JELENTÉS AZ OKSZ. MAÍJY. ÉS A JÁSZ-NAGY-RUN-SZOLNORMKGVEl (ÍAZIIASÁCI EGYESÜLET ÁLTAL NAGYMÉLTÓSÁGÚ IDŐSB GRÓF ALMÁSY KÁLMÁN ÚR SZAJOÍi BIRTOKÁN Í889-ik évi julius hó 6-ik és 7-ik napján RENDEZETT NEMZETKÖZI KÉVEKÖTŐ ÉS MAROKRAKÓ ARATÖGÉPYERSENYRÖL IRTA LÁZÁR L. PÁL és Dr. SZABŐ FERENCZ. BUDAPEST. B R Ó Z S A O T T Ó KÖNYVNYOMDÁJA 1890.
ARATÓGÉPEINK. JELENTÉS AZ ORSZ. MAGY. ÉS A JÁSZ-NAGY-KUN-SZOLNOKMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÁLTAL NAGYMÉLTÓSÁGÚ IDŐSB GRÓF ALMÁSY KÁLMÁN ÚR SZAJOLI BIRTOKÁN l889-ik évi julius hó 6-ik és 7-ik napján RENDEZETT NEMZETKÖZI KÉVEKÖTŐ ÉS MAROKRAKÓ ARATÓGÉPVERSEMRŐL. IRTA LÁZÁR L. PÁL és Dr. SZABÓ FERENCZ. BUDAPEST. BRÓZSA OTTÓ KÖNYVNYOMDÁJA. 1890.
TARTALOMJEGYZÉK. Lap Bevezetés.............................. 5 I. A verseny rendezése 7 II. Jelentés az aratógépversenyről... 8 III. Aratógépeink a gyakorlatban : a) Hány holdat vág le egy aratógép?. 23 b) A gépek kopása.......... 33 c) A vonóeró'szükséglet 34 d) A gépek olajozása s más egyéb költségek 36 e) A gépekhez szükséges munkások... 36 /) A zsinegkérdés 39 g) Az aratás gépekkel 43 h) Mibe kerül géppel a takarás? 45 i) Kévekötő' vagy marokrakó.................. 47 Zárszó 47
Bevezetés. A világforgalom óriási fejlődése minden téren versenyre kényszeríti az egyes termelő államokat és manapság a mezőgazdaságra nézve is életkérdés az olcsó produkczió. Ámde a gazdasági müveletek nagyobb része csak időszakos munkát kiván, ezért egyrészt a napszám sokkal drágább, mint folytatólagos ipari alkalmazásnál, másrészt azonban sokszor a kellő munkakéz egyáltalán nem szerezhető meg s igy a gazda a munka elhalasztásával érezhető veszteségeket szenvedhet. Kétségkívül legfontosabb nyersterményeink a gabonafélék és ezek előállításánál a legtöbb gondot és a legtöbb kiadást a takarás szokta okozni, mert ha a kellő időpontot fel nem használhatjuk, a túlérett gabona nagy mennyiségű magot hullaszt, sőt nem ritka eset, hogy az időjárás viszontagságai az egész termést tönkre teszik. Nem. lehet tehát túlzott azon állitásunk, hogy az aratógép a gazdaság^ egyik legfontosabb segédeszköze, mert egy gép egy munkás és egy pár lóval körülbelől annyit végez, mint 8 10 ügyes arató és igy teljesen pótolni képes a hiányzó munkaerőt és inkább lehetővé teszi, hogy a kellő időpontot tökéletesen felhasználhassuk. Megmagyarázhatatlan, hogy a mezőgazdasági gépek közül, épen az aratógép legnehezebben képes hazánkban meghonosodni, a mi csak onnan eredhet, hogy a gazdák a kezdetleges rosz tapasztalatok által visszariasztattak, másrészt azonban szeretik megvárni, mig»tökéletesebb«lesz a gép! Ha nagyobb befektetéseknél, igy egy 20,000 frtos gőzeke beszerzésénél ily szempontok által vezéreltetjük magunkat, kétségkívül igen helyesen cselekszünk; de egyes, kisebb gazdasági gépeknél, melyek 2 3 év múlva már tökéletesen kifizetik magukat és a gazdaságot esetleg nagyobb károktól megóvhatják/ heiytelen ily túlzott elővigyázatosnak lenni, mert azon gazda, ki a tökéletes gép elkészitését akarja bevárni, nem élvezheti a»jelen«előnyeit, és talán a»jövőt«meg sem éri! Ezen tény késztette az országos gazdasági egyesületet, hogy gazdáink figyelmét felhivja az aratógépekre, mint a mely gépek segélyével Amerika külterjesebb gazdaságaiban tetemesen redukálták a gabonafélék előállítási költségeit. Ezelőtt néhány évvel
1885. julius 5. és 6-án lett megtartva Apczon, Szentiványi Farkas úr birtokán egy arátógépverseny, a mely azonban daczára annak, hogy a legelső gépgyárosok gépei is be lettek mutatva, nem elégítette ki a gazdák várakozását. Különösen a kévekötő aratógépek munkája volt igen fogyatékos: a gépek túlságos súlya, a gabona hibás levágása, a kévék rosz bekötése, a kötőzsineg rosz minősége, munkaközben a folytonos álldogálás és igazítás: úgy a biráló bizottságot; mint a jelen volt gazdákat arról győzte meg, hogy a kévekötő aratógépek akkori alakjokban nem elég megbízhatók voltak. Az apczi versenynek azonban meg volt az a gyakorlati haszna, hogy a külföldi gyárosokat tökéletesebb gépek behozatalára ösztönözte. így történt, hogy daczára a verseny szerény eredményeinek az aratógépek mindkét neme egyre terjed az országban. Ez a körülmény, meg hogy különösen a kévekötők szerkezete az utolsó egy-két esztendőben határozottan tökéletesedett, ösztönözte az országos gazdasági egyesületet, egy ujabb aratógépverseny rendezésére. így jött létre az 1889. év julius hó 6. és 7-én tartott szajoli aratógépverseny. Ezen ujabbi versenyen bebizonyosult, hogy az aratógépek ma már nagyon is számbaveendő kisegítői az olcsó produkcziónak és mindenesetre megérdemlik, hogy gazdaközönségünk a takarás módozatainak megállapításánál e gépeket se hagyja figyelmen kívül. A helyes számvetés döntsön minden egyes esetben azon kérdés felett, vájjon kézi erővel avagy aratógépekkel lesz-e okszerűbb a takarást végeztetnünk.
I. A verseny rendezése. A szajoli nemzetközi kévekötő és marokrakó aratógép-versenyt az országos magyar gazdasági egyesület a jász-nagy-kún-szolnokmegyei gazdasági egyesülettel karöltve rendezte idősb Gróf Almásy Kálmán ő nagyméltósága birtokán. A rendező-bizottság tagjai voltak : Elnök: Losonczy Mihály. Alelnök: Nagy Dezső. Tagok: Az orsz. magyar gazdasági egyesület részéről: gr. Almássy Imre, Baranyay István, Baross Károly, Beniczky Géza, gr. Bolza József, Kovásznay Zsigmond, Kvassay Jenő, Lázár L. Pál, Lencz Ödön, Mayer Emil, Nedeczky Tibor, Ordódy Béla, Ordódy Lajos, Perlaky Elek, Pompé János, Remenyik Imre, Beusz Henrik, Schlauch Nándor ; dr. Szabó Ferencz, gr. Szapáry György, Szilassy István, Harkányi Andor, Harkányi János. A jász-nagy-kún-szolnokmegyei gazdasági egyesület részéről: JSTávay Kálmán elnöklete alatt: Gajdátsy Nándor, Herzfelder Manó, Jurenák Sándor ; Léderer Károly, Maár Zoltán, Magyary Béla, Bolgár József] ifj. Scheftsik István. Szekér Lajos, Szőke Kálmán, Tichy Antal, Toldi Szabó László, Tóth Mihály, Zakár József,\ Vozáb Kálmán, Mocsy László, Brill Sándor, Csillag Albert, dr. Kohner Adolf\ Lederer Róbert, gr. Nemess János. A rendező-bizottság gyűlésein a verseny helyén, idején és főbb bírálati elvein kivül a következők lettek megállapitva: 1. Az aratást megelőzőleg egy hónappal rendeztessék egy kévekötő zsinegkiállitás. 2. Szólittassanak fel az ország azon gazdái, kik már több év óta dolgoznak aratógéppel, hogy tapasztalataikat közöljék. 3. Szólittassanak fel a gyárosok, hogy verseny után, további tapasztalatok gyűjtése czéljábói, engedjék át az aratási idényre gépeiket egyes nagyobb uradalmaknak. 4. A gyárosoknak megengedtetik, hogy a verseny szinhelyén egyéb gépeket is állithassanak ki. 5. A biráló-bizottság a helyszinén állittassék egybe, melynek elnökéül Nagy Dezső, előadóul Lázár L. Pál és dr. Szabó Ferencz urak lettek felkérve. 6. A verseny eredménye kimerítő jelentésben foglaltassék össze és ennek megírására Lázár L. Pál műegyetemi tanár és dr. Szabó Ferenez biharmegyei földbirtokos urak lettek felkérve.
II. Jelentés az aratógépversenyről A biráló-bizottság* a következő urakból lett egybeállítva: Elnök: Nagy Dezső. Előadók: Lázár L. Pál és dr. Szabó Ferenez. Tagok: Kluzek Gyula, Harkányi János és Károly, Bök Bertalan, Beniczky Géza, Kövér János, Gróf Nemes János, Herzfelder Manó, Keppich Emil, Salgó Dani, Magyary Béla, Kovásznay Zsigmond, Thallmayer Viktor, Rosenberg Oszkár, Polgár József, Antal, Kuzma Gusztáv, Szekér Lajos, Rainprecht Mihály István, ifj. Schefcsik Lajos, Keczér Zoltán, Csillag Albert, idősb és ifjabb Jurenák Sándor, ifj. Kohner Emil, Návay Kálmán, Harkányi Andor, Brill Sándor, Reisz Henrik, Mihály István és Bálintfy Pál. Mielőtt a tulajdonképeni verseny eredményének leírására térnénk; nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a verseny iránt mutatkozó érdeklődésről meg ne emlékezzünk. Első sorban felemiitjük, hogy maga a földmivelési miniszter gróf Szapáry Gyula ő nagyméltósága is Fejér Miklós államtitkár úrral együtt meglátogatta a versenyt, de sőt utasitá a mezőhegyesi uradalmat, hogy a díjazott Mac Cormick- és Wood-féle kévekötő aratógépekkel még a folyó évi aratási idény alatt részletes kísérleteket tegyen, s e kísérletek eredményéről őt értesítse. A gazdaközönség is sürün látogatta a versenyt és a gazdák ezen összejövetele arról győzött meg bennünket, hogy az aratógépek mindkét neme már eddig is meglehetős tért hódított hazánkban. Az aratógépek bírálata. I. A marokrakó és a kévekötő aratógépek két külön csoportban biráltatnak meg. Mindkét csoportban a birák a továbbiakban II. közlendő kérdésekre csakis öt osztályszámmal felelhetnek és pedig ugy, hogy az 5. osztályszám a kitűnő a 4.» a jeles a 3.» a jó a 2.» az elégséges és az 1. > a rosz osztályzatnak felel meg.
III. A kévekötő aratógépeknél elbírálandó az imént emiitett öt osztály szám szerint: a) 1.A szerkezet szilárdsága, czélszerüsége és a gép kivitele. 2. A terület-egységen learatott gabnára vonatkoztatott munkamennyiség. 3. Az egész munka minősége. b) 1. A vonóerő szüksége, egy méter vágás-szélességre vonatkoztatva. 2. A kezelhetőség és kormányozhatóság; továbbá a metszőkészülék állíthatósága. 3. Hogyan működik a motolla és állitható-e a gabona állásának megfelelőleg? 4. A kévekötés minősége. 5. Az aratott súlyegységre felhasznált kötőzsineg ára. cl) A metszés minősége. dl.) Mily könnyen szállítható a gép utakon? 2. Mi a gép ára Budapesten vasútnál átvéve? IV. A marokrakó aratógépeknél elbírálandó a II. pont alatt megirt 5 osztályszám szerint: al.) A gép szerkezetének szilárdsága, czélszerüsége és a gép kivitele. 2. A terület-egységen learatott gabnára vonatkozó munkamennyiség. 3. Az egész munka minősége. bl.) A vonóerő egy méter széles vágásra vonatkoztatva. 2. A kezelhetőség és kormányozhatóság; továbbá a metszőkészülék működésének helyessége és a gabona állásának megfelelő szabályozhatósága. 3. A marokrakás minősége. cl.) A metszés minősége. dl.) Mily könnyen szállítható a gép utakon? 2. A gép ára Budapesten vasútnál átvéve. V. A bírálók mind e kérdésekre megfelelvén, válaszaikat egy-egy bíráló-lapra feljegyzik s a bírálat befejeztével tartandó ülésükön az átlagszámokat közösen megállapítják. Az így megállapított átlagszámok közül a különböző tulajdonságok különböző gyakorlati fontossága miatt az:
10»$«csoportbeliek 5-teL a»& 3-mal, a»c 2-vel és a»d 1-el szörzandók s az igy származó szorzatok fogják képezni az értékszámokat. A mely gép értékszámának összege a legtöbb: annak a dij odaitélendő. (Kivételt képeznek csupán az»bl*,»b5«és pont alatt megállapított absolut számok. Ezen absolut számok nem szörzandók, hanem ezek alapján állapitandók meg és jegyzendők a bírálati lapon a versenyző gépek osztályszámai [1 5-ig]. Az így beirt osztályszámokból, az imént említett módon, szorzás által szinte kiszámitandók az értékszámok és összegezendők a többi értékszámokkal.) A bírálási eljárás. Az aratógép-verseny soha sem tarthat hosszú ideig, mert éppen az a közönség, kit ez az ügy legjobban érdekel, takaráskor van leginkább elfoglalva. Már maga e körülmény indokolttá teszi, hogy a bírálási eljárás lehetőleg egyszerüsittessék s hogy kihagyassanak mindazon kérdések, melyekre a választ csakis hosszabb, talán az egész aratásra vagy éppen több évre kiterjedő észlelések alapján lehet megadni. így pld. a gazdát igen érdekli, hogy naponta mennyit arat le egy aratógép, hány holdat lehet egy gépre egy takarási évad alatt számítani, mennyi kötőzsinegre lesz az egész takarás alatt szüksége, mily tartalékrészeket szerezzen be előzőleg, hány és mily erős lovakkal dolgoztasson. hány embert számítson a gépek után, ha sietteti a munkát, stb. stb. Mind e kérdésekre, aránylag igen rövid időre terjedő verseny eredményeiből, megfelelni nem lehet; s ez volt főoka annak, hogy az országos gazdasági egyesület a gyakorlati kérdések megoldását a fent közölt birálási eljárásból teljesen kihagyta, gondoskodva egyidejűleg természetesen arról, hogy e fontos adatok mentől alaposabb s mentől tovább tartó észlelések alapján szinte birtokába jussanak a gazdaközönségnek. A fent közölt birálási pontokra a következő megjegyzéseink vannak : A gépek kivétel nélkül 3 izben lesznek megbírálva; először állóhelyzetben az al pont alatt felsorolt kérdésekre; másodszor az erőmérők segélyével az a2, hl pontokban foglalt kérdésekre vonatkozólag; harmadszor munkában az a3, b2, b3, bá és cl pontokban mondottakat illetőleg. A bíráló-bizottság maga dönt a felett, hogy egyidejűleg s esetleg külön albizottságok által kívánja-e a bírálatot végrehajtatni, avagy együttesen működve, a gépeket egymásután állítsa munkába. Az erőmérők segélyével eszközlendő mérésekre külön terület lesz kijelölve, hol a gépek bejelentési sorrendjük szerint kipróbáltatnak.
11 A munka minősége egyrészt az erőmérés alkalmával, másrészt önállóan ugy lesz megállapítva, hogy mindegyik gép egy katasztrális hold külön területet kap, melyet legfeljebb két óra alatt tartozik levágni s az igy végzett munkája az idő tekintetbevételével külön fog megbiráltatni. A bírálati eljárásnál figyelembe veendők a következők: Ad: a1, 52, d1 és d2. Feljegyezvén a gépgyáros czégét s a versenyző gép rendszerét és gyári számát, kiemelvén a gép használhatóságának különféleségét, a bíráló-bizottság a gép szerkezetének tüzetes bírálatába bocsátkozik; nevezetesen kiemeli a gép főalkatrészeinek anyagát, azok egymáshozi elrendezését stb. A kocsiszerkezetnél a kerekek számát, azoknak a tengelyre való felillesztési módját - és a hajtott részekkel való kapcsolását. A kocsisülés elrendezését, tekintettel a kezelő személybiztonságára, a súly-kiegyenlitésre s a kezelő emeltyűk könnyű hozzáférhetőségére. A metszőkészülék szerkezetét, nevezetesen a kések és szuronyok elrendezését, számát, egymásközötti távolát, anyagát, könnyű kicserélhetőségét. A vágás teljes szélességét és a késvezetés biztonságát. A marokrakó gépeknél megfigyeli továbbá a gereblye és marokrakó készülék szerkezetét. Vájjon az egyes gereblyéknek egyenként önálló mozoghatóságuk van-e, vagy csak kapcsolva mozognak? Külön és együttesen állithatók-e a gabnaálláshoz és a kívánt kéve nagyságához képest? A kévekötőknél a gereblye szerkezetén kívül a kévekötés módját, annak eszközeit és czélszerüségét. Tekintettel arra, hogy a levágott gabona a kévekötésig mily utat tesz és a kész kéve mily magasságról ejtetik a földre? A kötéshez használt anyag milyféle zsineg? Az asztalnál annak állíthatóságát, tekintettel a kivánt tarlómagassághoz és a talaj viszonyához, s annak alkalmazkodását a földszin egyenlőtlenségeihez, a kis keréknek és választónak elrendezését. Vájjon munkaközben mily részek kapcsolhatók ki egyenként és összegben ; - a gép hátratolásánál önműködő kikapcsolás van-e? Az összes alkatrészek könnyű kicserélhetőségét, a csavaranyák meglazulás elleni biztosítását, a kenő-lyukak számát és elrendezését. A gép súlya működési állapotban, a gép árjegyzéki ára loco Budapest* a vele adott tartalékrészek száma, súlya és értéke.
12 Ad: a2 és bh E kérdések megoldásánál jegyző-erőmérők használtatnak s az eljárás a következő: Mindenek előtt megállapítandó a vonóerő-szükséglet bizonyos szélességű sáv metszéséhez. Ennek megállapitására a levágandó gabna szélén, attól mintegy 2 méternyire, karók leütésével párhuzamosan futó úgynevezett alapvonal jelöltetik meg. A karókat egymástól 5 5 méter távolban verjük a földbe és az erőmérővel felszerelt gép elhaladása után ezen karóktól mérjük a kitűzött vonalra merőleges irányban az állva maradt gabona távolságát. A különböző mérési helyeken nyert, egymástól többé-kevésbbé eltérő adatoknak középértékét kikeresve, ebből levonjuk azon távolságot, melyre az alapvonal a gabna szélétől kitűzve lett, tehát esetünkben 2 métert; a maradék adja a gép vágási középszélességét. Ugyanezen idő alatt a géphez kötött erőmérő a megtett úttal arányosan legömbölyödő papírszalagra hűen felrajzolja az ellenállás változatos képét, mely ábrából a középvonóerő számitható ki. Ha már most ismerjük a középvonóerőt kg.-okban kifejezve és ezen számot elosztjuk az előbb méterekben lemért vágási középszélességgel, ugy megkapjuk a vonóerő-szükségletet kgrammban egy méter vágási szélességre vonatkoztatva. Miután azonban ugyanazon területen esetleg több-kevesebb gabnamennyiség állhat és világos dolog, hogy aránylag több gabna learatása több munkába is kerül, kétségtelen, hogy csakis a vágási szélességre vonatkoztatott vonóerőből még nem lehet több gép munkabírását összehasonlítani és azért minden egyes gépnél még a terület egységén learatott gabnára vonatkoztatott munkamennyiséget is ki kell számitanunk. Ezen czélból a vágási szélesség lemérése alkalmával egyidejűleg a sáv hosszát és a sávon learatott gabonamennyiség súlyát is lemérjük. Ezen súlyt elosztva a sáv területével, megkapjuk a területegységen learatott gabna súlyát. Az erőmérő ábrájából kiszámítható, a terület-egységre vonatkoztatott munkát elosztva a terület-egységen learatott gabna súlyával, kapjuk a terület-egységen learatott gabnára vonatkoztatott munkamennyiséget. Ad: as, 63, 54, 65 és c1. A gépek gyakorlati munkájának megbirálására azok külön területeket kapnak, melyen minden gép egy jury-tag felügyelete alatt zidolk go
A kimért terület (egy kat. hold 1600 D 0 ) learatása után, melynek legfeljebb két óra alatt be kell fejeztetnie, különben a gép a versenyről visszalépettnek tekintetik, a biráló-bizottság megszemléli a végzett munkát, főleg azon szempontból, hogy megállapítsa a tartó átlagos magasságát, annak egyformaságát, a levágás minőségét, az. esetleg fennmaradt vagy letiport kalászok mennyisége tekintetéből ; megfigyeli, vájjon mag veretett-e ki és mily mennyiségben? Milyen a marokrakók lerakásának minősége, a markok nagysága, távolsága és szabatossága tekintetéből? A kévekötőknél észleli a kévekötő-szerkezet szabatosságát, működését, a kész kévék egyenlőségét és szabályosságát. A munka kezdete és a munka bevégzése után a kések szorgos megvizsgálásával meggyőződik a munka alatt történt kopásról. A munka minőségének ellenőrzésére minden gépet fenti munkája alatt ellenőr kisér, ki feljegyzi: 1. a munka megkezdésének és befejezésének idejét; 2. a munkazavarok (megállás) idejét és tüzetes okát; 3. a kötetlenül hagyott kévék számát; 4. a kettős kévék számát; 5. esetleges egyéb észrevételeit. Az összbizottság már munkaközben figyeli meg a különböző gépek munkáját, hogy azokról összehasonlitó képet nyerjen. A versenyző aratógépek leírása. Mielőtt az egyes versenyző gépek tüzetesebb tárgyalására térnénk, czélszerünek látjuk az aratógépeknek általános leírását itt előrebocsátani. Az aratógépeknél a szárak metszése háromszögű kis késpengékkel történik, melyek rúdra erősitve, egy sor éles éllel biró ujjak között, hajtóruddal együttesen ide-oda mozgattatnak és az ujjak és kés közé jutó szárakat nagyobbrészt ollószerüleg elmetszik. Száraz gabonánál a kések sokszori élesitése kikerülhető, ha fürészfogu késpengéket használunk, melyek azonban nedves száraknál könnyen eltömődnek. A kést mozgató hajtórudnak forgó csapja a gép állványába ágyazott tengely által nyeri mozgását, mely ismét 2 3 áttéti kerékpár utján rendszerint egy, ritkábban két szállitó-kerékkel lesz forgatva. A metsző-készülék rendesen mindkét végén állitható esusztatokon vagy kis kerekeken nyugszik és a tarlómagasság szabályo-
7 14 zására, illetve esetleges akadályok kikerülésére, emelőruddal áll kapcsolatban, sőt egyszerűbb szerkezeteknél az egész metsző-készülék a gép szállításánál csukló körül felforgatható, a mi által a gép szélessége majd felére redukáltatik. Dült gabnánál jobb metszés elérésére kívánatos a metszőkészüléket előre felé lehajlítani, mely czélra vagy a metsző-készüléket készítik forgathatom, vagy egyszerüebben a vonórudat készítik állíthatóra, mert a vonórúd fölebb való megerősítése az egész keret és vele az ujjak lehajlását idézi elő. A külső támaszkerék előtt rendszerint kovácsvas pálczákból vagy deszkából képezett úgynevezett gafaonaválasztő jár, melynek feladata az álló gabnát a metszendőtől elkülöníteni és ezáltal a külső támaszkerék részére szabad utat készíteni. A metsző-készülék baloldalán is czélszerü, szuronynyal bíró hasonló szerkezetet alkalmazni, mely a lovak felé hajlott szárakat felemeli és a metsző-készülék felé irányítja. Ugyané czélból a metsző-készülék néhány ujjaira szintén lehet ily gabnaemelőket, szuronyokat, szerelni, melyeket azonban gabnánál eltávolítani kell, mert e szuronyok könnyen a talajba furakodnak. A legegyszerűbb gabnaaratóknál a metsző-készülékhez rácsozott ferdén álló gyűjtő-asztal illeszkedik, melyen a szár addig tartatik össze, mig egy kévére való összegyűlt; a rács leeresztése után a tarló a gabonát az asztalról lehúzza. E kéverakás alatt a munkás a folytatólagosan vágott szárakat gereblyével tartja vissza. Tökéletesebb gabonaaratóknál egy gereblyeszerkezet a gyűjtőasztalra hulló szárakat önműködőlég oldalt rakja le, a mi, munkakimélés mellett, még azon előnynyel is jár, hogy nem kell a gép után rögtön kévébe kötni a gabonát, mint a megelőző szerkezetnél, hol ennek elmulasztása esetén az állatok már vágott szárakon járnának és azt részben kicsépelnék. Azon gépek, melyek mindig egy marokra valót összegyűjtenek, marokrakó aratógépeknek neveztetnek. Ujabb időben mióta a gép drót helyett fonallal képes kévéket kötni sokkal inkább terjednek azon aratógépek, melyek a vágott szárakat a gyűjtő-asztalról önműködőlég kész kévékbe kötik, sőt vannak oly szerkezetek is, melyek 4 5 ily kévét összegyűjtve, azokat megszabott helyen rakják le, ugy hogy a kévék összeállítása, illetve szállítása a lehető legkevesebb segédmunkással végezhető. Az aratógépek e csoportja kévekötő aratógépeknek neveztetik.
15 a) Marokrakó aratógépek. A gabonának a kések elé való vezetése és a kéverakás, vagy ugyanazon vagy különálló szerkezetek által végeztetik ; az utóbbi esetben rendesen lassan forgó vizszintes motolla vezeti a szárakat a kés felé ; mig a lerakást gereblyekészülék végzi. Általánosabbak azon gépek, melyeknél a szárvezetésre és a kéverakásra egy és ugyanazon szerkezet szolgál. Ezeknél merőleges, vagy ferde tengely körül forgó gereblyék az álló gabonaszárak közé nyúlnak, azokat a kések fölé hajlítják és metszés után párhuzamosan lefektetik; a gereblyék nagyobb része a gyűjtő-asztal fölött végig vonul, a nélkül azonban, hogy a metszett szárakat érintené, mig egyes gereblyék közvetlenül az asztal fölött vezettetnek el, az ott fekvő kévébe belekapaszkodnak és azt oldalt az asztalról letolják. A gereblyék elrendezésében két rendszert különböztethetünk meg, úgymint a kapcsolt és szabad gereblyéket. A kapcsolt rendszernél két szemben fekvő gereblye egymással szilárd kapcsolatban van, igy az egyiknek mozgása a másiknak meghatározott kényszerhelyzetet kölcsönöz, mig a szabadon mozgó gereblyéknél mindegyik tetszés szerint majd mint szárvezető, majd mint lerakó szerepelhet s igy ezeknél a kévék nagyságát szabadon változtathatjuk. A versenyen a következő marokrakó aratógépek vettek részt: 1. New Reaper. Gyáros: Walter A. Wood, Hoosick-Falls, N. Y., Amerika. Bejelentő: Clayton & Shuttleworth Budapesten. E gépnél, mint a következő ábrában láthatjuk, a szállitó-kerék küllőire öntöttvasból való, belül fogazott koszorú van megerősítve, mely a gép állványában ágyalt vizszintes tengelyre erősített kis homlokkerékkel áll kapcsolatban. Az emiitett vízszintes tengely másik végére kis kúpkerék van ékelve, mely a kés-forgattyú tengelyére ékelt kupkereket forgatja. Igy a kés mozgatására két pár kerékáttétel szolgál, mig a rakó gereblye tengelye forgását a szállitó-kerék tengelyére ékelt kúpkerék és hajlott kereke által nyeri. Ezen aratógép gereblyéi az úgynevezett kapcsolt rendszert képviselik; a 4 gereblye közül két-két szemben fekvő kapcsoló rudakkal tartatik össze. Mindegyik gereblye kis karikával bir, mely az öntöttvas pályán vagy olyképen lesz vezetve, hogy a gereblye a szárakat csak a késhez tereli és lefekteti, de azután majdnem merőlegesen felemelkedik és ily helyzetben körülforgatva ismét az álló gabna közé nyúl, vagy pedig egy váltó kikapcsolása folytán a karika más útra tereltetik és a gereblye a gyűjtő-asztalon végig haladva, a szárakat arról oldalt letolja. Rendszerint két gereblye
mint gyűjtő, kettő pedig mint lerakó gereblye van beállítva. Szükség szerint azonban mind a 4 mint lerakó vagy mint gyűjtő is alkalmazható. A különféle tarlómagasságnak megfelelőleg, a szállító-kereket az állvány egy szupportjában lehet lánczczal és kis emeltyűvel állítani. Akadályok kikerülése és szállítás czéljából a metsző-készülék a gyűjtő-asztallal együtt felemelhető. A tárgyalt arató, mint fönti leírásból kitűnik, elég egyszerű, azonban hátránya, hogy egyes részek kopása vagy törése után az egybeöntött darabok pótlása igen költséges. 2. New Ligiit Reaper. Ugyanazon gyárostól való mint a
17 fönti gép, de szerkezete attól lényegesen különbözik, a mennyiben a járó kerékre nincs fogas koszorú alkalmazva, hanem a forgás a főtengelyre erősített kerékről tétetik át a kést mozgató kerékre, az egész kerékmű pedig tokba van zárva, igy por, piszok és törés ellen jól meg van védve. Lényeges különbséget képez még, hogy az egyes részek lehetőleg aczélból, kovácsolható öntvényből és kovácsolt vasból valók és nagyobb gond fordíttatott arra, hogy az egyes részek kevés költséggel könnyen pótolhatok legyenek; igy a vezető fej is kovácsolható ötvényből és két darabból készül, --v;
18 A gereblyeszerkezet»szabad rendszerű«s vagy mindegyik gereblyét lehet mint gyűjtőt vagy mint rakót dolgoztatni, s igy a kévék nagysága tetszés szerint állapitható meg a szerint, amint minden egyes vagy második, harmadik, negyedik, illetve Ötödik gereblye lesz berakásra használva, vagy a fordulóknál egyáltalán a gereblyék munkája egészen beszüntethető. A tarlómagasság szabályozására a metsző-készülék emelhető vagy sülyeszthető, mely czélra könnyen kezelhető kézi emeltyű szolgál Ezen gép gyűjtő-asztala is, hasonlólag mint a megelőző szerkezetnél, szállításnál felbillenthető. 3. Daisy. Gyáros: Mac Cormick, Chicago Illinois, E. A. Bejelentő : Prágai gépépítő részvény-társulat, Budapesten. (Lásd a 3. ábrát.) A nagy szállitókerék tengelyén ül az első belül fogazott fogaskerék, melyről a késmozgatás ép oly módon eszközöltetik, mint a new reaper-nél, de a gereblyeszerkezet hajtása itt egyszerűbb, a mennyiben ugyanezen áttételről lesz a mozgás Hook-féle kulcs segélyével a gereblyéket forgató kúpkerékpárhoz átvive. Kár, hogy az egész fogasmű nyitott és igy könnyen éri por és piszok. Nem válik továbbá előnyére a szerkezetnek, hogy a vezető fej, mely kovácsolható öntöttvasból való, nagyon alacsony, mert a gabnaszárak könnyen beleakadnak, viszont ezáltal volt lehetséges az egész gépnek meglepő egyszerű alakot adni. A gereblyék itt is szabad rendszerűek, mint a megelőző gépnél, és a tarlómagasság beállítása, a metsző-készülék hajlitása és emelése épp oly egyszerűen és könnyen végezhetők a kocsis keze ügyébe eső emelő-karokkal, mint az előzőleg tárgyalt gépnél. 4. Favorita. Gyáros és bejelentő: Hofherr és Schrantz, Budapestről. Ezen aratógép (mint a 4. ábrában látható) különösen szilárd és szolid szerkezete által vonja magára a figyelmet; igy az alul harangalaku rövid oszlopu öntöttvas törzs igen alkalmas az egyes részek szilárd megerősítésére. E törzshöz erősíttetik a két kovácsolt gyűrűből képezett vezető fej, melyben vezettetnek a gereblyék gördülő karikái. A 4 gereblye mindegyike vagy mint gyűjtő, vagy mint rakó szerepelhet de a beállítás csak álló gépnél végezhető, épugy a munkáló részek üzembe és üzemenkivül való helyezése is csak álló gépnél állitható be, a mi ugyan egyszerűebbé teszi a gépet, de korántsem válik annak előnyére. Ép u gy jogosan kifogásaiható, hogy a nagy hajtó-kerék. egy darabból van öntve a szállító-kerékkel, de viszont teljes elismerést
20 érdemel a csapágyaknak rézperselyekkel való bélése és a kitűnő olajozó szelenczék, a melyeket, sajnos, sok más szerkezetnél hiába keresünk. A gépnek egyéb kivitele, így a tarlómagasság beállítása, a metsző-készülék emelése és billentése, az egész gyűjtő-asztal felforgatása stb. megegyezik az előző szerkezetekkel.
21 5. Albion. Gyáros: Hamson Mc. Gregor, Leigh Lancashiré, Anglia. Bejelentő: Graepel Hugó, Budapest. Elrendezésre nézve nem mutat különbséget az előző szerkezetektől, az egyes szabályzó és állító készülékek a kocsis-ülésből 5. ábra. könnyen kezelhetők és az egyes részek elég szolid kivitelűek. E tekintetben különösen kiemelhető a kovácsolt öntöttvasból való vezető fej és a jó olajozóval biró forgattyú. A gereblyeszerkezet 5 gereblyéből áll, melyek közül egyszerű beállítással bármelyik szerepelhet mint szárvezető vagy mint rakó. Szállításra a gyűjtő-asztal a metsző-készülékkel együtt felibillenthető. b) Kévekötő aratógfépek. Az amerikaiak már régibb idő óta foglalkoztak azon eszmével, hogy a gyűjtött szárakat a gép által köttessék kévékbe, de gépeik hosszú időn át nem bírtak a kísérletezés keretén túl emelkedni, ugy hogy még az 1877-ben Liverpoolban az angol Royal-Agricultural-
Society által tartott versenyen A. Wood, Osborne és Mc. Cormick versenyzők gépei közül egyik sem találtatott a 1878-ban Bristolban Mc. Cormick dróttal kötő, 1881-ben pedig Derbyben fonattal kötő gépért nyert aranyés ez idő óta az amerikai és angol gyárosok által kifejtett folytán e gépcsoport évről-évre és a Szajolon tartott versenyen e tekintetben már az gyakorlatilag teljesen kielégítő eredményt mutattak fel. A kévekötő aratógépek eddig tárgyalt szerkezetekkel. A motolla szolgál, melyet ; kettős emeltyü-készülékkel a ehet fölebb-lejebb vagy kijebb-belebb beállítani; a mögött két henger körül futó, végnélküli vászonból képezett gyűjtőasztal van, mely a metszett szárakat vagy közvetlen, vagy egy elevátoron át a kötő-készülékhez vezeti. Az elevátor két ferde irányban fütó végnélküli vászonból képeztetik és a két vászon közt emeltetik föl a szár, és hull alá az úgynevezett kötő-asztalra, hol kévébe tömörittetik és fonatszállal körülköttetik. A kötött kévét a gép a földre dobja, vagy kévegyüjtő-kosárba ejti. Az 1885. évben Apczon tartott aratógépversenyen a Whitney, Blood-féle kévekötő is a gyűjtő-asztal fölött volt alkalmazva, s igy volt. Ezen gép többrendbeli hátrányai sai által háttérbe szoríttatott és az utolsó versenyen már részt nem vett. A kévekötő-készüléknél megkülönböztetjük a kévetömöritő- és a tulajdonképpeni kötőrészt. A kéve tömörítésére két ran, a 2 3 kar van a előbb gyűjtött szárakat, mint ez elférő a W< nyomják, ugy hogy mig az egyik kar hátra nyul, a másik egy ifalhoz szói ábrából látható. Ettől a kötőasztal fölött tö-