 2004.10.13. Vig Zoltán 44
A cél Az információs és kommunikációs technológia mint a tudásalapú, információs társadalom építése legfontosabb eszközének széleskörû alkalmazása, és segítségével a gazdaság és a társadalom modernizációja, dinamizmusának, versenyképességének növelése A MITS jövõképe: emagyarország Folyamatok korszerûsítése + információs és kommunikációs technológia = folyamatok informatizálása Szolgáltatások modernizálása + információs és kommunikációs technológia = elektronikus szolgáltatások Informatizált folyamatok + elektronikus szolgáltatások = Jõvõkép Modern Európai Magyar Köztársaság Jõvõkép emagyarország 2004.10.13. Vig Zoltán 45 2004.10.13. Vig Zoltán 46 Távlati cél Középtávú cél (2006-ig) Mûködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elõállítása, kezelése (versenyképesség) ÉLETMINÕSÉG JAVÍTÁSA AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése (eligazodás, kényelem) Mûködés hatékonyságának növelése, szolgáltatások nyújtásának biztosítása információk elõállítása, kezelése (versenyképesség) ÉLETMINÕSÉG JAVÍTÁSA AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMASÍTÁSA Elektronikus szolgáltatások megvalósítása, szolgáltatások igénybevételének biztosítása információk elérése (eligazodás, kényelem) 100 hag yományos 100 90 szolgáltatások 90 80 80 e-közigazgatás 70 70 60 hag yományos 60 50 gazdaság e-egészségü gy 50 40 e-g azdaság 40 30 e-oktatás 30 20 20 10 10 e-kultú ra 0 2004.10.13. 2004 2015 0 Vig Zoltán 2004 2015 47 MUNKAFOLYAMATOK INFORMATIZÁLÁSA (korszerûsítés, modernizálás) INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A használati mutatók érjék el az 50%-ot 2004.10.13. Vig Zoltán 48
Középtávú cél (2006-ig) Fõirányok I. (tartalom) 70 60 50 40 % 30 20 10 0 2003 2006 ellátatlan közösségi használat egy éni használat 80 70 60 50 % 40 30 20 10 0 2003 2006 Gazdaság szervezetközi és belsõ rendszerek, e-kereskedelem, IT szektor támogatása Közigazgatás központi kormányzat, törvényhozás és igazságszolgáltatás, önkormányzatok adminisztrációjának és szolgáltatásainak korszerûsítése (átláthatóság, interaktivitás) Egészség egészségügyi és szociálpolitikai szakértõi rendszerek, tudásbázisok, gyógyítást segítõ eszközök, berendezések; egészségügyi adatbankok; társadalombiztosítás informatikai rendszerei. Kultúra - kulturális értékek feltérképezése és elérhetõvé tétele; könyvtári, múzeumi, levéltári rendszerek; digitalizálás (érték- és hagyományõrzés, új értékek létrehozása) Oktatás - óvoda, iskola, felsõoktatás, felnõttképzés informatikai támogatása, digitális tananyagok biztosítása, oktatási adminisztrációs rendszerek fejlesztése, oktatásügyi intézmények elektronikus szolgáltatásinak modernizálása. Számítógép használat Internet használat Környezetvédelem - környezet- ill. természetvédelem, vízügy, meteorológia, hulladékgazdálkodás területén információk összegyûjtése; nyilvános eléréséhez szükséges rendszerek kidolgozása és üzemeltetése. 2004.10.13. Vig Zoltán 49 2004.10.13. Vig Zoltán 50 Fõirányok II. (infrastruktúra) Szélessávú infrastruktúra szélessávú hálózat Elérés egyéni és közösségi, számítógép hozzáférés, hálózat elérés Közadat Közcélú, közhasznú adatok és szoftverek szolgáltatása infrastruktúra jelleggel, szoftverek alkalmazásának elterjesztése, közösségi alaptérkép 2004.10.13. Vig Zoltán 51 Fõirányok III. Tudás, ismeret digitális írástudás elterjesztése, az információs és kommunikációs eszközök használatának képessége, az információk tudássá konvertálásának képessége Jogi- társadalmi környezet információs alapjogok biztosítása, jogi szabályozás és piaci önszabályozás, informatikai biztonság, felhasználó védelem, a felhasználói bizalom megszerzése, megtartása IT K+F - elektronikus szolgáltatások fejlesztésével, fogadókészségével, hasznosulásával kapcsolatos kutatások; GRID technológia fejlesztése, GRID rendszerek létrehozása; új típusú biztonsági eszközök, technológiák kidolgozása; hazai adatbázisok fejlesztését, a bennük lévõ információk új módszerekkel való elérését (adatbányászat); az üzleti szféra bevonása K+F tevékenységbe. Esélyegyenlõség területi esélyegyenlõség; társadalmi esélyegyenlõség, digitális szakadék csökkentése; regionális esélyegyenlõség, nemzeti- etnikai kisebbségek, határon túl élõ magyarok 2004.10.13. Vig Zoltán 52
Prioritások kezelése Alapvetõ döntési pontok Hogyan tovább? A stratégiakészítés még nem fejezõdött be. Ördögök és részletek puding és a próbája Mindazonáltal eddig a második és a legkidolgozottabb dokumentum. 2004.10.13. Vig Zoltán 53 2004.10.13. Vig Zoltán 54